Szóval, az Escape From Kadavo közel ugyanolyan élményt nyújtott, mint a Slaves Of The Republic, a legnagyobb hibája, amely nem is igazából az epizód hibája, az az, hogy ennyit kellett várnunk a trilógia utolsó darabjára, valahogy úgy érzem, hogy jobban ütött volna, ha ezt a történetszálat még a szünet elején lezárják. Természetesen sok változás történt az eredeti képregényekhez képest, de ezúttal ebbe nem akarok komolyabban belemenni, bizonyos elemeket teljesen érthető okok miatt nélkülözniük kellett és ez teljesen elfogadható annak fényében, hogy mennyire élvezetes epizódot készítettek el ezekből a képregényekből és így utólag igazán nagy tiszteletet érdemeltek ki nálam a készítők, mert ezzel a történetszállal gyakorlatilag közelebb hozták a filmeket és a sorozatot az EU többi kiadványához és bebizonyították azt, a szkeptikus rajongók számára, hogy bizony az EU is képes zseniális történeteket alkotni.
A Kadavói bánya nagyon hangulatos volt, nagyon tetszett az a nyomasztó színvilága, amit a környezet nyújtott, Agruss pedig továbbra is ellenszenves, de az epizód végén természetesen megkapta a magáét, még hozzá nem is akármilyen módon, nem semmi beszólást szórt el Rex. Dooku beszélgetése is sokat sejtető volt Darth Sidiousszal, bár azt sajnálom, hogy ebben az epizódban nem tették világossá azt, hogy Miraj Scintel királynő a Szeparatista Tanács tagja. Azért az meglehetősen érdekes, hogy egyesek szinte már sajnálták a királynő halálát, amikor az előző epizód megnézésekor mindenki ezt akarta. Azért megvolt a maga bátorsága és szembeszállt volna Dooku gróffal, ez dicsérendő. Bár elég könnyedén meghalt, én párhuzamot véltem felfedezni az ő és Padmé Amidala halála között. Dooku gróf pedig minden eddiginél gonoszabbul festett, főleg akkor, amikor Erő villámokat szórt Anakin Skywalkerre, csak úgy sugárzott belőle a gyűlölet.
Csodás képi világban ezúttal sem szűkölködött az epizód, gyönyörű beállításokat láthattunk, például a Ben által említett és meglehetősen merész kamera nézet Ahsoka Tanóról vagy az epizód végén látható Venatoros jelenet. Ez az évad már nem egy, különösen szép, űrbeli beállítással rukkolt elő, egytől-egyig mind lenyűgöző volt. Zygerria továbbra is nagyon szép, de valahogy úgy éreztem, hogy ez a Slaves Of The Republicban sokkal hatásosabb volt, mint itt. Sokkal inkább a címszereplő Kadavo volt előtérbe helyezve, amely annyira talán nem érdekes világ. A végkifejlet és a végső összecsapás jó volt, bár persze sokaknak már elege van Plo Koonból, de szerintem jó érzés volt őt viszont látni, akárcsak Warthogot és Coburn admirálist. A zygerriaiak pedig csak simán szanaszét lőtték azt a hajót, amin a királynő holtteste volt, biztosan nem maradt sok belőle. Az epizód végi utolsó jelenetben pedig lehet, hogy csak én láttam így, de Ahsoka Tano újra egy ugyanolyan kislánynak tűnt, mint amilyen a sorozat legelején volt, talán azért, mert Roshti kormányzó mellett még inkább kihangsúlyosodott a fiatalsága. Kíváncsian várom a következő részt.