Wilde

Az sok mindent determinálhat Bobával karakterével kapcsolatban, hogy mikorra teszik a cselekményt. Szerintem valószínűbb, hogy a Birodalom érában láthatnánk egy ilyen spin-off-ot, mintsem az Ep. VI eseményei után. Ez a Bobás fordulat a Sarlacc-el meg szintén egy olyan dolog, ami sok rajongónak nem tetszik (úgy, mint másoknak meg az nem, hogy Boba Fett egy klón) és az új kanonizálási rendszer szerint lehet, hogy nem is marad elfogadott. Azt mindenesetre jó lenne tudni, hogy mikor játszódna ez a film, ami egy ilyen - valamilyen szinten felépítetlen - karakternél, mint Boba, inkább eredettörténet kellene hogy legyen. Erre pedig az említett birodalmi korszak lenne a legjobb táptalaj, hiszen ott fejlődött ki, ott szerzett magának igazi hírnevet a fejvadász!

Megnéztem az Olimpia nyitóünnepségét. Összességében tetszett, de nem annyira, mint a londoni műsor. Jó volt látni, hogy a britekhez hasonlóan az oroszok sem a monumentalitásra helyezték a hangsúlyt és nem próbáltak meg versenyezni Pekinggel. Itt is inkább a történelmi múlthoz nyúltak vissza. Sok érdekességet láthattunk ebben a szekvenciában, de legjobban annak örültem, hogy visszaköszönt az orosz irodalom - azon belül is a realizmus - kimeríthetetlen tárháza és olyan írók is megemlítésre kerültek, mint Dosztojevszkij, Tolsztoj, vagy Csehov (ha jól emlékszem Gogol kimaradt). Tolsztojnak többek között azért is örültem, mert éppen most olvasom az Anna Kareninát és nagyon tetszik. Az űrhajósok bemutatásánál sajnáltam, hogy nem emlékeztek meg Laika kutyáról (ebből a nézőpontból nem is Tyereskova volt az első nőnemű orosz az űrben ). A nagy szovjet filmesek bemutatásánál pedig sajnos nem találkoztam Tarkovszkij nevével, akiben az egyik legművészibb rendezőt tisztelem. Szintén kimaradt a zeneművészet és az elektronikus műfaj egyik, ha nem a legnagyobb úttörője, s egyben megteremtője, Léon Theremin. Pedig ő is azok közé a történelmi alakok közé tartozik, akikre ideológiától függetlenül mindmáig büszkék lehetnek az oroszok, s egyben, akik miatt most is pozitívan tekintek - az egyébként számomra, az értékrendemmel összeegyeztethetetlen putyini eszmék uralta - Oroszországra! Ide megjegyezném, hogy a német csapat gesztusa egyfelől értékelendő, másfelől viszont nem túl pozitív, ha nem is kell egyetértenem vele, de tisztelnem kell az adott ország törvényeit, hagyományait ahol vendégül látnak. A kommentár nem volt rossz. Sajnálom, hogy az Eurosport nem közvetítette, de legalább meghívták Szabó Gábort. Kommentátori szempontból nézve mondtak érdemi plusz információkat a nemzetekről, sportolókról, sportvezetőkről és, ami még nagyon fontos, a kellő pillanatban tudtak csöndben is maradni. Nem beszélték végig az előadásokat. A téli játékokat egyébként elég felületesen követem. Sok itteni sportágról igencsak hiányosak az ismereteim. Talán a jégkorong az egyedüli olyan versenyszám, ahol érteni is vélem a játékot és valamilyen szinten ismerem is a játékosokat. A lesiklás, vagy a snowboard számok pedig nálam abba a kategóriába tartoznak, amelyeket inkább csinálni, mintsem nézni élvezetes. Valahogy így vagyok a korcsolyával is, ami ilyen randi programnak ideális, de a közvetítések abszolút nem kötnek le. (Mondjuk én régebben több évig táncoltam - legfőképpen latin társastáncokat - na, de azért azt se bírnám 5 percnél tovább nézni a TV-ben. ) Van viszont olyan sport, amit az adrenalin miatt mindenképpen kipróbálnék és van Szocsiban is... ez pedig a bob, vagy a szánkó. Itt nem ismerem pontosan a szakágakat, de van valami olyan is, ahol fejjel előre csúsznak és inkább a szánkóhoz hasonlít... na ezt nem próbálnám ki. Viszont a bobot azt mindenképpen! Szóval legfőképpen a látvány- és csapatsportok, azon belül is a jégkorong érdekel. Ott pedig, elsősorban Henrik Lundqvist (kedvenc kapusom) miatt a svédeknek fogok szurkolni. Remélem a magyar csapat is sikeres olimpiát zár majd. Ha az éremre nem is lesz lehetőségünk, a pontszerzést is tudni kell értékelni, ha megadatik.

Azért tartom túldimenzionáltnak az EU-t, mert nem képes felismerni a saját határait. A SW gyűjtőbázisa igen kiterjedt, óriási tömegeket lefedő rajongótábort és (ez nagyon fontos) passzív érdeklődőt is magába foglal. Az EU ezzel szemben viszonylagosan szűkebb keresztmetszetben ér el sikereket és szerez szimpatizánsokat. Ennek több oka is van. A film önmagában egy teljesen másfajta művészeti ág, nevezhetjük, akár tömegszórakoztatásnak is. (Sport analógiával élve - az irodalom a tenisz, a film meg a labdarúgás. Mindkettőnek megvan a maga szépsége, de teljesen más élményt nyújt.) Az sem marginális kérdés, hogy az adott rajongókat nem feltétlen maga a forrás (ebben az esetben a könyv), ami eltéríti az EU megismerésétől, hanem sok esetben az adott produktum tántorítja el. Ez nem azt jelenti, hogy mondjuk az adott EU könyv, irodalmi értékében, sem a szép, sem a szórakoztató irodalmi elvárásokat nem tudja kiszolgálni, hanem lehetséges, hogy nem tudja beilleszteni abba a saját maga által kialakított képbe, amit a sagaról kialakított magában. Én, akikkel ilyen témában beszéltem, általában ezt tapasztaltam a kérdésben felmerülő válasz gyanánt. Ez részben igaz a prequel-re is, tényleg vonható egyfajta párhuzam a két tábor között. Sokaknak mondjuk Palpatine "feltámasztása", a Yuuzhan Vongok megjelenése "sok" volt... de lehetséges sokaknak már az is "sok" volt, hogy feltűnt Jar-Jar Binks, hogy "megmagyarázták" az Erőt, vagy Anakin és Padmé szerelmi szálát is ilyennek tekintették. (Ezekért én nem ítélnék meg senkit, maximum abban az esetben, ha véleményét úgy hozza tudomásomra, hogy nincs tekintettel arra, hogy én másképp vélekedek ezekről a dolgokról!) Ettől függetlenül nyilvánvalóan akadnak olyanok is, akik elutasítanak mindenféle irományt és játékot, azért mert számukra csak és kizárólag a filmek jelentik a SW-ot. Nagy valószínűséggel nem is ismerik az adott produktumot, a felszínes emberek pedig, amit nem ismernek sokszor le is írják egyből, látatlanba. Ami problémám nekem speciel az EU-el van, az mind a korábbiakban felvettekre vezethető vissza. Tehát vannak olyan könyvek (közöttük példának okáért a New Jedi Order, A Fekete Flotta fenyegetése trilógia, vagy éppen a Thrawn trilógia) amelyek kisebb-nagyobb mértékben távol állnak, némely esetben, akár összeegyeztethetetlenek azzal a képpel, ahogy én a SW univerzumát a 6 film alapján látom. Persze itt is szükséges disztingválni, mert míg a Thrawn trilógia, úgymond 'egyéb' olvasmányként nagyon tetszett (Thrawn, mint a sagaba átültetett reciprok S. Holmes nagyon érdekes karaktert eredményez), addig a New Jedi Order, vagy a Fekete Flotta még úgy sem... amellett, hogy SW idegennek éreztem. Persze elsősorban nem ezek miatt nem gondolkodnék EU filmben, hanem azért, mert megvannak azok a határai, melyeket nem tudja átlépni.

Hogy magamat idézzem, itt van a válasz arra, hogy mit gondolok arról, hogy EU karaktereket megfilmesíthetnek - innen indult az egész diskurzus. Úgy látom, Dzséjt szépen kifejtette ezt, miért nem lenne jó ötlet. Nem érné meg külön csak és kizárólag az EU-ra felépíteni egy filmet. A jelenlegi kulturális kontextusban behozhatatlan előnyben van a vizuális média (befogadói szempontból effektíve egyszerűbb tevékenység is, bár ennek a fejtegetése már nem ide tartozik)! Nagyobb tömeget lehet vele elérni, a bevételt maximalizálni. Amennyiben nem könyvadaptációról van szó, akkor az irodalommal szemben mindig is elsőbbséget fog élvezni a film. (Aztán, hogy ez ki szerint jó, ki szerint nem, azt mindenki döntse el maga. Nekem elsősorban az átadott érték, tartalom számít, nem pedig az eszköz, az orgánum - legyen az, akár film, akár könyv, akár videojáték - amin keresztül eljut hozzám!) Így van ez a SW univerzumában is. A kanonizálásról annyit, hogy persze hivatalosan, a kánon szerint minden egységes lesz, ez rendben is van így. Ideje volt az egységesítésnek, hogy ne legyen ilyen kavarodás, ami jellemző volt egyes periódusokra. Ez szerintem az új kánon rendszer elsődleges feladata, nem pedig az, hogy bármit is "egyenrangúvá" (komolyan, mint valami presztízs kérdés) tegyen. A prioritás az mindig is a filmeken lesz, a fent leírt okok miatt is. Tehát úgy képzelem ezt el, hogyha kialakulófélben van egy jövőbeni spin-off, vagy legyen akármilyen vizuális tartalom, akkor ahhoz mérten fogják eligazítani az írókat, hogy ne kerüljön ellentmondásba semmivel, vagy ha már kész műről beszélünk, akkor egyszerűen megy non-canon státuszba... (Az EU-ról, az EU-s topic-ban írok még.)

Véget ért az NFL szezon, de lassan kezdődik a baseball idény! http://www.youtube.com/watch?v=SsSc_0gbZtA

Az a lényeg, hogy a Super RTL-en menjen le és lehessen valamilyen formában látni.

Akadhatnak még klónok közöttük - attól is függően, hogy mikor játszódik a spin-off. Egyébként találkozhatna másik klónnal olyan szituációban is, ahol nem a Birodalommal kerül összetűzésbe.

Továbbra sem sajnálnám, ha kiderülne, hogy a classic Bobája nem ugyanaz az ember, mint akit az Ep. II-ben, meg az TCW-ben láttunk, de egyáltalán nem is örülnék neki. Továbbra is erőltetett és valamilyen szinten számomra érthetetlen az a gyerekes hozzáállás, ahogy a prequel-t és az ahhoz kapcsolódó ötleteket kezelik bizonyos emberek. Az ilyen agyzsibbasztó mindfuck fordulatokat meg kifejezetten nem állhatom és ugyanolyan olcsó húzásnak tartom, mint a kamu horrorokban a jump scare-eket! Egy fordulatnál nagyon fontos, hogy dramaturgiailag fel legyen építve és ennél a Bobás feltevésnél ez nincs jelen, többek között ezért sem üdvözölném ezt a húzást. Most viszont megnéztem a TCW 2. évadjából a Bobás trilógiát és ez alapján felmerült bennem egy-két ötlet, amit szívesen látnék, ha visszaköszönne az esetleges spin-off-ban. Először is ott van Boba klón mivolta. A kontinuitás szempontjából remek kapcsolódási pontnak tartom ezt a megoldást. Most csak a classic-ból táplálkozva, homályosan voltak utalások a klónokra... ehhez kötötte hozzá Lucas, hogy Boba - aki egy igencsak rejtelmes, titokzatos figura - is valójában egy közülük. Persze a klón nem jelenti azt, hogy mindenben ugyanolyan, mint az összes többi, akár a katonák. Hiszen a rohamosztagos klónok között is vannak különbségek, Boba pedig egy teljesen más "kiképzés" révén szintén különböző attribútumokkal bír, ami felé emeli az átlag klónoknak. Ezzel nálam el is oszlik az a téveszme, hogy ő is "csak egy klón". Szóba kerültek itt a klónok (későbbiekben rohamosztagosok), az ő velük való konfrontáció, már itt a TCW történetszálában érdekes elemként jelent meg. Ha jól figyeltem meg, Boba egyetlen klónt sem ölt meg közvetlenül (az, aki felrobbant Windu kabinjában nem volt célpont, csak szerencsétlen áldozat). Ettől függetlenül szinte utálattal viszonyult a klónok felé, mégse ölte meg őket. Egy olyan konfliktust szívesen látnék egy ilyen Boba spin-off-ban, ahol egy rohamosztagossal keveredik összetűzésbe és aztán véletlenül, de mindkettejük számára világossá válik, hogy egy alomból valók. Ez egy érdekes erkölcsi kérdést vethetne fel, amit a TCW-ben is több helyen boncolgattak, de igazán mélyen nem mentek bele. Volt dezertőr (Cut Lawquane), volt kifejezett áruló (Slick), de itt ebben az esetben valamilyen szinten egyik sem, paradox módon azonban, mindkét megállapítás fennállna Boba esetében. Az is érdekes, hogy Boba teljesen másfajta klón, mint a többiek (nem csak a biológia differenciák miatt - gondolok itt fejlődésgyorsítás hiányának létére pl.), hanem a "neveltetése", világnézete is alapjaiban különbözik egy "tenyésztett" klónétól! Felmerülhetnek olyan kérdések is, mint a klónok helyzete a társadalomban. Sokaknak nem jelentenek többet a droidoknál, mivel úgyszintén azért alkották meg őket mesterségesen, hogy harcoljanak és elpusztuljanak, ha kell. Boba, aki szintén klón, azonban ettől mélységesen eltér, itt pedig felmerülhet az, hogy valójában csak azért, mert őt másra rendelték el? Rá Jango azt a szerepkört szabta, hogy legyen a "fia", míg a mellette lévő lombikban tanyázó kis klónra már (közvetett módon) Palpatine osztott szerepet... hogy valahol haljon meg érte! Szóval Boba klón voltában nagyon sok lehetőség rejlik. A másik dolog, ami felmerült bennem a TCW szál alapján, azok a mellékszereplők. Rendkívül erős crossovereket lehetne Bobával kapcsolatban megvalósítani, már ha csak a filmes karaktereket nézem, akkor ott van Aurra Sing és Bossk is. Közülük inkább Bossk-ot látnám szívesen, ő lehetne akár Boba sidekick-je is. Ők sokáig együtt nyomultak a TCW-ben is, a börtönben is együtt ültek és szoros kapcsolat alakult ki közöttük. Közös kalandok, aztán akár a szétválásuk is egy érdekes mellékszálat jelenthetne. Aurra megtestesíthetne egyfajta ellenfelet, akivel leszámol Boba, Bossk segítségével... van mit törleszteniük. Persze lehetne köréjük írni, úgymond "saját" karaktereket is mellékszereplőnek. A mandaloriai kultúra részletes bemutatása, a sorozatban megismert Mandalore világának az újkori megjelenítés filmes eszközökkel, szintén egy olyan potenciális pont, amit elvesztegetettnek éreznék, ha nem kerülne megfilmesítésre.

Szerintem ez inkább azt jelenti, hogy olyan karakterek kapnak külön filmeket, akik a sequel-ben nem kapnak szerepet. Ez önmagában egyáltalán nem jelenti azt, hogy az EU karakterek közül merítenének. Kicsit túl van talán misztifikálva a rajongók részéről az EU, nem gondolnám, hogy ekkora figyelmet szentelnének neki, hogy még külön megfilmesítsék. Az EU-ból való merítést olyan szubtilis módon képzelem el a jövőben, mint ahogy eddig is jelen volt a saga során. Az EU-val kapcsolatba örüljünk, ha megmarad sok régi alkotás és nem resetelik az Ep. VI utáni korszakot, csak részben törölgetnek bizonyos beilleszthetetlen elemeket. A spin-off meg koncentráljon Bobára, Yodára, meg hozzájuk hasonló karakterekre... jobban is el lehetne talán adni ezeket, mint az EU szereplőket középpontba helyező filmeket.

Dzséjt, sok sikert az elkövetkezőkre. A budapesti útviszonyoknál valamivel csak jobbra számíthatsz, bár Nyíregyházán is vannak olyan útszakaszok, ahol daedalon-t kell bevenni mielőtt beülnél a volán mögé! Egyébként, nem tudom van-e közöttetek olyan igazi horror junkie, mert neki(k) biztosan nagyon tetszene ez a program - http://www.parahotel.hu/ Én most nemrégiben voltam és (ugyan egyáltalán nem éreztem félelmetesnek) nagyon jó időtöltés volt az a 90 perc, amit ott töltöttünk. Az a lényeg, hogy ki kell jutni egy bezárt helyiségből (90 perc alatt), úgy hogy egy számkódos ajtónak a kódjait kell megtalálni. Amennyiben nem sikerül megfejteni a kódot (a szobában lévő rejtvények segítségével), akkor még mindig megmenekülhettek, ha megtaláljátok az összes gázmaszkot, mivel a végén rátok engedik az ideggázt (ezt persze nem kell komolyan venni, csak jelképesen). Ja és kamerákkal figyelik közbe kint az egészet - elsősorban biztonsági szempontból, segítséget nem adnak kintről! Mi maximális létszámban, 6-an voltunk (4-lány, 2-fiú volt az ivararány, ami abból a szempontból volt problematikus, hogy a csajok az elején mindentől besz*rtak), de lehet kevesebben is menni. Egyébként sok rejtvény annál egyszerűbb, mint ahogy elsőre gondolnád. Volt kifejezett logikai feladvány, amolyan matematika munkafüzetes szöveges feladat utánérzéssel (ezt én oldottam meg:P), de a kijutásban legalapvetőbb dolognál kifejezetten a női energiákra volt szükség, mert az elején mi férfiak túlracionalizáltuk azt a tételt. Vannak persze mindfuck típusú feladatok is, de utólag nem volt az sem vészes. Az összes rejtvényt persze nem kell önmagában megoldani ahhoz, hogy kijuthassatok (mi sem oldottuk meg mindet) anélkül is ki lehet nyitni az ajtót. Csapatépítő jellegű programnak, illetve Fűrész rajongóknak kifejezetten ajánlom ezt a szolgáltatást!!!

A TCW is hasonlóan kezdődött. Kár, hogyha itt nem lesz mozis premier, még ha nem is tetszett annyira a TCW mozifilm, a hangulat teljesen más volt úgy, hogy nagy vásznon lehetett nézni. A Rebels-nek is örülnék ilyen minőségben...

Akkor a részek egymás után fognak lemenni kint? Tehát a 3-as, 4-es blokkok szünet nélkül mennek majd?

Talán a sisakosban.

Az nem is Boba Fett film lenne akkor, hanem csak egy film Bobáról, mint a cool, badass fejvadász szimbólumról szóló spin-off! Azt én se tudom mi baja Kasdannak, vagy a többi prequel ellenesnek ezzel a szállal, mivel nem látok bele senkinek sem a fejébe. Talán azt lehet feltételezni, hogy egyesek szemében az, hogy ő is "csak egy klón", ez ledegradálja, mint egyfajta biológia fasizmus, hogyha ez klón, akkor már nem is ér annyit... (Kicsit arra emlékeztet egyébként ez a 'nem tetszik, hogy Boba klón' téma, mint a Szárnyas fejvadász esetében - gondolom mindenki látta ezt a filmet, de azért spoilerbe teszem - )

Önmagában a spin-off, mint formátum nagyon jó lehetőség lenne Boba karakterének kibontakoztatására. A TCW-ben belementek egy kicsit az érzelmi vonalba is, de itt most a fejvadász oldalát, a kalandjait, hőstetteit, nagy balhéit is bemutathatnák, persze a drámai elemek, visszaemlékezések mellett. Akár Jango múltjába is betekinthetnénk Bobán keresztül, vagy a mandalóriaiak korszerű bemutatása elől se zárkóznék el. Tehát sok lehetőség van benne és ez tényleg az a platform lehetne számára, amire ő gyakorlatilag született, csak nem az EU-ban, hanem professzionálisabb keretek között, többekhez szólva a filmvásznon kerülne reflektorfénybe. Nagyon tetszik a karakter, de ha kifejezetten a classic-ra gondolok, akkor továbbra is azt mondom, hogy amennyiben kiderül, hogy nem ő volt az (ezt azért továbbra is fenntartásokkal kezelem) nem fogom megsiratni... Nem adott rá ott önmagában okot erre. Ha anno - mikor kb. 5 évesen láttam a klasszikus trilógiát a faterommal - megkérdeztem volna tőle, hogy "Apa, miért ekkora badass ez a fejvadász?", kb. ez lett volna - "Hát nem tudom fiam, mondjuk jól néz ki a páncélja!"

Szerintem hasonló tematikában sokkal többet ad a Született Gyilkosok. Nagyon sokrétű, nem konvencionális társadalomkritika van benne, csúnyán erőszakos tálalásban. Nem annyira didaktikus, mint a legtöbb Oliver Stone film, de nem is olyan igazi Tarantino (ő volt a forgatókönyvíró) féle lazább, inkább komikus, mint moralizáló alkotás (szerencsére!). Woody Harrelson, Tommy Lee Jones, Robert Downey Jr., meg csak néhány név, ami garancia a kitűnő színészi játékra...

Nem találtam külön Boba Fett topic-ot, ha van akkor kéretik oda áttenni. Olvasgattam a híreket, a közelgő spin-off filmek kapcsán és ott láttam ezt a Kasdan ötletet, hogy nem is Boba volt a páncél alatt a classic képkockáin. Elsőre (meg másodikra is) elég elrugaszkodott - hozzáteszem, ha tényleg a prequel miatti sértettség áll mögötte, akkor még gyerekes is - az ötlet és nem örülök neki. Nagyon erőltetettnek tartom. Hozzáteszem azért olyan mélységesen nem ütne szíven, ha kiderülne, hogy a 4-5-6. epizódban látott figura, az nem a 'nagy Boba Fett'! Mégpedig azért, mert megmondom őszintén számomra Boba mindig csak egy szimbólum, egy legenda volt - mármint abban a formátumban, ahogy a classic-ban lefestették! A fejvadászok között a non plus ultra, nálam Cad Bane. Ő testesíti meg azt, ami Boba is lehetett volna, csak nem kapott annyi játékidőt, hogy ezt bemutathassa (megjegyzem jogosan mellőzték, nem róla kellett szóljon egyik klasszikus sem). Nekem mindig is Jango volt szimpatikusabb a két Fett közül, mert őt érdemben is megfigyelhettem, hogy mitől van ilyen magasan jegyzett státuszban (nem mellesleg az is jó indikátora a képességeinek, hogy őt választották ki a klónok mintaegyedéül). Bobát ezzel szemben alig láthattuk akció közben, s produkciója akkor sem volt annyira badass, mint önmagában a páncélja, vagy a hírneve! Az, hogy a személyiségét nem ismerhettük meg mellékes, mivel se Jango-t, se Bane-t nem bontották ki annyira, hogy mélységeikbe lássunk. Viszont Bobánál azokat az elemeket sem láthattuk a klasszikusban, mint Bane esetében a TCW-ben, vagy Jango-nál az Ep. II-ben. Ennélfogva, ha kiderülne, hogy az bizonyos valaki, aki a classic Boba Fettje volt, nem ugyanaz az ember, mint aki Jango nyers klónjaként feltűnt a prequel-ben, illetve a TCW-ben, nem nagyon bánkódnék - ettől persze még mindig nagyon erőltetettnek és gyerekesnek tartom! Egyszerűen nem volt olyan igazi badass megmozdulása, ami miatt bánnám, hogy hát ez mégse a 'nagy Boba Fett', hanem egy másik fejvadász, aki anno megölte a srácot és elvette a páncélját, meg a Slave I-et (ami még Hondo-nál is járt). Egyébként van egy Jodo Kast nevű EU karakter, lehet ez is belejátszott az ötletbe, bár alapjaiban itt más a story.

A NY Times cikke, benne Faragó Ricsiékről írnak!!! http://www.nytimes.com/2014/02/03/sports/football/the-super-bowl-in-any-language.html?smid=fb-share&_r=4&referrer

Chloe feje nagyon goth.

Az ilyen esetekben - valamilyen szinten ez is egy közvetett öngyilkosság - nem feltétlenül magának, a halálnak az aktusát sajnálom. Inkább azt, hogy előtte idáig jutott... A kedvenc filmem tőle, amiben játszott az A Nagy Lebowski, bár az tény, hogy nem ott nyújtotta élete szerepét. Generációjának legsokoldalúbb színésze volt!

A Rotten Tomatoes írta a döntőről:

Super Bowl

Mar nem otthon vok, de majd hnap irok rola mindenfelekeppen Eddig komoly a kozvetites, lens flare, csunyan belogo operator, Bazska meg mintha be lenne b*szva... egyebkent hatalmas arc, csak latszik rajta, hogy naon nem ert az NFL-hez...

Ez egy ennél sokkal komplexebb folyamat, aminek sok elemét lehet, hogy én sem ismerem, de alapjában véve azért, mert felgyorsult a játék. Az egész sportág lényege a területszerzés, a yardokat pedig sokkal gyorsabban lehet szerezni a levegőben, mint a földön. Egy passzal átlagosan 10.9 yardot tudnak szerezni, viszont futással csak 4.3-et! A futásnak is megvan az előnye, mivel az a biztosabb, kevésbé van benne a labda elvesztésének a veszélye. Ezáltal tehát egy újabb tényező is bekerül az egyenletbe, mégpedig az, hogy régebben konzervatívabbak voltak a játékhívások. Más volt az edzők, a koordinátorok ars poeticája, így nem is erőltették annyira a passzjátékot. Ehhez persze lehet azt is kapcsolni, hogy a játék fiziológiája is megváltozott. A skill pozíciókban nagy különbség van például az akkori elkapók és defensive backek között! Sokkal atletikusabbak (ebben szerepe lehet azért tudomány fejlődésének is, maradjunk annyiban, hogy nem a bablevestől lesznek ők ilyenek), agilisebbek, míg elődeik valamivel statikusabbak voltak. Nyilvánvalóan ez nem feltétlenül csak az egyéni képességek számlájára írható, hanem a képzési rendszerre is. Akkoriban a futások (konzervatív stílus) miatt többet kellett nekik is a blokkolásban segíteni, míg manapság már a TE-ek java részének is az elkapás a primer feladatköre. A routeok is meghosszabbodtak, sokkal bevállalósabbak az irányítók. A számok nem jelentenek mindent, manapság egy Nick Foles is passzol 500 yardot (no offense, ígéretes játékosnak tartom), de hol van ő mondjuk egy Roger Staubach-hez, vagy egy Terry Bradshaw-hoz képest... Tehát erre kondicionálják a játékosokat, míg a régebbi időszakban inkább jelen volt a konzervatívabb filozófia. Alapból ugye rugby gyökerekkel rendelkezik a sportág, ahol pedig a futás volt az alapvetés. Stabilabban, biztosabban lehetett vele yardokat szerezni. A játékosok is ehhez igazodtak felépítésükben. Sokkal zömökebb, mint említettem statikusabb sportemberek voltak. Ahogy az ügyességi pozíciók fejlődtek (ez akár 30 évvel ezelőttire is igaz, hiszen azóta is elég csak ránézni egy átlagos egyetemistára 1984-ből, meg 2014-ből... és, mint mondtam ez egyáltalán nem csak genetika kérdése) úgy kapott nagyobb túlsúlyt a passzjáték. Napjainkban sok csapat (köztök a Denver) nem is alkalmaz FB-et, van viszont 3 elkapó, vagy két elkapó TE (mint a Gronk-Hernandez páros volt). Ez az úgynevezett spread offense korszaka. Felértékelődött a slot receiver-ek szerepe, akik korábban nem voltak igazán jelentősek - ebben a pozícióban viszont Wes Welker évekre meghatározó, sőt csapata legjobb elkapója volt a yardokat tekintve (2013-ban a NE-nél Edalman csinálta meg ugyanezt). Ezzel párhuzamosan a secondary is átalakult. Megjelentek az első igazi shutdown corenerek (a 80-as évek végén, 90es évek elején - Deion Sanders), és a slot - ami értékesebb lett, mint valaha - védelmére a nickel formációk! Azt is érdemes tekintetbe venni a kérdésben, hogy a szabályváltozásokkal sokkal jobban védik a támadókat (azon belül a QB-t, a védtelen elkapókat), mint valaha! A safety-knek sok esetben meg van kötve a kezük, egy-egy hosszabb játéknál, nagyon sok mindent lefújnak pass interference-nek, illetve az ütközések is nagyon be vannak szabályozva, ami akkor érdekes, mikor 15-20 yardról kell érkezni a S-nek! Sok irányító passzol 4000 yard felett, míg ez korábban egy fontos mérföldkőnek számított, addigra manapság már nem olyan átütő teljesítmény. Ékes példája ennek, hogy bizonyos Carson Palmer lett az, aki elsőként érte el, hogy három különböző csapat mezében (Cincinnati, Oakland, Arizona) is 4000 yard feletti szezont produkált. Ebből az utóbbi két éve finoman szólva sem volt elit (pedig nem egy rossz képességű játékosról beszélünk, 2003-ban 1/1-es volt), mégis simán megdöntötte ezt a rekordot. Azt persze nehéz lenne megmondani, hogy úgymond melyik a fontosabb... Mivel a futás ágyaz meg a jó passzjátéknak, de alapjában véve (volt egyszer valami ilyesmi egyenlet, ahol kiszámították ezt) a pass play-ek 3-szor hatékonyabbak, mint a futójátékok és ez igaz a csapatok viszonyára lefordítva is! Mondjuk a futás akkor lehet fontosabb, ha pl. goal line szituációban vannak (1-2 yardra az endzone-tól), ott ugyanis mindig az az elsődleges opció! Persze én nem vagyok szakember (talán az átlagnál picit jobban értek hozzá), de alapjában véve csak egy lelkes laikus vagyok, aki szeret belemélyedni azokba a dolgokba, melyek érdeklik.