Nute Gunray

Azért többen lehettek olyan idealisták, akik azt gondolták, hogy a yavini győzelem után a Birodalom kártyavárként omlik össze. Dodonna persze reálisan látta a helyzetet, de nem biztos, hogy mindenki.

Talán van esély hogy ők is felbukkanjanak a 2. évadban.

Nem, de együtt fognak nyomozni Tengely és Andor után.

Ez melyik képregényben van? Magyarul megjelent?

Egy Mothma-Palpatine konfrontáció feltenné az egészre a koronát. Amedda nem ellenfél, ő csak egy talpnyaló, abból sem a legélesebb fajta.

Mas Amedda? Elképzelhető.

Lehet már Luthent gyászolja. Brutális lesz ez. És szerintem az Palpatine a szenátusi főpódiumon, a Rebels-ben látott álcával.

Egész bolygók pusztultak ki a nihilek által okozott konfliktus miatt (a drengireket ne is említsük), nehogy már relativizáljuk ezt.

Boldog születésnapot @Szisz és @RacerX!

Nem hiszem, hogy az Új Köztársasághoz, mint államszervezethez kéne kötni a "sunrise"-t. A háború nem ért véget Jakkunál, csak szunnyadt pár évtizedre, a Birodalom fennmaradt csak más néven és más formában. Lehet, hogy amit Luthen ( és sok más arctalan, névtelen hős) elkezdett, az majd csak Exegolnál fog beérni, nevezetesen megszabadulás a Palpatine nevű Galaxist behálózó mételytől. De ezt majd még meglátjuk. Ezzel együtt is azt gondolom, hogy Luthen nem élte meg a Yavint, és neve az örök feledés homályába került az évtizedek múltával.

Vagy legalábbis így tudjuk. És persze az ÚK tényleg nem tökéletes, de azért pont a Skeleton Crew-ban láthattuk, hogy hatékony szervezet és (kezdetben) képes fenntartani a rendet, vagy legalábbis a Galaxis jelentős részében igen. Opportunista politikusok mindig lesznek, nyilván az ÚK sem egy utópisztikus szervezet, de azért amit eddig láttunk, a Birodalomhoz még a Mandalorian-ban látott coruscanti visszásságok sem érnek fel. De Luthen kapcsán én mindig azt éreztem, hogy a "sunrise" itt a Yavin-Endor-Jakku eufóriát jelenti. Vagy akár a szervezett, hivatalosan is létező Szövetséget. Ő a korai lázadás alakítója, egyike azoknak az ismeretlen figuráknak, akiket a későbbi fejlemények, hősök fényében nyomtalanul elfeledtek. Már csak az eszközei miatt is. Az idealista Mothma, aki építi az Új Köztársaság ideológiai és erkölcsi alapjait, olyan embert biztosan nem emelne piedesztálra, aki saját bevallása szerint is a Birodalom eszközeivel küzd a Birodalom ellen. A színfalak mögött persze - akik ismerték - mind tudják, hogy Luthen érdemei elévülhetetlenek, de egyáltalán nem hős alkat. Egy "szürke eminenciás". Szóval lehet, hogy majd pont Mothma fogja az emberi emlékezetből kitörölni Luthen személyét és tetteit. Luke, Leia és Han, és még néhányan elhomályosítanak mindenkit. Pedig ezek az emberek kellettek ahhoz, hogy aztán Luke ott ülhessen az X-szárnyújában és kilőhesse azokat a protontorpedókat. Aztán majd meglátjuk.

- Libabőrös lettem és könnyeket csalt a szemembe Nemik kiáltványa és Maarva beszéde is. - A Ferrix kultúrájának számos aspektusát megismertük a sorozat során. Ez a gyászmenet nagyon megindító volt. Egyik kedvenc bolygóm lett. - Így másodjára nézni, tudva, hova fog kijutni az egész... végig rendkívül izgalmas volt, és amikor a Ferrix lakói fellázadtak, az valami katartikus érzés - Kíváncsi vagyok, ha nincs a robbanás, mikor kerültek volna elő az éles fegyverek. Mert nem kérdés, hogy előbb-utóbb eldördül a sortűz - A rész végén Luthen első igazán őszinte, szívből jövő mosolya az adhani rablásról való értesülése óta

Persze, lehet, hogy Luthen megdicsőül és az Új Köztársaság egyik alapító atyája lesz, de ez snassz lenne tekintve a karakter tragédiáját. Ő maga mondja, tudja, hogy egy olyan szabad világért küzd ("sunrise"), amit ő már soha nem láthat meg. Ha ettől eltérően alakulna a sorsa, szerintem az veszítene ennek a monológnak a hatásosságából. Luthen manővereit, hálózatának kiterjedtségét még egyébként Mothma sem látja át teljesen.

Miután Luthen elmondta a monológját, hogy az ő nevét el fogják feledni tettei ellenére, kizártnak tartom hogy túlélje.

- Maarva halála annyira valóságos: hajnal van, a legközelebbi szerettei csöndben beszélik a teendőket, szellőztetnek, takarítanak. B2 gyásza pedig egyenesen szívszorító - Andor és Melshi szökése ismételten azért lehetséges, mert a Birodalom semmibe vette, kifosztotta a helyi lakosság életterét - ezáltal újabb és újabb ellenséget szerezve magának. - Syril meglopja az anyját, hogy vissza utazhasson a Ferrixre - Minden paranoiája ellenére nekem itt némi szimpátiát felvillantott Saw, amikor először zsigerből elutasítja még a gondolatát is, hogy Anto Kreegyrt - akit pedig ő nevezett korábban idiótának - beáldozzák a nagyobb jó érdekében. Az ellenkezése és szókimondása szükséges volt ahhoz, hogy Luthen halljon ellenérveket is a végtelenül érzelemmentes és vérprofi Keyla helyeslése mellett. - Luthen manőverei a vonósugárból való kiszabaduláskor még mindig elképesztőek. Lesz mit megmagyaráznia a jérőrhajó kapitányának. - A rész végén Andor megtudja, hogy anyja meghalt. Közben a gyönyörű naplemente és a szomorú melódia.. Cassian élete végképp fordulóponthoz ért.

- A legmélyebb karakterdrámák sora ez a rész. A dühtől és kétségbeeséstől remegő Mon. A kezdeti bizonytalanság után magát egyre inkább belehergelő Kino. Vagy éppen Luthen, aki oly sok idő után teljesen őszintén kiadhatja magából összes nyomorúságát. - A börtönlázadás egyszerre tomboló dühe és felszabadító mámora remekül átjöttek a képsorokon - A lázadás két színtere: a világos, fényűző nagykövetség a díszes csillárral és Coruscant öröksötét alsó szintje - A BBI-be beépített ember van olyan fontos személy, hogy akár egy lázadósejtet is feláldozzanak érte - egy olyan mély és gyötrő dilemma, amivel a lázadóknak még sokszor szembesülnie kell

- Dedra Meerónál csak a szadista doktor volt vérfagyasztóbb ebben a jelenetben. Remélem, a fejére rakják azt a szerkentyűt egyszer. De persze pont az Andorban nincsenek ilyen mesébe illő igazságtételek, - Bix ostobaságot csinált, hogy felfokozott birodalmi jelenlét közepette próbált kapcsolatba lépni Luthennel (aka Vevő aka Tengely), és ez sajnos Salman életébe került. - Cassian nem vesztegeti az időt, szökési terve annak ellenére előrehaladott állapotban van, hogy alig egy hónapja érkezett meg. - Kino Loy minden jelenete aranyat ér - Mothma kétségbeesett próbálkozása a végtelenül közönyös, mi több cinikus, Szenátusban elkeserítő. Nem ezen a színtéren fog diadalt aratni a Birodalom ellen, és ezt ő is kezdi végérvényesen belátni. - Rendesen meglepett annak idején Mothma és Vel rokoni kapcsolatba. A csaj szellemes riposztjaival ügyesen helyre tette a kötekedő Perrint is. Tetszett, hogy Vel azokat a mondatokat mondta vissza Mothmának, amit Cinta mondott neki az előző részben. - Lagret százados mindig akkora baromságot nyög be, nem is értem, hogy lehet százados. Hogy adhatta volna el Andor a Starpath egységet, amikor azt a birodalmiak megtalálták a helyszínen?... - Syril Karn megszállott tekintete most sem volt kevésbé ijesztő. Dedra tekintetében egyszerre lehetett észrevenni a vonzódás halvány jelét és a végtelen undort. - Ritka, hogy a Birodalom a széleskörű lerohanás helyett egy ilyen leleményes akciót szervez meg, már ami az elfogott hajó Kafrene-hez történő szállítását illeti a halott pilótával a fedélzetén.

Egy-két hete megjelent a könyv.

- Narkina 5 továbbra is végtelenül sivár és lehangoló. Depresszív hangulatban nem szabad nézni ezt az epizódot. - Talán itt éreztem leginkább feltűnőnek az idegen lények hiányát - Cassiant először láttam sokkos állapotban. Aztán persze gyorsan alkalmazkodik az új helyzethez. - Narkina mellett most már a Ferrix is nagyon lehangoló ezzel a birodalmi jelenléttel. - A Mothma-jelenetek megmutatják milyen is a vezető publikum hangulata, hozzáállása a Birodalmat illetően - A lázadás ügye viszont a Hogyan tovább? állapotába került. Luthen először tűnik a profi álcáján túl emberinek, kétségekkel, gyötrődéssel - A rossz hangulatot fokozza a végtelenül provinciális gondolkodású és összefértetettelen Saw megjelenése is. Ahogy kimondja a végső ellenérvét, hogy Kreegyr eredetileg szeparatista volt... azok akik anno húga halálát okozták. Esély sincs itt az együttműködésre.

Syrilt ahhoz a fajta biztonsági őrhöz lehetne hasonlítani, aki rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít munkájának, és öntudatosan már-már a Rend egyedüli védelmezőjének tekinti magát. Persze nem csoda, az anyja világéletében elnyomta.

Ha volt is valami ilyen, az még a Birodalom előtt volt, nem? Maga a flashback még a Klónháború előtt játszódik.

- Nem szeretem mindenhova bevinni az aktuálpolitikát, de a rész elején Luthen és Mothma beszélgetése akár a mai magyar politikai helyzetről is szólhatna. Az Andornál jobban még egyetlen SW produktum sem vázolta fel valóságosabban az elnyomó rendszer természetrajzát. - Mothma és Tay Kolma beszélgetése zseniális. Itt mutatkozik meg leginkább, hogy a nő vérbeli politikus. Genevieve O’Reilly jutalomjátéka. - A főszereplők közül Kleya az egyetlen, akiről nem igazán tudunk meg semmit. Az biztos, hogy egyfajta védvonal szerepét tölti be Luthen és a hálózat többi tagja között. - Kétfajta disztópia is megjelenik az epizódban. Egyrészt ott van Syril új munkahelye, amely a klasszikus rideg és steril, uniformizált stílust képviseli. Másrészt a niamosi rögtönítélőbíróság berendezése (a ventilátor, a félsötét terem, a látványra előnytelen, elhízott és ápolatlan "bírónő") meg az olyan posztapokaliptikus világokat idézi, mint mondjuk a Mad Max. Nekem leginkább a Star Trek posztatomikus horror korszaka jutott eszembe. - Ha az összes birodalmi tiszt olyan lenne, mint Partagaz, aki hallgat és figyel a beosztottjaira, a Lázadásnak esélye sem lenne.

- Továbbra is az egyik legütősebb akcióorientált epizód a SW sorozatok történetében. - Az elejétől a végéig feszültség és izgalom, van itt beszivárgás, egy vérbeli heist elevenedik meg - A váltakozó képsorok (a rablás illetve az aldhani törzsi szertartás, majd a Szem égijelenség) továbbra is fenomenális - Ahogy Jayhold beszél az aldhaniakról... A Birodalom vesztét mindig az okozza, hogy semmibe veszi és lenézi az "alacsony kultúrájú" népeket. - A néhány rész alatt megkedvelt vagy éppen megszokott karakterek pillanatok alatt hullottak el - ahogy a valóságban is. Nincsenek itt hősies önfeláldozó, lassított jelenetek. Gorn és Taramyn jószerivel fel sem ocsúdhatott. - Karis Nemik halála sem túl drámai, ám annál valóságosabb. A lázadók mitológiája a későbbiekben majd minden bizonnyal hozzákölti a magáét a személyével és halálával kapcsolatban. - Cinta a legprofibb. Velt átrugdossa a holtponton, majd habozás nélkül lepuffantja Petigar ezredest. Rengeteg sérelem érhette őt a Birodalom részéről (említik is, hogy a családját rohamosztagosok mészárolták le). - Arvel hidegvérű lepuffantása... újfent hidegrázós volt számomra, amelyhez hozzá tett annak a bolygónak a különös atmoszférája is. - Birodalmi Szenátus, el is felejtettem. - Ami talán egyedüliként nem tetszett, hogy Luthen elég bárgyú módon tudta meg, hogy az akció sikerrel járt.

Eddig három részt láttam. A tendencia jó, részről-részre egyre jobb. A rendezői változatot érdemes nézni.

- Tipikus "vihar előtti csend" epizód - Cassian rendkívül módon tud rezonálni a körülötte lévők hangulatára, érzéseire, kiváló megfigyelő, talán azért is, mert hiába címszereplő, mintha mindvégig, minden szituációban kívülálló lenne. Amikor a küldetés előtti utolsó nap félelmeiről beszél, az volt eddig a legerősebb jelenete a sorozatban. - Ha belegondolok, hogy az Andor előtt Mon Mothma csak egy sematikus karakter volt... most meg már ismerjük a férjét, a lányát, szorongásának minden pillanatát. - A hétköznapi élet sokszor a látómezőn kívül marad. Főleg az olyan átlagos élet, mint Syril és anyja, akik nem egy isten háta mögötti helyen tengődnek mondjuk rabszolgaként, vagy valami bűntanya gettójának kellős közepén, hanem talán reprezentálják a Galaxis (alsó-)középosztályát. Egyszerű, de azért tisztes élet. A coruscanti panelsor. - A változatosság kedvéért néha jó látni a birodalmi tisztek közötti professzionális munkakapcsolatot, mint amilyen Dedra és segédje, Heert közös nyomozása. - Ferrixen rohamosan bővítik a birodalmi jelenetet, és már konfiskálták a helyi hotelt is, a későbbi ferrixi "Andrássy út 60.", amely annyi szenvedés színtere lesz. Közben pedig az öntelt, de annál alkalmatlanabb Tigo legfőbb gondja, hogy prefektusi címet kapjon, mert az olyan jól hangzik. Valahol itt vérzett el a Birodalom humánpolitikája, ezen a szinten.