Phobos nagyon jól tud angolul, az életben is biztosan jól használja (mint azt leírta, napi szinten kell használnia), csak azon kevés ember közé tartozik, akik szinte képtelenek a vizsgadrukk miatt levizsgázni. Talin mi már beszélgettünk arról, ez nála mennyire vészes. Sajnos ilyen is van, állásinterjún úgyis kiderül, ki mennyit tud vagy nem tud a papír ellenére. Az ilyen esetek miatt nem tartom én sem jó ötletnek a nyelvvizsgához kötést.
Volt kolléganőm mesélte, hogy a munkahelyén (nagy, országos hírnevű cég, nem holmi helyi szintű vállalkozás) sok ember elvégezte a fősulit, csak a nyelvvizsgát nem rakják le hozzá, pedig napi szinten tárgyalnak idegen nyelven. Csak éppen a vizsgához külön fel kellene készülniük, mert az túl nagy macera. De a cégnél senkit sem érdekel, hogy nincs meg nekik ezért a diplomájuk, sem a nyelvvizsgájuk.
Nagyon sarkítva látod ezt a nyelvvizsga kérdést. Rengeteg esetben nem a használható, napi szintű nyelvtudásról van szó, hanem csak arról a fránya államilag kötelező, néha túlzásokba eső vizsgáról.
Nem kellene elvi kérdésnek lennie, aki nem tudja használni, úgyis kibukik. És ugye tudás meg vizsga között óriási különbségek is lehetnek. Akkor most melyik a fontos, a tudás vagy a vizsga? Nem biztos, hogy egyébként az utóbbi annyira jó mérce.