Nos, leesett a hó. Igaz, vasárnap reggel már nagy szemekben hullt, de el is olvadt. Most szép, fehér, puha rétegben teríti be az utat, autókat, háztetőket. Ki is viszem a srácot - alaposan bebugyolálva - hogy vizsgálja meg, tapogassa, szagolgassa, ízlelgesse.
Vasárnap reggel is ott állt az ablakban, még olyan álomszagú volt, nézte-nézte, mi történik. Aztán egyszercsak kibökte: Hó! - Könyvben, rajzfilmben mindig felhívtam rá a figyelmét, és a leckét jól megtanulta. Hiszen két és fél évesen nem emlékszik arra, hogy ilyet már tavaly is látott, de útálta, mert folyton elesett benne, és a hideg hó nem tetszett a kezének. Idén már tudja, mi az a hideg, és fürdés közben imádja a hideg vizet locsolni magára. Úgyhogy a hóval sem lesz tán gondja.
Jó lenne, ha a karácsony is ilyen szép fehér lenne. Ne legyen félméteres hó, hófúvások, de ha kinéz az ember a meleg szobából, egy jópofa hógolyózás után, kézben forraltbor, tea, forrócsoki, akkor jóleső érzéssel nézzen a világra.
Szépjóóóóreggelt mindenkinek!