Padmé nekem valamiért Amidala királynőként volt az igazi, bár ezt valszeg a nosztalgia is szépíti kicsit. A tragédiája nagyon "szép" és szomorú, de van 1-2 tré pillanata is (pl mikor Anakin beszámol a Tusken gyerekek megöléséről, Padmé meg lecseszés helyett még vigasztalgatja)... Végtelenül jó lelkű, de sajnos naiv is. Ő is erős karakter amúgy, de valahogy ő közelebb áll a klasszikusan vett nőiességhez (ezt nem pozitív vagy negatív értelemben mondom, csak úgy, mint tényt), mint a lánya.
Leiát az Ep IV-V-VI-ban nagyon bírom. Tetszik az önbizalma, a vagánysága; hogy bárkinek bármikor kiadja az ukászt akár ismeretlenül is, hogy nem lehet megfélemlíteni tekintély által. Imádom az ilyen szemtelenül jópofa karaktereket
Szegény kissé megtört idős korára, de ebben semmi meglepő nincs. Kiválóan bírta a gyűrődést, de a legerősebb emberek is összeroppannak néha, persze aztán fel is állnak, ahogy azt ő is tette Így nem kérdés, kire rakom a voksomat.