DhenSter

Végre egy kis infó. Remélem lesz is belőle valami, ami inkább hajaz a régi trilógiára. Az éra adott.

Ki melyik fórumozót bírja legjobban? (csak őszintén, ha kérhetem)

Bakker, egy humanoid hogy élhetne már 1000 évig? Ekkora baromságot is rég olvastam már.

Kitöröltétek? Na, gratulálok! Érdekes ez a fajta diszkrimináció, ami ezen a fórumon uralkodik. Fel lett dobva ebben a topicban, ezen a fórumon a "szex az SW-ben téma", aminek én csak felvettem a fonalát. Gondolom még mindig az áll a háttérben, hogy ellentétben veletek nekem nem a szívem csücske a prequel (de a SW-t szeretem, amit úgy látszik szerettek figyelmen kívül hagyni). Mellesleg ez a téma is hozzátartozik a Star Warshoz, még ha sokak tabunak érzik, akkor is.

Ismét nagyon köszönöm a kimerítő választ. Jó, hogy másokat is érdekel, miket firkálok.

Tiszteletben tartom George Lucas kívánságát, és nem a legelső elkészült, hanem a negyedik kronológiai fejezetként tekintek erre a filmre. Az Új reménynek van a legkisebb időtartamot felölelő, legfeszesebbre megírt szkriptje a 6 epizód közül. Elemei és fordulatai egy óra fogaskerekeiként működnek: mindegyik meghatározott szerepet tölt be az egészben. Nem az idegen világok és fajok felhalmozásán van benne a hangsúly. Hanem a tetteken, az egyéni és kollektív célkitűzések tervszerű követésén, amelyet hihető érzelmi reakciók kísérnek egy-egy személyiségtől. Mint A Sith-ek bosszúja, az Új remény csatajelenettel indít egy planéta légkörének határán. Ám a III. részhez képes a IV. kevésbé hivalkodó: nincsenek egymás lövő flották a háttérben, mértéktartóbb a CGI-használat, nincsenek olyan petárdaként bedobott technikai trükkök, mint a kullancsdroidok, sugárpajzs vagy infravörös radar. A fehér falak között jobban kihangsúlyozódik mindaz, ami a Tantive IV. folyosóin zajlik: az ellenállás, R2-D2 és C-3PO szökése, illetve a füstből kitűnő sziluettje Darth Vadernek és Leia hercegnőnek. A kevesebb ezesetben többnek hatott. Van egy kivágott jelenet, ahogy Luke Skywalker látja és elmeséli a csatát barátjának, Biggs-nek. Tekintve, hogy Biggs-et később viszontlátja majd a Yavin 4.-en, ez is szerves része a történetnek, és nem lassítja a film alaptempóját. A két droid sivatagi kószálása lomha és ráérős. Először nem értettem, a jawa-kereskedők beemelése mi célt szolgált. De eredetibb és logikusabb is így, mintha csakúgy eldöcögnek a legközelebbi településig, ami véletlenül épp Mos Esley. Viszont az kikötőváros, sok a kufár, és a szélein is élnek potenciális vevők - mint mondjuk a Lars-család. Owen és Beru dolgos nevelőszülők, túlzott érzelmi kitörésektől mentesek, akárcsak korábban Cliegg és Shmi. Későbbi haláluk kicsit praktikus fordulat, révén hogy Owen mindig visszatartotta Luke-ot álmától, hogy képzett pilóta legyen. Féltik a fiút apja emlékétől és a felkelés népszerűségétől. Ez fontos, hogy együttérezzünk a kiégett csontvázukat meglátó Luke-kal, ne pedig felsóhajtsunk, hogy: "végre kinyiffant az a nyaggatózó házaspár". Obi-wan Kenobi belépője az egyik leghatásosabb bemutatkozás a saga-ban. "Ben" álnéven remeteként élt, és egyénisége végre egy rugalmas, önkritikus, büszkeségét leigázni képes embert mutat. A Jedi Tanács két túlélője közül ő kapja az Erőtől azt a feladatot, hogy elindítsa Anakin fiát a jediség ösvényén. Ügyesen összeköti a fiú tehetségét és kalandvágyát mindazzal, amit az R2-ben tárolt holoüzenet jelent: a felkelés, az űrutazás, az Erő megismerése stb. Éppolyan érvképes mentorrá válik, amilyen Palpatine volt az előzmény-trilógiában. És miután "az ifjú Skywalker" életreszóló döntést hoz, ő is első számú útmutatóvá lép elő a számára. Luke nem csak apja emléke miatt lesz padawan. Mindent meg akar tenni az ellen, ami a jawákkal és a Lars-okkal történt. Könnyen összeomolhat a cselekmény, ha ennyi sokminden történik gyors egymásutánjában. Az üzlet Solóval, az őket kereső alakok, a szökés, az Erő tanulása a hiperűrben, a szektorkormányzók ülése és a Halálcsillag demonstrációja halál- és vonósugárral. Palpatine és a Coruscant hiánya valahogy még jót is tesz a filmnek, mivel nem kötődnek az eseményekhez. Nemcsak az egyes szálakat sikerül összehangolni, de a karakterek motivációi mellett sem siklanak el, a humor visszafogott és szolid. A spontán mentőakció a Halálcsillag belsejében kissé hosszúra nyúlik, de kellően érdekes és sokrétű, hogy ne üljön le közben az ember figyelme. Két dolog okozott egyértelmű csalódást a bázison történtek kapcsán: a rohamosztagok végig döcögve, botorkálva járkálnak, majdnem olyan nehézkesen, mint 3PO. Nem tudom, a polgárháború "veteránjai" közül hányan maradtak meg addigra, vagy hogy a Kamino még gyártja-e a klónkatonákat. De azt nem tudom elhinni, hogy a páncélzat így nehezítené a mozgásukat. Vagy hogy egy tucat fegyveres katona elfut Han Solo elől, mikor az ordítva űzi őket? A másik: Obi-wan és Vader leszámolása. Tudom, a film a 70-es években készült. De Lucasnak tisztességes koreográfiát kewllett volna kidolgozni egy ilyen fontos, bár rövid jelenetnek. Kenobi önfeláldozása és eltűnése a köpenyből szintén sántít. Értem, hogy miért teszi, de akkor is túl gépies a lezajlása. Mintha az Erő parancsba adta volna neki, hogy pontosan ott és akkor hagyja, hogy megöljék. A Halálcsillag elleni végső ütközetet nem részletezem: egyetlen összefüggő katarzis. Vagy sikerrel hajtják végre a hadműveletet, vagy felrobbantják a támaszpontot és vele együtt a planétát. Vizuálisan jobban is lehetett volna részletezni, ahogy az Alderaan és a Halálcsillag is felrobbannak; mégiscsak egyetlen sugár vezet egy teljes égitest azonnal megsemmisüléséhez. Alderaannak csak a törmelékeit mutatják, az állomás pusztulásának efektusa többszöri felújítás után is picit fejletlen. Annyira nem szegényesek, hogy kizökkentsenek a film univerzumából, csak azt kívánom, bárcsak intenzívebbek lennének. Az utolsó jelenet a trónteremben festői, méltóságteljes, mind a hat epizódzárás közül a legjobb. A negyedik epizódra 8/10-et adok. Rutinos díszlet-, karakter- és történetkezelés jellemzi a filmet, de időnként a reakciók és a dialógusok túl szimplák, ahhoz képest, amit mutatnának.

Jesszus...csak poén akart lenni, mert gondoltam - az avatarod alapján, hogy bejön Ahsoka. Nem kell mindent vér komolyan venni. Valami azt súgja, hogy csupán a nem épp pozitív kritikáim alapján próbáltok megítélni. Félreértés ne essék: én is imádom a Star Warst, de az előzmény trilógia az elvárásaimon alul teljesített, ezért is vagyok talán a kelleténél negatívabb. Szóval peace!

Inkább menj és nyalj be ashokának!!!

Dzséjt: Fantasztikus rekontra-képességekkel vagy megáldva. Amúgy Obi-Wan mióta él az 5-6. részeben? Ejj de kéne ez a Dzséjt féle special edition!

Jaaaj, ugyan már... <: ) Nem veszem be, hogy Darth Moneydady ennyire derék, vajszívű bácsi."

Dzséjt: Megköszönöm a részletes választ. Nem minden pontját utasítom el, de erősen az az érzésem, mintha mentegetnéd ezt az epizódot.

Most érkeztem nemrég vissza Sárospatakra. Dzséjt: Nagyon szépen köszönöm, tetszik, hogy ilyen kiterjedt és szisztematikus választ adtál az írásomra. (ennek örömére elkészültem a 3. résszel is) Annyiban kötnék csak bele, hogy az alkatrészek kapcsán kizártnak tartom, hogy Anakin Watto tudta nélkül vagy átverésével jutott volna hozzájuk.

"... Miért nem mondtad meg nekem? Azt mondtad, Moneydady elárulta és megölte a példaképem munkáját!" "A példádat elcsábította az Erő sötét oldala. Megszűnt George Lucas lenni, és így lett Darth Moneydady. Amikor ez megtörtént, a Star Wars atyja, aki jó rendező volt, elpusztult. Vagyis amit mondtam neked igaz. Bizonyos szemszögből nézve." "Bizonyos szemszögből nézve?" "Fiacskám, rá fogsz jönni, hogy sok filmötlet, amihez ragaszkodunk, javarészt a mi pénztárcánkon múlik. George jóbarátunk volt. Amikor megismertük, a példád már remek történetíró volt. A Foxot valósággal megdöbbentette, mennyire vele van az Erő. A stúdió vállalta a feladatot, hogy sikerest faragunk belőle. Azt hittük, ő is kiáll majd az elvei mellett, mint Scorsese. Tévedtünk." A Sith-ek bosszúja talán a legellentmondásosabb Star Wars fejezet. Egyrészt jó ötletekkel sikerül hozzászőni a film külsejét az eredeti trilógiához. Másrészről viszont ugyanúgy túl sokat bíz a néző képzeletére, mint a két előző darab. Bár tónusában még a Birodalom visszavágnál is sötétebb, de leginkább a vizuális elemei vannak kidolgozva, és emögött másodlagos az érzelmi mozgatórugók kezelése. Mint az előző két filmben, a Sith-ek bosszújánál is főként a látványvilágon van a hangsúly, és csak utána a motivációkon. Minden korábbinál több a fénykard-párbaj, de az előkészítéseik elhanyagolt. Több mint húsz percet szánnak egy olyan mentőakciónak, ami egyetlen ponton kapcsolható a fő cselekményszálhoz: Darth Tyranus bukása. Anakin második harca a Sith gróffal energikusabb, mint A klónok támadásában volt. Elismerem, okos ötlet volt, hogy már az elején sor kerül erre, így több idő jut majd a párlfordulásra. A bajom az a jelenettel, hogy Dooku halála egyrészt érdemtelenül elpazarolja Christopher Lee karakterét, akinek feláldozása a könyvváltozatban sokkal kikerekítettebb. A másik a papírízű dialógus Palpatine-nal. Ez csak egy vázlatot ad arra, hogy milyen haragvás zajlik elméletileg a lovagban. Szükségtelen sejtetőelem a vacakolás a liftnél. Obi-wan lendíti a kardját, de látja, hogy Anakin az, így visszateszi. Ez és egy futó ingerült szóváltás jelezné elméletileg, hogy a barátságuk még mindig nem elég őszinte. Fölösleges jelenet volt: a 2. részben tökéletes diszharmónia és merev sarkítottság látszott mester és tanítvány jelleme között. Ugyanennek az ellenkezőjére is van példa: minek vágta ki Lucas, amikor a szenátordelegáció tanácskozik, és mikor Palpatine fogadja őket? Ezek pedig fontosak lettek volna, hogy: bemutassák a főkancellár diktátori térnyerésének folyamatát; lássuk, milyen körből indult ki a majdani felkelő mozgalom; folyamatosabbá tegyék Anakin elhidegülését Padmétól; Padme több politikai hozzáértést mutathasson. Az első két részben aktív cselekvő volt, itt viszont annyi szerepe van, hogy istápolják és megszüli az ikereket A szerelmi szál alig hihetőbb, mint a második epizódban: a reakció Padme terhességének hírére teljesen hamis, a párbeszéd az erkélyen még ötlettelen is. Ez azért is zavaró, mert koherens logika sincs abban, amit férj és feleség egymásnak mondanak. A legmeghittebb házastársi pillanat az első rémálom után zajlik le. Ahogyan a Jedik a rémálokat értelmezik, visszatérő fogyaték a prequel-okban. A rend legbölcsebb mestere semmi használhatót nem tud tanácsolni Anakinnek, és ő se kompetensebb azok természetét illetően, mint 3 évvel azelőtt. Nem próbál visszaemlékezni a rémálmok részleteire. Azonnal megneheztel Padme-ra, mikor egy segítő szándékú Obi-wannal együtt látja a vízióban. Utapaun Grievous felkutatása több műsoridőt von el a filmtől, mint ami ténylegesen történik. Kenobi újabb találkozása a biodroid tábornokkal értelmetlen. Ha komolyan gondolja a lopakodást, csata nélkül célt ért volna, még egymagában is. Ehhez képest Obi-wan az epizód legzajosabb állatával közelíti meg a bázist, és miután nem veszik észre, potyára felhívja magára a figyelmet anélkül, hogy az alkalmat kihasználva megorvgyilkolta volna Grievoust a fénykardjával. Rögtön ezután a szeparatisták eltűnnek a jelenetből. Ez bizonyítja, hogy egyetlen célja volt az akciónak: Obi-wannak is kell keríteni egy olyan párbaj-ellenfelet, mint Anakinnak volt Dooku. Még valami: mikor Grievous elkapja, hogy nem roppantja össze a durániumujjaival Kenobi torkát vagy a nyakcsigolyáit? Másodpercekig szorongatja. Anakin és Palpatine viszonyára meglepően sok hangsúlyt helyeznek, ahhoz képest mennyire látványorientált a film. Bár nem derül ki a Sith-ek pontos definíciója, de Palpatine másik személyazonossága tisztes magyarázatot kap. Nem lényeges, hogy a halhatatlanság mítosza valódi-e, Anakint sikerül vele érdekeltté tennie a saját terveiben. Elsőrangú pszichikai ismeretről tesz tanúbizonyságot, ahogy Anakint eltántorítja szándékától, hogy ott helyben levágja. Sokévi barátságuk ellenére, a Tanács és a főkancellár szembenállásában Anakin túl elnéző utóbbival szemben. Hogy "megrendült a bizalma" a Tanácsban, az egy dolog, de felnőtt családfőként meg sem fordul a felnőtt fejében, hogy ez a teljhatalommal bíró oligarcha esetleg maga az áruló? Amikor Palpatine felfedi másik személyazonosságát, miért nem kérdőjelezi meg mindazt, amiről mostanáig okította? Csalódást okozott Palpatine első fényszablya-küzdelme. Az államfő lassítva döf egyet, a tiszteletreméltó Jedi-mester kitárja a karját és kifekszik. Palpatine kiveszi a kardját, oldalravág vele, és a másik tiszteletre méltó Jedi-mester hörög egyet, mialatt kifekszik. Kit Fisto pár csapással védi magát 5 másodpercig, majd a tiszteletreméltó Jedi-mester elvérzik. Windu és Sidious párbaja nemcsak lomha és lassú, de közben a 3 holttest mintha eltűnt volna az irodából! Anakin sem látta azt a 3 hullát, akiket levágtak? A pálfordulás pillanatát ugyanúgy elsietik, mint Dooku lefejezését; a pillanat feszültségét teljesen kiöli a csapnivaló szövegfüzet. Veterán Jedi és pilóta létére Skywalker Windu karját, nem kardját találja el, mikor rácsap a lézerpengével? A Jedi-gyerekmészárlás pedig végképp bizonyítja számomra, hogy sosem furdalta igazán a lelkismeret a taszken-gyerekmészárlás miatt. A Rend elleni irtóhadjárat hangulata kifogástalan, főleg Ki-Adi-Mundi lelövése és Yoda szívének elszorulása az Erő háborgása miatt. Ez az volt az egyetlen pillanat az egész trilógiában, amikor együtt tudtam érezni Yodával. Obi-wan és Anakin sosem bírják megragadni az ember legcsekélyebb szimpátiáját. A mustafari párbaj a saga leglátványosabb Erő-küzdelme, ezt aláírom. Minden más közvetlenül előtte és utána egy merő vállrándítás a forgatókönyvben. Nem hozom fel újra, hogy Padme kiakad egy olyan mészárláson, amire a másik részben már hallott példát. De Anakin egyetlen, legkevésbé se provokatív látomás miatt hiszi árulónak a nejét. Csak mert ott látja Obi-want, akitől barátságban váltak el. Nem gőgöt vagy paranoid gyűlöletet mutat ezzel, hanem fafejűséget. Külön szégyenfoltja a dramaturgiának, hogy Obi-wan úgy prédikál volt padawanjának, hogy előzőleg levágta az összes hús végtagját, és nézi, ahogy egy lávató szegélyénél szétégve vergődik, nehogy belehulljon. Pedig Ewan McGregor ennél a jelenetnél játszotta szerepét a legkifinomultabban. Nagyon csalódást keltő, hogy nem látjuk a Jediket konkrét tanulságot leszűrni a tragikus eseményekből. Yoda a könyvverzióban felismeri, miért voltak képesek a Sith-ek átvenni az irányítást a galaxisban. Apropó: Sidious szavait, hogy egyszer már uralták, megint csak úgy be van hajítva, magyarázat nélkül. Qui-gon elmondja, miben rejlik a Sith-ek áhította halhatatlanság, Anakin pedig azért akart mester lenni, hogy rangja révén kikereshesse Darth Plageuis történetét az Archívumban. Ezek az apró összefüggések legalább olyan fontosak lettek volna, mint a vizuális kapcsok a klasszikus trilógiával. A történetben túl gyakran érződik hirtelennek és erőltetettnek egy-egy adott fordulat, a dialógusok pedig ugyanekkor a legrosszabbak. Tényleg csak vizuális téren tisztességes az összefűzés a IV., V. és VI. részekkel: a Császár deformált arrca, az alderaan-i hajviselet, a Tantive IV. folyosói, a coruscanti csata csillagrombolói, vagy Darth Vader kibernetikai test-átalakítása. Valahol szégyenletes, hogy egy utólag készített könyvverzió, aminek nincs közvetlen köze a filmkészítőkhöz, sokkal jobban kikerekíti a történetet, mint a moziváltozat. Igaz, a film elérte rendezőjének fő célkitűzését: egyesítette a két trilógiát. De ezt sokkal precízebben is kilehetett volna dolgozni, ha Lucas kellő önkritikával fordul saját munkája felé. Könnyen lehet, hogy túl nagyok az elvárásaim, de nekem a külső csak az érem egyik oldala egy filmnél. Az olyan kategóriacímkék, hogy "sci-fi", "fantáziavilág" "korosztály" és "sztárvórzos film" nem mentségek arra, hogy egy alkotó a műve meggyőzőerejét félvállról vegye. George Lucas állandóan ezt cselekszi. 6/10 "Még most is van tehetség benne." "Inkább kasszagyáros most már, mint rendező. Eltorzult, gonosz." "...Nem tudom megtagadni...!" "Nem kerülheted a sorsodat. Ismét meg kell nézned 3D-ben Darth Moneydadyt."

Olyan rajongó, akinek az eredeti trilógia jobban tetszik, révén színvonalasabb. De elnézést, látom valóban eltévedtem és itt csak pozitív véleményeket lehet megosztani. Én hülye hogy is gondolhattam, hogy egy fórumon számít valamit az ember véleménye...

Jar Jar szerepének drasztikus lerövidítése volt a legfontosabb követelés a rajongók részéről, miután az első epizód kijött a mozikba. Ennek George Lucas eleget is tett, bár az a kevés játékidő, amivel felruházták, fontosabb szerepet ró rá Binksre, mint a Baljós Árnyakban bármikor. A szeparatista mozgalom logikus továbbvitele a válságvonalnak az első részből. Kiterjedtebb, mint egy bolygóinvázió, ugyanakkor felsejlik, honnan indulhatott ki a klasszikus trilógia szembenállása. A felkelők-birodalom felállás eredetileg a szeparatisták-köztársaság ellentét volt, csak a két oldal eltérő tartalommal telítődött. A Szenátus rozoga szisztematikája semmilyen téren nem hatékony: elemi létbiztonság, helyzetértékelés, bíróság, etc. Ez már indok a csillagrendszerek kiválására. Emellett azért nem ártott volna tisztázni, hogy mik a szakadár vezetők pontos követelései. Közülük csak a Kereskedő Föderáció indítékát ismerjük, és egy másik szövetségi állam puszta megléte még nem jelent háborúalapot. De ezek gazdaságpolitikai részletek, úgyhogy el lehet nézni a hiányukat. A klónok támadása tipikusan az a fajta mozi, ahol a szereplők nincsenek ráutalva, hogy hitelesek legyenek. A jellemábrázolás cseppet sem aprólékosabb, mint elődjénél. Minden gesztus, szemkontaktus vagy arckfejezés megjátszott és gépies, nem tudnak emociót vagy okozatot megjeleníteni. Az egyetlen színész, aki ebben a filmben színvonalas színészi teljesítményt prezentál, az Christopher Lee. Utolsó jelenete pedig nagyon jó sejtető-montázs, ahogy találkozik Darth Sidiousszal. Anakin Skywalker forrófejűségét Lucas olyan szituációkban körvonalazza, amik inkább zavarba ejtőek, semmint lényegre mutatóak. Amikor Anakin Padmet viszontlátja, nem a szerelmét palostolni igyekvő ifjút, hanem egy kimérten ellenkező disszienst látunk. Obi-wan pedig tanítóként valami nyomorúságos: érvek helyett csak merev hatalmaskodást mutat padawanja irányában. Ami képmutatás is, tekintve, hogy egy coruscanti vendéglő tulajdonosát haverjaként kezeli. Önhittség ide vagy oda: a színészeknek nincs lehetőségük mélységet adni a karaktereiknek. A Jedi-tanács tagjai semmi többek élő díszletnél. Az 1. és a 2. rész háromnegyedében nem csináltak mást, mint ültek, álltak vagy beszéltek. Ez főként azért zavaró, mert a gyakorlati munkájuk választ adhatna arra, miért nem volt érkezésük a tatuini rabszolgaság felszámolására. Qui-gon küldetésekor kevés volt az idejük, készleteik, alig tudták elhozni onnan a gyereket. A szeparatisták mozgalma sem rögtön a naboo-i ünnepség után kezdett gondokat generálni. Ez azt a benyomást kelti, hogy nem érdekelte őket a félreeső rendszer, megkapták, amit akartak: Anakint. A szerelmi szál működésképtelen, mint alapkoncepció. Nincsen semmi kémia Anakin és Padme között. A dialógusok minimális kreativitást mutatnak, teljesen hamis az egésznek az összhatása. Han és Leia szerelme azért volt meggyőzőbb, mert nem a festői tájképek, hanem konkrétan a mimika és a közjáték vetítette ki az egymás iránti kötődésüket. Amikor Anakinék a geonozis-i arénában búcsúzkodnak, közel se olyan megható, mint mikor Leia látta Han karbonitba ágyazását. Padme vonzalmát nem nagyon értem, mi generálhatta. Anakin viselkedése semmi empátiát nem mutat vagy kelt, világnézetét pedig nagyon mereven sarkítják: demokrácia helyett diktatúra. Mellesleg: Jamilla királynő még kevesebb realitásérzéket mutat a politikai tényállással, mint Padme a Baljós Árnyak első harmadában. A rémálom-szálból hiányzik a logika. A Jedik alapvető vonása, hogy víziókon át érzékelik a jövőt. Anakin 10 év alatt kellett volna ismeretet szerezzen erről a témáról, akár más lovagoktól, akár a templomi archívumból. Saját képességeire is nagymértékben támaszkodik - mint mikor kiugrik a nyílt forgalomba -, szóval hogy nem ismeri fel álmának konkrét horderejét? Obi-wannak bevallotta: régóta gyötri ez az álom. A Lars család bemutatása nagyon jól sikerült: Beru és Padme láthatóan rokonszenvvel viseltetnek a másik felé. A színtelen Owenhez képest Cliegg nagyon empatikus figura, a szavaiban valódi helyismeret, törődés tettenérhető. Kevésbé meggyőző, amikor Anakin rátalál haldokló anyjára, az pedig éppen fél perccel utána hal meg - egy gyanúsan erős nyakrándulással. Anakin mészárlását mindössze három kardlendítéssel illusztrálják. Ennyi. Ebből kéne elhinnünk, hogy állítólagos dühtől vezérelve kiirtott egy egész taszkenpopulációt. A taszkenek alighanem az erdei vadak humanoid megfelelőit reprezentálják, ezért számít majd másnak a Jedi-ifjak leöldösése. Padme reakciója a tömeggyilkosságra szintén kiábrándító. Csak ácsorog kifejezéstelen ábrázattal, mondván: "Haragosnak lenni emberi vonás". Épp most tudta meg, hogy a fiú, akibe kezd beleszeretni, véres genocídiumot követett el gyerekeken. Ha mindössze ennyi a reakciója, az hitelét veszi a III. rész végi drámajelenetnek. Bármennyire olyanok a taszkenek, mint az állatok, voltaképpen nem azok. Mészárlás az mészárlás. A geonosis-i nagycsatánál Yoda miért veti be a klón-hadsereget?! Megtudták a nyomozásból, hogy: A megrendelő a Tanács beleegyezése és tudta nélkül rendelte meg a sereget; Az alanyról, Jango Fettről bebizonyosodik, hogy Nute Gunray bérelte fel Amidala megölésére; A megrendelő Jedi kitörölte Kamino-t az archívumból; Sifo-Diaz 10 éve halott volt, mikor állítólag ezt elrendelte, de Jango szerint Tyranusnak hívták a megrendelőt; a klónokat fizikailag formálták, elméjüket szigroú agymosásnak vetették alá. Egy ilyen hadsereg potenciális veszélyforrás mindenkire nézve. Jó, akkor egyszer talán kapóra jöhetett a klónsereg megsegíteni a Jediket. De azután? Még a rejtély hiányzó láncszeme is kiderül. Dooku felfedi Obi-wannak, hogy a Köztársaságot Darth Sidious irányítja. Ez megmagyarázza, miért akarnának a szeparatisták hadsereget adni a megtámadni készült ellenségüknek: mert Sidious háborút akar szítani. Dookuról is kiderül, hogy átállt a sötét oldalra. Erre a Jedik egy olyan seregre fognak támaszkodni 3 éven át – elszórtan a galaxis pontjain és csataterein –, amely bármikor a szakadárok, sőt: a Sith-ek lehetséges fegyverévé válhat a hátukban?! A végső lézerkard-csata kinézetén nagyon érződik, hogy csupán gyakorlatozás. Anakin ész nélkül nekirohan Dookunak, majd a vívás után mereven megdermed, és hagyja, hogy Dooku egy lajhárlassú vágással levágja a karját. És erre vadul felordít? Nem: egy ásítás erejével felbőg, és hátracsusszan. És amikor Yoda harcol fénykarddal, ugyanúgy teszi azt, mint Anakin, csak picit gyorsítva és többet ugrálva. Ennek a jelenetnek azt kellett volna megmutatnia, milyen nagy harcos volt Yoda. De semmi rendkívüli dolgot nem csinált. És a legutolsó jelenetben Padme rögtön hozzámegy Anakinhez, miután az alkarprotézist kapott, és Padméval visszatértek Naboora. Ennyit jelent neki az, hogy gyerekek arrogáns mészárosa lesz a férje. A második rész eseménydúsabb elődjénél, de ezt leszámítva semmilyen téren nem tesz túl rajta. Palpatine tervének végre jelentős részeredményét látjuk, amikor a Szenátus megszavazza neki a rendkívüli jogokat, épp hivatali idejének a végén. Az a szkript egyetlen tisztességesen kidolgozott szála: a Szenátus fél felelősséget vállalni, hogy talán épp a hadsereg felállítása robbantja ki a háborút. Egy teljhatalmú főkancellárnál viszont rá lehet fogni az egészet, ha hibás lépésnek bizonyul. 4/10-et adok a második részre. Sajnos az kell mondjam: teljesen jogosan ítéltek Arany-Málna-díjat a film forgatókönyve és főszereplője számára.

Mindig tévedésnek tartottam George Lucas néhány alapdöntését a Csillag-Háborúk előzmény-trilógiáját illetően. Egy egész filmet szentelt Anakin Skywalker megtalálásának, illetve Palpatine szenátor megválasztásának. A rendező gyakorta elsiklik fontos apróságok fölött, amelyek koherens egésszé tudnák kitölteni a nagy volumenű sztorit. Stílusjegynek állítja be, hogy ez fantáziavilág, szóval természetes az egyes elemek elnagyolt, laza kapcsolódása. Amit pedig beemel, azt rengeteg logisztikai hibával, gyermeteg hangvétellel teszi. Először is: az alapfelállás. Egy kereskedő tagállam blokád alá von egy bolygót, hogy a Szenátus visszavonja adótörvényét. Hiába fenyegetnének jogmegvonással, mert csigalassúak. Rendben. De miért egyből Jediket küld ide a kancellár? Másképp fogalmazva: mikor szokás szimpla diplomatákat küldeni egy - akkor még passzív - katonai konfliktus elrendezésére? Fontos lett volna konkrétan megemlíteni egy rejtett alaptörvényt: minden tagállam maga tartja fenn a közrendjét! Ám ebből is csak az következik, hogy nincs szövetségi hadsereg. De ha - a jelek szerint - külön rendfenntartó hatóságok se léteznek, mi garantálja az elemi létbiztonságot a hétköznapokban? Nem hiszem, hogy Darth Sidious nem talált használhatóbb szövetségeseket a tervéhez. A nemoidik komplett idióták egy Jedi-gyilkossághoz. Pedig nyilván ismerniük kellene a Rend alapvető vonásait, hisz elhúzódó katonai konfliktus esetén csak idő kérdése, mikor küldenek oda Jedi-követeket. Íme néhány dolog, amit ha másképp csinálnak, az orvgyilkosság sikerült volna nekik: Ne azzal kezdjék rögtön, hogy felrobbantják a hajójukat. Mindenhol hallatszik, és zárt hangár mellett fölösleges. Lehetőleg színtelen, szagtalan, feltűnést nem keltő toxinnal fullasszák meg őket . Ha kinyittatják a zsilipajtót, azonnal általános sortűz alá vegyék az egész helyet, amíg nem látják a szitává lyuggatott hulláikat. Kerítsétek be őket droidikákkal, hogy nehezebben tudjanak kitörni, ha már eddig életben maradtak. A gungan-világ nem több parasztvakításnál. Ami Jar Jar Binks-et illeti, a humorforrásnak szánt lény egyetlen jelenetben nem katasztrofális: ahogy Amidalának beszél a gungen népről, akkor egyszer komolyan lehet venni. De tőle semmivel nem értelmesebb a gungen vezető és tisztek. Milyen mélyen fekszik a vízalatti gungen város? Ha ennyire kivilágítva észrevétlenek, akkor legalább 500 méter mélyen kell lenniük. Nem értem, a Jedik hogy nem fáradtak el, miközben egy bő stadionpályányit lefelé úsztak, bő ruhában, egyre nagyobb nyomással dacolva? Qui-gon azzal érvel a gungen főnöknek, hogy szólniuk kell a nabooiaknak a droidtámadásról. De ehhez minek kellett leúszniuk ide? Nem lett volna gyorsabb egyből a theedi palotába sietni Amidaláékhoz? Vagy talán Qui-gon bennszülött segítséget akart szerezni a droidok ellen? Az egész nagyjelenet mintha csak arra szolgálna, hogy egy csomó speciális efektust prezentáljon. Az utazás a vízi járművel unalmas, nem mozdul előre a cselekmény, nem hozza közelebb a jellemeket sem. Az egyetlen tényleg látványos mozzanat ebben az volt, mikor az a nagyszájú állat hátulról beleharapott a nagyhalba. 3 másodperc a 600-ból. Mikor el akarnak szökni a bolygóról, miért akarja meggyőzni Qui-gon azt a droidot, hogy el akarnak menni? És miért említi külön, hogy Coruscantba tartanak? A film összes történése közül ez az, amiről elképzelésem sincs, mi célt szolgálhatott. Maga a szökés izgalmas volt, ügyesen hozták be a történetbe R2-D2-t. Komoly gondok vannak a kisfiú Anakin Skywalker alakjával. Jake Lloyd nem meggyőző sem a reflexív pilóta, sem a feltaláló géniusz szerepében. Az egész fiú jelleme nem tükrözi ki mindazt az intelligenciát, ami a képességeiből adódna. Még abból se, ahogy az ismeretlen műszerekkel teli fogatot vezeti. Azt mondja Padménak, C-3PO egy protokolldroid, akit azért épített, hogy segíteni tudjon az anyjának. Milyen módon? Egy rabszolganő mihez kezdjen egy tolmácsgéppel? Nem tud segíteni se a házimunkában, se a többi rabszolga-munkával. A film elbagatellizálja, hogy Anakin anyja helyett is dolgozik, hogy kímélje őt. Ez fontos volna, hogy megszeressük a saga központi figuráját. Elhangzik, hogy Anakin épített egy scannert, C-3PO-t és egy fogatot. Honnan szerzett hozzájuk alkatrészeket? Nem vehetett, hisz Shmi és ő koldusszegények. Watto-tól se lophatta el, mert azonnal észrevette volna a hiányukat. Az is ki van zárva, hogy Watto önként adta volna neki őket. 3PO-ból nincs haszna, a majdan elkészülő scanner-rel pedig Anakin eltávolíthatná a jeladót, és már nem lenne rabszolga. A fiú csak a fogathoz kaphatott alkatrészeket, hiszen gazdája nem gyengeelméjű. Padme éppolyan halvány karakter itt, mint Obi-wan. Naiv, inkompetens és semmi vezetői kvalitást nem mutat, míg vissza nem tér a Naboo-ra. Shmi szavai a legfelnőttesebbek itt: „A Köztársaság messze van innen. És a törvényei is.” Ez semmi reakciót nem vált az asztalnál ülő emberekből. Mert nincs benne a forgatókönyvben, hogy reagáljanak rá. Csak Jar Jar nyújtja ki hosszan a nyelvét, hogy bekapjon egy almát. És utána Anakin rögtön témát vált. Ha belegondolunk, mit képviselnek ott az egyes szereplők, ez a reakciónélküliség iszonyú dühítő. A verseny lezajlása monoton és súlytalan. Anakin pontosan tudja, hogy Sebulba egy veszélyes, aljas mocsok. Felbukkan a gépe mellett, ő szól be először. Nem gyanús Anakinnak, hogy gyorsan átfussa a gépét, nem babrálta-e meg ez a veszélyes alak? És mindössze egy prücköt fordított le Anakin fogatán. Az le is szakad a verseny vége felé. De mitől nem akar elindulni Anakin fogata? Ugyanettől? Mert ha nem, akkor az azt jelenti, hogy Anakin nem tesztelte aktív mozgás közben a sivatagban. A kétfejű bemondó szüntelen humorizálása alapból izzasztó, egy szinten van a lógó nyelvű Jar Jar látványával. Olyan nevetséges egysorosokat adtak a szájába, mint: „Nincs az a bolygóközi vagány, akinek jól esik egy ilyen esés.” „A tömeg tombol az örömtől. U! Á! U! Á!” Soha nem definiálják, hogy kik a Sith-ek, és mi az eredetük. Csak az van homályosan sejtetve, hogy ők a Jedik gonosz változatai. Én nem azt mondom, hogy mindent szájba kell rágni a nézőnek. Nem! De az összefüggések lekövethetőségén múlik, hogy érdekelje a nézőt, ami történik. Rengeteg kitöltetlen tér maradt a cselekményben - naboo-i vízitúra, tatuini fogatverseny -, amit fel lehetett volna használni a magyarázatokra. Darth Maulnak nemcsak nincs megfogható egyénisége, viszont alig 5 rövid mondat jut neki az egész filmben! Ettől még Michael Jai White is több szöveget kapott A sötét lovagban. Mikor arról beszél: "Végre felfedjük magunkat a Jedik előtt. Végre bosszút állhatunk.” Bosszú, miért? Semmi magyarázat megint. És ezt kikövetkeztetni se lehet, mert utalás sincs rá. Az összes Jedi Obi-wantól Mace Winduig színészi játéka a legutolsó jelenetig faarcú és semmilyen. Az a bábu ott Yoda?! Sokan kifogásolták a midi-chloriánok magyarázatát, mert az Erő így már nem misztikus, hanem tudományos jelenség. Jóval nagyobb hibának éreztem az Anakin köré épült predesztinációt. Mit ad hozzá a karakteréhez az, ha nem volt neki apja? Hogy állítólag ő a Kiválasztott. Nem mondom, hogy lehetetlen. De ez már túlságosan Jézus-szerű alaknak állítja be Anakint. „A jóslat szerint eljő az, aki egyensúlyt teremt az erőben.” Miféle jóslat? Mit és mikor jövendöltek meg, minek a kapcsán és mi a szerepe? Semmi magyarázat, már megint. Gyakran az az ember benyomása, hogy a rendező véletlenszerűen hoz fel hangzatosnak tűnő ötleteket, gondolván, hogy ez fantáziauniverzum, tehát hozzátesz a film értékéhez. Hát nem, éppenhogy befejezetlenné teszi az összképet, nemcsak az első részen belül, de a saga egészében is. Nagyon kerülőúton érhető tetten, hogy a Jedik tekintélye miben nyilvánulna meg. A Szenátus úgy tűnik, teljesen a Jedik saját kódexeire bízza, mit engednek meg maguknak és mit nem. Amikor Amidalával szemben bizonyítékot követelnek a nemoidi szenátorok, nem lenne elég Qui-gon és Obi-wan szava? A jelentésükkel a Templomban már egy jó ideje végeztek, és ez a szenátusi vita rendkívüli ülés, tehát hivatalos ügy. Azt a procedúrát is elsietik, ahogyan Valorum kancellárt leváltják. Egyetlen javaslat akkor se vezethet közvetlenül a legfőbb tisztviselő leváltásához, ha körbeskandálják, hogy "Szavazzunk!" A végső csatánál Qui-gon minek vitte magával Anakint a csata közepébe? A mindent betöltő lézerpuska-tűz kellős közepébe rángatott egy kisfiút! A lézerkard-párbajnál a palota mely területei felé haladnak? A könyvek szerint ez egy áramtermelő erőmű. De pontosan milyen funkciót tölt be az a sok lézerfal, ami elválasztja egymástól a küzdőfeleket? Miközben Obi-wan felugrik, földet ér, és kezébe vonzott fénykarddal kettészeli Mault: az csak ácsorog. Ahogy a jelenetei oroszlánrészében tette. Amikor Anakin véletlenül az űrhajók csatájába csöppen, hogy jutott be a nemoidi vezérlőűrhajó pajzsa mögé? „Túl erős az elhárítópajzsuk!” Nincs magyarázat. És végül: honnan tudja Yoda és Windu, hogy mindig csak két Sith létezik egyszerre? Állítólag a Sith-ek egy évezrede kihaltak már. És a könyvváltozat szerint, kihalásuk előtt nem sokkal még több mint ötven Sith Lord létezett. Az első epizód olyasmi, mint a stadionból kirúgott futball-labda. Olyan mélyen próbál visszanyúlni az eredettörténetekben, hogy a figyelme teljesen szétszóródik a behozott új elemek között. Nem tudja egyenként kerekké tenni őket, sem összeérésüket a filmben. Néhány CGI-efekt és az ismerős nevek említése nélkül fel se tűnne, hogy a klasszikus Star Wars tartozéka. A köztársasági szisztéma működése viszonylag jól körvonalazható, de visszásságai csak részben tudhatók be a történetnek. 4/10-et adok rá.

Basszus én is most olvasom! Igaza van az előttem szólónak. MINEK KELL LELŐNI AZ ILYET? Az nem mentség, h ha az előttem író elspoilerez vmit, akkor arról már nyíltan lehet tárgyalni.

Részletesebben is érdekelne a dolog. pl az árnyékolást hogy lehet megoldani? Vagy ezeknek a rajzoknak a körvonalai miként készülnek? Szabadkézzel?

Amikor megérkezik Ahsoka Cristophsisra, Kenobi ilyet szól: "Ez egy gyermek" (It's a youngling)...kíváncsi vagyok, mire számított

Köszönöm.

Az a hagyományos Ahsoka marha jó, de Watto se rossz. A digitális rajzokat hogy csináltátok? (azon kívül, hogy melyik programmal)

Úgy látom, senki nem áll szóva velem ezen a fórunmon

Hogy lehet ennyit írni a részhez?

Látom nehezet kérdeztem. Na mind1, fő a segítőkészség. Ezért is tart itt Magyszararorszég...

A resident evil 5höz tudnátok nármális (nem fizetős, nem regelős) linket adni? Majd meghálálom.