Ugrás a kommentre
Donát

Versek

Ajánlott hozzászólás

Ez a mai világ annyira értékvesztett, és mindenhonnan csak a reklám és a hazudozás jön felém, hogy le kellett már írnom...

 

Egyébként versemben 3 költőnek állítottam emléket, aki rájön, ki is ez a három személy , (az egyiket nem lesz nehéz...), annak piros pont jár. :clap:

 

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Tanárzenekarunk dalszövege volt:

 

Körjáték

zene: Grusz,Diamant,Hóbor

szöveg: Grusz

népdal: Kolinda

 

"Jaj, mondtam neked, Sanyi

Ne menjünk mi Pestre, babám, ej..."

 

Már régóta figyelgetem

Hogy mi történik itt

Ahol unokáim leborulnak

Sírom domborodik

Kiveszem a részem az egészből és

Teljesen kész vagyok

És nagyító alá teszem a pénzem

Hadd legyen nagyobb

 

Leesik közben a vérnyomásom

Én meg felveszem

A tévéből azt a videoklipet

Amelyiket te nem

A nehézség csak abban áll, hogy

Megállni nem tudok

És észrevettem, hogyha ott vagy

Én meg itt vagyok

 

Négyzetként állok a körjátékban én

Ott áll egy vén kalóz a kör közepén

A meglepetéstől tátva maradt a szám

Üvegből vagyok és átnéz rajtam a lány

 

A legbarátibb ellenségem se

Hiszi el, amit lát

Ha meghívok vacsorára

Egy féllábú focistát

Aki sose rúg gólt, csak látványos

Ahogy a kezdőkörbe ér

Egy született vesztes, olyan mint én

Neki is tetszenél

 

Négyzetként állok a körjátékban én

Ott áll egy vén kalóz a kör közepén

A meglepetéstől tátva maradt a szám

Üvegből vagyok és átnéz rajtam a lány

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Szintén:

 

Nem egy túl nagy szám

zene: Grusz,Diamant,Hóbor,Láng

szöveg: Grusz

 

Elmennék innen messzire

Egy másik bolygó közepire

És azt mondanám az ufóknak

Baráti szándékkal jöttem ide

 

Elmennék innen messzire

Egy másik bolygó közepire

És azt mondanám az ufóknak

Baráti szándékkal jöttem ide

 

Egy űrlakó meghívna tán

Néhány pohár jó bor után

Társalgásba kezdenénk

Csodálkozna minden dumán

 

Ha az űrlakó azt kérdezné

Hogy milyen az én hazám

Egy kis csönd után megmondanám neki

Nem egy túl nagy szám

 

Mesélnék neki a zacskós tejről

Meg ahogy futunk az ellenőr elől

És hogy a popsztárok híresek

S az űrlakó mindennek bedől

 

Arról, hogy ülünk a parkokban

A boltos nem örül, ha aprónk van

És év végén mindig mulatni kell

Végül föld alatt fekszünk halottan

 

Ha az űrlakó azt kérdezné

Hogy milyen az én hazám

Egy kis csönd után megmondanám neki

Nem egy túl nagy szám

 

Elmennék innen messzire

Egy másik bolygó közepire

És azt mondanám az ufóknak

Baráti szándékkal jöttem ide

 

Ha az űrlakó azt kérdezné

Hogy milyen az én hazám

Egy kis csönd után megmondanám neki

Nem egy túl nagy szám

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Hazudsz!

Mert akkor a többit is megette volna!

 

(BOCS, Mátyás király mesemondós beidegződés)

 

:D :D :D

 

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Ez a mai világ annyira értékvesztett, és mindenhonnan csak a reklám és a hazudozás jön felém, hogy le kellett már írnom...

 

Egyébként versemben 3 költőnek állítottam emléket, aki rájön, ki is ez a három személy , (az egyiket nem lesz nehéz...), annak piros pont jár. :D

 

 

Donát

József Attilának is. :D

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Szisz találta el :)

 

Először is ugyebár Illyés Gyula, dehát ez egyértelmű, tekintve, hogy oda is írtam a vers elejére :)

 

Aztán a "Hazudik a könyv, a labda meg a síp," ezt József Attila - Altatójából merítettem:

 

"Szundít a labda meg a síp"

 

Így hangzik az eredeti.

 

Petőfi előtt pedig ezzel próbáltam "tisztelegni":

 

"Hazudik itt mindenki, hazudik a világ,

Mintegy korhadt fa, melyet

Féreg foga rág,"

 

 

Az eredeti Petőfi vers - Egy gondolat bánt engemet:

"Egy gondolat bánt engemet:

Ágyban, párnák közt halni meg!

Lassan hervadni el, mint a virág,

Amelyen titkos féreg foga rág;"

 

 

Szisz, a pirospont jár :):para:

 

 

Donát

Szerkesztve: - Csabai Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

De neked is Rog, a próbálkozásért :para:

 

Neked egyébként melyek azok a részek, amik Adyra és Radnótira utalnak (Lehet, hogy tudalatt írtam bele... )

 

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Neked egyébként melyek azok a részek, amik Adyra és Radnótira utalnak (Lehet, hogy tudalatt írtam bele... )

 

 

Donát

Adyra a "féreg foga rág" rész utalt a szövegkörnyezet miatt. Ez így magában is smerós volt de nem ugrott be hogy Petőfitől van.

 

 

A magyar ugaron

 

"Lehajlok a szent humuszig:

E szűzi földön valami rág.

Hej égig érő giz-gazok,

Hát nincsen itt virág?"

 

A Te versedben:

 

"Mintegy korhadt fa, melyet

Féreg foga rág,"

 

Adynál virág, Nálad lassan fa nincs a rágás miatt.

 

 

Radnótira inkább a vers "mondanivalója" utalt.

 

Előhang egy "monodrámához":

 

1. versszak

"Kérdeztek volna magzat-koromban...

Ó tudtam, tudtam én!

Üvöltöttem: nem kell a világ! goromba!

nem ringat és ápol,-

ellenemre van!"

 

19.-20. versszak

"Ring a gyümölcs, lehull, ha megérik.

Füstölög a halál. Élni szeretnék.

Lélek vagyok. Arkangyalok égi haragja

ég bennem, riaszt a világ.

 

Sűrű erdő kerít, porfelhőben a távoli nyáj.

Porfelhőben a nyáj. Porkoszorús katonák.

Dögölj meg, dögölj meg, dögölj meg hát világ."

 

 

Mintha Radnóti is ki akarta volna magából írni azt hogy tele van a hócipője a világgal.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Mi az Ody? Féltékeny vagy ? :para::)

 

 

Sziszhez túl fiatal vagyok :P

 

 

Rog: Köszönöm, hogy leírtad, jól esik, hogy "foglalkoztál" a versemmel :) :)

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Szisz találta el :)

 

Először is ugyebár Illyés Gyula, dehát ez egyértelmű, tekintve, hogy oda is írtam a vers elejére :)

 

Aztán a "Hazudik a könyv, a labda meg a síp," ezt József Attila - Altatójából merítettem:

 

"Szundít a labda meg a síp"

 

Így hangzik az eredeti.

 

Petőfi előtt pedig ezzel próbáltam "tisztelegni":

 

"Hazudik itt mindenki, hazudik a világ,

Mintegy korhadt fa, melyet

Féreg foga rág,"

 

 

Az eredeti Petőfi vers - Egy gondolat bánt engemet:

"Egy gondolat bánt engemet:

Ágyban, párnák közt halni meg!

Lassan hervadni el, mint a virág,

Amelyen titkos féreg foga rág;"

 

 

Szisz, a pirospont jár :P  :para:

 

 

Donát

Már bánom, hogy nem magam írtam be az idézeteket. :D

 

Ezúttal nem kombináltam agyon a dolgot, azt a két nevet írtam akiknél ugyanazokat a szókombinációkat megtalálni, s mivel elég ismert vers e kettő, gondoltam e kettő tudatosan idéztetett a sorokba. Valóban sokféle hatást érezni, azok nyilván nem annyira tudatosak.

József Attila a kedvencem :) . Petőfi, Ady és József Attila volt az érettségimen a választott három költő, akiktől tájverseket elemeztem. Szavalóversenyeken többször is indultam, nagyon szerettem verseket tanulni és a mai napig beugranak sorok régen megtanult versekből, amikor az élet arra hangol. :P

 

 

Ha összegyűlik 5 pirospont akkor 5-öst kapok? :)

Szerkesztve: - Szisz

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Ha összegyűlik 5 pirospont akkor 5-öst kapok?

 

 

Én már nem merek írni semmit, előbb egyeztetek Odyval :para:

 

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Rog: Köszönöm, hogy leírtad, jól esik, hogy "foglalkoztál" a versemmel :):D

 

Donát

Nagyon Szívesen! :)

Örülök hogy tetszett amit írtam. :):D

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Emelj fel

 

Párnák, takarók között,

Ágyamon lezseren ülök,

Arcom könyv mögött bújik meg,

Kezemben vörös színező piheg.

 

Felemelem tollam, s hirtelen

Szavak, betűk, írásjelek szüntelen

Együtt kiáltoznak, szólnak felém:

?Engem, kérlek engem színezzél!

 

Én, én legyek az a szerencsés,

Kinek hála elkerül a felejtés

Használj engem, emelj fel,

A többieket felejtsd el.?

 

Végeztem, lefekszem.

Elmondok egy imát: Én Istenem,

Kire rá bíztam egész életem,

Kezedben a filc ? emelj ki engem

 

Csalódást én, okozni nem fogok,

Csak egy esélyt, ennyit akarok,

Ha megteszed, cserébe bármit adok,

S ígérem, mindig igyekezni fogok.

 

Ahogy kezem szétvált, és imám elhalt,

S a könyvem lecsúszott ágyamról oldalt,

Végre rájöttem, mily tudatlan, mily ostoba vagyok

Esélyt ennél többet, soha sem kaphatok.

 

Hisz én épp úgy kiválasztott vagyok,

Ahogy azok a könyvemben heverő

Mondatok, gondolatok,

Melyek felett filcem tovasiklott.

 

Hisz ezek a könyvet pont úgy alkotják,

Ahogy én a világot,

S a világ engem.

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Nekem is tetszik. :)

Olyan"Míg élek remélek" hangulata van. A vége meg olyan érzést kelt bennem mintha apró fogaskerekek lennénk egy hatalmas órában.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Köszönöm nektek.

 

Közben filozófia órán elkészült egy új is, aminek Star Wars vonatkozása is van:

 

Lumos

 

Ragyogó lények vagyunk,

Nemcsak e test,

Melyet bolygónk, világunk,

Kívülről bűnösre fest.

 

E belső fény tiszta, láthatatlan,

Ha elesel, ő ki felemel,

Örök, s halhatatlan

Lásd a belső szemeddel!

 

Hisz mindannyian ragyogunk,

Te, Ő ? vagy én,

Belülről nekünk is világít napsugarunk,

S felemelő e fény.

 

Ha úgy érzed: vége,

Többé már nem bírod,

Ha életed érce

Többé már nem csillog,

 

Ha fáj, ha ég, ha viszket,

S zokognál is dühödben,

Ne feledd:

Ragyogó lényeknek teremtettek minket,

Még ha ez néha elveszik a ködben.

 

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Bűnös

 

 

Nézem a kést? a lenyugvó hold fénye,

Meg-megcsillan? vöröslik pengéje.

Döbbent szememből vér könnyezik,

Szakadt szívemből vörösség vétetik.

 

Nem lehet már tovább? nincs többé út,

Nem létezik immár az a feneketlen kút,

Mely sötét bűneim magába temetné,

Mely a bennem kavargó jóságot etetné.

 

Kihalt már az a virág, amely éltetett,

Kihalt már az a világ, amely élhetett,

Nem maradt már semmi helyén,

Csak a bűn és a sötét végtelenség.

 

Szárba szökkent bűnöm magva,

Hozzád szólok, a pillanatot megátkozva,

Mikor először öntöztelek perzselő jéggel,

S temettelek csillámló eszmékkel.

 

Hagyj magamra, elég volt, távozz,

Hadd nyeljen el a sötétség, a káosz,

Nem kellesz többé, gyilkos vagy,

Nem kellesz többé? gyilkos vagyok.

 

Megöltél. Megöltél, hogy ölhess,

Körém bűnös hálót szőhess,

Elérted célod, mi kell még, mondd?

Szívemből vörös vér tolong.

 

Nézem a kést? a lenyugvó hold fénye,

Meg-megcsillan? vöröslik pengéje.

S én bámulom igézve, mint leszálló nap fénye

Az éjszakát.

 

 

Donát

Szerkesztve: - Csabai Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Adj egy pillanatot

 

Adj egy pillanatot

Egyetlen röpke percet

Hadd érezzem illatod,

Kegyetlen öntelt arcod

 

Adj egy pillanatot,

Add be e kínzó mérget,

Hogy élvezzem a napot,

S add fel Te síró dalod.

 

Adj egy pillanatot,

Értesd meg: ez a végzet,

Mondd ki a gondolatot,

Végezd el feladatod.

 

Adj egy pillanatot,

Hitesd el: van, ki szeret

Űzd el, mi szorongatott,

Hisz ezzel majd megadod

 

A holnapot.

 

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Regisztrálj, vagy jelentkezz be a hozzászóláshoz

Regisztrálni kell a hozzászólási jogosultsághoz

Regisztráció

Egyszerűen regisztrálhatsz közösségünkbe.

Regisztráció új felhasználóként

Bejelentkezés

Már regisztráltál? Lépj be!

Belépés

  • Jelenlévő felhasználók:   0 tag

    Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.

×

Fontos információ