Úgy gondolom hogy Dzséjt írta le a lényeget. Az a Dzséjt aki mikroszkóp alatt nézi a filmeket minden marhaságot észrevesz a háttérből és negatívumként meg is írja(már bocsi de tényleg szoktál ilyet csinálni). A zsenialitás az az egészben, hogy ő megvásárolja a kiadványt és nem javított fénykardokkal is élvezi, mert ez a kedvenc sagája.
Ez a lényeg. élvezni a mesét a csodálatos történetet olyan minőségben ahogy eddig soha. Ha az én monitoromon az 1080p ep4 nyitójelenet úgy hatott, mint a Trabant után a BMW, akkor azt hiszem elmondtam mindent.
A kiadvány megjelenéséig végszóként elmesélnék egy storyt a nyolcvanas évek elejéről.
Gyerekként is már nagy sw-rajongó voltam az akkoriban olcsó mozijegy miatt sokszor megnéztem kedvenc filmjeimet. Soha nem érdekelt milyen a fénykard, meg a kockák az űrhajók körül. Beültünk a moziba és amikor elkezdődött a FILM, akkor a Föld nevű bolygó is megszünt létezni. Teljesen hihető volt hogy léteznek a csillagrombolók létezik a Tatooine, Léteznek a droidok stb.
Ma már hihetetlenül hangzik de akkor maga volt a csoda.
Most meg úgy gondolom hogy ezt a csodát kapom meg tökéletes minőségben. Persze lehetnek hibái amit nem javítottak ki, de őszintén számít ez?
Mibe szerettünk bele anno? A tökéletes képbe? Nem, hanem abba a csodálatos történetbe, mely ma is összetart minket.
Abba hogy agyalhattunk azon hogy Vader valóban Luke apja, abba hogy milyen barátság szövődött Luke és Han között, Yoda tanitásaiba, és a végső katarzisba.
Rajongóként számít ezeken kivül bármi más?