Nute Gunray

"When I see a bird that walks like a duck and swims like a duck and quacks like a duck, I call that bird a duck". Az Scorch, és kész.

Szerintem itt inkább arról volt szó, hogy utólag rendkívül kínos volt számukra, hogy egy üzleti partnerükről kiderült, valójában egy pancser, aki egyáltalán nem játszik egy ligában velük, és a bénázásai rossz hatással voltak a pyke-ok hírnevére is. Erősen túlbecsülték Roland alvilági pozícióit, akit még egy olyan személy (Cid) is meg tudott lopni, aki mögött nincs szervezett bűnözői hálózat. A fűszernél itt fontosabb volt a tekintély megőrzése.

Igazi szuperkedd volt ez a mai nap a magyar olimpiai küldöttség számára.

Igaz, valamiért a Parázs hadművelet jutott eszembe (Shattered Empire), ahol szétcseszték a Naboo időjárását, de utánanéztem és ott másként történtek a dolgok (a csillagromboló speciális műholdak tömegeit küldte az orbitális pályára, amelyek elvégezték a piszkos munkát). Az nem kérdés, hogy Kaminónak, mint kultúrának és klónozási technológiának vége, de a faj túl fogja élni, mert egy példányuk pl. a Poe Dameron képregényben felbukkan.

Azért a Venatorok össztűzereje felforrósíthatja úgy a vizet, hogy a teljes ökoszisztéma felboruljon. Ha Lama Su most túl is élte (szerintem igen), az évadot bizonyosan nem fogja.

Engem is érdekel. Bár itt a fórumon sokszor úgy összemosódik minden, nem mindig veszem észre, hogy egy adott illető esetleg huzamosabb ideje már nem ír. Például hova tűnt @pb69? Vagy akár @Fulcrum és @Merr-Sonn.

Jó hogy megint izgalmasra sikeredett a magyar nagydíj, ez is csak erősíti a létjogosultságát a F1 naptárban. Egy újabb pilóta, aki itt nyert először nagydíjat. Vannak már egy páran.

Boldog szülinapot, Ody!

Kedves modik, javítanátok az írónő nevét a Clauida Gray: Into The Dark és a Claudia Grey: The Fallen Star topikok címében? Előre is köszi!

A darói titkos létesítmény akár már a Klónháború ideje alatt is működhetett, amikor a Halálcsillag építését megkezdték, még tartott a háború (lásd Katalizátor).

Nem baj, így legalább esély van egy kiélezett bajnokságra. De ettől a Mezőkövesd-Kisvárda-Gyakadémia triótól már rosszul vagyok.

Nagyon tetszett az epizód. A látvány hihetetlenül gyönyörű volt, nem is tudom, hogy a Daro-nál láttunk-e már szebb bolygót egy SW animációs sorozatban. A készítők részről-részre túltesznek magukon e tekintetben. Feszes és pörgő léptékű epizód volt, nem kevés fejleménnyel, egyértelműen befordultunk az utolsó kanyarba a végkimenetelt illetően. Jó volt viszontlátni Gregort, a rész közepéig tippelgettem, hogy vajon melyik klón lehet a dezertőr. Az őrülete már kezdeti stádiumban van (a védjegyévé vált nevetés már némileg kihallható), valószínűleg az abafari incidenst nem úszta meg komolyabb maradandó sérülés nélkül. Ugyanígy visszatért a Republic Commando oszlopos tagja Scorch is. A Kotor 1 után az RC volt a kedvenc SW videojátékom, így különösen szívszorító volt látni, hogy az ő agyát is kimosták és zokszó nélkül beállt a sorba. És megmutatta, hogy az RC nem véletlenül volt egyik leghatékonyabb osztag a Klónháborúban. Kíváncsi vagyok, hogy a Birodalom kikiáltása után mennyi idővel vagyunk. Talán félév? Valami ilyesmi a tippem. Odafent meghozták a döntést. A klónoknak mennie kell, a minőség helyett a mennyiség lesz a fő szempont. Ezt láttuk is, az újoncok nem sokat értek hőseink ellen a Darón, még akkor is, ha egyelőre klón kommandósok képzik őket. Persze jöttment peremvidéki párafarmerekből és más nyomorból menekült, a fegyelemhez nem szokott ifjoncokból nehéz egyelőre ütőképes hadsereget szervezni. Hunterék egyelőre nem is használtak ellenük éles fegyvert, amelyre magyarázat, hogy kezdetben azt hitték, nyers klónokról van szó. Tetszett ez a furcsa átmeneti páncélzat, tök jó, hogy Ralph McQuarrie összes fiókban maradt kezdeti látványtervét felhasználják előbb-utóbb (kár, hogy ő sajnos ezt már nem érhette meg). Kíváncsi leszek, hogy mi lesz az oka, hogy e rövid kitérő után áttérnek a majd mindenki által jól ismert és rettegett páncélzathoz. Az tény, hogy most sokkal inkább helytállóbb a vödörfej gúnynév. Látványos és izgalmas akciójelenetekben volt részünk, hangulatos, az original trilogy-t idéző zenei aláfestéssel. Mit fognak csinálni a megmaradt klónokkal vajon? Összeszorult a szívem, amikor a még gyerek klón aggódva kérdezte, hogy de ugye továbbra is katonát nevelnek belőlük? Egész létezésének értelme ment a levesbe, egy leselejtezett és elavulttá vált termék, amely pedig épphogy elhagyta a gyártósort. Nagyon jó volt Lama Su és Nala Se beszélgetése a Birodalom természetéről. Itt már nem pusztán arról van szó, hogy utóbbi felmondott egy üzleti szerződést. A tudóssal ellentétben a miniszterelnök jól látja, hogy a Birodalom nem fogja engedni, hogy új kliensek után nézzenek. A klónozási technológiájuk potenciális veszélyforrás lett. Ez a kaminóiak tragédiája és - más szemszögből - sorsszerű, megérdemelt büntetése, hogy határtalan kapzsiságuk okozza a vesztüket, megteremtették saját ítéletvégrehajtóikat. Ha nem a gátlástalan Birodalomról lenne szó, még elégtételt éreznék is, de valahogy sajnáltam a kaminóiakat. Biztos, hogy a bolygónak annyi, az a néhány Venator nem véletlenül állomásozik az orbitális pályán. Magának a fajnak sem adok esélyt, túlélésük elvarratlan szál lenne. Azt kapják sorsul, mint a geonosisiak, hiába voltak papíron a háború különböző oldalán (persze ilyenről nem beszélhetünk). A mór megtette kötelességét, a mór mehet. Lama Su már most félre lett állítva, Rampart nem is leplezi, hogy a birodalmi jelenlétet immár megszállásként kell értelmezni Tipocavárosban. Azt nem hiszem, hogy a miniszterelnökkel végeztek volna: azért ő van annyira fontos karakter, hogy ezt direktebben mutassák, legalább egy lövéshangot akkor hallottunk volna a becsukódó ajtó után. Szerintem egyébként is van még valami végső aduász Su tarsolyában, az Order 66 mellett más parancssorok is beleférnek, amelyről Palpatine-nak és sleppjének nem volt tudomása. A klónok fellázítását gyanítom a következő epizódokra, nagyon örülnék, ha így alakulna.

Csak most hozta a posta sok más SW könyvvel és képregénnyel együtt, és nem emlékeztem, hogy ezt is kosárba tettem és egyáltalán mi ez.

Ez most melyik képregénynek az audio átdolgozása?

Visszavonult Cseh László. Mióta nézek úszást, ő mindig ott volt.

Oly sok mindent leírtatok, hogy nagyon nem tudnék mit hozzáfűzni, éppen ezért nem is írtam eddig egy nagyobb lélegzetvételű kritikát. Azt hiszem, a legmegfelelőbb emberre bízták ezen új projekt elindítását; Charles Soule Darth Vader-képregénye még ma is a kánon legkiválóbb képregénysorozatai közé tartoznak, sőt, megkockáztatom, hogy eddig az ő története nyűgözött le a legjobban, bár irdatlan nagy lemaradásban vagyok, ez nem vitás. A Jedik fénye esetében is nem elsősorban a jól láthatóan alaposan átgondolt és felépített történet teszi kiemelkedővé ezt a regényt, hanem Soule olvasmányos és lendületes stílusa, ahol megfelelő arányban van az aktuális történések leírása, a galaktikus háttér bemutatásával, nem is beszélve a karakterábrázolásokról. Bár egyértelműen egy felvezetésről beszélünk, már most látszik, hogy nem unalmas és sematikus Jediket fogunk kapni főszereplőül, hanem nagyon is kidolgozott, egymástól gyökeresen eltérő karaktereket - interjúk sora mutatja, hogy erre Soule és társai nagyon ügyeltek és mindegyikük megteremtette a saját személyes főhősét, ahol aztán nem kevés alázatot mutatva bizony "kölcsönadják" őket egymásnak. Az egész könyvről és a HR projektről süt az együttműködés, az alapos, gondos eltervezés és a SW univerzum irányába történő rajongói alázat és mértékletesség. Pedig megtehették volna, hogy a fejünkhöz vágnak egy minden történet nélküli "epikus" történetet, ahol 40,000 jedi harcol 40,000 sith ellen, gigantikus csatahajók, ostromok stb. mondván, hogy a "rajongók" erre vágynak. De szerencsére a fejesek nagyon is szeretnék formálni és mélyíteni a SW univerzumot, és adnak a minőségre. Ennek egyik jeles példája a High Republic. Az aktuális eseményeken (nihilek vagy Marchion Ro) és a szereplőkőn túl - lévén ez már alaposan meg lett tárgyalva - inkább csak ehhez az átfogó galaktikus háttérhez tennék pár megjegyzést. Iszonyúan tetszett a hiperűr "baleset" következtében előállott, jó ideje nem látott vészhelyzeti eseménysor aprólékos bemutatása. Volt idő eddig nem látott részletességgel bemutatni egy csillagrendszer (Hetzal) megmentését és az azt körüllengő káoszt és bizonytalanságot. Amikor az öreg Ben annak idején beszélt a Jedik kapcsán, most láthattuk először úgy isten igazából: a Jedik jelen vannak és elvegyülnek a nép között, érintkezésbe lehet velük lépni, a dogmákon túl helye van az egyéni kezdeményezőkészségnek, önreflexiónak és kreativitásnak, miközben a Tanácson belül is élénk vita folyik egy Jedi szerepéről egy nem várt válsághelyzet felmerülésekor (ezért volt nagyon fontos a vita bemutatása). Bár a politika is jelen van, azért itt még csak erősen háttér. Ott van elsősorban Lina Soh kancellár alakja, aki megtestesíti az erőt, ambíciót és pragmatizmust, egy igazi "strongman" figura ő. Igazából sokkal inkább emlékeztet ő a klónháborús Palpatine-ról kialakult képre, mint mondjuk Finis Valorumra vagy akár Mon Mothmára. Árulkodó, hogy a Szenátus jószerivel említésre sem kerül. Soh egyedül hoz meg egy olyan horderejű döntést, hogy a hiperűrutakat le kell zárni a Külső Gyűrűben. 200 év múlva Valorum esetében egy ilyenért már a 'bürokrata közbeszólt" volna, ugyebár. Palpatine túlhatalma tehát az EP2 idejére egyáltalán nem volt annyira szokatlan, sőt, a hanyatlás előtti dicső korszakot idézheti meg sokak szemében, ahol van egy nagyhatalmú, de igazságos kancellár egy vele együtt dolgozó (értsd, alárendelt) Szenátussal. A másik megjegyzésem, hogy már most kitapintható a feszültség és érdekellentét a Mag és a Perem között. A Köztársaság éppen azért sokkal életképesebb itt, mert a későbbi peremvidéki tagbolygók nélkül bár jóval kisebb kiterjedésű, ám politikailag jóval egységesebb és nem szakítják szét a későbbi gazdasági ellentétek (centrum-periféria) és társadalmi kihívások. 200 év múlva ezek már megoldhatalan dilemmák és képletek lesznek a galaktikus felsővezetés számára és jószerivel a Konföderáció megalakulásának is ez ágyaz meg (a sith-ek színfalak mögötti ténykedése csak ráerősít erre, de nélkülük is válságévtizedeit töltené a hanyatló Régi Köztársaság). Egy kérdés motoszkál bennem: ha a balesetet követő eseményláncolat a Magban következett volna be, vajon a kancellár akkor is lezárta volna a tagbolygók közötti hiperűr és kereskedelmi útvonalakat? Valahol már írtam korábban, hogy a prequel idejére a Köztársaság állandó alanya a lesajnálásnak, gúnynak és megvetésnek. Egy lassan döglődő, agyaglábú óriás, amelyről mindenki tudja, hogy a végsőket rúgja (nyilván galaktikusi mértékben, ez akár évszázadokat is jelenthet) és éppen ennek megfelelően kezelik (a köztársasági váltó ugyebár egy fabatkát sem ér a Tatooine-on). Afféle 5. századi Római Birodalom, amely még névleg létezik, de már minek. No, ez a kialakult kép a High Republic idejére még mozzanatokban sincs meg. Van köztársasági eszme (nagyjából a jólét és szabadság szinonimája), egy azonosulási és igazodási pont, amely úgymond - a Jedikkel együtt, innen a könyv címe - fényt és utat, perspektívát mutat a Galaxis kevésbé szerencsés és prosperáló részei számára; egy magasabb rendű politikai létezést jelent, egy elérendő célt és civilizációs szintet. A Védelmi Koalíció magáévá teszi a Köztársaság eszmeiségét és jelszavát ("Mi vagyunk a Köztársaság!", ennél hatásosabb és lélekemelőbb mottó nem is kell), a szakmaiság és hozzáértés párosul a demokratikus és kreatív gondolkodásmóddal. A Klónháború köztársasági hadserege ezzel szemben terepet adott arra, hogy kitermelje a későbbi elnyomókat, az elvtelen és erkölcstelen lecsupaszított végrehajtók sorát. Palpatine-nak könnyű volt meghekkelni egy ilyen tartásától és eszmeiségétől megfosztott rendszert, amely folyamathoz persze ő is vastagon hozzájárult, de nem kizárólag. A High Republic-éra politikai rendszerével - Erő ide vagy oda - szerintem meggyűlt volna a baja. Nem is véletlen, hogy a sith-ek ezerévig elbujdostak. Kivárták a sorukat. Bár Palpatine züllesztette le a Köztársaságot, ő egy meglévő és tőle független dekadens trendhez tette hozzá a magáét (az azonban döntő mozzanat volt). Ez a High Republic-ban fennálló eszmeiség rendül most meg ezzel a kötettel, és bár a projekt címe a High Republic, valójában most kezdődik el az a lassú, és sokáig nem is észlelhető hanyatlási folyamat, amelynek végén vár minket Plagueis és Palpatine. A peremvidék végleg leszakad, és bár Soh nagyratörő tervei miatt esély mutatkozik a Galaxis gazdasági-politikai-társadalmi egyesítésére, ez az opció a nihilek berobbanásával szerintem végleg elenyészik. Eddig nem teljesen tisztázott mesterkedéseivel Marchion Ro legalább annyira formálja a Galaxis képét és későbbi sorsát, mint majd később Palpatine.

Nincs itt tévedés, a quermiaiaknak két pár karjuk van, az eddigi referenciakötetek szerint is. Wookiee-ról idézet: "The second pair of arms was often hidden and was supported by the brain located in the chest cavity".

Minden szívfájdalom nélkül szurkolok ellenük.

Túlzásokba azért kár esni. Bár nekem se tetszett összességében az epizód, ez bőven egy nézhető rész. Nekem pont az volt a problémám, hogy kicsit olyan semmilyenre sikeredett, valahogy az akció dinamikáját sem éreztem. De ez nem egy borzasztó epizód, és ilyeneket a TCW is produkált anno. Csoli hasonlata szerintem helytálló, nekem is rögtön a második geonosisi csata illetve Karina jutottak eszembe. De a geonosisiakkal szemben az irlingek szerintem nem értelmes lények.

Számomra ez egy semmilyen, erőtlen rész volt, biztos hogy a későbbiekben nem sok aspektusára fogok emlékezni. A pyke-okat jó volt viszont látni, ők az egyik kedvenc bűnszervezetem. Durand nem sokat mutatott (először én is azt gondoltam, hog a még fiatal, szárnyát bontogató Vizago bukkant fel), valószínűleg csak azért van ott, ahol, mert az anyja rettegett alvilági vezérfigura, ahogy elnéztem, nem is nagyon ambicionálja ezt a bűnözői pályát. A devaroniak szarva egy idő után visszanő, nem? Az akciózás is elment, de azért a barlangban történteket ijesztőnek nem mondanám, azért elég kiszámítható volt a cselekmény maga. Ezek az irlingek engem egy az egyben a geonosisiakra emlékeztettek, bár alig látszottak a nagy kavalkádban, így csak később tudom őket jobban megfigyelni. Wrecker azért rendesen be volt parázva, ilyen magas hangon őt még nem hallottam kiáltozni. Cid elég kispályás, ha a Bad Batch-en kívül csak olyan alakokat tud a maga oldalára állítani, mint Bolo és Ketch. Bár persze nem tudhatjuk, hogy Durandék mily módon vették át az irányítást a fogadó felett, lehet, hogy komoly tűzharcra került sor és Cid gyakorlatilag elveszítette a teljes fegyveres állományát. Túl sok érdemlegeset nem lehet mondani. Talán az évad leggyengébb epizódja, szoros versenyben a koréliás történettel. Lapozzunk.

Goodreads-en az első rész 3,78/5 (4339 szavazat), a második 3,69 (1920 szavazat). Ezek a számok azért már inkább megfelelnek egy átlagos SW regény tetszési indexének azon az oldalon.

A másodikat nem olvastam, de az Alphabet osztag 71%-a szerintem irreálisan alacsony szám.

Kb. 10-12 éve én sem néztem már. De kitörölhetetlenül a gyerekkorom része marad.

Jó rész volt, bár az előző nyomába azért nem ért. Láthattuk, hogy a klónoknak csak mintegy fele követi teljes odaadással az új rezsim parancsait. Ez olyan arány, hogy Rampart és a birodalmi vezérkar számára a klón projekt teljes ejtése egyre inkább a kívánatos megoldásnak tűnik. Meg mondom őszintén, hogy azt hittem, Crosshair kivégzi Howzer századost. Bár az minden bizonnyal óriási zendüléssel járt volna együtt. Ugyanígy számítottam Eleni Syndulla halálára is, de arra majd csak később fog sor kerülni. Talán a twi'lekek még tiszteletüket teszik majd később a sorozatban. A Birodalom egyre jobban megmutatja a foga fehérjét a Galaxis népe számára. Bár ideig-óráig becsaphatják önmagukat, hogy csak a kollektív bűnösnek kikiáltott ex-szeparatista bolygók kerülnek katonai megszállás alá, a Ryloth példája mutatja, hogy a gazdaságilag fontosnak deklarált, az egykori Köztársasághoz maradéktalanul hű világok is sorra kerülnek. Tech szavaiból arra lehet következtetni, hogy a Ryloth mellett más fontos bolygókon is okkupációra került sor. Rampart azonban elég rövidlátó, ebben egyetértek Cupsyval. Szerintem a Birodalom még nincs olyan helyzetben, hogy a teljes elnyomás eszközét válassza, itt most inkább a "kenyér és korbács" politikája kéne hogy érvényesüljön. Amennyire jól megszervezte az Orn Free Taa elleni álmerényletet, így most - érzésem szerint - legalább annyira eltaktikázta magát és csak azt érte el, hogy elhintette a permanens ellenállás magvait a bolygón. Jól látta Howzer. Ha a lakosság egy meghatározó részét bebörtönzik, az csak ellenálláshoz vezet. A Sith nagyurak pedig megmutatta, hogy bizony a Ryloth-ra hosszú évekre beköszönt a háborús ellenállás korszaka. Persze Cham Syndullának újra fel kell építenie magát, hiszen biztos hogy a birodalmi propagandagépezet most nyakló nélkül ontani fogja magából a szenátor ellen aljas merényletet végrehajtó bukott felkelővezér képét. Tetszett, hogy az osztag, Omega minden dacos próbálkozása ellenére, nem ugrott rögtön fejest az akcióba. Bizony, most már olyan helyzetben vannak, hogy mindent meg kell fontolni, mindent meg kell tervezni. Egyébként a magam részéről jobban ellenőrizném, hogy mit művel Omega, nem hiszem hogy kapott felhatalmazást arra, hogy csak úgy bárki szembejövőnek megadja a hajójuk hívójelét. Ez a felelőtlenség még rengeteg veszélyt rejthet magába. Crosshair vívódása egyértelmű, de szerintem ő most ténylegesen is levadászni készül egykori bajtársait, már csak azért is, hogy végérvényesen elfojtsa magában a maradék kétkedést. Nem örülnék, ha átállna, szerintem ő ezen a szinten már túl van.

Szerintem is korrekt könyv, bár elég depresszív hangulatú, de ez elég sok canon könyv sajátja. A második részt még én sem olvastam.