Még Londonban elhatároztam hogy írok a magam szempontjából, ahogy én láttam a Celebrationt egy véleményt. Egy átfogót. Mert a napi beszámolók azok az
aznapi benyomásaimat tükrözték. De hogy nézett ki ez az egész ha felülről nézzük az én szememmel? Hogy miért fontos az én szememmel látásmód? Mindjárt kiderül.
Remélem nem unjátok még a beszámolókat. Ha igen akkor is leírom
Szóval mi(a többi barát fentebb) döntések sorozata után elhatároztuk még tavaly hogy kimegyünk a Celebrationra(én először nem akartam menni, az infláció a romló gazdasági helyzet miatt),
de mivel páran még Londonban sem jártunk úgy döntöttünk hogy hamarabb kimegyünk 3 nappal és megnézzük a várost is. @Pildi aki volt már ott és szereti Londont, meg is szervezte mit, mikor nézzünk meg.
A látnivalók ajánlásában @MissKarrde is segített.
Nekem anniyra bejött London hogy eszembe sem jutott a Star Wars és a Celebration, pedig pár nap múlva indult. Engem kétszeres(jó értelemben vett) sokk is ért. London és később a Celebration.
Nagyon sokat mászkáltunk a városban, a talpamon minden porcika fájt, csütörtökre már a combom is bedurrant. De letojtam mert valahogy annyira jó hangulata van Londonnak, annyira jól éreztem magam benne hogy nem bántam semmi fájdalmat. Megértettem miért tartják sokan fantasztikus városnak. Visszavágyom oda na.
Nekem nem is jól indult a Celebration. Csütörtökön késő délután elmentünk a jegyekért az Excelbe. Persze hogy akkor szakadt le az ég. A többiek mondták hogy menjünk most mert nincsenek sokan, mert a biztonsági ellenörzés szabadban volt nem tető alatt. Nekem nem jött be mert utálok megázni, meg ha vizes a hajam. Ők előrementek én meg azt hittem hogy be kell mutatni a jegyeket elővettem a mobilt ázott az is.(utálom ha vizes a mobilom, főleg tönkre is mehet). Odaérek, téblábolok ott, az örök üvöltöznek hogy menjek oda meg amoda. Kiderült jelzett a rendszer vegyek ki mindent és újra.
A lényeg hogy ezen annyira felbosszantottam magam hogy a pokolba kivántam a Celebrationt és másnap haza akartam menni. Nem a biztonsági ellenőrzés miatt(hisz az a z én érdekem is hogy ne ott robbantson Muszatfa), hanem ahogy ez zajlott. Egész este ezen duzzogtam.
Másnap indulunk a Celebrationra, már jó a kedvem. Akik ismernek tudják hogy van amin felhúzom magam de nem tart sokáig és megy az élet tovább. Hisz ha sokáig tart ez csak magának árt vele. Annyi a kérés hogy ilyenkor ne szóljanak hozzám, majd lenyugszom.
Szóval ilyen előzmények után elérünk az Excelbe és elindul egy 3 napig tartó csoda. Azért is vártam eddig ezzel az írással mert volt idő leülepedni az élményeknek. Ott iszonyat intenzív élményekben volt részünk.
Mire felfogtuk az egyiket már jött a másik. Így hogy már 3 napja itthon vagyok, volt idő leülepedni a dolgoknak és már pontosan tudom mit éltem át és miért volt borzasztóan pozitív élmény.
Előtte azért megmagyaráznám miért fogalmaztam úgy hogy az én szemszögemből. Az angol nyelvtudás miatt. Sokszor leírtam már hogy simán elolvasok egy angol szöveget, angol felirattal bármit megértek, nyilván me ismerve minden szót. Sokat tanultam az életemben angolt, a nyelvtan ok, értem mit miért. Viszont a hallott szöveggel hadilábon állok. Ha felirat lenne azalatt amit mondanak simán értenén, de a mondott szöveg nekem kinai.
Egy mondott mondatból pár szót(szerencsével) értek annyira hadarnak és ősszemosódnak a szavak a mondaton belül, Egyszerúen nem tudom elkülöníteni a szavakat.
Egy beszédből jó ha a 20, de inkább a 10 %-ot értem. Nekem kell legalább az angol felirat.
Így mentem ki. Pontosan tudtam már előre hogy csak beszélni fognak felirat nem lesz. Magyarán ha kijön mondjuk Kennedy és beszél annak jó esetben a 20 %-át fogom érteni. Mégis kifizettem a belépőket és kimentem. Miért? Hát a hangulat miatt.
@Dzséjt, @Pildi, @Donát nagyon jól értik a beszélt angolt, nekik nyilván más élmény ha értik is amit mondanak. Én a hangulat miatt mentem ki. Meg hát nyilván az én lustaságom az oka ennek, hisz millió alkalom lett volna hogy angolul nézzel filmeket hogy szokjam a beszélt angolt.
Az egész Celebration alatt így is volt, néztem mint a moziban, de a barátok nagyon kedvesek voltak és elmondták miket mondtak a paneleken és a Live-on. Ezúttal is köszönöm nekik.
Dehogy mire is akarok kilyukadni. Azt már nem írom le ki jött ki mi volt a reakció, mert azt már leírtuk. Az összes színészt akít élőben akartam látni láttam. Nincs hiányérzetem.
Arra hogy ilíen hiányos nyelvtudással mégis ugyanolyan fantasztikusan éreztem magam mint a beszélt angolt jól értők? A többezer rajongóval együtt átélt Lucasfilm Showcase. Amikor együtt örültünk és tapsoltunk Daisynek. Mikor kjött a New Jedi Order felirat eszembe jutott hogy Ody hogy fog ennek örülni. A libabőr a karomon mikor folyamatosan jöttek az előzetesek. Szó szerint tátott szájjal bámultam.
Volt ott valami megfoghatatlan jó érzés, valami kimondatlan ott köztünk. Egy összekötő kapocs én és a többiek között és mi és az alkotók között. Ami mindannyiunkat összeköt.
Megvan bennem, bennetek, mi és az alkotók között. Egy láthatatlan energimező mely az életből árad. Ismerős?
Ma értettem meg hogy ezt éreztem végig a Celebration alatt. A Star Wars-ban lévő Erő átjött a valóságba. Pontosan tudom már mert éreztem miről beszél QUI-Gon, Kenobi, a Jedik.
Amikor mentünk odaértünk mindig azt éreztem hogy hazaértem. Várjunk csak? Han mit is mondott az EP 7-ben? Csuvi, hazaértünk.
Ez annyira csodálatos dolog hogy az SW gondolataival ,világával le tudom írni hogy mit éreztem a valóságban és pontosan tudom hogy ti tudjátok miről beszélek.
Soha sehol nem láttam, éreztem olyat hogy szinkronszínészeket egy kalap alá vesznek a láthatóakkal, és ugyanolyan szeretettel fogadják őket. A színészek, készítők megköszönik nekünk rajongóknak, hálásak nekünk, megkönnyezik azt a szeretet amit kapnak. Nem Gucci meg társai hanem ugyanolyan ruhában jön ki mint amiben te is vagy. Őszinte csodálkozással néznek körbe hogy ennyien kiváncsiak rájuk és szeretik őket.
Nincs a láthatatlan fal a sztár és a rajongó között. Mondhatom azt hogy kivétel nélkül mindegyik alkotó fantasztikus ember.
Pár adalék még végszóra:
Az első nap a Lucasfilm Showcase-re volt "jegyem". Nem működött a net ergo a QR-kód sem jelent meg. El is küldtek udvariasan. Persze én azt hittem azért mert nem jó helyen vagyok. Odamentem az információspulthoz és az ott lévő hölgy látta mi van mikor odaraktam a telefont. Egyből próbálta beállítani a wi-fit. Akkor sem ment. Erre mondta hogy menjek utána és úgy eljött onnan hogy még sokan vártak. Elvitt a Galaxy Stage-re, mondta hogy nincs netem és beengedtek. Mindezt olyan kedvesen hogy azóta is hálás vagyok neki, mert nélküle buktam volna az egészet.
Az utolsó napunkon bent voltam a Live-on, ugye vártuk Haydent. Az elválasztó rácsnál álltam. Arra lettem figyelmes hogy a biztonsági ember vizet oszt mosolyogva. Mi van? Biztonsági ember mosolyog? Itthon ez nem divat. Ugyanezen ember mikor a műsorvezető matricákat dobált a közönségnek, és leesett egy darab, fogta és beadta az embereknek. Mi van?
Ahogy a többiek is írták a cosplayesek bárkinek, bárhol, bármikor megálltak fényképezkedni és be is álltak a megfelelő pózba.
Sok ember volt, de nem volt lökdösődés, türelmes volt mindenki , mert éreztük azt hogy mindenki egy ok miatt van ott. Mert imádja a Star Warst.
Egy pihenő közben(néha kimentem leülni egy kicsit a főfolyosóra) azon morfodíroztam hogy egy filmből hova futott ez ki. Én csak elmentem a szüleimmel ' 81-ben megnézni valami sci-fit amit az osztálytársaim ajnároztak.
Mérhetetlenül hálás vagyok hogy egy ilyen fantasztikus, szeretettel teli rendezvényen résztvehettem, imádtam minden percét, és főleg hogy szintén sw-rajongó barátaimmal élhettem ezt át.
Bevillant még @Dzséjt jóslata is. Ő kb 2012 végén a felvásárlás idején azt jósolta hogy az SW egy idő után ugyanolyan sorsra fog jutni mint az Alien-franchise. Szétbarmolják ,pénzcsinálás miatt tehetségtelen alkotók kezére jut. Hálistennek ez nem következett be és a jövőt látva erre nincs sok esély.
Hogy miért? Mert olyan brigád készíti az sw-ket akik értik és szeretik is azt. Kennedy nem az sw sírásója, hanem az életbentartója.
Na most jöjjön a végszó. Imádok sw-rajongó lenni most és minörökké.