Nute Gunray

Megérdemelnék, hogy bent maradjanak.

Nekem azért volt hiányérzetem Vader és Palpatine kapcsolatának kibontását illetően.

Bocsánat a Warcraft-film rajongóitól

Azt el tudom képzelni, hogy nem csak Finn érezte magát rosszul a mészárlás után. Viszont csak neki volt olyan erős jelleme (mint akkor kiderült), hogy ellen tudott állni a tömegpszichózisnak.

Szerintem már vagy öt éve kifulladt.

Nagyon szépen játszottak. Remélem, sikerül bent maradni a főcsoportban.

Úgy van, ahogy Wilde írta. A leárazott kosarakba azok a termékek szoktak bekerülni, amelyeknek szavatossága néhány napon belül lejár.

Köszi. Megrendeltem a Sötét tanítványt és az Alkony századot.

Elég nagy baj, pedig a Cloverfield legnagyobb erénye volt.

Így utólag megértem, de amúgy egész jó sorozat volt. Rengeteg potenciál volt benne.

Ezeket én is benézem mindig.

A folytatás is kézikamera perspektívájú film?

Érdekelne a véleményetek. Két könyvet szeretnék rendelni, az alábbiak közül, melyek legyenek szerintetek? Új hajnal Battlefront: Alkony század A Jedik örököse Sötét tanítvány

Ha itthon forgatták volna valamelyik részt, biztos, hogy jelentkeztem volna statisztának. Szerintem nem mítoszromboló, a rajongás megmarad. Nem tudom, hogy Boyega mennyire volt SW-fan az EP7 előtt, szerintem az csak marketing, eléggé rájátszott ezekre az érzésekre.

Igen, hoztunk egy ilyen irányelvet, hogy mindenki írhat véleményt, csak Te nem. Még a fórumszabályzatba is be fog kerülni, csak figyelj.

Az egyik legjobb mellékszerep volt az övé.

Számomra nem volt zavaró.

GoT

Én is szívesen játszanék.

GoT A Falnál történt eseményekről:

Index-cikk a Bloodline-ról.

Igen, benéztem, elnézést.

Donátnak írtam, nem neked.

James Luceno: Tarkin Nagy érdeklődéssel kezdtem olvasni a könyvet, egyrészt, mert Tarkint mindig is érdekes személyiségnek tartottam, másrészt mert Luceno a kedvenc SW-íróm. A várakozásokkal szemben a könyv nem tekinthető teljes mértékben eredettörténetnek: a sztori 5 évvel a Klónháború lezárta után játszódik, lényegében a Birodalom hatalmának megszilárdításának egy fejezetét meséli el. A jelenben zajló cselekményt időnként megszakítják visszaemlékezések Tarkin múltjából, akinek pályafutásáról szemelvényeken keresztül tájékozódhatunk. Ezek a visszaemlékezések nem is mindig kronologikus sorrendben történnek, de ez egyáltalán nem volt zavaró számomra. A könyv nagy erényének tartom, hogy Luceno számos dolgot átemelt a Legends-ből (leggyakrabban a korábbi műveiből, amelyek már nem képzeik a kánon részét). Azonban ez azok számára, akik a korábbi EU-műveket nem ismerik, nem zavaró, mert leginkább csak szervezet-, személy- és földrajzi nevekről van szó. Egy példával érzékeltetve: míg a Legendákban Ranulph Tarkin, a címszereplő unokatestvére, ismert szenátor és a Stark Hiperűrháború egyik központi figurája volt, addig az új kánon csak a rokoni fokot tartotta meg, amely a későbbiekben aztán bármikor bővíthető. Szerintem Luceno ügyesen egyensúlyozott e tekintetben, ahol nem volt szükséges, ott nem mondott ellent a korábbi könyveinek, miközben az újonnan becsatlakozók is maradéktalanul élvezhetik a regényt. A Tarkin remekül rávilágít arra, hogy a Birodalom sokszor - merőben feleslegesen - saját maga teremtette meg ellenségét öncélú és eltúlzott megtorló akcióival. Az Antar 4 esete erre kiváló példa, ahol a Köztársasághoz/Birodalomhoz addig elkötelezett, de legalábbis lázadásra nem hajló, passzív elemeket fordított maga ellen. Ahogy Tarkin ezt nem ismerte fel az EP4-ben, úgy itt sem (az események teljes mértékben szinkronban állnak Leia híres mondatával: "Minél erősebben szorítják össze a markukat, annál többen csúsznak majd ki az ujjaik közül"). Szerintem Teller nem lázadt volna fel, ha nem érik súlyos igazságtalanságok, miközben valóban végig hű maradt a Köztársasághoz. A Birodalom azonban egész fajokat és bolygókat ítélt el a kollektív bűnösség alapján, nem törődve azzal, hogy a helyzet ennél nagyságrendekkel bonyolultabb volt, ahogy az Antar 4 és Murkhana példája is mutatta. Ahogy egy elfogott koorivai hajókapitány megjegyezte a kínzása közepette: "nem mindannyian voltunk szeparatisták". A regény sokat foglalkozik a nagypolitikával és a már ekkor is tapasztalható intrikákkal és hatalmi harcokkal a birodalmi vezetésen belül. Azt is szimbolikusnak éreztem, hogy miközben a Köztársaság alatt többezer szenátor vitatkozott egy-egy döntési folyamat kapcsán, addig most a császári trónteremben kb. tucatnyi, senki által meg nem választott császári tanácsadó (a Kormányzótanács) és katonatiszt tárgyalt a kialakult szituációról, míg a végső döntés természetesen mindenképp a Császárt illette. A Szenátusra elvétve utalnak, amely egyértelműen már csak jelképes, "konzultatív" szervezetként jelenik meg, amely azonban a legitimáció szempontjából nagyon is fontos... Tarkin nem kis bosszúságára, hiszen evégett nem lehet teljes a katonai diktatúra. Az akciók rendben voltak, Palpatine és Tarkin is megcsillogtathatta taktikai zsenialitását, ennek révén volt pár csavar a történetben. Bár sokszor elfogult vagyok Lucenóval szemben, mindenképp 5/5.