R2-D2

Ha már előkerült, egy kis olvasnivaló: John Carter Nemrég olvastam egy értekezést a hazai filmes magazinban, hogy átok ül a Mars-filmeken: (anyagi) bukás bukás hátán… Némelyiket elnézve azonban nem igazán átoknak érzem ezt, hanem a pocsék munka megérdemelt jutalmának. Valami megmagyarázhatatlan módon a John Carter is belekerült ebbe a kalapba, pedig nem való oda. Igazából nem. Ugyanis egy kifejezetten kellemes nyári blockbuster mozi lett, messze nem hibátlan ugyan, de a nagyérdemű emelt már ennél sokkal rosszabb filmeket is box-office listák élmezőnyébe… Mikor először láttam a moziban, kétségkívül volt hiányérzetem. Valahogy az egész nem állt össze történetté, s bizony pofátlan másolásokat véltem benn felfedezni. De a hangulata, a látványa már valahogy akkor is megfogott, így hát kérdés nem volt a nagyfelbontású újranézés. Amikor is helyére került minden, a káosz a sztoriból eltűnt (mert már tudtam, mi is akar lenni a képek egymás utánja), az addig semleges szereplők megteltek élettel, s a nagyon erős SW utánérzést is fel tudtam már dolgozni. Egyébként másodszorra úgy gondolom (amit először még nem is tudtam hova tenni), hogy kimondottan elcseszett üteme, dramaturgiája van a filmnek. Az első jelenetek a Marson egyszerűen lógnak a semmiben: bármennyire is látványosak, csábítóak és kiválóak – totál értelmetlenek. Mert fogalmunk sincs, ki kicsoda, ki mit miért csinál – aztán meg utána már jön is a vágás. Jön Virginia. Ha innen indultak volna, sem lett volna egyszerű a keretes szerkezet, a naplós visszaemlékezés, az önmagában zseniális csavarral !!!, de lényegesen érthetőbb és folyamatosabb lenne a mozi. A Marsos kezdés viszont felborított mindent, zavart okozott a történetben – és a fejekben is… A századvégi USA jelenetek szerintem kimondottan jók, hangulatosak, poénosak, pont megfelelő arányban vannak jelen, pont megfelelően vezetik fel a lényeget: a Barsoom kalandjait… Amibe illik a legnagyobbat belekötni. Ami érdekes módon a legnagyobb ellenszenvet váltotta ki. Csak nem egészen értem, miért.. Hisz ez egy fantasy. Egy látványos, családi sci-fi…és itt a családin van a hangsúly - mi más lehetett volna a Disneytől?? Ebből kifolyólag nem kell rendelkeznie túl mély tartalommal, elég bele egy meseszerű kis történet hercegnővel meg lovaggal, kell bele néhány szerethető, szimpatikus és néhány utálnivaló karakter, kell bele némi poén, no meg a mai kor elvárásainak megfelelő látvány. Azt hiszem, ezek itt mind megvannak, és azt hiszem, a maga kategóriájában, a maga értékrendjében működik is. Talán az elvárások voltak túl nagyok – én inkább valahova a Narnia filmek mellé tudom társítani, kb. az a célközönsége. Ugye milyen más a helyzet, ha más az elbírálás szempontja??? A karakterek egyszerűek, de jók, a látvány frenetikus. A színészekkel nekem speciel semmi bajom nem volt, hiába is tartják néhányan „sótlannak” őket, én képes voltam szeretni Cartert. A kaland valóban nem egy eget rengető történet, de simán kiszolgálja a filmet. Ami még egyébként engem első körben zavart, az a nagyon erős SW EP II feeling. Az aréna, a tharkok, mind-mind a Geonosist juttatták eszembe…Totál lemásolták azokat a képeket… Aztán megtudtam, hogy ez a könyv jóval korábban volt, inkább merített Lucas ebből ihletet, azért a hasonlóság. Egy esemény, kétféle vizualitás. Másodjára már efogadtam a tharkok népét, az egész digitális háttérvilágot, amit teremtettek nekik. Másodjára már kiválóan szórakoztam rajta. Kétségkívül szerencsésebb lett volna, ha ezt a stúdió máshogy promotálja, talán akkor nem lett volna belőle 80 millás bukta, de semmivel nem rosszabb film ez, mint néhány társa a Disneytől – és itt a Disneyn van a lényeg… Vérbeli családi sci-fi/fantasy.

Nekem is bejött. Szerintem már holnap olvashatod is az xpressen.

Azt hiszem, leginkább e topikba illik: néhány info Dengarról, illetve hajójáról. Jó olvasást!

Egy óriási különbség van a SW és Batman közt: a SW-nak minden hibája fölött képes vagyok szemet hunyni, mindent meg tudok magyarázni - mert meg akarom magyarázni, mert szeretem annyira, hogy megmagyarázzam. A Batmant nem. Korunk egyik legjobb rendezőjének tartom Nolant, s nekem nem mentség a "képregényfilm" státusz. S talán pontosan a magasra tett elvárások miatt, talán a rengeteg film miatt, amit már láttam, vagyok érzékenyebb a hollywoodi önismétlésekre. Aztán az is lehet, csupán az első fél óra unalmassága és kínossága volt az, ami megakadályozott a film maximális élvezetében. Nem tudom, de nem is érdekel. Megnéztem, összességében tetszett, megveszem majd, s meg is fogom még nézni párszor. S lehet, másodszorra lehet, hogy nem fognak zavarni a hibák. Igazából semmi bajom azzal, akinek ez élete filmje, nem lehetünk egyformák. Én azt elfogadom, s Ti is fogadjátok el, amit én gondolok róla. Így részemről a téma lezárva.

Nem tudsz beletaposni, ez csupán egy film. Máshogy látjuk és kész. S amint elnézem, se Te nem tudsz engem meggyőzni, hogy azok úgy voltak jók, ahogy voltak, sem én Téged a fordítottjáról. Ugyanakkor az év egyik legnagyobb durranásában vártam a legkevésbé, hogy megmondom előre, mi fog történni. Kár érte. Marad a max. 85 %

Kötözködik a fene... Néhány dolog zavart ugyan, de ha nem kérditek, megtartom magamnak.

Ahogy akarod… Megjegyzem, mindezek ellenére tetszett a mozi, de ez sem varázsolt el, ahogy anno a TDK sem. A Begins viszont anno igen. Ahogy mondtam, még mindezek ellenére is tetszett, de nagyon messze van az igazán jó Nolan moziktól... Remélem, nem tapostam senkinek lelkivilágábába. Nem állt szándékomban.

Azt látom. De mindegy ám, jó ez nekem így is...

Ajaj, de még mennyi...

Ebben a nagy ovációban csak halkan kérdezem: itt csak engem zavartak a kliséhalmok mg a logikátlannál logikátlanabb dolgok a TDKR-ben??? Minél többet agyalok rajta, annál több jut eszembe.... No persze a TDKR így is tetszett, de Nolantól ez kevés.

A jó kis vertexes Hellraiserek... Nálam a kukában landoltak.. Egyébként a Hármas számú űrbázis nem is volt olyan rossz, 20 év után újranézve sem.

Sötét lovag – a felemelkedés 85%

Szomorúan olvasom a veszprémi nyomda bezárását... de valójbna sakjnos tényleg ez a világ van hazánkban. S erről eszembe jut saját érintettségem is. Szombathelyen vasárnap zárt be a város talán legismertebb vendéglője.:

Nincs jobb ötletem, hát ide teszem... A legutóbbi újság legérdekesebb cikke Qui-Gon Jinn-ről:

Pl. "A sötét lovag hatásosabban adta vissza a kétezres évek terrorizmus miatti paranoiáját." "Külön filmként kezelve tehát a Felemelkedés csak a játékidőt tekintve tudott túltenni elődein, bár rendezőjének becsületére legyen mondva, a lécet ő maga rakta irtó magasra." Szóval akkor szerintem semmi baj nem lesz vele.

Tehát az exluzivitás fokozása. Így nekem jobban hangzik..

Én el is olvastam... Nem igazán vannak elájulva tőle, s a címmel ellentétben egy szót sem írnak a végéről. Olyan origós-elemzős.

Elvileg ma megjelent az új újság... csak az a baj, hogy nem lehet kapni. Nálunk az újságosok többsége egyáltalán nem kapott belőle, a "nagyok" is csak egy-egy darabot. Remélem, ez nem a vég kezdete, csupán az exluzivitás fokozása...

A legutóbbbi makettújság bővebben is foglakozott Dodonnával. Alapban is szokatlanul sok EU volt benn, Dodonna birodalmi múltjáról is ott olvastam először - s nekem bizony újdonság volt. Amúgy meg igencsak eltűntek a beszkennelt újságok...

Uramatyám... mik vannak itt... És én ebből szép okosan kimaradok, "szerencsére" nem oly rég vagyok tag.

Jó neked, én is néztem már, Magyarországra nincs szállítás.

Ismét megszegem ígéretemet, miszerint nem másolok be hosszabb elemzéseket, de ezt "látnotok" kellene. mármint a filmet. Az erő krónikája Ilyen az, amikor a padawanok Mester nélkül maradnak, s nem tudnak mit kezdeni az Erővel. Ilyen az, mikor a Sötét oldal magába szívja a Jedi tanoncot, s Sith tanítvány válik belőle... pontosabban az sem, mert Sith Nagyúr sincsen… vagy mi is van? Ja, hogy ez nem Star Wars EP VII??? Akkor bocsi… Igazából iszonyatosan le kellene húznom ezt az egész mozit. Borzasztóan bárgyú és izzadtságszagú, tele logikai és látványhibával. A srácok néha idegesítőek, és ésszerűtlenül cselekednek. Emelgetik a tárgyakat, mint Anakin, repülnek, mint Neo meg a Superman. Az egész egy mai környezetben, hiteles háttér előtt. Fájdalmasnak kellene lennie, ki kellett volna kapcsolnom, szenvednem kellett volna – de aztán meg legnagyobb meglepetésemre helyenként még élveztem is… No de azért ez korántsem lesz az év mozija. Totál nyúlás az egész: a három gimis kölök képességei bántóan hajaznak a SW világára, egy ponton olyan, mint a Neo vs Smith harc a Mátrix 3-ból, de Superman légi kalandjai is eszembe jutottak közben. Ráadásul az egész az eredetinek semmiképp nem nevezhető kézikamerás filmek közé tartozik – minden ok meg lenne az elutasításra. Mégis, valahol van egy hangulata, ami vagy megérint az elején, vagy nem. Az egyik kulcs a karakterekben rejlik. Már az elején érdeklődéssel figyeltem Andrew, a főszereplő srác szenvedéseit, s bizony nagyon jól meg volt csinálva, hogy rám is rám ragadt, bennem is felgyülemlett mindaz a düh, amit ő átélt. Érzelmileg legalábbis működött az egész. A film igazából róla szól, a kicsit szerencsétlen, de alapvetően jóindulatú srác jellemének változásáról, aki a rá szakadt hatalommal nem igazán tud mi kezdeni (vártam, szemei mikor lesznek frodósak, de az szerencsére elmaradt)… S picit el is gondolkodtam, mit kezdenék én ekkora Erővel... A másik két karakter, Matt és Steve szintén jól eltalált figura, hiteles és valószerű az az érdekbarátság, szomorú sorsközösség, ami Andrewhoz köti őket. A három srác egyébként jól leképezi korunk középiskoláinak szűk keresztmetszetét is – a később képbe kerülő szerelmi vonal pedig tökéletesen illeszkedik a történetbe. Talán pont ezekért is lett a film sikeresebb, mint gondolnánk róla: illúziót és csodát adott a kamaszoknak. Ami azonban engem teljesen levett a lábamról az a kamera. Alapban nem szeretem ezt a stílust, de itt egy zseniális húzással vágták ki, ami engem zavart volna. Ugyanis az Erővel a főszereplő körül lebegetett kamera felvételei totál kiküszöbölik a remegős-futkosós hibákat, s új perspektívákat nyitnak. Úgy lett az egész egy kézikamerás mozi, hogy közben nem az, hanem egy sima, ötletes beállításokkal megtűzdelt mezei film. És nekem ez a húzás biza’ nagyon tetszett. Az mondjuk már kevésbé, hogy jó néhány baki van a moziban. A hófödte hegyek előtti kilehelt pára hiánya még csak hagyján, de hogy is lehetett nézi a barlangban hagyott kamera felvételeit??? S még sorolhatnám. Ezeken átlépve azonban a 27 éves elsőfilmes rendező szépen megoldotta feladatát. Készített egy érdekes ötletre épülő, a maga nemében izgalmas filmet, ami a 12 millió dolláros költségvetésének már a tízszeresét hozta. A szűk forrásokhoz képest még látványos is, az ismeretlen (eddig zömében TV sorozatban szereplő) fiatal srácok pedig kimondottan jól játsszák szerepüket. Valahogy klappol az egész – akkor is, ha bacaság. A középiskolás korosztálynak akár kultfilm is lehet belőle. Nekem azonban nem, én már túl öreg vagyok, túl sok jó filmet láttam…

Én mondtam.... Semmi. Ráadásul jó rövid is, ideális újranézős film, mikor nincs sok időd. A második már más tészta. Borzasztóan sötét.

Kíváncsi vagyok a 2 crossover filmre, bár ijesztően negatív visszhangokat olvastam róluk. Azért annyira nem rosszak. Az első semmiképp, kimondottan szeretem, van hangulata. A másodikra haragszom, mert annyira sötét a fényképezés, hogy nem is látod, jó-e vagy nem.

Pontosan így jártam én is.