Ugrás a kommentre

Így készült a "Jedi visszatér"


Ody Mandrell

Ajánlott hozzászólás

A filmbarátok, akik látták a Birodalom visszavág című filmet, alighanem szerte a világon mélységes csalódással vették tudomásul, hogy három évet kell várniuk, míg a Star Wars trilógia utolsó részében végre megoldódik Luke Skywalker története.

A forgatókönyv, ami minden más alkalommal a legnagyobb nehézséget okozta Lucasnak, ezúttal szinte magától született meg. Az első változat egy hónap alatt készült el. Alighanem már régen forgatta a fejében a monda befejező részét, és viszatérhetett kedvenc témájához: A Jedi visszatér című filmben a kis, szőrös ewokok nyilakkal és csapdákkal győzik le a technológiailag sokkal fejlettebb Birodalmat. Harc a jó és a rossz között; egy szabad szellemű, primitív társadalom győzelme a high-tech diktatúra felett; sz önmagában, és csakis önmagában bízó, s ekképpen minden akadályt legyőzni képes indivídum - ezek a harmadik részben előkerülő témák. A hatvanas években hallható hangok ismét felszínre törtek; az Endor erdőbolygó a vietnami háború dzsungelének - mint megjegyezték: elég gyengén sikerült - metafórája volt, és Luke és az apja, Darth Vader kapcsolatán keresztül a generációk közötti konfliktus is megfogalmazódott.

Egyvalami kezdettől fogva világos volt Lucas számára: nem Gary Kurtz a Jedi producere. Személyes kapcsolatuk helyrehozhatatlanul megromlott az Empire után. Lucas sokmindenért Kurtzot tette felelőssé azok közül a dolgok közül, amik a Star Wars-nál vagy az Empire-nél nem a kedve szerint alakultak. A trilógia harmadik részét kellemesebb körülmények között kívánta leforgatni, s a lehetséges gyenge pontokat még a produkció megkezdése előtt ki akarta iktatni, nehogy aztán túl késő legyen.

A mese első két része sok szálat elindított, amiket Lucasnak most a Jediben el kellett varnia, Han Solo kiszabadításától kezdve a Galaktikus Birodalom megsemmisítéséig, hogy a jellemek egymás közötti kapcsolatáról már ne is beszéljünk.

A Jedi annyia eseménydús volt, hogy tempóját tekintve sokkal jobban hasonlított Az elveszett frigyláda fosztogatóira, mint az előző két részre. Kalózfilmek, motoros filmek és háborús filmek elemei kerültek bele. Lucasnak annyira tetszett a forgatókönyv, hogy legszívesebben maga rendezte volna, ám aztán győzött a józan ész: végiggondolva, mennyi munkával jár a rendezés, lemondott róla.

Az Irvin Kershnerrel való együttműködés az Empire-nél nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Kershner túlságosan önfejű és lassú volt.

Újra nekilátott hát Lucas, hogy az amerikai és az angol rendezőkről összeállított hosszú listát áttanulmányozza. Miután kiszűrte azokat, akik időhiány, vagy más irányú elfoglaltság, vagy éppen a film iránt mutatott érdektelenség miatt nem jöhettek szóba, összesen két név maradt: Richard Marquand, aki a Legacy című horrorfilmet és a Tű a szénakazalban című kémthrillert forgatta. Lucas levonta a tanulságot a Kershnerrel való együttműködésből, s ezúttal olyan rendezőt kívánt magának, aki hajlandó az ő irányítása alatt dolgozni, mégpedig mindenekelőtt gyors tempóban, esetleg televíziós tapasztalatokakl rendelkezik, aki képes improvizálni, és jól kijön a színészekkel. 1981 áprilisában Marquand mellett kellett döntenie, mert a másik jelölt, David Lynch, Az elefántember rendezője, nem vállalta a munkát. Lynch nem óhajtott folytonos beszámolási kötelezettséget vállalni a producerrel szemben, Lucas pedig nem akarta, hogy olyan embert kelljen örökösen megrendszabályoznia, mint Lynch, így aztán útjaik szétváltak. A sors iróniája, hogy Lync ezután megrendezte a Dűnét Dino De Laurentiisnek.

Marquandban, aki pályáját a televíziónál kezdte, pont azt találta meg, amire mindig is vágyott: tökéletes segítőtársat. Marquand biztosította Lucast affelől, hogy féltve óvja szellemi gyermekét. Számára Lucas zseniális rendező volt, ő maga pedig csupán karmester, aki engedélyt kapott rá, hogy egyszer egy 120 tagú zenekarral játsszon. Marquand szerint Kershner túlságosan nagyvonalúan bánt a hihetőséggel. Felháborította, hogy az Empire-ben az R2-D2 droidon időnként kék helyett fekete csíkok jelentek meg, és Darth Vader fél kézzel emelte fel fénykardját, "holott még a gyermek is tudja, hogy a fénykard túl nehéz ahhoz, hogy fél kézzel emelgessék" - magyarázta Marquand buzgón. Lucas nevetett. Ezzel az emberrel nem lesznek gondjai.

 

folyt. köv.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Végre a Jedihez is elérkeztünk :D

 

Jó olvasni hogy Lucas itt már nem olyan depressziós mint az előző két filmnél.

 

Kalózfilmek, motoros filmek és háborús filmek elemei kerültek bele.

gondolom:

Kalózfilm:Csata Jabba bárkájin, mint kalózhajókon.

Motoros film:Robogós üldözés az Endoron.

Háborús filmek:Bejutni a bunkerhez, és a csata.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Hát Linch is érdekes filmet hozott volna össze, az biztos.

Ahogy olvastam ezt, Marquandról tudjátok mi jutott eszembe? Egy harci droid, amint éppen azt mondja: Roger! Roger! :D

Lucas tényleg benne találta meg az ideális rendezőt.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Marquand azóta meghalt sajnos :D .

Ő volt annak a droidnak a hangja aki Jabba palotájában munkát adott 3PO-nak és R2-nak.

Sőt még beszállt az egyik AT-ST-be abba amelyikbe Chewie is beszáll. Amikor szemből mutatják azt hiszem a jobboldali.

 

Én jobban örültem volna, ha Spielberg rendezi a Jedi Visszatért. Kíváncsi lettem volna milyen lett volna úgy a film. Lucasszal nagyon jól tudnak együtt dolgozni, ezt ár többször bizonyították.

Úgy tudom volt szó róla, de nem ő lett a rendező.

 

Tud erről valaki valamit?

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Lucas számára a legnagyagyobb gyönyörűséget az jelentette, hogy most végre befejezheti "kis" meséjét, bár az enyhén nyugtalanította, hogy a nézők esetleg többet várnak a Jeditől, mint amit annak magától értetődő megoldásai kínálnak. Ám szilárdan hitte, hogy ki kell tartania az eredeti történet mellett, s az most szinte magától buggyant ki belőle. Négy hét alatt lett kész a forgatókönyv első verziója. Micsoda óriási dolog ez, ha a Star Wars-szal végigkínlódott két évre gondolunk! Nem is volt másra szükség, mint egy megfelelő forgatókönyvíróra, aki elvégzi a végső símításokat, és elkészíti a dialógusokat. De honnan akasszon le egyet? Nem akadt útjába egyetlen erre alkalmas személy sem, s az idő megint szorított. Ott volt még persze Lawrence Kasdan, csakhogy belőle azóta sztár lett - leginkább Az elveszett frigyládának köszönhetően -, s éppen első filmjét forgatta, A test melegét. Nem akart többé megbízásból írni, hanem saját filmet akart, ráadásul az Empire-ről nem is voltak gyönyörteljes emlékei. Lucas ennek ellenére tett egy tétova kisérletet, felhívta Kasdnat, és alőadta kívánságát. Lucas úgy vélte, Kasdan tartozik neki ennyivel, mire Kasdan azt válaszolta, hogy nem akar filforgatókönyv-író maradni. "Ugyan már. Én is megtettem, Paul Scrader is megtette Martin Scorsesének, nincs ebben semmi" - győzködte Lucas.

Kasdan végül belement. Bizonyos mértékben örömét lelte benne, hogy befejezze, amit az Empire-rel megkezdett, ráadásul a Lucas által felajánlott összeg sem volt lebecsülendő.

Az új producer, Howard Kazanjian első cselekedeteként 1983. május 27-re kitűzte a Jedi bemutatójának időpontját (később 25-re változtatták, hogy a Star Wars eredeti bemutatójával egybeessék), s innen visszafelé számolva megcsinálta a Jedi gyártási ütemtervét. A film előállításával kapcsolatos minden fontos dátum benne volt: az idegen lények tervezésétől kezdve a rendező kiválasztásán és a forgatókönyv véglegesítésén keresztül egészen a zene felvételéig és a filmkópiák sokszorosításáig. Volt, akibolondnak tartotta Kazanjiant, amiért ilyen pontos időbeosztást készít, mielőtt még egyáltalán kezében lenne a forgatókönyv. Kazanjian azonban kitartott elhatározása mellett, szerinte ugyanis ez volt az egyetlen módja annak, hogy ilyen nagyságrendű munkát kézben lehessen tartani. Ahogy előrehaladtak a film készítésében, újabb és újabb határidőkkel gazdagodott a naptár, de az eredeti határidők nem módosultak, s ez garantálta, hogy a forgatási és a költségvetési tervet is tartani tudták. "Aki nem tudja tartani az időrendet, az nem tudja tartani a költségvetést sem - szokta mondogatni Kazanjian. - Ha a hangkeveréssel egy hetet késtek, az azt jelenti, hogy egy héttel hosszabb ideig használom az irodákat és a felszereléseket. Ne térjetek el az eredeti időbeosztástól, és nem fogjátok túllépni a költségvetést."

Ebben a módszerben Kazanjian rendezőasszisztensi végzettsége jutott kifejezésre. Az USC elvégzése után, elvégezte a rendezők szakszervezete rendezőasszisztensi tanfolyamát. Lucas már a THX 1138 című filmjéhez is őt akarta megnyerni, de le kellett mondania róla, mert a filmet nem a szakszervezeti tarifának megfelelő szerződésekkel forgatták. Később a More American Graffiti-hez producerként, Az elveszett frigyláda fosztogatóihoz pedig executive producerként alkalmazta.

Miután Kasdan elvállalta a Jedi forgatókönyvének megírását, elkezdődhettek a rettegett sztorimegbeszélések. Lucas, Kasdan, Marquand és Kazanjian több mint két hétre bezárkózott az egyik szobába, és jelenetről jelenetre végigvették a filmet. Az egész folyamatot hangszalagra vették, még a heves vitákat is, majd Kasdan magához vette az összes hangszalagot és a feljegyzéseket, és hozzálátott az íráshoz. Ilyen körülmények között nehéz meghatározni, melyik ötletnek ki volt a szülője, de Lucas éppen ezt akarta: csapatmunkát, az egyénieskedés teljes visszaszorítását. Úgy döntöttek, hogy a filmet az első kettőhöz hasonlóan egy birodalmi csillagromboló félelmet keltő képével indítják. Lucas eredeti elképzelése szerint ebben a filmben már nem szerepelt volna a kis gnóm, Yoda. A cselekmény azzal indult, hogy tanulmányai befejeztével Luke Jedi lett. Félő volt viszont, hogy a nézők rossz néven veszik Yoda távolmaradását - hiszen az Empire-ben oly fontos szerepet játszott -, ezért végül úgy döntöttek, hogy molyrágta kunyhóját és a Dagobah mocsárbolygót újra előveszik.

1981 augusztusában a következő közleményt adták le a sajtónak: "A Revenge of the Jedi forgatása 1982. január 13-án kezdődik a London melletti Elstree stúdióban, majd Németországban és esetleg Tunéziában folytatódik."

Bár ebben az első közleményben a Revenge of the Jedi címet adta Lucas a filmnek, mégis az első perctől kezdve az volt a szándéka, hogy Return of the Jedi lesz a végleges cím. Egyszerűen nem akarta, hogy a címmel elárulják a rész tartalmát. A beumtató előtt hat hónappal változtatta meg a címet, ami néhány ezer dollárjába került.

Ezzel a sajtóközleménnyel azonban kicsit elgaloppírózta magát a Lucasfilm, hiszen még kész sem volt a forgatókönyv.

 

folyt. köv.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Robert Watts, Jim Bloom társproducer és Norman Reynolds látványtervező jó néhány repülőjegyet felhasznált, miközben a Jedi forgatásához megfelelő helyszínt kerestek. Hatalmas őserdőre volt szükségük, égig érő fákkal, amely az Endor zöld erdőbolygónak felelt volna meg, a Tatooin sivatagbolygó számára pedig a világ legnagyobb homokdűnéire. Háborítatlan homoksivatagot kerestek, ahol nyoma sincs emberi településnek, és hegyek sincsenek a háttérben. A németországi Schwarzwald és a tunéziai Touzer látszott a legalkalmasabbnak, bár a Lucasfilmnél erősen lobbyztak amellett, hogy mindkét részt otthon, Amerikában forgassák le.

Csakhogy forgatókönyv nélkül igen nehéz volt bármelyik helyszín mellet is dönteni.

Augusztus végén már Robert Watts is számolta a napokat, hogy mennyi ideje maradt a januári forgatásig, miként tudja egyeztetni a kilenc stúdióban induló munkákat. A forgatócsoport tagjait is készenlétben kellett tartania, nehogy elcsábítsák őket egy másik produkcióhoz.

Az ő igazi problémája azonban nem is annyira a forgatáshoz szükséges helyszín és csapat előteremtése volt, mint inkább a hiányzó forgatókönyv.

A film számára a forgatókönyv olyan, mint az épület számára a tervrajz: minél részletesebb, annál kevesebb félreértés adódik, és az eredmény annál tökéletesebb lesz. Egy ilyen összetett produkciónál, mint amilyen a Jedi, minél előbb szükség van a forgatókönyvre. Rober Watts-nak el kellett döntenie, hogy mikor milyen díszletet építsenek az Elstree-ben, és ehhez pontos instrukciókra volt szüksége. De nemcsak a díszletekről volt szó, hanem a jelmezeket is meg kellett tervezni és el kellett készíteni, a kellékeket és a trükköket nemkülönben.

Novemberben tehát megbeszélésre ült össze Londonban Kazanjian és társproducerei, s nem győzték a fejüket csóválni. Alig tíz hét múlva kezdődött volna a forgatás, és még mindig hiányzott a forgatókönyv, ez a tény pedig egy olyan film esetében, aminek nem szabad elmaradnia a Csillagok háborúja és A Birodalom visszavág színvonalától, felér egy halálos ítélettel. Elhatározták, hogy két nap múlva rohamcsapatot küldenek Kaliforniába, és Kazanjian azzal az ígérettel zárta a megbeszélést, hogy tíz napon belül mindenki kézhez kapja a forgatókönyv egy-egy példányát. "Forgatókönyv nélkül nem jövök vissza" - ígérte, és a jelenlevők nemigen tudták eldönteni, tréfál-e vagy komolyan gondolja.

Időközben lemondtak a német és a tunéziai forgatási helyekről, s már csak az arizónai Yuma sivatagról és a kaliforniai Crescent City erdeiről beszéltek, de egy urolsó ellenörzést még szükségesnek tartottak.

A Jedi költségeit 32,5 millió dollárra tervezték, ami még 1981-ben sem tűnt soknak. A költségvetést azért lehetett ilyen alacsonyan tartani, mivel a vizuális effektusok legnagyobb részét Lucas saját stúdiójában, az ILM-ben készítették. Egy másik produkciónak legalább 50 milliót kellett volna fizetnie egy olyan filmért, mint a Jedi. Ha az ember meggondolja, hogy a Jedi a világ két legsikeresebb filmjének a folytatása, és legalább százmillió dollár bevételre számíthat, azt hinné, hogy Lucas és Kazanjian túlzásba ment a takarékossággal. Kazanjian azonban kitartott elhatározása mellett, mondván, hogy könnyen elveszítheti az ember a pénzügyi ellenőrzést egy olyan produkció felett, mint amilyen a Jedi.

Minden a pénz körül forgott, hiszen az egyes beállítások elképesztő összegeket enésztettek fel. Tudván, hogy egy blue-screen felvétel matte paintinggel 20 ezer dollárjába kerül az ILM-nek, az ember tényleg meggondolja, kifizetődő-e felépíteni 28 ezer dollárért a díszletet, amit aztán újra szét kell bontani, és a forgatás alatt meg kell tölteni statisztákkal.

Kazanjian emlékezett rá, hogy egy alkalommal a Millennium Falcont a homoksivatag díszletéből a lázadók hangárjába kellett volna átszállítaniuk: "Felhívtam George figyelmét arra, hogy ez 40 ezer dollárunkba fog kerülni, mire így szólt: >>Hagyd, majd az ILM ráfesti<<. Így a aztán ez a beállítás blue screen technikával készült, s kétlem, hogy bárkinek is feltűnt volna, hogy nem valódi hangárról van szó, csupán egy festményről. Ily módon is takarékoskodtunk." Kazanjian bevallotta, hogy gyakran nehezére esett megfeledkeznie arról, hogy ő nemcsak a produkció vezetője, akinek az a feladata, hgy a költségvetést nehogy túllépjék, hanem rendező is, akinek tisztában kell lennie, hogy a lehető legjobb filmet készítse. "Az embernek tisztában kell lennie azzal, hogyha figyelmen kívül hagyja a költségvetést, és több pénzt ad ki valamely díszletért vagy egy színészért, vagy meg kell változtatnia a forgatási tervet, avgy ezerféle egyéb okból kell költenie, akkor ajánlatos elgondolkodni azon, honnan fogja megspórolni ezt a külön kiadást" - magyarázza Kazanjian.

 

 

folyt. köv.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Hm... nem semmi figura ez a Kazanjian. Egyben viszont tévedett:

 

Így a aztán ez a beállítás blue screen technikával készült, s kétlem, hogy bárkinek is feltűnt volna, hogy nem valódi hangárról van szó, csupán egy festményről.

Nagyon is feltűnő. Először is azért, mert itt van egy nagy baki. Lando, a Falcon és az egész jelenet egy-egy képsorban átfordul. Másodszor azért, mert a háttérben mocorog két figura a Falcon "előtt". Nos, a két figura nagyon elüt a képtől, látszik hogy úgy lettek odamontírozva (a DVD-re ezt elég jól kipofozták hál istennek). Harmadszor, állandóan azt bámulom, hogy mikor kezdenek mocorogni a Falcon fülkéjében :(

Amúgy a háttér ezeket leszámítva nagyon szép és jó, egymilliószor jobb, mint az ep4-es hangár a lemez X-Wing és Y-Wingekkel, de azért allul múlja az ep5 hangárát. Azért ezt a negyven ezret már beleöltem volna...

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

szerintem nem látszik, amíg nem tudtam, hogy is készülnek a filmek én teljesen elhittem, hogy azt bizony oda felépítették.

Amikor tudtam a Blue Screen létezéséről, kb az ep1nél, nem gondoltam, volna, hogy régebben is használták.

 

Mikor mondták, hogy ez olyan az olyan, akkor kezdtem látni, hol kicsit elütő.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Húha.Nem mondjátok, hogy a nagy felkelő hajó hangárjában Han és Lando mögött a Falcon az festmény?Ott minden festmény volt amit láttunk a háttérben?Nagyon jól megcsinálták.Én azt hittem igazi.

Ma már mozgóképet nyomnak a Blue vagy Green Screen-re nem?Pl a Láthatatlan Kézen Palpi széke mögött a csata.Ott valójában egy kék vászon van.

Tehát régen festményeket alkalmaztak.Tudnátok mondani pár dolgot ami festmény volt?A Hoth-i csatában a háttér az festmény, ezt tudom meg a felhővároson is sok festmény van.Ezeken kívűl?

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Háttérfestmények a Jediben, az említetteken kívül:

- Tatuin, Jabba palotája távolról

- Endor, birodalmi támaszpont, amikor Vader siklója leereszkedik rá (makettet eresztenek le a festmény elé)

- rögtön utána, amikor Vader lejön a rámpán (elvileg be kéne vágnia a fejét a sikló orrába, mert az alacsonyabban van, mint a sisakja :D )

és még egy csomó másik, ami most nem jut eszembe.

A Birodalomban a Bespinen tényleg van egy csomó festett háttér, pl. amikor Solo testét felviszik a Slave I-re.

Javaslom, hogy a screenthemes.starwars.com (vagy hasonló) weboldalon nézd meg a "Classic Matte Paintings" háttérkép-kollekciót! Van egy csomó remek darab közöttük. (Legalább egyet ingyenesen le lehet tölteni, a többit meg kicsiben nézheted meg.)

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Lehet, hogy volt már róla szó, de az Endornál ugye üvegre festették fel a falut, és úgy mozgatták rá a felépített makett fákra, és valahogy így értek el valami zsivány hatást. :D Vagy most nagy hülyeséget mondtam... :D

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

A Jedi költségvetését két tényező határozta meg: az a színvonal, amelyen a Star Wars-t és az Empire-t előállították, valamint a forgatáshoz rendelkezésre álló idő. A kiindulópont tehát az volt, hogy olyan forgatókönyvet kell írni, amelynek megvalósítása 25-30 millió dollárnál nem kerül többe.

Ha például a forgatókönyvben szerepelt olyan díszlet, amely 950 ezer dollárba került, és csak egy percre jelent meg a vásznon, akkor vagy kisebbre építették, vagy egy másik jelenetben is felhasználták, vagy átírták azt a forgatókönyvoldalt, ahol előfordult. Igazság szerint erre igen ritkán került sor. A lázadók parancsnoki hídja és a tárgyalóterem díszleteit öszevonták, és egy-két díszlet kisebb méretben készítettek el, de általában nem volt rá szükség, hogy ezeken spóroljanak. A Jedi néhány díszlete alaposan kidolgozott, és jóval nagyobb, mint bármely más filmben.

A Star Wars és az Empire stábjának tapasztalatai, valamint az ILM technológiájának fejlettsége lehetővé tette, hogy a produkció szebbet, jobbat, sőt többet kapjon a pnzéért. Lucas biztos volt benne, hogy amennyiben a nézők várakozásának eleget tudnak tenni, a Jedi mindenben túl fogja szárnyalni elődeit. Ez részben a költségvetés 30%-os megemelésének, másrészt pedig a stáb kreavitisának köszönhető.

A költségvetést sok tekintetben az idő is befolyásolta, ugyanis a forgatási terv nem hagyott sok időt az egyes beállításokra. Míg más filmeknél általában a rendelkezésre álló pénzösszeg határozza meg az időt, a Jedi esetében ez szinte fordítva volt. A pénz rendelkezésre állott, csakhogy idő nem jutott rá, hogy elköltsék. Különösen igaz ez az ILM-ben készült trükkökre, ahol egy-egy effektus kifinomításán az idők végezetéig elpiszmoghattak volna. Csakhogy az egész trükkműhely kétszer tíz órás műszakban dolgozott, heti hat napon át, úgyhogy javítgatásra nem nagyon gondolhattak. A film bemutatóját kitűzték már, s addig 800 vizuális effektust kellett elkészíteni, ami azt jelentette, hogy ha valamelyik trükk úgy-ahogy működött, máris áttértek a következőre.

November 13-án, futótűzként terjedt el a hír, hogy kész a forgatókönyv. A rohamcsapat eredményesen tért vissza San Rafaelből Londonba, s csak azt sajnálták, hogy nem három hónappal korábban intézkedtek.

Szájról szájra járt az a hasonlat, amit Lucas még a Star Wars indulásakor mondott arról, milyen aggályos egy film előkészítését forgatókönyv nélkül elkezdeni: "Olyen ez, mint amikor egy 150 kilométeres sebességgel robogó vonat előtt megpróbálják még gyorsan lefektetni a hiányzó síneket, miközben te a vonaton ülsz."

Biztonsági okokból csak három teljes másolatot készítettek a forgatókönyvből, s minden oldalnak külön kódot adtak. Normál fehér papírra nyomtatták, s ha változás történt, az illető oldalak más színűek lettek. Így gyorsan át lehet látni, hol történt változtatás az eredetihez képest. Az első változtatások a Jediben sárga papírra kerültek, ha a sárgán újabb változás történt, rózsaszín lapra nyomták, a következőt változatokat pedig zöldre. A kék oldalakat speciális szövegrészekre tartogatták, ezek voltak a titkos oldalak, amelyek a film alapkonfliktusainak megoldását tartalmazták. Csak Lucas, Kazanjian és Marquand kapott olyan forgatókönyvet, amelyben kék oldalak voltak, s csak a legszükségesebb esetben engedték meg, hogy valaki belepillanthasson. Fénymásolni szigorúan tilos volt. Kizárólag a produkció fővezérei rendelkeztek teljes áttekintéssel, mindenki más csupán azokat a dolgokat ismerte, amelyeket feladata ellátásához megkapott.

Még maguk a főszereplők is hiányos példányt kaptak, vagy szándékosan torzított változatot. Mark Hamill megemlíti, hogy az ő példányának három különböző befejezése volt. Ez a titkolózás időnként odáig fajult, hogy már-már paranoid vonásokat mutatott. A filmtörténetben valószínűleg a Jedi az első film, amelynél minden másológép mellett egy iratmegsemmisítő is állt.

Kasdan forgatókönyvén alig változtattak valamit, még a forgatás során sem. Kazanjian szerint a szkriptek mintegy 97 százaléka megmaradt a filmben, s csupán néhány jelenet elhagyására került sor. Kimaradt például egy homokvihar a Tatooine bolygón, amikor a hősök felszállnak a Millennium Falconra. Lucas ugyanis attól tartott ez nagyon lelassítaná a film tempóját. Ugyanezt az információt tartalmazó, de rövidebb jelenettel helyettesítették.

November 17-én újra megjelent Richard Marquand, aki a már meglévő storyboard mellé a film minden egyes jelenetéhez megrajzolta a saját verzióját. Igaz, hogy némelyik közülük nem volt több, mint hevenyészett vázlat a forgatókönyv lapjain, mégis világosan bizonyítják, hogy semmit nem akart a véletlenre bízni. Akárcsak Kazanjian, Marquand is szentül hitt az előkészületek fontosságában.

Példa erre az egyik beállítás, amelyben Chewbacca jobbra kilép a képből, de a kamera egészen addig követi, míg Lando Calrissian mellett le nem cövekel. Lando egy falnak támaszkodva áll, és egy hasadékon beszűrődő fény félig megvilágítja. A lépcső és a hasadék helyét hónapokkal korábban meg kellett tervezni. "Különben ott álltam volna, és nem tudtam volna mihez kezdeni. A forgatás napján tűnődhettem volna, honnan szerzek lépcsőt, és miért nincs repedés a falon, és hogy a fenébe fogjuk megvilágítani Calrissiant. Szerintem csak úgy lehet jó filmet készíteni, ha az ember előre tudja, mit csinál" - mgyarázza Marquand.

 

 

folyt. köv.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Fent is vannak egybecsomagolva. A többi screenthemes kép nem kell?

 

Hú, ez marha jó! Nekem bizony kéne mindegyik, ha lehet! ;)

Volt itt egy nagy meglepetésem: az EP6 elejéről az a kép, amikor Vader siklóját látjuk, és a kamera közelében egy TIE-Bomber áll. Meg voltam győződve róla, hogy makett. A többiről nagyjából tudtam.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Ahogy közeledett a forgatás napja, egyre nyilvánvalóbbá vált Londonban, hogy Marquandnak nagy szüksége van a rugalmasságra. Darth Vader csillagrombolóján a parancsnoki híd díszletét például nagyon kicsire és szűkre tervezték, mert Marquand úgy gondolta, hogy minimálisra redukált díszlettel is boldogul, s ezzel is pénzt takarít meg. Csakhogy a forgatás napján kiderült, hogy meg kell nagyobbítani a hidat, s talán még egy blue-screen felvételre is szükség lesz. Nagy segítséget jelentettek számára a Star Wars stáb tapasztalatai.

Norman Reynolds látványtervező például nyomban észrevette a hibát: "Amikor a híd terveit megláttam, arra gondoltam, nos, ezzel semmire sem fog menni. S akkor azzal jött hozzám Marquand: >>Figyelj, azt hiszem, ide kell még valami<<, én pedig azt válaszoltam neki, hogy már meg is csináltam, ma éjszaka lefestik, holnap reggel forgathat vele."

1982 január 11-én kezdődött a forgatás az Elstree stúdióban. A főszereplők már egy héttel korábban megérkeztek. Harrison Ford derékfájdalmai miatt tolókocsihoz volt kötve, Carrie Fischer kibérelte Lee Remick régi házát St. Woodsban, 20 kilométerre a stúdiótól, Mark Hamill pedig minden feltünést kerülve valahol vidéken szállt meg családjával.

Déltájban a Lucasfilm elnöksége a következő táviratot kapta:

DON GERNERNEK

HOWARD KAZANJIANTÓL

ÉRTESÍTJÜK, HOGY A JEDI VISSZATÉR FORGATÁSA

A MAI NAPON, 1982 JANUÁR 11-ÉN ELKEZDŐDÖTT.

Ezzel hivatalosan dokumentálták, hogy a gyártás megkezdődött, s a Lucasfilm eleget tett a Foxszal szembeni kötelezettségeinek. Az első leforgatott jelenet sajnos nem került bele a filmbe. Ez volt az a homokvihar-jelenet a Tatooin bolygón, amiről Lucas úgy vélte, hogy ártana a film tempójának.

A jelenetben valamennyi főszereplő részt vett: Luke, Leia, Han, Chewbacca, Lando és a két droid.

10 óra 18 perckor Marquand elkiáltotta magát. "Action!"

Vajon minden simán ment? Hát nem egészen. R2-D2 önállósította magát, és nekiment egy sziklának. Az első kamerateam nem hallotta az "action" -kiáltást, mert nagyon hangosak voltak a szélgépek, és továbbra is bevetésre várt. Amikor végre beindultak a kamerák, akkor meg olyan eredményesen dolgoztak a szélgépek, hogy az emberek az orrukig sem láttak.

A második felvétel jobban sikerült. "Látod a színészeket?" - kérdezte Marquand a kameramant, aki így válaszolt: "A lehető legjobb anyag." "Dobozban" - jelentette ki Marquand. Felzúgott a taps a teremben, és narancslével koccintottak. A jedi beindult.

A következő 78 napon az összes rendelkezésre álló termet birtokba vették. Amint véget ért a forgatás az egyik teremben, nyomban szétszedték a díszleteket, és újakat húztak fel. "Gyerünk, le Jabba the Hutt palotájával, fel a Halálcsillag hangárjával!" Hihetetlen tempóban dolgoztak. Az egyik csarnokban a kis ewokok falujának gigantikus díszleteit rekordidő alatt húzták fel. A világ talán legnagyobb filmcsarnokában, a Star Wars-csarnokban építették fel a film leghatalmasabb díszletét, a birodalmiak hangárját, ami a szó szoros értelmében véve nem is volt kulissza. A csarnok közepén egy birodalmi shuttle díszelgett eredeti nagyságában. A falaknak csak egy részét készítették el, a többit fekete anyaggal borították be. A hiányzó elemeket később az ILM illesztette a helyükre.

Marquand úgy döntött, hogy a film egyik leghosszabb és legnehezebb részével kezdi a forgatást: Jabba palotájával. "Mindenki őrültnek tartott" - mesélte Marquand. Általában egy könnyebb jelenettel szoktak kezdeni, hogy a rendező és a forgatócsoport tagjai összerázódjanak. Marquand azonban attól tartott, hogy ha lassú tempóval indít, később nehezebb lesz felgyorsítani az iramot.

Egy héttel később látta, hogy ez a tempó vagy tönkreteszi őt és a csapatot, vagy kibírják, és sikerül tartaniuk a forgatási tervet, s ettől annyira jól fogják érezni magukat, hogy többé semmi probléma nem lesz. "Egy professzionális forgatócsoport olyan, mint a versenyló. Az indítóállásból kiugorva nem szabad meglazítanod a gyeplőt, különben megnézheted magad" - vélekedett Marquand, s róla valóban az a hír járta, hogy míg csapatát szigorúan kordában tartotta, a színészekkel nagyon kedvesen bánt.

Karrierje kezdetén Marquand ugyanolyan kellemetlen tapasztalatokat szerzett különböző forgatócsoportokkal, mint George Lucas, sőt a Star Wars londoni forgatása idején még össze is futottak, és elpanaszolták egymásnak bajaikat.

 

folyt. köv.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

  • 2 héttel később...

A Jedi produkciója egyetlen alapelvre épült: az Empire pénzügyi zavarainak nem volt szabad megismétlődniük. Annak idején Lucas Kershnert hibáztatta, később azonban belátta, hogy hiányzott a személyes támogatása: egyszerűen gyakrabban kellett volna megjelennie a forgatáson. Okulva a hibákból, a Jedi forgatásán gyakrabban tűnt fel, az ő szavaival élve "folyton ott lógott", arra azonban ügyelt, hogy a rendezésbe ne szóljon bele. "Mindegy, hogy mit gondolnak az emberek, annyi bizonyos, hogy a másik háta mögül nem lehet rendezni, ez ahhoz túlságosan kényes művészet" - jelentette ki. Marquandnak semmi kifogása nem volt Lucas jelenléte ellen, s Lucas örömmel dolgozott a másik kamerateammel. Bár általában a kameráktól távol álldogált, mégis azonnal tudni lehetett, kié a döntő szó, mert mielőtt beindultak volna a kamerák, a rendezőasszisztens így szólt: "Várjatok egy percet, hadd vessen rá George egy pillantást." Lucas belenézett, és közölte: "nagyszerű", majd válaszolt még néhány kérdésre, és ment tovább a központi csarnokba. Marquand épp Jabbával forgatott egy jelenetet. "Helló, George, mi újság?" - érdeklődött Marquand. Megbeszélték a soron következő jelenetet, amelyben Luke Jabba tróntermébe lép, majd Lucas ellenőrizte az A és B kamerát. "Ez a trutyi az orrából jön vagy a szájából?" - kérdezte Jabbát szemlélve Marquandtól, aki mindent félbehagyva válaszolt: " A takony zöld, ezért a szájából."

A stáb brit tagjai nem voltak túlzottan elragadtatva Lucas jelenlététől, és meglehetősen barátságtalanul bántak vele, úgyhogy Lucas igyekezett kerülni a velük való találkozást.

Miközben Marquand az egyik jelenetet próbálta, Lucas helyet foglalt. "Fogjátok be a szátokat!" - ordított rá David Tomblin rendezőasszisztens a kulisszák között álló 150 emberre. Lucas csendben szemlélte az eseményt, majd egy kicsit balra fordította a B kamerát, s megkérezte Marquandot, egyetért-e. "Persze, ne vesztegessük az időt"- válaszolta a rendező, és folytatta a próbát. A rendező és az executive producer láthatóan fesztelen kapcsolata és együttműködése az első hetekben mégis enyhe feszültséget váltott ki a csoport tagjaiból. Lucas aktív közreműködése kissé megzavarta a színészeket és a stábot. Az egyik jelenetben pl. Marquand azt javasolta Carrie Fischernek, hogy álljon egy kicsit merevebben, mintha a londoni Tower őre volna. Amikor Lucas belépett, és meglátta Fischert, így szólt: "Úgy állsz itt, mint a Buckingham-palota őre! Kinek az ötlete volt ez?" Amikor Fischer közölte vele, Lucas nyomban visszakozott.

Négy hét múlva azonban már elég olajozottan mentek a dolgok. "Ha nézeteltérés támad kettőnk között, Richardnak adtam igazat"- mesélte Lucas.

Valamennyi Star Wars filmnek megvolt a maga sztárja, éspedig a Star Wars univerzumot benépesítő számtalan teremtmény egyike. Az elsőben a legtöbben a kocsmajelenetre szavaztak, az Empire-ben a Jedi-mester Yoda hódított, a Jedi-ben Jabba the Hutt lett a sztár.

A Star Wars veteránok némelyike számára ismerősen hangzott a Jabba név, s valóban, 1976. április 9-én rövid időre életre kelt, hogy aztán néhány hónappal később a vágóasztalon lelje halálát. Oly módon azért jelen volt a filmben, hogy beszéltek róla: ő volt a titokzatos alvilág ura, akinek Han Solo befagyasztott testét átadták. Marcia Lucas, aki a Star Wars vágásáért Oscar-díjat kapott, jól emlékszik rá, miként döntötték el, hogy Jabbát kivágják: "Jabba élénk vitát váltott ki. George soha nem szerette igazán ezt a jelenetet, mert nem tetszettek neki a szereplők. Azért sajnáltam, mert George jól forgatta le a jelenetet. Jabbát totálképben lehetett látni, ahogy ordít, miközben az előtérben Han alakja jelent meg, közelképben. Kezét a fegyverén tartotta és azt mondta: "Rád várok Jabba." Aztán Han arcára vágtam, Jabba pedig megfordult. Azt hiszem, remek pillanat volt ez Han Solo jellemének kidomborítására, igazi macho jelent meg, és Harrison remekül játszotta. Jabba azonban nem volt túl szerencsés jelenség, emberei pedig egyenesen nevetségesek voltak. Végül nem is lett szükség erre a jelenetre."

Lucas már a Star Wars-ban szerepeltetni akarta Jabbát mint szörnyeteget, ám a Fox nem volt hajlandó a hiányzó 80 ezer dollárt kifizetni.

Öt esztendővel később mégis életre kelt Jabba. Phil Tippet és tervezőcsapat számára ez volt az első igazi kihívás San Rafaelben. Első próbálkozásuk eredményeképpen rút féreg született. Lucas megszemlélte, és így szólt: " Túl riasztó." Újra nekiveselkedtek, ezúttal már karokat is növesztettek neki. "Túlságosan emberi. Próbálkozzatok még" - utasította őket Lucas. Harmadjára előálltak a kövér, csigaszerű monstrummal, amely ugyancsak rá volt szorulva alattvalói segítségére. Láttára így kiaáltott fel Lucas: "Ez az én Jabbám!" Stuart Freeborn maszkmester feladata lett, hogy életre keltse. Csak azt szabták meg, hogy körülbelül hat méter hosszúnak kell lennie, és a farkáig bezárólag minden mozgatható legyen rajta. A végén két bábos kellett hozzá, hogy Jabba testét mozgatni tudják. Egy-egy monitoron keresztül ellenőrizték, hogy ténykedésükre miként reagál a szörny. Ők ketten foglalkoztak Jabba kezével is, egy a farkát, két további bábos pedig távirányítóval a szemét és a száját mozgatta. Összesen tehát öt emberre volt szükség ahhoz, hogy Jabba a lehető legelevenebben mozoghasson.

 

folyt. köv.

A hozzászólás linkje
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Csatlakozz a beszélgetéshez!

Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.

Vendég
Új hozzászólás

×   Beillesztett szöveg.   Illessze be egyszerű szövegként

  Only 75 emoji are allowed.

×   A linked automatikusan beágyazódott.   Linkként jelenjen meg

×   Az előző tartalom visszaállítása.   Korábbi szöveg törlése

×   Nem illeszthetsz be képet közvetlenül. Töltsd fel vagy illeszd be URL-ből.

  • Jelenlévő felhasználók:   0 felhasználó

    • Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.
×
×
  • Új tartalom hozzáadása az alábbi témákban...

Fontos információ
A webhely használatával elfogadod és egyetértesz a fórumszabályzattal.