-
Összes hozzászólás:
2.282 -
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
-
Győztes napok:
3
Tartalom típusa
Profilok
Fórumok
Naptár
Star Wars Feliratok
SimonZ összes hozzászólása
-
Érdekelne bizony...
-
Hát, emberek, most megállt az eszem, leesett az állam, és megint gyereknek érzem magam... Ezek a képek gyönyörűek!!! A Halálcsillag első feltűnése már állóképen is csodaszép, és tényleg erőteljesebb, mint a hivatalos. A kijelzők eszméletlenek, főleg a holografikus asztal. Rekerestem YouTube-on pár videóra, és nagyon meggyőzőek... Az előzetesben egyedül egy TIE-raj rárepülését láttam kicsit klónozottnak, de ez lehet, hogy nem is a végső verzió volt. Az X-szárnyúak rárepülésétől viszont a hideg futkosott a hátamon... Itt van egy lista a 156 képi és a hangbeli változtatásokról (borító és lemezkép is van). Impressive... Most impressive. Adywan, minden elismerésem.
-
Ez a kaszkadőrös most meglepett. Saját szakállamra én is összeírtam tegnap, és belevettem őket, mivel a szó szoros értelmében részt vettek a figura megformálásában.
-
OFF Nehéz lenne elfelejteni... (sóhaj) Visszagondolva még mindig meglepődök, mennyire jó is volt... Időnként enyhe elvonási tünetek jönnek rám.
-
OFF Hűha, az már lassan egy éve lesz... Talán akkorra kéne szervezni valami találkozót. Nem Londonban, csak Budapesten.
-
Vader nagyúr szánalmas babonái nem segítettek kideríteni, hogy mi történik Potterrel a végén? Köhh... A legós is jó. Vaderrel mentse meg a gyerek a galaxist? Szép jövőkép...
-
A Grievous-os kérdésre tudtam a választ, de így visszaolvasva, az előzőnél kicsit meg kellett kapaszkodnom... Saját kútfőből biztosan nem ment volna. Ez a mostani azért könnyebbnek tűnik.
-
Gratulálok, lokatelli! Milyen meglepő eredmény... :P
-
Most jövök rá, hogy nem is a Klónokban volt a második legnehezebb döntés, hanem itt lesz... Luke tombolása, Vader visszatérése a világos oldalra (a maszk levétele), Vader elégetése, vagy a szellemek megjelenése a végén?... Nehéz választás, mindegyik szenzációs. Talán a záróképsort választom, a szellemekkel. A többi jelenet is szorosan ott van a nyomában, nem is tudok dönteni azoknak a sorrendjéről, de ez egy picit előrébb van. Azért, mert ez egy olyan befejezés, melynek láttán eszembe jut minden, ami korábban, a hat film alatt történt - ez a jelenet magába foglalja az összes többit. Megjelenik Anakin szelleme, és értelmet nyer minden korábbi szenvedés. A kör bezárult. És, ahogy kudar is írta, itt lezárul a Star Wars... Örökre.
-
Krande, orki és kudar után én is a felhővárosi párbaj elejére szavazok. Ha a filmek készítési sorrendjét nézem (ahogy moziban láttam), itt csap össze először a hős a megtestesült gonosszal. Elképesztő. Emlékszem, szinte nyelni sem bírtam ennél a jelenetnél. (Bár a kedvenc mondatom nem itt hangzik el, hanem korábban, Yoda szájából: Ragyogó lények vagyunk...)
-
Nos, ez pedig a legegyszerűbb feladat: a kettős naplemente. Nem írok róla semmit, már minden lényeges elhangzott. (Na jó, csak annyit, hogy Erő-téma. A kedvenc motívumom a Star Wars-ban. )
-
Ez a legnehezebb feladat... Annyi "jó" történik ebben a filmben, hogy irtó nehéz a választás. Négy jelenet esélyes a győzelemre: Windu halála, a 66-os parancs, a Párbaj kezdete (Padmé-Anakin, majd Obi-wan és Anakin párbeszéde, és a párbaj első kardváltásai), és a Párbaj vége (csonkítás, "Te voltál a Kiválasztott!"). Hangulatfüggő, hogy melyiket választom; most speciel a párbaj kezdetére szavaznék, mely pillanatnyilag kicsivel lekörözi a 66-os parancsot. (Az első részben egy akció volt a kedvencem, a másodikban egy érzelmes jelenet, most pedig egy olyan, amely mindkettőt hozza egyszerre.)
-
Ez a második legnehezebb feladat. Ebben a filmben szinte mindent szeretek, így nehéz a választás. Igaz, hogy kudarhoz hasonlóan én is az arénás akciót láttam a legtöbbször, mégis Pildivel értek egyet (és MissKarrdéval, ha már eldöntötte ): az aréna előtti szerelmi vallomás az, amely a legnagyobb kedvencem ebből a filmből. Pildi már nagyjából leírta, miért jó ez a jelenet a két főhős szempontjából. Hozzátenném azt, hogy milyen jól van beállítva minden: a kamera, a fények, a ruhák színe stb. (Ezt ugye Ody írta le korábban a helyszín elemzésében.) Amit még hozzátennék (meg fogtok lepődni ), az a ZENE. Across The Stars. Most hagyjuk, hogy ez Williams egyik legtökéletesebb és legkomplexebb remekműve, mert ezt már sokszor mondtam, de ehhez az egész jelenethez olyan mértékben passzol, hogy kirázza tőle az embert a hideg. Amikor meglódul a szekér, és meglódul vele együtt az egész zene is (CD 12. szám, 1:18-), az valami szívszorító. Közben nagytotálra vált a kamera, a meghittségből pedig átmegyünk a veszélybe. Veszély azonban sokszor volt (és lesz még) a Star Wars-ban, de az ilyen intim pillanat párját ritkítja. Tökéletes.
-
Az én kedvencem az a jelenet, amikor Maul megjelenik a Jedik előtt a naboo-i hangárban, és megkezdődik a hármas párbaj. Több oka is van, hogy ezt választottam: 1. Két jedit látunk harcolni egymás mellett. Ez a jelenet tökéletesen ábrázolja azt, amiről Ben beszél később: "The Jedi were the guardians of peace and justice in the old Republic." A jó felveszi a harcot a rosszal, a Jedik pedig még nem mentek ritkaságszámba: egyszerre ketten küzdenek. 2. Qui-Gon, az egyik kedvenc Jedim ismét akcióban van - ő az a karakter, aki megmutatta nekem, milyen egy igazi mester, merthogy erre Ben Kenobi nálam nem volt képes a régi filmekben. 3. Kék és zöld fénykardot látunk egyszerre akcióban. A zöld a kedvenc kardszínem, és nagyon harmonikusan mutatnak egymás mellett - a vörös kard ellen. 4. Az ellenfelük félelmetes, a gonosz olyan megtestesülése, mely gyökeresen eltér Darth Vadertől, mégis megállja a helyét. Ragyogó ellenfél, aki életében sose pislog (az ördög nem alszik, ugye ). 5. A ZENE, a Végzetek párbaja. A kórus, ahogy Maul aktiválja a pengéit (Korah, Matah... Korah, Rahtahmah...), emelkedett, már-már templomi hangulatot kölcsönöz a jelenetnek, mely kiemeli a történést a konkrét jelentéssíkból, és egyfajta időtlenséget, örökérvényűséget ad neki.
-
Na, a banner aktualizálásáért nem kell sok köszönetnek járnia. Kb. 10 másodpercig tartott. Híreket írni ennél kicsit energiaigényesebb dolog.
-
Bizony, ahogy Dzséjt is írta, ez az elemzés egy hónappal a film bemutatása előtt született, amikor kikerült a netre a képes forgatókönyv, 2005 áprilisának első napjaiban. Abból dolgoztam tehát, ami rendelkezésemre állt, és igyekeztem a legtöbbet kihozni belőle. Úgy hiszem, a forgatókönyv cseppet sem elvetendő anyag, hiszen mégiscsak egy filmről van szó, amelynek a lényegi elemeit mindenképpen tartalmaznia kell a forgatókönyvnek - ettől lesz forgatókönyv. Ráadásul esetünkben a hivatalosan kiadott, képes forgatókönyvről van szó, ami már sok-sok szűrésen átjutott (többek között a forgatáson, egy csomó vágáson, CGI-effektezésen), így elvárható tőle, hogy 80-90%-ban megfeleljen a filmnek. Ha az első, durva vázlatról lenne szó, amit Lucas írt kb. 20 oldal terjedelemben, jogosnak érezném a kifogásaidat, így viszont szerintem minden alapom megvolt arra, hogy a forgatókönyv alapján értékeljem előzetesen a filmet - legalábbis azon szempontok szerint, amelyekre egy forgatókönyv rá tud világítani (történet, karakterek, motivációk). Amikre meg nem, azokról elkezdtem írni egy másik anyagot, amit ugyebár sajnos félbehagytam. Ebben a képre és a hangra helyeztem nagyobb hangsúlyt, hogy kiegészítsem a forgatókönyv elemzését, és a két anyag együtt alkosson egy szokatlan módon tagolt egészet, kicsit Making Of-jelleggel. Hozzátartozik a dologhoz az is, hogy eredetileg nem "velős értekezésnek" készült, csak a sw.hu fórumába írandó hozzászólásom rövid vázlatának, ami időközben egy folytatásos analízissé nőtte ki magát. És végig valós időben írtam, tehát soha nem olvastam előre a következő jelenetekre. Amit írtam, azt mindig rögtön egy-egy jelenet elolvasása után vetettem papírra. Nem aszerint értékeltem tehát a dolgokat, hogy hogyan illeszkednek egy általam már ismert egészhez, hanem úgy, hogy milyen érzéseket, gondolatokat kelt bennem a történet folyamata. (Megjegyzem, olvasás közben teljesen magával ragadott a forgatókönyv, szinte láttam magam előtt a jeleneteket. Nem csoda, hisz elég régóta vártam már rá.) Azért pedig, hogy Pildit ez indította fórumközeli pályára, már bőven megérte megírni. Pildi: SZERK: Küldtem PM-et. Dzséjt: Mi tagadás, én is eléggé botfülű vagyok, de mivel a filmzenék nagyon érdekelnek, nagyon odafigyelek rájuk.
-
Nekem is feltűnt belépéskor, és tetszik.
-
Boldog születésnapot, Bomarr!
-
Szerintem nem. Nekem nem tetszik annyira a kép, lehetne valamivel összecsiszoltabb az egész...
-
Én ezt a klubnapot (is) kihagyom, más dolgom lesz.
-
Ahogy mondod. Ezt a színvonalat szerintem 140 millióból is el lehet érni...
-
Én azonnal lecsaptam a Katedrálisra és a folytatására is, ahogy megjelentek. Nyolc éve vártam egy szép, biztosan nem széteső-szétszakadó Katedrális-kiadásra, amit megéri megvenni (eddig csak kölcsönben volt nálam), és végre megérkezett. Ez a külső méltó ehhez a könyvhöz. A folytatást még nem kezdtem el olvasni, úgy döntöttem, először felfrissítem emlékeimet az első kötetről.
-
A Kis Vuk című "produkció" szerintem jobban tette volna, ha már eleve DVD-re jön ki - persze, csak ha muszáj kiadni, és nem lehet bezúzatni minden, ezzel kapcsolatos anyagot. Szégyen az egész. A héten megnéztem a 2. előzetest is, hát, rosszul is lettem tőle. Remélem, a nemzetköziségéből nem lesz semmi, mert szégyent hoz az egész országra. 1,4 milliárdért. Pffff... Nem tudom nem felemlegetni az Egon és Dönci című alkotást. Tavaly novemberben mutatták be, egy cirka húszfős egri csapat csinálta 120 millió forintból, és szerintem vérprofi, világszínvonalú munkát végeztek. Fájdalmas arra gondolnom, hogy az ő művüket sokkal kevesebben ismerik meg, mint ezt a rókázást, csak azért, mert az utóbbinak nagyobb a hírverése...
-
Ja, ezt kihagytam. Nagyon tetszett neki. Szeretné, ha később is csinálnék borítóképet nekik.