No, tegnap sikerült megnéznem végre ezt is (Life Aquatic with Steve Zissou).
Miután a másik Wes Anderson filmet, a Royal Tenenbaums-ot egyszerűen nem bírtam megnézni, ettől a filmtől sem vártam, hogy túlzottan lekössön - tehát viszonylag alacsony elvárásokkal tettem be a filmet a lejátszómba. Aztán koppantam, mert percek alatt behúzott a film! Az egésznek valami nagyon egyedi, vicces, abszurd, komolytalan stílusa van, de mégis elbűvölő varázs árad a filmből. Hihetetlen kombókat dob Anderson a képekkel, érzelmekkel, poénokkal és persze a zenéivel... Nekem nagyon bejött - persze ebben még nagy szerepe van Mr. Bill Murray-nek is, aki megint bizonyítja, hogy miért ő az egyik kedvenc komikusom
Mindent egybevetve nekem nagyon nagy meglepi volt a film, és mindenképp ott a helye a polcomon...
Örömmel olvastam kritikádat. Ugye, hogy nem tudod egészen pontosan, hogy mi fog meg benne. Olyan egyedi a stílusa minden szempontból, vagyis amiket leírtál. A macskás, a bálnás poénokon azt hittem, ott halok meg.