Nute Gunray

Amit te leírtál, az a Marvel-univerzum, ahol számtalan idősík van rendszertelenül, mert egyik képregényíró sem vette a fáradtságot, hogy a többiekhez alkalmazkodjon. Nettó borzalom lenne, ha ez a Star Wars-ban meghonosodna, amelynek hatalmas előnye, hogy az univerzum koherens egészet alkot rengeteg crossover-rel és utalásokkal. Legyen az kánon vagy a most már alternatív idősík, a legends. Jó ez így.

Itt még nyilván meg van kötve a szerzők keze. Az EP9 után ki lesz töltve az a sokévnyi ismeretlenség és akkor nyilván kapunk grandiózusabb történeteket is. Másrészt a filmek, sorozatok, animációs sorozatok mellett a regényekre az új Disney-érában, érzésem szerint, természeténél fogva nem jut akkora hangsúly, mint annak előtte, amikor 1983-99 között pl. egyáltalán nem volt SW film, és előtte meg utána is 3 évenként. 2015 óta mindig van valami a moziban, tévében, ami Star Wars.

G canon: George Lucas, ebbe a filmek mellett a legutolsó nyilatkozata is beleszámított, ezért lett pl. Obi-Wan szülőbolygója a Stewjon, amit hasraütés-szerűen Jon Stewart műsorában talált ki. T canon: azaz televízió canon, ez volt a TCW, ez nagyon sok klónháború idején játszódó képregényt, regény ennél fogva felülírt C canon: könyvek, képregények, videójátékok S canon: ez kb a "gagyi" megfelelője, amelyet nyugodtan bárki felülírhatott a C kategóriában. Jedi herceg-sorozat, Holiday Special stb. D canon: Ezt a Detours c. paródiasorozatra hozták létre, de ezt a Disney-vétel miatt soha nem vetítették le, így ezt a kategóriát nem használták N canon: ide tartoznak a nem kánon művek, "mi lett volna, ha" történetek, Tag és Bink stb.

Mármint Jyn?

Szegény kis Yoda már ott rettegett. Jaj, én nagyon sajnáltam őt annál a jelenetsornál. Egyébként egy kollégámat csak fél óra után tudtam meggyőzni, hogy nem, az a céhes fejvadász csóka nem Lando Calrissian...

Ez a TCW-könyv akkor annyira nem érdekel. Hát már 70 év felett van, szóval bőven nyugdíjas. Remélem, valami grandiózus könyvet ír, azért nagy a csend körülötte.

John Wick 3 Látványos és agyat kikapcsoló film, amely néha már-már önmaga paródiája. A Marokkó-jeleneteket, minden mészárlás dacára, már untam, de ami előtte és utána volt, az nagyon tetszett. Azért remélem a berendelt negyedik résszel már tényleg vége a szériának.

Biztos, hogy merőben más történetet kapunk, még abban sem vagyok biztos, hogy Veruna király személye, mint a Padmét megelőző közvetlen uralkodó, kánon-e. A Kereskedelmi Szövetségnek azonban így is szerephez kell jutnia, én nagyon várom Gunray és a régóta hanyagolt Haako felbukkanását, és persze Palpatine szenátor machinációit. Szóval ez lehet még jó. Minden hibájával együtt nekem A királynő árnyéka tetszett, így bizakodom. SW politika forever! A TCW Anthology könyvről most hallok először. Az mi lesz? Még valami: Ha már a Darth Plagueis felmerült, Lucenót nagyon hiányolom. Fog ő még írni valamit? Nem csodálkoznék, ha már visszavonult volna, de rettentően sajnálnám, nekem mindig ő marad a kedvenc SW-íróm.

Én ezt nagyon várom.

Nekem az tetszik leginkább, hogy a jawák itt úgy voltak bemutatva, hogy veszélyhelyzetben igenis meg tudják védeni magukat. Mando hősünk itt könnyedén otthagyhatta volna a fogát, szerencséje volt, hogy nem sugárvetővel lőttek rá a homokjáró tetejéről.

Non-binary. Ennek mi a magyar megfelelője?

Az EP7 és a Solo után nagyon nehéz ez a döntés. Mindkét szereplő az első szereplésüktől kezdve nagy utat járt be. Han Solo karaktere nálam az EP7-nél érte el a csúcsot, addig "csak" egy nagyképű és mégis bajtársias csempész volt. Az ébredő Erő-ben azonban Ford szvsz mindenkit lejátszott a színről és Han halála a SW történelem legikonikusabbjai közé tartozik, ez nem vitás. Ahsokával szemben nálam ez el is dönti a kérdést, így rá szavazok.

Taka, a pilóta és kém, aki elkíséri Hant és Landót a küldetés során.

Megőrülök, ha Tarkin-ból meleg karaktert csinálnak. Most olvastam el A végső dobás c. Han-Lando könyvet, ott meg kiderült, hogy az egyik szereplő transzgender (ez nekem nem tűnt fel, de az eredetiben a "they" névmást alkalmazzák rá).

Daniel José Older: A végső dobás Uh, ez most nagyon nem jött be, rég olvastam ilyen zavaros és érdektelen történetet. A kronológiába láthatóan már az író is belezavarodott, az eltelt évek sehogy sem jönnek ki. Mikor a szálak végre összeérnek, abban sincs köszönet, a történet teljesen abszurd, ezek a mutáns organikus-fém keverék droidok a Legends legrosszabb könyveit idézik. A főgonosz utapaui, Gor motivációt sem sikerült megértenem. A nyomozás szál is katasztrófa. Lando tök véletlenül meglát egy hasonló zöld köpönyeget egy űrállomáson, amelyet Gor is viselt és azon indulnak el. Aztán, mikor később elutaznak a Kashyyyk-ra hogy felszedjék Chewbacca-t, kiderül hogy több vuki is rejtélyesen eltűnt a közelben. Két mondat után Han-ék leszűrik, hogy e mögött csak is Gor állhat, akit ők egyébként is keresnek. A kódtörő ewok-on is kiakadtam... Ami tetszett, hogy hangsúlyosabban megjelent Han kétsége és aggodalma a családi élettel és az apaággal kapcsolatban. Ezzel a régi Legends is sokat foglalkozott. Lando kapuzárási pánikja a megállapodást illetően viszont kissé sablonos és kiszámítható volt, és néhol már untam a rinyát. Nagyon felejthető ez a könyv, az EP7 könyvváltozata után a legrosszabb canon regény, amit eddig olvastam. Ennél az Utóhatást is sokkal de sokkal jobban élveztem. A borító viszont nekem bejött.

Még nem döntöttem el, hogy tetszik-e ez a borító.

Igen, Ryloth nekem is eszembe jutott a poszt írása közben, de ott a civilek elpusztítását emlékeim szerint madártávlatból láthatjuk (amely ezzel együtt is, vagy pont ezért, rendkívül hatásos jelenetsor). Én talán most először éreztem a szeparatista droidhaderő rettegett voltát.

A Kolibri, amelyhez az ifi SW kiadványok tartoznak, eléggé megszűri, hogy mi jelenjen meg és mi nem.

Szerintem az olvasók nagy része, a legendákat és a kánont is olvassa, így nem hiszem, hogy ezzel a lépéssel a kánon javára új olvasókat szereznének. Engem az azért jobban meglep, hogy az éves TOP20 eladás alapján a képregényekre sokkal többen vevőek. Szerintem a Szukits is erre fog ráállni, mert a kánon képregényekből azért sokkal nagyobb a választék. Én abban is bízom, hogy az EP9 után valóságos dömping lesz a könyvek kiadását illetően az USA-ban.

Sejtettem, hogy innen fújhat a szél, miszerint a Disney a kánon felé akarja terelni az olvasókat. Nem mintha erre nagy szükség volna, hiszen a Szukits a minőséget megtartva képes volt párhuzamosan kiadni kánon és legendák regényeket, ráadásul nem kis mennyiségben, és az összes könyvet vették, mint a cukrot. Ez most eléggé anyagi vissszaesés lesz a kiadónak, egyelőre elég lassú tempóban és kis mennyiségben jelennek meg kánon regények az USA-ban is, az évi 10-12 db könyv sajnos már nem lesz tartható. A képregényekre persze rá lehet gyúrni, de én mindig a regényeket fogom preferálni.

A két karakter nem egy súlycsoport. Egyelőre.

Boldog születésnapot!

Ez egy fantasztikus rész volt, a sorozat eddig is magas színvonala egyértelműen felfelé ível. Elég sokan leírtátok a lényeget, így csak pár észrevételre szorítkoznék. Sok értetlenkedést váltott ki különböző fórumos felületeken, hogy minek szerződtetni egy elsőosztályú sorozatszínészt egy olyan főszerepre, ahol a karakter soha nem veszi le a sisakját. Ez a fejezet megadta a választ. Pedro Pascal, arckifejezés híján, olyan mesterien alkalmazza a tesztbeszédet, a különböző gesztusokat, hogy szinte már mesél az a maszk a hordozója lelki világáról vagy éppen lelkiismeretének tusakodásáról. Nálam a rész egyik kulcsmomentuma volt, amikor a hajójában ülve végül elhatározáshoz jut. Nagyon szép jelenet. Talán itt volt a legcukibb a Baby Yoda. Amikor panaszosan felsírt, miközben a doktor kivitte a teremből, majd megszakadt a szívem. A Disney hülyére fogja magát keresni a plüssfigurákból és további kellékekből. Örültem, hogy most nem kellett az Erőhöz folyamodnia. Ízig-vérig western-stílusú összecsapásokat láthattunk, mind a birodalmian búvóhelyén, mind pedig a rész végén. Greef odavetett félmondata jelzi, hogy mennyire távol is van az Új Köztársaság és az általa lefektetett alapelvek. Úgy tűnik, most minden korábbinál nagyobb a szakadék a Mag és a Perem között. Megtudjuk, hogy bár Mando ki nem állhatta a Birodalmat (érthető okokból), az Új Köztársaságért sincs oda, egyenesen kész "viccnek" titulálva a kormányzatukat. És valóban; Mon Mothma pacifista és fegyverleszerelési elképzelései meglehetősen szürreálisnak tűnhetnek a zsarnokok és bűnbandák uralta klasszikus Peremvidéken. Greef-től azt is megtudjuk, hogy még Jakku után is vannak birodalmi hadurak, akik egy-egy szektort még úgy-ahogy uralmuk alatt tartanak és az egykori birodalmi haderő maradéka nem egyszer valóságos felbérelhető zsoldosegységekként funkcionál. A fejvadászok nyomjelzője egyszerre szólal meg a Mando "dezertálása" után; nekem is a John Wick jutott eszembe. Nagyon hatásos jelenet volt. A rész végi összecsapásban ott van az elesettek között Iselo és Chussido is, az egykori Felhőlovasok tagjai is. Személyük is bizonyítja, hogy annak idején a szervezett és centralizált Lázadók Szövetsége előtti korai ellenálló sejtek, humán- és logisztikai erőforrás híján, nem egyszer bűnözői elemekkel kerültek kapcsolatba, ide értve csempészeket, fejvadászokat, anarchista terroristákat, Ezután a birodalmi propagandaosztálynak már nem volt nehéz ezeket a kétes és esetleges jelenségeket ráhúznia a Lázadás, mint szerveződés egészére. És bár a két szereplésük közt cirka 20 év telik el, a Felhőlovasok sorsáról sem tudni, hogy egyáltalán túlélték-e azokat a sötét éveket, a két fejvadász sorsa talán azt is tükrözi, hogy hiába a Birodalommal szembeni harc, az nem jelent automatikusan egzisztenciális felemelkedést a győzelem után, és ezek az elemek az új berendezkedésben már nem tudták megtalálni a helyüket, és az illegalitás talaján megmaradva kénytelenek voltak visszatérni eredeti szakmájukhoz, Mióta először megjelent, most volt a B2-es szuper harci droid legfélelmetesebb és leghatásosabb belépője. A szakadár harci egységeket korábban hajlamosak voltak a Star Wars-ban a bohózat oldaláról megközelíteni (lásd prequel és TCW), most azonban ízelítőt kaphattunk arról, milyen iszonyatos rettegést válthatott ki a Galaxis lakóiban, amikor ezek a hideg lelketlen gépszörnyetegek sorra leigázták a bolygókat, kíméletlenül pusztítva. Ebben a pár másodpercben szinte többet láthattunk a Klónháborúk iszonytató poklából, mint az egész TCW-ben, ahol nyilván a civilekkel szembeni háborús bűntettek ily nyílt megmutatására nyilván nem lehetett mód. Ez a B2-es nem az a bugyuta és visító B2-es volt, amelyet Artu lelocsolt gépolajjal és lazán felgyújtott az Invisible Hand fedélzetén. A nagydarab mandalori neve, aki először kikezdte hősünket, majd mégis a legnagyobb természetességgel szállt az oldalán harcba (bizonyítva ezzel a törzs összetartását minden körülmények közepette), Paz Vizla. Talán rokona lehet Pre Vizslának? Szerintem igen, bár a vezetéknévben van eltérés, de lehet hogy ez elírás az alkotók részéről és később ezt javítani fogják. Itt a topikban többen "Pre Vizla" néven emlegették a Halálőrség egykori fejét, de annak a karakternek a vezetékneve Vizsla volt (ez a név a Legends-ből lett kölcsönözve, lásd Tor Vizsla a mandalori polgárháborúban). Egy szó mint száz, itt szerintem elírásról lesz szó, és a szereplő helyes neve Paz Vizsla.

Darth Plagueis.

Luke vagy Kylo a tippem.