Elég szomorú, de sajnos van alapja annak amit írtál Ody. Mondjuk nálam leginkább azt a hatást érted el vele, hogy ha lehet, még pocsékabb életkedvem lett, de ez nyilván nem a te hibád. A végén ott tartok, hogy még érzem magam hülyén, amiért hiszem, hogy 2 ember huzamosabb ideig lehet boldog egymás mellett. Naiv vagyok tudom. Ezért tart itt a világ, mert sokan csak érdekből házasodnak/járnak valakivel, ami írtad, hogy hova vezet. Viszont én ezt továbbra is általánosításnak gondolom, bármilyen magas %-arányban igaz a népre... ha 2 ember igazán szereti egymást az a kapcsolat nem tud kihűlni... ha igen, sosem szerették egymást igazán, bármit is állítanak. Az pedig alap dolog nálam, hogy ha igazán szeretek valakit, azért bizonyos fokú kompromisszumot hajlandó vagyok kötni. És ez nem azzal kezdődik hogy ő leszarozza az Sw-t én meg akkor a Twillight-ot, hanem elfogadjuk hogy a másik szereti és ha kell együtt nézzük vele. De nem írtam olyat hogy máris feleséget meg gyerekeket akarok... viszont szerintem a szerelem mint érzés megismerése minden személy joga és mivel társas lények vagyunk, nem értem miért olyan furcsa az, ha én is meg szeretném ezt tapasztalni egy olyan lány személyében, akiről már rengeteget írtam. Nyilván nagyon ritka az ilyen, de nem hiszem, hogy csak a tündérmesékben létező elem. Ha így lenne, elég pocsék világot élnénk.