Wilde

Sajnos a hétvégi párharcokról már lemaradtam és ugyan sajnálom Palpatine kiesését, de örülök Qui-Gonnak, jó volt látni a Kenobi sorozat végén, meg a Tales of the Jediban is. Hát a kedvenc gonoszom esett ki a kedvenc jedim ellen... mondhatjuk, hogy az Erő akarta így.

Tetszett, mondjuk elsőre azt gondoltam, hogy a jelenbeli történetszállal fog folytatódni a történet, így mindig felváltva az idősíkokat, de ez a fuvar és Trish múltja nagyon jól fel lett vezetve az előző fejezetben, így kifejezetten kíváncsi voltam a folytatásra. Arra például nem számítottam, hogy ilyen irányba mennek el az események és le sem szállnak az Onderonra, az mondjuk már várható volt azon a ponton, hogy a légzsilipen lehet kidobni a jeladót, hogy az aqualish is ott fog távozni. Ez a Ghorn eddig is nagyon izgalmas figura volt, kicsit Gorn hadnagy jutott eszembe az Andorból, pusztán a névről, de maga a karakter kellően rejtélyes és van egy sajátos vészjósló stílusa, így számomra ez a múltbeli történetszál elsősorban most miatta érdekes. Eredetileg azt gondoltam volna, hogy az aqualishal ők ketten együtt mozognak és próbálnak meglépni a trandók elől, elsőre is úgy tűnt, hogy ő határozatabb kettejük közül, de az, hogy így odadobja a társát arra enged következtetni, hogy valamilyen lazább kapcsolódás volt közöttük, nem álltak olyan közel egymáshoz. Érdekes a sztori és várom a jelenbeli történetszál folytatását is, mert úgy ahogy egyre több derül ki a másik vonalon is lehet majd együtt értékelni a két idősíkon zajló történetet. Jó lesz!

@Iqvi @Nute Gunray Utólag is boldog születésnapot!

Alapvetően nem probléma, csak számomra az szokott zavaró lenni, ami más műveknél is előfordult, tehát nem itt tapasztaltam meg egyedül, hogy egy szereplőt elképzelek valahogy, mert eleinte nem tudom, hogyan képzeljem el, aztán később az író ad róla egy pontosabb jellemzést, de lehet közbe már eltelik két fejezet és én teljesen másképpen képzeltem el, mint ahogy elvileg meg van alkotva... ilyenkor mindig kicsit hülyén érzem magam és sokszor nem is fordítom már át úgymond magamban a karakter megjelenését, hanem ahhoz ragaszkodom, akinek eleve elképzeltem, még ha az nem is felel ez meg az iró jellemzésének. Most elolvastam a második részt is, ez szerintem még jobb is volt, mint az első. Nagyon jól sikerült elkapni a hangulatot, amit Maz kastélyában tapsztalhattunk, mind az Ep. VII-ben, mind a Battlefront II-ben. Ráadásul Maz karakterének a stílusát, ahogy beszél azt is jól visszaadtad, ami azért is dícséretes, mert egy már meglévő karaktert sem olyan könnyű életrekelteni, még ha itt nem is neked kell mindent a nulláról megalkotni, mint egy teljesen új szereplő esetében, viszont alkalmazkodni kell egy már ismert kerethez és ez itt remekül sikerült. Tényleg mintha láttam is volna Mazt magam előtt, a hangján hallva a mondtatokat. A hossza is rendben volt, a dialógusok pedig hozzájárultak az atmoszféra megteremtéséhez, visszaadva a hely hangulatát, illetve a szereplők közti dinamikába és feszültségbe is betekintést engedtek még ha itt nem is voltak mondjuk olyan mozgalmasabb jelenetek, mint a menekülés, vagy a lövöldözés, mint amiről a Kafrene gyűrűnél olvashattunk. A történettel kapcsolatban visszajelzés, hogy talán kezd tisztulni, hogy merre felé megyünk (aztán lehet teljesen rosszfelé tapogatózom). Arra tippelnék most, hogy nem járunk nagyon sokkal a jelenben zajló történetszál előtt, először azt hittem, hogy a múltbeli szál mondjuk Trish gyerekkorát fogja bemutatni, amikor kb. annyi idős volt mint a kislány az előző részben. Egyre inkább képbe kerül az ER és biztos, hogy velük akasztott bajszot a jelenben a főszereplő. Szóba került, hogy itt a múltban is volt már rá példa, hogy az ER kalózokat pénzelt és a niktókat ők bérelhették fel a jelenben, hogy kapják el Trisht, akinek a hozzáállásából arra következtetnék, hogy van valamilyen kellemetlen múltja az ER-el. Arról, hogy keres valakit, akit talán régen elvesztett nekem rögtön az Andor jutott eszembe, de most arra következtetnék, hogy a kislány az első részből, együtt lehetett ezzel a Brie-vel, akit keres és ezért is volt fontos számára, hogy kiemenekítse a Kafrene gyűrűről. A másik érdekes szál, ami egyelőre a jelenhez nem kapcsolható, de biztos lesz még jelentősége, az onderoni fuvar két utasa, ahol az a feltételezésem, hogy a trandók ölték meg a calamarit, akinek a vére a csuklyás ember ruháján végezte és ők egy kényszeredett "társulásban" vannak a trandoshanokkal. Lehet belekeveretdek valamibe, de már ki szeretnének szállni, mindenesetre nekem nagyon tetszett ez a párbeszéd és itt például kifejezetten előnyös volt, hogy még az aqualish csávóról érzékletesebben tárult elénk, addig a csuklyás alak kifejezetten titokzatos volt és ez sokat adott hozzá a feszültséghez, amikor Trishel beszéltek. Ez a szál például kifejezetten érdekes. Amúgy kb. hány fejezet lesz összesen?

Ha csak a karaktereket nézem, akkor számomra egyértelműen Anakin, ha azt is hozzáveszem, hogyan formálják meg őket, akkor nem annyira egyértelműen, de Adam Driver miatt Kylo Ren felé billen a mérleg nyelve. Ez most egy kicsit ilyen recency bias lesz, de nekem nagyon sokat jelentett Hayden Christensent látni az Ahsokában (és Donát is ezt a képet tette be) együtt a volt tanítványával és az élmény hatására, meg egyébként is az egyik legizgalmasabb karakternek tartom, így végül Anakin kapja a voksomat.

Mindkettejüket nagyon kedvelem. Han egy igazán vagány karakter volt, a laza csempész figuráját pedig Harrison Ford zseniális alakítása tette feledhetetlenné. Később az öreg változatát is bírtam és Ford semmit nem veszített a fellépéséből, még öreg korában is remekül adta vissza Han karakterét. Obi-Wan meg számomra a tökéletes jedi, aki megtestesíti mindazt, ami miatt a Jedi Rend egy olyan közösség, amit az összeomlás után érdemes újra megteremteni. A TCW nagyon sokat adott nekem hozzá Obi-Wan karakteréhez, hogy láthattuk a Satinenel való kapcsolatát, azt hogy mi mindenen ment keresztül és áztán később a remete éveit is, majd ő volt az aki elindította Lukeot az útján. Ugyanoda kanyarodnék vissza, hogy mindkét karaktert szívesen látnám a továbbiakban is, most Hanra szavazok, de a későbbiekben Obi-Wanra is nyugodt szívvel tudok voksolni.

Eredetileg egyben akartam, de most elolvastam, eddig határozottan tetszett! Annál a résznél, mikor a kikötő felé mennek és van az az ellenőrzés, ott nagyon jól adagoltad a feszültséget, ott kezdtem el érezni, hogy egyre kíváncsibb vagyok erre a történetre. Az szintén jó volt, amikor megnyugtatja a kislányt, akkor érzékeltetted, hogy közbe bosszúsan kerülgetik őket a járókelők, ettől olyan életteltelibbnek tűnt az az utcai jelenet, hogy kicsit így a háttért is lefestetted és a szereplők nem egy ilyen légüres térben mozognak csak. Nekem a szereplők is érdekesnek és szimpatikusnak tűntek eddig, bár szerintem egy kicsit rövid volt ez a részlet, szóval ha ilyen hosszúságú a többi fejezet is, akkor nyugodtan felteheted egyben is, de ennyi alapján még nehéz lenne messzemenő következtetéseket levonni a karakterek jelleméből. Ami számomra negatívum volt, hogy pont a főszereplőről szinte semmilyen jellemzést nem kaptunk... az első támadóról kiderül, hogy sötét a haja, a kislánynak szőke haja van, az őket üldöző niktó világosabb bőrű, de ha jól emlékszem Trishről azon kívül, hogy középmagas termetű nem nagyon derül ki, hogy nagyjából hogyan kellene elképzelni. Most amúgy nem arra gondolok, hogy ilyen Marcel Proust szerűen még a sütemény tetején lévő mazsola árnyékát is oldalakon keresztül kell részletezni, de legalább úgy mint a többi szereplő esetében, így támpont jelleggel valamilyen jellemzésnek örültem volna. Így jobb híján úgy képzeltem el őt, mint Triss Merigoldot a Witcher játékokból. Találgatni ennyi után még én sem nagyon tudnék, meg ez a két idősíkon zajló dinamika egyelőre még nem bontakozott ki, talán arra tudnék gondolni, hogy a kislányt az Első Rend rohamosztagos programjából menekült meg és el akarják kapni, de valaki felbérelte Trisht, hogy mentse meg és juttassa el Maz kastélyába, vagy valami ilyesmi. Amúgy nagyon jó sodrása, lendülete van az írásodnak, visz magával a szöveg és sokszor nagyon képszerűen írsz, ami alapján könnyen megelevenedik az olvasó előtt a történet. Jó lesz ez, várom a folytatást!

Mindkettejüknek voltak emlékezetes pillanataik, személy szerint, úgy igazából egyik karakter sem volt sose igazán a hősöm, vagy nagy kedvencem, de ebben a párosításban Lukera szavazok.

Engem is érdekelne, de lehet én is majd a végén egyben olvasnám el az egészet.

Ez nagyon könnyű volt, mondjuk mindkét karaktert alapvetően kedvelem és érdekesnek találom, szóval komolyabb ellenérzés nem volt egyik oldalra sem, de ami könnyűvé teszi a választást, hogy finoman szólva sincsenek egy súlycsoportban. Pál Patine for the win!

Nagyon kedvelem Padmét, a nők közül igazából csak Ahsokát helyezném elé, de sajnos olyan ellenfelet kapott, akivel szemben nem rá szavazok. Qui-Gon titkos favoritom lenne, ha rajtam múlna a végkimenetel, remélem még sokáig jut.

Hét a Kilencből az Utazás fedélzetén Jankaút kapitány irányítása alatt kalandozott a Delta Negyedkörben.

Sajnos a hétvégén nem voltam elérhető, így mindkét párharcról lemaradtam. Azok jutottak tovább, akikre én is szavaztam volna, de nem számítottam rá, hogy ilyen izgalmak lesznek... Grogu nagyon megizzasztotta Jynt.

Megnéztem a Lokit és, hú hát ez meglepően jó volt. A Disney+ Marvel sorozatai annyira nem kápráztattak el eddig, a Loki 1. évadát még annak idején mikor bemutatták megnéztem, de végig azt éreztem, hogy ebben az időkavarós koncepcióban sokkal több lenne. A második évadra sikerült megugrani ezt és szintet lépett a sorozat, Loki karaktere pedig nagyon szép ívet kapott és mostanra az egyik kedvencem lett... és nem csak remekül volt megírva az egész évad, karakterfejlődés, párbeszédek, hanem vizuálisan a rendezést tekintve is volt néhány kifejezetten figyelemreméltó megoldás benne. Már csak felületesen követem amúgy az MCU-t, de ez egy kicsit most visszahozta a lelkesedésem.

@Darth Revan9 Boldog születésnapot!

Ez egy hasonló párosítás, mint az előző. Adott egy nagy esélyes karakter, vele szemben pedig egy olyan figura, aki jó annak, aminek megalkották, de nem egy főszereplő. Rex mindig is közel fog állni hozzám, mert a TCW egyik alappillére. Ő reprezentálja a tökéletes klónkatonát, aki remek harcos, lojális, fegyelmezett, de helyén van a szíve és, ha kell megkérdőjelezi a parancsot. Luke viszont az egész SW egyik legfontosabb szereplője, aki nélkül elképzelhetetlen lenne a Saga. A születésétől egészen a haláláig követhettük végig az útját és még ha nekem igazán nagy kedvencem sosem volt (talán öreg korában egy kicsit), de itt nem volt kérdés, hogy rá szavazok.

Szerintem Landónak van egy nagyon jó egyedi stílusa és mind a klasszikus trilógiában, vagy akár még idősebb korában a 9. részben is működött ez a sárm, sőt más megformálásban a Soloban is emlékezetes volt. Szóval kedvelem őt, de számomra valahogy mindig is megmaradt ebben a cool mellékszereplő kategóriában. Ezzel szemben viszont Ahsoka az első TCW-s feltűnése után nagyon kinőtte magát, talán jobban, mint bárki más a Sagaban és szinte felsorolni is nehéz, hogy hány helyen tűnt már fel és mindenütt nagyon jól működött. Lehet már korábban is leírtam, de nálam ő lenne a befutó a végső győzelemre is, úgyhogy itt is egyértelműen rá szavaztam.

Amikor nézegettem a párharcokat, ez volt az, ahol úgy voltam vele, hogy mindkettőre kb. ugyanolyan szívesen szavaznék. Végül úgy döntöttem, hogy Qui-Gon kapja a szavazatomat. Dzséjthez hasonlóan a jedik közül nekem is ő a kedvencem, olyan igazi unorthodox figura volt ő a Renden belül, meg Liam Neesont egyébként is bírom. Az Andor második évada után lehet máshogy döntenék, de idén van ez a szavzás és nem a jövő évben. Luthen ettől függetlenül egy üde színfoltja volt az egyébként is kiemelkedően jól megírt karakterekkel rendelkező sorozatnak és sok itteni top 32-es párharcban más ellen neki szavaztam volna bizalmat, de most Qui-Gonnal szemben nem.

Padmé volt sokáig a kedvenc női karakterem a Sagaban, úgyhogy egyértelműen ő kapja a szavazatomat. Grievous nem tudott igazán kitörni ebből a sablon gonosz szerepből, aki csak úgy gonosz és kész. A sötét oldalon Ventress, Maul és még újabban Dooku is kapott egy olyan arcélt, ami miatt érdekesebbé tudott válni számomra... ha egyszer valamilyen kiegészítő műben kapunk ilyesmit Grievousről is, akkor lehet átértékelem majd, de most Padmé a nyerő!

@pb69 Boldog születésnapot!

Na ezen nem sokat gondolkoztam.

A szó klasszikus értelmében számomra egyik itt résztvevő szereplő sem igazán szimpatikus karakter. Windu nem került sosem közel hozzám, de ettől még örülök ennek a karakternek, mert egy elég unikális szereplő volt a Jedi Renden belül. Az Ep. II-ben ugyan azt mondja Palpatinenak, hogy a jedik a béke őrei, nem katonák, de ettől még én Windut, ezzel a hideg, szikár stílusával sokkal inkább tudnám elképzelni katonaként, mint a Jedi Templomban az Erő misztériumairól filozofálgató békés bölcsként. Valahogy ő számomra mindig is a Jedi Rend keményebb oldala volt, nem abban az értelmezési tartományban, hogy a sötétség felé sodródna, de nem is róla mintáznám meg az igazi tiszta jedi szobrát. A másik szereplő, Tarkin egy szintén emlékezetes figura lehet, akinek még egy lila fénykard sem kellett ahhoz, hogy örökre emlékezzünk rá, ettől még így sem mondanám igazán nagy kedvencemnek. Gyerekként nekem Vader volt úgymond a gonosz megtestesítője az Ep. IV-ben, de mióta sokszor újranéztem már idősebb fejjel is a filmet sokkal inkább lépett elő Tarkin, akire azt nem is mondanám, hogy elhomályosítja Vadert, de elképesztő jelenléte van - nem utolsó sorban Peter Cushing alakításának köszönhetően - Tarkinnak a filmben. Nehezen tudnék dönteni ebben a párharcban annyira együtt mozog nálam ez a két figura... most azért adok Tarkinnak egy szavazatot, mert ő áll rosszabbul, de fordított esetben Windura szavaznék.

Boba Fettet régen sem kedveltem igazán, nem értettem, hogy miért volt olyan nagy kultusz körülötte azon túl, hogy jól nézett ki... ezen pedig az élőszereplős sorozatok sem változtattak. Leia nekem nem volt akkora kedvenc, mint mondjuk az előzmény trilógiában Padmé, vagy azóta úgy en bloc a női karakterek között Ahsoka, de Leia az új trilógiában nagyon jó volt és sokkal közelebb került hozzám, mint korábban bármikor, úgyhogy ennél a párharcnál sem kellett sokat gondolkozni, hogy ki kapja a voksomat.

@Pildi @Bence1997 Boldog születésnapot mindkettőtöknek!

Nekem Ezra elsőre sem volt a kedvencem a Rebelsben, most mikor nyáron újranéztem a sorozatot ez nem igazán változott meg. Az Ahsokában nagyon jó volt viszont, remek volt a színészválasztás is, de igazából ezen a párharcon tényleg nem sokat gondolkodtam. Csak azért nem mondom, hogy Obi-Wan a kedvenc jedim, mert itt van egy Qui Gon is a mezőnyben, de remélem sokáig jut majd Kenobi, ha már a nemezise tegnap elvérzett. Ehhez én a magam részéről most egy szavazattal hozzájárulok.