IndianaAndrisSolo

hihetetlen, a Jokertől 110 ezer dolcsi választotta el. Ami még érdekes, hogy domesticben nem sokkal, de megverte a Rogue One.

Ennek az is oka lehet, hogy akkor az volt A Star Wars. Ami az új tartalom volt. Most az elmúlt években elöntöttek minket tartalommal, és egy TCW a IX. rész, a Mandó és a Fallen Order után pár hónappal lehet, hogy már nem éri el sokak ingerküszöbét. Amúgy ezt már éreztem a félkész verziók nézése közben is, hogy ez a négy rész engem nem különösebben varázsolt el, és ezt most is érzem... Kicsit sajnálom, hogy a 12 részből 4-et olyan epizódok töltenek ki, amiket már láttunk. Párhuzamosan ezzel újranézem ezredjére a harmadik évadot, és hát az valami félelmetesen jó: Cad Bane-Ziro sztori, utána nem sokkal Nightsisters Savage-zsal és Ventress-szel, utána Mortis, utána Citadel Tarkinnal és Even Piell-lel, és a végén a Chewie-s Predator-sztori. Ettől függetlenül nagyon bizakodó vagyok a maradék 8 résszel kapcsolatban, és picit reménykedem benne, hátha produkál olyan nézettséget az egész sorozat, hogy a Disney-nek megérje berendelni a Dark Disciple és a Son of Dathomir sztorijainak animációs adaptációját (az ugyanígy 12 rész lehetne), mert én azokat viszont nagyon szívesen látnám mozgóképen. Az a Grievous-Dooku-Maul-Talzin-Palpatine csata nagyon epic lenne. Igazából ami a TCW-ből a legjobban hiányozni fog, az a világok és a fajok elképesztő gazdagsága, és az animáció szépsége. Ha lesz új SW animációs sorozat ősztől, annyira jó lenne, ha ismét visszatérnének a TCW-ben nagyon gondosan és aprólékosan elért színvonalhoz. Erre most látom talán a legnagyobb esélyt Dave Filoni egyre növekvő befolyása révén.

Igen, csak olyan, mintha a Pasaana Speeder Chase-t imitálná. Csakhogy itt hó van. De repülnek az osztagosok, és ezt először a IX-ben veszik észre a hőseink. Szóval, ha kánon, akkor ez a IX. rész után játszódhat, valami megmaradt utolsó First Order csapat ellen.

Mit vágtak ki?

Palpatine pontosan olyan volt, mint korábban. Főleg a végén. A filmet lehet ekézni sokminden miatt, emiatt nem. Az egyetlen dolog, ami miatt Palpatine kapcsán az ember szót emelhet, az az, hogy szerepelhetett volna még többet. Csak olyan dolgok kapcsán jegyezzük meg, hogy kevés volt, amik jók voltak. - ezt hidegrázóan coolnak tartom. Iszonyatosan féltem Palpatine szerepe miatt az új filmben, és nagyon pozitív csalódás volt. Igazából jobban féltem, hogy a klasszikus szereplőkkel csúnyán fog elbánni a IX. rész, mint hogy az új figuráknak mi lesz a lezárása. Ehhez képest Luke, Leia, Han, Chewie, C-3PO (!!!), R2, Lando, Palpatine mind megkapta a maga nagy pillanatát ebben a filmben, sőt, még Obi-Wan, Anakin és Yoda hangját is hallottuk.

A Lucasfilm egy gigacég. A valódi brainstormingokat nem mutatják meg. És nem is így néz ki egy valódi brainstorming. Amin a csávó firkálgat, na az már inkább olyannak tűnik. Biztos vagyok benne, hogy ezt úgy írták fel a táblára a videó miatt. A harmadik oszlopban azért lehet előbb, mint a Sith birodalom szó, mivel 200 évvel a filmek előtt nem lehetett konfliktus a Sith-ekkel, nem véletlenül találták ki a Nihil-eket ehhez a projekthez. Valószínűleg így is lesz szó Sith-ekről, és persze a sötétben valahol ekkor is voltak (lehet, hogy már maga Tenebrous, vagy Plagueis feltűnhet), de nem konfrontálódhattak nyíltan Jedikkel, nem tudhatta meg a Köztársaság, hogy léteznek. Emellett a representation a Star Wars wishes-nél könnyen lehet, hogy azt is jelenti, ami az új érában mérsékelten volt jellemző: hogy sokféle Star Wars faj lesz, a szereplők mindenféle fajt képviselnek. Ha ránézek a borítókra igazából nekem ez ami feltűnő: twi'lekek, zabrakok, még Bith, Trandoshan, Wookiee jedi is van!!! A borítók Yodáról egyáltalán nincs szó eddig, pedig 200 évvel (nekem amúgy ez kicsit kevés, nem hittem volna, hogy 200 évvel a filmek előtt annyira más helyzet lenne) a filmek előtt valszeg már ugyanúgy a rend egyik vezetője, legalábbis remélem. 700 évesen fura lenne, ha nem a legtapasztaltabb Jedik közt tartanák számon. Az, hogy a diverzitás nagyobb a Star Wars-ban, mint 1977-ben, szerintem teljesen normális. Kifogásolod a borítókat. A borítók nem reprezentálják az LGBT közösséget, az pedig, hogy van fekete és női Jedi talán már nem kelt olyan megrökönyödtetést, elvégre ilyen a KotOR-ban, a prequelekben és a TCW-ben is volt. Ezek a borítók elmennének TCW érában játszódó képregények posztereinek, vagy a KotOR érában játszódó történetek borítóinak is simán. Akik felülreprezentáltak jelenleg az elmúlt évek tartalmaihoz képest, azok a Jedik. Rájuk fért. Az elmúlt években mindössze néhány új fontos Jedi szereplőt ismertünk meg: Ezra, Kanan, Rey, Cal, Cere. Ja, és Leia. És ennyi.

Az eredeti hat film mindegyikét kétszer láttam moziban, a Klónok támadását láttam először a bemutatója idején moziban, a Baljóst a 3D vetítésnél pótoltam be. Az eredeti trilógiát a Star Wars klub vetítésein láttam, mindegyiket kétszer, az Új reményt még további egyszer láttam, és mindet eredeti mozis verzióban, egyszer magyarul, egyszer angolul. A TCW filmet szintén kétszer láttam moziban, mindkétszer szinkronosan. A hetedik rész 9-szer láttam moziban. Eredetileg 7-szer, utána egy évre rá a Rooftop Cinemában, legutoljára a IX. rész előtt. A nyolcadikat 7-szer láttam, azt az eredeti run-jában 6-szor, utána még egyszer most a IX. rész előtt, a TFA-val együtt. A Rogue One-t ötször láttam. A Solo-t háromszor. A Rise of Skywalkert egyelőre 3-szor láttam, de még nagyon szeretném újra, amíg még adják. A Rebels 3. évad dupla nyitórészét a Celebration Europe-on láttam. Hát, nagyjából így. Mindegyik új filmet láttam IMAX-ben is, talán csak a Solo-t nem. És mindet láttam szinkronosan és eredeti nyelven is, kivéve a prequeleket, azokat moziban csak szinkronnal láttam, de ezt, azt hiszem, túlélem már. Emellett az Indiana Jones-ok közül, ami nekem szorosan összefonódik a Star Wars-rajongással, a negyediket láttam háromszor, és nemrég a Bem moziban az Utolsó kereszteslovagot, azaz a kedvenc részemet, először.

Azért az elején nem olyan előrehaladott terhes a Padmé, a végén meg már megszül.

Mire gondolsz? Ismerem az összes új Funko figurát, de nem jelentettek be egyetlen új Boba Fett figurát sem, ami a Mandalorian-hez kapcsolódna.

A Last Jedi 10 napos domestic bevétele: 368 millió dollár https://www.boxofficemojo.com/release/rl2708702721/?ref_=bo_gr_rls A Rise of Skywalker 10 napos domestic bevétele: 361 millió dollár https://www.boxofficemojo.com/release/rl3305145857/?ref_=bo_hm_rd A különbség persze ott van, hogy a Last Jedi-nál a 11. nap a christmas day. És a domestic-worldwide arány is nagyjából ugyanaz, a TRoS kereken fele-fele, a TLJ 47-53 arányban van. Szóval azt hiszem, nincs pánikhelyzet. Nekem ez így ránézésre 1,2 milliárd dolcsinak ígérkezik, ami szerintem nagyon nem rossz. Általában azért az a jellemző, hogy film franchise veszít az újabb részek során a nézőközönségből, és egész egyszerűen túl lett tolva most a Star Wars az elmúlt néhány év során, teljesen evidens volt, hogy ahogy az eredeti és az előzménytrilógia során, úgy itt is csökenő tendenciák lesznek. Nem tudhatjuk, hogy a Rise of Skywalker adataiban a Last Jedi "backlash"-nek mennyi szerepe volt, mert közben ezzel párhuzamosan a Disney+ rekordokat döntöget a Mandóval, és szinte biztos, hogy a Mandónak is van hatása a TRoS-ra, ahogy még egy seregnyi dolognak is. Azt se lehet tudni, hogy a Last Jedi szép, de a TFA-hoz képest jóval kisebb bevételében mennyi szerepe volt annak, hogy már sokan a TFA-nál lemorzsolódtak, az első 1-2 hétben a TLJ-ről kialakuló rossz vélemény hogy hatott már annak a filmnek a bevételére is. Emellett a TRoS tényleg elég rossz kritikákat kapott, szerintem emiatt is sokan otthon maradhattak. A rossz kritikák után már sejthető volt, hogy 1,5 milliárdot nem fog hozni. Ha a Solo-t a TLJ miatt bojkottálták, és az sokak szerint akkora szerepet játszott, akkor a Mandóra meg a Disney+-ra miért fizettek ennyien elő? Addigra nem tartott ki a bojkott, vagy hogy van ez? Nem lehet, hogy a Solo mindenhogyan rossz marketingkampánya a felelős a Solo bukásáért, és nem a Last Jedi? A Rise of Skywalker-nél egy dolog lendíthette volna felfelé a számokat. Azt az érzést kellett volna kelteni, hogy ez tényleg az utolsó rész lesz. De én még lehet, hogy a premiert is eltoltam volna a helyükben jövő decemberre. A Sith-ek bosszújára sokan elmentek, mert az a korában a legutolsó Star Wars-film volt. Jobban hozott az AotC-nál. És mindenki akarta látni Darth Vader születését, az is, akinek ellentmondásos volt az előző két film. 10 évre rá megjelent a TFA, és senkit nem zavart, hogy tíz éve még az volt lekommunikálva, hogy ez a legutolsó Star Wars-film. De egy ilyen időszakban, mint a mostani, hogy évente kijött egy film, elég nehéz volt azt az érzetet kelteni, hogy itt ebben a Rise of Skywalkerben valami rendkívüli dolog lesz, amiért mindenképpen érdemes bemenni a moziba. Ez, hogy az utolsó rész a Skywalker-sagában, ez elég zavaros megfogalmazás marketing szempontból. Azt kellett volna mondaniuk, hogy ezután nem terveznek egy Star Wars-filmet sem a moziban, és már csak a Disney+-ra koncentrálnak. Aztán senkit sem zavart volna, ha elkezdenek 2021-ben újra forgatni, és 2022 nyarán felépíteni egy marketingkampányt egy decemberi filmre. De amúgy meg valahol tökmindegy már, hogy mi lesz a box office-szal kapcsolatban. A trilógia befejeződött, ha lesz is átrendeződés a vezetőségben, akkor sem lesz már hatással a trilógiára. Furcsa, de már az egészet múltnak látom, úgy, mint a prequeleket. Az antológiafilmek már korábban el lettek kaszálva, a Benioff-Weiss-filmek sem lesznek. A tévésorozatok tökéletesen startoltak el, megvan a Star Wars jövője a Mandalorian képében, és ezek a sorozatok futni fognak zökkenőmentesen. Mindennek hatása egyedül Rian Johnson filmjére lehet, akinek azért, ne feledjük, hogy jelenleg fut a mozikban egy kiemelkedő kritikákkal bíró, Oscar-esélyes filmje, ez is szerepet játszhat a dologban, ha esetleg mégis megcsinálhatja a Star Wars-filmjét. Örülnék neki, ha még csinálna Star Wars-ot, de nem dőlök a kardomba, ha nem, mert még egyszer nem szeretném végignézni, hogy hogyan beszélnek erről a szerencsétlen emberről. Annak is örülnék, ha Mandalorian-részt rendezne, mert elég jó részeket rendezett a Breaking Badnek is. Ezen a télen ismét a Star Wars volt a fő téma a világon, és azért a streaming- és a videojáték-piacon kiugró sikert ért el, és biztos voltam benne, hogy ez a trilógiazárás felemás lesz a közönség számára. Nem lehetett más. Ha a Disney- és Lucasfilm-vezetőség helyében lennék, innentől kezdve SEMMILYEN klasszikus karaktert nem használnék a további filmekben. Különben az Obi-Wan sorozatot is kicsit rizikósnak tartom ebből kifolyólag. Hatásokban, design-ban megidézném eredeti figurákat, ahogy a Mando is teszi, de semmi több. Esetleg a régi Expanded Universe néhány figuráját le lehetne porolni, ahogy Thrawn-nal is csinálták, hogy azok a fanok is örüljenek, akik az ilyenekre vevők. Jó kis régi-új figurák lehetnének ezek, ahogy a Marvel is lényegében tök ismeretlen, de 50-60 éves múlttal rendelkező szuperhősöket alkot meg és újra az eredetsztorijaiban. Azt az interneten aktív és hangos SW rajongói közeget elég jól meg lehetne fogni, akik ellenszenvvel viseltetnek a Disney iránt már a régi EU "eltörlése" óta.

A TRoS idején Ahsoka már 71 éves, legutoljára 40 évesen láttuk az endori csata után. A kalandjai nagy részéről semmit sem tudunk. Van egy olyan érzésem, hogy nála fog kikötni amúgy Baby Yoda is sok-sok év múlva. Mindenesetre Ahsoka történetéből még számtalan dolog vár elmesélésre, még azt sem tudjuk, hogy a Rebels 2. évada és Endor közt mit csinált. Szerintem a Lucasfilmnél tudják, hogy egy fan favourite, akivel csínján kell bánni. Most jön majd a TCW 7. évada, szerintem már nem lesz több TCW, de biztos vagyok benne, hogy Ahsoka kalandjai még nem értek véget. Szóval még sok idő eltelhet, mire megszületik az a történet, amiben kiderül, hogy Ahsoka meghal, de nem is feltétlenül kell megszületnie.

In-universe nincs ilyen utalás, de a Last Jedi-ban van egy ilyen elem: mikor Snoke Erő-kínozza Rey-t és mondja, hogy "give me everything", akkor Palpatine zenei témája harsan fel, nem csak picit, belemagyarázósan, hanem frankón, hosszan hallhatóan. (1:45-től) Ezt akkor furcsálltam. Oké, Palpatine-hoz hasonló gonoszkodásokat csinál, és Yoda témáját is hallottuk már olyan jelenetekben, ahol az öreg Jedi-mester nem szerepel, de akkor is furának éreztem. Snoke-nak volt már egy saját zenei témája, ami hasonlóan Palpatine-éhoz ördögi, baljós volt, de nem egyezett vele. Szóval ezt az elemet kicsit bizarrnak éreztem, hogy John Williams, aki annyira át szokta gondolni, hogy mikor mit használ, miért használja épp Palpatine témáját. Persze nem azt akarom mondani, hogy itt Rian és Williams mester tudták, hogy Snoke majd Palpatine bábja lesz, Rey pedig Palpatine unokája. De szerintem azt tudták, hogy Snoke valamelyest Palpatine-nal lesz kapcsolatban, amit majd az utolsó film fog felfedni. Mindenesetre most, hogy a filmek önmagukban állnak, és sokan azon vitáznak, ez a hármas egy trilógiát alkot-e, szerintem ez egy olyan apró elem, ami jó kötőanyag a filmek közt, hasonlóan a baljós árnyakban is felharsanó birodalmi indulóhoz (pedig hol volt akkor még birodalom a történet szintjén).

Jobb értékeket mutat mint a RO. Miért ne lenne meg az 1 md?

Mindez egyáltalán nem a Rise of Skywalker újdonsága, mivel már a Last Jedi végén Luke mindent, amit a film elején gondol, visszavon.

Ezt nem tudtam. Ugyanakkor arra a filmek erősen utalnak, hogy a két Sith-nek volt szerepe Anakin létrehozásában, ha nem is konkrétan Palpatine-nak, és úgy emlékszem, hogy a Legendák sztorivonalában is ez lett kibontva, a Darth Plagueis-könyvben, persze ennek ma már nem sok jelentősége van. Bár azért a TRoS is él pár régi EU-utalással. Én úgy értelmezem, hogy ahogy Lukenak azzal kellett szembenéznie, hogy Vader fia, úgy Anakinnak azzal, hogy ő egy kiválasztott, aminek a felelősségen túl eleve hátrányai is vannak, pl. más Jedik féltékenysége. A Jedi visszatérben Anakin fel tud végre nőni a feladathoz, hogy kiválasztott legyen, és önerőből, a feláldozásával teljesíti be a jóslatot.

Ahogy Anakin Skywalker sem kiválasztott, úgy Rey sem Palpatine unokája. Anakin sem csak úgy lett, a Sith-ek bosszúja Plagueis-jelenete nem csak Padmé miatt érdekes, hanem mert a nézőben abszolút felmerül a gyanú, hogy Anakin csodás születése és Plagueis (vagy ki tudja, Palpatine) életet teremtő képességei közt kapcsolat lehet. Újra kell néznem, de számomra ez, hogy Rey Palpatine unokája inkább úgy tűnt, ezzel akar hatni rá és Kylo-ra a Sith nagyúr, mivel sokkal hatásosabb ez, mint azt mondani, hogy, hát téged az Erővel hoztalak létre, úgy, mint anno Anakin-t. Ezt a verziót Rey persze könnyebben elfogadná. Kétlem, hogy Palpatine csinált volna egy gyereket (végülis azt se tudjuk, hogy Rey apja vagy anyja Palpatine fia/lánya, illetve azt se, hogy ki volt Rey nagyanyja), akit valahogy mindentől távol tartott, ráadásul az Erő-képességeit valahogy visszafojtotta a gyerekének, és kivárt, hogy az unoka majd az érdekes lesz. Nekem inkább úgy tűnt, hogy Palpatine Plagueis-től tanult sith mágiája az, ami Rey-t teremtette, ugyanúgy, ahogy anno Anakin-t Shmi Skywalker-ben. Bizonyos értelemben Anakin is Palpatine, vagy épp Plagueis, a filmekből nem tudjuk, melyikük hozta létre őt, persze az új Marvel Darth Vader-képregénye lelőtte ezt, ahol egyértelműen Palpatine áll a terhes Shmi mögött, miközben Erőt használ. Én úgy értelmezem, hogy amikor Palpie kiszívja Rey és Kylo erejét, akkor Reyből kiszív minden sötét oldali Erőt, ami a sötét származásából, tehetségéből adódik, és ekkor költözik Rey-be minden Jedi Ereje. Ez az ötlet végülis, hogy a harmadik trilógiában egy Skywalker áll a rossz oldalon, és egy Palpatine a jó oldalon, szerintem visszatekintve erős gondolat. Úgy gondolom, hogy akkor működik ez a vérségi dolog, ha a hősnek ez negatív élménnyel párosul, és vívódást jelent önmagával szemben. Így az, hogy Rey Palpatine leszármazottja, akárcsak Luke Vader fia, nekem tetszik, ráadásul eddig nem is lehetett volna ezt behozni, mivel Palpatine az előző két filmnek nem volt aktív részese, mégha kiderült az eddig is sejthető elem: Snoke mögött ő állt. A VII-VIII-ban nagyon fura lett volna egy ilyen felismerés Rey-ben, mikor még semennyire sem kötődött Palpatine-hoz. Sokan szerették volna, hogy Rey Solo legyen, vagy Skywalker. De úgy gondolom, számára ez nem lett volna egy súlyos tényező, inkább örömteli: a számára legkedvesebb emberek leszármazottja. Ehelyett az előzőben azzal kell szembesülnie, hogy ő egy senki, most pedig azzal, hogy a főgenyónak a leszármazottja. Ugyanígy Kylo-nak a származása egy gyerekkora óta tartó megfelelési kényszer, hogy fel kell nőnie a feladathoz, hogy ő legyen a galaxis legnagyobb hőseinek gyermeke. A cím nagyon jó, és nagyon szép az ív, amit Rey bejár, és amit egyébként mindkét előző film abszolút komolyan vett, és építgetett: a ki vagyok én kérdésre a film legutolsó jelenetében Rey nyugodtan válaszolhatja azt, Rey Skywalker, mert kivívta ezeknek az embereknek a megbecsülését és szeretetét a három film során, és azt a családot, amit várt a Jakku-i sivatagban, valójában Luke-ban, Leiában és Han-ban találta meg. A film zárójelenete egyszerre idézi a Sith-ek bosszúja zárójelenetét és a Jedi visszatér zárójelenetét, előbbit a helyszín kapcsán, utóbbit az Erőszellemek jelenlétével. Ezt a filmet nem is lehetett máshol befejezni, mint a Tatooine-on. A film azon bírálataival/dicséreteivel nem értek egyet, hogy a Last Jedi-t meg nem történtté teszi. Ennyi erővel Abrams a saját TFA-s sztoriját is meg nem történtté teszi, mert ott Leia semennyi jelét nem mutatja, hogy Jedinek tanult volna, ellenben a Last Jedi ezt felfedi, ez a rész pedig mindezt igazolja. A Rey-Kylo összekötést is továbbviszi a film. Az, hogy Luke szelleme kiemeli az x-szárnyút a vízből, pedig számomra nagyon szép továbbgondolása az előző filmben felvezetett elemeknek. A Last Jedi-t azzal tette volna meg nem történtté, ha Snoke tért volna vissza ebben a részben Palpatine helyett, vagy Luke feltámadt volna. Ha a három filmre, mint trilógiára nézünk, szerintem erősen hasonlít az epizódok merészsége az eredeti trilógiára (ezzel nem azt mondom, hogy bármelyik film plotja egyezne az eredetiekkel, bár a Force Awakens-nél még mindig érzem ezt): a TFA az ANH-hoz hasonlóan egy karakter-bemutató könnyedebb kaland volt, a TLJ a Birodalom visszavághoz hasonlóan merészebb felütésű, fordulatokkal teli, kísérletezőbb epizód, a TRoS pedig a RotJ-hoz hasonlóan néhol meglepő, de igazán súlyosan a világot nem megbolygató alkotás, ami a történetet abba a grandiózus mederbe tereli, amibe kell neki. Ettől persze kissé kiszámítható, de a Sith-ek bosszúja, vagy a Jedi visszatér nem volt az? Így is jutott erre a filmre kellően sok meglepő és érzelmes pillanat, ahogy a másik két trilógiazáróra is. Nemrég olvastam, hogy a távoli jövő Star Wars-filmjeiben elhagynák a trilogiális felosztást, aminek, basszus, örülök, mert talán ez köti meg a legjobban az alkotók kezét. Személy szerint én is megnyugodhatok, végre nyugodtan engedhetem el gyerekkorom legnagyobb hősét, Solo kapitányt is, akit nem hittem volna, hogy valaha újra látok a TFA után Harrison Ford alakításában. Örülök, hogy Yoda TLJ-s megjelenéséhez hasonlóan, ő is egy olyan jelenetben szerepel, ahol a megjelenése fontos változást idéz elő az egyik, a történetben még abszolút fontos szerepet játszó figurában.

A mandalorian esetében szinte kizártnak tartom az önálló epizódra kapcsolást, mivel egy olyan sorozatról van szó, ami hétről hétre kerül ki a Disney+-ra, és csak ott tekinthető meg, nem fogják hétvégenként játszani az ismétlését a tévében. Nem lesz olyan, hogy valaki csak úgy random belenéz mondjuk az ötödik részbe. A sorozat körülményei nem teszik lehetővé, hogy olyan sorozat legyen, aminek feltehetően bármelyik epizódja azonnal érthető. Mint írtam korábban, az, hogy egy sorozat serial (folytatásos) vagy procedurális sorozat (hétről hétre totál új sztori), teljesen egymástól külön álló, valid dolgok, ráadásul ma már a procedurális sorozatokban is mindig van egy évadon átívelő fő szál, emlékszem, még House-nál is volt sok részen átívelő történet, pl. ha lelőtték és gyógyult, ha épp kirúgták, vagy ha valami időszakos love interest-je lett. Ráadásul a procedurális sorozatok általában olyanok, amik sokévadosak, 22 részesek az évadok, szóval már eleve egy évadban is sok rész van, és az évek során számtalan rész készül el, amik esetében tényleg fontos, hogy a néző akkor is értse, ha egy alkalommal vasárnap délután ottfelejti magát a századik ismétlésre, ld. ezer orvossorozat, nyomozós sorozat, sitcom. Az HBO és a Netflix platformja alapvetően a serial-oknak kedvez, ez pedig valószínűleg a procedurális sorozatok végét jelenti (kivéve talán a sitcomoknak, az egy sajátos műfaj persze). Egy évad egy fő sztori, és lényegében az egész sorozat egy fő sztori. És a Mando is ilyen, attól még, mert az egyes epizódok önmagukban is többé-kevésbé lezártak. Most éppen a 4., 5. rész olyan érzetet keltett, mintha epizodikus ívet akarna venni a sorozat. Én ebben inkább a sorozat útkereső jellegét vélem felfedezni, hogy még nem merik ellőni minden puskaporukat, és lehetőleg az évad végére hagyják a kisebb reveal-eket, de inkább hosszabb távon terveznek az első pár részben felmerült titkok valódi feloldásával. Szóval szerintem ezek nem különálló epizódok, hanem összefüggenek, de inkább filler-nek nevezhetők, amennyiben a hős egyre nyilvánvalóbb karakterfejlődését kivesszük a képből. Ha csak megnézitek az egyik trailert (már nem tom melyikben volt), abban kiderül, hogy rohamosztagosok özönlik el a mandalori kovácsműhelyt. Tehát vissza fogunk térni még arra az első bolygóra, és még a Mando igencsak szembesül annak a következményeivel, hogy a közösség-beli haverjai kisegítették őt a fejvadászok és a birodalmiak ellen a 3. részben. Ugyanígy felmerül a kérdés, hogy a Mandalorianhoz mennyire kell ismerni a korábbi Star Wars-okat, mert hogy pl. valaki szerint a Baby Yoda fordulat az nem önmagából következik. De miért kéne külön értelmezni a Mandalorian-t? Nincs a világon olyan ember, aki előfizet a Mandalorian-ra, vagy valahogy rákattint és megnézi, és ne tudná, ki az a Yoda. Werner Herzog is tudta ki az a Yoda, pedig életében nem látott egy Star Wars-filmet se. Nem kell kitalálnunk szerintem, hogy mit gondolna valaki, aki éppen most született a világra, még nem látott soha mozgóképet, és úgy nézi meg a Mandalorian ötödik részét, hogy vajon úgy milyen lehet. A target audience a lényeges, akik egyértelműen olyan emberek, akik látták a Star Wars filmek döntő többségét, márpedig ez egy elég nagy embertömeg, mivel a világ egyik legismertebb filmsorozatáról van szó. (By the way ezért tartom utólag egészen érthetetlen ötletnek, hogy J.J. Abrams soft rebootolta a világ egyik legnagyobb filmsorozatát a Force Awakens-szel.)

Daniel Logan nagyon nem illene Bobához. Az SW 2 óta a történet szerint eltelt 31 év. Daniel Logan 17 évvel idősebb, mint a Klónok támadásában. Hiteles volt a kis Bobaként, mint Temuera Morrison megfiatalított verziója, de igazából ma már nem igazán hasonlít rá. Most a Mandalorian jelen idejében Boba Fett-nek Temuera Morrison-arcúnak kéne lennie, elvégre Jango Fett klónja.

Miért Obi-Wan? Szerintem Yodának lenne értelme megjelennie a flashback-ben (a droidot elsöpörve), mivel akkor még jobban érthetővé válik, miért ragaszkodik a gyerekhez később Mando.

Azért volt már itt nagy fordulat meg csattanó az évad során. Meg azért az is kérdéses, hogy milyen sorozatról van szó? Procedurálisról, azaz olyan sorozatról, mint a Dr. House vagy a Columbo, ami minden alkalommal új esetet vizsgál (a sitcomok is ilyenek, csak minimális a nagy történet iránti igény, és a figurák inkább minden részben ugyanolyanok), vagy serial, ami lényegében egy elnyújtott film, egy összekapcsolódó sztori, utóbbira a legjobb példa a Breaking Bad, ami tényleg egy 5 évad hosszúságú film, egy lineáris történet. Azért azt hiszem, a Mandalorian is egy serial, és annak is indult. Kétlem, hogy ezentúl az lenne, hogy minden alkalommal egy újabb kaland, de menniük kell tovább, mert az nem az ő világuk (mint a Sliders). Azt remélem, hogy ez a 8 rész is, már csak rövid hosszából adódóan is, leír egy kerek történetet, aminek persze bizonyos elemei nyitva maradnak a második évadra. Úgy hiszem, a következő rész megint egy súlyosabb darab lesz, mint a 3. rész, vagy persze a pilot. A második epizód és ez bizonyos értelemben filler volt, de a másodikban olyan színtiszta és zseniális SW hangulat volt, meg olyan jó ötletek ízléses humorral tálalva, hogy ha még a nagy sztori csak apróbb lépésekkel haladt, a rész saját problémája volt olyan érdekes, hogy - számomra legalábbis - felülmúlja a zseniális első részt, és tkp. azóta sem ugrotta meg ezt a lécet a 3-4. epizód. Az ötödiket ismét Filoni rendezi, és sanszos, hogy ismét a Dr. Pershing-Client (talán Gus Fring is?) team előkerül, és a maradék négy részből most már csak a 6. részben tudok elképzelni nyugisabb, szemlélődőbb helyzetet, a 7-8. részben nem. Ez a negyedik rész egyébként egy olyan narratívának az elmesélése, amit láttunk már western-ben (A hét mesterlövész eredetije, folytatásai és remake-je), a The Clone Wars-ban (s02e17 - az egyik kedvenc részem, és az első évadban a 13-14-es részek is hasonlóak voltak), de először mozgóképen szamurájfilmekben, Akira Kurosawa A hét szamuráj című filmjében volt látható. A kóbor szamuráj figurája a japán kultúrában éppúgy megfelel a vadnyugati pisztolyhősöknek, mint a Star Wars világában a Jediknek és a fejvadászoknak is egyaránt. A hét szamurájban persze mindnek külön személyisége volt, és többen nem élik túl a falusiak védelmét a haramiák ellen. Ebben a részben, bár hangulatra megidézte Kurosawa munkásságát, az újabb karakterek nem sok személyiséget kaptak De egyébként hangulatban nagyon ott volt. Az AT-ST lépegető pedig szörnyfilmekbe illően fenyegetően jelent meg a részben, hasonlóan Godzillához, a Jurassic Park dínóihoz, vagy King Konghoz. A film legemlékezetesebb pillanata a lépegető, illetve amikor a gyerek meg Mando célkeresztbe kerül. Utóbbi ezerszer elsütött suspense, de mégis működött ezúttal a sisak levételével. Baby Yoda rulz!

Én ezt inkább Mace Windu kapcsán szoktam megfogalmazni. Windu még odáig is elmegy, hogy a meggyengült Yodára temple guardokat küld. Egy igazi hataloméhes politikus. Yodával kapcsolatban a prequelekben sem látom azt megfogalmazni, hogy hataloméhes lenne, de valóban elhomályosult a gondolkodása, amit sikerül megújítania a Sith-ek bosszúja végére (talán már a TCW Yoda-arc-ban megváltozik, a RotS-ban ő nem is viselkedik olyan elutasítóan Anakinnal szemben). Felismeri hibáit. Esendő figura. Zseniális. Az ő tragédiája, kudarca is a Sith-ek bosszúja. És talán erre is utalnak mondatai, amit az öreg Luke-nak idéz szellemként. Ment a voks a Star Wars egyik legstarwarsosabb karakterére, mondhatom, hogy egyik kabalafigurájára, ebben pedig benne van a Star Wars-filmek egyik legszebb alakítása is, Frank Oz-tól. A bábnak életet ad. A Jedi visszatér-es haláljelenete eredeti nyelven, moziban, hátborzongató: sosem láttam egy színészt sem ennyire hitelesen meghalni, mint ez a zöld báb. Ahogy egyre jobban elcsuklik a hangja, ahogy nyöszörög, ahogy küzd azzal, hogy kinyögjön még egy, meg még egy mondatot. Kár Maul-ért, biztos, hogy ha nem egy ilyen MVP-vel akadt volna össze, mint Yoda, akkor sokáig viszi a játékban.

Kétségtelen, hogy logikus lenne a realitás szintjén, viszont a Star Wars egy mese, és vizuálisan is igen furcsa lenne és megtévesztő, ha a gonoszok hajóit használnák a jók. A negyedik rész elején a Tantive IV és a Devastator üldözéses nyitóképében benne van minden: macska-egér harc ez, a kicsi jók, és a félelmetes nagy gonoszak összecsapása, abban George Lucas felrakja a sakkbábukat az asztalra. Az űrhajók elsősorban nem tudományos logika szerint kicsik, vagy nagyok, hanem a mesei logika hatásai szerint. Persze a prequelekben láthatjuk ezt, ahol az addigi rosszak, a rohamosztagosok elődjei kvázi a jók oldalán vannak, de ott az egész meg van csavarva egy megdöbbentő fordulatban.

26, mert plusz egy év a TFA után a TROS. A kisYoda a TRoS idején 76 éves. El tudom képzelni, hogy azért addigra már egy 10 év körüli kisgyerek szintjén mozog.

Annyira boldog vagyok, hogy végre egy összetartó nagy IGEN a reakciója a hazai és a külföldi rajongótársadalomnak erre a sorozatra. Annyira vágytam már arra, hogy legyen ismét egy Star Wars-produktum, amit a rajongótábor egységesen szeret. Kivételek most is vannak, kellenek is, ne is szeresse mindenki, nem is azt mondom, hogy ne legyen különvélemény, csak szerettem volna már, hogy összeálljon egy minimum. Amiben egyetértünk. Ami anno a TCW is volt. Meg a Rogue One. Talán a Rebels is. És akik eddig homogénen szidták a Disney-t, és a Rogue One-t üdítő kivételnek gondolták, remélem, lassan revideálják az álláspontjaikat a Disney-éra kapcsán is. Megértem, hogy persze akiknek nem tetszett az új trilógia, azok azt megbocsáthatatlan bűnnek tartják, elvégre az A trilógia volt, a klasszikus hősök történetének lezárása, de amúgy a kritizálók egy része (hangsúlyozom, egy része!) eleve az olyan produktumokban lelte örömét, amit csak a szűkebb rajongótábor ismert: könyvek, képregények, játékok, anim. sorozatok, leágazások, és nem is elsősorban a mozifilmek. A Mandalorian ilyen értelemben is jó pozícióban van, mert valami, ami a IX. résszel párhuzamosan érkezik, sokkal erősebben eltávolodik a fősodorbeli sztoriktól, de a filmeken túli matériák egyik nagyon régóta, a régi Expanded Universe-ben is hatványozottan kedvelt témája ez a fejvadászosdi. Úgy látom, sok esetben a rajongóknak nem csak a történet fontos, hanem a különböző apróságok, amik kifejezetten nem azt jelentik, hogy valamire történik utalás a történetben, hanem ha valamiről, egy apróbb részletről, a világról egy picit bővülnek is az ismereteink. Pl. amikor Finn megtalálja Luke gyakorlógömbjét a Force Awakens-ben a Falconon, és félredobja, akkor az tiszta fan service, de semmi több, utalás. Sőt, a Force Awakens-ben annyi ilyen van, hogy sok is lesz már. Amikor a Mandalorian-ben látjuk a kubaz-t furulyázni, vagy a Jawákat, ahogy a tojásra ráröppennek, vagy csak egyszerűen a Sandcrawler irányítófülkéjét belülről, akkor valami olyasmit látunk, amit nem tudtunk, és amivel az ismereteink bővülnek. A rajongók sokszor kifejezetten úgy nézik a Star Wars-ot (meg olvassák, játsszák - azaz fogyasztják), mintha ismeretterjesztő filmet néznének egy nem létező galaxisról. Eltűntek az egymást szító hőbörgők. Talán lelkileg is, túl sokáig harcoltak, valamiért most már rajongani is kéne. Filoni miatt is, meg a téma (fejvadászok, alvilág - rajongók kedvelt témái) miatt is, megelőlegezték ennek a sorozatnak a bizalmat, és boldog vagyok emiatt, és a sorozat bemutatója sem cáfolt rá semmire. Mondanám, hogy korai lenne távoli konklúziókat levonni a sorozattal kapcsolatban két rész után - de miért is? Eléggé világos, hogy mi ez, és hogy az alkotók hogyan nyúlnak a Star Wars-hoz, és nagyon meglepődnék, ha ez a harmadik résztől gyökeres fordulatot venne. Mindenki a rövid hosszon problémázik. Hogy Woody Allen után szabadon fogalmazzak: ha elmész egy étterembe, ahol rossz ételt kapsz, nem fogsz arra panaszkodni, hogy keveset adtak. Szerintem ez igencsak jó jel, hogy mindenki a rövidségre panaszkodik. Az eddigi két rész viszont egyáltalán nem volt tartalmatlan. És nekem az is tetszik, hogy nem egyben jött ki a sorozat. Persze kínszenvedés kibírni azt a pár napot is, de olyan élvezetes is egyúttal a várakozás izgalma, meg a barátokkal való elmélkedés az apróságokon. Ha ez egy négy és fél órában egyben kijött volna, és mindenki ledarálná, annyira sűrű lenne, és tutira mindenki az évad végén várható kötelező cliffhanger-rel lenne elfoglalva, ami igazságtalan lenne a történet egyes lezárt elemeivel szemben.

Kedves rajongótársak, egy kis segítséget kérnék! Iszonyatosan szeretném beszerezni digitálisan a The Force Unleashed képregényváltozatát, mindkét játékét. Elméletileg készült belőle magyar fordítás is, de az se baj, ha nem magyar, csak nagyon szeretném elolvasni. Valakinek megvan?