Ugrás a kommentre
Ody Mandrell

Csillagászat, kozmológia, űrkutatás

Ajánlott hozzászólás

Írtam Krisztiánnak, elküldtem neki a hozzászólásodat. :pfff: Ezt a választ kaptam:

 

"Szia!

 

Olyan szempontból igaza van, hogy a cikk megírása óta napvilágra kerültek újabb hírek, amelyek alapján a Plútó-Charon páros azért ikerbolygó, mert a közös tömegközéppont a testeken kívül helyezkedik el. És ez logikus is.

 

A többi felvetést viszont csak egyszerű kötekedésnek érzem, ráadásul az egyik helyen teljesen hibás a gondolatmenet, így nem igazán szeretnék időt pocsékolni a vitára. Kérlek írd oda a cikkhez, hogy nem az IAU hivatalos álláspontját tartalmazza, hanem a szerző szubjektív, kicsit konzervatív véleményét tükrözi! Egy "szépirodalmi műbe" pedig ne kössön bele senki:-)

 

Üdv!

 

SRY"

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Írtam Krisztiánnak, elküldtem neki a hozzászólásodat. :lol: Ezt a választ kaptam:

 

"Szia!

 

Olyan szempontból igaza van, hogy a cikk megírása óta napvilágra kerültek újabb hírek, amelyek alapján a Plútó-Charon páros azért ikerbolygó, mert a közös tömegközéppont a testeken kívül helyezkedik el. És ez logikus is.

 

A többi felvetést viszont csak egyszerű kötekedésnek érzem, ráadásul az egyik helyen teljesen hibás a gondolatmenet, így nem igazán szeretnék időt pocsékolni a vitára. Kérlek írd oda a cikkhez, hogy nem az IAU hivatalos álláspontját tartalmazza, hanem a szerző szubjektív, kicsit konzervatív véleményét tükrözi! Egy "szépirodalmi műbe" pedig ne kössön bele senki:-)

 

Üdv!

 

SRY"

Kössz, hogy elkűlted neki a problémás dolgok listáját, így legalább tisztázódhatott, hogy mi is a helyzet. :pfff: Tekintve, hogy a cikk 16-án került fel, én úgy értelmeztem, hogy az IAU ugyanaznap közétett írásaira reagál, de akkor ezek szerint a "klasszikus bolygók" listája(amiben nincs Ceres), a Charon/Plútó dolog, a és a többi amire hivatkoztam már a cikk megírása után kerültek napvilágra, így a hírnek nem volt lehetősége arra, hogy azokat is magábafoglalja.

 

Remélem a Ceres-t nem a minor planet besorolás alapján hívod törpe bolygónak, mert gyakorlatilag a kisbolygó öv több ezer tagjának ez a gyüjtő neve. Ez pedig nem törpe bolygó, hanem kisbolyó. Gyakorlatilag az összes ilyen égitest kisbolygó, független attól milyen az alakja.

Lásd a kérdés előtti hozzászólást, ott leírtam, hogy mi lenne a törpebolygó új meghatározása, ami nem egyezne meg a jelenlegivel. Reményed valóra vált.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Egyébként még azt is írta Krisztián, hogy:

 

"Szia!

 

A legszebb az egészben, hogy az illetékes komisszió ülésén a többség nem

támogatta a javaslatot, így valószínüleg más lesz elfogadva...

 

SRY"

 

Mindenestre érdeklődve várom a fejleményeket.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

A hét csillagászati képe - A Szélkerék-galaxis

 

A kora nyári égbolt egyik legnépszerűbb távcsöves célpontja az Ursa Maior (Nagy Medve) csillagképben megfigyelhető M101 jelű Sc típusú spirálgalaxis. A csillagváros néhány fokkal a Göncölszekér rúdja fölött helyezkedik el, észleléséhez városfényektől mentes sötét, holdtalan égbolt és kisebb csillagászati távcső szükséges. Már 10x50-es binokulárral is látható mint halvány, bolyhos ködösség. 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain.

 

Az M101 távolsága 25 millió fényév, átmérője kb. 170 ezer fényév, vagyis mintegy kétszer akkora, mint a mi Tejútrendszerünk. A Kocsikerék-galaxisban mindeddig három szupernóvát fedeztek fel, 1909-ben, 1951-ben és 1970-ben. A legutóbbi, SN 1970G jelzésű szupernóvát Lovas Miklós fedezte fel a Piszkés-tetői Csillagvizsgálóban.

 

2006w26_kozepes.jpg

 

A hét képét Éder Iván készítette 2005. március 15-én, 130/780-as TMB apokromáttal, Fuji Provia 400F filmre, 2x30 perc expozícióval.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Én pl. sohasem értettem, és most sem tudom, hogy az Univerzumban hogy lehet tájékozódni? Teszem azt, ha ismernénk az univerzum minden zegét-zugát, legalább úgy, mint ahogy most a földünket, akkor hogyan lehetne térképet rajzolni róla? Az Univerzumban nincsen Nyugat, Kelet, Észak, Dél, stb. Meg itt minden állandóan mozog. Szóval az egy dolog, hogy pl. az álalad említett galaxis tőlünk 25 millió fényévre van, de... milyen irányban? Vagy ezt hogy lehet megfogalmazni, mit használnak erre a csillagászok? Koordináta-rendszert?

 

Bocs, ha butaságokat kérdezek, de erre már régóta kíváncsi vagyok.

 

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Jó ez a sorozat! :lol:

A NASA APOD oldalát is szoktam olvasgatni több-kevesebb rendszerességgel. (Ez azt jelenti, hogy időnként rámjön, és akkor 40-50 napnyit megnézek. Kb. ennyivel szoktam lemaradni. :) )

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Én pl. sohasem értettem, és most sem tudom, hogy az Univerzumban hogy lehet tájékozódni?

Atz univerzumban természetesen nincsenek a földön megszokott irányok, ezeket itt mi azért használjuk, hogy egy adott objektumot megtalálhassunk az égen.

 

Egyébként pedig a világegyetemet úgy a legjobb elképzelni, mint egy réteges szerkezetet. Mivel a fénynek véges a sebessége, így minél messzebbi objektumokat nézel, annál koraibb fejlődési állapotát látod pl. egy galaxisnak. Ezért is hívom viccesen a távcsövemet időgépnek. :lol: A legtávolabbi objektumok kb. 10 millárd fényéves távolságban vannak. Ekkor kezdtek el formálodni a galaxisok, tehát ha egy ilyen objektumot nézek, akkor azt látom, milyen volt 10 milliárd évvel ezelőtt, amely ráadásul valószínűleg ma már nem is létezik...

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Atz univerzumban természetesen nincsenek a földön megszokott irányok, ezeket itt mi azért használjuk, hogy egy adott objektumot megtalálhassunk az égen.

 

Egyébként pedig a világegyetemet úgy a legjobb elképzelni, mint egy réteges szerkezetet. Mivel a fénynek véges a sebessége, így minél messzebbi objektumokat nézel, annál koraibb fejlődési állapotát látod pl. egy galaxisnak. Ezért is hívom viccesen a távcsövemet időgépnek. :lol: A legtávolabbi objektumok kb. 10 millárd fényéves távolságban vannak. Ekkor kezdtek el formálodni a galaxisok, tehát ha egy ilyen objektumot nézek, akkor azt látom, milyen volt 10 milliárd évvel ezelőtt, amely ráadásul valószínűleg ma már nem is létezik...

Köszönöm :D Egyébként erről az "időgép" ( :)) dologról én is tudok, és nagyon találónak tartom az elnevezést. Kicsit jobban el kellene mélyednem a dologban, mert egy ideje hanyagolom a csillagászatot :clap:

 

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Most épp a dimenziók terén csodálkozok rá egy-két dologra. Pl. azt tudtátok, hogy 26 dimenzió van? :lol:

Aha. 10+16-os bontás rémlik valahonnan réges-régről... De már gőzöm sincs, ez honnan jön.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Aha. 10+16-os bontás rémlik valahonnan réges-régről... De már gőzöm sincs, ez honnan jön.

Ez is mindig fejlődik, eléggé képlékeny terület.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Ekkor kezdtek el formálodni a galaxisok, tehát ha egy ilyen objektumot nézek, akkor azt látom, milyen volt 10 milliárd évvel ezelőtt, amely ráadásul valószínűleg ma már nem is létezik...

Képes vagyok mindig ledöbbenni és ámulni a világon, ha ilyeneket olvasok.

Néha azért követem, hogy mikről írtok, még ha nem is értek a csillagászathoz :lol:

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Képes vagyok mindig ledöbbenni és ámulni a világon, ha ilyeneket olvasok.

Néha azért követem, hogy mikről írtok, még ha nem is értek a csillagászathoz :lol:

Lesznek még érdekességek. :)

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Például hogy mi is az a 26 dimenzió konkrétabban?

Kicsit bonyolult. :lol:

 

A lényeg, hogy az Ősrobbanáskor 26 dimenzió volt, ebből három fúvódott fel több milliárd fényév átmérőjűre (a tágulás ma is tart), ez az általunk ismert világ. A többi dimenzió megmaradt mikroméret szinten. Rejtély, hogy miért.

 

Egyébként az élet, és az a világ amit mi ismerünk, csak három dimenzióban létezhet.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Na ez tipikusan olyasmi, amit nem lehet kézelfoghatóra bizonyítani:D

 

Egyébként ennek az egész dimenziósdinak állítólag az az alapja, hogy valami nagyokos kitalálta, hogy ha meg lehet oldani egy matekfeladatot grafikusan, meg mindehhez lehet csinálni mátrixokat, akkor pusztán egy rakat mátrixszal ki lehet számolni az eredeti matekpéldát... aztán rájöttek h így olyan számolás is végrehajtható, ami grafikusan nem. Tehát megoldják mátrixokkal, viszont akárhány dimenziósan el lehet pöszmögni mátrixokkal.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Lehetne, csak ahhoz naprendszernyi méretű részecskegyorsító kellene. :)

Hmmmm.

 

Orvosi hipotéziseknél van egy olyan szabály, h az számít tudományosan elfogadottnak, ami reprodukálható. Tehát, ha az a teória, hogy a mobiltelefon rákot okoz, akkor fognak egy mobilt merg egy kísérleti állatot, és ha az rákos lesz, akkor reprodukálták azt a helyzetet, hogy a mobil megrákosította az embert. Attól függetlenül, hogy esetleg szimplán mindkettő túl sok égett piritóst evett.... (na jó, sarkított a példa, de a lényeg benne van)

 

Pl ezért nem elismert az evolúció. Hiába a sok bizonyíték, a bizonyítás az lenne ha előállítanák mesterségesen.... ami ugye nehéz.

 

 

Itt meg aztán végképp egyetértek Murphyvel, hogy a kellően fejlett technika megkülönböztethetetlen a mágiától...

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Lehetne, csak ahhoz naprendszernyi méretű részecskegyorsító kellene. :)

Ezek a dimenziók köthetőek a kvantumelmélethez?

 

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Egyes halaknál például csakis a két dimenziós felfogás tud magvalósulni. Egész egyszerűen azért mert nem tudják felfogni, hogy mi az, hogy oldalra kitérni. Előre meg hátrafele tudnak csak mozogni :)

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Voyager-1, a legtávolabbi ember készítette űreszköz

 

A Voyager-1 kiérdemelte e becses címet, ugyanis Augusztus 15.-én, keleti idő szerint 17:13-kor elérte a száz csillagászati egységes távolságot. Ezzel a közel harminc éve indított űreszköz, 100-szor messzebb van a naptól, mint a föld. Távolsága 15 milliárd kilométer. A következő képen azt láthatjátok, kb hol tart most a szonda.

 

154734main_voyager-20060815b-330.jpg

 

A következő tíz évben át fogja lépni a heliopauzát, és első űreszközként, kilép a csillagközi térbe.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Most felteszek néhány olyan kérdést, ami mindig érdekelt, de sosem érdekelt annyira, hogy utánna is nézzek.

Ha nagyon amatőr kérdések, és nagy tudatlanságra utalnak, akkor nagyon ne röhögjetek ki.

 

Az első '69-es Holdra szállás után úgy tudom többet nem voltak a Holdon. Ugye?

Miért nem mentek? Azóta jó pár év eltelt.

Hasonló a következő kérdés. Miért nem mennek a Marsra?

Ha mennének kb mennyi ideig tartana az út?

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Kár, hogyha ehhez hozzávesszük, hogy a csillagászatban "kis" távolságnak számító egy fényév 9460 milliárd km. Ehhez képest az a 15 milliárd semmi :)

 

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Az Apollo 11 után több holdraszállás is történt tudomásom szerint (pl. Apollo 13, a nevezetes).

 

A Marsra meg egyelőre csak műholdakat küldenek, elég hosszú az út, a tippem 3 év, de ez csak tipp.

 

 

Donát

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Kár, hogyha ehhez hozzávesszük, hogy a csillagászatban "kis" távolságnak számító egy fényév 9460 milliárd km. Ehhez képest az a 15 milliárd semmi :)

 

 

Donát

Ezek a szondák kb. húszezer év alatt érik el a legközelebbi csillagot, annyira lassúak.

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:
Most felteszek néhány olyan kérdést, ami mindig érdekelt, de sosem érdekelt annyira, hogy utánna is nézzek.

Ha nagyon amatőr kérdések, és nagy tudatlanságra utalnak, akkor nagyon ne röhögjetek ki.

 

Az első '69-es Holdra szállás után úgy tudom többet nem voltak a Holdon. Ugye?

Miért nem mentek? Azóta jó pár év eltelt.

Hasonló a következő kérdés. Miért nem mennek a Marsra?

Ha mennének kb mennyi ideig tartana az út?

A következő felsorolás a Holdraszállásokat összegzi.

 

Apollo 11

 

1969. Július 20.

 

Neil Armstrong

Michael Collins

Edwin Aldrin Jr.

 

 

Apollo 12

 

1969. November 19.

 

Charles Conrad, Jr.

Richard Gordon, Jr.

Alan Bean

 

 

Apollo 14

 

1971. Január 31.

 

Alan B. Shepard, Jr.

Stuart A. Roosa

Edgar D. Mitchell

 

 

Apollo 15

 

1971. Július 30.

 

David R. Scott

James B. Irwin

Alfred M. Worden

 

 

Apollo 16

 

1972. Április 16.

 

John Young

Thomas Mattingly

Charles Duke, Jr.

 

 

Apollo 17

 

1972. December 11.

 

Eugene Cernan

Ronald Evans

Harrison Schmitt

Bejegyzés megosztása


Link a bejegyzéshez
Oszd meg ezeken az oldalakon:

Regisztrálj, vagy jelentkezz be a hozzászóláshoz

Regisztrálni kell a hozzászólási jogosultsághoz

Regisztráció

Egyszerűen regisztrálhatsz közösségünkbe.

Regisztráció új felhasználóként

Bejelentkezés

Már regisztráltál? Lépj be!

Belépés

  • Jelenlévő felhasználók:   0 tag

    Egy regisztrált felhasználó sincs ebben a topikban.

×

Fontos információ