Megtehette volna, hogy élete végéig elnök marad, hisz gyakorlatilag istenként tekintettek rá. Ám ő mégis csak egy ciklust vállalt, ezzel is példát mutatva az afrikai vezetőknek.
Annyiban egy picit árnyalnám a képet, hogy Mandela 1961-ben feladta a békés ellenállást, és létrehozta az USA-ban csak terrorszervezetként nyilvánított marxista Nemzet Lándzsáját, amely kiképzőtáboraiban pl. gyerekkatonákat is alkalmazott, és keresztény feketéket is kivégeztek, amiért nem voltak hajlandóak fegyvert fogni. Persze mindez akkor történt, amikor Mandela börtönbüntetését töltötte, így neki nem sok köze volt ezekhez.
Másrészt, az 1994-ben demokratizálódott D-Afrika sem lett paradicsom; a világon Johannesburgban a legmagasabb az egy főre eső gyilkosságok száma, a fehérek üldöztetésnek vannak kitéve, rengeteg korrupciós ügy terheli a költségvetést.
Persze ezzel nem akarom enyhíteni Mandela érdemeit, csak arra akartam célozni, hogy jelképnek, idolnak ő jobban megfelelt, mint a mindennapi ügyeket vivő politikusnak. (Egyébként, szigorúan történelmi szemszögből nézve, vicces, hogy most az az USA bálványozza Mandelát, amely titkosszolgálatának nagy szerepe volt abban, hogy 1964-ben két évtizedre lecsukták. Persze változnak az idők.)