Christie Golden: Dark Disciple

[csoli1138 321]

A BD kiadásba visszakerült.

Ezt nem is tudtam!

[Nute Gunray 503]

Sem Asajj Ventress, sem Quinlan Vos soha nem volt a szívem csücske. Sőt, Ventress sokáig irritáló volt számomra, aki az ügyeletes párbajellenfél szerepét töltötte be előbb a Tartakovszkij-féle CW-ban, majd a különböző képregényekben. Aztán a TCW egy idő után (de ott sem rögtön) árnyalni kezdte a karakterét, amelynek betetőzése ez a könyv. Bár a sorozatban ez a történet nem valósulhatott meg, mégis hatalmas hála, hogy legalább regény formájában kiadták (amely sokkal jobb opció, mint a félkész epizódok feltöltése...).

 

Maga a történet nem egy nagy eresztés, a hangsúly inkább a karakterdrámán van. A magam részéről inkább a könyv első felét tartottam érdekesnek. Az alapkoncepció egyébként sokat merít a korábbi Legends-történetekből (ahol Vos szintén Dooku szolgálatába áll, igaz, ott önkéntesen beépülve, hogy információkkal szolgálhasson a Jedi-rend számára). Nagyon tetszett annak az ívnek a folytatása, amely bemutatja, hogy a Jedi-rend mily mértékben letért a helyes ösvényről, immár egyre szélsőségesebb eszközökhöz nyúlva... Azért Windut néha tarkón vágtam volna. Rémesen korlátolt személyiség volt mindig, és ez most is jól kiütközött. A kései Jedi-rend állatorvosi lova az a fickó...

 

Ventress halála meghökkentő volt, de a karaktere így szép lezárást kapott (ha már mostanában egyre többeknek ível át a sorsa a birodalmi érába). Vos sorsa azonban végsősoron továbbra is rejtély, kíváncsian várom, hogy az alkotók mihez kezdenek a figurájával, mert talán van még benne potenciál.

 

4,5/5

[Nabopolasszar 160]

Még októberben kezdtem el olvasni, de csak most jutottam a végére a könyvnek, főleg abból kifolyólag, hogy én vonaton szeretek igazán olvasni, de ebben a félévben alapból keveset jártam haza, és sokszor akkor is inkább tanulni kellett. (De "hála" a MÁV-nak és a mai időjárásnak végre sikerült befejeznem)

Azt kell hogy mondjam, az első "4 rész" sokkal jobbra sikerült, mint az azt követő 4 rész. Azok a részek, ahol Vos és Ventress elkezdenek közeledni egymáshoz, elég jóra sikerültek. A történet végét kicsit összecsapottnak éreztem, főleg a Path epizódban zajló jeleneteket. Az egész könyv során sokszor nagyon érezhető volt a "forgatókönyv szag" a történetvezetésen, és magukon az akciókon is. A Jedi Tanácsot meg ennél unszimpatikusabban nem is lehetett volna bemutatni, főleg Windunál éreztem (már-már szinte karakteridegen) túlkapásokat.

Nem kiemelkedő, de legyen ez a legrosszabb SW regény, amit valaha olvasok (és ha továbbra is ezzel a tempóval haladok, akkor ez könnyen meg is történhet ).

 

Most következhetne az Ahsoka, ha húgom nem unta volna meg a várakozást erre a könyvre, és közben nem nyúlta volna be Tano kisasszony kalandjait, így marad a Plagueis, amit egy kicsit sajnálok, mert biztos jobb lett volna TCW lázban elkezdeni a volt padawan történetét :/

[caseyjones 164]

Hú, de rég írtam már a fórumra... Most behozom a lemaradásom.

 

Christe Golden: Sötét tanítvány

 

Karácsonyra kaptam a könyvet, és nagyjából egy hónapra rá el is kezdtem olvasni. Tetszett, bár olvastam már jobb SW-könyvet is.

 

 

Ugye az van írva a borítóra, hogy a sorozatból kimaradt részek alapján lett a kötet megírva. Először csodálkoztam, hogy egy ilyen pazar történetszálat kihagytak a sorozatból, aztán a vége miatt megértettem, hiszen Ventress meghal, és mivel a sorozat igazán a gyerekeknek készült, ezért gondolom, nem ott akarták kinyírni az egyik legfontosabb karaktert. Ha már karaktereknél tartunk, akkor Quinlan Vost muszáj megemlítenem: marha jó figura, pont illeszkedik a TCW stílusához a jelleme. Leginkább az fogott meg benne, hogy van humorérzéke, amit nem sok Jedinél tapasztaltam, pedig jó pár művet láttam, illetve olvastam George Lucas univerzumán belül. Ventress-szel remek párost alkottak, csak a kettejük közti szoros kötelék miatt néha az volt az érzésem, mintha egy szerelmi drámát olvasnék. Amit viszont nem tudok megérteni, hogy miért nem emlékszem Vosra, pedig elvileg szerepelt a mozgóképes változatban, ha minden igaz, a harmadik évadban. Pedig végignéztem az első epizódtól kezdve az utolsóig mindet, de akkor ezek szerint nem elég figyelmesen.

Maga a történet belepasszol a The Clone Warsba, nekem végig olyan érzésem volt, mintha az animációs sorozatot nézném (a hangulat, a szereplők, a helyszínek miatt). Ahsokát kicsit hiányoltam belőle, még annak ellenére is, hogy nem tartozik a kedvenc karaktereim közé. Valahogy egy TCW-sztori szerintem nélküle nem az igazi. Magáról a történetről annyit írnék, hogy kicsit túlzásnak gondolom azt, hogy a bölcs lovagokból álló Jedi Rend arra az elhatározásra jut, hogy Quinlan Vos egy Sith-tel karöltve ölje meg Dooku grófot. Ilyen szempontból elég kiszámítható volt a végkimenetel, hiszen a gróf nem halhat meg a Sithek bosszúja eseményei előtt, úgyhogy biztos voltam benne, hogy Vos vagy Ventress meg fog halni. Inkább előbbire tippeltem, aztán végül nem így történt. Kár. Utóbbit szívesen megnéztem volna még a 8. vagy a 9. részben.

A Jedik pedig a saját hülyeségüknek köszönhetik, hogy Quinlan így elkallódott és Ventress meghalt.

 

 

Összességében tehát nem volt rossz, a szomorú vége ellenére is. A TCW kedvelőinek kötelező darab, én úgy gondolom.

 

10/8

[Darth Cupsy 210]

 

Ugye az van írva a borítóra, hogy a sorozatból kimaradt részek alapján lett a kötet megírva. Először csodálkoztam, hogy egy ilyen pazar történetszálat kihagytak a sorozatból, aztán a vége miatt megértettem, hiszen Ventress meghal, és mivel a sorozat igazán a gyerekeknek készült, ezért gondolom, nem ott akarták kinyírni az egyik legfontosabb karaktert.

 

 

 

 

 

A sorozat évadról évadra komolyabb lett szóval nem hiszem, hogy ne merték volna megölni Ventresst, csupán a történet a 6. évad után játszódik ezért nem lett belőle animációs film, lévén ugye lelőtték a sorozatot.

 

 

 

 

 

 

Ahsokát kicsit hiányoltam belőle, még annak ellenére is, hogy nem tartozik a kedvenc karaktereim közé.

 

 

 

 

 

Szintén a kronológia, ő már addigra nem tagja a Rendnek.

 

 

Szerkesztve: 2017. Február 5. - Darth Cupsy

[caseyjones 164]

 

 

A sorozat évadról évadra komolyabb lett szóval nem hiszem, hogy ne merték volna megölni Ventresst, csupán a történet a 6. évad után játszódik ezért nem lett belőle animációs film, lévén ugye lelőtték a sorozatot.

 

 

 

 

 

 

Szintén a kronológia, ő már addigra nem tagja a Rendnek.

 

 

Ja, aha. Ezekkel nem voltam tisztában, köszi!

[Darth Cupsy 210]

Ja, aha. Ezekkel nem voltam tisztában, köszi!

 

Nincs mit

[Dzséjt 1.165]

Én is elolvastam végül ezt a könyvet, és szerencsére nem bántam meg. Nagyon örülök, hogy ez a nyolcepizódos TCW-sztori végül egy könyv formájában látta meg a napvilágot (ha már tényleges TCW nem lehetett belőle), mert félkész állapotban vagy képregényben fele ennyire se lett volna ütős. Tulajdonképpen két negatívumot tudnék csak felhozni: az egyik, hogy nagyon érződik, hogy forgatókönyvek alapján készült. Egy-egy szakasznál még azt is meg tudtam volna mondani, hogy az alatt futott volna a rész elejei narráció.

A másik, hogy ez a történet elvileg több hónapot ölel fel, de már Ahsoka távozása után vagyunk. Na most, a klón háborúk még mindig három évig tartott csupán, és a sorozatnak hála már így is kicsit nehezen hihető, hogy mindaz lezajlik abban a három évben, de így, hogy még más sztori szálak is hónapokat ölelnek fel, amikben Obi-Wan és Anakin (na meg Padmé) szintén megjelenik, egyre nehezebben hihetővé teszi a dolgot. Már csak azért is, mert Anakinnak hónapokkal a coruscanti csata előtt el kéne hagynia a Coruscantot és vissza sem térhet az ep3-ig. Szóval kicsit zsúfoltnak érzem a klónok háborúját.

 

Ezt leszámítva ez a könyv nagyon tetszett, sokkal jobban, mint a Sötét Nagyurak. Hiába ismertem itt is mindenki sorsát, olyan helyzetbe keverték a szereplőket, amikből már a kivezető út is érdekes volt. Különösen három elem tetszett: Ventress történetének lezárása, a Jedi Rend mindennél komolyabb mélységekbe taszítása és Obi-Wan Kenobi A Jedi Lovag.

 

 

1) Asajj Ventress történetének lezárása. Bámulatos, hogy egy egyszerű, mindig leverhető fénykardforgató ellenfélből milyen remek, a végén már a jó oldalt szolgáló karakter lett. Ventress nagyon sokat fejlődött, és talán Anakin mellett ő az egyetlen, aki története alatt hatalmas változáson megy át. És amúgy nagyon sok párhuzam is van a két karakter életében, pláne a végén. Anakin és Ventress is a végső önfeláldozással válik meg végleg a Sötét Oldaltól, és mindketten egy szerettük miatt áldozzák fel magukat. Az meg már csak a hab a tortán, hogy mindketten Erővillámok miatt halnak meg a szerettük mellett, hozzájuk intézve utolsó szavaikat.

 

2) A Jedi Rend romlottsága. Az ep1-3 csak azt mutatta meg, hogy a Jedi Rend meglehetősen begyepesedett, vak és rossz célokat szolgál, de a TCW számos egyéb problémára is rámutatott, és a helyzet a háború előrehaladtával csak súlyosbodott. Ahsoka politikai okokból történő üldöztetése és farkasok elé vetése volt eddig nálam a Jedi Rend mélypontja, de ebben a könyvben legnagyobb döbbenetemre sikerült alulmúlniuk magukat. Már a tény, hogy orgyilkosságot akarnak elkövetni, durva. Az indíték érthető, és bármilyen más katonai vezetéstől elfogadott lenne, de ezek itt a Jedi lovagok. A béke és az igazság védelmezői. Ezért sem szabadott volna belekeveredniük így ebbe a háborúba.

És erre a feladatra az egyik mesterüket kérik fel. Quinlann Vosból, a Jedi mesterből technikailag bérgyilkost csináltak. Vos ettől kezdve semmivel sem volt több nekik, mint Asajj Dookunak. A poén, hogy a végén ugyanúgy meg is akarták ölni, amikor már a kárukra volt és fenyegetést jelentett. És ez is durva! A Jedik önhatalmúlag maguk között eldöntik, hogy akkor az egyiküket, akinek elvesztéséről amúgy ők tehetnek, kivégeznek. Tárgyalás nélkül. Amikor Windu erről rendelkezett, már úgy voltam vele, hogy Palpatine nem is olyan rossz választás... Az ilyen tettek után nem csoda, hogy Barriss Offee vagy éppen az a Templom Őr, aki később a Főinkvizítor lett, oly mértékben csalódott a Jedi Rendben, hogy a Sötét Oldal útjára léptek. Tulajdonképpen az egész banda ott járt. Az egész Jedi Rendet elemésztette a Sötét Oldal, csak ahogy Quinlann, úgy ők sem ismerték ezt fel. Pusztulásra érett társaság, na...

 

3) És a sötétségben egyetlen gyertya ég: Obi-Wan Kenobi. Mint Ahsoka tárgyalásánál, itt is ő a józanság hangja, csak az a baj, hogy egymaga kevés egy Tanáccsal szemben. Tudjuk, hogy a Tanáccsal szemben még Yoda is kevés... Ami amúgy itt is megmutatkozott. Nekem van amúgy egy olyan érzésem, hogy ezekben az időkben Yoda már nem is nagyon akarja magát beleártani a Jedi ügyekbe. Inkább már csak tanácsadó, nem vezető. Azt a szerepet átvette Windu. De Obi-Wan még megpróbál szembemenni az árral, próbálja a Tanácsot a Jedik útján tartani, kevés sikerrel, de a végén nagyon ütött, amikor tulajdonképpen beolvas a Tanácsnak és közli velük, hogy ezt az egészet ők batyták el. Kár, hogy a fejezet ott véget ért, szívesen olvastam volna arról, miképpen reagálja le a Tanács Kenobi mester igaz szavait. Bár van egy érzésem: sehogy, sőt talán még sértésnek is veszik...

 

 

Összességében tehát nagyon tetszett a könyv. Most pedig nekiugrok az Elveszett csillagoknak. Az írónő személye miatt nagyon bizakodó vagyok ezzel kapcsolatban.

[zilllosarkany 116]

Ventress miért nem ismeri fel Vost? A Jedi Templomban látásból biztos kéne ismerniük egymást.

[Darth Cupsy 210]

Ventress miért nem ismeri fel Vost? A Jedi Templomban látásból biztos kéne ismerniük egymást.

 

Most a Sötét tanítványról van szó gondolom. Mikor lett volna Ventress a templomban?

[zilllosarkany 116]

Igen. Ky Narec nem vitte el magával a templomba? Teljesen külön tanította a Jedi Rendtől?

[MissKarrde 443]

Elég sokan vannak a Jedik ahhoz, hogy még a templomon belül se ismerkedjenek össze. Mi sem ismerjük az összes iskolatársunkat, amikor suliba járunk. Néhány év múlva pedig csak néhány arc marad meg azok közül is, akiket látásból ismertünk.

[Darth Cupsy 210]

Igen. Ky Narec nem vitte el magával a templomba? Teljesen külön tanította a Jedi Rendtől?

 

Nem, nem vitte, Narec lezuhant a Rattatakra, rátalált Ventressre, de a bolygót nem hagyta el soha.

Szerkesztve: 2017. Július 12. - Darth Cupsy

[zilllosarkany 116]

Köszönöm, ezt nem tudtam Bár szerintem Vost még így is kéne ismernie, hiszen sokáig Dooku orgyilkosa volt. Nem hiszem, hogy a gróf nem ismertette volna vele az ismertebb Jediket akikkel találkozhat.

[Dzséjt 1.165]

Ennyi erővel mind a 10000 Jedit bebifláztathatta volna vele, mert mindegyik fontos lehet. Egy orgyilkosnak elég csak az éppen aktuális célpontot ismernie, szükségtelen és totál felesleges egy komplett hadsereg minden egyes tagját ismernie. Még a vezetőség ismerete sem fontos, mert nem ez a dolga.

[Nute Gunray 503]

Van ám a könyvnek saját topikja, fiúk-lányok! Átmozgattam a hozzászólásokat ide.

[Darth Revan9 323]

És úgy mindkét vonalon Ky Narec tanította a Rattatakon.

[zilllosarkany 116]

Na végre elolvastam. Nagyon tetszett! Annyira jó, hogy legalább ilyen formában megkaptuk ezeket a részeket. Én pl a másik két sztori reelt képregényben sokkal jobban élveztem volna. Bár a TCW Legacy lezártnak tűnik, azért remélem kapunk még majd egy két sztorit ilyen olyan formában. Részleteket nem írnék, mert már leírtatok mindent. Ventresst nagyon megszerettem a TCW alatt, majdnem megkönnyeztem az utolsó oldalakat. Kíváncsi leszek Vos visszatér e még, szerintem ha valaki, ő túléli a 66-os parancsot. Nagyon örültem Bobaéknak, szeretem amikor bővítik egy egy karakter történetét. Christie Golden nem győzött meg, a stílusa valahogy nem jön be, túl egyszerűnek mondanám. De ez legyen a könyv legkisebb hibája.

[Darth Revan9 323]

Engem Christie Golend már A klánok urával meggyőzött. Valahogy az egyszerűségében sokszor jó adag feszültséget is éreztem.

A többi, befejezetlen történetet is ki lehetne adni olyan regényben, mint a Sötét tanítvány.

[Bence1997 225]

November elsején sikeresen befejeztem a könyvet. Bevallom, hogy régen sajna megtudtam a történetet - helyszínek, szereplők stb, még azt is, amit nem kellett volna - és méginkább kíváncsi voltam a könyvre. Előző hónapban sikerült megvennem, így elsőként a három könyv közül bele is vágtam. 

 

A könyvön érződött, hogy fogatókönyv alapján készítették, ez főleg a regény utolsó harmadában éreztem igazán, viszont még így is nagyon tetszett. Remek ötlet volt Assajt és Vost egymás mellé rakni, nagyon élveztem a kettejük közti románc kibontakozását, illetve Vos tanítását is. 

Spoileresen alább:

 

Maga az, hogy a jedik megakarták gyilkolni Dookut, engemet megdöbbentett. Hová jutott a Jedi Rend - vagyis jobban kifejezve magam a tanács! - hogy ilyen módszerekhez nyúl? És az, hogy egy társukat - egy jedi mestert - kérték fel eme tiszteletre sem méltó feladatra, hát én ott arcon csaptam volna a tanács tagjait. Yoda itt úgyérzem, hogy sodródott az árral, ott volt a tanácsban, de csak mint tanácsadó. Érzi ő, hogy hamarosan itt a világvége - a jedik részéről.

A másik, akit sajnálok, az Obi-wan. Ő még a legsötétebb órákban is a fényt jelentette a tanács tagjai közt. A végén kimondja azt, amit szerintem mindnyájan gondoltunk. De kíváncsi lennék a mesterek reakciójára. Viszont Kenobi magát is hibáztatja, mivel egyrészt ő szervezte be Vost, másrészt ő volt úgymond a felettese a férfinak.

Voson és Ventressen kívül mindenki más csak statiszta volt a történetben: bár Dooku jelentős szerepet játszott, itt mégis csak egy mellékkarakter volt. A fejvadászok is.

Apropó fejvadászok: Mivel eme történetszál az eddig be nem mutatott fejvadász történetszál után játszódik, így ebben a történetben Boba már a híres mandalore -i páncélban nyomta az eksönt.  Nagyon jó volt őket viszont látni, nagyon kíváncsi vagyok, hogy a többi fejvadásszal - Bane, Aurra stb. - mi is a helyzet ilyentájt. Bár Bane -ről van egy elképzelésem.

Ventress története szerintem nagyszerű véget ért. A karaktere a sorozat kezdetén még egy legyőzendő kardforgató szerepét töltötte be, viszont a 3. évadtól ez megváltozott, és egy hatalmas karakterfejlődésen ment keresztül. Ebben a könyvben az elején még egy önmagának élő, magányos farkas, aki egyedül dolgozik, és próbálja elkapni Moregit. Aztán miután elfogadja Vos ajánlatát, és partnerek lesznek, egyre jobban összefonódik a sorsa Voséval, miközben ahogy haladunk előre történetben, úgy kerül Ventress egyre messzebb a sötét oldaltól, és végül a halála pillanatában végérvényesen elbúcsúzik a sötét oldaltól, és azon kívül mindenki mástól. A halála megrázó volt számomra, egy nagyszerű karakter távozott el a messzi-messzi galaxisból.

Vos karaktere is egy hatalmas fejlődésen megy keresztül. Ventress által egyrészt megismeri a sötét oldalt, ami miatt Quinlan teljesen megváltozik, ám a nő miatt megismeri a szerelmet is. Picit Anakint juttatta nekem eszembe. Az ő története még biztos, hogy nem ért véget, hiszen túlélte a 66 -os parancsot - az új Darth Vader sorozat 7. számában szerepelt a neve - így nagyon kíváncsi vagyok a karakter későbbi sorsára is.

 

Összegezvén nekem nagyon tetszett, nagyszerű olvasási élménnyel gazdagodtam. Aki szerette a TCW -t, annak kötelező az elolvasása! 

 

[Ody Mandrell 1.107]

Csak meg kellene már venni.

[caseyjones 164]

2017. 11. 03. - 20:32, Ody Mandrell írta:

Csak meg kellene már venni.

Na, megvetted már?  

Függetlenül attól, hogy mennyire szereted az SW-könyveket, szerintem ezt érdemes elolvasni. Bár egyáltalán nem sorolom a kedvenceim közé, de ha szeretted a The Clone Warst (mind a filmet, mind a sorozatot), akkor ez a regény se fog csalódást okozni.