Nekünk nem kellett a középiskolában verseket tanulni, meg úgy általában kevés kötelező olvasmányt kért csak a magyar tanár. Aztán harmadikban felajánlotta egy versnél, ha valaki megtanulja jól, kap egy ötöst. Nem volt egy oldal sem, mégis csak ketten vállalkoztunk rá, én voltam az egyik, igazából az vitt rá, hogy szép volt a vers (később öcsémék megkapták érettségin ). Mivel már rég tanultam verset, így elég hülyén ment eleinte, de mikor váltottam, és dallam, stb. alapján próbálkoztam, egyből jobban ment Szóval, amit írsz a tanulásról, az nagyon is reális, de abban is van valami, hogy eléggé függ a tanártól, hogy mit fogad el tőlünk.
Lentebb emlegetett Salla nevű lány is inkább úgy tanult, ahogy Te (legalább is így rémlik), inkább sokat olvasott, és megválogatta, hogy mit, stb. nem magolt. Az egészben az volt a röhej, hogy a töri érettségijére négyest kapott a tanártól, mert a tanár nem tudta értékelni, hogy a diákja többet tud, emiatt végül a második helyre vették fel, melyet megjelölt a felvételiben, és utólag kiderült, hogy sokkal jobban járt a másik egyetemmel. Legalább is ő így mesélte anno Valahogy ez azért érdekes
Egyébiránt az én sulimban is tudták értékelni, ha valaki nem csak magolt, hanem voltak önálló gondolatai, sőt.
Egyetértek én is, a mai diákság kész borzalom, tisztelet a kivételnek. Ilyen kétségek benne is felmerülnek. De amint látom, azért vannak páran, akik nem kanászodtak így el, szóval még semmi sincs veszve
Ez igaz, azért próbálok én is sokszor nem keseregni, bár ez nem mindig sikerül.