Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 18. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 18. Írtam Krisztiánnak, elküldtem neki a hozzászólásodat. Ezt a választ kaptam: "Szia! Olyan szempontból igaza van, hogy a cikk megírása óta napvilágra kerültek újabb hírek, amelyek alapján a Plútó-Charon páros azért ikerbolygó, mert a közös tömegközéppont a testeken kívül helyezkedik el. És ez logikus is. A többi felvetést viszont csak egyszerű kötekedésnek érzem, ráadásul az egyik helyen teljesen hibás a gondolatmenet, így nem igazán szeretnék időt pocsékolni a vitára. Kérlek írd oda a cikkhez, hogy nem az IAU hivatalos álláspontját tartalmazza, hanem a szerző szubjektív, kicsit konzervatív véleményét tükrözi! Egy "szépirodalmi műbe" pedig ne kössön bele senki:-) Üdv! SRY" Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Modi Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 18. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 18. Írtam Krisztiánnak, elküldtem neki a hozzászólásodat. Ezt a választ kaptam: "Szia! Olyan szempontból igaza van, hogy a cikk megírása óta napvilágra kerültek újabb hírek, amelyek alapján a Plútó-Charon páros azért ikerbolygó, mert a közös tömegközéppont a testeken kívül helyezkedik el. És ez logikus is. A többi felvetést viszont csak egyszerű kötekedésnek érzem, ráadásul az egyik helyen teljesen hibás a gondolatmenet, így nem igazán szeretnék időt pocsékolni a vitára. Kérlek írd oda a cikkhez, hogy nem az IAU hivatalos álláspontját tartalmazza, hanem a szerző szubjektív, kicsit konzervatív véleményét tükrözi! Egy "szépirodalmi műbe" pedig ne kössön bele senki:-) Üdv! SRY" Kössz, hogy elkűlted neki a problémás dolgok listáját, így legalább tisztázódhatott, hogy mi is a helyzet. Tekintve, hogy a cikk 16-án került fel, én úgy értelmeztem, hogy az IAU ugyanaznap közétett írásaira reagál, de akkor ezek szerint a "klasszikus bolygók" listája(amiben nincs Ceres), a Charon/Plútó dolog, a és a többi amire hivatkoztam már a cikk megírása után kerültek napvilágra, így a hírnek nem volt lehetősége arra, hogy azokat is magábafoglalja. Remélem a Ceres-t nem a minor planet besorolás alapján hívod törpe bolygónak, mert gyakorlatilag a kisbolygó öv több ezer tagjának ez a gyüjtő neve. Ez pedig nem törpe bolygó, hanem kisbolyó. Gyakorlatilag az összes ilyen égitest kisbolygó, független attól milyen az alakja. Lásd a kérdés előtti hozzászólást, ott leírtam, hogy mi lenne a törpebolygó új meghatározása, ami nem egyezne meg a jelenlegivel. Reményed valóra vált. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 19. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 19. Egyébként még azt is írta Krisztián, hogy: "Szia! A legszebb az egészben, hogy az illetékes komisszió ülésén a többség nem támogatta a javaslatot, így valószínüleg más lesz elfogadva... SRY" Mindenestre érdeklődve várom a fejleményeket. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. A hét csillagászati képe - A Szélkerék-galaxis A kora nyári égbolt egyik legnépszerűbb távcsöves célpontja az Ursa Maior (Nagy Medve) csillagképben megfigyelhető M101 jelű Sc típusú spirálgalaxis. A csillagváros néhány fokkal a Göncölszekér rúdja fölött helyezkedik el, észleléséhez városfényektől mentes sötét, holdtalan égbolt és kisebb csillagászati távcső szükséges. Már 10x50-es binokulárral is látható mint halvány, bolyhos ködösség. 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain. Az M101 távolsága 25 millió fényév, átmérője kb. 170 ezer fényév, vagyis mintegy kétszer akkora, mint a mi Tejútrendszerünk. A Kocsikerék-galaxisban mindeddig három szupernóvát fedeztek fel, 1909-ben, 1951-ben és 1970-ben. A legutóbbi, SN 1970G jelzésű szupernóvát Lovas Miklós fedezte fel a Piszkés-tetői Csillagvizsgálóban. A hét képét Éder Iván készítette 2005. március 15-én, 130/780-as TMB apokromáttal, Fuji Provia 400F filmre, 2x30 perc expozícióval. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Donát Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Én pl. sohasem értettem, és most sem tudom, hogy az Univerzumban hogy lehet tájékozódni? Teszem azt, ha ismernénk az univerzum minden zegét-zugát, legalább úgy, mint ahogy most a földünket, akkor hogyan lehetne térképet rajzolni róla? Az Univerzumban nincsen Nyugat, Kelet, Észak, Dél, stb. Meg itt minden állandóan mozog. Szóval az egy dolog, hogy pl. az álalad említett galaxis tőlünk 25 millió fényévre van, de... milyen irányban? Vagy ezt hogy lehet megfogalmazni, mit használnak erre a csillagászok? Koordináta-rendszert? Bocs, ha butaságokat kérdezek, de erre már régóta kíváncsi vagyok. Donát Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
SimonZ Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Jó ez a sorozat! A NASA APOD oldalát is szoktam olvasgatni több-kevesebb rendszerességgel. (Ez azt jelenti, hogy időnként rámjön, és akkor 40-50 napnyit megnézek. Kb. ennyivel szoktam lemaradni. ) Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Én pl. sohasem értettem, és most sem tudom, hogy az Univerzumban hogy lehet tájékozódni? Atz univerzumban természetesen nincsenek a földön megszokott irányok, ezeket itt mi azért használjuk, hogy egy adott objektumot megtalálhassunk az égen. Egyébként pedig a világegyetemet úgy a legjobb elképzelni, mint egy réteges szerkezetet. Mivel a fénynek véges a sebessége, így minél messzebbi objektumokat nézel, annál koraibb fejlődési állapotát látod pl. egy galaxisnak. Ezért is hívom viccesen a távcsövemet időgépnek. A legtávolabbi objektumok kb. 10 millárd fényéves távolságban vannak. Ekkor kezdtek el formálodni a galaxisok, tehát ha egy ilyen objektumot nézek, akkor azt látom, milyen volt 10 milliárd évvel ezelőtt, amely ráadásul valószínűleg ma már nem is létezik... Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Jó ez a sorozat! Köszi Zoli! Igyekszem majd érdekes dolgokat válogatni (bár a csillagászatban szinte minden az). Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
SimonZ Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. bár a csillagászatban szinte minden az. Ez igaz. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Donát Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Atz univerzumban természetesen nincsenek a földön megszokott irányok, ezeket itt mi azért használjuk, hogy egy adott objektumot megtalálhassunk az égen. Egyébként pedig a világegyetemet úgy a legjobb elképzelni, mint egy réteges szerkezetet. Mivel a fénynek véges a sebessége, így minél messzebbi objektumokat nézel, annál koraibb fejlődési állapotát látod pl. egy galaxisnak. Ezért is hívom viccesen a távcsövemet időgépnek. A legtávolabbi objektumok kb. 10 millárd fényéves távolságban vannak. Ekkor kezdtek el formálodni a galaxisok, tehát ha egy ilyen objektumot nézek, akkor azt látom, milyen volt 10 milliárd évvel ezelőtt, amely ráadásul valószínűleg ma már nem is létezik... Köszönöm Egyébként erről az "időgép" ( ) dologról én is tudok, és nagyon találónak tartom az elnevezést. Kicsit jobban el kellene mélyednem a dologban, mert egy ideje hanyagolom a csillagászatot Donát Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Ez igaz. Most épp a dimenziók terén csodálkozok rá egy-két dologra. Pl. azt tudtátok, hogy 26 dimenzió van? Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
SimonZ Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Most épp a dimenziók terén csodálkozok rá egy-két dologra. Pl. azt tudtátok, hogy 26 dimenzió van? Aha. 10+16-os bontás rémlik valahonnan réges-régről... De már gőzöm sincs, ez honnan jön. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Aha. 10+16-os bontás rémlik valahonnan réges-régről... De már gőzöm sincs, ez honnan jön. Ez is mindig fejlődik, eléggé képlékeny terület. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
MissKarrde Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Ekkor kezdtek el formálodni a galaxisok, tehát ha egy ilyen objektumot nézek, akkor azt látom, milyen volt 10 milliárd évvel ezelőtt, amely ráadásul valószínűleg ma már nem is létezik... Képes vagyok mindig ledöbbenni és ámulni a világon, ha ilyeneket olvasok. Néha azért követem, hogy mikről írtok, még ha nem is értek a csillagászathoz Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Képes vagyok mindig ledöbbenni és ámulni a világon, ha ilyeneket olvasok. Néha azért követem, hogy mikről írtok, még ha nem is értek a csillagászathoz Lesznek még érdekességek. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
MissKarrde Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Például hogy mi is az a 26 dimenzió konkrétabban? Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Például hogy mi is az a 26 dimenzió konkrétabban? Kicsit bonyolult. A lényeg, hogy az Ősrobbanáskor 26 dimenzió volt, ebből három fúvódott fel több milliárd fényév átmérőjűre (a tágulás ma is tart), ez az általunk ismert világ. A többi dimenzió megmaradt mikroméret szinten. Rejtély, hogy miért. Egyébként az élet, és az a világ amit mi ismerünk, csak három dimenzióban létezhet. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Darth Krande Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Na ez tipikusan olyasmi, amit nem lehet kézelfoghatóra bizonyítani:D Egyébként ennek az egész dimenziósdinak állítólag az az alapja, hogy valami nagyokos kitalálta, hogy ha meg lehet oldani egy matekfeladatot grafikusan, meg mindehhez lehet csinálni mátrixokat, akkor pusztán egy rakat mátrixszal ki lehet számolni az eredeti matekpéldát... aztán rájöttek h így olyan számolás is végrehajtható, ami grafikusan nem. Tehát megoldják mátrixokkal, viszont akárhány dimenziósan el lehet pöszmögni mátrixokkal. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Na ez tipikusan olyasmi, amit nem lehet kézelfoghatóra bizonyítani:D Lehetne, csak ahhoz naprendszernyi méretű részecskegyorsító kellene. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Darth Krande Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 21. Lehetne, csak ahhoz naprendszernyi méretű részecskegyorsító kellene. Hmmmm. Orvosi hipotéziseknél van egy olyan szabály, h az számít tudományosan elfogadottnak, ami reprodukálható. Tehát, ha az a teória, hogy a mobiltelefon rákot okoz, akkor fognak egy mobilt merg egy kísérleti állatot, és ha az rákos lesz, akkor reprodukálták azt a helyzetet, hogy a mobil megrákosította az embert. Attól függetlenül, hogy esetleg szimplán mindkettő túl sok égett piritóst evett.... (na jó, sarkított a példa, de a lényeg benne van) Pl ezért nem elismert az evolúció. Hiába a sok bizonyíték, a bizonyítás az lenne ha előállítanák mesterségesen.... ami ugye nehéz. Itt meg aztán végképp egyetértek Murphyvel, hogy a kellően fejlett technika megkülönböztethetetlen a mágiától... Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Donát Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Lehetne, csak ahhoz naprendszernyi méretű részecskegyorsító kellene. Ezek a dimenziók köthetőek a kvantumelmélethez? Donát Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Oldfighter Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Egyes halaknál például csakis a két dimenziós felfogás tud magvalósulni. Egész egyszerűen azért mert nem tudják felfogni, hogy mi az, hogy oldalra kitérni. Előre meg hátrafele tudnak csak mozogni Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Ezek a dimenziók köthetőek a kvantumelmélethez? Donát Hajaj. Épp azért köthetők oda, mert maguk is annyira kis méretűek. Van egy jó előadás ebben a témában, ajánlom megtekintésre. A huszonhatodik dimenzió és lakói Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Voyager-1, a legtávolabbi ember készítette űreszköz A Voyager-1 kiérdemelte e becses címet, ugyanis Augusztus 15.-én, keleti idő szerint 17:13-kor elérte a száz csillagászati egységes távolságot. Ezzel a közel harminc éve indított űreszköz, 100-szor messzebb van a naptól, mint a föld. Távolsága 15 milliárd kilométer. A következő képen azt láthatjátok, kb hol tart most a szonda. A következő tíz évben át fogja lépni a heliopauzát, és első űreszközként, kilép a csillagközi térbe. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
lokatelli Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Most felteszek néhány olyan kérdést, ami mindig érdekelt, de sosem érdekelt annyira, hogy utánna is nézzek. Ha nagyon amatőr kérdések, és nagy tudatlanságra utalnak, akkor nagyon ne röhögjetek ki. Az első '69-es Holdra szállás után úgy tudom többet nem voltak a Holdon. Ugye? Miért nem mentek? Azóta jó pár év eltelt. Hasonló a következő kérdés. Miért nem mennek a Marsra? Ha mennének kb mennyi ideig tartana az út? Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Donát Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Kár, hogyha ehhez hozzávesszük, hogy a csillagászatban "kis" távolságnak számító egy fényév 9460 milliárd km. Ehhez képest az a 15 milliárd semmi Donát Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Donát Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 22. Az Apollo 11 után több holdraszállás is történt tudomásom szerint (pl. Apollo 13, a nevezetes). A Marsra meg egyelőre csak műholdakat küldenek, elég hosszú az út, a tippem 3 év, de ez csak tipp. Donát Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Darth Krande Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 23. Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 23. Volt néhány menet a Holdra de aztán rájöttek h nincs ott semmi ami hosszabb távon érdekes lenne. Turistáknak meg egyelőre elég az űrig jutniuk:) Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 23. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 23. Kár, hogyha ehhez hozzávesszük, hogy a csillagászatban "kis" távolságnak számító egy fényév 9460 milliárd km. Ehhez képest az a 15 milliárd semmi Donát Ezek a szondák kb. húszezer év alatt érik el a legközelebbi csillagot, annyira lassúak. Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ody Mandrell Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 23. Szerző Megosztás Hozzászólás ideje: 2006. Augusztus 23. Most felteszek néhány olyan kérdést, ami mindig érdekelt, de sosem érdekelt annyira, hogy utánna is nézzek.Ha nagyon amatőr kérdések, és nagy tudatlanságra utalnak, akkor nagyon ne röhögjetek ki. Az első '69-es Holdra szállás után úgy tudom többet nem voltak a Holdon. Ugye? Miért nem mentek? Azóta jó pár év eltelt. Hasonló a következő kérdés. Miért nem mennek a Marsra? Ha mennének kb mennyi ideig tartana az út? A következő felsorolás a Holdraszállásokat összegzi. Apollo 11 1969. Július 20. Neil Armstrong Michael Collins Edwin Aldrin Jr. Apollo 12 1969. November 19. Charles Conrad, Jr. Richard Gordon, Jr. Alan Bean Apollo 14 1971. Január 31. Alan B. Shepard, Jr. Stuart A. Roosa Edgar D. Mitchell Apollo 15 1971. Július 30. David R. Scott James B. Irwin Alfred M. Worden Apollo 16 1972. Április 16. John Young Thomas Mattingly Charles Duke, Jr. Apollo 17 1972. December 11. Eugene Cernan Ronald Evans Harrison Schmitt Válasz A hozzászólás linkje Oszd meg ezeken az oldalakon: További megosztási lehetőségek...
Ajánlott hozzászólás
Csatlakozz a beszélgetéshez!
Írj hozzászólást most, és regisztrálj később. Amennyiben már regisztráltál, lépj be a fórumra és szólj hozzá a témához.