Először is, nem az ilyen tettre írtam "oksot", hanem amit én is részleteztem. A nyolcvanas évek elején nálunk, a környékünkön, a felesleges újszülött kismacskákat rossz szóval idézve így intézték el. Menhely nem volt, állatorvost meg akkor láttunk amikor kötelező volt beoltatni a tyúkokat. Nem volt minden utcasarkon állatorvos, mint manapság. Amely kismacskára gazdi mutatkozott annyit meg megtartottunk. Szomszédokban is dögivel voltak macskák, akárcsak nekünk is. Gyerek fejjel persze én se fogadtam el ezt a megoldást, sírtam is anno eleget. Szüleim se lelkesedtek a műveletért. De még mindig jobb a szülés után rögtön megfojtani az állatot, mint pár napos korukban, vagy éppen megmérgezni. Az öreg szomszédasszonyok művelték is ezt elégszer. Arról nem is beszélve, hogy szerintem jelenleg is vannak vidéken ilyen megoldások. Egy megszületett kismacskát meg ne hasonlítsunk már egy csecsemőhöz. Ennyi erővel szapulhatnánk azt is amikor elaltatással végeznek az újszülött állatokkal. Nem szép dolog semelyik se, de megfelelő megoldást még senki se talált ki. Ha nem lesz gazdájuk úgyis elpusztulnak.