Elvileg nincs. A könyv gondolom értelemszerűen nem magyarázza meg a rejtélyes gyógyulásokat. Ezt mondjuk kár volt beletenni, ha végső soron semmit nem tesz hozzá a történethez. Egyébként nem rossz könyv, könnyed és szórakoztató olvasmány, könnyen olvasható, nem bonyolítja feleslegesen túl a cselekményt, ám ezzel talán egy kicsit kapkodósnak is tűnhet, mert annyira tartania kell a játék ütemtervét, hogy nem sok ideje marad kifejteni a karakterek jellemét, amely sajnos annyira nem működik. Pedig igyekszik minél többet hozzáadni a történethez. Nagyon látszik, hogy Sean Williams minden áron igyekezett elmélyíteni Juno Eclipse karakterét, mert a játékban erre nem nagyon kerülhetett sor. Kicsit erőltetettnek éreztem azokat a jeleneteket, amikor az ő szemszögéből próbáltak bemutatni olyan eseményeket, amelyeken ott sem volt. De továbbra sem tartom Sean Williams hibájának, hogy a könyv olyan, amilyen. Ez az egész történet egyébként is sokkal jobban működik a játékban, mint a regényben, de ott piszkosul. A borító pedig valami zseniálisan jól néz ki, egyszerűen öröm a kézbe venni. Egyelőre még csak a második résznél tartok. Szórakoztató könyv, de még mindig a Sötét Nagyúr a kedvencem. Majd meglátjuk, hogy milyen lesz a Fatal Alliance.
Jah, így már érthető. Sajnos nem olvastam azokat a könyveket, amelyekben elhunytak a lentebb említett szereplők, de gyanítom, hogy ejtenek róluk néhány szót.
Hát, a Star Wars világában egy átlagos ember élettartama 100 év körül van, elvégre ott sokkal jobb az egészségügyi ellátás.
Ugyan, öreg mandalori, nem vén mandalori. Egyébként róla el tudnám képzelni, hogy egy harcban veszítse el az életét, sőt, nem is várnék tőle mást. Egy mandalori igenis harcban térjen örök nyugalomra.