Wilde

Boldog szülinapot az ünnepelteknek!

Most így érzem magam

A mai vizsga után végleg a szívembe zártam az ELTE-t.

Ez a valaha volt legnagyobb WTF momentum volt számomra a sorozatban. A top 5 momentum közé meg én odatenném még Tyrion beszédét is a 6. rész végéről...

A könyvek ismerete nélkül is elég kiszámítható volt az eheti Trónok... kár, hogy most két hét múlva jön csak az új rész.

Feljutott a Nyíregyháza.

Mindent az aktuális ellenfélhez igazítva érdemes vizsgálni, amiből eddig háromról tudunk. Ebből kifolyólag a védelemre jobban figyelnék. Az említett center half-nál, Cahill mellett se Jones-ba, se Jagielka-ba nem bíznék. Jones nagyon fiatal - kevés rutin, és kifejezetten statikus védő, ami az olaszok ellen még talán elmegy, de Uruguay ellen gondot is okozhat. Jagielka sokoldalú játékos, de középhátvédhez képest nem a legjobb félépítésű... A középpályán tényleg kritikus lehet. Se klasszikus trequartista, se klasszkus szűrő nincsen a csapatban (nem tudom melyik a sajnálatosabb). Mindenesetre itt a rutin és fiatalos lendület heterogén elegye hasznára válhat a csapatnak. Gerrardot és Wilsheret emelném ki, előbbi utolsó nagy tornája lehet, a vezér prototípusa, igazi vocal leader, utóbbi meg pont ezzé válhat! James Milner a keret vicce, Carrick jöhetett volna... A támadó szekció néz ki a legjobban, Sterling és Oxie miatt triangle-t is lehet játszani (akár Rooneyval is), centernek meg tökéletes mind Sturridge, mind Welbeck! Szegény, megboldogult Bobby Robson óta nem volt egy tehetséges edzője az angoloknak, aki azt is játszatta velük, amit tudnak. Van egy sejtésem, hogy Hodgson se ez lesz... de ne legyen igazam.

Hunner, Krande: Nagyon köszi, ezek kifejezetten informatív tanácsok voltak. Most sok minden felmerült bennem. Pont azért szeretem inkább a kutyákat, mint a macskákat, mert sok mindent meg lehet nekik tanítani. De arra lennék kíváncsi, hogy egy kutya az, hogy érti meg, amiket mondok neki (most nem ilyen alap dolgokra gondolok, hogy ül + fekszik). Amúgy milyen étrendet kell követni egy kutyánál? Ja, illetve egy alapvető kérdés, hogy hol "kapnék" én (lehetőleg Budapest környékén) ilyen kutyust? (Hozzáteszem, nem olyan sürgős az ügy, hogy az elkövetkező pár hétben tervezem ezt az egészet.) Ja és Hunner, Németországban tényleg bárhová be lehet vinni őket? Én gyerekkoromban éltem ott kint egy rövidebb ideg, de nem volt szerencsém így kutyákhoz. Néhány referencia itt és itt (és ebbe az olaszországi esetek nincsenek is benne), hogy a banándobálás miért köthető a rasszizmushoz, nyíltan! (ha nekem nem hiszel, olvasd el ezeket, minimális angol tudás kell csak hozzá). A rasszizmus kiemelt fontosságáról már leírtam a lényeget, hogy szerintem miért kell előtérbe helyezni más piszkálódásokkal szemben. Részemről ennyi. Szerintem félreérted, én úgy gondoltam, hogy az lenne problematikus, ha erről szólna a konzervatív, vagy a liberális szemlélet választása. A világ folyamatosan liberalizálódok, ha valaki csak és kizárólag emiatt - mert a liberalizmus, jelen esetben kirekesztés elleni néhol túlzott harcát látva - lesz valaki konzervatív, na azzal van baj. Ez olyan mintha dacból, ő azért is konzervatív lesz, nem pedig a klasszikus értékválasztás alapján kötelezi el magát, hanem egyfajta akció-reakció elven tud csak működni, ezáltal az elveit, világképét mások által befolyásolva határozza meg, nem pedig maga alakítja ki. Ez problematikus szerintem az emberekre vonatkoztatva. Az meg az eszmerendszerre lenne az, ha az alapján lenne valaki konzervatív/liberális, hogy most támogatja, vagy elítéli ezt az énekest... Ha erősödésről van szó, akkor inkább a radikalizmust említeném, ami a szokásos módon a társadalom szociális és gazdasági válsága miatt kerül előtérbe. Az elégedetlenség miatt feltámadó népszenvedélyeket csatornázzák az általában a szélsőjobboldalból merített pszichológiai kiutakra; ha globálisan nem is, de Európa szerte tapasztalható tendencia ez.

Köszönöm, igazából az a helyzet, hogy tervezek egy kiskutyát. Az érdekelne, hogy milyen tudnivalókat érdemes előtte tekintetbe venni. (Korábban volt már kisállatom, teknős + nyúl - mint a mesében ) Ja, egyébként egy Shiba Inu-t szeretnék.

Most néztem Facebook-on, megvan a hivatalos angol VB keret: Forster, Foster, Hart - Baines, Cahill, Jagielka, Johnson, Jones, Shaw, Smalling - Barkley, Gerrard, Henderson, Lallana, Lampard, Milner, Wilshere - Oxlade-Chamberlain, Sterling, Lambert, Rooney, Sturridge, Welbeck

Múltkor beszélgettetek itt a macskákról, nekem az lenne a kérdésem, hogy kutyás témával kapcsolatban van-e itt, akitől lehetne kérdezni?

Nekem még mindig nem jeleníti meg a műsort szerda után (legalábbis a MOM Park és a Mammut esetében, azokat néztem). Amúgy múlt hét előtt, előre 10 napra meg lehetett nézni (azaz e hét szerdáig).

A Cinema City honlapján csak én nem tudom elérni a szerda utáni moziműsort? (a Godzilla miatt érdekelne)

Nem ismerem itt se a pontos részleteket, hogy mi volt a bizonyíték, mi alapján találták meg stb. (én nem voltam ott, s nem vettem részt a nyomozásban sem). Most utána olvastam a hírek között, nem írták az ideológiai indítékot (mint büntetési tételt), de ha megállapítják és fennáll, akkor abszolút jogosnak tartom a súlyosbító erejét. (A piros lap nem köthető rasszista indíttatáshoz, míg a banán igen, így hibás az analógia. - Piros lapot nem adtak még tudomásom szerint nyíltan rasszista indíttatásból, utóbbira viszont volt már példa.) A banándobálás az esetek döntő többségében pont, hogy rasszista indíttatású, elég csak megnézni a tegnapi(!) Atalanta - Milan meccset. Hogy-hogy nem éppen az afro játékos kapta a banánt, nem kell egy Sherlock Holmes-nak lenni, hogy összerakjuk a képet. Dobáltak kockacukrot (Lipcsei Peti), vizesüveget, szotyit, Angliában sört is, de ezeket pont nem azok kapták, akik a banánt. Banánt is dobhatnak nem rasszista indíttatásból, de az esetek túlnyomó többségében nem ez van. Azzal egyetértek, hogy sokszor visszaélnek ezzel (erre írtam ezt az esetet is, egy-két poszttal lejjebb). Erre viszont az kellene a válasznak lennie, hogy mindent egyformán bírálnak el, nem az, hogy kevesebb figyelmet szentelünk a problémának. Azzal nem értek feltétlenül egyet, hogy ami valakinek pozitív, az a másiknak negatívnak is kellene lennie egyben. Az súlyosan problematikus lenne mindkét eszmerendszerre nézve (sőt inkább az emberiségre nézve), ha emiatt erősödnének/gyengülnének meg. Szerintem ezt félreérted. A betegségnek nem az egészségtelen oldalára vonatkozóan írtam ezt, hanem arra a definícióra, hogy idézem "akadályozza az ember mindennapos tevékenységét és a társadalmi életben való részvételét" (az aláhúzott részre gondolok). Emiatt gondolom, hogy lehetne akár betegségnek nevezni. Az orosz fellépőkhöz annyit, hogy tényleg elég sajnálatos az esetük. Ez egy nemzetközi esemény, ami - ahogy az Olimpiák esetében is szokott lenni - nem mentes a politikai felhangoktól. Én a magam részéről inkább azonosítom Oroszországot Tolsztojjal, Tarkovszkijjal, vagy Thereminnel, mint Putyinnal, úgyhogy a füttyszó énekesekhez szóló részével nem értek egyet. A másik oldalról viszont nagyon kíváncsi lennék milyen érvekkel vitatnák egyesek a jogosságát...

Ezzel a szakállal meg a nevével pont, hogy őket karikírozta tovább. Mikor már önmagában a transzvesztita személy is a nő karikatúrája (elég csak megnézni, milyen über nőiesen próbálnak meg viselkedni + öltözködni a transzvesztiták, ami egyfajta álomképet jelenít meg bennük A Nő-ről, ami nincs összhangban a nőkkel). Ezzel a performance-szal csak tovább rontotta a transznemű emberek megítélését ez jól látszik mind a globális, mint az itteni reakciókból. Ja és ebből, hogy nyert szerintem nem derül ki, hogy ki mennyire toleráns, maximum annyi, hogy mennyire megvezethető! Nem ismerem ezt a Suarez sztorit, csak homályosan. Ha ténylegesen fél évre eltiltották, akkor azt gondolom, hogy rossz döntést hoztak az arányosság szempontjából. Ha Kahn-t rasszista indítékból dobálták meg, akkor nincs rendben a történet (egyébként sem), de attól még, hogy a másik esetben nem járnak el sehogy. Ez olyan mintha a spori az egyik oldalon nem fúj be egy jogos büntetőt, akkor erre nem az a megoldás, hogy a másik csapatnak sem fújom be majd (ez esetben kétszer is rossz döntést hoznának). Azt viszont könnyelműség lenne összemosni, hogy valakit a testi adottságai miatt bántanak, vagy rasszista meggondolásból. Azért még senkit nem öltek meg, vagy vertek félholtra, korlátoztak a szabadságában, mert kövér/sovány/ferdén áll az orra/magas/alacsony/összenőtt a szemöldöke (pl. Anthony Davis). A rasszizmus egy sokkal bomlasztóbb és destruktívabb jelenség, mint általánosságban a másik "piszkálása", ennek a visszaszorítása pedig kiemelten fontos egy olyan globális, kontinenseken átívelő nyelvben, mint a futball, az egyetemes kultúra része! Az a komoly probléma, hogy sokan ezt olyan egyszerű "támadási felület"-ként kezelik. Eggyel feljebb leírtam miért nem szabad ezt szerintem elbagatellizálni, most nem ismétlem önmagam. A homoszexualitás 1974-óta nem számít betegségnek, én nem is írtam ezt egyébként. (Más kérdés, hogyha szigorúan a betegség szótári definícióját nézem, akkor annak kellene számítson...) Ezzel egyetértek, abban legalább is mindenképpen, hogy itt a producerek voltak a főkolomposok. Megnyerették vele szépen az egészet, bár hozzáteszem, ha mindenki tudatosan viszonyulna a médiafogyasztáshoz, akkor rájöttek volna a valóságra. Sajnos már szinte mindent el lehet adni az embereknek (erre jó példa Az igazi Mao című film).

Köszi. Egyébként, ha esetleg valakit érdekel ez volt az a sorozat, gyerekként jó volt, ma már annyira nem, de gyerekeknek kifejezetten ajánlom...

A Sevilla edzőjét anno (kb. 7-8 éve) egy két literes üveggel dobták fejbe, mondjuk őt el is találták. Eto'o-t is rendszeresen inzultálták verbálisan, Spanyolországban az ilyen és ehhez hasonló incidensek gyakoriak, sajnos éppen azért mert nem lépnek fel ellene kellőképpen. Angliában más a helyzet, a Suárez példa most nincs meg, de az ő mentális beszámíthatóságáról ékes bizonyíték a harapdálása... Visszatérve a Villarealos esetre, ha Messit dobják meg banánnal, annak más üzenete lett volna, mint egy afro játékost, akiket bizonyos szurkolók rendszeresen azonosítanak a majmokkal (a banán meg a majom közötti párhuzam gondolom megvan). Egyébként az meg, hogy nem volt baja a Villareal színes bőrű játékosaival nem nagy szám, a drukkerek ezen a téren kifejezetten szelektívek. Elég csak megnézni egy magyar meccset, amikor a Fradiban Somalia bőrszínével nincs gond, de az Újpest játékosa már "büdös nigger" (persze ennek az inverze is igaz). Ami ennél érdekesebb volt, az a Los Angeles-i eset (Amerikában különlegesen érzékenyek a rasszizmusra), ahol a nyíltan rasszista tulajdonost verték át, hogy aztán a rasszizmus elleni harc égisze alatt elszedjék tőle a franchise-t bizonyos körök és ilyenkor mindenki 5 centivel a föld fölött járva hangoztatta az igazságot. Nem tudok olyanról, hogy valaki akár a homoszexualitást, akár a transzvesztitizmust úgy választja, hogy egyik nap eldönti, hogy ő most az lesz. Ez maximum akkor fordulhat elő, ha előbbi esetben biszexuális hajlamai vannak, esetleg latens homoszexuális, vagy részeg. Utóbbi esetben pedig cross-dresser, fogadásból vállalta be, vagy szintén részeg. Félretéve a tréfát, én semmikép sem mernék állást foglalni ebben a témában, mert nincs igazi rálátásom a dologra, másrészt olyan koponyáknak sem sikerült 100%-osan megfejteniük, mint mondjuk Sigmund Freud. Vannak genetikai és hormonális, neurológiai elméletek, de megoldás még nincs, így igazán nincs is miről beszélni, ha az okokat, eredőket keressük. A transzv. témakörében inkább lelki okokat határoznak meg, de ez is egy olyan téma, ahol nem lehet egyetlen okot kiemelni. Aki meg tényleg random módon dönti el, hogy ő most "más" lesz, annak sajnos (ez tényleg sajnálatos dolog) komoly gondok vannak a nemi identitásával és eredendően sem tartozott bele abba a szexuális kultúrába (legyen az homo/hetero) ahogy addig gondolt magára! Egyébként most már utánanéztem ki ez az ember valójában. "Conchita Wurst" ugye nem kell lefordítanom (Punci Kolbász), a rajzolt szakáll, meg ez a név is, direkt erre mentek rá, hogy majd úgyis beszavazzák, ez egy nyílt provokáció (ha nem nyert volna, még médiahack-nek is gondolnám), más kérdés, hogy azokat alázza meg, akiket ez a társadalmi probléma tényleg érint...

Azt miből lehetett tudni, hogy homoszexuális (tényleg nem ismerem)? A transzneműek elsősorban azok, akik születésüktől fogva mindkét nem elsődleges nemi jegyeit és másodlagos nemi jellegeinek több vonását is magukon viselik (úgy is nevezhetjük őket, hogy interszexuálisok). Transzneműnek tekinthetőek még azok is, akik biológia nemüket műtéti beavatkozással, vagy hormonkezeléssel befolyásolják (direkt nem azt írtam, hogy megváltoztatják, mert belőlük sosem lesz "igazi" nő, vagy férfi - őket hívják transzszexuálisnak). Ezek nem keverendőek össze a transzvesztitákkal, akiknek időlegesen a biológiai nemük ellentetetés a nemi szerepükkel (az ellenkező nem megjelenési és viselkedési kódjait hordozzák magukon). (szexuálpszichológia, kulturális antropológia)

Ezért nem is nézem. Ezzel egyet is értek. A többi itt off topic, ezért az egyebek között írom le...

Hú, akkor ez esetben törlést kérek az előző kommentemre.

TCW hatodik évados spoiler

Így van, ez okkal alakult ki így, ettől függetlenül van olyan oldala a rendszernek, ami már nem feltétlenül az esélyegyenlőséget szolgálja, hanem a stabilitást, de ez is a "termék" jobb eladhatóságát hivatott elősegíteni. (Mondjuk ezt az 'igazi kereslet'-et nem tudom, hogy most pontosan mire érted?) A CBA-vel a mindenkori (itt most be lehet helyettesíteni bármelyik major bajnokságot) liga pl. azt is axiómaként állapítja meg, hogy milyen arányban részesülnek az adott sportágból származó bevételekből (ebből szoktak kialakulni a legalapvetőbb viták és emiatt vannak a lockout-ok, amikor a tulajdonosok és játékosok nem tudnak megegyezni, egyszerűsítve úgy lehetne összefoglalni, hogy milliárdosok harcolnak milliomosokkal, mégse lehet azt mondani, hogy az összes adu a tulajok kezében volna). Előfordulhat az is, hogy egy csapat csődbe megy (itt is vannak durván veszteséges franchise-ok, még ha nem is olyan mértékben, mint az európai top futballban), vagy a tulaj megválik tőle és ilyenkor "a birtok visszaszáll a királyra" és megkapja a liga a franchise tulajdonjogát, közvetetten tehát a comissioner rendelkezhet vele (persze nem kizárólagosan). Ez pl. azt feltételezné egy európai példában, hogy amikor itt volt az Újpesttel ez a katyvasz, akkor fel sem merült volna az, hogy száműzik őket a BLSZ III-ba (vagy mit tudom én hová), hanem Csányi irányítaná a klubot és addig ők gardírozzák, amíg nincsen új tulaj. Mondanom sem kell, hogy ez itt elképezhetetlen, de nem csak Magyarországon! A másik sarkalatos pontja a központosított irányításnak a szerződések egészen aprólékos meghatározása (itt is vannak kiskapuk, ez mondjuk baj). Megvan határozva, hogy az adott játékos milyen fizetést kaphat és milyen lehet a fizetése emelkedésének a mértéke. Erre van egy standard, de természetesen lehetnek kivételek. Az például adott, hogy egy újonc maximum mennyit kereshet, de annak fényében, hogy kap-e All-Star meghívót, vagy esetleg MVP díjat, akár 35%-os bérnövekedést is elérhet még az újoncszerződésén belül! (Egy alap rookie contract 4 év, undraftedként bonyolultabb, ha újonc, akkor 3 éves szerződést kaphat.) A multi-year contract esetében csak az első évben garantált a maximum. Az is megvan határozva például, hogy kik kaphatnak veterán minimumot (ez egyfajta segítség a soft cap-nél a csapatoknak). Az átlagos minimumon (1.2 millió dollár) feltölthetik a rostert olyan játékossal, aki már 5 szezont lehúzott a ligában. Ez tehát nem függ a játékos életkorától, lehet valaki 35 évesen is újonc és ő csak újonc szerződést kaphat, míg valaki 25 évesen már veterán minimumért vihető, ha megfelel a kritériumoknak. Szabályozva van az is, hogy milyen kiegészítések lehetnek - ez persze csak soft cap esetében (amnesztia, mid-level, bi-annual). Központilag szabályozzák még a luxusadóból befolyó pénzek elosztását is. Az lehet a legszembetűnőbb különbség, hogy itt nem lehet valakit csak úgy leigazolni. Csak akkor lehet valakit megszerezni, ha lejárt a szerződése és FA lesz, vagy pedig, ha trade-ben cserél csapatot, ahová be lehet dobni mellé másik játékosokat, jövőbeni draft jogokat (a pontos számot nem tudják előre, csak az, hogy hányadik körös lesz a pick), és limitált mennyiségű pénzt egy csomagban! Amúgy a helyzet még élesebb vizsgálatához remek példa egy tavalyi eset. Az NBA mérkőzéseket (csak úgy, mint a többi sportban) van, hogy helyi és néha országos adók közvetítik. Az egyik kiemelt műsorfolyam a csütörtök esti (a kedd estivel egyetemben ezt szokták felkínálni Európának is, amit a Chello Central Europe-on keresztül a Sport TV is vesz). Az egyik csapat edzője viszont úgy gondolta, hogy egy több mérkőzéses idegenbeli túra után hazaküldi a legfontosabb játékosait, hogy rápihenjenek az otthoni találkozókra (ez egy igen magas átlagéletkorú csapat). A main event-nek tartott mérkőzést, ahol egyébként nagy csata lett volna várható, viszont az amúgy csak garbage time-ban bevetett 2./3. sor vívott meg ebben az esetben, s csúnyán egyoldalú is lett a találkozó. Ennek eredményeképpen pedig nagyot esett a nézettség és a kilátogató szurkolók is zúgolódtak, hogy ők nem ezért fizettek volna. Ezt követően a comissioner megbüntette a csapatot! Én mindkét oldalt megértem. A komisszár, a brand-et képviseli és neki ezt kell eladnia, őt így megkárosította az adott csapat, ezt kellett megfizetni. Ugyanakkor, ha én vagyok az edző, akkor egy teljesen érthető húzás volt, amit meglépett és legközelebb is megtenném, ha a schedule úgy kívánná. Abba bele se merek gondolni, mi lenne, ha Mourinho-nak beszólnának, hogy kiket tegyen be a kezdőbe... szóval megvan a dolgoknak az árnyoldala is.

Én sose követtem kifejezetten ezt versenyt (nem a zenei értéke miatt), de ezt a magyar dalt most meghallgattam. Nekem nem annyira tetszett, de azért gratulálok az 5. helyhez. Egyébként az énekes csávót látásból ismerem (ugyanoda járt fodrászhoz, mint én). Ebbe az osztrák előadóba is csak kényszerűségből botlottam bele (a facebookon mindenki ezt nyomatta), de azt már nem sikerült megfejtenem, hogy pontosan mi volt a baj vele... Az, hogy ilyen a stílusa; az, hogy ezzel szemen köpi a transz neműeket; vagy az, hogy nem jól énekel Esetleg mindhárom egyszerre?

Ezért megérte bent maradni a stáblista alatt.

A csodálatos Pókember II. Gyerekkorom egyik meghatározó tényezőjének tartom a Pókembert. Mondom ezt úgy, hogy még egy képregényt sem vettem a kezembe. Volt viszont a 90-es években egy sorozat a karakterről, ami - a képregényt ismerők véleménye szerint - az audiovizuális termékek közül a legközelebb állt az eredeti alapanyaghoz. Ezt a sorozatot mind az Egyesült Államokban, mind Magyarországon a Fox Kids tűzte műsorra. És itt lépek be én a történetbe (már valahol az ezredforduló környékén), ugyanis itt szerettem meg először a figurát. Pókember volt a kedvenc szuperhősöm. Ő voltam farsangon, játszottam a számítógépes játékokkal (az egyiket még Németországból szereztem be anno) és kb. 10 évvel ezelőtt ott ültem a moziban a Sam Raimi féle verzión… Az fogott meg a figurában, hogy hihetetlenül laza volt, jó szövegeket adtak a szájába és (a sorozatban legalább is) nem volt egy totális lúzer, hanem egy decens fiatal srácból lett szuperképességekkel megáldott akcióhős. Olyan személyes problémákat vázolt fel esetében a történet, amelyek engem gyerekként/tizenévesként is érintettek, így az azonosulás megvolt, bevont a karakter a produkcióba. A sok negatív kritika és felhang ellenére, ami megelőzte a filmet, úgy gondoltam, ha filmművészeti értékét nem is nézem, attól még a nosztalgia faktor miatt nekem ezt látni kell. Összességében azt gondolom, hogy ezt az oldalát hozta a film a történetnek, a figura és a karakter is megmaradt azon keretek között, amiért gyerekként rajongani tudtam… és itt végül is azért ültem be erre a filmre, hogy 2 órára újra gyerek lehessek! Ezzel együtt nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy manapság már más szemmel nézem a filmeket, mint 10 éve. Így több dolog is feltűnt, ami negatívan befolyásolja az amúgy eredendően pozitív véleményemet. Kezdve azzal, hogy elég hosszúra nyúlt a film (majdnem két és fél óra volt a teljes mozi, szóval előzetesekkel együtt kb. 160 percet kellett egy helyben ülni). A játékidő nem túl szerencsésen volt ritmizálva. A romantikus szál - ami egyébként a Webb széria legnagyobb pozitívuma - túl hosszan volt ecsetelve és mellette elsikkadtak azok a vonalak, melyeken a három (erre még visszatérek) antagonistának kellett volna színre lépnie. Ha jól számoltam, talán három, vagy négy komolyabb akció szekvencia volt a filmben. Ez így nagyon kevés, mondhatnánk… de ott voltak kitöltő elemnek Peter Parker személyes problémái. Ezek szolgálnak átvezetőül két harc között, illetve tágabb értelemben két film között, ugyanis a továbbiakban majd a folytatásokban (már tuti, hogy még két film lesz) bontják ki jobban ezeket a szálakat. Itt megint csak az volt a bajom, hogy nem jutott elég idő ezen belső konfliktusok mélyebb kibontására, a szerelmi vonulatot leszámítva… (A továbbiakban spoileresen!) A színészi játék többé-kevésbé jó volt. Andrew Garfield remekül hozza Peter Parker figuráját. (Amúgy az ugye megvan, hogy a Doctor Who-ban ő egyszer már megmentette NY-ot…). Emme Stone pedig kitűnő Gwen Stacy! A kettejük között kémia szinte tapintható, nem csoda, hogy a valóságban is szerelem lett belőle. A közös jeleneteikben tényleg érezni a feszültséget és persze úgy nézni, hogy ők a valóságban is együtt vannak, egy kis kitekintésnek is felfogható a filmből. A pozitív oldalról még kiemelném Dane DeHaan-t, aki sokkal jobban megfogta Harry-t, mint tette az Franco az előző változatban. Az is igaz persze, hogy HO itt sokkal érdekesebb karakter profilt kapott. Egyébként néhány beállításból DeHaan kifejezetten hasonlít a fiatal DiCaprio-ra. A másik oldalról viszont ott volt Jamie Foxx, aki nem mondom, hogy borzalmas volt, de nekem egyáltalán nem jött be. Nem volt jó se Electro-ként, se Max Dillon-ként. Szerintem túljátszotta a figurát (bár nem volt ripacs, ami DeHaan-nak még jól is állt) és végig azt éreztem, hogy csak egy szerepet játszik - ez így furcsán hangzik, de Andrew Garfield, vagy akár DeHaan azonosulni tudott a karakterrel, az én olvasatomban. Paul Giamatti meg elvileg maga akarta eljátszani Rhino-t, hát ő sokat nem mutatott, sajnos… Végig érezni rajta, hogy ez nagyon egy átvezető film, ettől függetlenül, akik szeretik a Pókembert, vagy tetszett az első rész, azoknak ajánlom. Nem olyan nagyon rossz film, de én is azt mondom, hogy ennél azért jobbat vártam (mondjuk azt nem állítom, hogy feltétlenül megbántam volna a rá kiadott pénzt)...