Nute Gunray

Hát nem.

Kinek nem lenne ez tiszta 2017-ben?

Ez az a franchise, amelynek eddig egyetlen darabjával (legyen az pc-játék vagy film) sem találkoztam.

Inkább 50 oldalas az (anno még megvettem). A címet leszámítva valóban nincs semmi közös a filmmel, amely bár látványos, de elfelejtettek hozzá normális sztorit írni. És bár ezúttal sokkal részletesebben is megismerhettük a varázsvilág működését, valahogy számomra ezek a jelenetek is erőtlenek és ötlettelenek (pl. mágus-ENSZ) voltak. Egyébként én a HP-filmektől sem voltam soha elájulva, kivéve talán az azkabani fogolyt, az jól sikerült. Visszatérve az esetleges magyar kapcsolatokhoz: remélem, hogy Gellert Grindelwald magyar származású lesz, keresztneve után adná magát a helyzet.

Megnéztem, ezek inkább csak légből kapott spekulációk, de legyen igaza a videó készítőjének.

Én néztem, örülök az eredménynek, de maga a futam nem volt nagy szám. Jó lenne, ha a Mercedes- dominanciát megtörné már valaki, máskülönben sima Hamilton-szezon lesz ez (Bottas ugyanis véleményem szerint egy jó "iparos", tipikus hasznos másodpilóta, de semmi több, míg Rosberg azért komolyabb ellenfél volt neki). A rózsaszín Force India nagyon frankó.

A 0-3-ról senki nem akar írni?

Vége az évadnak? No, akkor hamarosan neki kezdek a darának.

Ezekre mind nagyon kíváncsi vagyok. szerk: majdnem írtam, hogy ez a poszt a Legends-topikba való, de végső soron negyedikként ott van a canon Thrawn is.

Üdv itt!

Stoltz a Maszkban kiváló volt, de itt el sem tudtam volna képzelni McFly-ként.

Igen, Glover magasabb gázsit kért, amit nem tudtak teljesíteni, ezért cserélték le a második részre.

Ezeknek a bele erőltetése a sztoriba az izzadtságszagú (szerintem). Olvastam eddig kb. 6-7 kánon regényt, annak felében volt meleg szereplő (még a Vérvonalban is, igaz nagyon mellékesen utalva, az nekem sem tűnt fel). Egyébként pont Sinjir esetében nem volt zavaró, hogy a másik vadászterületen mozog, mert ott volt ennek dramaturgiai jelentősége. A többi viszont szerintem felesleges és erőltetett megfelelési kényszerből fakad. De ez itt már OFF.

Kicsit félve kezdtem neki a regény olvasásának, egyrészt beleolvastam a lenti és más fórumokon elhelyezett vélemények némelyikébe, másrészt a könyvet kinyitva rögtön feltűnt a vastagon szedett betűk közötti szellős sorok, amelyek valamiért a rossz emlékű Valhalla Páholy SW-könyveinek tipográfiai színvonalát juttatták az eszembe. A könyv első fele az ifjúsági jelleg és az időnként gyermeteg megfogalmazás ellenére is tetszett. A Vérvonal, a Tarkin, a Katalizátor és az Utóhatás két részének galaktikus nagy eseményei után jó volt olvasni egy efféle mikrotörténetet, ahol csak egy kisebb közösség boldogulása a tét. Persze amikor bejelentették a regényt, én is sokkal többet vártam. Ahsoka Rend-utáni közvetlen életéről továbbra sem tudni semmit, arra itt csak elejtett utalások történnek (Mandalore, Rex stb.) Talán ennek az elmesélése egy később multimédiás projekt feladata lesz. De visszatérve az Ahsokához: a könyv első része tehát tetszett, egy könnyed kalandregény keretében lehetőség adódott bemutatni egy kis közösség megpróbáltatásait, a Birodalom stratégiáját egy amúgy nyersanyagokban szegény bolygó (hold) kiszipolyozására, és mindeközben felszínre kerülhettek Ahsoka morális dilemmái és beilleszkedési nehézségei. Éppen ezért nálam a könyv első fele működött. De aztán ez drasztikusan megfordult, amikor Ahsoka elhagyta a Raadát. Az ezután következő jelenetek véleményem szerint összecsapottak, Ahsoka bármiféle koncepció nélkül utazgat vissza Thabeskára, majd Ilumra, Alderaanra, miközben többhónapos tevékenységét néhány sorral letudja a szerző. Aztán olyan helykitöltő és funkciótlan jelenetek következnek, mint Ahsoka beszervezési kísérlete a Fekete Nap részéről, de vannak itt teljesen értelmetlen flashback jelenetek is, amelyeknek szintén csak az a szerepe, hogy bővítsék az oldalszámot. Aztán ahhoz képest, hogy az egyébként totál jellegtelen Hatodik Testvér milyen kegyetlen belépőt tett a Raadán, a lezárás már-már kínosan egyszerű, Ahsoka néhány bekezdés alatt végez ellenfelével, ráadásul teljesen abszurd módon. Egy szó mint száz, a könyv második fele összecsapott, egymásra dobált jelenetek funkciótlan kavalkádja. Azt már meg sem említem, hogy ismét kaptunk egy homokos szereplőt. Ki van adva az íróknak, hogy egy regény, egy meleg karakter?! Sok lesz ez már, ráadásul itt is izzadtságszagú volt az egész. Gyenge közepes.

Boldog születésnapot!

Sky és Bomarr véleményével értek egyet. Egy sodró lendületű akcióregényről van szó, amely Kemp írói stílusának sajátja. Egyedül a Vader-Palpatine jelenetek erőtlenségét és súlytalanságát sajnálom, mert ez tényleg egy kihagyott ziccer volt (bár ide talán már Stover kellett volna...) A Hera-Cham dologgal kapcsolatban szerintem eléggé meg volt kötve az író keze, aki így olyan biztonsági megoldást választott, hogy a későbbi Rebels-epizódokkal ne ütközött (azt vettem észre, a Story Group sem feltétlenül következetes egy-egy eset kapcsán).

Mert akkor ebben az esetben nem a könyv rovása, hogy számodra nem volt tétje a történet kimenetelének, legalábbis Cham oldaláról.

Dzséjt, a Rebels-epizód majd egy évvel később jött ki, mint ez a könyv, így akik pl. a megjelenéskor olvasták, nem tudhatták, hogy Cham sérthetetlen. Persze azért gyanítható volt, hogy a twi'lek túléli ezt a kalandot.

Nekem már a moziban sem volt bajom a film elejével.

Most decemberben a posta elkeverte a külföldről érkező, és már előre kifizetett csomagomat. De legalább pár dühös telefonváltás és asztalcsapkodás után néhány héttel később előkerült.

Talán lesz valami spin-off utána. Nagyon sok potenciál van ebben a világban.

Érdekes, amikor valami magyar sportsiker van, az nem szül ennyi hozzászólást... Túl van már tárgyalva ez.

Júliusig még újranézem az utolsó évadot.

Boldog születésnapot, csoli! Boldog névnapot, Pildi!

A PSG saját magát verte meg, az eredménytől függetlenül a Barca ugyanis egyáltalán nem játszott jól.