Teljesen más a story, mert időben az anime után játszódik, de viszont a karakterek ugyanazok. Vannak heti ügyek meg egy átívelő vonal (pl: 1.évadban Laughing Man ügy). Nagyon jól nyúl az alábbi témákhoz hogy hol van a határ ember, kiborg és android között. Mi az, ami már élőnek számít, mitől ember az ember? Vajon létezik-e lélek, és a ghost, mely a kiborgokban ébredezni látszik egyáltalán azonos-e azzal, vagy csupán illúzió? Jobban belemegy ezekbe a nagyobb terjedelem miatt mint a 95-ös anime.
A különböző bűnesetek során megismerhetjük a 2030-as évben aktuális politikai, etikai, filozófia problémákat, illetve a technika fejlődésével, a kibernetikus agyak mindennapiságával, és a mesterséges testek, testrészek elterjedésével kapcsolatban felmerülő új betegségeket, kérdésköröket. A két legfontosabb ilyen jelenség egyike a kibernetikus agy szklerózisa (cyberbrain sclerosis), mely nagyjából az agyér elmeszesedésnek megfeleltethető. Ez gyakorlatilag tekinthető egy olyan elméletnek, hogy az ember hiába próbálja ilyen úton meghosszabbítani az életét, illetve felturbózni az interneuronális adatátviteleit, hozzákapcsolódva a világhálóhoz, bizony egyes dolgoktól csak akkor lesz képes megvédeni magát, ha teljesen elveszti testének szerves részeit. Ehhez szorosan köthető az egész ember-kiborg-android kérdéskör, hogy meddig lehet elmenni a szövetek cseréjében, mikortól számítunk már „csak” gépnek.
További érdekesség hogy nagyon jó lett a magyar szinkronja.