MissKarrde

Nekem is folyton ez jut eszembe erről a botról. Simán szétszerelhető, és ott a kard a végén.

Kinek mi a drog Oks, majd egyszer, nem hajt a tatár. És kettőt, mert igazából 7*2 a felállás. Ráadásul az utolsó kettőt sikerült fizikailag egy könyvben megoldani, hát azzal a könyvvel simán embert lehet ölni. Ha már szóba került... Évszázad-trilógia Elolvastam a harmadik könyvet is nemrégiben. Még mindig tartom azt, amit évekkel ezelőtt az első kötetről írtam: nagyívű vállalkozás a 20. századról, csak éppen sokszor a regényszerűség hiányzik belőle. Az egész sorozat szépen végigvezet bennünket a század eseményein néhány család egymást követő generációján keresztül. És a néhány ez esetben sokat jelent, ami a legnagyobb hátránya a könyvnek. Nincs központi főszereplő, vagy legalább is kb. 2-3 központi főszereplő, akiért, akikért igazán izgulni lehet. Nem mintha ettől a felállástól egy regényben ne lehetne eltérni, de ez esetben hátránnyá vált. Sokszor nincs tét sem, mert Follett a háborúk ellenére nem igazán öldösi a szereplőit, ez már az első kötetből kiderült. A karakterek időnként eléggé papírmasék, ami ugye megint csak a túl sokan vannak hátrányára írható. Éppen ezért nem tud igazán mélységet adni a történetnek annal ellenére, hogy a történtelmi eseményeken remekül végigvezet minket. Néha sikerül elkapnia egy-egy résztörténetet annyira, hogy az igazán élvezhetővé válik, de csak ritkán, éppen ezért a színvonal elég hullámzó. Nagy kár azért is, hogy egy-két helyszínt nem hagytunk ki, ez esetben is a kevesebb több lett volna. A harmadik kötetre már valamennyire csökken a szereplők száma, sőt egy-egy esemény, helyszín között sem ugrál olyan gyakran, mint korábban. A mélypont a 2. könyv, utána már tarthatatlan lett volna ennyi szálat fenntartani. Így viszont sok szereplőnk eltűnik a süllyesztőben, és a továbbiakban nem ismerjük a sorsuk alakulását. Tulajdonképpen az utolsó rész volt a leginkább élvezhető, pedig a kedvenceim nem ebből a részből származnak. 3 darab nagyon hosszú könyvről van szó, és azt kell, hogy mondjam, túl rövidek! Ez a legfőbb hiba, ennek számlájára írható az össszes többi is. Furcsának hathat az, hogy rövidnek tartom őket, de ha Follett ennyire a bolondja volt, hogy végigviszi a 20. századot, ennyi szereplőn, helyszínen és szálon keresztül, hagyhatott volna teret a kibontásukra, és feldolgozhatta volna több köteten keresztül. Ha már szóba került egyik kedvenc történelmi regénysorozatom, akkor hadd hozzam fel ismét, mint remek példát arra, hogy igenis meg lehet oldani egy hosszú és bonyolult történelmi időszak regénnyé írását. Igaz, az idézett példában szereplő regényfolyam 7*2 kötetes I.e. 110-30 közötti időszakot dolgozza fel, szóval az időtartam hasonló, a korszak is elég zivataros volt ahhoz, hogy legyen miről írni, a sok szereplőről nem is beszélve. Valahogy az a korszak igencsak bővelkedett ma is emlegetett híres emberekben. CM elég ráérősen kalauzol végig ezeken az évtizedeken, és minden mellékszereplőnk is élő, lélegző figura, és a sok híres személyiség között azért mindig akad 1-2, akik kitűnnek a többiek közül annyira, hogy bátran kinevezhetjük őket főszereplőnek (évtizedenként váltva egymást), és bár a többségük sorsát ismerjük, mégis jó értük "izgulni" Másik ellenpélda Robert Merle Francia história sorozata, ami az utolsó Valois-któl a Napkirályig viszi végig minket 13 köteten keresztül a francia történelem zűrzavarosabb időszakán. Ez esetben van egy abszolút főszereplőnk, vagyis kettő, apa és fia (fiktív szereplők), mivel a sorozat hosszabb egy ember életénél, és annyiban különlegesebb is a fentieknél, hogy egyes szám első személyben mesélik el az eseményeket. Szerencsére főhősünk egy kalandor természetű középnemes orvos, ennek köszönhetően jut el rengeteg helyre mindenféle titkos küldetéseket teljesítve az Udvar részére, ezáltal pedig megismerjük a korszak eseményeit és valós szereplőit is. Ezt a sorozatot is nagyon szerettem olvasni, bár az utolsó két kötetre nagyon sokat esett a színvonal, mintha az író már csak le akarta volna tudni a végét, és a háta közepére sem kívánta az írást.

No igen, részeken keresztül ilyen az egész... egy kissé nekem is sok volt. El tudnék képzelni egyet az asztalomon

Boldog születésnapot, Kudar

Na hadd találgassak Lehet, hogy.... vagyis inkább... hmmm, de ha jobban belegondolok, akkor...

Kell nekem egy ilyen X-szárnyú figura De a játék is biztos jó szórakozás lehet

Jó nyaralást, aztán kérünk beszámolót

Hannibal S3 Mit is írjak? Elég ambivalensek a gondolataim az évaddal kapcsolatban. Az első néhány epizód számomra túl vontatott volt, bár megvolt a maguk hangulata. Utána már javult a helyzet, mert végre megint rendesen nyomoztunk, amit nagyon szerettem a korábbi évadokban. Jobb volt végignézni a karakterek macska-egér harcát úgy, hogy közben más bűnesetek is voltak terítéken. Attól függetlenül sajnálom, hogy vége a sorozatnak.

Ha gondolod, egyszer megkaphatod tőlem az írónő tízszer ilyen hosszú Róma-sorozatát Annyi szerencsém volt vele, hogy nem egyszerre jutott hozzám mind a 14 kötet, így több évre elosztva olvastam el őket, időnként ismételve. Különben bezárkózhattam volna hetekre a szobámba. Na persze nem a karakterek sorsának alakulása volt a legfőbb vonzerő, aki némileg emlékszik a töriórákra, előre tudja, hogy a főbb szereplők merre tartanak

Tolvajbecsület Egész hangulatos kalandsztori, de nem a kihagyhatatlan kategória. A teljesen könnyed szórakozáshoz képest több benne a komolyság, egy komoly drámához pedig túl könnyű. Az írók ötlete és a humor teljesen rendben van, nagyon sok a jó duma a könyvben, és a bölcsességek is jól sülnek el, pedig egy szál Jedi sincs a színen, hogy megmondja a tutit. Ez esetben Han szolgáltatja, ami némileg karakteridegen, de ennyi okosság még a részéről is belefér, ha nem használná néha a fejét, sose maradt volna a Lázadókkal

Szerintem nem fogják elfelejteni, mert az egyik legjobb kapocs a filmek között. Hasonlóan szeretem én is az ilyen típusú életképeket, mint a banthacsorda a Tatooine-on, apróságok, mégis sok pluszt adnak a háttérhez, amitől annyira működőképes a film. Leia esete Jabbával, nagyon helyesen, abszolút a fantáziánkra van bízva; már aki egyáltalán belegondol, de szerintem a többségünk biztosan nem, a fenyegetés bőségesen elég egy gengsztervezéről. Szegény Oola esetében láthattunk egy módszert, de az messze nem a tisztelet "kivívásáról" szólt.

Return of the Jedi Chapter 11: On the Sail Barge Time: 0:29:37-0:31:28 Tartalom Ismét egy gyönyörű tatooine-i látképet láthatunk egy vándorló banthacsordával a homokdűnéken. A banthákról Jabba bárkájára vált a kép, és végre csatlakozik hozzánk Artu is. A háttérben továbbra is a Max Rebo Band szolgáltatja a remek háttérmuzsikát. Han látása javul, sötét helyett már világos foltot lát, persze Luke szerint nincs sok látnivaló, ő errefelé élt. A csempész nem kevés iróniával fogadja azt, hogy Luke mindent megszervezett, neki csak annyi a dolga, hogy maradjon Lando és Chewie közelében. Jabba magához rántja Leiát, közölve szegény hercegnővel ékes hutt nyelven, hogy hamarosan megtanulja értékelni. Hé, most hol a tolmács? Á, itt is jön Threepio, egyenesen Artu ütközik a lábának. A protokolldroid szokás szerint aggodalmaskodik, elsősorban maga miatt, de a többiekkel kapcsolatban is van egy-két nyugtalan szava. És még mindig nem is sejti, hogy minden a tervek szerint halad. Mint ahogy a bárka is halad egyenesen a Carkoon-veremhez, amiből rusnya csápok kalimpálnak kifelé. A hőseinket szállító hajó a pit fölé érkezik, őrei egy pallóra taszigálják Luke-ot. Fejezet vége ------------------------------------------------------------------------------------------------ Végre elhagytuk Jabba palotáját, bár a hutt bárkája épp olyan dekadens, mint a palota volt. Érezhetőn végkifejletéhez érkezik Han kiszabadítása. A banthacsorda menetelése szerintem hangulatos, ismét láthatunk némi életet a sivatagban. Hmm… tulajdonképpen szinte fogadni mernék rá, hogy a sivatagos Tatooine élővilágát ismerhettük meg legjobban a 6 film alatt

Köszi, elolvastam, korrekt írás Részemről annyit teszek hozzá, hogy engem kevésbé zavar a lassúság (de ez ízlés kérdése), a többivel én is hasonlóan vagyok. Vagyunk így egy páran

Lenti GoT-pletykához Á, köszi a hírt!!

Jó volna, ha bejönne ez a sanda gyanúd.

Mert szerintem is egy kicsit gáz a kinézete, mindenféle magyarázat nélkül (mert a többiek magyarázata amúgy rendben van)

Korábban láttam már néhány képet a lentiek közül, de még mindig tetszenek, ahogy bemutatják a felvétel és a CGI összehasonlítását

Nekem meg szimplán közömbös. Volt egy nagyon jó könyve, de a többi inkább csak a korrekt, vagy az alatti kategória. Nem nagyon értem a hype-ot körülötte.

Valószínűleg igen Sebaj, messze még a jövő nyár, addig sok minden történhet. Még az is, hogy lecserélik a helyszínt vagy a fene tudja... plusz meglátjuk, milyen lesz a film, és a többi. Nem biztos, hogy akár én is szívesen mennék, ha elszúrják az ep7-et (amit amúgy kétlek).

Örülök annak, hogy szépen rendeződik az életed, és egyre kevesebb lesz a kényszerűség benne Mindenhez sok sikert kívánok!!

Jah, klasszikust bármikor

Köszi! Persze ha nehezen megy majd, akkor átnyergelek a magyarra, valamikor (amint lesz, de egyelőre nem várok rá)

No problemo Szívesen! Remélem, tetszeni fog. Előtte én sem, de közben utána olvastam, egy 1982-es francia képregény alapján készült: http://www.comicsbeat.com/snowpiercer-the-most-overlooked-comics-film-of-2013/

Dzséjt, azt hiszem, a napokban elkezdem angolul a 4. A Térség-könyvet

Majd valamikor a télen visszaolvassuk ezeket a hozzászólásokat