Wilde

@Frenkie Boldog születésnapot!

Én is megszoktam már az őszi Mandaloriant, de most ezt úgy is lehet nézni, hogy viszonylag rövid idő alatt két külön évadot is kapunk, ami az eddig megszokott egyhez képes azért mindenképpen pozitívum.

Nagyon jók ezek a kisfilmek, Avar Kriss az egyik kedvenc karakterem a Light of the Jediból.

Azt a mindenit Dzséjt, ez még a megszokott mércéddel mérve is részletes és alapos élménybeszámoló lett! Az első kettővel játszottam még hosszú-hosszú évekkel ezelőtt nem túl jó minőségben egy laptopon és azokat is szerettem, de most annyira meghoztad ezzel az írással a kedvem a harmadikhoz, hogy behúztam PS-en a teljes szériát (az első két részt tartalmazó Metro Redux ráadásul csak 2000 ft jelenleg).

Abszolút, egy jól megírt történet. Az elején rögtön belecsapnak a közepébe, nincs nagyon időhúzás, vagy üresjárat (a negyedénél tartok most) és a fejezetek is kompaktak, nincsenek túlhúzva. Egyedül ami nehézséget okozott a kezdetekben, hogy elég sok különböző szereplőt mozgatnak, amelyeket nehezen tudtam hirtelen beazonosítani, hogy ő akkor ki is volt, de aztán ahogy halad a sztori és jobban megismerjük őket, letisztul a helyzet és ez sem probléma.

Nem, ebookként olvasom, de ha megjelenik majd magyarul is, akkor megveszem papír alapú kiadásban is, amit fel lehet tenni a polcra.

Én éppen tegnap kezdtem el olvasni a könyvet. Nagyon hatásosan indult az első két fejezettel a történet, némileg meg is lepődtem ettől a kezdéstől.

Persze nyugodtan, én köszönöm. Egyben látva a hat posztert még jobban kirajzolódik a koncepció, nagyszerűen átgondolt sorozat lett!

Ez azért van így, mert az első két God of War eredetileg PS2-re jelent meg, majd a God of War Collection keretében tették elérhetővé az elve a PS3-ra készült harmadik rész mellett arra a konzolra. Később a harmadikból készült remastered verzió, az első kettőből viszont (más PS2-es régi játékokkal ellentétben) nem, így sajnos (nekem is kimaradtak azok a játékok) az első két játék nem volt elérhető PS4-re. Ha jól emlékszem Te voltál, aki csináltál korábban egy ilyen összegzést, élménybeszámolót még az előző generáció (valójában már az eggyel ezelőtti Xbox 360) kedvenc játékairól, egy ilyen listaszerű formában. Nincs kedved egy hasonlót alkotni a PS4-es korszakról, ha már itt a generációváltás időszaka? Én szívesen olvasnám.

Fantasztikus lett mind a három poszter! Nekem a prequel a kedvencem és az nagyon tetszik, hogy ahogy a trilógiát végigkíséri a sötét oldal erősödése és itt mind a három képen egy sith került a középpontba, előbb a két tanítvány, majd a harmadik részre, a hatalom átvételére maga Palpatine. A legjobban viszont az tetszett meg a posztersorozatban, ahogy diszkréten a kompozíció alján végig lehet követni Anakin útját a Shmitől való elválástól a Padméval közös szerelmen át egészen az Obi-Wan elleni párbajig és a bukásig, úgy hogy közben már feltünik egy átmenetként Vader is a háttérben. Nagyon ötletes az elrendezés is, Shmi alakja abban a kis "háromszögben", vagy a geonosisi aréna bejáratának szabályos alakzata tökéletesen épül be a perspektívába, de a színválasztás is remekül harmonizál a sötét oldallal a színekkel, tónusokkal, árnyalatokkal, az első képen például az a vörösen izzó kontúr a kis Anakin körül mintha sorsszerűen már önmagában előrevetítené a harmadik képen Palpatine mögött meghúzódó Vadert. Nagyon megragadó kép sorozat, ami sok gondolatot ébreszt a szemlélőben amikor rátekint!

@JakeSully @Lenci @luke19 Boldog születésnapot!

Volt ilyen kapcsolt mű Palpatine kapcsán a film előtt? Én nem tudok róla, maximum annyit, hogy Ian McDiarmid az egyik előzetesnél tiszteletét tette és ebből lehetett arra következeteni, hogy valamilyen formában benne lehet majd a filmben. Aki csak a filmeket ismeri az pedig szerintem a diskurzus szempontjából nem tényező, mert a kérdés az, hogy létezette-e valami előtte, vagy nem (ezért nem mindegy, hogy előre mutatnak meg valamit, vagy utólag magyarázzák meg, miután egyszer csak bedobják). Ebben az esetben Grievous már szerepelt a film előtt is, de abban igazad van, hogy a háttértörténetét nem fejtették ki a sorozatban sem. Itt azonban van néhány jelentős különbség. Oda tudok visszakanyarodni, hogy Dooku, Gievous nem létezett az előtt, hogy először megpillantottuk őket, így a 'semmiből való megjelenés' előtt nem volt sorsuk, nem volt történelmük, míg Palpatine ilyen jellegű megjelenése előtt nagyon is volt története, egy addig teljesen logikusan értelmezhető lezárt története volt. Az is jelentős különbség, hogy míg Grievous és Dooku lábjegyzet (az előbbi egy henchman, az utóbbi egy kicsit szofisztikáltabb henchman), addig Palpatine sokkal több annál, de visszatérve az öregre, inkább Vaderhez lehetne hasonlítani. Vaderről is kiderül (bár az fontos, hogy nem az utolsó Saga záró filmben, hanem egy trilógia középső részében, amit aztán jól tudnak továbbvinni és kifejteni a folytatásban) egy olyan dolog, ami némileg ellentmond a korábban ismert információknak. Azért itt mégsem arról van szó, hogy Vader meghalt! Úgy tudnám ezt elképzelni, hogy mondjuk a negyedik rész végén felrobbant volna Vader a Halálcsillaggal, mindenki meg van róla győződve, hogy meghalt, örülnek a Lázadók. Majd eltelik néhány évtized, közben elkészül pár film amiben nem szerepel Vader, majd a fináléra bejelentik a szövegben, hogy visszatért, később pedig kiderülne, hogy nem csak gyereke van, hanem még unokája is! Azért ezt nem lehet hasonlítani ahhoz, hogy az első film (amiben szerepelnek) után a következőben kiderül, hogy Luke a fia, Dooku meg Grievous előzmények nélküli feltűnéséhez meg pláne nem. Ezért nem érzem azt a példát helytállónak. Ettől függetlenül Palpatine visszatérésében van ráció és nem vagyok feltétlenül ellene, ha nem ő a főgonosz, akkor Snoke okán kellett volna nehéz kérdésket megválaszolnia a készítőknek és Palpatine főgonoszként történő megtartásával a Saga integritása és az öreg státusza tökéletesen lett kezelve, de a megvalósítás módját szerintem érheti kritika, mert abban érzek hiányosságokat és egy trilógia, pláne a Saga zárása kapcsán erre jobban lehetett volna figyelni, mint a korábbi filmek esetén. Ezt én a sorozatra jellemző túlzásnak tudnám be, ami végigkísérte az epizódokat, ha jól emlékszem maga Windu is volt, hogy John Rambóként, igazi egyszemélyes hadsereg módjára ölte halomra a droidokat, míg a filmekben azért láthattuk, hogy néha feltűnik pár droideka és ott hirtelen megáll a tudomány és a hős jedik inkább megfutamodnak.

Palpatine visszatérésének egyszerűen a nyitószövegben való bejelentését és az ezt követő bemutatását érintő korábbi gondolataiddal nagyon egyet értek, ezt a két kiemelt kijelentést viszont azért árnyalnám egy kicsit: Dooku tényleg úgy kerül elő a második filmben, hogy előtte nem láttuk, nem is hallottunk róla, de azért azt érdemes figyelembe venni, hogy egy trilógián belül két epizód között itt telik el a leghosszabb idő, konkrétan egy évtized (kontextusba helyezve az egész sequel trilógia nagyjából 2 éven belül lezajlik). Tíz év alatt (ez az intervallum ráadásul Palpatine ciklusával kezdődik) elég sok minden történhet, mind a politikai konfliktust, mind a személyi kérdéseket illetően és jobban van lehetőség olyan új dolgokat behozni, amiket eddig nem ismertünk. Grievous nem teljesen a semmiből jön, ugyanis már 2004-ben, jó egy évvel a harmadik film premierje előtt már szerepelt a Genndy Tartakovsky féle rajzfilmsorozatban. Ebben később még a film nyitójelenetének előzményét - Palpatine elrablását - is láthattuk, nem más, mint Grievous által. A klónok kapcsán pedig szerintem pusztán a filmek ismeretében (amikor még nem tudtunk a TCW biochipjéről) nem igényel különösebb magyarázatot az a jelenetsor. Lama Su szó szerint úgy fogalmaz a filmben Obi-Wan kaminói látogatásakor, hogy: "They are totally obedient, taking any order without question". Palpatine - mint a sereg főparancsnoka - csak az után adja ki az ominózus utasítást, miután a jedik ténylegesen megtámadták őt és megpróbálták erőszakkal leváltani, amit aztán a klónok engedelmeskedve a parancsnoki láncnak végrehajtanak. Ez a filmekből szerintem összeáll, más kérdés, hogy ehhez adott a legtöbbet talán a TCW és az egészet újraértelmezve a Saga legnagyobb drámáját kerekítette belőle. Amit Yoda mondott abban is van igazság, hogy másabb a súlya a két említett szereplő (Dooku és Grievous) úgymond a semmiből való belépésének, mert ők új karaktereket jelentettek amikor feltűntek, nem pedig egy más ismert és évtizedek óta halottnak hitt (mind out, mind in-universe) figura visszatérését. Ráadásul jelentőségét tekintve se Dooku, Grievous meg aztán pláne nem volt akkora hatással se az adott trilógiára, se úgy egészében a SW-ra, mint a korszakokon átívelően a Saga történetének egyik legmeghatározóbb szereplőjeként Palpatine.

@Darth Riddick Korábban nekem is eszembe jutott, hogy lehetne folytatni, de aztán kiment a fejemből. A részleteket majd még megbeszéljük, de előzetesen én benne vagyok. A többihez meg gratulálok!

Gratulálok @Donát

Lehet nem várom meg a magyar kiadást és elolvasom angolul, nagyon várós ez a korszak úgy, hogy egy teljesen új érába kalandozhatunk el.

Mondjuk úgy, hogy ez is idénre csúszott, mint a Dűne , de mindenképpen érkezik majd (előtte a Mandi évadértékelőt fejezem be).

Boldog új évet kívánok a fórumtársaknak, kívánom, hogy mindenkinek teljesüljön az, amit idénre tervezett! @gafz Boldog születésnapot!

Nekem tetszett ez a mechanika, emiatt nem csak azért érdemes megtanulni a támadási mintákat és az openingeket, hogy mikor érdemes egy támadást bevinni, hanem azért is, hogy mikor lehet biztonságosan healelni. Annyiban tényleg nehezebb ez, hogy itt én is úgy emlékszem, hogy relatíve hosszú ideig tart míg BD odaadja a stimet, a DS-ekben több item is van (amelyek különböző gyorsasággal használhatóak és a hatásuk - azonnal tölt életet, vagy folyamatosan egy adott ideig - is eltérő), de mindegyik gördülékenyebben ment ennél. Én annak örülnék, ha azt a játék elemet emelnék át a következő részre, ami a Bloodborne-ban volt, hogyha megsebzett az ellenfél, akkor egy rövid ideig van egy olyan hatás, hogyha azon az időn belül én is eltalálom őt, akkor visszatölti az életem azon részét, amit a bekapott támadás miatt elvesztettem. Ez a játékstílusra is hatással lenne, mert egyrészt agresszitvitásra ösztönöz, ami viszont másrészt vissza is üthet, ha túl agresszív vagy. Ezzel egy plusz taktikai vetülete lenne a harcoknak, hogy most akkor érdemes visszatámadni, vagy inkább várok egy jobb openingre.

Köszi, először azt hittem, hogy valamelyik részben láthattuk is konkrétan, csak én nem emlékszem rá... de nekem így nem állt össze, mielőtt összefoglaltad.

Számomra ez volt az egyik legemlékezetesebb premier, Karrdén, meg Donáton kívül itt ismertem meg személyesen a Fórum nagy részét. Maga a film meg nagyon különleges volt, egyszerre volt nagyon új és egyben tisztelgett az elődök előtt, sok minden még homályos volt, ment a nagy találgatás Rey kapcsán is... kicsit hiányoznak azok az idők. Tényleg nehéz elhinni, hogy ez már mind múlt idő, mikor annyira itt van előttem, hogy ez a korszak még mintha csak most indulna el.

Ez miben volt benne, valamelyik könyvben?

Azt nem tudom, hogy ez mennyire szól a nagy studiók vs. kicsik közti érdekérvényesítő kérdésről, erről talán Dzséjt tudna közelebbit mondani. Szerintem ebben a döntésben az is benne volt, hogy akkor volt a hype, a felhajtés és ezzel együtt a figyelem ekörül a játék körül, hogy mikor jöttek a negatív hangok, azok is sokkal jobban felnagyítva jelentek meg. Sokan akarták visszakapni a pénzt, mert úgy gondolták megtévesztették őket (amúgy ebből sem ez lenne az első példa, hogy a játék nem úgy fut, mint ahogy mondták róla, de ebben a pontban mindenképpen hibázott a CDPR, hogy nem adtak ki konzolos kópiát csak PC-set és review-k is abból születtek és a mutatott gameplayeken is sem úgy láttuk a játékot ahogy aztán kézhez kaptuk), erre kellett valamit lépni és itt ami viszont a lengyelek javára írható, hogy szemben mondjuk az EA-vel, ők reagáltak a kritikákra, nem csak behúzták fülüket farkukat, együttműködőnek bizonyultak és lehet, hogy pont ezért történt ez, mert ők a pénzvisszaadásra is hajlandóak. Amúgy én kíváncsi leszek a játék utóéletére, szerintem könnyen nagyot fordulhat, láttunk már olyat, hogy valamelyik gamet nagyon szidták a megjelenés idején, utána viszont mikor lecsiszolták, akkor teljesen megváltozott a vélemény róla, szerintem itt is simán benne van ez, mert alapvetően hatalmas potenciál van a játékban és ezt azok is elismerik akik most panaszkodnak és a pénzüket követelik. Szóval be fog ez indulni, reméljük, hogy addig kitart a CDPR! Arra lennék még kíváncsi, hogy a Sony-nak mennyi felelőssége van amúgy abban, hogy így megjelent a játék, nekik nem kellett e volna jelezniük, hogy ezt még ne jelenjen meg csak patchek után, vagy egyelőre csak az új generációs konzolokon, vagy ez nem az ő hatáskörük?