Jump to content
Darth Revan9

Chuck Wendig: The Aftermath Trilógia

Hogy tetszett a könyv trilógia?  

11 members have voted

  1. 1. Milyen osztályzatot adnál a könyvnek?



Recommended Posts

A végére jutottam az Adósságnak. Sokkal jobban tetszett, mint az Utóhatás, főleg azért, mert ez végre azzal foglalkozott, ami érdekelt: a Galaxis állapotával. Hát... keserves. Nem tudom, mi a rosszabb, az elvadult Birodalom, akik immár korlátok nélkül kegyetlenkednek és katonai akciók helyett terrorakciókat hajtanak végre, vagy az álszent új Köztársaság, ahol ünnepségeken rázzák a rongyot, miközben a lázadás egyik nagy támogatója, a Kashyyyk szenved a Birodalom elnyomásától. És miért nem segítenek? Hát mert nem szavazták meg! Hát én lefosom a bokámat! Pedig csak néhány hónapra vagyunk az ep6-tól, de az új Köztársaság már döntésképtelen. Mon Mothma meg nagyjából egy vállrándítással intézi el a dolgot. Én Leia helyében kikapartam volna a szemét. És nézd már, megint nem a vezetők voltak azok, akik cselekedtek. Na jó, részint a vezetők, hiszen Leia is cselekedett, igaz, ehhez politikai öngyilkosságot kellet elkövetni. Nagyra becsülendő e nő elhivatottsága és tehetsége, hogy innen visszaküzdi magát oda, ahonnét a Vérvonalakban újra alázuhan. De kezdek rájönni, hogy Leiának a politika nem áll jól. Neki a terepen a helye.

 

Ezúttal az "újoncok" is jobban bejöttek. Azt hiszem, Weddig nem tud karaktereket bevezetni, de ha már ezen túl van, jól tudja kezelni. Sugi unokahúga, Sinjir és a többiek sokkal kedvelhetőbbek voltak, mint az előző részben, bár Sinjirt már ott is bírtam. Mondjuk a Wexley család így sem lesz a kedvencem, de tetszik, hogy Wedge úgy tűnik, Norra mellett állapodik meg... Ha... Még nem olvastam a Birodalom végét. Nem lenne rossz kapcsolat, ha tudnám, hogy az ep7-ben Snap mostohaapja Wedge. És még azt is megmagyarázná, miért nincs az Ellenállásban (csak az ne derüljön ki, hogy a Hosnian Prime-on éltek).

 

Persze mint az előző részben, ebben is a Birodalom szála volt a legütősebb. Tetszik Rax karaktere, s bár a módszerei vitathatóak, ő legalább felismerte, hogy a Birodalomnak a túléléshez fejlődnie kell. Kíváncsi vagyok, hová fejlődik a karakter, bár amit olvastam róla, az azért nem tetszik, mert az alapján inkább ámokfutó. Sloant viszont nem komálom. Túlságosan merev, túlságosan ragaszkodik a Birodalom régi, Palpatine által alkalmazott módszereihez, amik bizonyítottan nem működnek. Morálisan talán ő a jobb figura, de a moralitás még nem mentett meg senkit és semmit. Ugyanakkor érdekes látni, hogy akivel anno Kanan pofátlanul flörtöl, már a Birodalom egyik leghatalmasabb embere. Mekkora lenne, ha újra összetalálkoznának. :D Ugyanakkor érdekes, hogy vajon Sloannak lesz-e szerepe az Első Rend megalapításában. Hux apját (és említés szintjén Huxot) már bevonták, ez azért komoly alapkő az Első Rendhez.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Végre volt szerencsém elolvasni a trilógia záródarabját. Összességében ez is tetszett, jobban mint az első rész.
Tetszett a jakku-i csata leírása, jobban mint az Elveszett csillagokban. Néhány novellának hála már megtudtam hogyan pusztult el a Ravager, de így ebben a regényben leírva még jobban bejött. Külön öröm hogy tettek is a rövid történetekre utalást. 
Érdekes volt ez az Obszervatórium is. Meg a feladat amit Palpi Rax-ra bízott - ha nincs császára a Birodalomnak, akkor nem érdemli meg hogy létezzen - ezek után már értem hogy miért volt az ami a Shattered Empire-ben és a BFII-ben. 
Remélem Sloane története itt nem ér véget, mert kíváncsi vagyok a sorsára és a kapcsolatára a kicsi Hux-szal. Akin egyébként már elég fiatal korában mutatkozni kezdtek a pszichopata vonások. :D 
Tetszettek a közjátékok is. Jar Jar-t megsajnáltam. :D

Share this post


Link to post
Share on other sites

Én is a napokban fejeztem be és meglepően jó volt. Ami gondolkodóba ejtett az a vége. Van ez a részlet, amikor a megmaradt birodalmiak megérkeznek az Ismeretlen Régióba:

 

"Ideje újrakezdeni - szólt oda Huxnak - A legfontosabb parancsunk: alapítsuk meg az Első Rendet. Újrakezdjük! És ezúttal jól fogjuk csinálni."

 

Itt Sloane csak úgy hirtelen előrukkol az Első Rend elnevezéssel vagy ez benne volt a parancsban? Mert ha az utóbbi akkor az Első Rend nevet Palpatine találta ki :)

Share this post


Link to post
Share on other sites
2 órával ezelőtt, Bomarr írta:

Én is a napokban fejeztem be és meglepően jó volt. Ami gondolkodóba ejtett az a vége. Van ez a részlet, amikor a megmaradt birodalmiak megérkeznek az Ismeretlen Régióba:

 

"Ideje újrakezdeni - szólt oda Huxnak - A legfontosabb parancsunk: alapítsuk meg az Első Rendet. Újrakezdjük! És ezúttal jól fogjuk csinálni."

 

Itt Sloane csak úgy hirtelen előrukkol az Első Rend elnevezéssel vagy ez benne volt a parancsban? Mert ha az utóbbi akkor az Első Rend nevet Palpatine találta ki :)

Angolul egy kicsit máshogy hangzik a mondat. :D 

"It's time to start over. That is our first order. To begin again. And to get it right, this time."

Share this post


Link to post
Share on other sites

Wow, akkor ezt rendesen elcseszték! És így sokkal több értelme van. Fura is volt, hogy még el se kezdték újraszervezni magukat még el se dőlt ki a nagyfőnök -hisz az Eclipse legénységével még csak nem is találkoztak- de az máris megvan hogy hogy fogják hivni magukat :D Viszont az hogy azaz első parancs, vagyis a first order, hogy újra kell kezdeni.... valszeg innen jött a név, csak jóval később lett hivatalosan is ez a szervezet neve.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Kicsit furcsa volt ez a mondat Sloane-tól olvasás közben, most már megvan a megfejtés, hogy miért. 

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ez érdekes volt.

A fordításokról.. Ahogy sejtettem, valószínűleg továbbra is elsőbbségi prioritást kap az, hogy a köteteknek időben meg kell jelennie. Annak idején a kilistázott észrevételeket elküldtem nekik. Azt ígérték, hogy majd továbbítják a fordítóknak és jobban vigyáznak.

Edited by Darth Revan9

Share this post


Link to post
Share on other sites

Még tavaly fejeztem be a trilógia harmadik részét, csak írni felejtettem el róla. Most pótlom hiányosságomat. Szóval, A Birodalom vége határozottan a trilógia legjobb könyve, mert már szinte az egész azzal foglalkozik, aminek nagyjából az első rész óta kellene: a Birodalom elpusztulásával. Van itt bőven politikai intrika, katonai taktikázás és még kicsit a Jakkut is jobban megismerhetjük, különösen a hutt Niima kultuszát. Tetszett, hogy Sinjir lett Mon Mothma új tanácsadója, ez azért megmagyarázza, hogy hogyan tudott Mon ilyen sokáig hatalmon maradni. Aki egy ex-birodalmi vallatótisztet tart maga mellett, annak nem kell félnie a politikai riválisoktól.

Sajnos a közjátékok java még így is unalmas volt, egyedül az tetszett, amiben Chewie megtalálta a fiát. Volt néhány hülyeség is benne, például, hogy az egyik politikus azért szavazott a Jakku megtámadása ellen, mert elrabolták a házi állatát... Vagy az, hogy Mas Ameddát gyerekek szabadítják ki a Császári Palotából. No comment. Illetve nagyon nem tetszett, hogy Jomot technikailag lefokozták egy tucatmellékszereplővé, aztán még meg is ölték off-screen. Hát ezért baromi felesleges volt bemesélni a karaktert. Az egész trilógiában abszolút felesleges volt, de ezzel a húzással az író még jól el is ismerte, hogy baromira nem tudott vele mit kezdeni. De akkor miért nem húzta ki?

A legjobb részek továbbra is a birodalmi epizódok voltak, nagyon jó volt Sloane szála, de Rux pillanatit is szerettem olvasni. A Birodalmi vonal jól ki volt építve, kár, hogy mindez csak a harmadik regényre lett tényleg jelentőssé téve. Nagyon nem onnan kellett volna indítani ezt a sztorit, ahonnan indították. Na mindegy. A lényeg, hogy a Birodalomnak vége, és a sorozat eljutott egy ritka unalmas könyvtől egy egyszer érdemes elolvasni könyvig. Baromira nincs az élvonalban, de azért leközöl jó néhány fontos infót és a végére már a karakterekkel is törődik az ember. Na jó, érdekli Sinjir, a többi pusztulhat. :) 

Share this post


Link to post
Share on other sites

Igaz, ő is érdekes volt még. De a többiek tényleg nagyon felejthetőek.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Ahogy olvasom a Chuck Wendig - Utóhatás: Adósság című könyvet, egyre jobban elborzaszt az a teszetosza hozzáállás, amit az Új Köztársaság kinyilvánít! Ugye ezen trilógia felvezető Az ébredő Erőhöz, hogy miként alakultak ki azok az események, melyek a filmben láthatók... Számomra idegesítő, az a hozzáállás amit már a Lázadók Új Köztársaság néven mutatnak! :facepalm: Pontosan ezen nemtörődömség vezetett a Régi Köztársaság bukásához... Hiszen ott a Jedik viselkedtek úgy, mint ahogy most a szenátorok! Az új kancellár már a hadsereg egy részének leszerelését akarja, valamint tárgyalásokat akar folytatni a Birodalommal, hogy legyen végre vége a háborúnak! Ez egyébként nem lenne egy rossz ötlet, de az ellenség soraiban olyan emberek és különböző lények szolgálnak vagy szolgáltak, akik mindenre hajlandók, csak békét kötni nem! Számomra túl idealista az a felfogás, amit az új kormány vall! Így pedig csöppet sem meglepő az, ami ezután következett! Természetesen még nem olvastam végig az utolsó két könyvet, most kezdek majd bele a harmadik részbe, de egyenlőre ez az ami nagyon is szemet szúrt! Muszáj volt kiírnom a fenti sorokat magamból, mert csak tovább idegesített volna az a tudat, hogy ha valamit lezárhattak volna, de a szerencsétlenkedésük miatt mégsem tették meg... 

Share this post


Link to post
Share on other sites
1 órával korábban, SZKipi Padawan írta:

 Ugye ezen trilógia felvezető Az ébredő Erőhöz, 

Ajánlom a Vérvonal című könyvet is ami még több dologra világít rá, az még több dolgot rak helyre mint az Utóhatás trilógia, szerintem.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Darth Cupsy amint a trilógia harmadik részével végzek, már esek is neki, hála Istenek meg van az is! :)

 

Szerk.: Azt még egyébként hozzá kell tennem, hogy Chuck Wendig - Utóhatás: Adósság közel sem olyan vidám mint az első rész! Sokkal komorabb, ami a történet előre haladtával érthető is, de valahogy ez az egész búskomorság számomra annyira nem tettszik... Szeretem a könyvet és a történetet is, de kicsit lehetne humorosabb is! Oké, felvetődik a kérdés, hogy hogyan legyen vidámabb, ha egyszer olyanok történnek benn amik mindent képviselnek csak éppen vidámságot nem... Az első részben ezt úgy oldották meg, hogy Csont Uraság többet szerepelt, és több szövege is volt! Már az vicces volt ahogy az ellenségeit kivégezte. Ha ezt vissza hozták volna, akkor a színvonal megmaradhatott volna olyannak, mint ami az első részben tapasztalt az olvasó... Ezen elméletből ki indulva kíváncsi leszek a harmadik részre!

Edited by SZKipi Padawan

Share this post


Link to post
Share on other sites

Chuck Wendig: Utóhatás - A Birodalom vége

 

Nálam a harmadik kötetre ért be ez a sorozat. Az első könyv egyszerűen unalmas volt, érdektelen karakterekkel, bár akadtak benne jó ötletek, de még a birodalmiak civakodását is olyan borzasztóan együgyű stílusban tálalta a szerző, hogy óhatatlanul is a szintén hasonló kvalitásokkal bíró Kevin Anderson SW-könyvei jutottak eszembe még a 90-es évekből (ld. például Sötétkard). A második kötetre a szerző már összeszedte magát, bár még voltak meredek részek. A harmadikra viszont mintha megtanult volna jól írni és fogalmazni, néhány kisiklástól eltekintve. Talán kapott maga mellé egy lektort a Story Group-tól. A harmadik kötet cselekménye elhanyagolható: a szálak egyértelműen a jakkui csatához vezetnek, sok szövevényes fordulatot vagy csavart kár is lenne várni. Norrát és Sloane-t a személyes bosszú hajtja, a többieket pedig társaik megmentése. Norra ritka idegesítővé és egyszerűvé vált erre a részre: cselekedetei egyszerűen valószerűtlenek... szándékosan lezuhan a Jakkun, hogy majd csak megtalálja majd Sloane-t egy hatalmas sivatagbolygón... ilyen elcseszett terv a világon nincs. Jas nagyon beleszürkült a 3. kötetre, és ezt még az sem tudta ellensúlyozni, hogy kapott két társat Embo és Dengar személyében. Jom-ra kár is szót vesztegetni: egyszerű mellékszereplővé degradálódott, aki ráadásul off-screen halált halt. A nagy kedvencem, Sinjir azonban hozta a formáját: imádtam minden sorát olvasni, a fricskáit, szarkazmusát, öniróniáját, és a beteg gondolatait Conderrel kapcsolatban. :D Számomra Temmin továbbra is idegesítő egy kölyök, egyelőre el nem tudom képzelni, hogy belőle lesz a joviális szakállas, kissé pufók Ellenállás-pilóta, akit a D'Qaron láthatunk majd 30 évvel később. Csont uraság meg Csont uraság. RIP.

 

A kánon regényekben azt szeretem, hogy minden egyes darabnál látható, komoly háttérmunka van mögötte, koherens egészet alkotva egymással. Amit látunk majd a Vérvonalban egy sokkal durvább szinten, annak csírái már itt is jelentkeznek: az Új Köztársaság egész egyszerűen nem tud a Birodalom helyére lépni: túl sok a hirtelen talajvízként feltörő, egymással ellentétes személyes érdek, a Szenátus már most is béna kacsának tűnik (hiszen előbb majdnem elcseszik a Kashyyyk ügyét, később 5(!) szenátor primitív megzsarolásán keresztül obstruálni lehet az egész intézményt), pedig itt még tényleg az igazán Birodalom-ellenes világok képviseltetik magukat, hol vannak még a később "felszabadított" vagy csatlakozó bolygók... És hiába Mon Mothma vezető szerepe a Felkelésben, az évek alatt egyszerűen nem tudott tekintélyt szerezni magának... fél megtenni a határozott, sokszor akár kemény lépéseket is, amelyek igenis szükségesek egy galaktikus kormányzat hatékony irányításához. Számomra a Rogue One, a Rebels, jelen könyv és később a Vérvonal mind-mind megmutatta, hogy Mothma alkalmatlan a saját maga által választott szerepére. 

 

Ezúttal kevés közjátékot kapunk, de azok legalább érdekesek: Lando, ahogy visszaszerzi Felhővárost, vagy Mas Amedda szenvedése ugyanúgy, mint Jar Jar sorsának elrendezése. Én azért arra még mindig kíváncsi vagyok, hogy Amedda mit tudott, hogy ő lett Palpatine legbizalmasabb tanácsadója, aki minden titkát ismerte, és hosszabb ideig volt mellette, mint az öreg bármelyik Sith-tanítványa. Ha már szóba került a Birodalom proxy-vezetője, beszéljünk a tényleges uralkodóról: Rax, követve mestere tervét, néhány hónap alatt lezülleszti a Birodalmat, egyszerű zsoldosbandává silányítva. Bár nem értem Sloane mi különbséget látott, a régi és az új Birodalom között, leszámítva a külsőségeket: hiszen korábban is előfordult, hogy a rohamosztagosok szórakozásból lőttek civilekre, a birodalmi tisztek korrupciójáról, önkényeskedéséről, vagy a különböző népirtásokról és ökonómiai katasztrófákról nem is beszélve. Mintha Sloane nem nyitotta volna ki soha a szemét, amerre járt a Birodalom szolgálatában, és egy az egyben magáévá tette a propagandát a rendről és békéről... éppen ezért vezették őt sokan mindig is az orránál fogva... Mellette szól azonban, hogy képes a korrekcióra, tévedésének felismerésére, és bosszújának kiteljesítésére: kegyelmi pillanat volt az olvasó számára, amikor végre letörölte a vigyort az önelégült Rax pofájáról.

 

Spoiler

Más művek említéseiből (Phasma vagy az EP8 könyvváltozata) leszűrhető, hogy Sloane lett a megalakuló Új Rend első formális vezetője. Na most, három évtized alatt nagyot fordulhatott a világ, hiszen az Ébredő Erőben megjelenő Első Rend Snoke-ostul, Kylostul vagy Huxostul néhol sokkal inkább emlékeztet a Rax által irányított "jakkui Birodalom" nyers brutalitására, semmint a Sloane által lefektetett alapelvekre. Remélem egyszer megismerhetjük Sloane tragédiáját is.

 

Ahhoz képest, hogy a szálak mind-mind Jakkuhoz vezetnek, Wendig nem veszteget sok fejezetet a csatára, annak is csak egy rövidke részébe kapunk betekintést, pedig miután Claudia Gray érthető okokból szófukar volt Az elveszett csillagokban ebben a tekintetben, többet vártam. A Jakku olyan grandiózus ütközet volt, hogy egyszerűen képernyőre kívánkozik. Remélem egyszer ezt valamilyen formában meg fogjuk kapni. 

 

Ha egyben nézem a trilógiát, akkor egyértelműen csalódás: ahhoz képest, hogy milyen fontos szerepet tölt be, túl elnagyolt, túl egyszerű, sőt, néhol már-már bárgyú (főleg az első könyv, de erre a későbbiekben is akad példa). A Birodalom végére egy 4-est tudok adni, de az egész trilógia egy erős közepes. 

Share this post


Link to post
Share on other sites
1 órával ezelőtt, Nute Gunray írta:

Ahhoz képest, hogy a szálak mind-mind Jakkuhoz vezetnek, Wendig nem veszteget sok fejezetet a csatára, annak is csak egy rövidke részébe kapunk betekintést, pedig miután Claudia Gray érthető okokból szófukar volt Az elveszett csillagokban ebben a tekintetben, többet vártam. A Jakku olyan grandiózus ütközet volt, hogy egyszerűen képernyőre kívánkozik. Remélem egyszer ezt valamilyen formában meg fogjuk kapni.

Végül is "valamilyen formában" már láthattuk a jakkui csatát képernyőn, a Battlefront II-ben. Baromi hangulatos egyébként. Az átvezetők már-már filmszerű élményt nyújtanak. 

 

 

Share this post


Link to post
Share on other sites
7 órával ezelőtt, Darth Sky írta:

Végül is "valamilyen formában" már láthattuk a jakkui csatát képernyőn, a Battlefront II-ben. Baromi hangulatos egyébként. Az átvezetők már-már filmszerű élményt nyújtanak. 

No igen, ez a játék nekem egyelőre kimaradt, na majd a PS4 megvétele után. :D Egyébként brutál látványos.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Végre elolvastam én is a Chuck Wendig - Utóhatás trilógiát! És azt kell, hogy mondjam, szerintem nem volt egységes a három rész... Ezt úgy értem, hogy az első rész meglehetősen vidám volt, már már vígjáték szerű. A második, nagyon szomorú elképesztően drámai, nem találtam benn egy olyan oldalt, vagy fejezetet, mely kicsit is vicces vagy vidám lett volna! A harmadik résznél az volt az érzésem, hogy mint ha kereste volna az író, hogy milyennek is írja meg. Nem éreztem viccesnek vagy letaglózóan szomorúnak, egyszerűen csak próbálta a két véglet közé helyezni. Amit még sajnálok, hogy a könyvben szereplők nagy részével nem lehet tudni, hogy később mi fog történni! Persze el olvasom majd a Claudia Gray - Vérvonal című könyvet is, de előbb a James Luceno - Sötét nagyúr könyvnek esek neki. Sok jót hallottam és olvastam már az utóbbi regényről, ezért kíváncsi vagyok rá... Majd arról is megírom a véleményemet pár sorban! :)

Share this post


Link to post
Share on other sites

@Hitman A trilógiából az első könyv, egy kicsit száraz, de megéri elolvasni hogy megtudd mi is történt a Birodalommal és a Galaxissal Endor után. Főleg a 2. és a 3. rész a legütősebb.

Share this post


Link to post
Share on other sites

Olvasgatom a hozzászólásokat, és hát elég vegyesek a vélemények erről a trilógiáról. De nemcsak itt, a fórumon, hanem más portálokon is, ahogy nézem.

Nos, nekem mindig is Timothy Zahn Thrawn-könyvei meg K. J. Anderson Jedi Akadémia-trilógiája számítottak A Jedi visszatér folytatásának, és ez már így is fog maradni, ennek ellenére érdekelne, hogy a Kánon szerint mi történt pontosan az endori csata után.

Elsősorban az érdekelne, hogy mennyire kap fontos szerepet a trilógiában a Han-Luke-Leia trió (kiegészülve Landóval). Elsősorban miattuk érdekelnek a könyvek. Annyit tudok, hogy Han, Chewie és Leia szerepelnek, no de nem mindegy, hogy sokat, vagy csak pár oldalt az egész trilógiában...:) 

 

Share this post


Link to post
Share on other sites
8 órával ezelőtt, caseyjones írta:

Elsősorban az érdekelne, hogy mennyire kap fontos szerepet a trilógiában a Han-Luke-Leia trió (kiegészülve Landóval).

Hát nem ők a főszereplők, Landónak van egy kis epizódszerepe amiben visszafoglalják felhővárost. Luke távolmaradt az eseményektől és jedi tudás után kutat. Egyszóval nem ők a főszereplői a trilógiának.

Share this post


Link to post
Share on other sites

buta kérdés, utóhatás trilógia befejező kötete mennyire élvezhető az első két kötet nélkül?

Share this post


Link to post
Share on other sites
27 perccel korábban, Davekid írta:

buta kérdés, utóhatás trilógia befejező kötete mennyire élvezhető az első két kötet nélkül?

Én így ismertem meg a trilógiát, bár tényleg ez a legjobb része a sorozatnak, de mindenképp olvasd el a többi részt is, mert nem fogod érteni az abbani helyzetet. Plusz ha érdekel a post ep6, pre Jakku korszak, akkor még az Alphabet Osztagot is.

Share this post


Link to post
Share on other sites
3 órával ezelőtt, Davekid írta:

buta kérdés, utóhatás trilógia befejező kötete mennyire élvezhető az első két kötet nélkül?

Egy kicsit nehezen.

Share this post


Link to post
Share on other sites

A Vérvonalban lévő téma megpendített bennem egy új húrt is. Az Utóhatás trilógiában olvashattunk a Parázs hadműveletről és arról, hogy a Birodalom maradéka semmisüljön meg egy nagy csatában a Jakkunál. Most már értem, hogy Sidious miért akarta ezt. Minél hamarabb békét akart. El akarta hitetni a galaxissal, hogy a Birodalom Maradványai nem jelentenek fenyegetést. Kijátszotta Mon Mothma és a többi szenátor abbéli félelmét és érzéseit, hogy a Birodalom felemelkedéséhez egy erős hadsereg és központosított hatalom kellett. Azért kellett minél hamarabb békés helyzetet teremteni és elvenni annak lehetőségét, hogy hosszú éveken át csatározzon a több különféle birodalmi maradvány az Új Köztársasággal, hogy a leszerelési törvény minél hamarabb átmenjen. Minél hamarabb meg kellett történnie a leszerelésnek, hogy Sidious megteremthesse a gyengébb Köztársaságot, melyet visszatértekor majd könnyen szétzúzhat. Zseniális. Így már kezd összeállni a kép.

  • Like 4
  • Tetszik 1

Share this post


Link to post
Share on other sites

A Birodalom rendkívül gyors katonai összeomlása is ezt sejteti. Normál esetben még egy-két évtizedig tartottak volna az utóvédharcok a különböző maradványokkal (ahogy pl. ez a Legends-univerzumban történt). Itt viszont semmi ilyesmiről nem tudunk, Jakku után elvileg már nincs Birodalom.  A Sentinel droidok erről mindenhol gondoskodtak.

Share this post


Link to post
Share on other sites
2020. 06. 26. - 10:38, Darth Revan9 írta:

Minél hamarabb békét akart. El akarta hitetni a galaxissal, hogy a Birodalom Maradványai nem jelentenek fenyegetést.

Békéről nem igazán beszélhetünk nem? Hiszen a Birodalom után nem sokkal meg is alakult az Első Rend, ami ugyanolyan zsarnok és kegyetlen hatalom volt. És mint tudjuk, végig Palpatine irányított a háttérből (pl. Snoke által). Tehát szerintem nem azért akarta Palpi hogy megsemmisüljön a Birodalom, hogy békés és nyugodt helyzetet teremtsen a közelgő, végső csapásának meglepetésszerűsége miatt, hanem pont hogy az Első Rend vigye tovább a Birodalom szellemiségét, hagyatékát. Vagy tévedek? Az a baj, hogy olyan kevés infónk van Palpatine ebbéli időszakáról, hogy szinte csak találgatni tudunk, és bogozni a szálakat.

Edited by mui-ruy

Share this post


Link to post
Share on other sites

Nos, az ER javarészt csak az ismeretlen régiókban tevékenykedett sokáig, az ismert galaxisban akkor tényleg béke honolt nagyon sokáig. 

Share this post


Link to post
Share on other sites

Join the conversation

You can post now and register later. If you have an account, sign in now to post with your account.

Guest
Reply to this topic...

×   Pasted as rich text .   Paste as plain text instead

  Only 75 emoji are allowed.

×   Your link has been automatically embedded.   Display as a link instead

×   Your previous content has been restored .   Clear editor

×   You cannot paste images directly. Upload or insert images from URL.


  • Recently Browsing   0 members

    No registered users viewing this page.

×
×
  • Create New...

Important Information