Köszi azt hiszem tényleg ez lehet a legjobb döntés...sajnos...
Más, kicsit "vidámabb" téma. Elküldtem a képregényem a magyar képregényipar fejének, Bayer "Tóni" Antalnak, aki háááát elég beszükült szerintem, de minden körülötte forog itthon. Az jelenik meg amit ő akar, ha le akarom egyszerűsíteni. És mivel a maga kis világában él, nem lehet addig felvirágoztatni a magyar képregény helyzetet, pedig rengeteg ötletem lenne rá...és persze nem csak nekem.
Na mind1, ez volt a reakciója rá: Kíváncsi vagyok a véleményetekre.
"Szia Imi,
Nem könnyű meghatározni, hol húzódik a határ tiszteletadás és utánzás között. Mignola és Giffen rajzstílusa, egy egyértelműen Constantine-ra hajazó főszereplő - lesznek, akik ezt túlzásnak tartják.
A kivitelezés ezzel együtt nagyjából rendben van. Szerintem jobban passzol neked ez, mint a mangás Vahan, de arra érdemes vigyázni, hogy ne keveredjenek a két műfaj eszközei.
Sok apró hiba van a szövegben, elsősorban a vesszők használatával vannak gondok. A betűtípus szerintem nem passzol a rajzhoz, jobb lenne egy csupa nagybetűs, szálkás font.
A történet ugyan nem vág földhöz, de nincs is vele nagy baj. De attól tartok, nem szerencsés folytatásosra csinálni, illetve azt tanácsolom, hogy a sztori legyen olyannyira lezárva, hogy önmagában is megálljon a lábán. Ettől még lehet sorozat, ha van cérnád folytatni. Egyébként is úgy érzem, hogy kicsit el van húzva a sztori, be kéne férnie 24 oldalba, lezárással együtt.
A karakter nevének nem tanácsolom a Deveraux-t, magyarok számára nehéz kiejteni. Inkább valami egyszerűbbet, angolosabbat. A cím is lehetne frappánsabb...
Szóval nagyjából ennyi, ami eszembe jut róla első ránézésre.
Tóni"
Véleményt, igaza van v sincs? Én így belső szemmel nem látom.