Boldog ifjúkori tudatlanság:) - nem lenézés, félre ne értsd, de bizonyos dolgokba nem látsz bele túlzottan - még! Vagy inkább olyan problémák is vannak, amikkel tényleg nem kell még foglalkozzál.
Debrecen, bérelhet lakást, olcsón. És apámmal mit csinálok? Nem költözik el a lakásából, lassan hatvanöt, hetven, valakinek el kell látnia. Debrecenből, vagy vidékről nehezebb. (Persze bármely várost említhettem volna, Debrecen csak úgy jött, ha már írtad. Egyébként szép város, jártam már ott)
Neked is eljön majd az idő - gondolom, körülményeid nem ismerem! - mikor a szülők már nem tudják úgy ellátni magukat. És egy 70-80 éves ember ritkán költözik, hacsak nem muszáj.
Nemrég bezártak kismillió kórházat. Férjecském egészségügyis, és 6 év alatt ez a harmadik , ill negyedik kórház, ahol dolgozik. Kettőt bezártak, egyben nem keresett annyit, hogy elég legyen a családnak - az én fizum mellett - míg végül lett helye. Mégpedig jó helye. Manapság nem vagdossák az ember után a melóhelyeket. Sajnos. Tehát fogja az állását, és húsz körömmel kapaszkodik bele. Nekem több esélyem lenne váltani, mint neki.
És mondom ezt úgy, hogy imádok utazni, új helyeket megismerni, sok helyen el tudnám képzelni az életet.
Elméletben tök jó amit mondasz, sőt mint írom, külföldön ennek mondhatni kultúrája van, de lényegesen könnyebben ki tudják fizetni, mint itt.
Másik fele, hogy gyerek nélkül mi is rugalmasabbak voltunk. De gyerekkel már macerás a költözés. Gyerekcuccok, ovi,suliváltás, védőnő, orvos csere, és bizony szempont, hogy legyen a közelben családtag, akire néha rá lehet bízni. Mondjuk szilveszter, mozi!
Én nem vagyok babysitter rajongó, nem bízom a gyereket bárkire. - és itt a pénz számít a legkevésbé, havi egy-két alkalom nem tragédia.
Szóval van elég érv, ami ellene szól. Szigorúan most magamról írtam. Hogy nekünk bizony a saját az több biztonságot nyújtana.