A Filmről csak annyit tudok mondani, hogy minden tekintetben óriási. Bár nem győzöm hangsúlyozni, hogy van valaki a Filmben, aki nem kapott elég helyet. Sokatoktól hallottam már, hogy ez a rész nem Padméról szól, viszont nekem az a véleményem, hogy kulcsa a történéseknek.
Padmé szerepe óriásit változott. Az első epizód királynője, és a második rész hősszerelmes szenátora rengeteget változtott, mind a két részt, mind a forgatások között eltelt időt összekötő három évben. Natalie Portman máshogy fogta meg a karaktert, és Padmé is más lett. Az anyaság megszépítette, a harc viszont érzékennyé tette.
A halála számomra egy nagyon fontos kulcs, mégis azt éreztem, hogy elveszett a történetben. Úgy tűnt, mintha kimaradt volna. De talán csak elfogult vagyok, mert nagyon szeretem ezt a karaktert.
Anakin... hát... nagyon megváltozott, külsőleg-belsőleg egyaránt... (Külsőleg nagyon is... )
Anakin küzdelmét nem igazán tudom,hogyan jellemezzem. Amikor térdre borult Palpatin előtt, számomra akkor lett igazán értelme a Filmnek. Palpatin olyasmit ajánlott neki, ami több volt minden hatalomnál.Azt láttam, hogy fél Palpatintól, aki ezt tökéletesen kihasználta, hogy a szolgájává tegye. Viszont Anakin elméje elborult. Csak ezt tudom mondani, hiszen pont arra támadt rá, aki miatt átállt. Amikor a végső küzdelem, a párbaj zajlott, remegett kezem-lábam. Hatalmas volt a küzdelem, nagyon tetszett, a zene alatta pedig... mind John Williams, mind Nick Gillard elismerést érdemel. És persze Ewan és Hayden is. Visszatérve a Filmhez, a párbaj jelenete tetszett a legjobban. Itt kell kitérnem Obi1 és Anakin viszonyára. A két karakter kapcsolata túllépte a Mester-Tanítvány viszonyt, és ami a legjobban megfogott, az Obi1 utolsó pár mondata volt, amikor testvérének nevezi Anakint.
Padmé és Anakin ... meghatott. Bár hiányoltam azokat az érzelmeket,amiket a házasság valóban jelent. Amikor Anakin a Jedi-templomban volt, Padmé pedig a lakosztályában, és mindeketten a várost nézték, nos, ott be kell hogy valljam, elpityeredtem...
Ami még nagyon fontos volt, az az a pillanat, amikor Anakinra felkerül a sisak. Ott még láttam a szemében a félelmet. Mikor a lávatengert nézte, és sírt, akkor világossá vált az, mennyire tiltakozott önmaga ellen.
Pont ez volt számomra a karakterének a lényege.A félelme tette őt "rosszá".
Hát, ennyit a Filmről. A zene még nagyon nagyon bejött, örültem a régi dallamoknak, jó volt visszahallani egy-egy részletet a Dual Of The Fates-ből és az Across The Stars-ból. A Birodalmi induló és a "naplemente" zenéje szintén kellett, és a Battle Of Heroes a kedvencem lett.
Az Erő Legyen Mindannyiunkkal.
