caseyjones

Tegnap elkezdtem A közelgő vihart. Körülbelül a felénél tartok, és eddig eléggé csalódás. Pedig a szerző egy korábbi kötetének, A Jedi-kristálynak az elolvasása után reméltem, hogy egy szintén lendületes, színvonalas, izgalmas könyvet tarthatok a kezemben.

Én még nem, először az Iron Fistet, illetve a Jessica Jonest akarom letudni, de már nagyon várom, hogy belekezdjek A megtorlóba is. Olvastam róla több véleményt, kritikát is a neten, a legtöbb pozitív. Imdb-n egyébként közel 50.000 voks alapján kereken 9 csillagos eddig.

Dannyt én a The Defendersben jobban bírtam, most valahogy nem vagyok képes azonosulni vele. Viszont Colleent sikerült megkedvelnem, vele már egyébiránt az elejétől fogva szimpatizáltam. Megnéztem egyébként most a negyedik epizódot, és azt kell, hogy mondjam, részről részre jobb a sorozat. Remélem, ez marad így a továbbiakban. Megjelent a gonosz ázsiai nyanya, Madame Gao, és végre kezdenek pörögni az események. A ketrecharcos jelenet roppant izgalmas volt, akárcsak az előző részben.

Nem hinném. A The Defenders megnézése nem változtat a következő tényeken az Iron Fist sorozattal kapcsolatban: - lassan indul be a sztori, - nincs benne igazán szerethető karakter, - a negatív karakterek (legfőképpen Ward) idegesítőek, míg pl. a Luke Cage-ben mindegyik gonosszal tudtam azonosulni. (Ez persze mind az én saját, szubjektív véleményem.) Tehát ha az IF-et néztem volna meg előbb, mint a The Defenderst, ugyanez lenne a véleményem. A harmadik részen is túljutottam már egyébként, az már valamivel élvezhetőbb volt, mint az első kettő. Amúgy meg ha már sorrendről tárgyalunk, ebben a cikkben (a legalján) azt ajánlják, hogy ha nem láttunk még egy marveles sorozatot sem, akkor kezdjük ezzel.

Elkezdtem nézni az Iron Fistet, és két részen már túl vagyok. Hát, eddig nem keltett nálam túlságosan pozitív benyomást. A két epizód alatt nem igazán történt semmi érdekfeszítő számomra. Nem emlékszem tisztán sem a Daredevil, sem a Luke Cage első két epizódjára, de mintha ott ilyenkor már pörögtek volna némileg az események. Nincs egyetlen szerethető karakter sem eddig, a főhős is totál közömbös számomra, a rosszfiúk meg egyenesen idegesítőek. Talán az egyetlen szerethető személy számomra eddig az ázsiai csajszi, de ő messze nem olyan szimpatikus, mint mondjuk Claire a másik sorozatokból. Egyébként ez a megfigyelőkamerás dolog tetszik, kicsit a Gógyi felügyelő c. rajzfilmre emlékeztet, ami annak idején ment valamelyik rajzfilmadón. És bejövős ez az ázsiai töltet: a Doktor Strange-ben is jelen van, és épp ezért tartom azt az egyik legfrankóbbra sikerült Marvel-mozinak. Tök jó, ahogy a Marvel világában megjelenik az ázsiai kultúra. Nézem tovább természetesen, hátha jobb lesz ennél. Viszont az már most feltűnt, hogy teljesen más a hangulata, mint a Fenegyerek meg Luke sorozatának. Amúgy eddig egy picit az Arrow-ra emlékeztet az egész: emlékszem, ott is hihetetlenül lassan indult be a sorozat, és azt is teletolták flashbackekkel.

Először nem tartottam szimpatikusnak Donald Glovert, mondván, alig emlékeztet Landóra. Viszont ezen a fotón szerintem tisztára olyan. A fiatal Solo meg... Nem nagyon vagyok tőle elragadtatva képek alapján, de nagyon remélem, hogy kellemesen fogok csalódni benne.

Erre én sem számítottam. Én szinte biztos voltam benne, hogy ő is ott lesz az évadzáróban. De nélküle is elég frankóra sikeredett az utolsó epizód.

Ha már előkerültek a DC-sorozatok: én annak idején kedveltem az Arrow-t, de most már, hogy volt szerencsém több Marvel-sorozathoz is, rájöttem, hogy egyáltalán nem nagy szám, sőt... Nekem az első évada kifejezetten tetszett, Tommy volt a kedvenc karakterem. Csak ugye ő meghal az évad végén, így nálam már az egész sorozat egy fokkal élvezhetetlenebbé vált - ettől függetlenül még a második évadot is jónak találtam. Néha már olyan érzésem támadt A zöld íjász nézése közben, mintha egy szerelmi drámát néznék, nem pedig egy szuperhős-sorozatot. A negyedik évad első 4-5 része után abba is hagytam. Kár, mert az első évad tényleg oltári volt.

Luke szerintem nagyon klassz, az eddigi marveles sorozatok közül az tetszik a legeslegjobban. Én úgy gondolom, érdemes belekezdeni, már csak Theo Rossi játéka miatt is - óriásit játszott a pasas. De egyébként szvsz Mike Colter is remekül alakított, mellesleg roppant karakteres volt.

Nem hinném, hogy annyira szörnyen nagy probléma, ha a The Defenders után nézem meg a Jessica Jonest és az Iron Fistet, persze az igaz, hogy logikusabb lett volna fordítva. Amúgy én innentől, ezek után már úgy tekintek az egészre, mint hogyha ez a két sorozat (JJ, IF) előzménysorozat lenne, a The Defenders előzményei. Nagyon részletesen nem ismerem a két hős történetét, tényleg csak tömören, így szerintem tartogathat számomra némi meglepetést e két sorozat.

Idén Linkin Parkon voltam a VOLT-on, jövőre Limp Bizkitre megyek! Már várom nagyon!

Én őszintén szólva nem is tudtam, hogy ezeket a sorozatokat hogyan, milyen sorrendben kell nézni. Engem a Jessica Jones és az Iron Fist teljesen hidegen hagyott, és csak a Daredevil meg a Luke Cage érdekelt. Valójában e miatt a két karakter miatt vágtam bele a The Defendersbe, viszont elgondolkodtam azon, hogy lehet, meg kéne nézni a másik két szereplő önálló sorozatait. Rákérdeztem máshol egy nagy képregény-őrülttől, ő azt állította, hogy a Daredevilt kell alapjáraton ismerni a The Defendershöz (és akkor itt korrigálok, mert egy korábbi hsz-emben azt írtam, hogy a Luke Cage-et, de azt mégsem), így úgy döntöttem, nekikezdek a sorozatnak. És élveztem, pedig Jessicáról meg Iron Fistről tényleg csak az alapvető információknak voltam a birtokában. De sikerült annyira megkedvelnem őket a nyolc rész során, hogy elhatároztam, megnézem a saját sorozataikat.

Nagyon várós. Spider-Man ruhája irtózatosan jó - ettől függetlenül viszont Tom Hollanddel továbbra sem vagyok kibékülve.

Én mindmáig nagyon csípem a 2003-as Daredevilt, meg úgy összességében az oldschool Marvel-filmeket. Szóval bármennyire is meglepő, de én a filmet preferálom inkább, mint a sorozatot, persze utóbbi is remek. Egyedül D'Onofrio meg a néha eléggé túlzásba vitt brutalitás nem tetszett benne. De vannak egyes elemek, amelyekben a sorozat simán veri a filmet: például Elektra. Élodie Yung fantasztikus volt, ahogyan már korábban is írtam. Jennifer Garner a nyomába sem érhet véleményem szerint. Egyébként a film sokkal képregényesebb, a sorozatban meglátásom szerint sokkal több szerepe van a nyomozásnak, a párbeszédeknek, ami persze egyáltalán nem baj, sőt! Egy kicsit más megvilágításból ismerhettük meg a Fenegyerek történetét.

Nekem azt mondták, hogy leginkább a Daredevil meg a Luke Cage sztoriját kell ismerni a The Defendershöz, Jessica Jones meg Iron Fist csak mellékes. Szerintem nem volt élvezhetetlen, bár lehetséges, hogy ha megnézem az IF-t meg a JJ-t, valamivel jobban össze fog állni a kép. De összességében igazából nem volt élményromboló, mert nagyjából ismerem Jessica és Vasököl történetét, még ha nem is láttam a sorozataikat. Vincent D'Onofrio nekem csalódás volt Wilson Fiskként. Szerintem néha jócskán túljátszotta a szerepét. Meg nekem az egész megjelenése sem jött át: Kingpin a képregényekben rengetegszer szivarozott, botot hordott magával stb. Ezek nagyon hiányoztak szvsz, a 2003-as Daredevilben pedig mind megvoltak ezek nagyjából. Michael Clarke Duncant fényévekkel jobban csíptem D'Onofriónál.

Marvel's The Defenders Végeztem az első évaddal. Sok negatív kritikát olvastam róla, de nekem nagyon tetszett. Sigourney Weaver mint főgonosz... Remek ötlet volt! Az eleje a sorozatnak még nem tetszett, kicsit olyan volt, mintha a négy szuperhős sorozatát néztem volna egyszerre. Aztán szépen összeértek a szálak, és pompásan működött a négy karakter közötti kémia. Luke Cage továbbra is óriási, Matt Murdock ugyanolyan zseniális fazon, mint a saját sorozatában, Iron Fist és Jessica Jones pedig meggyőztek arról, hogy megnézzem a saját sorozataikat. Ami még nem tetszett, az a jelenetek elválasztására szolgáló effektek, képkockák, amelyek New Yorkot mutatták be. Egyébként A Daredevilre 4 csillagot adtam, mivel Vincent D'Onofriót nem találtam túlságosan jó Kingpinnek, illetve néha nagyon túltolták a brutalitást. A Defendersben egyáltalán nem tolták túl, nagyon helyesen kezelték. De összességében semmivel nem jobb sorozat, mint a Daredevil. Nálam továbbra is Luke Cage a nyerőember. Az én sorrendem: 1. Luke Cage 5/5 2. Daredevil 5/4 3. The Defenders 5!4 Az Iron Fistre, A Jessica Jonesra, valamint a The Punisherre pedig már roppant kíváncsi vagyok.

Derek Landy: Skrupulus Fondor Már legalább 7-8 éve megvan ez a könyv, de valahogy sosem bírtam rávenni magam, hogy elolvassam. Azt gondoltam, valami ZS-kategóriás ifjúsági regény. Nem az. Nagyszerű, magával ragadó kötet, kellemesen csalódtam benne. A történet főszereplője Skrupulus Fondor, aki egy egy agyafúrt csontváz, egy detektív-varázsló. A másik főszereplő a 12 éves Stephanie, aki Skrupulus mellé szegődik. Feladatuk: a gonosz varázsló, Vipra megállítása, akinek az a terve, hogy az Ősök Jogarát felhasználva elpusztítsa a világot. A szereplők egytől egyig nagyon kidolgozottak és szerethetőek, legfőképpen a címszereplő. Mellesleg maga a regény felettébb izgalmas, megfűszerezve némi humorral. Ami gazán tetszett benne, az Skrupulus és Stephanie párbeszédei. Ajánlom mindenkinek. A fantasy- és kalandregény keveréke, sok-sok humorral és izgalommal. Nem mondanám ifjúsági regénynek, mert rengeteg olyan elemet tartalmaz, ami nem igazán tinédzsereknek való. Örülnék neki, ha megfilmesítenék, de a karakterek és a történet szempontjából én leginkább egy animét tudnék hozzá elképzelni. 10/10

Karl May: A Gran Cacho kincse Az első könyvem, amit olvastam Karl May-től, az A miztékák kincse volt, és annak ellenére, hogy nem vagyok egy western-őrült, meglehetősen tetszett. Izgalmas, magával ragadó regény volt, és úgy döntöttem, elolvasom a szerző egy másik művét, A Gran Cacho kincsét is. A történet elég hosszadalmas, a lényeg, hogy egy bizonyos Geronimo Sabucót keresnek a főhősök, egy Gomez nevű fickó pedig vezetőül akarja őt. Sabuco birtokában van néhány értékes kipunak és tervrajznak, utóbbit viszont képtelen megfejteni, a főszereplőről (akinek mellesleg nem tudjuk meg a nevét) pedig kiderül, hogy meg tudná fejteni, és ezért alkut köt az úgynevezett sendadorral, Sabucóval. A regényt hazugságok, titkok, cselszövések és remek párbeszédek jellemzik, sok-sok kalandot élhet át az olvasó. May mellesleg profin ábrázolta a vadnyugati tájakat, ami nem meglepő, hiszen ő tudtommal nemcsak író, hanem egy igazi szakértője is volt egyben a vadnyugatnak. Annak ellenére, hogy 269 oldalas kötet, igencsak tartalmas és hosszú a történet. Ha megfilmesítenék egyszer, szerintem nem férne bele minden egy részbe. Hibák vannak azért a könyvben, de ez a nem a szerzőt sújtja, hanem a kiadót: amíg a borítón, illetve az első lapokon Gran Cacho szerepel, addig a regény során egyfolytában Gran Chaco (utánajártam, utóbbi a helyes). Szóval a kiadónak sikerült a könyv címét rendesen elrontani. Amúgy ajánlom mindenkinek, olyanoknak is, akik nem kedvelik különösebben a vadnyugati sztorikat és az indiánokat. Nagyszerű könyv. Ötös.

Az MCU filmjeit alapvetően én is jobban kedvelem, a TOP 5-ös szuperhősfilm listámon négy kizárólag Marvel-film. Én a régi, az univerzumépítés előtti filmeket is csípem: Pókember-trilógia, Daredevil, Fantasztikus Négyes 1-2. De a Hulk nem tetszett.

Tudom, de leírtam a kommentem végén, hogy egységesen tekintek ezekre a filmekre. Elvégre ugyanabba a képregényes univerzumba tartoznak, mindnyájan DC-hősök. De ha már DCEU, akkor én a Suicide Squadot, illetve a Wonder Womant nevezném meg a legjobbnak, a legrosszabnak pedig a Man of Steelt. A BvS nálam "elmegy" kategória.

A sok DC-filmes csalódás ellenére én is bizakodó vagyok a Justice League-et illetően. Remélem, a Sötét Lovag - Felemelkedés után ez lesz a második DC-s film, amire 10/10-et adhatok. Bár tudom, az a film nem tartozik bele az univerzumépítésbe, de én egységesen szemlélem ezeket a filmeket.

Zöld Lámpás (2011) Nem tudom, mikor láttam utoljára ennyire hitvány képregényfilmet/szuperhősfilmet. Konkrétan Tim Robbinson kívül semmi értékelhetőt nem találtam benne. A karakterek egytől egyig gagyik voltak szerintem, a látvány abszolút felejthető volt, a történet se tetszett, a főgonosz megjelenése pedig akaratlanul is megmosolyogtatott - nem bírtam komolyan venni, ahogyan az egész filmet se. Ryan Reynolds se alakított valami nagyot, a Deadpoolban fényévekkel értékelhetőbb volt az alakítása. Szvsz ennél a förtelemnél még Joel Schumacher 1997-es Batmanjét is ezerszer szívesebben nézném meg a jövőben. Továbbra sem meggyőző a DC filmes univerzuma, egy-két kivételtől eltekintve. Pedig szerintem remek szuperhőseik vannak, akikben van sok potenciál. 10/2

Aha, értem. Mondjuk engem az új Kánon könyvei nem igazán keltették fel az érdeklődésem, nem is sokat olvastam közülük, talán egyet-kettőt. Pl. Christie Golden Clone Wars-regénye, a Sötét tanítvány egész jó volt. Én a Legendákat sokkal jobban kedvelem, még ha azok már csak valamilyen szinten képezik a részét az SW-univerzumnak.

Igen. Mondjuk egy rendes, igazi, egész estés brickfilmnek is örülnék, viszont az leírhatatlanul sok meló. Tudom, hisz anno én is próbálkoztam vele. Napokig dolgoztam vele, végül lett egy 3 perces filmecske. Amúgy a YouTube tele van az ilyenekkel, és van köztük meglepően profi is. (Star Warsból is találni nagyon jópofákat.)

A Jedi próba, amely nemrég jelent meg, és amit nemrég olvastam, ilyesmi. Bár nincs benne fénykardpárbaj, de elég fontos szerephez jut benne két Jedi, Anakin Skywalker és (számomra) egy új teljesen új, Neeja Halcyon, aki mellesleg szerintem egy szenzációs karakter, nagyon passzolt Anihoz.