Szerintem a gyónás teljesen emberi találmány, a papok így hatalmat nyertek a gyülekezetük tagjai felett, ez pl. eléggé fontos lehetett, ha gazdad és/vagy befolyásos tag volt az illető. Főleg "régen".
Attól még a Bomarr által leírt pszichológiai hatása egyes embereknél jól érvényesülhet, mint ahogy írt rá remek példát.
Érdekes volt végigolvasni a beszélgetéseteket Bomarr-ral, de a végére teljesen meggyőződtem arról, hogy igazából ez nem így van. Nem mondja ki a Biblia, tehát innentől vagy odagondolja valaki, vagy nem. És inkább nem kell odagondolni, mert ha ez így lenne, akkor szerepelne is a Bibliában, hogy pokolra kerülünk, ha nem hiszünk. Tuti leírták, kimondták volna, ha így lenne, mivel ez egy eléggé el nem hanyagolható következmény (ami az egyház legfontosabb érve volt jó hosszú időn át, miért legyünk hívők), nem pedig egy apróság a lábjegyzetben. Így marad az, hogy hit nélkül a halál után nincs semmi. Erre pl. még sose gondoltam, de mivel nem hiszek a túlvilágban, a halál utáni életben, így aztán ezzel semmiféle megrázkódtatás nem ért
Ami viszont nem szerepel, de szerintem Biblián kívül érdemes elgondolkodni róla. Ha valamiben nem hiszünk, attól az még létezhet objektíve Ha létezik Isten és a mennyország, stb, akkor az attól függetlenül is létezik, hogy én hiszek benne vagy sem. Ha meg nem létezik, akkor senki számára nem létezik, és a vallás teljesen egy emberi kamu, a legnagyobb a történelem folyamán, de ezt persze soha senki nem tudja bizonyítani És eljutok a mennyországba attól függetlenül, hogy nem hiszek benne, no meg a lenti ídézettől is függetlenül, mivel a Bibliában leírtakat emberek fogalmazták, ilyenformán inkább számítanak emberi törvényeknek, mint istenieknek. Vagyis akár a Bibliát hatályon kívül is helyezhetjük, mert emberek írták, emberek tanítják nekünk, emberi útmutató az élethez, de attól még hihetünk Istenben.
Más kérdés, hogy kinek hogyan mit tanítottak gyerekként, stb. és aztán az fogott-e rajta. Rajtam nem sokat, azért is vannak ilyen gondolataim, mint fentebb. Kb. 15 éve is csak akkor jártam templomban, ha esküvő volt vagy műemléknézés, bár kulturális, stb. szempontból nagyon jó ötlet, amit Bomarr írt Nem kell ahhoz hinni, hogy a vallásról, mint valami jelenségről sokat tudjunk, és képesek legyünk róla beszélgetni. Ahhoz viszont nem árt ismerni is
Ezt a lelki szegények kategóriát én sosem értettem Számomra ez szó szerint értelmezve az a lelki szegény, aki csak az anyagi világgal törődik. Leírná valaki, hogy ezt hogyan kell értelmezni?