Wilde
Ezüst támogató
-
Csatlakozott:
-
Utolsó látogatás:
Wilde összes hozzászólása
-
-
Boldog születésnapot, Krande!
-
-
-
Annyi feszültség volt ebben az epizódban, ami akár háromra is elég lenne. Crosshair könyörtelen, ellentmondást nem ismerő stílusát már nem csak a biochipnek tudnám be. Kezdem egyre jobban azt érezni, hogy ő már tényleg gyűlöli a Bad Batch tagjait és ugyan az előző részben annak ágyaztak meg, hogy el lehet távolítani a klónokból a chipet, itt számára szerintem nem egy megváltás, hanem sokkal inkább egy bukás van előkészítve. Ebben komoly szerepet kapott az, amit itt művelt hőseink ellen. Képes lett volna elevenen elégetni őket a hajtóműben és végig a halálukat akarta, ugyan nem járt sikerrel és még ezt is betudhatjuk annak, hogy nem önszántából csinálta és nem uralja a gondolatait, de itt már erőteljesen kezdt túlmenni a határon. Amikor Wrecker fordult ellenük és megtámadta Omegát, az is félelmetes volt, de nem volt ennyire elrugaszkodott, mint ahogy Crosshair bánt velük és ő már kezd annyira elsüllyedni a Birodalom bugyrában, hogy nehezen lehetne visszatéríteni, még akkor is, ha kivágják belőle a chipet. Ennek a fordulatnak egyébként örülnék is, ha ő végül nem térne vissza közéjük, hanem akár a chip eltávolítása után is ellenséges érzelmekkel viseltetne irántuk, így bemutatva, hogy akár önszántából is lehet valaki gonosz és a Birodalom szimpatizánsa. Ettől még a klónok helyzete nem lenne kevéssé drámai, de nem lehetne mindent annak a számlájára írni, hogy "csak parancsra tettem" a chip miatt. Cad Bane belépője zseniálisra sikeredett. Ahogy megpillantjuk a halott klónok holttesteit és elkezdejük érezni azt a sejtelmes atmoszférát, ami körbelengi az egész jelenetet már tudjuk, hogy baj van. Aztán a western zenére egyszer csak megjelenik Cad Bane, félrebillenti a kalapját, megigazítja piszkát a szájában és teljesen olyan volt, mintha Clint Eastwood elevendett volna meg a dollár-trilógiából. Faltam minden pillanatát ennek a jelenetsornak! Én korábban már elkönyveltem magamban, hogy Banet nem valószínű, hogy látom még mozgóképen és most majdnem tíz év után egyszer csak megjelenik... ezt még mindig nehéz feldolgozni. Valójában ezért ő a kedvenc fejvadászom, amit itt is láthattunk, az ő stílusát, karizmáját, laza eleganciáját egyetlen kollégája sem tudta visszaadni, a space western vonal itt ért a csúcsára ebben a galaktikus pisztolypárbajt megelevenítő jelenetben. A kamerakezelés, a beállítások, a zene mind mind annyira a helyén volt és annak is örültem, hogy Bane győzött most itt, ez annyira az ő pillanata volt. Ami még felkeltette az érdeklődésemet, az Lama Su és Rampart beszélgetése volt. Abban a jelenetben nagyon úgy tűnt, hogy a kaminoiak eléggé sarokba vannak szorítva. A Birodalom kényelmesen berendezkedett a Kaminón és nem úgy tűnik, hogy igazán partnerként kezelnék a "vendéglátóikat". Lama Sunak külön módszerekhez kell folyamodnia, hogy célt érjen és továbbra is nagyon bízik ebben a projektben, amivel biztosíthatják a jövőjüket, de nekem ennek az egész kapcsolatnak a dinamikájából úgy tűnik, hogy nincs igazán szükségük rájuk a birodalmiaknak. Tegyük fel, hogy Omegából tényleg meg tudják csinálni az új szuperkatonát... akkor a Birodalom miért ne vehetné át az irányítást Kamino felett és megcsinálják maguk az egészet, anélkül, hogy a kaminoiak függésében lennének és jelentős honoráriumot kellene fizetni nekik ezért? Szerintem eléggé naivan kapaszkodik abba Lama Su, hogy fenn tudja tartani a tevékenységük jelentőségét, de mentségére legyen mondva, hogy ő nem látja át úgy Sidious terveit, hogy a klónokra csak egy eszközként volt szüksége a hatalomba bebetonozódó Palpatinenak. A fejvadászos szál ennek kapcsán még érdekes lehet, nagyon adnám, ha most már mégis feltűnne Boba Fett és lenne közöttük valami showdown Cad Bane-nel, meg Fennec Shanddel, de a Bad Batch csapat is nagyobb sebességi fokozatba fog kapcsolni. Omega jelentette számukra azt, ami egy új célt és küldetést adott nekik ebben az új helyzetben (meg is jegyzi Echo, hogy inkább Rex-el kellett volna menniük) és miatta ők is egy kicsit új, óvó, gondoskodó szerepben tűntek fel a korábbi céltudatos kemény katonaélet helyett. Most, hogy Omega kikerült a képből a BB tagjai egy kicsit ismét régi önmaguk lehetnek, azok a katonák akiknek keményen le kell csapni az ellenségre. Nagyon várós a folytatás!
-
Kellemes meglepetés volt ez a tegnapi nap a magyarok kapcsán. Igazából a portugálok ellen is jobban játszottunk, mint előzetesen vártam, de itt a franciák ellen majdnem még el is hittem, hogy a győzelem is meglehet. A döntetlen ellenére azért látszott a minőségbeli különbség a két csapat között, ezen a szinten leginkább a stabil védekezésünkben bízhatunk, de kombinatív játékot, folyamatos, felépített támadásokat csak elvétve tudunk megvalósítani. Rossi mindettől függetlenül nagyon jól összerakta ezt a csapatot! Lehet csak nekem tűnt így (magyar szemmel nézve), de Sallai kiemelkedően jó volt, hátha összejöhetne neki valami komolyabb kontraktus az eb után, mint a Freiburg. Kár azért a bekapott gólért, főleg amilyen szerencsétlen körülmények között született, de szerintem ezzel a hazai pontszerzéssel, ráadásul a világbajnok ellen már megvan amiben reménykedhettünk, innentől kezdve már minden extra. Szép volt! Svájc - Törökország: 2-1 Olaszország - Wales: 2-0
-
-
Hát mi volt ez a rész... te jó ég!! Nem találom a szavakat, annyira ott volt minden. Igazából Cad Bane volt a legkevesebb aki miatt ennyire erős volt ez az epizód, de egyszerűen nem tudok napirendre térni afelett, amilyen lazán és egyszerűen egyszer csak feltűnt és úgy dominálta a pisztolypárbajos jelenetet ahogy csak a legnagyobbak tudják. Minden mozdulatából érződött, hogy ez a csávó nagyon tudja mit csinál és még az eddig a legkompetensebb és kifejezetten vezető szerepben látott Hunter is eltörpült mellette. A rész sztárja ezzel együtt Crosshair, akinek a karakterét nagyon elvitték negatív irányba, de a feszültség ami a BB-el közös jelenetekben megvolt a sorozat legjobbjai között van. Bitang erős rész volt és az események csak most kezdenek majd bedurvulni.
-
-
A FIFA csak önálló országokat ismer el alapesetben külön induló tagként, itt azonban tényleg az a helyzet áll fent, hogy ezek az egyes tagszövetségek (Wales, Skócia) hamarabb jöttek létre, mint maga a nemzetközi szövetség a FIFA és így ők ehhez igazodtak, szóval az esetükben kivételt tettek. Ettől függetlenül nem teljesen légbőlkapott a felvetésed onnan nézve, hogy például Németroszágban is egy államszövetséget alkotnak a különböző tartományok és történelmileg a bajorok és a poroszok "csak" 1871 óta alkotnak közös államot, míg pl. Anglia és Wales lassan fél évezrede tartoznak a közös korona alá. Ha akarnának a britek is indulhatnának egy közös válogatottként (annak idején így a maga korában klasszisnak számító walesi középpályás Ryan Giggs is szereplhetett volna így világbajnokságon), egyébként így is tesznek például az olimpiai labdarúgó tornákon a közös brit olimpiai csapat égisze alatt, de itt sokkal inkább arról van szó, hogy kik vagyunk "mi" és ki képvisel "minket". Ez a labdarúgásban úgy alakult ki, hogy ők nem egy közös csapatot, hanem a saját válogatottjukat favorizálják, még ha együtt akár erősebbek is lehetnének. @lokatelli Mekkora gólt rúgott tegnap... Ukrajna - Észak-Macedónia: 2-1 Dánia - Belgium: 1-3 Hollandia - Ausztria: 1-1
-
-
-
-
-
Teljesen érzéketlen volt, hogy nem kell a dán játékosok lelki világával foglalkozni, meg miért nem játsszák már tovább a meccset. Nehéz amúgy egy ilyen helyzetben megszólalni, folytatni a műsort, de ezt, hogy egy minimális érzékenységet sem tud tanúsítani egy ilyen helyzetben, az nagyon gáz volt. Szerencsére a játékos elvileg jobban van, most ez a lényeg, még Bognár bunkósága sem rontotta el most emiatt a kedvemet.
-
-
Szerintem baromi jó rész volt ez a mostani epizód. Azok a jelenetek, mikor Wrecker "átalakul" (tényleg olyan, mintha nem is önmaga lenne) és ellenük fordul, különösen az Omegával közös jelenetekben... az ott van a sorozat legerősebb jelenetei között. Omega szempontjából volt ez hihetetlenül érzelmes rész, ahogy rajta keresztül láthattuk, hogy milyen megélni ezt az átalakulást egy hozzá közel álló személy részéről, ez már-már a TCW 7. évadában bemutatott 66-os parancs körüli felkozott állapotokat idézte meg. Írok még róla bővebben is, mert nagyon jó kis rész volt!
-
A felén már bőven túl vagy, nagyjából a 2/3-nál járhatsz (a Kaer Morhenes csata után fordulsz rá az Act III-re).
-
Wales - Svájc: 0-1 Dánia - Finnország: 1-0 Belgium - Oroszország: 2-0 Pontosan így van, nem a legjobb módszer, de még mindig valamivel reálisabb képet ad a csapatok közötti különbségről, mint ha legvégső esetben pénzfeldobással döntenének (van ilyen szabály az NFL-ben).
-
Valami ilyesmire gondoltam én is, vagy valamiféle visszatérésre utalt itt a "dicső" múlthoz.
-
-
Ez a rész határozottan jobban tetszett, mint az előző. A Martez nővérek megjelenése és visszatérése újabb pluszpontot jelent nálam a készítőknek. Amikor a tavalyi TCW sorozatzárás kapcsán beszélgettünk én azt mondtam, hogy jól volt úgy felépítve az a záróévad, hogy volt egy kis búcsúztatója Rexnek, egy külön történetszálat kapott Ahsoka is és a végén meg ők ketten lezárták a szériát és azt a korszakot is egyben. Akkor még nem gondoltam volna, hogy az első nyolc rész még visszaköszön majd valamilyen formában egy új sorozat keretein belül. A Rex mellett feltűnt BB klónokról egy fantasztikus sorozatot sikerült kerekíteni és még az Ahsoka mellett mellékesen feltűnő Martez nővérek is kaptak valamilyen szerepet itt ebben a sztoriban. Egyébként érződik Ahsoka hatása a lányokon, itt ők képviselték az erkölcsi iránytű szerepét és igazították útba Hunteréket, akik a rész végén természetesen a jó ügyet választották a személyes haszon ellenében. A TCW-ben Rafáról ezt pont fordítva gondoltam volna. Omega itt kissé sodródott az eseményekkel, de az ő megmentése és persze a közösen átélt kaland volt, ami összehozta a két csapatot. A droidok leszerelése kapcsán érdekes volt látni, hogy a régi világnak mennyire nincs már helye ebben az új korszakban. A leszerelés kapcsán meg az jutott eszembe, hogy Tarkin kb. ennyire eldobhatónak tartotta kezdetben a klónokat is, az azért ironikus volt, hogy klónoknak itt megint droidokkal kellett szembe kerülni, de ezúttal régi szeparatista droidokat felhasználták az őrdroidok ellen. Wrecker chipje hozhat még meglepetéseket, de úgy érzem, hogy nála nem fog flottul működni a chip, hanem lesz tér hagyva neki, hogy küzdjön ellene, így utat nyitva annak, hogy ami egy visszatérő elem a klónokkal kapcsolatban (szabad akarat) és láthatjuk azt is a 66-os után, hogy a klónok némileg megváltást nyerve nem csak programozható eszközök, hanem önálló egyének. A rejtélyek (ezek máris felcsigáztak) kapcsán, ami felmerült, hogy lehetnek visszatérő szereplők... Ahsoka nagyon adná magát, a Martez nővérek, meg R7 kapcsán is, de nem feltétlenül örülnék, ha ő lenne ez a megbízó, ő már annyi helyen feltűnt, hogy valami meglepőbb figurának jobban örülnék. Ami Sidet illetti és az ő megbízóját, ott viszont adnám, ha Darth Maul visszatérne és ugyan ő is szinte már mindenütt fel-feltűnt, de érdekes lenne tudni valamit a TCW 7. évadjának fináléja után és a Soloban már crimelordként feltűnő időszak közötti történésekről. Ez egy remek rész volt, kíváncsi vagyok merre megy tovább a sztori, úgy, hogy nem sikerült Sidnek elvégezni a melót, de jó volt újra ugyanazon a helyszínen kezdeni egy epizódot ismerős arcokkal, kicsit mintha otthonra is talált volna ideiglenesen a BB az Ord Mantellen.
-
Behozva a lemaradásomat, pótoltam az utóbbi két részt. Ez egy kifejezetten aranyos kis epizód volt, némileg elütött a korábbi részek sötétebb hangulatától és inkább a kalandra helyezte a fő hangsúlyt. Az Ep. VI emblematikus szörnyét itt már-már cuki kis állatként mutatták be, még ha érzékelni is lehetett, hogy a rancorok nem házikedvencek, de nem azt a legyőzendő vadállatot, hanem a megmentésre váró szegény párát lehetett látni benne. Az is tetszett, hogy Omegát sikerült úgy beleszőni ebbe a kalandba is, hogy részt is vegyen benne, de azért a helyén kezeljék, hogy még egy gyerek. Így, hogy eredetileg megmondták neki, hogy várjon a hajónál, megvolt az, hogy nem volt ott a frontvonalban velük, de aztán mégis hasznossá és a csapat értékes tagjává tudta magát tenni azáltal, hogy ő sietett a megmentésükre, mikor fogságba estek. A zygeriaiak visszatérése is tetszett, főleg úgy, hogy rajtuk keresztül is reflektáltak a galaxisban bekövetkező változásokra. Ugyan, mint ahogy azt Padmétól megtudtuk az Ep. I-ben, a Köztársaságban tiltva van a rabszolgatartás (még ha nem is mindenhova terjed ki ez a protokoll), de az új világrendben, a Birodalomban, az ilyen népeknek, mint a zygeriaiaknak is lehetősége nyílik, hogy szabadabban működjenek, ők például a győztesei is lehetnek egy ilyen átalakulásnak. A legutóbbi feltűnésük kapcsán a TCW-ben még egy olyan korszakban láthattuk őket, amiből mégiscsak kirívónak számított a hozzáállásuk, míg a Birodalmi érában már egy olyan fénytörésben tűnnek fel, hogy ők gyakorlatilag illenek is ehhez a korszakhaz. Az is milyen más volt, hogy anno Anakinon keresztül kaptunk egy személyes kapcsolódási pontot a rabszolgasághoz, míg itt konkrétan Omegának el kellett külön magyarázni, hogy mit is jelent a rabaszolgatartás. Egyébként ez a szolgaság - szabadság szál megjelenik a sorozat fő motívumai között is: a Bad Batch klónjai a szabadságot választották (mert nekik megvolt rá a lehetőségük), míg a többi hagyományos klón a Birodalom kényszerű szolgája maradt. Az már egy másik kérdés, hogy szegény rancor cseberből vederbe került azzal, hogy most nem a zygeriaiak fogják fogságban tartani, hanem Jabbánál lesz elzárva, bár lehet ott jobb sors vár rá. A szereplők közül Omega miatt volt emlékezetes az epizód, az, hogy most már fegyvere is van és minél jobban beintegrálódik a csapatba (kommunikátort is kapott) és a BB szerves részévé válik, így előrelépett a karakterek szintjén a sorozat, ezzel együtt itt inkább egy ilyen kis mellékes kalandot kaptunk. Az ilyen típusu részeket nagyon szerettem a Rebelsben, mikor együtt van a csapat és van valami kis heti kaland, ez sem volt rossz, bár nem lesz a kedvencem.
-
Fantasztikusan fest a Forbidden West. Ezek az élénk színek, az egész környezetnek a természetes varázsa annyira élővé teszi ezeket a jeleneteket, hogy szinte leugrik a játék a képernyőről. Kifejezetten a vízalatti részektől tátottam a számat... már az első játék is a maga idejében hihetetlenül szép volt, de ezt még jócskán sikerült fokozni. Az is nagyon tetszett, hogy a játékement terén is történt előrelépés, ami szerintem nem volt túlságosan erőssége az első játéknak, az a közelharc. Itt ebben a kis gameplayben, amit láthattunk, ott sokkal dinamikusabbnak tűnt a lándzsával való harc, illetve maga a dodgeolás is, az új fegyverek pedig, hasonlóan az új lényekhez pazarul festettek és már alig várom, hogy találkozhassak majd velük (az a holografikus glider hatalmas húzás, még harc közben is remekül lehetett használni). Ugyan PS4-en is lehet majd vele játszani, de ha odáig jutok, akkor emiatt mindenképpen upgradelni fogok egy PS5-re, mert ez úgy lesz az igazi (az első játék, amit végigvittem a 4-esen a Zero Dawn volt, lehet az 5-ösön a Forbidden West lesz majd).
-
Készült a monacoi közvetítés hátteréről egy videó, hogy miért volt olyan, amilyen. Tényleg nagyon amatőr volt több ponton is a rendezés, amit az sem nagyon ment, hogy ez a stáb, amelyik kifejezetten ezt a versenyt közvetíti a szezonban nincs heti szinten hozzászokva és úgy belerázódva az F1-be. Nekem amúgy Palik egyik klasszikusa jutott eszembe az ominózus jelenetnél, még 2005-ből... "Vegyétek már le a feliratot!"
