Levelek Ivó Dzsimáról.
IGEN, IGEN, IGEN!!!! Így kell egy tökéletes giccsmentes, túlerőltetés nélküli háborús filmet összehozni! Egyszerűen remekmű mégha a teljes képhez hiányzik is a Dicsőség zászlaja. Eastwood egy zseni! Nem szarozik, kőkeményen mőgé látt a dolgoknak. Ha kell finoman érzelgős jeleneteket használ, ha kell akkor a durva erőszakot....de így van jól! Ez adja meg azt a feelinget amit más háborús filmben mégcsak keresni sem érdemes, mert legtöbbjük csak a lőjünk mintazállat hatásvadászattal él. De Eastwood nem! Simán elmehetne japán rendezőnek is. Nála a -japán- katonák nem gyilkológépek hanem ugyanolyan családapák mint a "rágógumizó" amcsi társaik.
A film ismétlem kötelező darab minden olyan műkedvelőnek aki nemcsak a féktelen lövöldözés érdekli hanem maga az a érzelmi többlet ami egy egyszerű fiúból, apából katonát csinál.
Na nem is szaporítom a szót; hatása alatt is vagyok, nameg a bővebb és apróbb dolgokhoz le kell ülepedjen minden . Továbbá a teljes képhez még hátravan a "testvére"
10/10
ui: Ami nekem egyedüli negatívum az a film zenéje. Nem az, hogy rossz hanem egysíkú. Egy dallam megy végig :S