Jump to content
Sign in to follow this  
Dzséjt

Mon Mothma

Recommended Posts

Na, mivel úgyis akartam már egy topicot a hölgynek, hiszen az ep3 kivágott jelenete, a TCW, az RO és a Rebels óta nagyban megnőtt a szerepe, most megragadom az alkalmat a megnyitásra, hiszen a régi Köztársaság, a Lázadók Szövetsége és az új Köztársaság egyik legjelentősebb és legvitathatóbb alakjáról van szó.

 

Jaja, kvázi ő Szövetség vezetője. Attól, hogy még nem látjuk így van. A későbbi ténykedéséről ne is beszéljünk (OFF topik) :)

Én nem érzem azt, hogy az ep4-6-ban annyira beleártaná magát a dolgok menetébe. Sőt nekem most az az érzésem, hogy az RO után a civil vezetői a Szövetségnek leléptek és vissza se néztek, Mothma is inkább csak névleges vezető maradt. A yavini csata idején már nincs a Bázis I-en, nincs az Echo bázison sem, és még az ep6-ban is tulajdonképpen egy bevezetőt mond el, a többit a katonákra bízza. Megjegyzem, helyesen, mert egyértelműen nem tud katonai döntéseket hozni, és felfogása nem is működhet katonai tevékenységben. A hadseregben nincs demokrácia.

 

Mothma azért elég sokat vizet fog még zavarni. A Köztársaságnak talán ő lesz a legeredményesebb politikusa, aki nyugalmat tud hozni a galaxisba. De a II. Halálcsillag támadásánál se tűnik úgy hogy háttérbe lenne szoritva.

De nem úgy tűnik, hogy azt a lázadásban. Amit meg az új Köztársaságot illeti: ő az, aki lefegyverzi a saját államát, amit így az Első Rend valószínűleg sokkal könnyebben tud elsöpörni. Az általa kitalált és véghezvitt törvény az, aminek hála az Ellenállás elavult hajókkal kénytelen harcolni, és ami miatt az új Köztársaság minimumra vett hadállományának gerincét oly könnyű volt eltörölni.

Emellett ő az, aki tulajdonképpen tekintélyközpontú hatalommá formálta már az elején az új Köztársaságot, biztosítva, hogy a személynek, ne a tisztségnek legyen tekintélye, ami mint azt tudjuk, igen komoly politikai problémákhoz vezetett.

Szerintem Mothma alapvetően retteg egy újabb Palpatine-tól és Birodalomtól, olyannyira, hogy semmi olyat nem mer meglépni, amit anno Palpatine megtett. Már az is jelképes, hogy kivették a főkancellár titulusból a fő szót, de az is durva, hogy mindig máshol van a Köztársaság székhelye. Persze, ő egyedül elvezetgette, de a Vérvonal leírása alapján még csak nem is törvényekkel, hanem inkább olyan szívességszerűségekkel irányított. És még Leia is eléggé úgy volt vele, hogy Mothma módszerei csak addig működtek, amíg ő volt a kancellár, azóta a Köztársaság pont emiatt rohad.

(Amúgy pont most olvasom az Utóhatás: Adósság című könyvet, amiben Sinjir is ezt fejtegeti. A Köztársaság - hála a vezetésnek - képtelen hathatósan fellépni, a demilitarizációs törvény miatt meg még Leia is aggódik.)

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Nekem Mothma úgy tűnik, mintha inkább egyfajta kirakatfigura lenne. Nem látom, hogy igazán karakteres és határozott személyiség lenne, akire felnéznek és aki igazi vezéregyéniség lehetne. A saját elvei mellett mindvégig kitart, ez igaz, ilyen szempontból azt nem mondom, hogy jellemtelen lenne, de valahogy mégis totál súlytalannak tűnik. Valószínűsíthető, hogy egykoron a Birodalmi Szenátusban nem lehetett volna úgy működni, hogy mindenki olyan felvágott nyelvvel csattanjon fel, mint pl. Leia. Mothma lehetett az, aki a nyugalmat képviselte, a Birodalom számára pedig viszonylag megnyugtató lehetett a teszetosza békepártiságával.

 

El tudom képzelni, hogy a Szövetségnek ez egy elviselt, félig-meddig kényszerű kompromisszum volt. Ahogy láttam, a lázadás kapcsán a tényleg fontos döntéseket nem ő hozta, mert olyankor úgyis elnyomták. Más esetben meg jól jöhetett ez a semmilyen stílus. Ugye egy ilyen karaktert alapvetően nehéz kikezdeni, ellenségképet faragni belőle. Politikailag tehát működhetett amolyan pajzsként, ami elveszi az élét a konfliktusoknak, így biztosítva, hogy a Birodalom számára ne legyen ütőkártya. Végül is a Palpitól megszokott alattomos módon nem sikerült nekik politikai fogást találni a Szövetségen, a Szenátust is akkor merték erőszakkal feloszlatni, amikor a Halálcsillag elkészült.

 

Anno volt, hogy én is azt gondoltam, hogy ő tipikusan egy olyan figura lehet, aki a Köztársaság újjáépítésében lubickolhat majd igazán, a viszonylagos békeidőben kamatoztathatja kvalitásait. Aztán később belegondoltam, hogy a forradalmaknál mindig az szokott problémás lenni, hogy nagy az összefogás a nagy közös ellenség ellenében, viszont ha ez megszűnik, akkor hirtelen mindenki a saját gesztenyéjét akarja kapargatni és dominánssá válni. Ez pedig széthúzáshoz vezet, illetve egymás ellen fordulnak az egykori bajtársak. Ennek elkerülésére egy erőskezű és határozott vezető kell, akit tisztelnek és egyet tudnak érteni vele a legtöbb politikai kérdéskörben. Mothma meg ugye nem ilyen.

Erre csak rátett egy lapáttal, hogy a RO-ban konkrétan látjuk, hogy már maga a Szövetség is mennyire megosztott volt. Bevallom őszintén, hogy az Ep.6 utáni eseményekkel nem vagyok tisztában, de a 7-ből úgy tűnik, hogy Mothma bizony a polgárháborút követően se tudott igazán jó vezetővé lenni és helyes mederbe terelni a dolgokat.

 

Az biztos, hogy leginkább Padmé lehetett volna a tökéletes ember a Szövetség élére. Azt viszont nem értem, hogy mondjuk egy Bail miért nem jutott ennél is masszívabb szerephez, szerintem sokkal több volt benne, mint Mothmában. Az viszont lehet, hogy a múltja miatt egyrészt ő sem akart annyira fókuszba kerülni, másrészt esetleg nem is fogadták volna el sallangmentesen a lázadók, harmadrészt pedig a Birodalom is jobban figyelhetett rá. Valamint pont a határozottsága és karakteressége miatt nem tudtak volna úgy lavírozni vele, mint Mothma esetében, amiről fentebb is írtam.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Azért Mon annál fontosabb ember mint ahogy most beállítjátok. Tény hogy nem karakteres vezető és az is tény hogy a Lázadás győzelme után inkább csak a hírnevét és a korábbi érdemeit felhasználva irányította a galaxist, mert annyira félt a hatalomtól hogy még saját magát is eltiltotta tőle és ezért pocsék vezető volt de...

 

A lázadás ideje alatt - pont azért mert simulékony és kompromisszum kész - nagyon fontos volt az ő személye. Ő volt aki formálisan összetartotta a lázadást mint eszmét. Vele mindenki szóba állt, hiszen ő volt az akivel lehetett egyezkedni ó. Raddus meg a többi katonai vezető csak a harchoz értett, de a lázadás megszervezése komoly logisztikai feladat is volt. Ehhez pedig kellett egy olyan ember akinek meg van a kellő képzettsége a politikai élet és a diplomácia terén ahhoz hogy különböző lázadó sejteket egységbe kovácsoljon.

 

Ezer oka lehet annak hogy nincs a Bázis I-en. Ő nem katonai vezető, ott úgy sem lenne semmi haszna az ő jelenlétének. Szerintem a lázadás katonai akcióiba ő eleve ritkán avatkozott bele. Sokkal valószínűbbnek tartom hogy a Halálcsillag elleni támadás idején épp szövetségeseket gyűjtött. Hiszen a szenátus akkortájt lett feloszlatva, ami elég komoly politikai lépés volt. Nyilván voltak elégedetlenkedők akiket akkor könnyebben be lehetett állítani a Birodalom ellen harcba.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Nekem Mothma úgy tűnik, mintha inkább egyfajta kirakatfigura lenne. Nem látom, hogy igazán karakteres és határozott személyiség lenne, akire felnéznek és aki igazi vezéregyéniség lehetne. A saját elvei mellett mindvégig kitart, ez igaz, ilyen szempontból azt nem mondom, hogy jellemtelen lenne, de valahogy mégis totál súlytalannak tűnik. Valószínűsíthető, hogy egykoron a Birodalmi Szenátusban nem lehetett volna úgy működni, hogy mindenki olyan felvágott nyelvvel csattanjon fel, mint pl. Leia. Mothma lehetett az, aki a nyugalmat képviselte, a Birodalom számára pedig viszonylag megnyugtató lehetett a teszetosza békepártiságával.

Nem egészen így volt. Mothma volt az egyetlen (Trayvist hagyjuk, mert ha csak rá gondolok fel megy a vérnyomásom), aki nyíltan kirohant Palpatine ellen, és asszem tömeggyilkosnak nevezte, vagy valami hasonlónak. A lényeg, hogy nagyon keményen beolvasott élő adásban a rezsimnek. Ezután menekülnie kellett, mert vadásztak rá a Birodalmiak.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Azért Mon annál fontosabb ember mint ahogy most beállítjátok.

Én egyáltalán nem állítottam, hogy nem fontos, éppen ez a baj, hogy a legfontosabb ember a Szövetségben és az alakuló Köztársaságban, miközben olyan ember, amilyen. Előbbi csak azért volt sikeres, mert voltak Jynek, Ezrák, Dravenek és Raddusok, akik magasról tojtak Mon Mothma parancsaira. Ha Mon Mothmán múlik, nincs scarifi csata, mert a lázadók tanácsa azt nem szavazta meg. Tudjuk milyen következményekkel járt volna ez: a Szövetség feloszlik (ha azt vesszük, fel is oszlott, hiszen az egyik legfőbb vezető kijelenti, hogy a lázadásnak ezzel vége), a Birodalom nyer, a Halálcsillag pedig terrorba taszítja a Galaxist.

Ha Mon Mothmán múlik, mindenki ott veszik az Atollonon, vagy fogoly lesz, akikért majd tárgyalnak. Persze, mert a Birodalom az a tárgyalós fajta... Ennek sem nehéz kitalálni a következményét: Kanant nyilván tárgyalás nélkül kivégzik, de valószínűleg Dodonna és Hera is erre a sorsra jutott volna, annyi különbséggel, hogy ők kapnak egy koncepciós tárgyalást, és nyilvánosan lövik őket agyon. Gyanúm szerint Rex is lézernyalábot kapott volna árulásáért. Talán Zeb és a többi kevésbé jelentős lázadó marad életben, mondjuk egy kellemes kesseli fűszerbányában. De az biztos, hogy még azt a keveset sem sikerült volna kimenteni Atollonról, amit sikerült végül Mon Mothma közbenjárása nélkül kimenteni. Márpedig az egyik pörölyfejű korvett pont az a Lightmaker, amely technikailag megnyeri a scarifi csatát.

 

A lázadás ideje alatt - pont azért mert simulékony és kompromisszum kész - nagyon fontos volt az ő személye. Ő volt aki formálisan összetartotta a lázadást mint eszmét. Vele mindenki szóba állt, hiszen ő volt az akivel lehetett egyezkedni ó. Raddus meg a többi katonai vezető csak a harchoz értett, de a lázadás megszervezése komoly logisztikai feladat is volt. Ehhez pedig kellett egy olyan ember akinek meg van a kellő képzettsége a politikai élet és a diplomácia terén ahhoz hogy különböző lázadó sejteket egységbe kovácsoljon.

De kellett hozzá Bail Organa és Ahsoka Tano is. Azzal nem lenne gond, ha Mothma csak tárgyalna, Szövetségeseket szerezne, de ő dönt a katonai lépésekről is, nem pedig Raddus vagy más katonák, akik csak a harchoz értenek. És ez a "csak a harchoz értenek" azért elég vicces kifejezés háborúban. Elég fontos ehhez érteni, legalább annyira, mint a diplomáciához. Padmé ezért volt anno jó vezető, mert mindkettőhöz értett. És itt a probléma: Mon Mothma kicsit sem értett ehhez, de láthatóan láthatóan azokra sem hallgatott, akik értenek hozzá. Mert ugyan valóban ott ült az asztalnál Raddus, Draven, Dodonna és Merrick, végül Mothma hozta meg a döntést, a rossz döntést. Mert a katonai és a civil szárny nem ért egyet. Egyáltalán miért van civil szárnya egy katonai szervezetnek? És miért civilekből áll a legfőbb vezetés? És miért kell teljes egyetértés egy katonai döntéshez? Meg azért már na, milyen katonai tanácskozás az, amin boldog-boldogtalan részt vehet, a legmagasabb vezetőtől és takarítóig?

És később is ezt tette. Sokan nem értettek egyet a demilitarizációs törvénnyel - köztük Leia -, amit Mothma már a jakkui csata előtt szorgalmazott. Még meg sem verték a Birodalmat, de Mothma már azon dolgozott, hogy leszereli a Köztársaság hadseregét. Szerencsére azért a fegyverszünetet kivárta, de utána csak érvénybe léptette a Galaxis legostobább törvényét, azzal a dumával, hogy "a demokráciának nincs szüksége fegyverekre. Az embereknek van." Az idézet első mondata csak baromság, a második mondatára meg ez a válaszom: miért, a demokráciában nem emberek élnek? És a slusszpoén: úgy néz ki, a demilitarizációs törvényhez nem kellett a teljes egyetértés.

 

Az én meglátásom szerint Mon Mothma vagy olyan vak idealizmussal hitt a demokráciában, hogy az már ártalmas volt, vagy annyira rettegett a zsarnokságtól, hogy az már ártalmas volt. Így vagy úgy, de Mothma ártott a Szövetségnek és a Köztársaságnak is, és pont azért, mert ő volt a legfontosabb ember, de egyértelműen nem való arra, hogy legyen a legfontosabb ember. A jobbak sajnos meghaltak, vagy nem vállalták. Sosem értem meg, Leia miért nem lett kancellár. Ha Mothma után ő jött volna, vagy eleve ő kezdi a sort, jobb lett volna a helyzet szerintem. Akárcsak az anyja, a diplomáciához és a katonai döntésekhez is van érzéke, ráadásul hallgat azokra, akik még nála is jobban vágják az adott témát.

Viszont azért leszögezném, nem vitatom el az olyan érdemeit, mint az egyes lázadó sejtek egyesítése a Szövetségben, a nyílt szembeszállása Palpatine-nal a Szenátusban, a kezdeti lázadás megszervezése és támogatása. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy majdnem ő rombolta le azt, amit felépítettek és hogy masszívan hozzájárult az új Köztársaság elbukásához.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Nem egészen így volt. Mothma volt az egyetlen (Trayvist hagyjuk, mert ha csak rá gondolok fel megy a vérnyomásom), aki nyíltan kirohant Palpatine ellen, és asszem tömeggyilkosnak nevezte, vagy valami hasonlónak. A lényeg, hogy nagyon keményen beolvasott élő adásban a rezsimnek. Ezután menekülnie kellett, mert vadásztak rá a Birodalmiak.

Érdekes, ezt valahogy nem néztem volna ki belőle. Lehet emiatt vonult annyira vissza és vált kissé teszetoszává?

 

Dzséjt mondandójára pedig annyiban reflektálnék, hogy nekem is furcsa az, hogy Mothma mennyire belefolyik a katonai döntésekbe. Oké, hogy anno is a főkancellár volt a legmagasabb katonai vezető is, ill. a mi világunkban is hasonlóképp van ez, viszont ez inkább szimbolikus hatalom. Mothma látványosan nem ért a háborúzáshoz, mégis erőlteti a szerepét, a saját értékrendjét bele akarja gyömöszölni a dologba. Ezzel nem is lenne baj, csak sajnos a háború kegyetlenebb játék annál, mint ahogy ő látja. De ami talán még fontosabb, hogy egy militáris szervezetet nem lehet demokratikusan működtetni. Nem véletlen, hogy pont a katonaságnál van a legkötöttebb hierarchia, és a parancsszegés az egyik legdurvább vétség, amit el lehet követni. Lényegében simán egy parancsuralmi zsarnokságra épül ez egész, amin kellő ügyességgel nyilván lehet enyhíteni, de messze nem lehet demokráciát csinálni.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Érdekes, ezt valahogy nem néztem volna ki belőle. Lehet emiatt vonult annyira vissza és vált kissé teszetoszává?

Szerintem nem. Végletekig pacifista volt, és ez határozta meg minden lépését.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Én egyáltalán nem állítottam, hogy nem fontos, éppen ez a baj, hogy a legfontosabb ember a Szövetségben és az alakuló Köztársaságban, miközben olyan ember, amilyen. Előbbi csak azért volt sikeres, mert voltak Jynek, Ezrák, Dravenek és Raddusok, akik magasról tojtak Mon Mothma parancsaira. Ha Mon Mothmán múlik, nincs scarifi csata, mert a lázadók tanácsa azt nem szavazta meg. Tudjuk milyen következményekkel járt volna ez: a Szövetség feloszlik (ha azt vesszük, fel is oszlott, hiszen az egyik legfőbb vezető kijelenti, hogy a lázadásnak ezzel vége), a Birodalom nyer, a Halálcsillag pedig terrorba taszítja a Galaxist.

Ha Mon Mothmán múlik, mindenki ott veszik az Atollonon, vagy fogoly lesz, akikért majd tárgyalnak. Persze, mert a Birodalom az a tárgyalós fajta... Ennek sem nehéz kitalálni a következményét: Kanant nyilván tárgyalás nélkül kivégzik, de valószínűleg Dodonna és Hera is erre a sorsra jutott volna, annyi különbséggel, hogy ők kapnak egy koncepciós tárgyalást, és nyilvánosan lövik őket agyon. Gyanúm szerint Rex is lézernyalábot kapott volna árulásáért. Talán Zeb és a többi kevésbé jelentős lázadó marad életben, mondjuk egy kellemes kesseli fűszerbányában. De az biztos, hogy még azt a keveset sem sikerült volna kimenteni Atollonról, amit sikerült végül Mon Mothma közbenjárása nélkül kimenteni. Márpedig az egyik pörölyfejű korvett pont az a Lightmaker, amely technikailag megnyeri a scarifi csatát.

 

Az a baj, hogy mindez csak az érme egyik oldala. Igen ha ezek a dolgok Mothmán múltak volna, sok dolog másképpen történt volna. Lehet a Lázadás nem nyert volna, az is lehet hogy nyert volna csak másképp, hosszabb idő alatt, ezt nem tudjuk meg.

 

Viszont ugyanilyen hosszan le lehet írni hogy ha nem lett volna Mothma akkor

- A Szellem egész legénysége megragadt volna a lokális akciózás szintjén és előbb utóbb egy küldetés során értelmetlen halált haltak volna.

- Raddus meg a többi katonai vezető meg lehet hogy eleve el sem kezdett volna lázadni. Vagy ha igen, ők sem jutottak volna messzebb mint pár helyi csínytevésnél.

- Bail Organa meg egymaga nem tudott volna kézben tartani mindent úgy hogy közben folyton megfigyelés alatt állt. Ashoka meg eleve nem jöhet szóba, neki semmiféle politikai tapasztalata és kapcsolatrendszere nem volt. Legfeljebb a Ezra féle mikrosejtekkel tudott volna kapcsolatot teremteni, de a Lázadás ennél nagyobb kaliberű politikust követelt.

 

Itt jött a képbe Mon. Aki persze később majdnem lerombolt mindent, de és itt fontos a DE, mert hogy nélküle eleve nem is lett volna semmi amit lerombolhatott volna. Ő volt aki egységbe kovácsolta a különböző csoportokat - már amennyire lehetett - megvolt a kellő politikai képzettsége és háttérismerete ahhoz hogy tudja kikkel és hogyan érdemes tárgyalni. És a munka ezen része legalább annyit ér mint az amit később a katonai vezetők végeztek.

 

Jó kancellár volt? Nem. Ezt nem vitatom.

A hülyeségei miatt süllyedő pályára került az ÚK? Igen.

Lett volna nélküle ÚK? Ezt már nehezebb megválaszolni, de szerintem nem.

Szerkesztette: Jar-Jar Binks

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Aki persze később majdnem lerombolt mindent, de és itt fontos a DE, mert hogy nélküle eleve nem is lett volna semmi amit lerombolhatott volna.

Erről eszembe ötlött egy érdekes párhuzam. Ugyebár nagyobb kaliberben is ismerünk olyan karaktert, aki egy zseniális tervvel megbuktatott egy rendszert, hogy aztán a sajátját építhesse fel helyette, viszont ezt követően már képtelen volt ezt a saját rendszerét jól vezetni és hosszabb távon működőképesen irányítani.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Erről eszembe ötlött egy érdekes párhuzam. Ugyebár nagyobb kaliberben is ismerünk olyan karaktert, aki egy zseniális tervvel megbuktatott egy rendszert, hogy aztán a sajátját építhesse fel helyette, viszont ezt követően már képtelen volt ezt a saját rendszerét jól vezetni és hosszabb távon működőképesen irányítani.

Maul? :)

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Egy biztos: Mothma volt a kánon szerint a tényleges vezető a Lázadásban. Ami az új köztársaságban betöltött szerepét illeti, joggal érheti sok kritika, viszont egy dolgot érdemes kiemelni: arra az időre amikor ő volt a vezető mindenki aranykorszakként emlékszik. Akkor volt tényleges béke és egyetértés. Olyan jó, magas tiszteletben álló vezető volt akihez hasonlót nem tudtak találni. Ahogy eltűnt a politikai életből hirtelen minden sokkal rosszabb lett. Ez persze egyszerre mutatja a politikai kvalitásait és a rendszer gyengeségét is.

 

Egyébként tudtommal amikor az Első Rendről tudomást szerez a Köztársaság már nem Mothma a vezető. Azt nem tudjuk hogy ő hogy reagált volna rá. Csak azt tudjuk hogy az új köztársasági vezetés hogy reagált. Nagyjából ugyebár sehogy. Bár szerintem ez nem annyira fekete-fehér, hisz az Első Rend nagyon jól titkolja az erejét - ugye még Leiáék is azt hiszik hogy maximum pár hajó meg néhány katona akiket egy maroknyi katonával sakkban lehet tartani.... Poe is néz egy nagyot amikor meglátja a romboló belsejét az ep.7-ben. Szörmentén jön ide de az Első Rend nagyon elővigyázatos volt: az egyik képregényben Poe a TFA eseményei előtt pusztán azzal lefegyverzi az Első Rend néhány katonáját, hogy bekapcsol egy kamerát. Az Első Rend nem akarja megkockáztatni hogy a katonáik gyilkolászásáról felvétel készüljön, mert az meggyőzheti a Köztársaságot, hogy tényleg fenyegetést jelentenek. Ez alapján pedig a szenátusnak tényleg alig volt valami a kezében az Első Rend kapcsán.... igen ez már OFF és nem Mothmáról szól, de picit idetartozik.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

- A Szellem egész legénysége megragadt volna a lokális akciózás szintjén és előbb utóbb egy küldetés során értelmetlen halált haltak volna.

Kizárt, mert ehhez Ahsoka Tanónak és Bail Organának volt csak köze a Rebels alapján, Mon Mothma ebbe az ügybe bele sem volt vonva.

 

- Raddus meg a többi katonai vezető meg lehet hogy eleve el sem kezdett volna lázadni. Vagy ha igen, ők sem jutottak volna messzebb mint pár helyi csínytevésnél.

Nagyon-nagyon-nagyon durva rajongói feltételezés amit semmilyen kánon mű nem támaszt alá. ;) Egy tény van: nem Mon Mothma miatt indult meg Mon Calamariról a tömeges kivándorlás és a hajók felfegyverzése.

 

- Bail Organa meg egymaga nem tudott volna kézben tartani mindent úgy hogy közben folyton megfigyelés alatt állt. Ashoka meg eleve nem jöhet szóba, neki semmiféle politikai tapasztalata és kapcsolatrendszere nem volt. Legfeljebb a Ezra féle mikrosejtekkel tudott volna kapcsolatot teremteni, de a Lázadás ennél nagyobb kaliberű politikust követelt.

Na most, jól tudjuk, hogy Ahsoka igen jó barátságot ápolt a pantoraiakkal, tehát a feltételezés, hogy semmilyen politikai tapasztalata nem volt (amire amúgy maga Padmé Amidala okította), eleve megcáfolásra került. És szoros munkakapcsolatban állt Bail Organával. És Bail Organának miért is nincsenek politikai kapcsolatai? Tetszik vagy sem, a kánon szerint a korai lázadást, amiből Mothma létrehozta a Szövetséget, azt Organa és Ahsoka hozta össze.

 

Itt jött a képbe Mon. Aki persze később majdnem lerombolt mindent, de és itt fontos a DE, mert hogy nélküle eleve nem is lett volna semmi amit lerombolhatott volna.

Ja, tényleg érdem, hogy felépít valamit, amit aztán lerombolhat. Tulajdonképpen tényleg jobb, mintha semmit nem építene, amit aztán MÁS megmentheti attól, hogy az alkotó maga rombolja porig. Ja, de hát ezt én is írtam...

 

Egy biztos: Mothma volt a kánon szerint a tényleges vezető a Lázadásban. Ami az új köztársaságban betöltött szerepét illeti, joggal érheti sok kritika, viszont egy dolgot érdemes kiemelni: arra az időre amikor ő volt a vezető mindenki aranykorszakként emlékszik. Akkor volt tényleges béke és egyetértés. Olyan jó, magas tiszteletben álló vezető volt akihez hasonlót nem tudtak találni. Ahogy eltűnt a politikai életből hirtelen minden sokkal rosszabb lett. Ez persze egyszerre mutatja a politikai kvalitásait és a rendszer gyengeségét is.

Meg azokat a kelemelten arányokat, hogy a régi Köztársaságban 1000 évig volt béke, az új Köztársaság 30 évig, ha fennállt. Mon Mothma ebből kancellár volt 4-8-10 évig, ha ennyi ideig hatalmon volt. Töredéknyi béke. Ennyit a Birodalom is elmondhat magáról.

 

Egyébként tudtommal amikor az Első Rendről tudomást szerez a Köztársaság már nem Mothma a vezető. Azt nem tudjuk hogy ő hogy reagált volna rá. Csak azt tudjuk hogy az új köztársasági vezetés hogy reagált. Nagyjából ugyebár sehogy. Bár szerintem ez nem annyira fekete-fehér, hisz az Első Rend nagyon jól titkolja az erejét - ugye még Leiáék is azt hiszik hogy maximum pár hajó meg néhány katona akiket egy maroknyi katonával sakkban lehet tartani.... Poe is néz egy nagyot amikor meglátja a romboló belsejét az ep.7-ben. Szörmentén jön ide de az Első Rend nagyon elővigyázatos volt: az egyik képregényben Poe a TFA eseményei előtt pusztán azzal lefegyverzi az Első Rend néhány katonáját, hogy bekapcsol egy kamerát. Az Első Rend nem akarja megkockáztatni hogy a katonáik gyilkolászásáról felvétel készüljön, mert az meggyőzheti a Köztársaságot, hogy tényleg fenyegetést jelentenek. Ez alapján pedig a szenátusnak tényleg alig volt valami a kezében az Első Rend kapcsán.... igen ez már OFF és nem Mothmáról szól, de picit idetartozik.

Ugyanakkor, ha Mon Mothma nem szerelteti le a Köztársaság hadseregét, egyetlen rendszer elpusztítása nem okozná a flotta megbénulását. Ha - teszem azt - nem pár száz, hanem pár ezer hajójuk van a Galaxisban, modern hajók, nem harminc éve gyártott öreg bárkák, máris másképpen állna az Ellenállás ahhoz a háborúhoz, ami jelenleg úgy nyit, hogy az Ellenállás legmodernebb hadihajója is 30 éves. Közben az Első Rend kiberkristályokkal megerősített lövegekkel felszerelt Resurgent-osztályú csillagrombolókkal jár, és ez az Első Rend legkisebb hadihajója.

Arról nem beszélve, hogy egy modern, ütőképes hadsereggel talán eleve könnyebb lett volna az Első Rendet ellenőrizni. Mert titkolták a teljes haderejüket, ugyanakkor a létezésüket nem. Az Első Rend a Birodalom utódállama, amit a Köztársaság elismert, és amit nem ellenőriztek rendesen. Nem ellenőrizték, hogy betartják-e a demilitarizációs törvényt. Sőt itt ütközik ki a Köztársaság nagy baja: megtűrte egy olyan szervezet létezését, ami nyíltan áthágta ezt a törvényt. És ez az Ellenállás. Nyilván ez már nem Mon Mothma ideje alatt történt, ugyanakkor ő volt az, aki ezt a helyzetet előidézte. Ő volt az, aki a kancellár posztot olyan gyengévé tette, hogy hat évvel a Hosnian Prime pusztulása előtt tulajdonképpen említésre sem méltó, éppen ki a kancellár. Mon Mothma az, aki a személyének, a saját személyének biztosított tekintélyt, nem a posztjának.

Szerkesztette: Dzséjt

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Kizárt, mert ehhez Ahsoka Tanónak és Bail Organának volt csak köze a Rebels alapján, Mon Mothma ebbe az ügybe bele sem volt vonva.

 

Nagyon-nagyon-nagyon durva rajongói feltételezés amit semmilyen kánon mű nem támaszt alá. ;) Egy tény van: nem Mon Mothma miatt indult meg Mon Calamariról a tömeges kivándorlás és a hajók felfegyverzése.

 

Na most, jól tudjuk, hogy Ahsoka igen jó barátságot ápolt a pantoraiakkal, tehát a feltételezés, hogy semmilyen politikai tapasztalata nem volt (amire amúgy maga Padmé Amidala okította), eleve megcáfolásra került. És szoros munkakapcsolatban állt Bail Organával. És Bail Organának miért is nincsenek politikai kapcsolatai? Tetszik vagy sem, a kánon szerint a korai lázadást, amiből Mothma létrehozta a Szövetséget, azt Organa és Ahsoka hozta össze.

 

 

1) Igen a Szellem csapata nem Mothma által lett beszervezve. A lázadás maga volt Mothma és Organa által irányítva. Kettejük áldásos munkája hogy végül sok kis sejtet, - akár politikait, akár katonait - egyestettek. Így a már egyesült sok kis sejt tudta önmagát is bővíteni. Az egyik ilyen bővítés volt, a Szellem legénysége is, ami valóban főként Ahsoka érdeme. De a lényeg, hogy a középpontban ismét csak Mothma állt.

 

2) Nem, nem Mothma miatt indult meg, de miután Mothma jól informált volt a szenátus ügyeiben, tudta mikor kiktől lehet birodalomellenességben valamit remélni. Ha látja hogy megindult egy kivándorlás, akkor azt is tudja hogy ott lehet keresnivalója. Ő az aki a lázadó vezetők közül leginkább otthon van a politikai életben és akár tetszik neked akár nem, a galaktikus lázadás politikai alapokon nyugszik, nem katonaiakon. A katonai lázadás, csak a politikai következménye, kibővítése. De a tény az, hogy Mothma már akkor a lázadás mozgatórugója volt, mikor még hivatalosan el sem kezdődött. (Ep3 törölt jelenetei)

 

3) Olyat nem állítottam hogy Bail nem rendelkezik politikai kapcsolatokkal. Ezt nem tudom honnan szedted. Én annyit mondtam, hogy egymaga nem lett volna képes mindent irányítani. Ezért is voltak ők társak. Bail és Mothma egyenrangú partnerként viselkednek - lásd RO - mint a lázadás vezetői. Ennyi. Ha Bail nem hal meg, lehet ő lett volna az új kancellár és minden sokkal jobb lett volna. Lehet Mothma így is úgy is nyert volna. De ez mindegy is. A lényeg hogy szerintem köztük fontosságban nem lehet különbséget tenni. Mindketten rengetegek küzdöttek a Lázadásért.

 

4) Ahsoka mint politikus? Ezt nem mondhatod komolyan...

Egy dolog hogy valaki mesél neked a politikáról, meg egy másik az ha annak is tanulsz.

Ezen kívül, Ahsoka nem volt szenátor, így feltehetően fogalma sem volt arról hogy a planéták többségének milyen a viszonya a birodalommal, de még ha volt is, akkor sem volt bejárása a politikai vezetőkhöz, hogy beszélgessen velük.

Mothma és Organa szerepe itt volt kulcsfontosságú. Ők szenátorok voltak, egészen a Birodalom első napjaitól fogva. Ha a Birodalom kizsákmányolt egy bolygót, ők tudtak róla. Tudtak rá reagálni. Tudták ki a megcélozható közönség. Meg jelenhettek a szenátusban - jó ideig - és informálódhattak.

Ahsoka nem. Ettől még az ő feladata is fontos és nélkülözhetetlen volt, de egészen más téren és más időben. Bail és Mothma a felülről, Ahsoka az alulról szerveződő lázadásban volt nélkülözhetetlen. Mindkettő kellett.

Szerkesztette: Jar-Jar Binks

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Szerintem inkább az öreg Sheev

Végül is, ha belegondolok, akár Maulra is igaz lehet a sztori, de Palpira gondoltam. :) Nem kisebbítve tetovált barátunk érdemeit, de az ő hatalma azért jóval kisebb szegmensre terjedt ki, eleve nem kecsegtetett akkora jövővel, és kifejezetten hamar le is zárult.

 

Mothmára visszatérve, ő valószínűleg annyira szomjazta már a békét, hogy nem is volt hajlandó tudomásul venni az egyre csak gyülekvő jeleket. Az első adandó alkalommal rögtön nekiállt a "demilitarizálásnak", hogy végre eljött a béke ideje. Csak hát sajnos közben a háttérben bontogatta szárnyait egy hatalmas fenyegetés. Ezt a legnehezebb megtanulni, hogy a legkegyetlenebb háborúk végén is, amikor már mindenki csak a nyugalmat és békét várja, akkor is hatalmas luxus az elővigyázatlanság és védtelenség.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Végül is, ha belegondolok, akár Maulra is igaz lehet a sztori, de Palpira gondoltam. :) Nem kisebbítve tetovált barátunk érdemeit, de az ő hatalma azért jóval kisebb szegmensre terjedt ki, eleve nem kecsegtetett akkora jövővel, és kifejezetten hamar le is zárult.

 

Mothmára visszatérve, ő valószínűleg annyira szomjazta már a békét, hogy nem is volt hajlandó tudomásul venni az egyre csak gyülekvő jeleket. Az első adandó alkalommal rögtön nekiállt a "demilitarizálásnak", hogy végre eljött a béke ideje. Csak hát sajnos közben a háttérben bontogatta szárnyait egy hatalmas fenyegetés. Ezt a legnehezebb megtanulni, hogy a legkegyetlenebb háborúk végén is, amikor már mindenki csak a nyugalmat és békét várja, akkor is hatalmas luxus az elővigyázatlanság és védtelenség.

Azt hiszem, Mothma elfáradt a Birodalom elleni harcban és semmiképp sem akarta, hogy még egy agresszor az ő idejében felemelkedjen. Ennek szól a demilitarizálás, ami szerintem is végletekig pacifista és egy ilyen háborús helyzet időbeni közvetlen közelében felér egy öngyilkossággal. Oké, hogy a Köztársaság 1000 évig hadsereg nélkül volt, de amikor épp 25 éven keresztül ennek ellenkezője zajlott a galaxisban, akkor nem lehet egyik percről a másikra hirtelen visszaállni. Az a csoda, hogy 30 évig ezt így kihúzták...

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

3) Olyat nem állítottam hogy Bail nem rendelkezik politikai kapcsolatokkal. Ezt nem tudom honnan szedted.

Ezt rosszul fogalmaztam meg. Arra gondoltam, hogy Ahsoka a vele szorosan együtt dolgozó Bail Organán keresztül bír politikai kapcsolatrendszerrel (és ide jön a rosszul feltett kérdés: azt azért elismerjük, hogy Bailnek voltak politikai kapcsolatai, ugye?). Nem kell neked személyesen politikai kapcsolatrendszerrel bírni, elég, ha ismersz olyat, akinek van. Mert így áttevőlegesen Ahsokának igenis volt politikai kapcsolatrendszere Bail Organán keresztül. Egymaga persze, hogy kevés lenne, de ilyet nem is állítottam. És olyat sem, hogy Bail egyedül dolgozott volna. ;) Bail, Ahsoka és Mothma építette fel a Szövetséget, de a katonai részében Ahsoka és Bail voltak a ténylegesen aktívan dolgozók. Mothma vitte a politikai vonalat, stimmt, és mint írtam, ha megmarad ennek, politikusnak és nem ő meg egy rakás más civil rendelkezik a katonai döntésekről, nem is lenne vele gond.

De ő rendelkezett ezekről, és ehhez ő nem értett és nem is volt meg ehhez a bátorsága és szemlélete. Egy békepárti politikus, aki nem hisz a fegyverekben nem vezethet katonai szervezetet egy fegyveres lázadásban, később egy polgárháborúban. Márpedig a Lázadók Szövetsége egy háborúban álló katonai szervezet, nem pedig egy állam.

 

Egy dolog hogy valaki mesél neked a politikáról, meg egy másik az ha annak is tanulsz.

Ahsoka Jedi volt, és minden Jedi lovag igen komoly politikai tanítást kap, hiszen ők diplomaták is. Szerinted politikai felkészültség nélkül képesek lennének ellátni eme funkciójukat? Dookuból sem csak a szép szakálla miatt lett politikai vezető a Konföderációban. És a TCW-ben láthattuk, hogy a Jedik - és nem csak a Tanács tagjai - komoly politikai barátságokat ápolnak. Eleve, Ahsoka még csak padawan volt, és máris jó barátságban volt nem csak Padmé Amidalával, de Riyo Chuchival is.

 

A többen nagyjából azt ismételgeted, amit én is már elmondtam. Mon Mothma a lázadás és a Köztársaság fontos alakja (az egyik, ha nem A legfontosabb), befolyásos és jó politikus, aki sokat tett a Lázadók Szövetségének megszervezéséért (amit amúgy én is leírtam - lásd alább szépen kifejtve -, nem tudom, miért velem vitázol ezen) csak a vezetési képességeivel van bibi: túltolja a pacifizmust egy olyan korszakban, ahol a béke vágyálom, hiszen éppen háború dúl, egy olyan szervezet élén, ami nem csak fegyveres szervezet, hanem fegyveres konfliktust vív egy olyan féllel, amely szerint a békét csak terrorral, pusztítással és halállal lehet kikényszeríteni. Ebben szerintem egyetértünk, nem?

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Azt gondolom, hogy ennek mind az az oka, hogy mind Mothma, mind Bail gyakorlatilag minden nap kvázi zokogna legszívesebben, amiért fegyverekkel harcolnak a szabadság kivívásáért. Ez olyan szinten szembemegy az elveikkel, hogy ezért nem alkalmasak katonai vezetőknek. És ez az oka annak is, hogy amint úgy ítéli meg MM, hogy vége a háborúnak, már szerelné is le a teljes galaxist. Sajnos kellett volna melléjük egy olyan harcedzett, kemény személy (Leia???), aki képes a naivitáson felülkerekedni és felhívni a figyelmet arra, hogy még nem jött el az idő a demilitarizálásra.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Voltak, akik hangoztatták, hogy a demilitarizálás, pláne a jakkui csata előtt, hülye ötlet. Leia volt az egyik. Sőt ő még 20+ évvel később is annak tartotta, nem véletlen állította fel végül az Ellenállást.

 

Amúgy szerintem Bail rugalmasabb volt a pacifizmus terén, mint Padmé, ő is tudta, mikor kell fegyvert ragadni. Bailt láthattuk harcolni, és alapvetően ő kezdeményezte egy fegyveres szervezet felállítását, mi több, a legtöbb fegyvert Bail szállította le a lázadásnak (ő küldte a felfegyverzett pörölyfej hajókat, ő talált gyárat a B-szárnyú sorozatgyártására, ő szerezte meg az A-szárnyúakat a lázadás elején). Sőt még Bail diplomáciai hajói, a Tantive III és Tantive IV is felfegyverzett a hajók. Szóval békepárti volt, de nem ódzkodott attól, hogy odavágjon, ha kell.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Ezt rosszul fogalmaztam meg. Arra gondoltam, hogy Ahsoka a vele szorosan együtt dolgozó Bail Organán keresztül bír politikai kapcsolatrendszerrel (és ide jön a rosszul feltett kérdés: azt azért elismerjük, hogy Bailnek voltak politikai kapcsolatai, ugye?). Nem kell neked személyesen politikai kapcsolatrendszerrel bírni, elég, ha ismersz olyat, akinek van. Mert így áttevőlegesen Ahsokának igenis volt politikai kapcsolatrendszere Bail Organán keresztül. Egymaga persze, hogy kevés lenne, de ilyet nem is állítottam. És olyat sem, hogy Bail egyedül dolgozott volna. ;) Bail, Ahsoka és Mothma építette fel a Szövetséget, de a katonai részében Ahsoka és Bail voltak a ténylegesen aktívan dolgozók. Mothma vitte a politikai vonalat, stimmt, és mint írtam, ha megmarad ennek, politikusnak és nem ő meg egy rakás más civil rendelkezik a katonai döntésekről, nem is lenne vele gond.

De ő rendelkezett ezekről, és ehhez ő nem értett és nem is volt meg ehhez a bátorsága és szemlélete. Egy békepárti politikus, aki nem hisz a fegyverekben nem vezethet katonai szervezetet egy fegyveres lázadásban, később egy polgárháborúban. Márpedig a Lázadók Szövetsége egy háborúban álló katonai szervezet, nem pedig egy állam.

 

A többen nagyjából azt ismételgeted, amit én is már elmondtam. Mon Mothma a lázadás és a Köztársaság fontos alakja (az egyik, ha nem A legfontosabb), befolyásos és jó politikus, aki sokat tett a Lázadók Szövetségének megszervezéséért (amit amúgy én is leírtam - lásd alább szépen kifejtve -, nem tudom, miért velem vitázol ezen) csak a vezetési képességeivel van bibi: túltolja a pacifizmust egy olyan korszakban, ahol a béke vágyálom, hiszen éppen háború dúl, egy olyan szervezet élén, ami nem csak fegyveres szervezet, hanem fegyveres konfliktust vív egy olyan féllel, amely szerint a békét csak terrorral, pusztítással és halállal lehet kikényszeríteni. Ebben szerintem egyetértünk, nem?

 

Igen így már egyetértünk.

 

 

Jó hogy Leia neve előkerült itt.

 

Nem ismerem pontosan az új kánon műveit ezen időszakból, de nekem kicsit csalódás hogy Leia nem verte keresztül a szenátuson az akaratát, ahogy azt várnám tőle. Valahogy úgy csapódik le bennem az egész hogy Mothma aratta le a dicsőséget, Leia meg... el lett felejtve. Persze az emberek tudták ki ő, meg végülis csak létrehozta az Ellenállást, de a Birodalom utáni káoszból nem mondanám hogy győztesként jött ki.

 

És itt kapcsolódnék vissza Mothmához. Mert tőle szerintem mindenki tudta hogy mire számíthat. Senkit nem érhetett meglepetésként a demilitarizáció, Mothma mindig is pacifista volt. Itt kellett volna szembemenni vele csak ezt a szenátus nem tette meg. De ez már azért nem csak Mothma sara.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Create an account or sign in to comment

You need to be a member in order to leave a comment

Create an account

Sign up for a new account in our community. It's easy!

Register a new account

Already have an account? Sign in here.

Sign In Now
Sign in to follow this  

  • Recently Browsing   0 Tag

    No registered users viewing this page.

×

Important Information