Ken Ortis
Fórumtag-
Összes hozzászólás:
117 -
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
Tartalom típusa
Profilok
Fórumok
Naptár
Star Wars Feliratok
Ken Ortis összes hozzászólása
-
Na kifejezetten jó volt ez a kis film, már csak azért is. mert ezt a verziót még nem láttam, mi több ez jóval hosszabb volt mint a többi! Hajrá fiúk! Dan Abnett történeteihez eddig kétféle hozzá állást láttam, vagy szeretik, vagy fikázzák, de közömbös nincs. Én a magam részéről jól megvagyok a Gaunt regénysorozatával. SpaceMarines regényt még nem nagyon volt szerencsém olvasni tőle.
-
Öööö... Jó volt a buli! :D :D
-
Sziasztok! Dióhéjban beszámolok, mi történt Mártival és Noellel a mai napon. Reggel nyolcra bent voltunk vele a kórházban. Úgy tíz óra felé került műtőbe, negyed óra volt az orrmandulaműtétje, és tizenegyre már az ágyában feküdt. A sós párologtatót nagyon utálta, egyébként nagyon aranyos, és fokozatosan élénk lett. Délután négy körül kapott kaját - tejbegrízt - egyébként jól van, úgy néz ki nem viselte meg nagyon a műtevés. Reggel 9 felé ki is adják őket. Megyek is hunyni, mert reggel megyek értük! Csao!
-
Nah a héten költözködünk utánna több időm lasz... Már ha jövő héten átér a netem... XD
-
Másról! A gyerek jobban van. Nem tudom mikor lesz a műtétje, de egy biztos. A láz tegnap este óta múltidő, azért az antibiotikumot kapja még(Helyes!). Infúziót tegnap este már nem kapott(Ha rajtam múlt volna tegnap is egy ötszázas sót meg még ma is, egy kicsit, két 100-ast...). Aztán... Remélem holnap lesz konzílium, és meglesz az eredmény... Az eredmény, hogy Noli orrmanduláit kikapják a fenyőbe, még holnap, vagy holnapután, és akkor hétvégén hazajöhetnek, és le van tudva az egész cécó! Meglátjuk! A hírek biztatóak. És még: :D :P :rock: :rock: :rock:
-
Boldog szülinapot Lara!
-
Nah... Noel bent maradt a Heim Pál kórházban, úgy néz ki a cécót az orrmandulái csinálják. Hajnali fél egyre értem haza. Márti ott van vele folyamatosan. Valószínűleg műtét lesz belőle. De az a lényeg hogy minél hamarabb legyenek túl rajta... Majd még jelentkezem.
-
Na tehát, a teljesség igényével, nézzük a két héttel ezelőtti Szolnoki kirándulásunkat! Már előző nap este mondtam a gyereknek (Született: Gál Noel Sándor néven) hogy megyünk repülőt nézni. A gyerek ezt jól elraktározta magában, és felületre sem került a dolog másnap reggelig. Másnap reggel még megpendítettem neki kétszer, de talán nem kellett volna mivel nem volt hülye, és folyamatosan raktározgatott a kis szürke típusú állományába... Na mikor leértünk Szolnokra, akkor vette kezdetét az igazi örömünnep! A gyerek a kocsiból már meglátta a kerítés felett előmeredő függőleges vezérsíkokat, és hiába a két kör a parkolóban a jó, árnyékos parkolóhely szerzés céljából a giroszkópokat, és a csúcsra hergelt célkövető komputert nem lehetett megtéveszteni! Ahogy a fedélzeti nyílások kinyíltak, Nole kivágódott a járgányból, és "Repülő! Repülő!" felkiáltással nekirohant a széles gyalogútnak, nomeg a bejáratnak, mert csalhatatlan érzéke jelezte, hogy ottan neki nagyon jó lesz! És tényleg jó is lett! A hároméves gyerekem teljesen rutinosan vágott neki a bejáratnál álló öreg IL-18-as nyitott ajtajához vezető lépcsőnek! Miután belépett, először a mintavétel következett, majd amikor a látvánnyal betelt, akkor valahol a közepén betelepedett az ülésbe, és közölte: Ejtőernyő! Majd teljesen fel volt háborodva, hogy a pilótafülkébe nem lehetett bejutni! Ezek után kigangolt a gépből, és következett a múzeum végignézése, amolyan hiperaktív katica módjára... Miután eljutottunk a műszaki épületig, ahol is a barátságos főtörzzsel beszédbe elegyedve rávezettem a derék hadfit, hogy kollégák vagyunk, nem volt akadálya hogy más, lezárt technikát is megtekintsen az én kicsi fijam! Elsőként a volt kormányzati AN-24-est nyílt meg. Nos hozzá kell tenni, hogy a fijjam teljesen rutinosan mászott fel a gép hátuljába a létrán, majd másfél másodpercen belül elérte a csúcssebességét, és mire mi a kollégával felcihelődtünk amolyan öreg, fonnyadt szemű rájákként a gépbe, addigra az én kisméretű igen derék fijam már rég a gép elejében volt, és teljesen szabályosan a jobb oldali ülésben helyet foglalva, vadul rendezte át a műszerfalon helyet foglaló kapcsolók állását! Kissé hátrafordulva tisztelgett, majd tovább birizgálta a gép kapcsolóit! Jómagam bemásztam a bal oldali ülésbe, de majdnem hasra estem, mivel, valami hülye elpárásította a szemem előtt a teret. Asszem az apai büszkeség volt. A kolléga meg is jegyezte, hogy akkor ő beülne a fed.technikus helyére, és mehetünk is! Kifele jövet a kolléga kinyitotta a tehertér ajtót is, vesztünkre, mivel a gyerekem egy laza oldallépéssel harsány "EJTŐERNYŐ!" felkiáltással szerette volna dinamikusan megközelíteni, az úgy másfél méterrel odébb levő pázsitot. Az utolsó pillanatban kaptam el... x) Node tovább menvén teljesség igénye nélkül kiffijam meglátogatta a Mi-8-ast, az AN-26-ost, a Viggent, az F-104-est, valamint a MI-24-est is! A Mi-24-esnél már úgy kettő óra felé járt az idő, és kissé meleg volt a fülkében -főleg ami a fekete felületeket(ülés, műszerfal teteje) illeti- ezért a fiam kicsit besértődött... De miután kinyitották neki a deszant teret, nem kellett elmagyarázni neki a rendeltetését: beült, majd hangos "INBOARD PERSONNEL STAND UP!"-pal, felugrott, majd az érdeklődő, szerinte nyilván dilettáns nézőközönség felé mutatta és mondta is a "HOOK UP!"-ot, majd jött a "CHECK EQUIPMENT!" és a "GET READY!", ahol is a két kezét előrenyújtva saját magának jelentette hogy: "GET READY JUMPMASTER!" majd előreiramodva kivetette magát az ajtón! Még szerencse, hogy résen voltam, és elkaptam. Na ezt fél órán keresztül játszottuk, aztán lassan elindultunk hazafelé. A dolog nem fejeződött be itt, hanem elmentünk a Ferihegyi kifutópálya vecsés felőli végébe, ahonnan is gyönyörű leszállásokat láttunk. Mivel egy elég magas beosztásban lévő ismerősöm dolgozott aznap a reptéren, ezért pontos telefonkapcsolatban voltunk, és percre pontosan néztük a leszálló gépeket. Na ennyi volt, a két héttel ezelőtt véget ért avionikai vasárnap!
-
Az Airbus van 'hansás vagy BA...
-
Az AF-001-nek égszínkék turbinái, valamint ezüst bele van!
-
Nyah... A legfelső balról az Alitalia egy Jumbója. A második sorban ha a kék csíkos fehér gépet nézes piros szárnyvégekkel, akkor az nem Jumbo hanem egy Antonov Ruszlán. Két Jumbo biztos hogy KLM. Aztán van még az emirátusoknak egy 767 ER, meg egy Airbus, szerintem 'hansás. Ennyit röviden, na most lehet felrakni a differenciáldiagnózist! Avagy várom a borizű pilótahangok szakértő visszapofázását minden igrányszögről! :D :D
-
Mikó lehet tégedet emesenen megcsípni? tíz perc elég volna rá...
-
Ja igen, infiltrátor ügyben, a dolgot úgy 2000%-ékig fullosan úgy kell elképzelni, mint a Vasember 2.-ben... "Kisasszony! Maga honnan jött?! A jogról..." Ui.: Ja és körülbelül ennyire lehet őket megállítani is... :) :)
-
Köszönöm, mindenkinek, mint az elején leírtam, nem lesz valami fényes tempó, de hát evvan! TE Szittyamaf-lány, nem válaszoltál... Érdekel a Zandagort?(Blackside is játszik...)
-
Nem azt mondtam, hogy hipp-hopp átveszem, "Jól figyeljenek hölgyeim és uraim, ez itt többé nem Ponthu!" hanem ha kiírtad magad, három négy sztori után átvennék egy-két szálat, vagy esetleg harci beírásokat. Úgyis rajongtál a harci szervós szösszeneteimért annak idején... Bocs, ma kissé gyapjúzokni az agyam, egy szívsebésznek kellett "finoman" a háttérből levezényelnem a pacemaker műtétet, na nem azért mert olyan kezdő volt, csak a pace-s dokik el, a profi főműtősnő helyett az idős aranyos hetvennégy éves műtősnéninkkel voltam megáldva, a szívkurkász fődoki meg vagy 10 éve nem nyúlt pm-hez... Kissé fáradt a fejem... "nem, azt nem a kamrai vezetékre tesszük, hanem a pitvarira, nem ez így nem jó, szíveskedjék kissé arrébb rakni a pitvari érzékelőt, mert nincs kontakt, jó, most nem csináljon semmit, küszöböt mérek..." Stb, stb, stb... Pszihésen lóg a nyelvem... Ja, és ne veszekeggy az ekszasszonnyaaa'... Nem szép dolog! :D
-
NAjo... Úgy látom nagy sikert arattam... Hukk... Most tök úgy érzem magam, mint Oldie a sztirojaiban úgy 40 évvel arrébb...
-
LÓ**SZT!!! Noli egy naaagy AMP-ben fog nemsokára csücsülni, mert addigra pontosan fogja tudni hogy ez itt nem Kenzesz...
-
Megvettem az asszonynak a Túlélési Útmutatót Pandorához...
-
Hééé, Calm Down! Csak megemlítettem...
-
Öööö... Bár ebben az idősíkban még nincsenek Sárkány Ötös osztályú Hapan Csataleviatánok tányéronként 160 löveggel, meg 750 kilós biovisszacsatolásos harci vértek, de megkérdem, kisebb léptékben akar e valaki hapan tüzérségi szervókról, meg infiltratorokról hallani úgy kéthetente-tíznaponta átlagosan... (Gyerek és egyéb elfoglaltság mellett, már nem merek sűrűbbet igérni. Persze véletlen megfutások mindíg vannak... )
-
Szerintem se. Ráadásul ez nem pullmonum-compressios reanimatio, hanem ahogy a macsekokat ismerem, szimpla "dagaszt"-ás.
-
Felelősségteljes topikozó vagyok, legalább annyira komolyan veszem a szabályokat mint Stark, megígérem hogy ide nem offolok többet... Cserkészbecsszó... Oké?
-
Hé! Hé! Az csak a bölcsőde szívem! A Mi Hapanjaink sokkal modernebbek, relytélyesebbek, félelemetesebbek, erősebbek és szexisebbek!