pb69

Nem tudom mi lesz később, de itt elvileg azért lövöldözött fénykardozás helyett, mert nem akarta felfedni magát, mint jedi. Amikor ez megtörtént, onnantól fogva már kardozott. Remélem később már jediként fog "működni" harc közben is. (Látom közben Dzséjt megelőzött )

Na hát az a nyitány rohadtul bejövős volt. Anno a TCW-nél a "pilot-film" nem nyerte el a tetszésem és csak később szippantott be a láz, a Rebels esetében az első perctől fogva nem volt kérdés, hogy ez nagyon adja. Az egész hangulata remekül eltalált (alapvetően az OT-ra épít), pedig egy csomó ismeretlen helyszín és szereplő tűnik fel. Az anonim rohamosztagosokon és Obi-Wan "cameo"-ján kívül nincs is ismert karakter, mégis már az első pillanattól lejön a SW-feeling. Nyilván remekül operáltak a klasszikus elemekkel (TIE-vadászok, csillagromboló, birodalmi tisztek, rohamosztagosok, fénykard, vukik, zenei motívumok stb.), de az újdonságok is tökéletesen illeszkedtek a képbe. A szereplőgárda remekül összerakott és mi lesz itt még, ha majd beugrik az Inkvizítor, Vader, Sidious, esetleg 1-1 ismert jedi, Tarkin, Organa, netán Leia, Luke stb.. Nagyon tetszik ez az "in medias res" kezdés, kombinálva a rész bevezető jellegével. Egyrészt megismerjük a semmiből behozott új figurák alapvető jellemvonásait (pont annyira, hogy majd lehessenek jellemfejlődések, szép ívek stb.), ugyanakkor a sok dumából és visszautalásból úgy rajzolódik ki, mintha nemcsak már évek óta együtt dolgozna a kis "család", de mi is tudnánk miről van szó. Jó húzás, nem rágnak mindent explicit a szánkba, mégis hozzájutunk az infokhoz. Hera egy tök őszinte, tisztalelkű nő, aki betöltheti az anyafigura szerepét. Külön tetszik, hogy ő a pilóta, ill. jól működik a kémiája mindenki mással. Kanan-nal egyelőre kicsit furcsák együtt, majd fokozatosan lesz idő kicsit kifejteni a viszonyukat, ami jól sülhet el. Kanan noha jedi, de jól látszik a különbség a klasszikus és az OT-vonulat közt e téren. Más eszmeiség, más világlátás, mégis hasonló személyiség és pozitív alapbeállítottság. Sokat azért nem láttunk belőle, de a felfedős jelenet ütött. Remélem később masszívan fogja használni a kardját és az Erőt. Zeb, a verőember, nagy forma. Egyszerű, mint a faék, de ilyen szinten remekül működik. Úgyse bírna el annyi mélyebb karaktert a sorozat, kellenek ilyen felületesebbnek mondhatóak is. Chopper is hasonló feszültségoldó, nem R2-koppintás és több szereppel hasznos és vicces tag lehet. Kettejük nélkül sok lenne a dráma, kell egy kis lazaság. Sabine nekem már anno is szimpatikus csaj volt, most is bejön a karakter. A minimális kételyeim se igazolódtak, nincs semmi 3,14csaság-tényező és a művészkedései is működhetnek. Azért az egyért fohászkodom, hogy ne legyen valami elcsépelt tini-love Ezra-val, elég a Hera-Kanan pár. Ezra nekem kicsit a fekete bárány. A trailer-ek alapján nem volt túl megnyerő és ez nem is változott. Persze valószínűleg koncepció az idegesítőbb stílus, hogy nagyobb ívet tudjanak húzni neki, ahogyan pl. Ahsoka esetében is. Nem annyira örülök, hogy pont ő lesz a legfőbb főszereplő, de ez van. Nagy baj azért nincs vele, majd megszokom és remélem felnő a többiekhez. A Birodalomnál a rohamosztagosok már hülyék, mint rendesen, a tisztek meg még inkább. Az IQ-juknál már csak a harci értékük kisebb. Kallus is csak addig volt kemény, amíg nem kellett csinálni is valamit, aztán pofára esett. Amúgy ő is jól működő karakter, kíváncsi leszek az Inkvizítorra. Az is tetszetős, ahogyan a Birodalom gonoszságát egyszerű eszközökkel fogják meg és tárják fel. Beleláthatunk abba hová fajult a világ, és már nemcsak dogmatikusan kell elfogadnunk, hogy a lázadók jók, a birodalmiak gonoszak, hanem meg is ágyaznak ennek (még ha kicsit iskolásan is). A lázadás ügyesen megy kicsiben. Valahogy az alulról szerveződő lázongást mindig is ilyesminek képzeltem el. Ilyen egymásra utalt és keserűséggel teli, de remek emberekből összeálló bandák, akik ott fricskázzák meg a Birodalmat, ahol csak tudják. Ez a fajta Robin Hood ideológia, amivel népszerűsítik is magukat és majd később összeállhatnak belőlük a sejtek. Azokból pedig a Szövetség, mely már felülről (is) szerveződik és beléphet majd a politika is akár. Várom már egy Organa vagy Mothma feltűnését is. Együtt lehet működni bűnbandákkal, csempészekkel, rosszfiúkkal, de szigorúan csak az erkölcsi határokon belül. Remek konfliktusok lesznek még szerintem ezekből is. Obi üzenetéhez: a jedik nagy részét kiirtották, így a Rend valószínűleg fenntarthatatlanná vált, miközben Sidious kikiáltotta a Birodalom létrejöttét, ami a Köztársaság végét jelentette. Noha egyik se volt még teljesen kezelhetetlen az üzenet felvételekor, de sok remény nem volt. A benne foglaltak igazak voltak, csekély esély kínálkozott a helyzet megmentésére, az öreg megölésével is erősen kérdéses lett volna a dolog. Ahogy csoli is írta, ha másképp alakultak volna a dolgok, akkor jöhetett volna újabb üzenet, de ez egy figyelmeztetés, egy vészjelzés volt. Tudta Obi is, hogyha rosszul sülnek el a dolgok, akkor nem lesz új esélye, ez az üzenet fog fennmaradni a túlélőknek, akiket bujkálásra és óvatosságra kell intenie.

Ez a Luke, mint főgonosz kiborg igencsak érzékeny téma. Korábban sokat diskuráltunk úgy egyáltalában arról, hogy mennyire lenne jó Luke-ot nem a pozitív hősök oldalán látni. Innen egy szint, ha kifejezetten rossznak titulálják, tehát nemcsak mondjuk középen vagy a sötét és világos oldal "fölött" (aki olvasgatta a topikot, tudja mit értek ezalatt) helyezkedik el. Az egy újabb szint, ha tényleg rossz és gonosz is, nem pedig mondjuk csak az aktuális rendszer és annak bizonyos emberei bélyegzik annak. Az meg már szinte a véglet, ha ő lenne a sötét oldal első szolgája, a főgonosz. Az összes variáció pengeélen táncol és nagyon igényes megoldást kíván, különben bukó. Ez a kiborg-motívum (ha feltesszük, hogy Luke az, amiben egyáltalán nem vagyok biztos) hangulatában eléggé az utolsó (főgonoszos) alternatívát sejteti, ami egyben a legkockázatosabb is. Nem mondom, hogy tuti elcseszik és ezzel megrongálják a Saga szellemiségét is, de emberes feladat ennek elkerülése ilyen sztorielemekkel. Ami a legkritikusabb, hogy magyarázatokkal kell szolgálniuk mi történt Luke-kal. Az nem lehet, hogy kész tényként kapjuk, hogy ő már ilyen és innen indul egy sztori. Persze ezt a magyarázatot nem muszáj rögtön az Ep.7-ben szolgáltatniuk, de a trilógia végére igen. Ugyanakkor az is elég simának tűnik, hogy azalatt a hiányzó ~30 év alatt történt meg az átalakulás, hisz. nem végig Luke (és az "öregcsapat") lesz a főszereplő az új filmekben. Eszerint az új főhőseink feladata lesz a kegyetlen múlt és Luke korábbi sorsának feltárása. Ez így számomra nem hangzik rosszul, de egy merőben más történetvezetést és mesélési stílust követel meg, mint a PT vagy az OT. Jöhetnek pl. tucatszámra a flashback jelenetek, a múltba révedő elbeszélések (ilyenből azért az eddigi filmekben is akad pár) stb.. Ezzel a húzással újra rizikóznának a készítők, mert bátor újítás lenne. Nekem mondjuk jó megvalósítás esetén eléggé tetszene. A ST-nak is kell valami hamisítatlan stílus, amitől nemcsak SW lesz, hanem a Saga-n belül is jól felismerhető. A képek egyébként rendkívül hangulatosak, bármi közük is legyen a készülő alkotáshoz. Fokozatosan kezdem úgy érezni, hogy a Rebels és ST front alapján jó kezekbe került a SW franchise. Remélem tényleg ki is hozzák az ezekben rejlő lehetőségeket és akkor szép évek elé nézünk ilyen téren.

Tényleg érdekes és lebilincselő képek. A legenda egy darabjának születése. Noha nekem Leia nőként soha nem jött be igazán, azért be kell látni, hogy Fisher kisasszony elég szemrevaló teremtés volt. Nem csodálom, hogy mindenki úgy virult körülötte. De Ford is nagyon laza. Ezekből a képekből is lejön, miért választotta ki őt Lucas. Túl sokat valószínűleg tényleg nem kellett rájátszani a csibész csempész Han szerepre.

Maximálisan egyetértek. Amikor felmerült az Obi spin-off, már akkor azt beszéltük, hogy az Ep.3 és 4 közé nagyon nehéz lenne igazán hiteles és eredeti sztorit bevinni, ha Obi-t akarjuk központi szereplőnek. Pedig az csak egy film lett volna, egy trilógiát megtölteni tartalommal lehetetlen lenne. Legalábbis akkor fel kéne rúgni az "Obi remeteségben bujkál és figyel Luke-ra" motívumot, ami szerintem egyáltalán nem lenne szerencsés. Az még egy dolog, hogy mondjuk valakik rátalálnak ott, akiknek nem kéne és elkalapálja őket, belefér egyszer-kétszer. De hogy bolygókat átívelő kalandokat keressen a legfőbb feladata helyett... Amikor szerte a galaxisban ő az egyik legkeresettebb arc. Továbbra is azt érzem, hogy ezen időszakban a Qui-Gon-nal való csevejen kívül vajmi kevés érdemi dolog történik vele, max. pár tatooine-i kényszerküldetés, de az is Luke vagy a saját érdekében. Ezekre viszont még egy (mainstream) filmet is nehéz lenne felépíteni. Korábban az is felmerült, hogy Maul majd megtalálja és végre végleg leszámolhat vele. Mivel az ő szálát se zárták le (se a TCW-ben, se a képregényben), így akár meg is történhet, de ez is nagyon necces lenne. Rendkívül igényes megvalósítást kívánna, hogy jól működhessen. Végül is a TCW időkeretben bőven megvan egy trilógia, szóval bejött Lucas ezen esetleges elképzelése, ha egy bizonyos szemszögből nézzük.

Az Ep.3-ban Anakin az átállásakor igencsak meghunyászkodik. Ekkor még Sidious partnerként kezeli, hiszen friss a szitu, képlékeny a helyzet. Anakin még így is azzal büszkélkedik (Padmé-nak), hogy legyőzheti az öreget, ha akarja. Aztán a fiaskó után Sidious megmenti az életét és marad belőle egy páncélba zárt félember. Innen már egyértelmű, hogy önmagában nem jelenthet reális veszélyt az öregre, aki ennek felettébb örül. Egyrészt, Vader fizikailag lesz képtelen legyőzni, másrészt, mégis csak ő szánta meg az élete megmentésével, harmadrészt egy ilyen kudarc csúnya szégyenfolt egy sith életében, negyedrészt mentálisan teljesen szétesett. Sidious meg ezzel a rá leselkedő veszély potenciálisan legnagyobb méregfogát sikerült kihúznia. Az ugyanis erősen kérdéses lett volna, hogyan tart kordában hosszabb távon egy egészséges és ereje teljében lévő Vader-t. Nem lett volna lehetetlen, de sokkal nehezebb lett volna, mint így. A megvezetése és kihasználása is (pl. Padmé-eset) megtorlás nélkül maradt így (elég sokáig), ami amúgy nem biztos, hogy így lett volna. Valószínűleg ennek is szólt a kacarászás, megint minden a lehető legjobban alakul, még az is, amihez nincs is igazán köze. Nem mondanám, hogy a PT rontott volna a viszonyukon, inkább teljesen átértelmezte a jelenet (és amúgy más jelenetek) jellegét, erősségét, fontosságát. Önmagában az OT legnagyobb fordulatai közé tartozott, hogy Vader Luke apja, vagy hogy Vader-nek is van olyan parancsolója, aki előtt hajlongania kell. Ha valaki sorrendben nézi a trilógiát, akkor ezek ugyan erős jelenetek, de teljesen más élményt nyújtanak, mert nincs bennük meglepetés. Persze ugyanígy vannak fordított szituk is. Az OT után pl. korántsem olyan meglepő és izgalmas Anakin árulása vagy a 66-os, mint annak, aki ezeket látja először, a jövőbeni következmények ismerete nélkül.

@Frenkie: Noha nem ismerlek személyesen, de a fórummunkásságod alapján azt tudom mondani, hogy a józanság és a tisztánlátás erőltetése mindenképp jó út. A részeg kirohanásaid és úgy eleve a viselkedésed olyankor valóban nem méltó hozzád, inkább dobd el ezt az utat, még ha nehéz is. Sok rosszabb helyzetben lévő vagy rosszabb adottságokkal bíró figura él teljesnek mondható életet, mert nem az önsajnálatra koncentrálnak és nem indokolnak ezzel mindenféle züllést. Te is el akarsz szakadni ettől a mentalitástól és helyes ösvényre találni. Ha sikerül, ebből felépítheted az önbizalmad. Ehhez sok erőt és kitartás kívánok! Abban is biztos vagyok, hogy vannak a környezetben olyanok, akik ebben a segítségedre lehetnek. Többen is, mint gondolnád, max. nem vetted még észre őket. Az Erő legyen Veled!

Egyetértek, hasonlókat boncolgattunk tegnap is. Amúgy reflektáltam a KRESZ-es példára is. Egyrészt igazad van azzal kapcsolatban, amit írtál. Másrészt pedig nem szabad elfelejteni, hogy a KRESZ szabályok se csak úgy pottyantak az égből. Azokat is ki kellett találni és csak ezen mesterkélt viszonyrendszerben ilyen egyértelmű ki tartja be őket és ki nem. Ugyanez van az erkölccsel is. Nem biztos, hogy a jedik, a sithek, a köztársaságiak vagy a birodalmiak által (vagy bárki más által, akár általunk) definiált kategóriák tökéletesek és tekintendők általános érvényű igazságnak.

Tetszenek az elméletek. Egyrészt szerintem is több forrásból dolgozott az öreg. Erre ugye lehetőségek széles tárháza állt a rendelkezésére mindkét oldal vezetőjeként (politikailag, de több vállalatot és befolyásos magánszemélyt is tartott befolyása alatt + Sith Rend + Dooku-n keresztül a Jedi Rend is valamilyen szinten stb.), ill. eleve magas rangú figuraként neki is lehetett tőkéje, ahogyan Dooku-nak is. Ezen kívül bárhogy lehetett üzletelni a kaminoiakkal és a bankokkal is (hitelek pl.), hiszen előre tudta, hogy a Birodalom létrejöttével úgyse kell majd ezekből semmit visszafizetni. Szóval szinte bárkit hülyére vehetett, ezek után nem annyira nehéz elképzelni, hogyan hozták össze azokat az erőforrásokat, amikből fedezni tudták a kiadásaikat, akár a klónsereget.

Én mindig is kicsit túlmisztifikáltnak éreztem Luke hatalmas jediségét. Ő szerintem egyelőre a SW tökéletes hőse, egy tisztalelkű és minden szempontból pozitív karakter. A fő erénye, hogy annyira emberi (Anakin-nal szemben egyértelműen a jó értelemben véve), ennek minden előnyével és hátrányával együtt. Ő az OT (és mivel máshol még nem jelenik meg, így az egész Saga-nak is) mesebeli szőke hercege, a legkisebb királyfi, a kissé naiv, de végletekig letisztult erkölcsű mesehős. Vele minden jó érzésű ember azonosulni tud és elfogadja etalonnak, a hiányosságaival együtt is. Ugyanakkor szerintem ettől még nem lesz tökéletes jedi, vagy közülük messze kiemelkedő. A harci képességeket és Erőismeretet félretéve, csak a morális szempontokat nézve sem. Jelenleg tudtommal ugyan nem kánon semmiféle Jedi Kódex vagy ilyesmi, de a PT-TCW-OT-ben róluk és/vagy általuk elhangzottak alapján elég jól be lehet lőni milyen az ideális jedi. Nem az ideális hős vagy ember stb., az ideális jedi. Úgy tűnt, hogy a Rendnek megvannak a maga által szabott kritériumai. Lehet is vitatkozni vele, hogy jól van-e ez így, nem kéne-e másképp lennie, de ez most más lapra tartozik. Szóval Luke jedi akar lenni, hogy apja nyomdokaiba lépjen, de semmit nem tud az egész témáról. Obi és Yoda sok szempontból felnyitják a szemét, de azért túlzás lenne azt állítani, hogy az Ep.6 végére is akár elég átfogó ismeretei lennének a jediségről. Persze ahhoz képest, hogy a legnagyobb jedik közé emeljük. Minden egyes tettét szigorúan érzelmi indíttatás vezérli. Igazából már eleve ezért akar jedi lenni, de utána is csak az számít, hogy megmentse a szeretteit, köztük az apját. Rögeszmésen ragaszkodik ahhoz, hogy Vader-t megtérítse. Ez nem épp az a mentalitás, amit a jedik magukéinak vallanak. Yoda és Obi tanácsainak egy részét elutasítja, mindent kockára tesz a barátaiért, majd az apjáért. Hősies cselekedetek, de nem annyira jedihez méltóak. Tény, hogy a sötét oldal dogmatikus elutasítása jól passzol a jedik elveihez, ahogyan az önfeláldozása is az árulással szemben. Végül sikerre is viszi a misszióját, de azért igencsak sajátos módon, aligha ezt tanították a Templomban. Az apját jó útra térítette, de ebben a jediségnek vajmi kevés szerepe volt. Azért Vader biztosan nem a jedi eszmeiség miatt tért meg, ugyanúgy érzelmi húrokat pendítettek meg a fiával (Padmé emlékéről se feledkezzünk meg) és ez volt a megoldás. Arról nem is beszélve, hogy Sidious nyíltan elárulta Vader-t. Luke mentálisan megtréfálta az öreget, jól hülyére vette, de földbe Sidious döngölte saját magát. Azért kíváncsi lettem volna arra, mi lett volna Vader hozzáállása, ha az öreg nem köpi szembe nyíltan, törli bele a lábát, vizeli jelképesen körbe, majd próbálja meg ezután kedélyesen halálra kínozni a fiát a szeme láttára (meg persze aztán/közben kinyírni a lányát is). Helyette mondjuk foglyul ejti, majd sunyiban megpróbálja kigolyózni Vader mellől vagy eltenni láb alól. Nem igazán vagyok biztos benne, hogy Vader akkor is ilyen markánsan átáll. Mindez Luke érdemeiből semmit nem von le, de ettől számomra nem lesz mintajedi, "csak" mintahős. Az új trilógiától várom azt, hogy akár egy olyan Luke-ot mutasson fel, aki már sokkal érettebb, bölcsebb, racionálisabb stb.. Aki sokkal több ismerettel rendelkezik a Rendekről vagy az Erőről, átfogó tudással bír. Mellette persze sokkal jobban is képes bánni az Erővel, használni azt. A fénykardforgatás már csak extra.

@Bomarr: Luke próbájáról korábban én is szinte szóról szóra azt írtam, nagyrészt egyetértek vele. @Donát: Szerintem Bomarr nem azt állítja, hogy Luke ne lett volna igazán komoly próbatétel elé állítva vagy ne lett volna hatalmas hőstett, amit művelt. Az meg biztos, hogy én nem ezt állítom. A mondandónk inkább az, hogy ez egy rendkívül nagy emberi próba volt, a hitének, az elvhűségének, az eltökéltségének a próbája. Ugyanakkor nem elsődlegesen a sötét oldal hívószava volt a kulcs. Ha megölte volna Vader-t, azt aligha azért tette volna, hogy tiszta szívvel Sidious mellé állhasson. Ha a haláltól való félelem miatt meghunyászkodik, akkor szintén nem a sötétség iránti kíváncsiság vagy az abba vetett hit vezette volna. Magyarul Luke-ot elsősorban nem a sötét oldal környékezi meg, hanem hamis dilemmák elé állítják. A sötétséget nem a maga motivációi miatt választaná, mert az szerinte jó, hanem egy esetleges még rosszabb elkerülése végett. Ettől még persze reális veszélyben volt, csak épp más okból kifolyólag. (Nem tudom mennyire írtam le érthetően, nem vagyok már a topon. ) @Zééé: Ebben igazad van, valóban vannak ilyen koncepcionális eltérések a keresztény és a keleti filozófiai irányzatok közt. De ebbe most nem annyira érdemes elmélyülni. Azt hiszem, hogy nem tisztünk ítélkezni ezen szemléletek felett és győztest hirdetni. A SW Saga közvetít mindkettőből eleget, az OT a jó és a rossz közé markáns választóvonalat húz, a PT és a TCW inkább az egységességre, az egyensúlyra helyezi a hangsúlyt. Az egyik fekete-fehér, a másik szürkeárnyalatos. Melyik a jobb? Ízlés kérdése. Melyik a SW lényege? Egyik se, illetve mindkettő az. A Jedi és a Sith Rend is a fekete-fehér módon képzelte el az ideális állapotot. Jól bele is buktak. Pont ez (is) lehet egy jó motiváció Luke-nak, hogy ő másképp értelmezze a dolgokat.

@Palpi: Donátra is reflektálva: szerintem se kell ezt feltétlenül klasszikus átállásnak elképzelni. Ha az új rendszerben olyan körülmények vannak, akkor könnyen bélyegezhetnek bárkit ellenségnek vagy gonosznak. Emellett, ha valaki tényleg tökéletesen meg akar ismerni valamit, akkor annak minden részletével, aspektusával tisztában kell lenni. Ez nem megy csak úgy felületes tájékozódással, bizony keményen el kell merülni a témában. Na most mit szól egy hétköznapi politikus vagy csempész ahhoz, hogy valaki a sötét oldal rejtelmeit kutatja és hosszú évekre eltűnik, hogy elmélyülhessen benne? Mit gondolhatnak olyasvalakiről, aki a Birodalomhoz köthető sithek történetével foglalkozik és használja az Erő sötét oldalát? Lehet mindenki szemében a nagy ellenségkép, miközben valójában nem a sötétség szolgálatban áll. A szellemeknél továbbra is azt érzem, hogy Luke nem feltétlen akart rájuk hagyatkozni és megfogadni a tanácsaikat. A saját útját akarta járni és így akár önként és dalolva mehetett a sötétség felé. Vagy épp azt hitte, tökéletesen kontrollálja azt, de ez nem sikerült elsőre. Vannak lehetőségek. A Jedi és a Sith Rend bukása is leginkább abban gyökeredzett, hogy képtelenek voltak a saját dogmáik közül kitekinteni és rendszerszinten átlátni, megismerni a világot, többek közt az Erőt is. Luke-nál ez lehet egy igencsak magasztos főcél. @Zééé: Amit leírtál (tanmese jelleg) az az OT-re igaz. A PT és a TCW már korántsem ezzel az eszköztárral dolgozik, legalábbis nem ez a domináns. Sokkal komplexebb és rétegesebb a filozófiája, más jellegű tanulságokkal is szolgál. A SW-nak globálisan nem az a lényege, hogy a jó és a rossz közt éles határvonal húzódik, ez így csúsztatás. A közöny meg a liberalizmus kérdése meg elég messzire vezetnek, nem érdemes megint ilyen témákat felhozni, mert csak meddő hitvitákhoz fognak vezetni.

Palpatine főkancellár, Dooku gróf, Kereskedelmi Szövetség, egyéb tehetős szervezetek és masszív korrupció, ugyanaz a fejes mindkét oldalon, Sith Rend stb.. Szerintem ügyesen-okosan komolyabb feltűnés nélkül össze lehetett gyűjteni a szükséges összeget. Amúgy nekem anno volt egy olyan elképzelésem is, hogy a kaminoiak nem lettek korrektül kifizetve. Bíztak valamelyest a jedikben és a Köztársaságban, ill. ez a klónhadseregesdi egy hatalmas potenciállal kecsegtető üzlet. Nem tudom, hogy galaxisszerte mennyire volt felkapott biznisz a tömeges klónozás, de egy ilyen megbízás alighanem kihagyhatatlan lehetőség. Könnyen lehet, hogy komoly kompromisszumokba (pl. kisebb előlegek, csúsztatott kifizetés stb.) mentek bele, mert még így is masszív megtérülést várhattak a projekttől. Aztán az Ep.3 után Sidious velük is jól kibabrált és nem fizetett már semmit. Új klónokat így nem gyártottak, Kamino-t leigázták és felszórták sóval, jöhettek a toborzott rohamosztagosok.

A "főgonoszság" lehet csak egy ideiglenes állapot, egyfajta kísértés, ami miatt elhajlik, de aztán észbe kap. Ahogy az is elképzelhető, hogy csak a végletekben gondolkodó "jók" szerint lesz ő gonosz. Ha hihetünk pl. a politikai vonalat feszegető pletykáknak, akkor elképzelhető, hogy ellentét lesz a rendszer alapvető irányát tekintve. Ez hajaz kicsit a CIS-Köztársaság ellentétre, ahol a két oldal közt ideológiailag alapvetően (tehát elszakadva a sithek ármánykodásától és gaztetteitől) nem volt klasszikus jó-rossz határvonal, csak másképp látták a világot. Vagy pl. örök vitatéma, hogy a jediknek fel kellett volna-e számolni a független rendszerekben előforduló rabszolgaságot. Ugyanis mondhatjuk, hogy majd mi definiáljuk az erkölcsi jó fogalmát, ebbe ez nem fér bele, tehát igenis a jediknek ez lett volna a dolguk. Viszont az nem túl felvilágosult és jóságos hozzáállás, hogy a saját erkölcsi nézőpontunkat akarjuk mindenáron ráerőltetni olyanokra, akik erről másképp gondolkodnak. Egyszerűbben mondva: pl. nem demokratikus hozzáállás a demokráciát ráerőltetni egy népre. Simán lehet, hogy Luke másképp értelmezi a "jó" vagy a "helyes" fogalmát, mint azok, akik épp vezetik azt a rendszert vagy akikkel korábban egy oldalon állt. Legyen szó akár Han-ról, Leia-ról, Yoda-ról vagy Anakin-ról. Ha ő ragaszkodik ezekhez, akkor simán kikiálthatják főgonosznak. Ezek persze csak lehetőségek és felvetések, a lényeg az, hogy nem minden fekete és fehér. Ez a PT filozófiája, a ST elvileg az OT vonalat fogja követni, ezért is kétségesek ezek a pletykák. Ez szerintem nem túl jó megközelítés. Most erről szól a Saga Luke tekintetében, de ezt fogják továbbgondolni. Mi értelme van Anakin jediségének az Ep.1-2-ben, ha aztán elárulja őket és sith lesz? Minek áll átt a sötét oldalra a 3-ban, ha aztán a 6-ban visszaáll? Minek hagyja ott Yoda Sidious-t a 3-ban? Miért áldozza fel magát Obi a 4-ben? Sok olyan dolog van, ami hülyeségnek tűnne, ha ott elvágnánk a sztorit, de nem tesszük, mert egészében értékeljük a Saga-t. Most értelmetlennek tűnne Luke 6-os döntése, ha aztán mégis belekóstol a sötétségbe, de majd a ST végén, az akkor már kibővült Saga tükrében térjünk erre vissza és értékeljük. Nem is az a lényeg, hogy valami se nem rossz, se nem jó. Az már eleve egy érdekesség, hogy ezen fogalmakat valakinek definiálni kell, ahogyan a KRESZ-ben a szabályokat is. Utána egyértelműen el lehet dönteni mi hova tartozik, csak kinek a tisztje ilyen kaliberű erkölcsi fogalmakat meghatározni? Nyilván az emberiség valamilyen szinten globális vagy átlagos értékrendje szerint a sithek cselekedetei döntő többsége a rossz, míg a jediké a jó kategóriába esik, ez eddig oké. Viszont nem minden ilyen egyértelmű és végletes. Ott van például, amikor a jedi szembekerül a sithtel és érzékelhetően háttérbe szorulnak a nemes elvek. Amikor egy Dooku-t, Vader-t vagy Sidious-t meg kell ölni akkor is, ha amúgy elfoghatnák és megpróbálhatnák másképp büntetni őket. Egy piti bűnözőt (még ha gyilkos is) nem nyírhatnak csak úgy ki, de egy sithet kötelességük. Obi, a mintajedi nem egyszer merített erőt a szenvedélyéből, érzelmeiből, vett erőt rajra a bosszú. Ezek érthető helyzetek voltak, logikusan magyarázhatóak, de most akkor mégis csinálnak rossz dolgokat a jedik? Vagy az EU egyik sarkalatos kérdése: szórhat-e villámokat a jedi? Általánosabban: létezik-e olyan, hogy sötét Erő, amit csak a gonoszoknak szabad használni, vagy az Erő csak egy eszköz, amit lehet jóra és rosszra is használni? Erkölcstelenség lenne, ha egy jedi Erővillámokkal ölne meg egy tucat bűnözőt, ezzel megmentve ártatlanok életét? Jobb, ha inkább a fénykardjával kaszabolja le őket? Vagy próbálja meg csak harcképtelenné közben? Netán hagyjon meghalni pár ártatlant, hogy elkerüljön valami nagyobb vérontást? Vannak itt azért olyan dilemmák, amikre ki lehetne hegyezni egy igencsak jó sztorit. Igenis felül lehet emelkedni a saját magunk által definiált jó és rossz fogalmakon és komplexebben tekinteni a világra. Hogy ettől jobb lesz-e a világ? Nem biztos, sőt, de ettől még meg lehet próbálni, és miért ne pont Luke lehetne az, aki ezt megteszi a Saga-ban?

Érdekes és gondolatébresztő SimonZ írása. Én korábban is írtam, hogy egyáltalán nem tartanám elvetendőnek, ha Luke-ot masszívabban megkísértené a sötétség szele. Ez egy igencsak eredeti és jól működő szál lehet, jó megvalósítással. Az OT nagy próba volt neki, de ott a saját hite és elvei iránti elkötelezettsége volt a kulcs, nem pedig ezeknek a helyessége. Persze végül jól sült el a dolog, de ez nem csak rajta múlott. Könnyen jelenthette volna a vesztét a kicsit naiv és érzelemközpontú megközelítése, és nemcsak úgy, hogy átáll. Az Ep.5-6-ban a sithek "rárúgták az ajtót", hogy áruljon el mindent és mindenkit, ami/aki neki fontos. Teljesen más a helyzet, ha a saját gondolatai vezetik tévútra (amennyiben egyértelműen annak tekinthető a dolog) és a sötét oldal finoman, fokozatosan kap egyre nagyobb szerepet nála. Nem egy jól megragadható diszkrét pillanatban kell eldönteni hova álljon. Nem valami külső kényszer hatására, hanem belső késztetésből. Itt jöhet be egy SimonZ által felvetetthez hasonló motiváció. Azért az Erő használata aligha olyan szélsőségesen szeparálható jó és rossz oldalra, mint azt a jedik vagy sithek vallják. Mivel a 6 végén már nincs se Sith, se Jedi Rend, így ez az éles határvonal megszűnik. Luke-nak leginkább magától kell mérlegelnie merre haladjon az Erő útján, nem kap dogmatikus elveket. Egyrészt van, amit Bomarr is írt. Az Erőszellemek aligha fognak mindig előkerülni és nyesztetni Luke-ot mit hogyan csináljon. Másrészt pedig, tegyük fel, hogy indokolt esetekben felbukkannak és vezetnék Luke-ot. Na most mindhárman (4-en) egy régi és feltehetően teljesen más rendszer szolgálói voltak, amely rendszer megbukott. Legyen szó akár a Rendről, akár a Köztársaságról, de ezen két elem kapcsolata is fontos. Ha Luke nem szeretne hasonló hibákba beleesni, akkor eleve nem biztos, hogy szó nélkül megfogadja a szellemi ősök tanácsait. Azt se felejtsük el, hogy Obi és Yoda többször akarták visszafogni, korlátozni a terve végrehajtásában, egyáltalán nem bíztak az elveiben, sőt inkább megölették volna vele az apját. Vader megpróbálta többször is átcsábítani maga mellé a sötét oldalra, meg eleve nem egy simán pozitív szereplő úgy összességében. Emellett párszor még megvezették és átverték Luke-ot, és noha alapvetően mondhatjuk, hogy jó szándékból tették, azért nem biztos, hogy ezek nem hagytak nyomot benne. Emiatt is akarhat direkt más úton haladni. Az is szép és megható, ahogyan a 6 végén a 3 szellem Luke-ra vigyorognak, ugyanakkor nem tudjuk Anakin hogyan dolgozta fel a történteket. Korábban (legyen szó a sithről vagy a jediről) Anakin merőben más filozófiát és értékrendet vallott, mint Obi vagy Yoda. Utóbbi kettő nagyjából egy húron pendültek, de azért ők se egyformák. Ezt egészítsük ki Luke-kal, aki megint csak más karakter. Elég nehéz elképzelni azt, hogy ez a 4 ember egy konkrét ösvényt akartak volna taposni. Sokkal valószínűbb, hogy 3-an legalább 2-féleképp instruálták a fiút, aki meg nem feltétlen akarta megfogadni egyiket se teljese. ----------------------------- Jó, ez a kiborg-vonal már tényleg túlzónak tűnik, de ki tudja mit hoznak ki belőle. Engem inkább az "zavar", hogy egy ilyen sztori erősen Luke-ra fókuszál és az igényes megvalósítása sok időt és filmes eszközt igényel. Visszautalások is kellenének mi is történt vele és hogyan, miért lett belőle az (külsőre, belsőre), aki. Ez nehezen engedne teret az új szereplőknek, nehezen engedné őket a középpontba, akár az egész trilógia tükrében nézve is.

Ezek már gondolom későbbről valóak, amik nem 100%-osan készek. Csak mert volt pár ilyen trailer, ahol a grafikai vagy animációs minőség mintha gyengébb lenne a már fix anyagokénál.

Egy dolog a klónhadsereg megrendelése és egy másik a mintaalany megbízása. Amúgy Dzséjt leírta a lényeget. Egy darabig élt az a (amúgy logikus) teória, hogy minden klónsereggel kapcsolatos dolog mögött Dooku (és Sidious) állt, ő adta ki magát Dyas-nak stb.. A TCW viszont hivatalosan más magyarázatot adott erre és aszerint Dyas volt a megrendelő. Az mondjuk szerintem nem egyértelmű, hogy egyedül fizette volna ki az egész projektet, méghozzá a Rend kasszájából, de ez részletkérdés. Anakin nem Jedi Mester a TCW-ben, ahogyan soha nem is volt az. Ez egy nagyon gyakori tévhit. Van a mesteri cím, ami egy hivatalos rangféleség. Emellett van egy megszólítás is, amit a jedik használnak. Sokszor hívnak mesternek olyat is, akik mondjuk még csak lovag ez a tisztelet megnyilvánulása. Leggyakrabban az első padawan-nál fordul elő, aki a tanítóját logikusan szinte mindig mesternek szólítja, noha az még (más aspektusból) nem az. Szóval sokszor elhangzik Anakin-ra, hogy mester, de a hivatalos címet nem birtokolja. A 3-ban pedig beültetik a Tanácsba, ahol elvileg csak Mesterek kaphatnak helyet, de mivel ez csak a Palpatine-mizéria miatt történik, így a mesteri tisztséggel itt se ruházzák fel. (OFF: Amúgy ha nem is szereti valaki a TCW-t, nem is akarja (vagy tudja) végignézni, annak is érdemes lehet utánaolvasni a fontosabb történéseknek. Legalább azoknak, amik szorosan a Saga-hoz fűződnek, mert jelenleg ez kánon. Nem tudom van-e valami jóféle (rövid) szöveges összefoglaló ezekről, de hasznos lehet. )

Annyiból mindenképp kezdetlegesebb Anakin műkeze, hogy esztétikailag teljesen más kategória. Ott még nem az volt a szempont, hogy mennyire élethű vagy kirívó, hanem csak és csupán a funkcionalitás. Valószínűleg akkor az volt a technológiai csúcs és örültek annak, hogy egyáltalán működik és jól pótolja a hiányzó végtagot. Később, amikor már fejlettebbé, kifinomultabbá vált a dolog, akkor jöhetett a külcsín. Luke már olyan kezet kapott, aminél szinte nem is lehetett különbséget tenni pl. ránézésre. Emellett pedig más szempontból is kezdetlegesebb lehetett Anakin-é. Az egy dolog, hogy jól tudott kardozni vele, de ettől még korántsem biztos, hogy minden tekintetben olyan élethű volt. Luke-nál konkrétan láttuk, hogy egy apró szúrásra reagált, feltételezhetjük, hogy ugyanúgy érzett vele, mint mi. Ezzel szemben Anakin-nál ez szinte kizárt. Márpedig a tapintás, mint érzékelési forma, mesterséges pótlása már jóval komolyabb szint, mint csupán a mechanikai mozgások lehetővé tétele. A Rendnek nem kellett "hipergazdagnak" lennie. Bármennyi forrásuk is volt, az bizonyos, hogy azt a közösségük és annak tagjainak boldogulására fókuszálták. Ha valamely jedi-nél ilyesmi beavatkozásra volt szükség, akkor bármennyibe is került, megfizették. Tehát nem halmozták a vagyont vagy tőzsdéztek (), de ha épp kellett bármilyen high-tech cucc, akkor azt megengedhették maguknak. Jó példák erre a Jedi Templom védelmi rendszerei vagy mondjuk Obi átalakítása a TCW-ben. Amúgy meg a Köztársasággal összefonódva, onnan is kaphattak kivételes esetekben anyagi támogatást.

Szép javulás, főképp a hölgytől. Nagyon remélem, hogy a forgatás végeztével (ha ki is írják őket vagy valamelyikőjüket) nem esnek újra vissza a posványba, hanem tartják magukat, ha már most így kikupálódtak.

Az biztos. Mondjuk nekem eddig kicsit túlzásnak tűnik a karakter, de hátha a sorozatban majd beillesztik a képbe. Ez a sárga szem is furcsa... Aztán az új trilógiára ki is lehetne olvasztani mindet. Amúgy csak szerintem elég fosatós az az arc a háttérben? Az a szem-orr-száj kombó mintha valami horrorfilmből lenne előkapva.

Ebben a témában Ody-val értek egyet. A Mortis-on "történtek" igencsak furcsa dolgok, köztük alakváltások vagy ezek a "szellemjárások" is. A válasz mindig a Fiú (ritkább esetben a Lány) volt. Ahogy Qui-Gon, ugyanúgy jelent meg Shmi vagy az idősebb Ahsoka is. Utóbbi kettő (jelen tudásunk alapján) bizonyosan nem lehettek azok, akik. Logikusnak tűnik, hogy Qui-Gon is ide sorolható. Ráadásul mindenkinek eléggé testreszabott élmény mutatkozott, Obi-nak a volt mestere képe, mint zavarótényező, tökéletesen illik a képbe. Ezek alapján semmiképp nem zárható ki ez az elmélet.

Nem is mondta senki, hogy lenne ilyen törvényszerűség. Nem az emberközpontú elméletekre gondoltam, nem is a Drake-formulára. Egész egyszerűen az univerzum mérete és a benne található bolygók száma (még a megannyi variációs lehetőség ellenére is) nagyon kicsiny valószínűséget indukál a magasabb rendű élet "földi egyediségére". Pláne, ha figyelembe vesszük az időbeli eltolódásokat is. Persze nem arra az igencsak fantáziátlan megközelítésű életre kell gondolni, ami csak vízen és/vagy szénen alapulhat.

Legalábbis úgy gondoljuk, hogy tudjuk. Nagy valószínűséggel jól gondoljuk, bár akadnak még homályos foltok és alternatív elméletek. Ahogyan egyébként annak az esélye is elhanyagolhatóan kicsi, hogy a Föld legyen az egyetlen olyan bolygó, amelyen van élet. Szóval ezen kérdés is szinte bizonyosan megválaszoltnak tekinthető. Ez még akkor is igaz, ha kifejezetten magasabb rendű létformákra (tehát nemcsak mikroszkopikus kis egysejtű jellegűekre) gondolunk ezalatt.

Nyilván semmi se biztos, de ez inkább a biztosabbak közül való információ. Az összeesküvés-elméletek mindig nagyon népszerűek, de szinte mindig jóval kisebb az esélyük, mint annak, ami ellen szólnak. Miért járnánk vissza rendszeresen? Valószínűleg nincs ott semmi olyan, amiért megérné. Irdatlan mennyiségű erőforrás kell ahhoz, hogy kiruccanjon oda pár ember, nem is beszélve az emberélet kockáztatásáról. Utána lehet nézni, mit láthattak ott, nem annyira izgalmas, mint amennyire annak hangzik. Egyelőre nincs értelme embereket küldeni oda, mert a felderítési műveleteket robotok is el tudják végezni, többet meg egy ember se tehetne. A Holdra való eljutás inkább egyfajta presztízskérdés. Akkoriban pláne ki volt élezve a tudományos verseny is és ez egy nagy dobás. Felkerült az emberiség bakancslistájára, hogy jártunk a Holdon, de most még ennek nagyobb a szimbolikus jelentősége, mint az érdemi haszna. Később persze ez változhat, de még nem tartunk ott. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Amúgy az űrkutatásnak jelenleg a legtöbb haszna a filozófiai tartalomban rejlik. Fel akarjuk mérni a helyünket a világegyetemben, választ akarunk kapni olyan kérdésekre, hogy honnan származik a Föld, a Nap vagy a galaxisunk, hogyan alakultak ki, mi lesz a sorsuk, hány ezekhez hasonló hely létezhet, van-e máshol (általunk értelmesnek vélt) élet, új anyagok, fejlettebb vagy fejletlenebb civilizációk, mindenféle időbeli viszonyok érdekelnek minket stb.. Ezeknek megvan a tudományos (természettudományos törvények felismerése, elméletek tesztelése stb.), sőt még a technológiai (műholdas rendszerek, napelemek stb.) vonatkozásuk is, de tipikusan nem ezért tartjuk ennyire izgalmasnak a témát. Ezeknél nagyobb léptékű és forradalmibb gyakorlati hasznot (utazgatás más rendszerekbe, idegen fajokkal való kapcsolatfelvétel, más bolygók kolonizálása stb.) mindaddig nem érdemes elvárni, amíg a fénysebesség, mint elvi korlát létezik. Amíg ezt nem tudjuk kiküszöbölni, addig nemhogy eljutni nem tudunk amúgy csillagászatilag mérve röhejesen közeli helyekre, de még naprakész információkhoz se jutunk ilyen távolságokról. Felnézünk az égre és a régmúltat látjuk. Márpedig az emberiség története egy kiváló példa arra, hogy sok ezer évvel ezelőtti állapotokat vizsgálni sok szempontból érdekes és tanulságos, de a hétköznapi haszna korlátos.

Lehet, hogy szimplán csak a vérében van. Amúgy tetszenek ezek a Dzséjt-féle szövegkönyves elemzések. Érdekes és egyben tanulságos ilyen klasszikus írott (könyves) formában olvasni olyan jeleneteket, amiket már ezerszer láttam a filmvásznon. Hogyan képzelnénk el csak ez alapján és hogyan valósították meg a filmesek? Mi az, ami jobban működik papíron, mint a képernyőn? Ront-e vagy emel-e az élményen, vagy inkább teljesen más jellegű a két formátum? Jó kérdések. El tudnám képzelni, hogy pl. a sulikban is hasonlóképp elemezgessenek filmeket is, nemcsak szépirodalmi alkotásokat. Színesítené az amúgy elég egysíkú tanórákat.