IndianaAndrisSolo

Bryce Dallas Howard. Sajnos az ő rendezői jelenlétét nem tudom másképp értékelni, mint annak, hogy apu benyomta. A Solemates-re, amire hivatkoznak a neve mellett, rákerestem. IMDB szerint egy nulla díjat nyert, durván 62 szavazattal rendelkező, mindössze 2 perces filmről van szó. Valahogy úgy érzem, egy darab 2 perces film nem igazán teszi alkalmassá egy nagyjátékfilm, nem pláne egy Star Wars-film megrendezésére. Ráadásul ez egy sorozatepizód, ahol különösen profinak kell lenni abban, hogy az addigi epizódokhoz stílusában és megszólalásaiban illeszkedjen. Talán valami ilyen kikötése lehetett Ron-nak, amikor behívták tüzet oltani a Solo-hoz, hogy rendezzen a lánya. Bízom benne, hogy titkon nagyon szigorúan felügyeli majd őt Favreau, Kennedy, Filoni, vagy valójában az ő neve alatt Filoni, vagy Waititi rendez. Inkább szerepeljen benne, arra tökéletesen megvan a portfolio-ja.

Kissé azért furcsa, hogy van egy tény egy figura körül évekig, évtizedekig, pl. Boba Fett kapcsán, hogy ő mandalori. Aztán szép lassan az idővel megdől. Ugyanígy Maul kapcsán az, hogy ő iridoniai Zabrak, a Zabrak faj lényegében Maul-lal lett bevezetve (nyilván Zabraknak most is az, de egyben dathomiri). Szerintem ez azért tök furcsa, hogy ezeket megváltoztatják. Ez olyan lett volna, mintha Han Solo eredetsztorijából idén az derült volna ki, hogy a csempész, akit minden könyv koréliainak nevez, egyszer csak nem az többé. Ugye a legends-ben Boba Fett-nek elég fontos eleme az, hogy konkrétan mandalore lett, azaz a mandalori nép vezetője. a KoTOR-ban meg ugye volt egy Fett nevű figura, aki az őse. Most meg már jelenleg ott tartunk, hogy csak a páncélja az. Ami azért nagyon fura, mert lényegében az egész Star Wars-ban a mandalori nép és kultúra azért lett ennyire fontos elem, mert Boba Fett figurája népszerű lett a TESB-ben. Amikor a TCW második évadában először megjelentek a mandaloriak, mindenki azért jött lázba, mert wow, olyan csávókák, mint a Boba Fett! És ki vagyok én, hogy Pablo Hidalgo-val vitatkozzak, de azért néhány dolgot le kell írnom: Azért, mert Almec azt mondja, hogy Jango Fett vagy épp Boba Fett nem mandalori, attól még az közel sem biztos, hogy úgy van: egyrészt mi Almec politikai státusza akkor? Egy békés, az addigi harcos mandalori kultúrától határozottan elzárkózó Mandalore-t vezet. Az rendben van, hogy hátsó szándékai vannak, de attól még formálisan, a szavak szintjén nyilván az akkori legitim vezetés álláspontját fogja képviselni. Nyilvánvalóan egy tradicionalista, a mandalori páncélt viselő személyt nem fog legitimálni, nem nevez mandalorinak, csak imposztornak, hasonlóan ahhoz, ahogy politikai jelentése van annak, ha országok nem ismerik el egymást. A fejvadászok a Star Wars világában nagyon fontos karakterek, a galaxis sorsát befolyásolhatják, és tudvalevő volt, hogy Jango Fett a legjobbak közé tartozott (és ami még fontosabb, hogy a SZAKADÁROKnak dolgozott, mandalore státusza pedig semleges), a fia, Boba meg nagyon hamar közel került Jango halála után a kor legismertebb fejvadászaihoz (Cad Bane, Aurra Sing, Bossk). Mindemellett Almec karakteréből is következik, hogy egy harcos mandalori fejvadászt ne legitimáljon, mivel ha a helyzet úgy kívánja, simán köt szövetséget akárkivel, de ő pont nem mandalore harcos vonalát képviseli, gyökeresen az ellentétét, inkább csak próbál csúszómászóként lavírozni. Szóval kisebbségi komplexusból, gyengeségből ellenszenvvel is viseltethet a Death Watch vagy bármilyen mandalori harcos iránt. Emellett meg ha Boba Fett egyértelműen konkrétan kamino-i klón genetikai értelemben, attól még egy cseppet sem jelenti azt, hogy minek vallja magát. Tételezzük fel, hogy Jango Fett mandalori, és ténylegesen a Concord Dawn-ról jön, ami ugyan nem a szektor fő bolygója, de egyértelműen a mandalore szektor bolygója, és az ott élő személyek, ahogy a Rebelsből is láthattuk, mandalorinak tartják magukat. Boba Fett sem azt a kiképzést nem kapta meg, mint a kamino-i klónok, nem azok között nőtt fel, sem a kaminoi fajhoz sem sorolhatja magát, bár velük volt kapcsolata. Úgy tűnik, hogy Jango Fett-tel elég sokat utazgatott a galaxisban már a Klónok támadása cselekménye előtt. Szóval valószínűsítem, hogy Boba Fett pontosan azt a fejvadász kiképzést kapta az apjától, amit Jango kaphatott korábban, és igen valószínű, hogy egy ilyen helyzetben Boba Fett elsősorban apja identitását vette át (ez meglátszik a páncél viselésében az apja halála miatti bosszújában, valamint hogy fejvadász lett belőle is), azaz amennyiben Jango Fett mandalori volt, igen valószínű, hogy Boba Fett sem vallhatta magát másnak, mint mandalorinak. Márpedig azért itt elsősorban az számít, hogy valaki kinek vallja magát. Ha pl. egy magyar ember Amerikában szüli meg a gyerekét, akkor kap amerikai állampolgárságot, de ugyanúgy lesz neki magyar is, és emellett bizonyosan lesz neki magyar identitása. Főleg, hogy Kamino nem tűnik egy olyan helynek, ami kultúrát vagy identitást tudna adni Boba Fett-nek. Itt ebben az esetben azt látjuk, hogy Kamino-n Boba nem része a klónok kiképző programjának, a kaminoi fajúak zárkózottak, klónozók (Boba pedig határozottan nem lett klónozó), és mindemellett mindketten meglehetősen keveset tartózkodhattak Kamino-n, Boba Jango halála után különösen keveset (mivel köztársasági beszállító volt Kamino) ellenben az apja egy fejvadász, aki egy tradicionalista harcos kultúrából származik, erre utaló nyomait pedig Boba Fett húsz évvel később is viseli magán, és ez az apa ráhagyhatta a kultúráját. Mit akarok ezzel mondani? Hogy az egész egyszerűen nem állja meg a helyét, hogy max Jango Fett lehetett mandalori, Boba Fett kaminoi. Születése szerint persze igen, és genetikai értelemben kaminoi klón (bár genetikai értelemben, ha Jango Fett mandalori, akkor ő is, és az összes létező Jango-klón mandalori), identitását tekintve azonban minden bizonnyal Jango Fett kulturája és identitása rakódott rá. Márpedig Jango egyetlen ismert születési helye jelen állás szerint Concord Dawn. Egyébként a sorozatot várom, és azt gondolom, hogyha eléggé a felnőtt rajongó közönséget lövik be célközönségnek (márpedig miért ne tennék, a gyerekeknek ott van a Resistance, és a korábbi anim. sorozatok), akkor simán lehet, hogy ez lesz az a Disney Star Wars-produktum, ami előtt minden rajongó le tud borulni, el tud alélni. Én imádtam a TLJ-t, de azért nagyon szeretném, ha minden rajongó tudna örülni valaminek! Ebben fontos szerepet játszhat az is, hogy a mandalori hős teljesen új karakter, így nincsenek irgalmatlan nagy elvárásai a rajongóknak (ráadásul nem mozifilm), de azért asszociatív módon megidézi Boba Fett figuráját. De ezerszer jobbnak érzem most ezt a koncepciót, mint azt, ha Boba Fettről szólna ez a sorozat. Ráadásul megvan a lehetőség benne, hogy mellékszálon bepillantást nyerjünk a Birodalom végső bukásába és az Első rend első pislákolásába, mivel a galaxis távoli pontjain játszódik majd a sztori szinopszis szerint. Különösen örülnék, ha nem látnánk benne eddig ismert ikonikus szereplőket - max. egyet kivéve, ahogy az előző mondatomban is említettem, az első rend eredete mellékszálon benne lehetne a történetben, és érdekes lenne látni egy még nem ereje teljében levő Snoke-ot, aki átveszi az ismeretlen régiókban az irányítást. Esetleg felbérelhetné a főhőst (így kerülhetnének kapcsolatba) úgy, mint ahogy Jango-t tette Dooku, vagy Bobát Vader. Nem felejtem el, hogy Favreau azt mondta, nagyon megragadta a motion capture technológia, és szeretné alkalmazni a készülő SW sorozatában - márpedig Andy Serkisnél nagyobb mocap színész nincs a világon! Örülnék neki, ha JJ Abrams nem rettenne meg bizonyos rajongók és az orosz botok TLJ-fikázásától, és nem a IX.részben hozná vissza Snoke-ot egy eredetsztorival, de ez a sorozat jó lehetőség lenne Snoke eredetének megválaszolására. Jó lenne azt is látni, hogy Jabba bűnszervezetét ki vette át a peremvidéken.

Szerintem ez inkább csak a rajzfilmes stilizáció miatt van, kb. mint amikor a TIE Fighterek szárnyai kisebbnek és nyomottabbnak tűntek a Rebelsben.

Ha öt epizód, az talán azt jelenti, hogy nem csak a 4 részes Mandalore-arc lesz az újdonság, és a másik 8 részben sem az Utapau-Bad Batch arc rendes változatát látjuk (ha jól emlékszem, nem nagyon szerepelt azokban Yoda, de azokhoz nem is kéne hangot rögzíteni amúgy sem), hanem még két db. 4 részes történetszálat.

Én tökéletesen érzem a különbséget (talán nem kell mondanom, hogy a TLJ javára), drasztikus a különbség a kettő között, de én nem is a humor primér hatásán és minőségén rugóztam, hanem a szerepén. A minőségről csak annyit, hogy én már tudok élni azzal, hogy Jar Jar Binks létezik a saga-ban. Talán csak azok a rajongók infantilisebbek nála, akik készítenek egy saját otthoni vágatot belőle, amiből kivágják, vagy bírálják az alkotót (nem ilyen szinten, mint itt, ezen a fórumon, ez emberi véleménynyilvánítás, inkább a cyberbullyingra gondolok), és nem értik meg, hogy a film az egyedül az alkotójáé (alkotóié). Emellett valószínűleg George Lucas a gyermekek nyelvén ezerszer jobban kommunikál, mint bármilyen, a saját percepcióin túl tekinteni nem képes geek. Úgy látom, hogy durván 35 évig George Lucas brutálisan eltalálta, hogy az adott munkái célcsoportjának mi kell, ez több generáció príma emberismeretére vall. Ilyen értelemben szerintem irreleváns bírálni valamit, ami talán negatív visszhangjában is reklámot csinált, és ami alkotójának bevallottan a legkedvesebb alkotása (mégha ezt kissé provokatívan is mondta). De értitek, kicsit úgy érzem, amikor az emberek Jar Jar Binks-et bírálják, hogy maguk sem érzik a helyzet komolytalanságát. Mintha nem látnák, hogy ez az egész egy végtelenül gyermeki mese. Az alkotója is a gyermekkora idealisztikus moziszeretetének megénekléséül szolgálta, nem értem, miért nem lehet a dolgokat annak látni, amik. Pl. amennyire gyenge komikus karakternek tartom Jar Jar Binks figuráját, én ugyanennyire tartom kidolgozatlan és pongyola gonosznak Darth Maul-t a Baljós árnyakban (de hangsúlyozom, hogy csak abban, a TCW-ben, Rebelsben már komplexebb figura). Na, most biztos jön majd a felháborodás, és pontosan ezt akarom elérni, ugyanis sokan valami oknál fogva másképp ítélnek meg egy adott Star Wars-hoz kapcsolódó elemet, ha az véresen komolyan van véve és egy ilyen furcsa pátosz (ami összefoglalva a coolságban merül ki) rakódik rá. De ugyanolyan ízléstelen, ha nincs mögötte semmi, legyen az vicces, vagy éppen nem. De ez nem azt jelenti, hogy a Baljós árnyak ellen beszélek, szerintem egy látványban gazdag, szórakoztató mese, egészen egyedi vízióval, és ki vagyok én, hogy megkérdőjelezzek egy egyedi alkotói víziót. De nem akarok úgy csinálni, mintha Jar Jar kifejezetten tönkretenne valami fantasztikus mélységű drámát, amikor a TPM hullámvasútján amúgy sincs szó ilyesmiről. Lucas pedig pontosan érezte a későbbiekben, hogy nem kell ezt erőltetni Darth Vader születésében. Jar Jar pedig ugyanúgy elfért a TCW könnyedebb, korai filler epizódjaiban. AM ez az egész már egy kicsit jó ideje offtopik.

Valójában fundamentális félreértésnek tartom (teljesen személy szerint és szubjektíve) a rajongók tömegeinek azt a véleményét, hogy a poénnak, a humornak megvan a helye, de nem a drámai jelenetekben. Ugye ez most esszenciálisan talán annál a jelenetnél merül fel, amikor Luke a TLJ-ben, miután szarrá lőtték a lépegetők, a ködből kilépve csak hanyagul lesöpri a vállát. Azt gondolom, hogy ez valami olyasfajta elvárás, amit sem a drámairodalom, sem a filmtörténet nem igazol, megértem, hogy nagyjából milyen gondolkodás mentén alakult ki ez az emberekben, egyetérteni mégsem tudok vele. Sőt, a legnagyobb filmírói teljesítménynek tartom, ha egy filmben, egy jelenetben, egy helyzetben egyidejűleg tudok nevetni és sírni, sőt, egyfajta virtuozitásnak tartom, ha egy filmes el tudja érni, hogy oda-vissza játszi könnyedséggel rángasson az érzelmeim között, pont úgy, ahogy egy zene is el tudja érni ezeket az ambivalens hatásokat. Ilyennek tartom Lars Von Triert például, vagy David Lynch-et, utóbbit az ezen fórumon is sokak által kedvelt Twin Peaks miatt is. Azt gondolom, hogy drámai jelenetben nem hogy tud működni egy humoros mondat, hanem egyenesen az tud lenni a leginkább szívfacsaró a drámai helyzet kontextusában. Sőt, azt gondolom, hogy talán a legszomorúbb dolog a színpadon és a filmvásznon az a pillanat, amikor megtörténik a bohóc halála. Ha már Chaplin. A Nagyvárosi fények óta, amivel az igazán nagy filmjei kezdődtek, de előtte is ott a Kölyök, csak olyan filmeket csinált, amiben a hőse valamilyen módon meghal a végén. Soha olyan vicces, és soha olyan szomorú filmet nem láttam, mint ezt a pár alkotást. Na és ott van pl. Don Quijote. Aki olvasta azt a könyvet, talán tudja, milyen szélsőséges amplitúdókat üt meg, és egyébként a nyugati kultúra egyik alapmítosza, az első mai értelemben vett regénynek is tartják. Miután a képzelt lovagot ezerötszáz oldalon keresztül verték különböző okokból, kreált világát megtagadja a halálos ágyán és úgy hal meg. Ebben a különösen drámai jelenetben gazdája agóniáját nézve Sancho Panza két pofára zabál bánatában. Bár Jar Jar Binkset nem tartom ilyen mélységű figurának, C-3PO-ban határozottan észreveszem a börleszk figurák tragikomikus jellegét, Lucas egyértelműen R2-D2-val közös duóját (bár közvetlenül persze a Kuroszava-filmből származtatják) a Stan és Pan, mégkorábbról Don Quijote és Sancho Panza figurájából merít, ezek is archetipikus alakok, még számtalan filmben találhatjuk meg a feloldhatatlan ellentétek komikus duóját. Tulajdonképpen C-3PO, droid létére a legemberibb figura az egész sorozatban, nincs benne semmi pátosz, emelkedettség, nem cool, nincs hatalma, ő a zsörtölődő kisember, egyben nála érhető tetten a komikus figurákra jellemző emberi tulajdonság, a fizikai teste okozta korlát. Végtagjainak gyakori vesztése Don Quijote kiütött fogait juttatja eszembe. C-3PO a bohóc. (Ahogy Han Solo is, ezért különösen erős és sokkoló a lefagyasztás-jelenet.) Ezért is lesz, ha ilyesmi megtörténik, C-3PO halála (vagy pontosabban "dezintegrálása") a Star Wars legszomorúbb pillanata. Egyben szimbolikus vége is, hiszen ő a folytatólagosság megtestesítője is. Remélem, sosem történik meg ez a pillanat.

Ez a humor az SW-ben valami olyan dolog, ami újra és újra előkerül minden film kapcsán, és nem értem miért. Szerintem a IV. rész egy ritka jó humorú film, és abszolút az eredeti trilógiának is szerves része a humoros szituációk tömkelege. Han Solo, C-3PO és R2-D2 egyértelműen comic relief karakterek, és Chewie-t sem tudok nagyon más helyre besorolni. Leginkább talán a Baljós árnyak és a TLJ kapcsán merült fel a humor létjogosultsága az SW-ben. Én elismerem, hogy Jar Jar-nak nincs olyan rajongótábora, mint az eredeti trilógia humorforrásnak szánt figuráinak, de igazából az a helyzet, hogy talán ő a legikonikusabb, legismertebb Star Wars-figura az eredeti trilógia óta. És a negatív kampány is kampány. Szerintem Jar Jar figurája abszolút szerves része már a Star Wars-nak, én közel sem tartom szégyenfoltjának, legfeljebb olyan kissé trashy, groteszk elemének, mint amilyen Max Rebo, Ponda Baba vagy Ackbar admirális. És szerintem ezzel a figurával lehetne kezdeni valamit. Az a fél bekezdés jó lehetőséget mutat, ami az Utóhatás harmadik könyvében van, egy ilyen figura simán tudna egyik pillanatról a másikra tragikus felhangot kapni minden nyomi bohókássága ellenére, és az is jó kiindulópont, hogy Jar Jar már elkövetett egy drámai vétséget a prequelekben, illetve egészen konkrétan a Klónok támadásában. Szerintem ennek a rá vonatkozó hatását érdekes lenne megismerni, akár a TCW-ben (ha egy szerveződő ős-lázadáshoz csatlakozik, egy olyan szerveződéshez, amit a RotS kivágott jeleneteiben látni), akár más SW-produktumban - én pl. a Rebelsben nagyon nagyon megnéztem volna Binks-et, oda is illett volna, az első két évadba különösen, valamelyik filler epizódba.

De mennyire vagytok benne biztosak, hogy a Bad Batch és az Utapau sztori lesz megcsinálva rendesen? Én nem örülnék neki annyira. Már láttam többször is őket, igazán el tudtam vonatkoztatni attól, hogy félkész, de közel sem voltak olyan magas színvonalúak (történetben sem), mint a 6. évad első négy és utolsó négy része, és a fantasztikus ötödik évad a droid szálat leszámítva. A Mandalore-szál persze már most izgalmasabbnak tűnik, és szívesebben néztem volna/nézném meg a fejvadász-sztori lezárását Utapau és Bad Batch helyett, vagy akkor már a Dark Disciple/Son of Dathomir valamelyikét. Négy igazán nagy újdonságot hozó rész így is lesz, szóval nem panaszkodom!!! Aztán ki tudja, ha jók a visszajelzések, előfizetések, ezek után már bármit el tudok képzelni!

Én azért örülnék, hogy ha már így alakult, hogy Leiát Fisher régi kivágott jeleneteiből oldják meg (és ez a jelenlegi állás szerint meglehetősen jó scenario), akkor jó lenne, ha ő legalább életben maradna. Luke Erő-szellem Yodával, Leia és Lando, és a fiatalok, ez egy igazán kerek zárókép lehetne, amiből persze csak Han hiányzik, de az ő hatását is kiválóan meg tudnák idézni. Annak már tleg nem lenne értelme, hogy most egy filmen belül két régi szereplőt is kinyírnak. Han halála volt igazán végérvényes, Luke-é pedig minden megható jellegével együtt igazából olyan, mintha csak magasabb státuszba emelkedne (merthogy lényegében erről is van szó).

Nagy hiba lenne ez. Marhaságnak tartom, hogy az "A Star Wars Story"-kat egy brandként kezelik, mikor éppen az a lényegük, hogy spin-offok halmaza. A Zsivány és a Solo közt is alig-alig van valami hasonlóság. Az Obi-Wan filmet pedig iszonyúan szeretnék a rajongók. McGregor baromi nagy közmegbecsülésnek örvend, ellenben a Solo előtt Aldennel. Arról nem is beszélve, hogy McGregor egy A listás sztár. A tatuini táj, Ewan McGregor Obi-Wanja biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy berángatná az embereket a mozikba, mint anno a Rogue One tette. Ehhez kell az is persze, hogy ne legyenek produkciós zűrök.

A BP bőven az Ultron kora és a CA Civil War után játszódik, mivel akkor már meghalt T'Challa apja.

Az AAA kategóriát nem értem, Porg. Szerintem épp az a Marvel stratégiájának lényege, hogy szinten tart. Folyamatosan körbepromózzák egymást a filmek. Az SW-vel, aminek a megjelenései happening-szerűek voltak mindig is (egyre kevésbé sajna, ez vitathatatlan), totálisan ellentétes taktika. Éppen ezért pont azt gondolom, hogyha 5 év lenne a különbség, és annyit kéne várni a következő Marvelre, akkor nem biztos, hogy olyan hatalmas bevételt szedne össze. Míg az SW-nél kell az az "újra összeállnak"-jelleg, mint egy régi rockzenekarnál, aminél esemény, ha egyszer-egyszer újra koncertezik. Nyilván a Marvelnek is van egy hatalmas rajongótábora, ami azért alapvetően a képregényekből táplálkozik, és nyilván a többség örül, mert azért többé-kevésbé a képregények világát próbálják rekonstruálni, mégis azt gondolom, hogy borzasztóan elöregedő filmekről van szó. Oké, az első Avengers nagyot szólt, és még mindig talán a sorozat legfényesebben ragyogó csillaga az első Iron Man. De ha eszembe jut a sok Thor, meg Amerika kapitány epizód, meg az Incredible Hulk, vagy az Ultron kora, akkor jóformán alig emlékszem pillanatra belőlük, alig-alig emlékezetes filmek. Ez persze nem igaz az Infinity Warra, ami a jobbak közül való, ahogy a Galaxis őrzői epizódok is. De összességében azt gondolom, hogyha most így, az IW cliffhangerével félbeszakadna 10 évre a Marvel, kétlem, hogy olyan kiemelkedő siker lenne, és úgy hatna az "elvonás", ahogy a Star Wars kapcsán. Inkább elfelejtődne a dolog.

A Solo bevételeivel párhuzamosan kérdésessé vált az is, hogy az Infinity War meddig juthat el, és beéri-e worldwide-ban a TFA-t. Még 66 millió kéne neki, de közben van egy rakat más film is már a mozikban, Solo, Deadpool 2, Ocean's 8. Szerintetek meglehet neki? Szerintem kevéssel, de most már el fog maradni tőle. Nagyon remélem. Ha behozza, az azt jelentené, hogy az embereket a 2010-es években jobban érdekli az, hogy a néhány éve összeverbuvált, nagyrészt eleinte azért alapvetően kevésbé ismert szuperhősökre alapozott Marvel-univerzum összeáll egy irgalmatlan zúzásra, mint az, hogy a Star Wars több, mint 30 év után, a régi hősökkel folytatódik. Mégiscsak a két brand mérettetik meg itt, hiszen az Infinity War a legnagyobb dobása a Marvelnek, és ugyanígy a Force Awakens is az volt a Lucasfilmnek. Persze vicces, hogy végső soron egy ember dörzsölgetheti a tenyerét mindkét sorozat miatt, és az Bob Iger. Engem nagyon szíven ütött, hogy a Black Panther többet hozott a The Last Jedi-nál. Egy alig ismert hős, akinek minimális a brandje, jobban eladható, mint az a két bombasztikus tény a TLJ körül, hogy Luke Skywalker visszatér (hosszabb időre), és Leia utolsó szereplése lesz. Persze a TLJ nagy bevételt szerző, ugyanakkor a TFA-t meg sem közelítő sikerében szerepet játszott a TFA némileg megosztó fogadtatása (azért sokan, akik nagyban várták, a film megtekintése után érdektelenné vált számukra a folytatás - nyilván nem a legdurvább rajongókra gondolok), és a sokadik heti nézettségére pedig már a rossz nézői reakciók is hathattak. Ugyanakkor jó kritikái voltak, és a rajongók által leginkább elismert Disney SW-film, a Rogue One után jött. És a marketingkampány is rendesen meg volt tolva, úgy hiszem.

Ja, és amúgy URAMISTEN, annyira imádom Luke Skywalker figuráját, hogy az valami besz@rás. Mindig is Han Solo-s voltam, de Luke-ot is nagyon szerettem, az első akció- és Lego figurám is Luke volt. De valahogy mindig úgy láttam, hogy Luke-nak nincs olyan kiforrott személyisége, éppen a Campbell-i mitikus alapok miatt, hogy mindenki beleláthassa magát. Nem volt egy markáns karakter, igazából Luke mi magunk voltunk, elképzelhettük, hogy ő vagyunk. Míg Han mindig is egy jellegzetes karakter volt, aki inkább az a srác, aki nem mi vagyunk, hanem aki baromi menő az iskolában, néhány osztállyal felettünk jár, és felnézünk rá. Ebben a filmben Luke már nem lehetett a hős, akibe beleprojektáljuk magunkat, hiszen itt már a mentor figura szerepében tetszeleg. És itt már olyan markáns, hogy az valami hihetetlen. Humora van, cinikus, bölcs, miközben tapasztalatlan is, még mindig van benne valami gyermeki is - éppen ezért tetszik a Yoda-jelenet: a mesternek is elkél egy mester. A Yoda-jelenetet is sokan szidták, hogy out-of-character Yoda is. De nem az, és pont, hogy a TESB-es első közös jelenetüket idézi meg. Akinek van élménye a nagyapjáról, talán hasonlóan gondolhatja, mint én: egy egészen gyermeki, infantilis viselkedés, ami valójában egy végtelen bölcsességet és az élet ismeretét leplezi és egyben magában foglalja. Ugyanezt csinálja Yoda az első feltűnésekor a TESB-ben. És ugyanez a játékosság köszön vissza itt is. És Luke végtelenül emberi, hibákkal bíró figura. Szerintem az OT-s verziója sem volt az az örök optimista és végtelenül pozitív, mint ahogy most a sok év távlatából egy érzet rárakódik az emberekre.

Azt tapasztalom a RO-hoz, a Rebelshez, a TCW-hez való rajongói hozzáállás alapján, hogy a kisebb projektek kapcsán kisebbek az elvárások, és tudnak örülni a rajongók simán ezeknek a projekteknek. Rian új trilógiájának is, ami nem Luke sorsát zárja le, vagy ilyesmi, hanem egy totál független storyline-t nyit, megvan a lehetősége, hogy eljusson a rajongók szívéhez, és talán sokan meglepődnének, hogy Johnson mit tud, mert nem lenne bennük az az előítélet, hogy most nem olyan irányban halad tovább a Skywalker-saga, ahogy várták volna.

A TFA és a RO után én is azt hittem, hogy nekem a modern Csillagok háborúja-filmek közül már végérvényesen a RotS lesz a kedvencem, mégha a RO-t is imádtam. Erre jött ez. :O Amúgy Chewie-t én egyáltalán nem éreztem kevésnek. Egyrészt a TFA-ban baromi nagy szerepet kapott, lehetett sejteni, hogy itt kevesebbet fog kapni, mivel már nincs meg az a Han-nal közös dinamika. Voltak baromi jó gegjei. És azt is lehetett sejteni, hogy a Solo-ban meg konkrétan minden korábbinál hangsúlyosabb lesz. Ennek ellenére szerintem a film egyik nosztalgikus csúcspontja (mert azért ilyen is volt, de nem nagyon erőltetetten) éppen Chewie-hoz köthető: amikor berepül a Crait-en a Falconnal a kristályos üregekbe és a TIE vadászok üldözik (brutálisan látványos szekvencia), a TIE Fighter Attack hallható, ami korábban a IV-ben és a VI-ban is szólt, az előbbiben akkor, amikor Han és Luke a HCS-ról menekülve a TIE-okat lövik. Nekem ez az egyik kedvenc SW-zeném, és hihetetlenül felidézte Han Solo emlékét számomra, főleg úgy, hogy a pilótafülkében Chewie látható. Hidegrázó volt. (Azóta a Solo is használta a zenét, de az már nem ütött annyira szíven, mert a TLJ a RotJ óta volt az első, ami használta, és - mivel a TFA-ban az új zenék domináltak, nem gondoltam volna, hogy valaha is visszahoznak egy ilyen OT-s zenét).

Számomra a saga Tatooine-on kezdődik. És az is a legikonikusabb bolygó. Bár igaz, hogy sem Reynek, sem Kylo-nak nincs viszonya a helyhez. De el tudom képzelni, hogy Rey Luke múltja után kutatva eljut a Tatooine-ra, hasonló sztori lehetne, mint ahogy a Marvel SW-ban Luke visszatér Ben Kenobi házához, megtalálja a naplóját. Egy mindent lezáró párbaj Rey és Kylo közt a Lars farmnál kettős naplemente közben? De a leginkább evidens visszatérő bolygónak a Jakku-t gondolom. Abrams az ilyen parallelekből legtöbbször az ilyen motívumokat érti meg és használja (Tatooine-nal indul az eredeti trilógia, és a harmadik filmben visszatérnek oda). Szomorú lennék, ha ez lenne, de nem baj. Amit szeretnék: C-3PO és R2 ismét duóként vegyék ki a részüket a kalandból, legyen legalább egy olyan jelenetük, ahol valami csata közepén bóklásznak, stb. Az AotC szerintem baromi jól adott nekik hangsúlyt, nagyon jól idézte meg az OT-t (meg a TCW 4. évadának két része is). Sanszos, hogy őket most látjuk utoljára (egy Pixar-Lucasfilm kollaborációt még el tudok képzelni az ő főszereplésükkel). Amennyire az OT "kabalái" közül Chewie-t meglepően sokat használták az elmúlt filmekben, úgy a két klasszik droidnak, akiknek szerintem fontosabb szerepük volt a sagában meg az OT-ben is, mint a wookiee-nak, nem igazán jutott screen time. Persze kicsit azért is, mert BB-8 némiképp leváltotta őket. Sajna. De jó lenne, ha látnánk valami maradandót velük, ha már nem nagyon lesz visszatérő figura a régi részekből (hacsak Luke Force Ghost, Lando nem lesz bejátszva). A film végén biztos lesz egy idilli pillanat. Szerintetek, ha az öreg Luke letekint a hősökre (ha letekint), mellette kik fognak állni? Én csak Yodát tudom max. elképzelni.

Az öt napos bérlet elkelt, a napijegyek vannak. Amúgy 2016-ban nyitottak újabb napijegyeket, hónapokkal azután, miután már sold out volt. Amúgy azért ez nem épp a Star Wars halálára enged következtetni. A kva életbe, ha nincs celebration, akkor BERENDELEM AZT A HAN SOLO TFA HOT TOYS figurát csakazértis!!!!

Mind 3 nap alatt elkelt Pedig komolyan gyűjtöttem rá, lehet, hogy a 2020-asra összpontosítom a takarékpénzem!

Én nem gondolom ezt. Most már sokkal empatikusabb vagyok mindenkivel szemben, de meg kell érteni, hogy nincs egy konkrét fajta rajongó. Mondjuk nem tudom, hogy más mikor lesz velem szemben ilyen toleráns, amikor azt mondom, hogy imádom a TLJ-t, és a rajongásom egyik csúcspontja volt. Pl. én nem csak ezen a fórumon vagyok aktív (gondolom ti sem), én aztán tényleg mindent gyűjtök, de mondjuk kb. semmit sem olyan nagy monomániával (most az akciófigurák dominálnak egy jó ideje, jön föl a Lego és alábbhagyott a könyvgyűjtés), és érdemes megnézni, hogy a különböző fan csoportokban kik írogatnak pl. facebookon. Alig van átfedés pl. az SW figurarajongók és az SW könyvrajongók közt. Az olyan csoportokban, amik nyíltak, baromi sok tagjuk van, és nem specifikus a témájuk (csak kb. Magyar SW rajongói csoport), ott a Solo után a "most akkor Darth Maul visszatért?" kérdések dívtak (meg a TLJ és a Disney irgalmatlan pocskondiázása), amire még az olyan barátaim is tudták a választ, akik nem különösebben rajongók, nem látták a sorozatokat, de azért informáltak, és az a vicces, hogy azért annyira nem érzik magukat rajongóknak, hogy ilyen csoportokba belépjenek. Ezt tényleg, félelmetes, hogy mennyire nem értem. A TFA-t én se szerettem, sőt, akkor a Rebels sem nyerte el a tetszésemet (2. évad közepe volt akkor), pedig korábban ráfüggtem már, de úgy éreztem, hogy elkótyavetyélik az évadban Ahsoka-t. Persze az elején nagyon-nagyon védtem a TFA-t. És borzalmasan rossz volt hallgatni, hogy a barátaimnak nem tetszett, nyilván azért, mert legbelül én sem szerettem. (Most decemberben a TLJ-nél a baráti körömben konszenzus volt, hogy mennyire király film a TLJ.) De én most már tudom, hogy mi az, amit keveselltem a TFA-ban, a Solo-ban, és mi az, amit nagyon szeretek a RO-ban, TLJ-ben. És hogy igazából mi tud zavarni egy SW-film kapcsán (a fantáziátlanság, sablonosság). Mióta ezt megfogalmaztam, azóta sokkal kiegyensúlyozottabban állok az egészhez. Pl. most a Solo-val kapcsolatban egyáltalán nem vagyok kiakadva, az egész filmhez úgy álltam hozzá, hogy annyira tetszett a TLJ, hogy most bármi jöhet, egy kis fanservice elviheti. Lényegében ez is a helyzet. El is viszi, elvitt engem is a moziba 3x egy hét alatt. Csak gáz, hogy emellett második világháborús lövészárkokat látni egy-egy kommentfalon vagy egy-egy youtube videóban a TLJ kapcsán. Amúgy a TFA után, ami egyébként olyanképp vetette vissza az én rajongásom, hogy nem nagyon néztem SW-t fél évig, elsőként a londoni Celebration robbantott ki az apátiából. Akárki akárhogy szidja a Disney-t, kívánom, hogy jusson el egyszer egy Celebrationre, és onnantól nem lesz kérdés, hogy mi az összes létező Star Wars-alkotó célja a Lucasfilmnél: örömet szerezni. Az is röhejes valahogy, hogy mennyire lenéznek SW filmalkotókat, holott ezek az emberek olyan rajongók, mint ők, csak éppen baromira az életüket tették fel többszörösen, hogy odáig eljussanak, hogy Star Wars-filmeket csinálnak. (ezt annak kapcsán is írom, hogy korábban ebben a topicban felmerült, hogy na, akkor kiket rúgnak majd ki a Solo bukása kapcsán.) Szerintem ez nagyobb áldozat, ez nagyobb rajongásról, elhivatottságról árulkodik, mint egy rakás könyv meg játékfigura birtoklása. Szerintetek ez nem jelent ezeknek a csávóknak véres verejtéket, meg reggelente hányást? És a többségük úgy kerül oda, hogy baromira nem a pénzért csinálja. Aki filmrendező, zeneszerző, vágó, operatőr, író, és kap egy ilyen lehetőséget, hogy SW-filmet csinálhat, annak már olyan portfolio-ja van, amitől amúgy is dúsgazdagnak mondhatja magát. Amikor 2016-ban az Oscar-gálán kiosztották a legjobb rendező díjat, akkor azt J.J. Abrams adta át. Számomra ez egy szimbolikus gesztus volt felé. Mert lehet, hogy abban az évben nem ő volt a legjobb rendező, sőt, nem is jelölték, de ő volt A Star Wars-rendező, ő kapta meg azt a csodálatos felelősséget (és látjuk, hogy ez egy felelősség, hiszen: Trank, Lord, Miller, Trevorrow), hogy Star Wars-ot rendezhessen. Ez egy díj, egy elismerés.

Itt mire gondolsz pontosan? Hogy a TLJ bevételéből jött ez le, mert a TFA-val szemben voltak felháborodva? Meg honnan lehet tudni, hogy mennyi lett volna fan-felháborodás nélkül? Szerintem elég durván esett a TLJ, pedig jól kezdett. Mégiscsak 700 milkóval kevesebbet hozott, mint a TFA, és közelebb lett jóval az eredménye a Rogue One-hoz. Szóval ez nem tudom, hogy 40-50 milliónyi kiesés-e, vagy több. Borzalmasan sok SW rajongó van, és sokfélék vagyunk. Van akinek nem is jelent túl sokat a filmsorozat. Számomra ez érthetetlen, mert nekem az SW elsősorban egy filmsorozat. Nekem van olyan ismerősöm, akinek SW-tetkói is vannak, és mondta, hogy nem nézi meg sem a Solo-t, sem a IX-et moziban. Furcsa, mert én biztos, hogy elsőként költeném a pénzem mozijegyre, mint bármilyen más SW-dologra. Egyébként azokat is elfelejtjük, akiket alapból a Han-recast üldözött el. Furcsa amúgy, hogy ez a film inkább szól a klasszikus SW figuráiról, mint a Rogue, és mégis feleannyi sem lesz a bevétele. Oké, ott volt Darth Vader, kurvára csináltam volna egy exit pollt, hogy hányan várták akkor a legjobban Vader feltűnését, illetve hányan tudtak egyáltalán arról, hogy szerepel a filmben. Mert pl. a Sith-ek bosszújához képest jóval kevésbé futott a marketingkampányban, és aki nem volt szemfüles, az a poszteren sem vette észre.

Szerintem jó dolog, amit Dave Filoni csinál, bár messze a TCW 3-6. évad voltak a legjobb történetei, vagy azok érintettek meg engem a legjobban. Kennedy-t Lucas nevezte ki. "My Yoda"-nak nevezte Lucast a 40. évfordulós panelen a '17-es Celebration-ön. És Hollywood egyik vezető producernője, akivel az Indy-n is együtt dolgoztak Lucassal, valamint volt egy rakat Spielberg-filmje is. Éppen arról beszélsz Zééé, hogy hogy elbénázták a Solo marketingjét, hát pontosan éppen ezért talán nem Hollywood egyik legjelentősebb producernőjét kéne leváltani egy olyan filmessel, akinek, bár a tehetsége és odaadása vitathatatlan, két SW-hez kapcsolódó animációs sorozaton kívül nem nagyon fűződik a nevéhez semmi. Azért Filoniról baromira nem tudom elképzelni, hogy a segítségével sikerre visznek egy csomó mozifilmet. Főleg, hogy amikor próbálkozott a saját stílusa, műfaja mozira adaptálásával, akkor az elég rendesen nem volt megosztó sem a rajongók, sem a kritikusok, sem a bevétel tekintetében. Viszont hadd vonjak párhuzamot a mostani rajongók a Lucasfilm elnökéhez való viszonya és a PT fogadtatása között: az OT monomániás rajongói lényegében elüldözték Lucast a saját franchise-ától. Lucas kifejezetten azt tette meg visszavonulásának okául, hogy baromira nem tetszett neki, hogy csinált valamit szívvel-lélekkel, és azt a rajongók lefikázták, és úgy gondolta, ezért nincs értelme csinálnia. Azóta azok a rajongók nagyöregek lettek, talán ezt a permanens rajongást fel is adták, mert semmi sem szolgálta ki őket, ami '80, vagy '83 után jött ki. Azt a rajongó generációt felváltotta a 90-2000-es évek fiataljai, akiknek viszont már a saga egységes volt, gyerekkori élményként egyaránt fogadták be a prequel és az OT trilógiát. Ezek vagyunk nagyrészt mi. Ebből a generációból kerülnek ki most azok, akik fújolnak az új részekre, mint állat. Persze egyébként annyit nem képesek elismerni, hogy a Rogue One is Disney, amit azért nagyrészt mindenki szeret, hasonlóan a PT-haterekhez, akik vmiért George Lucast nem is az eredeti trilógiával (mintha nem ő rendezte volna a Csillagok háborúját...) azonosítják, hanem a PT-vel. Egyszerűen tényleg néhány dolgot nem tudok megérteni a TLJ-t monomániásan-autisztikusan utáló rajongókon. Egyrészt jellegzetesen ők magukat tartják az igazi fan-eknek. Másrészt valahogy nem képesek figyelembe venni, hogy a TLJ-t nem hogy sokan szeretik, hanem egyenesen az utálaton kívül a másik véglet az, hogy az első helyekre rangsorolják a filmet. Ez több, mint megosztó. (EGYÉBKÉNT MEG SEM PRÓBÁLTA SOHA SENKI, AKIT OLVASTAM, EGY KICSIT SEM MEGÉRTENI A KRITIKUSOK, VAGY A TLJ RAJONGÓINAK ÁLLÁSPONTJÁT) Próbáltam korábban, még a TLJ idején is jelezni, hogy az eredeti Csillagok háborúja, a Birodalom visszavág és a Sith-ek bosszúja is hasonlóan megosztó volt abból a szempontból, hogy aki viszont imádta, az nagyon nagyon imádta. Persze a két régi klasszikus nem a Star Wars-rajongókat, hanem a filmrajongó társadalmat osztotta meg. Az újabb filmek már csak a rajongókat tudják tovább osztani. És ez valószínűleg mindegyikkel meg fog történni, borítékolhatóan, a IX-cel is. És sokkal kevésbé fog ez megtörténni a Rogue One-szerű spinoffokkal, ahol Darth Vader ugyanolyan, mint mindig, hanem a folytatás-trilógiával szemben volt-van elképesztően irreális elvárás. Amit nem is lehet meghaladni jóformán semmivel. Persze minden a TLJ-re irányul, mert ott már nem volt meg az újdonság varázsa, de közben a film mert újítani, a karakterek felvázolásán és a nosztalgián túllépve tényleges fordulatokkal terelte új irányba a történetet (azért azt gondolom, ez talán tényszerű). Hogy elmondjak egy reprezentatív példát a saját esetemből, elmesélem, hogy mennyire vártam a Force Awakens-t. NAGYON. Nyilván mindenki. De én különösen, sokkal jobban, mint bármelyik másik SW-filmet korábban. Miért? Han Solo miatt. A kedvenc filmkarakterem, aki '83 óta nem bukkant fel semmiben. Onnantól kezdve, hogy kiderült, hogy benne van Ford a filmben, hihetetlen csodálatos időszak tört rám, a spekulációk időszaka, mindig is szerettem volna látni egy újabb Han Solo-kalandot. Mennyi minden kalandon mehet majd keresztül ismét Han Solo és Chewbacca! Mennyi űrlénnyel találkozik majd, milyen varázslatos helyeken jár majd! Aztán képzeljétek, ott volt a rathtar-jelenet. És ennyi. Ez volt durván Han Solo kalandja, meg elmegy megint egy cantinába, de ott nem rá figyelünk, utána egy akciójelenet, és megint fel kell robbantania egy Halálcsillagot. Hát finoman szólva sem erre vágytam, hogy egy sötét folyosón egy ázsiai bűnbandával üvöltözzön (kétségtelenül viccesen, de azóta nyilván revideáltam a jelenetet), aztán meg meghaljon. A lényeg ebből az, hogy abból a végtelen lehetőségből, amit a néző elképzel, főleg a VII. rész nyitott szálai, amiket továbbgondoltak (ki Snoke és Rey, mit fog mondani Luke), immár csak egyetlen lehetőség, egyetlen irány kristályosodott ki, ami sehogy sem érte el a legtöbb ember irreális elvárásait. Sőt, sokak kapcsán még abban sem vagyok biztos, hogy a Star Wars-filmek iránt rajonganak-e, vagy valami egészen más iránt? (Pl. TOR, KOTOR fanok, akik mindenhova odaírják, hogy csináljanak TOR/KOTOR sorozatot - ők egy játékot szeretnek, csináljanak nekik játékot, de tényleg! Sokat! Legyenek elégedettek ők is! De az nem az SW filmsorozat világa - persze biztos vagyok benne, hogy imáik hamarosan meghallgatásra találnak, és filmek is jönnek majd belőle) Az az elvárás, hogy minden évben be kell mutatni egy SW-filmet, az alapvetően Iger-től származik, és a Disney mindent leuraló politikájából. Ugyanakkor nézzük a dolgok jó oldalát is: ha nem ilyen rohamtempóban készülnek el az új trilógia filmjei, akkor Fisher jóformán csak egy filmben tudott volna részt venni... Amúgy nekem is lenne tippem már arra, hogy hogyan lehetett volna az egész Solo-témát jobban lekommunikálni, megoldani. De honnan tudjuk, hogy nem a Disney röhög a markában? Az elmúlt évek legnagyobb SW-szünetje jön most, másfél év! Simán lehet, hogy ami itt a Solo-nál önmeggsemmisítésnek tűnik, az a IX. résznél meg tiszta haszon lesz. Ezeken baromi sokat gondolkozom, hogy vajon mennyire gondolkodnak előre Kennedy-ék? Pont a Solo filmet megnézve látom azt, hogy azért eléggé. Míg a TFA-nál az volt a kommunikáció, hogy a régi fanoknak kedvezzenek, akik az OT-t szerették (és minden báb, minden épített díszlet, stb., a midikloriánokat és egyéb neuralgikus pontokat nem is említik), lényegében a TFA visszajelzéseiből már rájöhettek, hogy itt már nem az a lekenyerezendő generáció, akik az OT-t, hanem amelyik a PT-t is szerette: és pl. itt meg már megtörtént (a bukáson kívül) az, amit nem gondoltam volna, hogy egy Han Solo-ról szóló filmben Darth Maul lesz a filmvégi szenzáció. De Zééé, ha esetleg ismét történik egy erősebb váltás, és ismét megváltozik a filmek stílusa, narratívája, akkor nyugodtan elkezdhetsz rettegni, hogy kb. 5 éven belül felnőnek azok a gyerekek, akiknek a gyerekkoruknak már nem csak Han Solo, Darth Maul, de Kylo Ren is a részét képezte, és akkor majd visszakövetelik a saját Star Wars-ukat. Sajnos azt érzem, hogy az egyetlen megoldás az, ha minél inkább elhagyjuk az ismert karaktereket, az ismert időszakot (a IX. rész után), esetleg fanservice-szel behoznak különböző EU karaktereket, és akkor talán más lesz a hozzáállása a rajongóknak a Star Wars-filmekhez. Engem ugyan valószínűleg elveszítenek azok a filmek, vagy legalábbis könnyen lehet, hogy a premiernapok igen, mert a Star Wars nekem a Skywalker saga, és a Rogue One és a Solo sem tudott igazából ettől kellően elszakadni - éppen ezért tetszettek. Én örülök, hogy megszületett a folytatás-trilógia, és, bár (sokáig nem mertem bevallani, de legbelül) a TFA akkor egy csalódás volt, a TLJ megmentette nekem az egészet, ma a két filmet egy erős duónak látom, talán a legerősebbnek. Amiatt is szomorú vagyok, hogy a Solo-nak konkrét folytatása tutira nem lesz, maximum a nyitott szálait majd más filmekben zárják (talán) le - esetleg Boba Fett-, Maul-, Kenobi-spinoffok -, de most még ezt is kétlem. Rettentően szar lenne, ha Zééé víziója igazolódna, és Kennedy távozna az SW éléről. Csak akkor lennék boldog, ha esetleg Lucas-t hoznák vissza mellé, de ezt nem tudom elképzelni, mindenesetre ez lenne az egyedüli személyi változás, amit el bírnék fogadni.

Jó, nyilván engem nem is technikailag zavar az egész. Tojok az SW technológiájára. Mese, nem scifi, onnantól kezdve, hogy elsuhan az első üvöltő TIE vadász. De a dolgok mitikus elemeit tartsuk meg, és legyünk következetesek hozzájuk. Ha a Kessel egy viharos bolygó, és nehéz odajutni, és ez volt a Legendsben (de nem csak a Legendsben, mert lényegében Han Solo IV. részes mondatából következik, hogy nem olyan egyszerű a Kessel megközelítése/elhagyása), és ehhez akartak visszanyúlni a Solo-ban is, akkor igazán már a Rebels-nél is gondolkodhattak volna erre. Mindig ezek a belemagyarázások mennek, hogy igen, akkor éppen úgy volt és nem látszott, és úgy akkor már oké. Nemár. Éppen nem látszott a kocka is, az a kocka, amelyiket, felhívnám a figyelmet, hogy a film ZÁRÓSNITTJE tartalmazza, egy szuperközeli van a himbálózó kockákról, arról íródik ki Ron Howard neve. Ennyire fontos eleme a filmnek. Elég furcsa számomra, hogyha egyszer használja ténylegesen is valamire a narratívában, azt nem mutatják meg nekünk. Azt el tudom képzelni, hogy Han le tudja venni a láncról, de akkor mi a túróért nem tudták bevágni? Meg egyébként az is furcsa nekem - ha már kártyajáték -, hogy használhatja a saját kockáit egy játszmában, amibe beszáll. Simán lehet, hogy cinkelt kockák. Lando helyében én ezt tuti nem hagynám, meg mellesleg a mi világunkban (ami meglehetősen prózai az SW-éhez képest) nincs olyan, hogy egy bármilyen kaszinóban, vagy lebujban, legyen az Monte Carlo-ban, Vegasban, vagy egy kelet-magyarországi faluban, az ember a saját lapjait, kockáit használhassa nagy téttel zajló játék mellett. Ez képtelenség. Ha meg most azt mondod, hogy éppen azért tartotta meg a kockákat, mert a Falcont nyerte velük, de egyébként Qi'Rára emlékeztetné őt (és akár el is dobhatná), akkor valóban tényleg meg kellett volna mutatni azt, hogy a kockákhoz valami pozitív is társul, ugyanis Qi'Ra árulása után tleg furcsa, hogy felrakja a Falconra... Amúgy nyilván a kockáknak más jelentése is lehet ezután: azt a szerencsében reménykedést jelképezik, ahogy Han nekivág a Falconnal az űrnek és a jövőjének.

Dzséjt, ennyi erővel mondhattad volna Kylo TIE Silencer-ét is.

"The first time Kessel was seen was in the movie premiere of Star Wars Rebels, but when the planet is shown there is no cloud surrounding it. In Solo: A Star Wars Story, which takes place chronologically before Rebels, the infamous Kessel Run is shown to be the only entrance to Kessel through a Cloud surrounding the mining planet, creating a continuity error." - wookiee, és teljesen igaza van, ez tényleg ellentmondásos. Ehhez mit szóltok? Amúgy több dolog is ellentmondásos, vagy continuity errort eredményez nekem. A TFA képes útmutatóban le van írva Han Solo oldalain, hogy megtartotta azokat a dobókockákat, amikkel elnyerte a Millennium Falcont. A Solo-ban egyrészt baromira nem ez a kocka fő jelentősége, hanem hogy az első szerelmének és csalódásának emléke fűzi hozzá, már jóval azelőtt hurcibálja magával, hogy megnyerné a Falcont, és a jelenetben baromira úgy tűnik, hogy nem használja, de már addig is egy láncon, dísztárgyként lóg, szóval nem is lehet használni játékként. Meg érdekelne, hogy a Kessel Guardok pyke-ok-e? Amúgy Quay Tolsite egészen elfogadható Pyke. De olyan, mintha valami védőruhában lenne, és alatta lenne az igazi lény (Moloch-hoz hasonlóan), aki már úgy néz ki, mint a TCW-s pyke-ok. Mert az amúgy jól látszik, hogy van az arca alatt levő két kivezető cucc, ami volt a korábbi pyke-oknak is, de azon felül mérsékelten hasonlít, azok egyszálbelű űrlények voltak. Kb. annyi a hasonlóság, mint Zuvio és Embo között: ott is van olyan elem, ami jellegzetesen utal a másikra, de közben baromira nem tűnnek ugyanolyan fajúnak. A Kessel Run sem épp olyan, mint a legends-ben, de ez mondjuk nem baj (mivel az eddig leírt problémáim a jelenlegi kánon ellentmondásaihoz kapcsolódik), főleg, hogy a Maw-ot átvették cakumpakk. Hasonló dolog, ami izgisebben hangzott a Legendsben a sabacc véletlenszerűsége, hogy bármikor megváltozhat a lapok értéke, mivel digitálisak. Bár az új kánonos sabacc wookiee-s leírása azt írja, több fajtája ismert a galaxisban (és a Rebels-es Idiot's Array részben látott sabacc is más), azért ez jó lett volna, mert attól, hasonlóan a dejarik holochess-hez, ez is erősen SW-hangulatúvá vált volna. De mint írtam, a Sabacc és a Kessel Run legends-től való eltérés, nem konkrét ellentmondás a kánonon belül. Csak tényleg az a furcsa, hogy míg a Rogue One-nál szenzációsan sikerült megcsinálni, hogy ne mondjon ellent semminek (az új trilógiának ebből a szempontból könnyebb dolga van, csak a néhány legacy-karakterre kell figyelnie), pedig mindenre volt utalás - bár ha belegondolok Whitaker szemszíne végülis ellentmondás. De azon felül nincs. Szóval fura. Hiba volt szerintem, hogy már a Rebelsben debütált a Kessel. Elkótyavetyélték, ráadásul a Rebels legtöbb helyszínéhez hasonlóan (kiv. Malachor) az ott ábrázolt Kessel sem túl vizionárius.