zilllosarkany

Bocsánat, utálok mobilon írni. Jeff Grubb (Scourge): Hunting The Gorach Nem tudom miről szól, csak meg szeretném ismerni az EU vadonatúj íróját

Nem rusom, mi a PM, de én kíváncsi lennék rá.

Igen, ha kész voltam egy nagyobb bekezdéssel, akkor azt felraktam. Amúgy hamarosan (egy-két nap) a Jedi Renden letölthető lesz pdf-ben. A következő Matthew Stovertől a Tenebrous Útja lesz. Egy kis előzetes a Darth Plagueisig. Darth Tenebrousról szól (egy bith sith XD) és tanítványáról, Darth Plagueisről. Elég hosszú és nehéz novella, nem ígérem, hogy eghamar kész lesz. Aztán szerintem Jeff Grubbtól a Hung The Gorachot szeretném, hogy megiamerjük az írót. Persze az még sokára lesz

Sokan mondják, hogy a borító nem számít. De szerintem ez nem így van. A borítót látjuk meg először, tehát ez az első benyomás a könyvről. Én mindig sokáig nézem egy új könyv borítóját. Én még nem olvastam, amikor vége lesz az iskolának, elkezdem

Az nagyon jó lenne

Fúú, ez nagyon szép gyűjtemény. Én is irigyellek. Amúgy apukád az újakat is elolvassa (pl. Árulás, Sötét Találkozó)??? Nekem nem tudom hány van... Majd hozok fényképet. Sok eBookom is van.

Megtaláltam az oldalt, és hát szerintem nem túl igényes a fordítás :S Na mindegy, persze jó, hogy az illető szán rá elég sok időt. Ott van a kész könyveknél pár novella is, aok hol találhatóak?

Ez jó hír A Darth Vader alatt mit értesz? A Lost Commandot, vagy a Dark Timesot, vagy mindkettőt? A Blood Of The Empire után jön The Lost Suns, aztán a Threat Of Peace, utána gondolom a Darth Vader And The Lost Command. Remélem a Dark Times is megejelenik. A Szukits azt írta asszem Facebookra, hogy ha sikeres a Darth Vader, a Ghost Prison is kijöhet majd.

Ó, bocs, tényleg összekevertem. A fordítás kifárasztott, de megérte. A Történetek a Fejvadászokrólt már olvastam. 10/7 ha kegyes vagyok. A Dengar, a Bossk elég béna ( szerintem ). A Birodalom Árnyainak hamarosan nekilátok.

Szia! Én már nagyon régóta tag vagyok ( 1 hete XD ) Ha a Birodalom Visszavágot olvastad, akkor a következő a Kathy Tyers: Különbéke. Hát a JN és az XSZ a Star Wars két legritkább sorozata MOban. Még antikváriumokban is nagyon nehéz, vagy lehetetlen megtalálni őket. Bár én is a papírforma híve vagyok, a jedirend.net en fenn van az egész sorozat.

Paul S. Kemp: A Harmadik Lecke Fekete füstfelhő terjengett a levegőben. A Birodalmi Flotta lebombázta Alderaant és csak azután landoltak a lángoló bolygó felszínén. Harag izzott Malgusban. Haragja a szó miatt lángolt fel, melyet a Birodalmi kommunikációs csatornák hangoztattak: Visszavonulás. A Birodalom elvesztette Alderaant. Órákkal ezelőtt Malgus úgy sétált a felszínén, mint egy hódító, de most... Most jelzőtüzek tarkították Alderaant. A köztársasági erők találkozási pontjai. Az ellentámadás hamarosan megérkezik. A jelentések szerint a Köztársasági Flotta úton van Alderaan felé. Visszavonulás. Visszavonulás. Ökölbe szorította kezét, olyan erősen, hogy ujjai sajogni kezdtek. Lélegzése szaggatottá vált, minden egyes légvétel fájdalmat okozott neki. Az égési sérülés marta a bőrét. Egy köztársasági kommandós az arcába robbantott egy gránátot, és a Jedi boszorkány elleni küzdelem erősen megroncsolta a tüdejét. Testét sebek és zúzódások alkotta zord mozaik borította. De nem érzett fájdalmat. Csak haragot és gyűlöletet. Egyfajta csalódottság késztette arra, hogy kiáltson. Magánsiklója alacsonyan zúgott át a felperzselt táj fölött. Alatta épületek és testek hamvadtak el az alderaani város romjai közt. Körülötte birodalmi hajók portyáztak az égen, repülő kísérettel. Megpróbálta elfelejteni fájó ökleit, sikertelenül. Erő-érzékenységének köszönhetően megérezte a világos oldal egyik Erő-használójának jelenlétét, egy hirtelen lobbanás formájában. Lenézett, majd ki az ablakon. Nem látott semmit, csak elszenesedett romokat, kiégett járműveket és épülettörmelékeket. Bekapcsolta a komlinkjét, amit mindig magánál hordott. - Forduljon meg! - Uram? - kérdezte a pilóta. - Forduljon meg! Csökkentse a sebességet a negyedére, majd ereszkedjen száz méteres magasságba! - Igenis, Nagyúr. Amint a gép megfordult, és lassult, Malgus felülírta a biztonsági kódot és leeresztette a leszálló rámpát. Szél süvített a kabinba, magával hozva a megperzselt bolygó bűzét, a bolygóét, melyet Malgus el akart pusztítani. Azonban a bolygó csak sebet kapott. Valaki meg fog fizetni ezért. Kezébe vette fénykardjának markolatát és merített az Erőből. A kiégett épületek alatt nyújtózkodott a felégetett föld, akárcsak Malgus korhadt fogai, ferdén és feketén. - Lassabban! - mondta a pilótának. Kiterjesztette érzékeit, hogy megtapintsa a világos oldalt, amit az előbb érzékelt. Először nem talált semmit, azt hitte, hogy hibázott, vagy a világos oldal Erő-használója megérezte őt és elrejtette jelenlétét. Azonban ekkor... Ott van! Úgy érezte, mintha szemgolyóit irritálná valami, egy viszketés, melyet csak az erőszak tud eltüntetni. Levetette köpenyét és a leszálló rámpa szélére állt. A szél lefelé próbálta rángatni. A düh nőttön-nőtt benne, cselekvésre késztette. Lecövekelt, nem engedett a húzásnak. Ismét bekapcsolta komlinkjét. - Lebegjen a romok felett, amíg vissza nem térek. - Visszatér, uram? Hová megy? Súlyosan megsebesült. Malgus bontotta a kapcsolatot és leugrott a rámpáróról. Ahogy gyorsan közeledett a talaj felé, aktiválta pengéjét. Guggolva ért talajt és az Erőt hívta segítségül, hogy tompítsa a becsapódást. Ott állt a kráterekkel, törött üvegekkel és felborult járművekkel borított feldúlt utca közepén. Tőle tíz méterre egy légikocsi égett, éjfekete füstöt okádva az ég felé. Valahol egy szélcsengő idegesen csilingelt. - Itt vagyok, Jedi! - Malgus hangja végig dübörgött a romhalmazokon keresztül. A háta mögött, egy működésbe hozott fénykard zümmögését halotta meg, majd mégegyét. Megfordult és meglátta az utcát elhatároló összeroskadt épületnél megjelent zabrak férfit, a Jedit. A fénykardok kék pengéi ott ragyogtak mindkét kezében. A szeme sarkából Malgust méregette. - Malgus - mondta a Jedi. Malgus nem tudta a Jedi nevét, de nem is érdekelte. A zabrak pusztán Malgus haragjának alanya volt, dühének megfelelő célpontja. Malgus elmélyedt az Erőben, bömbölése végigszáguldott az utcán. Haragja kivételes sebességet kölcsönzött neki. A Jedi tartotta pozícióját. Mikor a távolság már csak húsz méter volt az ellenfelek között, a Jedi magasba emelte fénykardjait, hogy mindkét oldalát védeni tudja, majd kissé leeresztette mindkettőt és felvette az alakzatot. A lehulló épületek moraja túl későn hatolt be Malgus tudatának sűrű ködjébe. Egy dur- és egy transzparensacél lavina csapódott hatalmas erővel a testébe az utca mindkét oldaláról... Apja birodalmi egyenruháján az éles gyűrűdésekkel húst lehetett volna vágni. Hangja mégis olyan lágy volt, mint a hasa, mely ellen a nadrágja már feladta a küzdelmet. - Jöjj velem, Veradun. Követte apját a családi birtokot övező hatalmas állatsereglet felé. A Birodalmi Tudományos Alakulat biológusa számtalan világról gyűjtötte a legkülönfélébb állatfajtákat. A családnak volt egy, a Birodalom által finanszírozott saját állatkertje. Veradun mindig segített gondozni a lényeket, pedig csak egy kisfiú volt. Vísítások, bömbölések és az állatok átható bűze köszöntöte Veradunt az állatkert bejáratánál. Apjának hangja tisztán csengett az óriási lármában. - Tudod miért élvezem ennyire ezeknek az állatoknak a... társaságát? Veradun megrázta a fejét. Látta magát visszatükröződni apjának szemüveglencséiben. - Mert tudunk tanulni tőlük. - Tanulni... mit? Apja csak rejtélyesen mosolygott. - Gyere. Az apa Veradun vállára tette a kezét és átvezette őt az élőhelyek, ketrecek és tartályok labirintusán, mígnem meglátták a transzparensacélból készült kouhoun tartály kocka alakját. A vastag homokréteget, pár lazán elszórt szikla és néhány prém tarkította. A tagolt ízeltlábú teste olyan hosszú volt, mint Veradun karja és valahol a homok alatt rejtőzözött. Veradun körülsétálta a tartályt, megpróbálta felfedezni a kouhoun ittlétének bármilyen jelét. Semmi. Eközben apja kiemelt egy patkányt a közeli ketrecből és a kouhoun tartálya fölé tartotta. - Túl korán etettem meg - mondta Veradun. - Tudom. Az apa bedobta az állatot a tartályba. A patkány abban a pillanatban, hogy a homokhoz ért, megdermedt. Csupán az orra rángatózott, valószínűleg a levegőt szimatolta. A patkány közelében a homok megmozdult. A rágcsáló halkan sikított félelmében, s mielőtt még megtudott volna mozdulni, a kouhoun elkapta. A patkány alatt a homok hirtelen lesüllyedt és egy ollóra hasonlító állkapocs emelkedett ki belőle, s a patkányt ketté szelte. Vér ömlött, vörösre festette a homokot. A kouhoun kimászott a homokból, feje temérdek állkapocsból és sok élettelenül csillogó fekete szemből állt. Több tucat pár láb hajtotta a testet a patkány véres teteme fölé. De nem ette meg. Pár pillanattal később visszaásta magát a homokba, otthagyva a rágcsálót érintetlenül. - Mit gondolsz, miért ölte meg a patkányt? - kérdezte az apja - Nem volt éhes. Ahogy magad mondtad, nem sokkal ezelőtt megetetted. - Ösztön - mondta Veradun - Ez egy kegyetlen lény. - Jó, Veradun, nagyon jó. Csakugyan, a kouhoun ok nélkül ölt. Szerinted ennek van értelme? - Nincs... de ez egy állat! Az apja letérdelt, hogy Veradun szemébe nézhessen. - Rendben van. Bár... szerinted nincs. A kouhoun megtanítja nekünk, hogy az értelmelen kegyetlenség az állatok ismertetőjegye, nem az embereké. A kegyetlenség csak akkor szükséges, ha ellenőrizni és kontrollálni tudja a halált. Érted? Veradun lassan, figyelmesen bólintott. - A halál minden, Veradun - mondta az apa. Malgus kőtörmelékek egész hegyei alatt állt. Lábait behajlította, a felemelt kezeiből áradó Erő pedig megakadályozta, hogy a számtalan tonnányi duracél szétzúzza őt. A már amúgy is szaggatott légzését a por még nehézkesebbé tette. Apja szavai visszhangoztak fejében, miközben erősen köhögött. Felületes volt, tehát nincs szüksége bosszúra. Alábecsülte a Jedi erejét. Feladta vérszomja okának megfejtését. Még egy próbálkozást tett: haragját visszatartotta, kontrollálta, majd fejében egy köszörűkövet készített, mellyel erejét csiszolgatta, tökélesítette. Az Erő segítségével hatalmasat taszított az őt körülvevő törmelékeken, majd magától messzire hajította őket. A kisebb-nagyobb darabok a szomszédos házaknak csapdtak. Elrugaszkodott a talajtól, s az ugrás a nagy halom tetejére repítette Malgust. Amint az utca talajához értek lábai, a Jedi szemének pupillái kitágultak. Malgus gúnyosan vigyorgott. A távolság gyorsan fogyatkozott az ellenfelek között. Malgus vörösen izzó fénykardja olyan gyorsan mozgott, hogy csak egy elmosódott sáv volt látható. A Jedi hárított újra és újra. Az egymásnak csapódó fénykardok sistergése a romokon visszhangzott. Malgus támadása, a csapások, vágások és döfések tomboló vihara nem hagyott esélyt a Jedinek ellentámadásra. A Jedi elrejtőzött az offenzíva idejére Most kétségbeesetten próbálta feltartóztatni Malgus rohamait. Malgus többféleképpen is véget vethetett volna a Jedi életének, ám elégedettség töltötte el, mikor a fénykardjával ölt... - Ez a kedvencem - mondta az apja. - A viirsun? Veradun mindig is unalmasnak találta a repülő élőlényeket. Pár kis madár, iszapszínű, barna és fekete tollakkal, nem keltette fel érdeklődését, csak az anyát tisztelte, amiért gondozza kicsinyét, az apát viszont, aki hamarosan elhagyja majd a fészkét, mélyen megvetette. - Nem, nem a a viirsun. - Akkor mi? A viirsun élőhelyén, a transzparensacél falak mögött természetes növények, egy magányos fa és pár szikla volt látható. Amíg nézték a családot, az anya felöklendezte az aprólékosan megemésztett rovarokat, majd az utódjának szájába adta a táplálékot. Veradun már vagy százszor látta ezt a jelenséget, ám apja kitartóan nézte, mintha még sosem látta volna azelőtt. - Mit nézel? - kérdezte Veradun. Nem látott semmi különlegeset. - Nézd. Miután elfogyasztotta a táplálékot, az utód felállt, majd járkálni kezdett a fészekben, kezdte megszokni lábait. Az anya nézte és közben tollászkodott. Egyszer csak a fióka visszatért anyjához, melléállt és csipkedni kezdte. Veradun először azt hitte, még több ételre vágyik, azonban a csipkedés egyre erősebbé és erősebbé vált. Szárnyak csapkodtak, tollak repültek. Az anya próbált elmenekülni, az utód viszont követte. Megragadta az anyja nyakát és erősen megrázta. Egyszer, kétszer. Ledobta a fészek aljára és elkezdte elfogyasztani. Veradun soha nem látott ehhez foghatót. - A fióka nem volt viirsun - magyarázta az apja - Ez egy mimnil. Kifejletlen korában a megtéveszésig hasonlít egy fiatal viirsunra. Megöli az igazi utódokat és helyettesíti őket. Amikor készen áll a vedlésre, megtámadja fogadott anyját. El tudnám nézni egy darabig. Egy mimnil, Veradun soha nem találta volna ki. - Én... még mindig nem értem. - Sokszor az értelmetlennek tűnő dolgok csak a megfelelő pillanatban mutatják meg hasznosságukat. Most már érted? Veradun lassan, figyelmesen bólintott. - Senkiben sem bízhatsz, Veradun - mondta az apja - legfőképp azokban nem, akik gyengének tűnnek. Malgus fénykardja nyomon követhetetlen, vörösen ragyogó íveket húzott a levegőben. A Sith megpördült, lesújtott, mjad szúrt, hátrálásra késztette a Jedit. De a Jedi mindig hárította a támadásokat. Úgy tűnt, megpróbálja kifárasztani ellenfelét, várt. Malgus rájött, ő csak csali volt. A Jedi gyengeséget színlelt. Malgus enyhítette támadásainak erősségét, pár lépést hátrált és kinyúlt az Erőn keresztül. Hirtelen ájulás környékezte meg, mert a világos oldal egy használója tudatos jelenlétét érezte meg a jobb oldalán. A Jedi szövetségesét a kőtörmelékek elrejtették, egyre közelebb került Malgushoz. Malgus egy sor kegyetlen, dühös csapást indított, gyors visszavonulásra késztetve ezzel a zabrakot. Kibújt a Jedi döfése alól, egy oldalsó, forgó rúgással eltalálta a zabrak bordáit. A találattól a Jedi pörögve csapódott neki egy közeli épület falának. Ezután Malgus elérte a bujdosó Erő-használót, elsöpörte a gyenge ellenállást és kihúzta a Jedit a rejtekhelyből. Egy húszas éveiben járó, az emberi fajhoz tartozó férfi emelkedett ki a romok közül. Úgy lógott, mint egy hal, amely Malgus horgára akadt. A Jedi hiába rúgdalózott, fénykardjának zöld pengéje csupán az üres levegőt vagdosta. Malgus az Erő közenjárásával összeszorította a Jedi torkát, amitől a férfi öklendezni kezdett. - Vorin! - kiáltotta a zabrak. - Ennyit a csapdádról, Jedi - mondta Malgus. Malgus összeszorította ökleit, szétroppantva ezzel a Jedi légcsövét. Hagyta, hogy az élettelen test szabadon esen le az elszenesedett talajra. Vak haragját a zabrak gyorsan elnyomta, majd a romok közül, mintha kilőtték volna, futni kezdett. Malgus meglátta a közeledő Jedit, vörös fénykardját hanyagul lóbálta maga mellett. Mikor a Jedi már csak tíz méterre volt, Malgus felemelte szabad kezét és az ujjaiból kéken izzó Sith-villámokat küldött a zabrak felé. A kisülések nekicsapódtak a Jedinek: elsöpörték védekezesését, ide-oda cikáztak körülötte, majd elkezdték megégetni annak testét. A Jedi ordított a fájdalomtól, kétrét görnyedt, ajkait összeprésellte, kék pengéit maga előtt tartotta, lassan tántorgott Malgus felé. Égési sérüléseinek ellenére is tovább haladt előre. Egy lépés, még egy és még egy, de a Jedi nem bírta tovább, elbukott, összeaszalódott a villámok hihetetlen hőségében. Malgus még erősebb kisüléseket indított el, a Jedi sikoltva térdre rogyott. A villámok spirál alakban kőröztek a zabrak körül, fekete sebeket hagyva annak testén. Fénykardjai kihullottak a kezeiből, vonaglott a pokoli kínoktól, fájdalmas ordításai az ég felé száguldottak. Malgus befejezte a támadást. A károsodott test hátára fordulva feküdt a talajon. Malgus úgy vélte, a Jedi még nehezebben lélegzik, mint ő. Malgus lassú léptekkel odasétált a testhez, majd megállt jobb oldalán. Csodálta a Jedi bátorságát. Deaktiválta vörös fénykardját. Miután megnézték, hogy a mimnil felfalja a viirsunt, apja odavezette őt egy ketrechez, melyet Veradun azelőtt még sohasem látott, valószínűleg nemrég került az állatkertbe. Ponyva borította, eltakarta a tartalmát. - Mi van benne? - kérdezte Veradun. Apja komoran nézett. - A harmadik lecke. Veradun tekintete az apjáról a ketrecre siklott, majd vissza az apjára. - Úgy vélem, nagy harcos lesz majd belőled, Veradun - mondta az apja - A Birodalom megállíthatatlan fegyvere. Veradun hallotta a szavakat, de nem értette őket. - Az oktatóid azt mondták nekem, hogy az Erő révén sok lehetőséget látnak benned. - Büszke vagyok a dícséretükre. Az apa kimérten mosolygott. - Holnap érkezik egy hajó, hogy elvigyen téged az Akadémiába a Dromund Kaas-ra. Szeretném ha tudnád, büszke vagyok rád. Ezt soha ne feledd el. - Nem fogom elfeledni... Én kétszer olyan büszke vagyok a dícséretedre, apám. Az apja letérdelt, megölelte, aztán felállt és elsétált. - Hová mész? - kérdezte Veradun - Mi a harmadik lecke? - Nézz a ketrecbe - mondta az apa - Talán majd magad is kitalálod. Veradun végignézte, ahogy elmegy az apja, aztán megfordult, s lassan, óvatosan, nagy izgalommal lerántotta a leplet a ketrecről, hogy megfejtse a titkot. Megvárta, amíg a ponyva lehullott a földre. A ketrec teljesen üres volt. Egy pillanatig azt hitte, az apja hibázott. De az apja soha sem hibázik. Hosszú ideig figyelmesen bámulta az üres ketrecet. Végre úgy érezte, hogy megértette. A Jedi fájdalmotól eltorzult arcát Malgusra emelte. A zabrak egyik szarva az Erő-villámok hőjétől megrepedezett. A Jedi felemelte fejét, szemei a Malgus kezében lévő kikapcsolt fénykardot pásztázták. Malgus elolvasta a Jedi szemeibe vésett kérdést: Kegyelem egy Sith-től? Malgus elmosolyodott. Előrelépett, aktiválta fénykardját és beledöfte azt a Jedi mellkasába. - Aludj szépen- mondta Malgus. A Jedi szemeiben egy kis ideig még látható volt a kérdés, aztán pillanatok alatt eltűnt. Malgus kikapcsolta fénykardját, felállt, mélyet lélegzett, majd elsétált. A Jedi szemeiben látható kérdés volt az egyetlen kérdés, melyet már számtalanszor feltett magának és az egyetlen kérdés, melyet az apja megpróbált megválaszolni neki sok-sok esztendővel ezelőtt. A válasz soha sem töltötte el elégedettséggel, de úgy vélte, ennek oka volt: Mert a válasz néha olyan, mint egy üres ketrec. Na, milyen lett? Végre kész van! Szerintem nagyon jó kis novella, az Árulással együtt jól olvasható. Szerintem, aki még netalán nem látta volna a Remény c. videót az nézze meg Ez az első fordításom Úgy tervezem, a következő a Darth Maul: Saboteur lesz, James Lucenotól De az majd csak később Jah és ati, ezt a 10 fejezetet mennyi idő alatt fordítottad?

Nekem van: Xperia X8-as ati, elmondanád részletesen, hogy hogy kell rátölteni, no meg olvasni? Vagy csak simán USBn keresztül áthúzom a kívánt szöveget? Jók lettek a fordítások. hamarosan befejezem A Harmadik Leckét

Itt van a következő rész, szerintem az eddigi legjobb Apja birodalmi egyenruháján az éles gyűrűdésekkel húst lehetett volna vágni. Hangja mégis olyan lágy volt, mint a hasa, mely ellen a nadrágja már feladta a küzdelmet. - Jöjj velem, Veradun. Követte apját a családi birtokot övező hatalmas állatsereglet felé. A Birodalmi Tudományos Alakulat biológusa számtalan világról gyűjtötte a legkülönfélébb állatfajtákat. A családnak volt egy, a Birodalom által finanszírozott saját állatkertje. Veradun mindig segített gondozni a lényeket, pedig csak egy kisfiú volt. Vísítások, bömbölések és az állatok átható bűze köszöntöte Veradunt az állatkert bejáratánál. Apjának hangja tisztán csengett az óriási lármában. - Tudod miért élvezem ennyire ezeknek az állatoknak a... társaságát? Veradun megrázta a fejét. Látta magát visszatükröződni apjának szemüveg lencséiben. - Mert tudunk tanulni tőlük. - Tanulni... mit? Apja csak rejtélyesen mosolygott. - Gyere. Az apa Veradun vállára tette a kezét és átvezette őt az élőhelyek, ketrecek és tartályok labirintusán, mígnem meglátták a transzparensacélból készült kouhoun tartály kocka alakját. A vastag homokréteget, pár lazán elszórt szikla és néhány prém tarkította. A tagolt ízeltlábú teste olyan hosszú volt, mint Veradun karja és valahol a homok alatt rejtőzözött. Veradun körülsétálta a tartályt, megpróbálta felfedezni a kouhoun ittlétének bármilyen jelét. Semmi. Eközben apja kiemelt egy patkányt a közeli ketrecből és a kouhoun tartálya fölé tartotta. - Túl korán etettem meg - mondta Veradun. - Tudom. Az apa bedobta az állatot a tartályba. A patkány abban a pillanatban, hogy a homokhoz ért, megdermedt. Csupán az orra rángatózott, valószínűleg a levegőt szimatolta. A patkány közelében a homok megmozdult. A rágcsáló halkan sikított félelmében, s mielőtt még megtudott volna mozdulni, a kouhoun elkapta. A patkány alatt a homok hirtelen lesüllyedt és egy ollóra hasonlító állkapocs emelkedett ki belőle, s a patkányt ketté szelte. Vér ömlött, vörösre festette a homokot. A kouhoun kimászott a homokból, feje temérdek állkapocsból és sok élettelenül csillogó fekete szemből állt. Több tucat pár láb hajtotta a testet a patkány véres teteme fölé. De nem ette meg. Pár pillanattal később visszaásta magát a homokba, otthagyva a rágcsálót érintetlenül. - Mit gondolsz, miért ölte meg a patkányt? - kérdezte az apja - Nem volt éhes. Ahogy magad mondtad, nem sokkal ezelőtt megetetted. - Ösztön - mondta Veradun - Ez egy kegyetlen lény. - Jó, Veradun, nagyon jó. Csakugyan, a kouhoun ok nélkül ölt. Szerinted ennek van értelme? - Nincs... de ez egy állat! Az apja letérdelt, hogy Veradun szemébe nézhessen. - Rendben van. Bár... szerinted nincs. A kouhoun megtanítja nekünk, hogy az értelmelen kegyetlenség az állatok ismertetőjegye, nem az embereké. A kegyetlenség csak akkor szükséges, ha ellenőrizni és kontrollálni tudja a halált. Érted? Veradun lassan, figyelmesen bólintott. - A halál minden, Veradun - mondta az apa.

Nagyon szép lett Köszönjük. Hány fejezetből áll ez a Vector Prime? Ha jól tudom ez a NJO kezdő kötete

Nagyon várom, remélem viszi majd a gépem. Hasonló a karakter Starkillerre. Assasins's Creedes elemeket is felfedeztem, például, amikor kitöri a nyakát. (Persze ez nem koppintás, csak a feeling olyan)

Drew Karpyshyn az interjúban azt mondta, hogy a Revant az talán jobban élvezheti, aki ismeri Revan történetét, mármint a könyv előtti történetét. Valaki elmesélné részletesen? Amúgy kiolvastam A Gonosz Útvesztőjét. 10/7 az értékelésem. A stílusa nagyon tetszik a cselekmény viszont elég lassú. Az eleje nagyon jó, mintha egy TCW részt néztem volna végig, egészen odáig, hogy Gunrayék megszöknek. Aztán a közepén nagyon sok a politikai rész... szerintem a Bail/Padmé szál kifejezetten unalmas. Persze vannak jó csaták is. A Jedi Templomos jelenetek nagyon érdekesek. A vége zseniális, kár, hogy Anakin tucatszor megküzdött már Dookuval a Geonosisi csata óta, persze ez nem Luceno hibája. Szóval jó könyv volt, de nem a legjobb. Sötét Nagyúr: még nem olvastam végig (felénél tartok) ez viszont nagyon izgalmas, cselekményes, érdekes. Jól leírja a karaktereket, helyszíneket, stb. Kíváncsi vagyok a végére.

Megint haladtam, most már megvan a teljes szöveg kb egyhetede. Jó olvasást. Paul S. Kemp: A Harmadik Lecke Fekete füstfelhő terjengett a levegőben, ami a Birodalmi Flotta landolás előtti bombázása után Alderaan-ból megmaradt. Harag izzott Malgusban. Haragja a szó miatt lángolt fel, melyet a Birodalmi kommunikációs csatornák hangoztattak: Visszavonulás. A Birodalom elvesztette Alderaant. Órákkal ezelőtt Malgus úgy sétált a felületén, mint egy hódító, de most... Most jelzőtüzek tarkították Alderaan felszínét. A Köztársasági erők találkozási pontjai. Az ellentámadás hamarosan megérkezik. A jelentések szerint a Köztársasági Flotta úton van Alderaan felé. Visszavonulás. Visszavonulás. Ökölbe szorította kezét, olyan erősen, hogy ujjai sajogni kezdtek. Lélegzése úgy hangzott, mint fa felett a reszelő. Az égési sérülés marta a bőrét. Egy Köztársasági kommandós az arcába robbantott egy gránátot, és a Jedi boszorkány elleni küzdelem erősen megroncsolta a tüdejét. Testét sebek és zúzódások készítette zord mozaik borította. De nem érzett fájdalmat. Csak haragot és gyűlöletet. Egyfajta csalódottság késztette arra, hogy kiáltson. Személyi siklója alacsonyan zúgott át a felperzselt táj fölött. Alatta épületek és testek hamvadtak el az alderaani város romjai közt. Körülötte birodalmi hajók portyáztak az égen, repülő kísérettel. Megpróbálta elfelejteni fájó ökleit, sikertelenül. Erő-érzékenységének köszönhetően megérezte a világos oldal egy Erő-használójának jelenlétét, egy hirtelen lobbanás formájában. Lenézett, majd ki az ablakon. Nem látott semmit, csak elszenesedett romokat, kiégett járműveket és épülettörmelékeket. Bekapcsolta a komlinket, amit magánál hordott. - Forduljon meg! - Uram? - kérdezte a pilóta. - Forduljon meg! Vegye le a sebességet a negyedére, majd csökkentse a magasságot száz méterre! - Igenis, Nagyúr. Amint a gép megfordult, és lassult, Malgus felülírta a biztonsági kódot és leeresztette a rakodórámpát. Szél süvített a kabinba, magával hozva a megperzselt bolygó bűzét, a bolygóét, melyet Malgus el akart pusztítani. Azonban a bolygó csak sebet kapott. Valaki meg fog fizetni ezért. Kezébe vette fénykardjának markolatát és merített az Erőből. A kiégett épületek alatt nyújtózkodott a felégetett föld, akárcsak Malgus korhadt fogai, ferdén és feketén. - Lassabban! - mondta a pilótának. Kiterjesztette érzékeit, hogy megtapintsa a világos oldalt, amit az előbb érzékelt. Először nem talált semmit, azt hitte, hogy hibázott, vagy a világos oldal Erő-használója megérezte őt és elrejtette jelenlétét. Azonban ekkor... Ott van! Úgy érezte, hogy szemeiben az irritációt kizárólag erőszakkal tudja eltünteni. Levetette köpenyét és az Erő közbenjárásával lecövekelt ott, ahol állt. ÍIsmét bekapcsolta komlinkjét. - Lebegjen a romok felett, amíg vissza nem térek. - Visszatér, uram? Hová megy? Súlyosan megsebesült. Malgus bontotta a kapcsolatot és leugrott a rámpáróról a szabad levegőbe. Mielőtt a talajra ért volna, aktiválta pengéjét és keresni kezdte őt. Guggolásban ért talajt és az Erőt hívta segítségül, hogy tompítsa a becsapódást. Ott állt a kráterekkel, törött üvegekkel és felborult járművekkel borított feldúlt utca közepén. Tőle tíz méterre egy légikocsi égett, éjfekete füstöt eregetve az ég felé. Valahol egy csengő hevesen csilingelni kezdett, az erős széllökések hatására. - Itt vagyok, Jedi! - Malgus hangja végig dübörgött a romhalmazokon kersztül. A háta mögött, egy működésbe hozott fénykard zümmögését halotta meg, majd mégegyét. Megfordult és meglátta a zabrak férfit, a Jedit, aki az egyik épületnél jelent meg, ami elhatárolta az utcát. A fénykardok kék pengéi ott ragyogtak mindkét kezében. Tanulmányozta Malgus kihivó pillantásait. - Malgus - mondta a Jedi. Malgus nem tudta a Jedi nevét, de nem is bánta. A zabrak pusztán Malgus haragjára összpontosított, megfelelő célpontot keresett rajta. Malgus elmélyedt az Erőben, bömbölése végigszáguldott az utcán. Haragja kivételes sebességet kölcsönzött neki. A Jedi a helyén maradt. Mikor a távolság már csak húsz méter volt az ellenfelek között, a Jedi magasba emelte fénykardjait, hogy mindkét oldalát védeni tudja, majd kissé leeresztette mindkettőt és felvette az alakzatot. A lehulló épületek moraja túl későn hatolt be Malgus tudatának sűrű ködjébe. Egy dur- és egy transzparensacél lavina csapódott hatalmas erővel a testébe az utca mindkét oldaláról... Szívesen fogadok kritikákat a megfogalmazással, stb. kapcsolatban. Nem vagyok profi angolos (nyelvvizsgám sincs), de a lényeget megértem.

Na, elkezdtem fordítani A harmadik leckét. Valameddig jutottam, igyekszem nyár elejéig befejezni (jún 15). Addig is itt van egy kis rész: Paul S. Kemp: A harmadik lecke Füstfelhő terjengett a levegőben, ami a Birodalmi Flotta landolás előtti bombázása után Alderaan-ból megmaradt. Harag izzott Malgusban. A haragja a szó miatt lángolt fel, melyet a Birodalmi kommunikációs csatornák hangoztattak: Visszavonulás. A Birodalom elvesztette Alderaant. Órákkal ezelőtt Malgus úgy sétált a felületén, akár egy hódító, de most... Most jelzőtüzek tarkították Alderaan felszínét. A Köztársasági erők találkozási pontjai. Az ellentámadás megérkezett. A jelentések szerint a Köztársasági Flotta úton van Alderaan felé. Visszavonulás. Visszavonulás. Ökölbe szorította kezét, olyan erősen, hogy ujjai sajogni kezdtek. Lélegzése úgy hangzott, mint fa felett a reszelő. Az égési sérülés marta a bőrét. Egy Köztársasági kommandós az arcába robbantott egy gránátot és a Jedi boszorkány elleni küzdelem roncsolta a tüdejét. Testét sebek és zúzódások készítette zord mozaik borította. De nem érzett fájdalmat. Csak haragot. Gyűlölet. Egyfajta csalódottság késztette arra, hogy kiáltson. Személyi siklója alacsonyan zúgott át a felperzselt táj fölött. Alatta épületek és testek hamvadtak el az alderaani város romjai közt. Körülötte birodalmi hajók portyáztak az égen, repülő kísérettel. Megpróbálta elfelejteni ökleit, sikertelenül. Akarta. Erő-érzékenységének köszönhetően megérezte a világos oldal egy Erő-használójának jelenlétét, egy hirtelen lobbanás formájában. Lenézett, majd ki az ablakon. Nem látott semmit, csak elszenesedett romokat, kiégett járműveket és épülettörmelékeket. Bekapcsolta a komlinket, amit magánál hordott. - Forduljon meg! - Uram? - kérdezte a pilóta. - Forduljon meg! Csökkentse a sebességet a negyedére, majd csökkentse a magasságot száz méterre! - Igenis, Nagyúr. Amint a gép megfordult, és lassult, Malgus felülírta a biztonsági kódot és leeresztette a rakodórámpát. Szél süvített a kabinba, magával hozva a megperzselt bolygó bűzét, a bolygóét, melyet Malgus el akart pusztítani. Azonban a bolygó csak sebet kapott. Valaki meg fog fizetni ezért. Kezébe vette fénykardjának markolatát és merített az Erőből. A kiégett épületek alatt úgy nyújtózkodott a felperzselt föld, akárcsak Malgus korhadt fogai, ferdén és feketén. - Lassabban! - mondta a pilótának. Kiterjesztette érzékeit, hogy megtapintsa a világos oldalt, amit az előbb érzékelt. Először nem talált semmit, azt hitte, hogy hibázott, vagy hogy a világos oldal Erő-használója megérezte őt és elrejtette jelenlétét. Azonban ekkor... Ott. Szerintem nem rossz, bár a java csak ezután jön.

Ezt nem tudtam

Akkor viszont a Millenium Falcon helyére inkább a Lost Tribe Of The Sithet raknám (amit kifelejtettem, pedig nagyon is érdekel). Paul S. Kemp engem is nagyon meggyőzött, nagyon várós a Crosscurrent. Aztán a Riptide előtt igyekszem lejjebb szállítani az elvárásomat, mert állítólag az nem olyan jó. Az NJO engem különösebben nem hoz lázba, és tényleg sok új/régi jó könyv elől elvenné a helyet. Ettől függetlenül elolvasnám, ha megjelenne, ha meg nem, nekem elég egy wookiepediás összefoglaló a 19 kötetről, vagyis a Yuuzhan Vong háborúról. Az újrakiadásookon tényleg el lehetne gondolkodni. A Birodalom Árnyai, A Vadászó Árnyék SEHOL SEM kapható És ezek tényleg nagy művek, bár meg vannak ebookban, jobb szeretem a papír formátumot. Én már nagyon várom a Comic-con- t Rem bejelentik az 5. TOR regényt (és azt is remélem, Kemp tollából Karpyshyn és Williams mellet a kedvenc íróm). Szerintem tuti jön még egy FOTJ rész, bár ez minket (sajnos vagy nem sajnos) nem érint. No meg a FOTJ utáni könyvek. Kíváncsi leszek rájuk, remélem az alapsztori elég jó lesz. Mert ha csak 1-2-3 részes lesz, akkor magyar megjelenés sem kizárt Hogy álltok a novelláskötetekkel? (Mos Eisley Mesék, Történetek- Jabba Palotájából, a Fejvadászokról, a Birodalomból, az Új Köztársaságból) Eddig a Mos Eisleyt és a Fejvadászokat olvastam. Tetszettek Azért is, mert kiegészítik a filmeket. Történetek a fejvadászokról: IG88 története jó volt, Dengaré viszont uncsi volt, ám a történet jó. Bosské volt a legrosszabb, bár voltak benne jó ötletek, mint a Bíró Zuckussé és 4LOMé volt a legjobb, nagyon izgalmas és tartalmas volt Boba Fetté se volt rossz, bár jobban örültem volna, ha elmeséli hogyan és mit intézett a Bespinen és az író nem kalandozott volna el az Új Köztársaságba... Érdemes elolvasni (de elég egyszer is) Mos Eisley Mesék (bár fel nem foghatom, hogy miért nem Történetek Mos Eisleyból) Voltak benne egészen kiváló, és nagyon rossz novellák is. Sokat megtudhatunk az átlag emberek véleményeiről, az ottani életről, vagy éppen arról, h ki melyik oldalra és miért áll. A legjobb történetek: Muftak és Kabe, Ponda Baba és Dr. Evazan, Greedo, rohamosztagos, java, ranat, devaroni, kalapácsfejű... A többi felejthető volt, azonban a pipás meséje egyenesen sz@r volt!!! Hogy került ez bele??? Hamarosan elolvasom a jabbát is, kíváncsi lennék a Tales of The Empirere, a New Republicra már kevésbé.

Az már biztos, hogy Darth Sidious már megdöntötte a Galaktikus Köztársaságot. Tehát időben BBY 19- lefelé járunk. Ez nem az a hely, mint a TCW második évadának utolsó részében (Lethal Trackdown), ahova Plo Koon és Ahsoka Tano lemennek, hogy asszem Aurra Sing után nyomozzanak? Nem is nagyon vannak magyarul is megjelent művek a Birodalmi Coruscantról Csak a Sötét Nagyúr.

Összeállítom a saját listámat: 2015-re és 2016-ra összesen 14 könyv: 2015: - Joe Schreiber: Red Harvest - Timothy Zahn: Scoundrels - Jeff Grubb: Scourge - Drew Karpyshyn: Annihilation - Matthew Stover: Shatterpoint - Steven Barnes: The Cestus Deception - James Luceno: Millenium Falcon 2016: - Troy Denning: Tatooine Ghost - Peter Schweighofer: Tales From The Empire - David Sherman & Dan Cragg: Jedi Trial - Michael Reaves & Steve Perry: Battle Surgeons - Michael Reaves & Steve Perry: Jedi Healer - Alan Dean Foster: The Approaching Storm - Karen Traviss: No Prisoners Szerintem jó kis könyvek, megvennétek őket? És pár kérdés: A Jedi Növendék egy húszrészes sorozat. Kábé egy könyv ötven oldal. 20szor50egyenlő1000 Szerintem ezt két 500oldalas kötetben ki lehetne adni, úgy ahogy a Last Of The Jedit, valamint a Jedi Questet is, vagy éppen a Boba Fettet. Beleegyezne a Szukits? Akiknek esetleg van Ibookjuk, meg tudnák mondani, hogy a pdf formátúmú könyveket lehet ilyene olvasni? Vagy külön le kell tölteni őket? Mert van 30db SWkönyvem, és azon mégiscsak jobb olvasni, mint gépen.

Amúgy hol nézitek a külföldiek regényértékeléseit? Én csak a swbooks.co.uk ismerem, de ott pedig egy könyvet maximum ketten értékelnek... Abból a kettőből is az egyik én vagyok Am a Tatooine Ghost izgalmas vagy érdekes? Biztos sok dolgot megtudunk Anakin múltjáról. Nagyon jó, hogy a Red Harvest kivételével minden TOR könyv megjelent/fog megjelenni MOban Szerintetek az Essential... sorozat, valamint a Book Of Sith/Jedi megjelenhet valaha magyarul? Amúgy a 2011 legjobb regényéről már szavazhatnánk is. Darth Bane

Nem tudnál oly küldeni mint a yodánál? Nem engedi/tudom letölteni

Nálam a játék biztos vétel, persze csak ha bírja a gépem Remélem bírja. Nagyon jó volna, ha megjelenne egy ilyen könyv... Sean Williams, Drew Karpyshyn, Paul S. Kemp, John Jackson Miller... Bármelyikőjük megírhatná. A sztori érdekesen hangzik, majd meglátjuk, az E3 lesz-e olyan jó, mit a Visszatérés/Remény/Árulás. És szerintem július környékén bejelentik a TFU3-mat is