Wilde

Szüleim közül édesapámnak - mivel dohányzik - valami speciális szivart gondoltam, anyukámnak még idén nem tudom, hogy mit, de tavaly egy 'lámpást' vettem (még ma is meg szokta gyújtani). Úgy néz ki, mint egy lámpa, de valójában egy mécses, egy vastag (mécses forma) fehér tejüveg alapba van betöltve egy ilyen illatos gyertya felette meg egy kis állványon - szintén üvegből, bár ez mintás - van egy kis lámpaernyő. Szóval összességében ilyen bazári sz*r , de nagyon-nagyon tetszett neki! A többieknek még nem tudom... Én pl. szinte mindig könyvet szoktam kapni, mondjuk általában azt is kérek (idén is így volt).

Amennyiben tíz éve megkérdezték volna tőlem, hogy mit szeretek a legjobban, Angliában, akkor azt mondta volna, hogy a labdarúgást. Most kétségkívül az angol írókra esne a választásom! Az angol irodalom egyik jeles képviselőjének két legismertebb művét vettem kezembe a közelmúltban, ez pedig George Orwell és az 1984, illetve az Állatfarm. Ezen alkotások etalonként szolgálhatnak az elnyomó rendszerek és elsősorban a kommunista ideológia jellegéről, működési mechanizmusáról és nem utolsó sorban társadalom és egyén kapcsolatáról a rendszeren belül. Mindkét esetben nagyon finom "ecsetvonásokkal" rántja le a leplet a hatalomról, az elnyomókról, a hazugságokról. Emellett persze maró őszinteséggel, naturalista módon ábrázolja a legkeményebb erőszakot is, szinte érzelemmentesen, annak a maga borzalmas valójában. Ritka nyomasztó írás mindkettő (megmondom őszintén helyenként még a Sade márki féle, Sodoma 120 napja című beteg 'botránykönyvet' sem találtam ennyire deprimálónak!) és míg ebben a kérdésben az 1984 talán gyötrőbb, addig az erőszak, brutalitás tematikájában számomra durvábban hatott az Állatfarm. Ott tényleg az elejétől a tetőpontjáig követhettük végig a folyamatot és a kegyetlenségek, az elnyomás fokozódását, míg a másik esetben egy kész miliőt kapunk Óceánia fővárosának képében. Az Állatfarmnál beillesztve ebbe a szerény környezetbe (a vidéki gazdaság még a körülmények ellenére is sokkal barátságosabb közegként hat, mint a teljesen depresszív londoni "steampunk" világ) jóval kevésbé tudja az olvasó elhelyezni ezt a hangulatot, ezt az atmoszférát és ezeket az eseményeket, melyek itt végbemennek! Technikailag, nyelvezetét tekintve ugyan nem túl szofisztikátlan, de nagyon letisztultan, érthetően van megfogalmazva. Nincsen bennük túl sok expozíció, a leíró részek és a párbeszédek jól vannak ritmizálva és nem éreztem elnyújtottnak egyik szekvenciát sem. 1984 Állatfarm

Most láttam az utóbbi hetek legnagyobb WTF hírét (nem is tudom melyik emoticon írná le a leghitelesebben ezt az eseményt) 11 rugót fizetett valaki Big Papi szakállszőrzetéért! A zseton egy rákellenes alapítványnak megy. - http://www.hallofverygood.com/2013-articles/december/david-ortiz-s-beard-sold-on-ebay.html Egyébként csapattársa - Shane Victorino - szakálla "csak" 3.75 millát ért. Az akciónak a movember mozgalomhoz van köze, bár itt említést tehetnék a playoff beard kifejezésről is, ami elsősorban az NHL-ben van jelen - ez annyit jelent, hogy addig nem borotválkoznak a játékosok, amíg bent van a csapatuk a rájátszásban, szóval ilyenkor a hokisok abban reménykednek, hogy csak a Stanley Kupa után kell borotváért nyúlni. (Egyébként a playoff beard-nek nincs köze a movember-hez, mivel az utóbbi novemberben, míg az NHL rájátszás tavasszal van.)

Sajnos nem csak a bulvármédia számára... ezért is gondoltam megemlékezni róla is. Azok a rajongókat, akik az általad említett ok miatt "neheztelnek" a srácra (bár szerintem csak szimplán nem vettek tudomást róla és nincs ilyenről szó), még a villamosos társaságnál is szánalmasabbnak tartom...

Akadalyozta a visszhordast, de buntetesnek azt akarjak, hogy egy draftjogot elvesznel toluk. Penzbuntetest is solnak ereznem, a palyan kellett volna buntetni a sporiknak, de az hogy elvesznek egy valasztast az szerintem nonszensz. OFF Nem eltem kint, de apai agon onnan szarmazok (bar nem konkretan edesapam reven, de ez 1 hosszu tortenet), ha minden jol megy az allampolgarsagot is sikerul megszereznem. Szivesen elnek kint es abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy lehet, hogy a tanulmanyaim lehetoseget is biztositanak majd erre, akar kedvenc varosomban NY-ban. Egyebkent a sportok ismerete abbol fakad, hogy korabban igen komolyan a sportriporteri palyara keszultem (ez is 1 hosszu tortenet) a farago ricsivel pl tobbszor talalkoztam is, meg az edesanyjat is ismerem. Amugy a kb. 10 evvel ezelotti labdarugasrol (nem NFL) sokkal nagyobb adatbank volt a fejemben, mint manapsag a major sportokrol. Jah es bocsanat az iraskepert, csak telefonrol vagyok.

Hatalmas overreacting lenne, ha ezt tényleg meglépnék!!! - http://www.nfl.com/news/story/0ap2000000290187/article/mike-tomlin-incident-might-cost-steelers-a-draft-pick Nem vagyok egy két lábon járó szabálykönyv ezért nem tudom, hogy van-e idevonatkozó eljárás, de be lehetne vezetni, hogy 5-10, vagy akár 15 yd büntetés és el van intézve, de hogy ezért elvegyenek egy draft pick-et. Egyébként nincs ellenemre az ilyen edzői "csibészség", de akkor sem, ha én vagyok a returner, ugyanis Jones is punci volt, hogy nem ütközte le, mondta, hogy ő nem akarta bántani... de hagyjuk már. Néhány poszttal alább linkeltem, hogy Jason Kidd kosárlabdában meg merte ezt tenni úgy, hogy ott feleennyi kontakt sincsen!

Nyugodjon békében! Sosem tartottam kifejezetten tehetségesnek, de az első két F&F epizódban kifejezetten kedveltem. (Mondjuk azt is azért megjegyezném így zárójelesen, hogy a - bulvár média szenzációorientáltságának hála - már komolyan mondom a csapból is ez folyt és sok ember - tisztelet a kivételnek - úgy elvolt ragadtatva, mintha ismerte is volna, közbe meg annyit tudott róla, hogy "Te figyelj má', há meghalt a szőke gyerek a kocsis filmből!" - a 61-es villamoson engedték el ezt a magasröptű speech-et...) Jah és még annyit, hogy "RIP to the driver that died with Paul Walker that no one cares about because he wasn't famous!"

Amerikában minden hasonló szituációban, ami időhöz kötött (a baseballt például nem időre játsszák) megvárják a játék végét. Kosárlabdában az számít, hogy elhagyta-e a játékos kezét a labda az utolsó tizedmásodperc letelte előtt ( hívják buzzer beater-nek), a jégkorongban az ütő tollát nézik, hogy érintette-e még a korong az idő letelte előtt, míg a football esetében a snap-et... ha az megvolt utána futhat is a játékos, vagy akár még passzolhat is. Ide kapcsolódhat az úgynevezett hail mary passz (bár hail mary-t nem csak az idő lejárta után lehet dobni), ami a Dallas Cowboys legendás irányítója - Roger Staubach - nevéhez fűzüdik. Ő egy 70-es évekbeli playoff meccsen, az utolsó próbálkozásból, a félpályáról az end zone-ba ívelte a labdát, s közben lehunyta a szemét és az "Üdvözlégy Máriát" kezdte dúdolni... az elkapás sikeres volt és a játék utólag fogalommá vált. A HM lényege tehát, hogy a mérkőzés (vagy félidők végén) nagyon messziről (lehetőleg a félpályáról/a saját térfélről) dobja el a QB a labdát, az elkapók hosszú egyenes route-okat futnak mélyen az ellenfél secondary-jébe az end zone felé és nagyon kevés esélyük van a sikerre - ez számít a klasszikus Hail Mary-nek.

Az utóbbi év egyetlen SW könyve volt, amit elolvastam. Nute-al értek egyet, van mögötte tartalom, egyfajta korreflexió is, emellett pedig a Saga egyik/ha nem a legkultikusabb építményének a hátterét mutatja be olyan részletességgel, amire korábban nem volt példa... Azt, hogy ez egy 12 évesnek, vagy egy 13 évesnek miként jön le, egyrészt nem tudom, másrészt nagyon személyfüggő... (én pl. 12 évesen csak HP-t olvastam )

http://www.origo.hu/sport/focivilag/20131201-ismet-elkepeszto-vegjatek-utan-nyert-meccset-az-auburn-amerikaifutball-csapata.html?sec-2 Hatalmas befejezés és főleg egy ilyen rangadón (az egyetemi football egyik legnagyobb rivalizálása)!!! Newton óta kedvelem az Auburn-t, asszem azóta nem győztek le a 'Bama-t mióta ő jelentkezett a Draft-ra.

Összesen 8 csoport van, 4-4 a két főcsoportban. Ezek mindkét konferencia esetében az égtájak nevét viselik (bár a franchise-ok földrajzi elhelyezkedéséhez nem minden esetben igazodnak) - így tehát van: NFC East, North, South és West. (Ugyanez az AFC-ben is megvan - East, North, South, West.) Ezt a formulát 2002-ben dolgozták ki, amikor csatlakozott egy újabb franchise (a Texans) és így 32-re bővült a tagok száma (ezt több változás is követte, mert 02' előtt 3-3 csoport volt még csak és pl. a Seattle másik konferenciában is szerepelt). Egyébként az NFC a régebbi konferencia, a régi NFL nagy része itt található, míg az AFC, az egykori AFL-ből és az akkori NFL-ből tevődött össze, mikor 1970-ben a két rivális liga összeolvadt az egységes NFL-ben. NFC East: Dallas Cowboys, New York Giants, Philadelphia Eagles, Washington Redskins NFC North: Chicago Bears, Detroit Lions, Green Bay Packers, Minnesota Vikings NFC South: Atlanta Falcons, Carolina Panthers, New Orleans Saints, Tampa Bay Buccaneers NFC West: Arizona Cardinals, San Francisco 49ers, Seattle Seahawks, St. Louis Rams AFC East: Buffalo Bills, Miami Dolphines, New England Patriots, New York Jets AFC North: Baltimore Ravens, Cincinnati Bengals, Cleveland Browns, Pittsburgh Steelers AFC South: Houston Texans, Indianapolis Colts, Jacksonville Jaguars, Tennessee Titans AFC West: Denver Broncos, Kansas City Chiefs, Oakland Raiders, San Diego Chargers A jelenleg is hatályban lévő playoff rendszert 1990-től alkalmazzák, itt is egy bővítés történt, mert korábban csak 10 csapat juthatott be. Ez azt jelenti, hogy a fentebb említett csoportokból összesen 12 csapat juthat be a rájátszásba (tehát az összes együttes közül nagyjából az 1/3-uk vehet részt a rájátszás küzdelmeiben). A 4-4 csoportgyőztes mindképpen bejut és mindenképpen hazai pályán játszik az első körben. A maradék négy helyre pedig mindkét konferenciából két-két wild card ("szabad kártyás") csapat is bekerül. Ide mindig azok a csapatok kerülnek, akik ugyan nem nyerték meg a saját csoportjukat, de ezt leszámítva a két legjobb mérleggel rendelkeznek (ők lehetnek csoport 2.-ak, de akár egy csoport 3. is bejuthat még az utolsó wild card helyen, hogyha jobb a record-juk, mint a másik három csoport másodiknak). Aztán, ha megvan a 6-6 csapat a két ligából, akkor jön a kiemelés, aminek a hazai pálya miatt van jelentősége. Mindkét oldalon a két legjobb alapszakaszbeli mérleggel rendelkező együttes a rájátszás első körében (Wild Card Weekend) pihenhet, amolyan erő-nyerőként. Ők kapják meg természetesen az 1., illetve a 2. kiemelési pozíciót. A másik két csoportgyőztes alanyi jogon (és a record alapján) lesz a 3. és a 4. kiemelt, és a wc csapatok - hiába esetleg jobb a mérlegük, mint a harmadik, vagy a negyedik helyezett csoportelsőnek - az 5-6. helyeket kapják. Mindig a magasabban rangsorolt csapat játszik hazai pályán és a major ligák közül egyedülállóan itt minden párharcban egyetlen mérkőzés dönt a továbbjutásról (baseballban a wild card körben szintén egy meccs dönt, viszont ott a rájátszás további részében több nyert meccsig játszanak). Ezt követi aztán a Divisional Round, ahol már az első két kiemelt is bekapcsolódik a küzdelmekbe. Mindig úgy játszanak, hogy az 1. - 4./5. és a 2. - 3./6. kiemelttel játszik, attól függően, hogy ki jutott tovább a wc körből. Ezen mérkőzések győztesei végül a konferencia döntőkben szállnak harcba az NFC és az AFC bajnoki címéért. A két bajnok pedig aztán a nagy-bajnoki döntőben, a Super Bowl-on mérheti össze tudását... és ez jelenti a végét a rájátszásnak! Tehát összesen 4 hétvégét ölel fel a playoff (közte egy hétvége kimarad a Pro Bowl miatt, amit főcsop. döntők után, de a SB előtt szoktak beiktatni, hogy az abszolút katarzis a SB zárja a szezont... mert régen a Pro Bowl volt a bajnoki év utolsó eseménye, de ezt néhány éve megváltoztatták). Hivatalosan persze az utolsó esemény az egyéni díjak átadása szokott lenni, amit már a SB után rendeznek egy gála keretében.

Boldog születésnapot!

Tessék egyébként:

Boardwalk-al leálltam kb. 4 rész után (nem azért mert unalmas volt, csak egyszerűen most más dolgok felé fordítottam a figyelmem), ha lesz időm rá a téli szünetben majd bepótolom a 4. évadot...

Ugye nem kell mondanom, hogy milyen nap van ma Amerikában... T-Day, ez pedig 3 NFL meccset jelent ma (ebből már egy véget ért, de a másik kettő engem jobban érdekel, főleg a Steelers - Ravens)!!

A Gravity-t én is csak ajánlani tudom. Egyike annak a két idei filmnek, melyeket direkt moziban néztem meg. Az én szememben ez az utóbbi évek egyik legprofibb, legjobban összerakott filmje!

Akit érdekel a történet háttere - http://hvg.hu/itthon/20131126_Blaha_Lujza_teri_ongyilkos_huga_megszolal Van benne egy érdekes részlet: "A válás után beszélt arról, hogy megöli magát – akkor is meztelenül, csak más módszerrel hajtott volna végre öngyilkosságot. De végül akkor mégsem próbálkozott meg vele." Lehet ennek a meztelenségnek volt valami insider üzenete, amit csak én nem tudok, de ez miért volt olyan lényeges (mind a cikk, mind a férfi szempontjából). Azon kívül, hogy felhívja magára a figyelmet, hogy semmije sem maradt, meg így születünk, így halunk meg stb.; miért olyan lényeges ez Egyébként érdekes téma az öngyilkosság ideája is. Én ilyen és ehhez hasonló esetekben nem azt sajnálom, hogy ezek az emberek fizikailag eltávoztak, hanem azt, hogy előtte már lelkileg is elhagyták az életet, tehát nem kifejezetten az aktus a szomorú, hanem az, hogy idáig jutottak. Persze vannak olyan élethelyzetek, amikor tényleg megváltás lehet az öngyilkosság, de ennek a férfinek a lehetőségeit teljes egészében nem ismerhettem... mégis a leírtak alapján - kicsit talán érzéketlenül - de úgy látom, hogy magának köszönhette. Lelkileg nyomorította meg saját magát az anyagias szemléletével, ezek után a felelősséget meg nem vállalta, hanem inkább kiugrott az ablakon, mert az számára egyszerűbb volt... Ezek után mindenki levonhatja maga a konzekvenciákat. Nute: Ebben az esetben annyit lehetett volna segíteni rajta, hogy letakarják a holttestet éppen az említett tényezők miatt.

Nem nagyon olvastam a spoilereket, de a híreket igen. Nagyon örülök ezeknek az információknak. Mindig bíztam benne (talán azért, mert igazából soha nem tekintettem a Disney-re személyes ellenségként), hogy megkapjuk valamikor, valamilyen formában az elmaradt részeket. Valószínűnek tartom, hogy a számomra legkedvesebb és legérdekesebb szál (Mortis) már nem jut játékidőhöz, de azért lesznek még itt érdekességek, különlegességek a ki nem adott epizódokban, melyek akár új megvilágításba is helyezhetnek bizonyos eseményeket a Saga-n belül (volt már hasonlóra példa a sorozatban). Nagyon várom, ja és utána nem kell sokat böjtölni a következő adagig, ami ugyan már egy másik korszakban, a Rebels képében jön el hozzánk, de remélem ugyanazon a színvonalon, amit TCW esetében felépítettek 5. évad alatt.

Amellett, hogy tényleg remek mérkőzések voltak tegnap/ma az NFL-ben (elég, ha csak a Green Bay vs. Minnesota, vagy a San Diego - Kansas esetleg a Cowboys @ Giants találkozókra gondolnunk... és akkor még nem ejtettem szót a nap meccséről!), de én most mégis megemlékeznék a labdarúgás egyik különleges mérkőzéséről. Ugyanis napra pontosan, ma van 60 éve, hogy legyőztük az angolokat a Wembley-ben (a két kedvenc nemzeti csapatom egyébként). Érdekes volt belepillantani a hazai sajtó orgánumok cikkeibe. Náluk (ezáltal lehet a közvélemény szemében is) inflálódott az egész esemény. Az persze igaz, hogy az akkori angol XI. közel sem képviselt olyan legendás játékerőt, mint amilyennek utólag be lettek állítva, de a tény az tény marad, hogy ebben az időben Magyarországnak volt a világon a legütőképesebb, legkiemelkedőbb válogatottja (megjegyzem egy all-time összevetésben is minimum a Top 5-ben van az Aranycsapat) és ezt a világ számára ezen a mérkőzésen bizonyítottuk leginkább (az egy évvel ezelőtti Olimpiát azért nem veszem ide, mert ott ugye nem mindenki a legjobb állománnyal állhatott ki). Ez tehát szerintem az 53'-as mérkőzés igazi értéke! Ezzel szemben mára, ezt a megemlékezést, ami a egyben a magyar labdarúgás napja (érdekes az is, hogy manapság a magyar labdarúgásról beszélni - esetleg megemlíteni, hogy talán nem olyan rossz a helyzet, mint amilyennek lefesti a közhangulat - már nem szabad, vagy legalábbis nevetség tárgyává teszi az embert), politikai csatolásoktól nem mentesen egyfajta negatív propagandára használják fel a futball ellen. Én nem vagyok elkötelezett a magyar labdarúgás mellett, nem is nagyon nézek már meccseket, de azért számomra is szomorú látni, hogy miként bánnak az ilyen alkalmakkal. Azt sulykolva az emberekbe, hogy 1. nem is olyan nagy dolog az a győzelem; 2. nem az a lényeg, hogy akkor nyertünk, hanem az, hogy most megint kikaptunk és nem jutottunk ki a vb-re, mert mi örök lúzerek vagyunk és csak ez lebegjen a szemünk előtt. Ez a hozzáállás egyrészt elértékteleníti a múltat, másrészt a jövőbeni sportsikereknek is beteszi a kaput. A magyar labdarúgás jövője érdekében remélem azért vannak, akik nem így állnak hozzá ehhez a kérdéskörhöz... NFL - Mindenki nézze meg a Broncos @ Patriots-ot!

Remek mintavételül szolgálhat az esemény arról a folyamatról, ami végbemegy az emberiségben. Az egy kulcsmondat lehet, amikor azt mondja az úriember, hogy elesett és akkor sem jött oda ugyanúgy senki. Ennek a szerencsétlen embernek a halálát szintúgy kezelték, mint azt, ha "csak" elesik valaki. Nem ismerem, mi közöm hozzá?! Nem az én dolgom! - általában így szoktak reagálni az emberek. Ez alól az érdektelenség alól, pedig sajnos nem minden esetben képeznek kivételt a hatósági személyek. Egyszer saját szememmel láttam, hogy körül-belül 5 méterre két rendőrtől próbáltak molesztálni valakit egy buszmegállóban. A rend őrei, meg amolyan Torrente ars poeticával - "Engem nem ismersz!" - rá se hederítettek. A mentősökről annyit, hogy annak idején haldokló nagyapámat csak "hálapénz" fejében voltak hajlandóak állapotának megfelelően kezelni! Emellett ugyanakkor megjegyezném azt is, hogy voltam én is nagyon rossz állapotban már utas a mentőben és ott pl. pozitív tapasztalatokat szereztem. A rendőrségen is van személyes ismerősöm, aki pedig azt az eszményképet testesíti meg, amiről ennek a testületnek szólnia kéne (és nem azt, amit manapság képviselnek) - szóval nem akarok általánosítani, csak szerintem már az is régen rossz, hogyha egy ilyen elem is van a gépezetben (sajnos valószínűleg ezek nem egyedi esetek), tekintve, hogy ők olyan felelős beosztásban vannak, ahol akár emberéletek is veszélyben lehetnek! Ennél a konkrét történésnél igazán egyszerűen leírható viselkedésformákat lehet megfigyelni. Volt a srác, aki akart és tudott is cselekedni, szemben a tömeg passzív reakcióival (más kérdés, hogy érdemben tenni már nem tudott, de ez nem is rajta múlott). Aztán biztos voltak olyanok, akik akár tettek is volna valamit a sérült érdekében, de a tömegpszichózis miatt inkább nem mentek oda, tekintve, hogy a tömeg mind ottmaradt... 'hát akkor majd pont én menjek oda elsőnek' - fonalat követve. Nem volt lélekjelenlétük, bátorságuk. Ami viszont igazán elszomorító, az csak most jön - egyrészt, más kárára mozizni szerintem egyáltalán nem humánus dolog, másrészt viszont, akik nevetség tárgyává tették, illetve felvételeket készítettek a holttestről... na ők alkotják azt az igazán primitív rétegét a társadalomnak, ami tapasztalataim szerint sajnos egyre nagyobb teret nyer ebben az országban (lehet mondani, hogy külföldön is, csak sajnos ez rajtunk attól még semmit sem segít!). Ez pedig nem szociális érzékenység, hanem csak szimpla emberség kérdése!! Szerintem tehát a lényeg, hogy senkitől sem várható el, hogy egy ehhez hasonló szituációban teljes higgadtsággal reagáljon, de ne nézzen keresztül a sérültön/sértetten, továbbá ne alázza meg azzal, hogy még kárörvendően is viselkedik (ami ahogy a mondás is tartja, a "legszebb öröm...")! Ez a keresztülnézés szerintem vonatkozik, az olyan emberekre is, akik nem ilyen helyzetben, hanem sokkal "hétköznapibb" szituációkban kerülhetnek elénk. Mondjuk a nyugati felé szokott a földön ülni, egy férfi, akinek mindkét combtövénél egy csonk van (reggelente arrafelé járok, az utóbbi időbe mindig látom). Nem azt mondom, hogy adjon neki mindenki pénzt, de legalább ne úgy nézzen már rá, mint egy darab sz*rra, ami csak rontja az utcaképet (mert sajnos én a legtöbb arcon ezt láttam irányába). Még annyit, hogy érdekes aspektusa lehet ennek a kérdéskörnek a Budapest - Vidék ellentét. Én éltem, tapasztaltam mindkét területen és azt kell, hogy mondjam a fővárosiak összességében sokkal érzéketlenebbek. (Most nem ellentéteket akarok generálni.) Mind a közlekedésében, legyen az akár gyalogos, akár autós, mind szociálisan kevésbé vannak tekintettel a másikra, mint egy vidéki "nagyvárosban". Ez persze egy összetett szociológia folyamat eredménye és egyéni lelkialkat kérdése is, de az életnek a felgyorsultsága, ami Budapesten sokkal hatványozottabban jelentkezik, szintén negatív irányba befolyásolja az átlag tömeget. Persze ez nem azt jelenti, hogy vidéken szentemberek élnek, Pest meg maga a fertő (Szabolcsba vannak olyan helyek, ahol már akár 20 ft-ért agyonvernének), de a urbánus környezet vidéken sokkal emberközelibb, mint a fővárosban. A kisebbségek összetartásával kapcsolatban szoktak gúnyolódni, pedig ebben a szegmensben lenne mit tanulnunk tőlük! Ezek persze mind csak az én gondolataim, nem általános igazságok, csak felötlött bennem, hogy megosztom őket.

Ha találok stream-et mindenképpen megnézem a Giants @ Cowboys-t! Két olyan csapat játszik, akiket mindig szeretni fogok... utána meg Brady vs. Manning ha ébren tart az első meccs, akkor azt is bevállalom.

Nagyon sokat fejlődött Vick emberileg, ezt ez a nyilatkozata is hűen tükrözi. Sajnos, ettől függetlenül azt kell mondjam eljárt felette az idő! Ez lehet az utolsó szezonja, de legalább volt még egy szép fellépése a Kickoff-on, ahol - "előttem az utódom" matchup-ban - RGIII-t is elhomályosította. Jövőre tényleg vissza kellene vonulnia, akkor lehet írok is majd róla bővebben egy monográfiát, hogy miért volt a kedvenc NFL játékosom és miért tartottam a legizgalmasabb és legnagyszerűbb dolognak, amikor a prime Mike Vick-et láthattam varázsolni...

Nagyon jó kis videó a baseballról, kezdőknek: Itt most pontosan milyen érdekességekre gondolsz?