Még jobb epizód, mint az előző! Számomra két kiemelkedő momentuma volt: az egyik, hogy Crosshair-nek alkalma van bizonyítani, megváltozott. Ezt egyrészt azzal teszi, hogy nagyon vigyáz Omegára, mintha törlesztené a tartozását, hiszen egyedül neki köszönheti, hogy visszatérhetett korábbi bajtársai közé, fizikailag is (hiszen nélküle még most is rab lenne), és olyan szempontból is, hogy jórészt a kislány belé vetett bizalma miatt kapott egy új esélyt a többiektől. Másrészt az X-klón feltartását magára vállalja és kész megvédeni a többieket a saját élete árán is. Nagyon tetszett az a párhuzam (bár sajnos nem emlékszem, ki írta, és most újra visszaolvasva nem találtam meg), hogy Crosshair a saját sötét oldalával is viaskodik, amikor az X-klónnal harcol, és annak legyőzése jelenti mind saját magának, mind a többiek szemében (a tágabb kompániát illetően legalább is) a vezeklése beteljesülését.
A másik kiemelkedő pillanat pedig Rex és Wolffe találkozása. Szép példája annak, milyen mély a klónok egymás iránti lojalitása, aminek eredményét (hogy Wolffe futni hagyja őket) látva érthető, miért nem jó a birodalmi hadseregben alkalmazni a klónokat: mert elsősorban egymás iránt lojálisak és csak másodsorban a "munkáltatójuk" iránt. Valahol talán az is számít ebben, hogy korábban a Köztársaság katonái voltak és a Jedik vezették őket, ez utóbbiak árulóknak lettek kikiáltva, akikkel végezniük kellett, a Köztársaság meg összeomlott és Birodalomként született újjá. Ezek után nem csoda, hogy a hűségük leginkább belül, egymással szemben él, és ezt csak mesterségesen lehet biztosan megbontani, lásd az X-klón esetét, a többiek viszont időzített bombák. Wolffe biztos nem lesz megdicsérve, amiért üres kézzel megy haza, lehet, hogy innen kezdődik majd nála az a kijózanodási folyamat, amelynek következtében ő is Rex mellé áll majd.