pb69

Nekem nagyon nem úgy jött le, hogy csak arról beszélnél. Először általánosan leírtad, hogy csak úgy lehet univerzumot építeni, ahogyan a Marvel tette. Utána meg azt, hogy a szuperhősös zsánerre gondoltál. Most már ott tartunk, hogy kifejezetten a DC-ről és Marvelről beszélsz. Ha a következő körre a DC-t is kivesszük belőle, akkor eljutunk oda, hogy ha egy marveles univerzumot úgy akarunk felépíteni, ahogyan a Marvel tette, akkor csak úgy lehet, ahogyan a Marvel csinálta. Ennek így tényleg nem látom értelmét. Amúgy a DC is egy szuperhősös világ, értelmezzék szabadabban a témáikat és akkor már nem lesznek olyan problémásak azok az alapok és szabályok. Többek közt ez is egy olyan dolog, amit lehet másképp csinálni, ők döntik el mennyire ragaszkodnak a képregényes sztorikhoz, illetve az alapokhoz hű karakterábrázoláshoz. Követhetik szorosabban a képregényeket, mint a MCU, vagy épp még annál is jobban eltérhetnek ezektől. Egyébként is ők választják ki kikből építkeznek és melyik műveket veszik alapul. Kismillió karakterük van, de egy-egy szereplőnek is van 80-féle változata, mindegyiknek egy rakat története. Nem érzem, hogy annyira meg lenne kötve a kezük. Miért ne tehetnék meg azt, hogy egy hősből indulnak ki, egy összefüggő sztorival csinálnak több filmet, közben egyre több más hőst és helyszínt behozva? Aztán mondjuk 4 ilyen film után készítenek pár spin-offot 1-1 előzőekben feltűnt karakternek, eseménynek, helyszínnek. Meg jön pár film, aminek látszólag semmi köze ezekhez, ezek közül lehetnek többrészesek is. Aztán majd később összekapcsolják a korábbiakkal. Ez is tök más recept lenne, mint a MCU esetében, de remekül fel lehetne építeni belőle egy nagy univerzumot.

Nem tudom mire vagy kíváncsi. Ennél már nemigen tudom konkrétabban leírni, hogyan lehet a MCU-tól eltérő módokon felépíteni egy hatalmas, szerteágazó szuperhősuniverzumot, amivel hosszabb távon lehet tervezni, sok-sok filmmel, amik nem feltétlenül kell szorosan kapcsolódjanak egymáshoz, illetve sok-sok külön sztorivonaluk is lehet. Lehet úgy, ahogyan a Marvel, hogy szinte teljesen önálló, 1-1 hőst bemutató filmekkel nyit, random figurák, random helyszínek, aztán jön velük egy csapategyesítő film, utána megint önálló karakterfilmek, de bevonva újakat, valamint egyre gyakrabban elejtve bennük utalásokat, közös elemeket. Majd újabb csapategyesítő film, és lényegében így tovább. De végig karakterközpontú megközelítéssel, 1-1 hős külön 1-1 történetszálát mindig filmen belül lezárva, de hősszinten folytatásokkal. Meg lehet másképp is csinálni, pl. sztoriközpontúan. Vagy a helyszínekkel játszva, azokat folyamatosan bővítve, egyre nagyobb területet megismertetve a nézőkkel. Lehet egy központi sztoriszál akár végig, sok-sok spin-offal, akár néha kiemelve 1-1 karaktert és nekik külön filmet szánni. Vagy egyáltalán nem muszáj ennyire explicit csapategyesítő részekkel operálni, azért a Bosszúállókban elég erőltetetten lett összeterelve mindenki. Simán lehetne, hogy főszálak futnának úgy egymás mellett filmeken át, hogy a hőseik nem is találkoznak, majd csak a végén. Erre jó példa lehet a GoT.

Oké. Improvizálok akkor egy konkrét történetvázlatot, spoiler mögé teszem, mert hosszú lesz. Nem folytatom tovább, szerintem ebből egyértelműen kiderül hogyan is épülne fel ez az univerzum. Hogy bővülne egyre jobban, hol vannak olyan pontok, ahol le lehet választani akár szereplőket, akár eseményeket, akár helyszíneket, akár történetszálakat, valamint hol vannak olyan pontok, ahol ezeket össze lehet fogni. Ezek mentén, meg ettől függetlenül is ezeket már úgy lehet külön filmekre, könyvekre, sorozatévadokra stb. bontani, ahogy tetszik. Ez csak egy példa volt, más opciókat nem fogok így kifejteni. De olyan is lehet, hogy a kiindulási alapban rögtön bedobnak minket egy idegen fajhoz, már van valamiféle galaktikus rendszer, aztán a Földről szó sem esik, csak építgetik a szereplőket, meg a sztorit, egyre több világot megismerve. De nem feltétlenül karakterközpontúan, lehet más megközelítés is. Aztán egyszer csak felfedezik vhogy a Földet is, amely számukra egy teljesen új rendszer és civilizációként jelenne meg. Újabb opció, hogy vmilyen gigantikus galaktikus háborúban elpusztul a világ egy jelentős része. Mármint nemcsak a Földre vagy a Naprendszerre értem, hanem intergalaktikus kaliberben. Most, hogy ez a pusztulás milyen mértékű, a bolygók és napok is ronccsá mennek itt-ott, vagy "csak" a civilizációk halnak ki, kerülnek posztapokaliptikus szituba, az tetszőleges. Így jár a Föld is, passzív elszenvedőjeként a csetepaténak, valami (faji értelemben) vegyes társaságból álló (most hagyjuk hogyan keverednek össze, vhogy megtörténik) csapat egy korábbi zuhanást követően magához tér vhol. Nem tudják hol vannak, sokan azt se mi történt, vannak akiknek amnéziájuk is van stb.. Lényeg, hogy próbálják felfedezni magukat, a környezetüket, hogy mi történt és mi lehet most a helyzet a nagyvilágban. Mindezt persze úgy, hogy közben napi szinten harcolnak a túlélésért. Vannak, akik igyekeznek visszaállítani régi technológiákat, végül részben sikerül, fel tudják venni a kontaktot más túlélőkkel, aztán ebből eszkalálódik a téma. És ezek csak olyan opciók voltak, ahol leragadtam annál, hogy menjünk az űrbe és vmilyen intergalaktikus univerzumot építsünk fel. Nyilván nem feltétlenül van erre szükség, a szuperhőszsáneren belül sem. Ha a Földre korlátozzuk a sztorit, akkor abból is jól lehet építkezni. Még durvább alapötlet lehet, ha nem kifelé haladva építünk egyre nagyobb világot, hanem az ellenkező irányba, befelé megyünk. Mondjuk vmi olyasmi kütyüvel, szerrel, mint amiben a MCU-ban a kvantumvilágba lépnek. De nem feltétlenül kell rögtön olyan miniatűrre menni, csak végül is a világ jó eséllyel a másik irányba is végtelen, ott is lehetnek lehetőségek. Vagy vmilyen módon a Földnek nemcsak a felszíne lenne, hanem egyre jobban haladva a belseje felé, azt is élhetővé lehetne tenni. Aztán abból nyernénk rengeteg helyet, aztán egyszer teljesen váratlanul belefutnánk abba, hogy mélyen belül már eleve van itt egy másik faj és civilizáció. Jó, ez már nagyon vad ötlet, de egy jó író lehet ki tudna hozni belőle valamit. Vagy vegyük az időmanipulációt. Ha valaki tudna ugrálni az időben, sőt akár párhuzamos univerzumokat létrehozni, azokat aztán vhogy összeolvasztani, az kemény dolog lenne. Egy egész univerzumot (igazából multiverzumot) lehetne felépíteni csak a saját kis földi életünkből és történelmünkből ezzel a módszerrel. A kiindulási alap meg lehetne vmi tök pici emberke rejtélyes csodás képessége. Lásd pl. Life is Strange játékot. Lehetne nagyon hasonló az alap, az is felépít egy kisebb világot, csak aztán másfelé megy a fókusz, de ahelyett rá lehetne menni ezekre a párhuzamos világokra, a misztikumra stb., abból már lehetne komolyabb ~verzumot építeni. Talán látható, hogy egyáltalán nemcsak a MCU mintájára lehetne szuperhősökkel tarkított univerzumokat építeni. Ezekbe nyilván képregényből is lehet karaktereket meg sztorielemeket, bmilyen motívumokat vagy inspirációt nyerni, ha ezt is szempontnak tartjuk.

@Darth Revan9, tudom, hogy nem nekem szóltak a kérdések, de tök érdekes felvetések, így én is reagálnék rá, ha nem baj, Attól, hogy egy szakmai kritikus fogalmaz meg egy kritikát, attól az még nem lesz feltétlenül objektív, sem helyes. Utóbbi az egyszerűbb helyzet, egyszerűen fenntarthatjuk annak a lehetőségét, hogy valaki tévedhet a saját szakmájában is, nem mindig oldja meg jól azt a bizonyos "egyenletet". Az objektivitás pedig olyan dolog, hogy nagyon nehéz elvonatkoztatni a saját ízlésedtől, véleményedtől. Hiába törekedsz rá, nem mindig sikerül. Ráadásul sokszor sajnos nem is törekednek rá. Többször futottam bele olyanba, hogy egy kritikus a szakmai kompetenciájával próbálta lenyomni mások torkán a szubjektív gondolatait, leplezni azt, hogy nem objektív. "Én értek hozzá, te meg nem, szóval nekem van igazam". Markánsan szét kell választani a szubjektív és objektív dolgokat, mert csak utóbbiban relevánsabb egy szakember véleménye. Azt szoktam erre mondani, hogy hiába zseni biológus vagy orvos valaki, attól még nem fog tudni meggyőzni arról, hogy egy adott lány milyen gyönyörű, ha nekem nem tetszik, vagy fordítva. Objektíven megállapíthatja, hogy görbe a lába, fogszabályzásra lenne szüksége, töredezett a haja, gerincferdülése van, mentálisan is instabil stb., de azt nem mondhatja, hogy rossz vagy csúnya nő. Úgy fogalmaznék, hogy attól, hogy valaki szakmailag kompetens, képessé válik arra, hogy objektív szempontok alapján objektív kritikát fogalmazzon meg. Ettől még lehet, hogy nem fog neki sikerülni vagy nem akar. Attól, hogy esküdözik mennyire tárgyilagosan és objektíven elemez, ez még nem lesz igaz. Sőt, gyanús, ha már ezt kiemelten bizonygatja. Mit lehet ilyenkor tenni? Elemezni kell a részletes okfejtését, a mélyére nézni annak mennyire elemez valóban alaposan, szakmaian, elfogulatlanul. Ha nem is megy bele a szakmai részletekbe, nem támasztja alá a véleményét, csak kijelenti, hogy ez vagy az rossz, mert ő ért hozzá és tudja, akkor az már szabadon el is vethető. Ha belemegy a részletekbe, de szubjektív szempontokat fejteget, akkor szintén. Minden azon múlik mennyire indokolja az álláspontját. Jó esetben egy matematikusnak sem hiszed el, hogy 4+5=9. Akkor hiszed el, ha bizonyítja. Ha azt mondaná 4+5 az 11, akkor azt is elhinnéd? Nem, mert könnyen ellenőrizheted, hogy nem annyi. Hazudott vagy tévedett. Persze sokkal bonyolultabb dolgokat már nem tudsz magadtól validálni, de érdemes végigkövetni a gondolatait, szkeptikusan hozzáállni és csak akkor elfogadni az érvelését, ha úgy tűnik minden klappol. Akkor kell hitelt adni a véleményének, ha az kellően alátámasztottnak tűnik szakmailag. És csak azon véleményének kell hitelt adni, ami ilyen, de ez is csak objektíve lesz igaz. Ha hitelesen megmutatja, hogy rossz a vágás vagy XY színészi játéka, akkor ez azt jelenti, hogy szakmailag rossz a vágás és XY színészi munkája. Ettől az egész film nem lesz feltétlenül rossz. Meg aztán az is kérdés, hogy kinek melyik szempont mennyire fontos. Mindezekből következik az is, hogy miért nem jut minden kritikus ugyanarra a következtetésre. Egyrészt nem biztos, hogy mindegyikűjük ugyanannyira jól ítéli meg az adott alkotást, mert lehet kevésbé ért hozzá, rosszabb napja van és többet tévedett stb.. Másrészt nem mindenki tudja és akarja jól szétválasztani az objektív és szubjektív dolgokat, valamint függetleníteni ezeket egymástól, nem hagyni magát befolyásolni. Az se biztos, hogy ugyanazon szempontokat veszik figyelembe egy értékelésnél. De ha 2 kritikus megegyező szempontokat is néz, sőt mindegyikben ugyanarra a megállapításra is jut, a végkövetkeztetés még mindig lehet nagyon más, ha nem úgy súlyozza ezeket. 10, 8, 6, 8, 9, 7, 7, 3, 9. Ez egy számsor, számolhatsz belőle súlyozott átlagot és kb. bármilyen eredményt ki tudsz hozni belőle, attól függően, melyiknek milyen súlyt adsz.

Szerintem azért nem jó a megközelítésed, mert itt már konkrétan az univerzumépítés mikéntjét taglalod. Ez már eleve részben válasz arra a hogyanra, amire keresed a másik megoldást. Univerzumot sokféleképp lehet építeni, szuperhősöset már kicsit kevésbé, ráadásul itt szerintem nem is akármilyen szuperhősökre gondolsz, hanem konkrétan képregényhősök adaptálását, ami megint szűkíti a lehetőségeket. Ehhez hozzáveszed azt is, hogy eredetileg önálló karakterközpontú filmekből kovácsoljon egy olyan egységes egészet, amit rajtuk kívül a sztori is összefog. Pedig nemcsak így lehetne csinálni, ezekkel már nagyon beszűkíted a határokat. Az előző példámra visszatérve ez olyan, hogy ha lisztből, tojásból és tejből akarsz egy kerek lapos édességet csinálni, akkor nemigen van más választásod, mint ezeket összekeverni és kisütni palacsintának. Rengetegféle módon lehet fasza desszertet csinálni, de ha túl sok tényezőt kötsz meg, akkor abból csak palacsinta lehet, ott meg már nem sok mozgástered van hogyan akarod csinálni, a recept adott. Egyébként a DCEU építkezése is olyan, hogy járhatta volna a saját útját úgy, hogy az működőképes legyen. Vagy ha már bele is estek alapvető koncepcionális hibákba az univerzumépítés terén, ezekkel együtt is lehetnének sokkal jobb helyzetben. Elég abba belegondolni, hogy ezek a filmek nemcsak egy közös univerzumban értelmezve rosszak, hanem önmagukban is. Messze nemcsak az a gond, hogy a filmeket átívelően ellentmondások vannak, elcsúsznak az arányok, nincsenek megalapozva a karakterek, de teljesen külön alkotásként sem működik jól egyik sem. Vagy ott van pl. a hangulat. A sötét tónus egy remekül működő elem volt ebben a világban, ezzel kellett volna operálni tovább. Még ha mindent ugyanúgy is csináltak volna, mint a MCU, ha az alaphangulat ennyire komor és sokszor nyomasztó lett volna, akkor sokkal kevésbé érné őket kritika a koppintás miatt. Pl. az Acélemberben kaphattunk volna egy érdekesebb és árnyaltabb főhőst, az egész film lehetett volna izgalmasabb. Nem biztos, hogy Supermannel kellett volna kezdeni, fókuszban a Földdel. Egyrészt a karaktert a döntő többség már ismeri, a popkultúra része, ráadásul film is több volt már vele korábban. Másrészt túl sallangmentes, tiszta a jelleme, az ereje meg messze kimagaslik, még az egész univerzumot tekintve is, a Földön meg pláne. Egyszerűen kevés izgalomfaktort tartalmaz egy jó nyitányhoz. A Batman v Superman egy totál elbaltázott cím. Tekintsünk el attól, hogy eleve gagyinak hat. De egy új karaktert nem emelek be a címbe az egyetlen már ismert főhős mellé. Ráadásul utóbbira nem is úgy hivatkozva, ahogyan a saját filmjében szerepelt. Ettől függetlenül a film kiindulási alapja remek, jó a látványvilág, egyedi az egész, tűrhetően építkezik. Nem kellett volna olyan ocsmány módon szétbarmolni mindent az utolsó harmadra. Az sem ártott volna, ha a film végül arról szól, ami a címe, illetve az lett volna a csúcspont, amit az sugall. Ezt követően nem egy nagy ötlet egy olyan filmmel folytatni, ami ugyanott játszódik, de totál más szereplőkkel, és a sztoriban sincs érdemi átfedés. De ha már ezt is választották, az alapötletnek nem kellett volna ilyen égbekiáltóan bugyutának és röhejesnek lennie. Meg egy csapatfilmben nem ártana jó dinamikát és kémiát rittyenteni a csapattagok köré. Illetve figyelni az arányokra, mert az nem túl jó, ha később kettőt leszámítva a többieknek még a nevére sem emlékszem, de a képességeikből se sok maradt meg. Az univerzum egyik legnépszerűbb és legkultikusabb gonoszát se kellett volna egy sokadrangú ripacsként ábrázolva beemelni. Pláne nem annak figyelembevétele nélkül, hogy korábban kik által és hogyan jelent meg ez a karakter. A WW esetében egy sokkal eredetibb és érdekesebb történetet kellett volna elmesélni. Semmi nem indokolta, hogy egy ekkora kliséhalmazt kapjunk, továbbá még mindig csak a Földön járunk, miközben már a széria elején láttuk, hogy van élet a világban máshol is, mégis azóta minden itt zajlik. A JL főgonosza alulírt és klisés, Superman harcba küldésével pedig saját magából csinál hülyét a film. Az Aquaman egy vásári gagyi, mintha paródia lenne. Ráadásul ezeknek a filmeknek nem lenne muszáj inkonzisztensnek lenniük, összehangolhatták volna a dolgokat. Ha már így építik az univerzumot, akkor figyeljenek ezekre a dolgokra.

Hát ugye első körben nem a szuperhősös univerzumépítésre gondoltam, hanem általánosságban. Nem tudom pontosan melyik zsánerre gondolsz, ha a szuperhősfilmekre, akkor azért nem annyira jó a kérdés, mert itt jóval kevesebb olyan eset van, ahol egyáltalán megpróbálkoztak ilyen szintű univerzumépítéssel. De pl. az X-Men vagy a Nolan-féle Batman-trilógia mindenképp kiemelendő. Ha bővítjük a kört és elrugaszkodunk a képregényadaptációktól, sőt akár a filmes világtól is, említhetek egy Gyűrűk Urát, Harry Pottert, Mass Effectet, Trónok Harcát például. Ez sajnos nem feltétlenül igaz. Nyilván nagy általánosságban elmondható, hogy van összefüggés a kettő között, de vannak markáns kivételek. És pont a franchise-ok és/vagy adaptációk olyanok, ahol ez hatványozottan igaz lehet. Ha egy baromi sikeres brand alapján csinálsz filmet, akkor a kasszasiker szinte garantált (persze ha jól marketingeled, időzíted stb.). Rengetegen kíváncsiak lesznek, megnézik, megmozgatja az embereket, akkor is, ha fos. Az, hogy mit tekintünk sikeresnek, az attól függ, milyen aspektusból nézve értékeljük. Mindenesetre amit írtál, az lényegében azt jelenti, hogy ami fos, azért nem rajonghatnak sokan, nem lehet népszerű. Erre kismillió példát lehetne felhozni, hogy nem igaz. Vegyük csak a különböző szappanoperákat, valóságshowkat vagy bugyuta látványfilmeket. A jó film pedig, szintén sajnos, de sokszor nem hoz sikert és adott esetben anyagi hasznot sem. Több olyan ma már klasszikus is van, ami annak idején gyakorlatilag megbukott ilyen vagy olyan szempontból. Igen, ez részben igaz. Én továbbra is abban látom a legfőbb problémát a DCEU esetében, hogy igenis a MCU útján indultak el, az ő receptjüket követnék, aztán meg mégse akarják azt követni, ne legyen koppintás. Ez ilyen "dugjunk is, de maradjunk szüzek effektus". Képzeld el, hogy eszel egy nagyon finom lángost valahol, látod is, hogy mennyire népszerű a kaja, te is akarsz egy jó lángost enni, sőt kínálni vele a nagyérdeműt. Keresel egy lángosreceptet, elkezded csinálni, már beledobtál minden összetevőt a tésztába, aztán hirtelen inkább meggondolod magad, nehogy majmolással vádoljanak. Gyorsan kikaparod belőle az élesztőt, beledobálsz még pár egyéb összetevőt, aztán azért kisütöd olajban, mintha lángos lenne. Persze a végén lekvárral és vaníliás öntettel tálalod inkább. Mi fog ebből kikerekedni? Kb. így van ezzel a Warner is.

Ez így szerintem nagyon nem igaz. Félig egyetértek vele. Én két részre bontanám ezt, van egy objektív és egy szubjektív része. Az, hogy mi kinek mennyire tetszik, mennyire szereti, élvezi, milyen érzéseket mozgat meg benne, mennyire tudja átélni az eseményeket, mennyire tud azonosulni a karakterekkel, szippantja be a világ, tetszik neki a hangulata stb., ezek szubjektív elemek. Ha ezek alapján valaki olyan markáns ítéletet hoz, amit tényként akar beállítani, akkor igazat adok Neked. Vannak ugyanakkor objektív, ha úgy tetszik szakmai, szempontok is, amik alapján igenis meg lehet ítélni tényszerűen is, hogy egy alkotás jó vagy rossz. A vágás, az operatőri munka, a színészi alakítás bizonyos aspektusai, az univerzumépítés. a karakterábrázolás és -fejlődések, a történetvezetés, a logikai felépítés és konzisztencia, önazonosság, hangzásvilág stb.. Most az más kérdés, hogy X vagy Y mennyire ért ezekhez annyira, hogy tényleg reálisan értékelni tudja ezeket. A matematika is nagyon egzakt, ettől még a laikusok nem tudnak értelmes dolgokat kihozni belőle, mert nem értik. Megint más kérdés, hogy ki mennyire veszi figyelembe ezeket, amikor megítél egy művet. Legtöbbször a szubjektív szempontok sokkal dominánsabbak. A DCEU és MCU tekintetében sok ténykérdés van, aminél bizton állíthatjuk, hogy utóbbi jobban csinálta/csinálja. Ez nem jelenti azt, hogy az mindenkinek tetszik, a DCEU meg nem. Azt sem jelenti, hogy mindenki előrébb helyezi a MCU-t. Azt viszont szerintem nehéz megkérdőjelezni, hogy az objektív szempontok alapján nagyon kevés olyan van, amiben nem a DC húzza a rövidebbet.

Ezzel én sem értek egyet, sokféleképp lehet univerzumot építeni. És többféle módszerrel lehet jól is csinálni. Abban igazat adok, hogy a DC alaposan elszabta. Inkább úgy fogalmaznám, hogy ha önállóan is teljes értékű, egymással alapvetően csak lazán kapcsolatban álló karakterközpontú filmekből akarnak egy nagy közös univerzumot felépíteni, ami aztán egy nagy közös eseményre fut ki, akkor nem lehet másképp csinálni. És pont ez a baj, hogy a DC elindult egy ugyanolyan koncepcióval és úton, mint a MCU, aztán mégis másképp akarja csinálni azon elemeit is, amit már nem nagyon lehet. Olyan ez, hogy A-ból B-be sokféleképp el lehet jutni, de ha az autót választom, akkor nem kezdhetek neki sofőr nélkül, vagy nem találhatom ki útközben, hogy csak 2 keréken akarok menni.

Ezt az aspektust szerintem nem is nagyon lehet értelmesen megoldani enélkül. Azt azért ne felejtsük el, hogy a DC-ben is jönnek az önálló filmek, csak a sorrendet cserélték fel. Tehát nem totál más a koncepció, ez kevésbé "nem majmolás", mint amennyit árt az univerzumépítésnek. Főleg úgy, hogy az Aquamanben már több ponton sikerült belekavarodni a karakterekbe és sztoriba, időbeliségbe a JL-ben látottakhoz képest, mi lesz még akkor később... Ráadásul az abszolút mennyiség és az arányok is sokat számítanak. A JL előtt csak Superman és WW volt önálló filmes, meg Batman félig. Melléjük pedig bepakoltak 3 lényegében teljesen újat (korábban csak kameóztak).

Egy éhező és békepárti ember nem örül, ha bárki védelmébe vonulhat. Ő annak örül, ha ehet, illetve ha béke van. Meg voltak vezetve, mert könnyű őket megvezetni, ostobák és vérszomjasak. Anno Margaery lement közéjük, ételt osztogatott, népszerű volt. Mégis szó nélkül hagyták, hogy meghurcolják, mert a saját öccsét védte. Közben meghurcolták a királynőjüket is, akit megdobáltak minden fossal és agyonverték volna, ha megtehetik. Ne legyen kétségünk, ugyanez lett volna a sorsa Margaery-nek is. Annak, aki ételt adott az éhező embereknek. Most akkor tényleg az éhség a legfontosabb? De akik megalázták és kinyírták volna Cersei-t, aztán vígan mentek a védelmébe és szolgálták a csatában Daenerys-szel szemben. Aki ugye korábban felrobbantatott egy egész szentélyt, ahol bent égett a szeretett királyné is, aki a népet szolgálta. Senki érdemben szót nem emelt miatta. Micsoda békeszerető egy népség. Persze, hogy elhitték Cersei hülyeségeit, elhittek ők bármit, amit mondanak nekik, mert abszolút nem érdekelte őket az igazság. Amúgy is, ha annyira békét akartak, akkor mindegy kit okolnak a háborúért, mert mindkét harcoló fél hibás benne. Le kell tenni a fegyvert. Kit érdekel, hogy nem Cersei a hibás a háborúért? Tegye le a fegyvert és legyen béke. Vagy legalább tárgyaljon, ugye ez sem történik meg, mert láttuk mi lett belőle. Ráadásul Cersei nem is volt egy népszerű uralkodó, akihez ragaszkodni kellene. Ha a nép békét akart volna, akkor igenis fel kellett volna lázadni ellene, hiszen neki volt a legnagyobb esélye lezárni a háborút. Az meg ilyen szempontból már mindegy kinek hajtanak térdet, sőt Cersei-nél csak jobb jöhetett volna. Nincs ilyen, hogy már senki nem akar uralkodó lenni. A legnagyobb hatalommal bírók vagy legtökösebbek/leghülyébbek harcolnak a trónért. Aztán, ha ők valamiért kiesnek, akkor jön a 2. hullám, aki előkerül az igényeivel. Attól, hogy most egy csomóan kikerültek a képből, akik királyok akartak lenni, ne legyünk már naivak és gondoljuk azt, hogy akkor már senki nem akar. Robert halála után is elég volt egy apró szikra, ami hatalmi vákuumot sejtetett, rögtön kitört a háború, hogy ki legyen a király. Északon is azt hitte mindenki, hogy senki nem akar az uruk lenni, térdet hajtottak Robbnak. Az első adandó alkalommal lecsaptak a Boltonok és a Greyjoy-ok is. Az uruk, akire felesküdtek, bízta meg őket, hogy segítsenek szövetségest hozni, majd felszabadítani Derest. Mindketten hátba is szúrták őt. Ahogyan Frey is. De láthatjuk mi történt a végén. "Senki" nem akart király lenni, de azért Edmure előjött a hülyeségével, ahogyan Bran is. Most az egy dolog, hogy ők töketlen figurák, de a szándékuk megvolt, hogy királyok legyenek. Samwell meg bedobta a demokráciás ötletét, mert neki az tetszett volna, Tyrion előjött a maga hülyeségével. De Sansa pl. már tökös volt és függetlenítette Északot. Oké, nem akart a Hét Királyság uralkodónője lenni, de a maga célját kijárta. Ne gondoljuk, hogy nincsenek tucatszámra olyanok, akik csak a lehetőségre vágynak, hogy hatalmasabbak legyenek. Csendesen meglapulnak, de vágyják a fejlődést, a nagyobb hatalmat, akár azt is, hogy királyok lehessenek. Nem mindenki Havas Jon, aki félrevonul és elfogadja, hogy hülyét csináltak belőle. Na ő is külön megér egy misét. Egyrészt miért is nincs itt Égikert ura egy ilyen gyűlésen? Másrészt azért az is érdekes lehet, hogy őt mennyire fogadják el Égikert urának. Egy elvtelen zsoldos, aki mindig csak a pénz után ment és azt szolgálta, aki többet fizet. Ráadásul Jamie és Tyrion ígérték oda neki Égikertet, miután a királynőt elárulta. Legitimitás itt is nuku. Megint kérdezem, az égikerti nép be fog hódolni egy ilyen alaknak? Fel fognak esküdni rá, az életüket a kezébe adják? Oké, ebben igazat adok, hogy amennyiben nincs jobb jelölt és másik jelentkező (és végül is miért is lenne bárki, aki uralni szeretné Vesteros egyik leghíresebb területét), úgy Gendry-t elfogadhatják annak ellenére, hogy nincs jogilag helytálló felhatalmazása arra, hogy Viharvég ura legyen. Leginkább Davos miatt ezt elfogadom. De itt az a kérdés, hogy kit mennyire fogadnak el a terület főurai és népe. Ki az, akire hajlandóak felesküdni, mindenüket neki adni, és tényleg hűen szolgálni. Tyrion egyáltalán nem ilyen személy. Nem sorolom megint az indokokat, hogy miért nem, mert oldalakat lehetne írni csak abból, hogy miért ő az utolsó személy, akit a nyugati területek elfogadnának. Ráadásul az mi, hogy amikor épp árulóként hallgatják meg és hozzák elő a tárgyalásra, akkor hirtelen előlép Kaszter-hegy hivatalos képviselőjévé? Emlékezzünk arra, amikor a Tyrell-ház hercegét és hercegnőjét, aki ráadásul a királyné volt, megaláznak és elítélnek holmi tróger papok a tárgyaláson. De később a király anyját, a "régens királynőt" is csicskájukká teszik. Itt ilyenek történnek ám, ezek nem számítanak akkor, amikor helyzet van, nem az, hogy szegény Tyrion maradt az utolsó Lannister.

Szerintem elég nyilvánvaló, hogy a "folyton megy a háborúskodás" alatt nem azt értettem, hogy szó szerint megállás nélkül nyíltan harcolnak egymással. Leginkább pont azért, amit írtál, nincs annyi erőforrás. Nem nonstop háborúról beszéltem, hanem arról, hogy az emberek egyszerűen képtelenek arra, hogy akár már csak rövidebb távon félretegyék a nézeteltéréseiket a béke miatti vágy okán. Manapság divat azt mondani, hogy már milyen rég béke van, mert pont Európában nincs olyan szintű fegyveres konfliktus, de a világ más részein azért manapság is dúlnak komoly harcok. Mindenki tudja, hogy milyen frankó dolog lenne a béke, mindenki vágyik rá, mégis folyamatosan (vagy akkor úgy mondom, hogy nagyon gyakran) megy a harc, a csatározás, az öldöklés. A hatalom, a becsvágy, a bosszú fontosabbak. A középkorban meg ez kiemelten így volt. A harmadában sem volt tartós és számottevő háború? Egyrészt, nemcsak ilyen háborúról vagy lázadásról beszéltem, másrészt azért ez piszkosul rossz arány még így is. Ahogy mondtam is, értsük jól a kifejezéseket, ha egy időszak harmadában tartós és számottevő háború dúl, akkor arra szerintem joggal mondhatjuk, hogy folyton ez ment. Gyakorlatilag egy évtizedet nem tudtak úgy ülni a hátsójukon, hogy ne robbanjon ki egy igen komoly balhé. Nem beszélhetünk békés időszakról. Főképp úgy, hogy amikor nem volt háború, akkor is azon ment az agylás, hogyan lehetne már végre újra. De térjünk vissza az eredeti felvetésre, mert nem az a lényeg, hogy mennyire folytonos a háborúskodás, hanem, hogy mennyire erős a békepártiság. Ha olyan fontos lenne a béke, akkor aligha töltenék az idő harmadát jelentős harcokkal. Pontosan tudják mivel jár a háború, mindenkinek megvoltak a maga veszteségei, mégis újra és újra belevág. És látszik, hogy vágyják ezt, alig várják, hogy újra harcolhassanak. Erről szól az egész sorozat, hogy néhány kivételtől eltekintve mindenki azért él-hal, hogy "verekedjen". Ezért is mondom, hogy mindennek az erőszak és a háború az alfája és ómegája. Nem mindig, de az esetek 90%-ában mi történik? Ha konfliktus van, mi a megoldás? Küzdjünk meg egymással, kinek nagyobb a serege. Ez adja a hatalmat. Folyton az erőfitogtatás és farokméregetés megy. Szerelem? Azért házasítják össze-vissza a lányokat, mint a rabszolgákat, hogy a háborúkban erősebbek legyenek, vagy elkerüljék ezeket. Itt is csak az a viszonyítási pont, hogy mit lehet nyerni ezzel a csatatéren. Ha meg valaki tényleg szerelemből tesz ezt-azt, ellenszegül, félrelép stb., akkor jön a harc, háború és halál. Még a ringyóknál is szinte mindenki azzal vág fel, hogy ő mekkora harcos, hány embert ölt, mekkora hős volt a háborúban. Ebben a világban az okosak, szépek vagy más módon ügyesek csak háttérszereplők, akik valójában sosincsenek fókuszban. Amúgy is meg lehet nézni mi lett a nagy konspirátorokkal. Tyrionon kívül mindegyiket eltörölte a harc és a háború. És lehet mondani, hogy méreg meg cselszövés végzett velük, de annak mi volt a lényege? Ugyanúgy a háborúskodás. Egyikőjüket sem más célból iktatták ki, csakis azért, hogy abból valamiféle küzdelem legyen, amiben előnybe kerülhetnek. Itt nem látunk sakkozó szereplőket. Akik filozofálgatnak, ők is csak elvannak a háttérben, próbálnak irányítani, de rajtavesztenek, elsöpri őket a harag és küzdelem. Nézzük meg mi történik egy arénaharcban vagy nyilvános kivégzésen. Úgy látjuk, hogy annyira békeszerető emberek lennének? Még a pór nép is azt élvezi legjobban, ha fejek hullhatnak és harc van. Ha vki rosszul néz rám, akkor már elő is kerül a penge, mert mindenre az erőszak a megoldás. Volt a sorozatban egyetlen olyan dolog is, amit békésen oldottak meg? Úgy értve, hogy az adott dolog végére tényleg pont került békés eszközökkel, és nem lett belőle kicsivel később erőszak, lázadás, fegyveres csetepaté. Én nem emlékszem ilyenre. Egy egészségeset nem lehetett úgy a másik orra alá szellenteni, hogy abból ne legyen fegyveres konfliktus hamarost. Miért pont egy random emberekből hevenyészve összehívott tárgyaláson történő rendszerváltás, majd egy inkompetens és töketlen király megválasztása lenne az, ami békét teremt és nyugodt időszakot hoz? Csak pár példa. Egy olyan világban vagyunk, ahol amikor Theon kiszabadítja a nővérét, akkor az első reakciója, hogy erőteljesen lefejeli. Ellaria bosszúból elárulja a királyát és megmérgez egy kislányt, aki ráadásul komoly szenvedések árán fog meghalni. Ezt Cersei viszonozza is később. Szintén dühből és bosszúból felrobbantanak egy szentélyt, ahol történetesen egy rakat "ártatlan emberen" kívül ott van a királyné, az egyik legnagyobb ház örökösei. Kit érdekel? Az sem számít, hogy Thomen emiatt lesz öngyilkos, a vérnek folynia kell. Sansa a kutyáival eteti meg Ramsay-t. Nedet lefejezik, mert csak. És ebben nem az a "szép", hogy van egy aberrált pszichopata király, hanem hogy ezt lazán elnézik neki, sőt élvezik is. Persze mihez vezet? Háborúhoz. Frey-t átverik, erre szó nélkül lemészároltat egy rakat embert, mert sértve érzi magát. Amikor Robb kicsit is nem figyel, akkor Bolton ráuszítja a fattyát Deresre, hogy foglalja el azt. Oberyn egy régi sérelem miatt előkerül és beleszól egy olyan ügybe, amihez semmi köze nincs, csak azért, hogy bosszút állhasson a Hegyen. Az árulás jutalma a halál, tűzzel égettetnek el embereket. Egy vallás miatt kínoznak vkit, mert meleg, egy másik miatt meg hajlandók elevenen elégetni embereket (beleértve akár a saját gyerekeiket). Eredmény? Az egyikből egy csata lett, a másik meg azért történik, mert azt hiszik ezzel nagyobb esélyük lesz háborút nyerni. Jon békét akar kötni a vadakkal, cserébe egy merénylet keretében leszúrják. Feltámad, és felköttet mindenkit. Tarly a vadak miatt kitagadja a saját fiát és elárulja a szövetségeseit, hogy a Lannisterek mellé álljon. A jutalma ezért sárkánytűz. Egy olyan világról beszélünk, ahol bármi történik, minden törvényt felülírhat az, hogy a két fél felfogad bármilyen csicskát, aki hajlandó megküzdeni érte. Ezzel zárnak le ügyeket, hogy párbajozik 2 jelölt, és ezzel meg is van oldva minden. Ez az igazságszolgáltatás, és ezt lenyelik. A szende egykori rabszolgalánynak az az utolsó szava, hogy sárkánytűz. Pókerarccal nézik, ahogy megnyomorítanak, kínoznak, gyaláznak másokat, mert ez a szórakozás, ez a világ rendje. Nem látom miért kéne békevágyról beszélni.

Ha így is van (azért nem feltétlenül van így, mert nem minden úgy van, ahogyan a könyvekben, így az sem biztos, hogy nagyobb a baj, mint amit látunk), éhezést és nélkülözést is nyilván éltek már meg a háborúk mellett. Ha jól rémlik, emlegettek itt évszázadokon át tartó telet is, meg hatalmas háborúkat, szerintem mindkettőben van épp elég éhezés. Ráadásul ez a téma nem is volt jelen a sorozatban, érdemben soha. Néha megemlítették, hogy mégis mit esznek a sárkányok, vagy Sansa is kérdezte, hogy a fél világot Deresbe hozták, de mit esznek, de annyi mindig volt, hogy ne legyen gond. Ha tényleg igaz, hogy ekkora a baj, akkor amúgy is cseszhetik, mert semmijük nem maradt, a tél meg itt van, hosszú lesz, meghalnak. Amúgy meg, ha akkora volt az éhezés és a béke iránti vágy, akkor miért nem lázadtak fel Cersei ellen? Vagy korábban a Lannister-uralom ellen? Nem érzem azt, hogy itt bármilyen váltópont is lett volna. Még a deresi csata után sem adta fel senki a trónigényét és vonult vissza, ahogyan előtte sem. Miért pont most tennék? Az 5 király balhéja is már évek óta tart, mégis mindenki össze-vissza helyezkedett és csak azzal volt elfoglalva, hogy küzdjön a hatalomért, harcoljon. Látszott, hogy egyszerűen abban a korban ezek az emberek nem tudnak ilyet tenni, mert nem így működnek. Sem ők, sem ez a világ. Még Sansa is elküldte az éhes és kimerült embereit a gyűlölt riválisával, mert végül is megígérte Deninek, illetve nem akart később balhét ebből. Igen, és az elsőt száműzték a Falra. Mert Szürke Féreg meg akarta ölni. Tyriont érdekes módon az egyik fél nem akarta megölni, a másik ennek megfelelően nem is büntette meg. Sőt, ő lehetett a Birodalom 2. embere. Nem gyanús? Hát ha van minimális eszük, szívük vagy tökük, akkor egy oroszlánt hamarabb tesznek meg uruknak, mint Tyriont. Eleve lenézi szinte mindenki, mert törpe, semmi tekintélye nem lenne nagyobb tömegben. A Lannisterek ráadásul pláne lenézték, még az átlagnál is jobban. De ezeknek kevésbé van jelentőségük. Annak már annál inkább, hogy ő a ház legnagyobb árulója. Anno kitagadták, aztán megölte a legnagyobb Lannistert. Ellenük fordult és azt támogatta, aki kiirtotta szinte a teljes nyugati területeket. Aki leigázta az otthonukat. Ezek után nehogy már bármi realitása legyen annak, hogy hűséget fogadnak neki... Ennyi erővel Denit is simán hagyhatták volna uralkodni a főváros felégetése után, még népszerű is lett volna, nem? "Természetes" fia? Fattya. Abban a korban ez azt jelentette, hogy senki. Vajon miért küzdött annyit Ramsay? Azért, mert amíg hivatalosan nem lesz Bolton, addig ő semmit nem ér, ha az apja odalesz. Miért csokizott még a "kinevezése" után is úgy be, hogy fia születik az apjának? Azért, mert még ha fiának is fogadta az öreg, ha "igazi" fia születik, akkor könnyen lehet, hogy még ez sem számít és rajtaveszít. Stannis elég rég elhagyta Viharvéget, árulóvá lett, aki később legyilkoltatta a saját öccsét, a terület valódi és jogos urát. Ha nem is olyan szinten, mint Tyrion, de ő se hiszem, hogy akkora pozitív hős lenne arrafelé akkortájt, így még ha érdekelne is bárkit, hogy Gendry a fia, akkor sem biztos, hogy jó szemmel néznék. De ugye ez mindegy is, mert az akkori szemlélet szerint valójában nem a fia. Amúgy is, mi a fontosabb? Hogy Stannis és Davos régen még a Baratheonokért harcoltak, Gendry-ért meg a hagymalovag kezeskedik, vagy az, hogy Gendry-t a fősátán maga nevezte ki a terület urának. Daenerys miatt már elvből elutasítanák. ----------------------------------------------- Szerintem tényleg érdemes átgondolni, hogy abban a korban és világban mit jelent behódolni valakinek, őt szolgálni, uradnak tekinteni stb.. Röviden és tömören, az életed, a teljes családod élete, beleértve minden javatokat, az övé. 3 eset van, hogy egy ilyen személyt bárki is elfogadjon. Az egyik, hogy jogilag védhető, legitim. Ez stabil. A másik, hogy annyira kötődik hozzá valamiért (tisztelet, szeretet, mittudomén), hogy önként így dönt. Ritka, de stabil. A harmadik, hogy rá van kényszerítve, mert az élete függ tőle. Ez a legtörékenyebb, mert őszintétlen. Ha belegondolunk, akkor pl. Bran királysága hogy passzol ide? Nyilván illegitim, és a többség nem is kötődik hozzá. Az meg erősen megkérdőjelezhető, hogy tőle függne az életük, vagy akkora hatalma lenne, szóval kész a baj. Ugyanez igaz Tyrionra vagy Gendry-re. Legitimitásuk nincsen, a fenti okokból kifolyólag nemhogy nem kötődnek hozzájuk, de Tyriont gyűlölik. A kényszerrel pedig megint csak az a helyzet, hogy nem akkora figurák ők, hogy ne érezzenek más utat, mint behódolni nekik.

Végül is...

Gratula, Krande! Azért ez a mai F1 futam se volt gyenge. Most azt hagyjuk mit művelt a Ferrari Vettellel, de amit a bírák most is leműveltek, arra nemigen vannak szavak. Verstappen konkrétan kivezette Leclerc-et a pályáról, erre órákig ültek az asztal fölött, majd semmi büntetés. Az indoklás még jobb: nem volt elég hely a pályán. Baszki, egy versenypályáról beszélünk, ahol 3 kocsi is elférne a kanyarokban, de 2-nek nem volt hely... Azért nem volt, mert szélesen fordultak, a holland meg semmi helyet nem hagyott a riválisának. És akkor gondoljunk vissza Kanadára, amikor Vettel vissza mert jönni a pályára, majd megbüntették veszélyes manőverért.

Kemény, hogy mikre van idejük embereknek... Az új trilógiában eddig nagyon felhagytak a kezek aprításával, kíváncsi leszek lesz-e ilyen alkalom a 9-ben.

Ez még akár jó érv és gondolat is lehetne (igazából az is, kár, hogy a világ nem így működik, sokkal jobb hely lenne), ha nem ismernénk az univerzumot, amiben járunk. Ha jól tudom, Vesteros mindig is a hatalmi játszmák színtere volt, folyton ment a háborúskodás és a lázadás. Ráadásul középkori feudális viszonyok közt. Egy ilyen világban nemigen van olyan, hogy unjuk már a háborúkat, mert kb. az mindennek az alfája és ómegája. Itt ilyen módon békét csiholni olyan, mintha egy rangos övért folyó bokszmeccs közepén a két fél inkább befejezné, hogy legyen a bíróé az öv, ők már küzdöttek eleget, sebeket szereztek, sokat verekedtek, ráuntak. Vagy egy vallási háborúban állj oda a felek elé és mondd azt, hogy felesleges már ennyi gaztett után amiatt ezreket ölni, hogy kinek a meséjét hisszük el, mindenki nyugodjon le és legyen béke. Szép elképzelések ezek, de nonszensz. A világháborúknak se lett vége, amíg nem lettek győztesek, pedig az már messze nem a középkor volt. Amikor Sam előjön a demokrácia ötletével, akkor hangosan körberöhögik. Na ugyanez a realitása annak, hogy itt majd mindenki félreteszi a csatabárdot, mert hát legyen béke. Ideig-óráig működhet, de reálisan nézve csak addig, amíg össze nem szedik magukat az emberek. Erre mondtam, hogy ez egy totál instabil helyzet, nagyon nem megnyugtató. Egyébként meg ott lett volna a lehetőség arra, hogy béke legyen. Pár nappal korábban be kellett volna állni Daenerys mögé és támogatni. Nem szurkálódni, nem provokálni, nem elárulni, nem hátba szúrni, nem magára hagyni. Hanem beállni mögé és segíteni. A korábbiak alapján bátran ki merem jelenteni, hogy sokkal alkalmasabb lett volna a trónra, mint az apja, Robert Baratheon, bármelyik nevesebb Lannister, Bran, Sansa, Stannis vagy Havas Jon. Nem kellett volna ellene fordulni és hagyni "megkergülni". Csak hát érdekes módon nem sokkal előtte még senkinek nem volt ám olyan fontos a béke. Meg akkor a hagyományok is mindennél többet jelentettek, ugye? Mert Havas Jon, akiről senki nem tudta, hogy kicsoda, valójában semmi köze nem volt a trónhoz, de rendkívül fontos volt megkavarni a kakit azzal, hogy ő a jogos trónörökös és nem Deni. Akkor senkinek nem jutott eszébe, hogy ez mihez vezet? Akkor Sansa is azzal volt elfoglalva, hogy a múlt sérelmei miatt arcoskodjon meg Észak függetlenségéért papoljon. Meg egy csomóan a saját kicsinyes "ökörségeikkel" törődtek. Nem akkor kellett volna hirtelen a béke után ácsingózni, amikor Denit kinyírták, Jont meg száműzték. Ott volt a lehetőség, de nem éltek vele, mert a saját érdekeik fontosabbak voltak. Elhihetjük, hogy ez ezt követően is így volt. Nem a lelkiismeretük ébredt fel, és nem is lettek hirtelen békepártiak. Csak épp volt adódott egy hatalmas lehetőség arra, hogy hatalmi vákuumot csináljanak, amiben sokkal nagyobb esélyük van a zavarosban halászni, mint egyébként. Ehhez pedig egy olyan bohóc tökéletes, mint Bran. Amúgy se lett volna tényező, ez csak farokméregetés volt. Ő egy megtört figura volt, aki önálló döntésekre amúgy is szinte képtelen. Nem akarok gúnyolódni, de tényleg töketlen. A dothrakiak (legyenek is akármennyien, mert ez ugye elég zavaróan össze-vissza van a sorozat végén) nem fogják őt követni, mert Deni már nincs és ő fogta őket össze. Láttuk korábban mi történik, ha odalesz a vezérük, hát biztos nem az, hogy egy makulátlanért küzdenek idegenben. Szerintem senki nem gondolja komolyan, hogy ha Jont nem száműzik, akkor ez a vezető nélkül maradt slepp bármit is érdemben tudott volna tenni ez ellen. Ha annyira fontos lett volna nekik a dolog, akkor eleve nem érik be egy ilyen látszatbüntetéssel. Ismerjük milyen figurák harcoltak Deni mellett. Vagy bosszút akarnak állni érte, és akkor a jóisten sem állítja meg őket. Vagy nem, akkor pedig szépen csendben elkullognak, csak a szájuk nagy. Annyiban jogos, hogy túloztam. Tyrion csak a 2. főkolompos volt, aki kitervelte az egészet és felbujtotta Jont. Bár ez sokat szerintem nem változtat a helyzeten. Max. neki Drogon még kevésbé ordította volna le tüzes haraggal a fejét, de ennyi. Minimálisan volt csak kevésbé sáros az ügyben, Már miért halt volna meg mindenki? Az aláhúzott részben van a lényeg. Az ott ülők közül senki, nem véletlenül pont ők ültek ott. Ezért röhejes az egész. Bár amúgy még ebben sem vagyok biztos, lásd ugye Brant, akinél csak kibújt a szög a zsákból. Meg ugye Edmure-nál is. Ugye nem gondoljuk komolyan, hogy egész Vesteros-ban senki ne akart volna király lenni. Egész egyszerűen érezték, hogy most még nincs itt az ideje annak, hogy előjöjjenek, egyelőre kell egy jó zavaros és bizonytalan, illegitim átmeneti állapot. Abból lehet majd építkezni. És amúgy pont az a baj azzal, hogy kik ültek ott, hogy ők könnyen okoskodnak, hiszen ott vannak és beleszólhatnak a dolgokba. Sansácska is nagyon boldog, elvégre az öcsike odaadta neki bratyizásból Északot, csak ugye nemcsak rúluk szól ez a világ, vannak még mások is. Hülye lenne bárki szó nélkül tűrni, ami megtörtént. Még a legbékésebb világban is hamar lázadás és forradalom törne ki ilyen dolgok után. Teljes joggal. Mivel átállt az ellenségükhöz és segített kiirtani a családját, a házát, a többi Lannistert. De nyilván megteszik uruknak, elvégre miért is harcolnának tovább. Mindenki ilyen úrra vágyik. Amúgy is arról szólt z egész sorozat, hogy mennyire tisztelik és felnéznek rá. Ő egy senki, egy nímand, akit még csak nem is ismernek Viharvégen. Annyit tudnak róla, hogy egy árulónak tartott őrült tömegmészáros zsarnok nevezte ki fattyúból úrnak. Csak úgy odasétál és letérdelnek előtte, hogy béke legyen? Ezek az emberek megszokták a háborút és a harcokat, nem lepődnek meg rajta. Ha annyi bajuk lett volna vele, már korábban is ezerszer megtehették volna, hogy kihátrálnak. Ne felejtsük már el, hogy itt miről is beszélünk. Egy terület ura előtt térdet kell hajtani, be kell neki hódolni, fel kell esküdni a szolgálatára, oda fizetik a pénzüket, a becsületüket és mindenüket az emberek. Nem az a tét, hogy ki fog eggyel több nővel hálni egy bordélyban, vagy kinek lesz eggyel több kecskéje. Ez nem úgy működik, hogy odaadják magukat egy jöttment senkinek vagy egy hazaáruló népirtónak, mert néhány nagyokos így találta ki, meg így békésebb. Igenis kritikus és fontos a legitimáció, az adja mindennek az alapját. Vajon miért volt annyira fontos anno Eddnek kihirdetni, hogy Jeoffrey fattyú? Azért, mert nem volt jogos trónörökös. Deni is ezért félt Jontól, és ezért kavarták meg a kakit Bran és a többiek. Ha ez nem számítana, akkor egy csomó mindenre nem lett volna szükség. Hiszen a Lannistereket úgyis mindenki utálta, egyszerűen nem fogadták volna el, hogy közülük legyen a király. Ámde elfogadták, mert ez a világ rendje. A Targaryenek is ezért reménykedtek, hogy visszatérhetnek Vesteros-ba, mert jogosnak ítélték jogilag a trónigényüket. Ahogyan Stannis-t is ezért támogatták annyian, meg az öccsét is. ----------------------------------------------------- De amúgy ez az egész azért felesleges kicsit, mert pontosan tudjuk, hogy mennyire nem alkalmas békére a kialakult szituáció. Lehet itt erre hivatkozni, de ha Tyrion pl. tényleg azt hitte, hogy mindez, amit itt leműveltek, bármilyen szinten is elfogadható, és békét fog hozni, akkor hülyébb a sokévi átlagnál. Komolyan gondolhatta bárki is, hogy Bran alkalmas királynak? Pláne ilyen ostoba indokkal? Dehogy. Pontosan tudták, hogy Jon nem akar uralkodni, így ki lehet golyózni. Így Férget is meg lehet nyugtatni, azt hiszi kemény gyerek, ő is eltűnik a "csőcselékkel". Bran meg egy fatökű kókler, aki vágyott is a trónra, most meg azt hiszi mekkora spíler, hogy megkapta, de később játszi könnyedséggel tudják majd hülyére venni. Ahogyan Sansának rögtön sikerült is. Az más kérdés, hogy bejön-e a főurak terve és tényleg könnyedén felülemelkednek-e Branen, avagy a képességével jól visszaélve a gerinctelen kis mutatványaival tovább tudja nyújtani a hatalmát. Egyvalami biztos csak, hogy nem zártak le semmit, és nem lesz nyugalom és béke.

Na ez a röhej. Egyrészt, Jon nem kapja meg a méltó büntetését. Másrészt, Deni árulásában legalább annyira vétkes volt Tyrion, vele nem is foglalkoznak. Harmadrészt, egy ilyen világban és sorozatban hogyan lett hirtelen ilyen fontos a "béke"? Ettől még seregük nincsen. Egyébként Tyrion semminek nem a jogos örököse, mert kitagadták, ő hivatalosan már nem Lannister. Gendry-t Daenerys tette azzá, aki, ilyen értelemben ez is semmis. De ez önmagában nem elég. Persze, a haderő és hatalom szükséges eszköz a stabil döntésekhez, de nem elégséges. Az, hogy az ott lévők közül néhányan vagy főurak voltak és/vagy volt valamiféle seregük, még nem fogja legitimálni a döntéseiket. Aki nincs ott, az joggal lázadhat. Aki ott volt, kettőt alszik az eseményekre, és rájön, hogy hülyére lettek véve, ők is lázadhatnak, de minimum követelőzhetnek. Nekik azzal nyilván nem lesz bajuk, hogy ők dönthetnek, sőt, ha majd nem tetszik nekik bármi, akkor mennek is a király ellen, mondván ők adták a hatalmát, akkor el is veszik. Másképp fogalmazva, igazad van abban, hogy ezt most abban a pillanatban megtehették, mert "erősebbek", mint mások. De csak ezért tehették meg, és ez csak arra a pillanatra igaz. De a döntésüknek semmilyen más háttere nincs,ami erre feljogosította volna őket. Ez pont olyan, mintha 2-3 nagydarab haverommal kirabolnánk pár embert az utcán. Akkor és ott megtehettük, mert nem volt senki, aki megállítson, mert mi voltunk az erősek. De csak pillanatok kérdése, hogy változzanak az erőviszonyok és abban a pillanatban elbukunk. Azaz nem egy stabil helyzetről beszélünk. Kierőszakoltak dolgokat, amiket rá akarnak erőltetni Vestreos-ra. De ennek semmi alapja nincs, ezt semmi nem indokolja, nem állna hatalmukban, nincsenek rá felhatalmazva. Mivel most vélhetően nincs erő, amely rögtön szembeszálljon velük, kénytelen-kelletlen beletörődnek, de csak mert muszáj. De dolgozni fognak rajta, motiváltak lesznek, hogy ezt a rendszert megbuktassák. Ezzel szemben, ha pl. Jon kerül oda, akkor el lehetett volna mondani, hogy ő volt a jogos trónörökös, ez így volt rendjén. Akkor is lehet lázadás, akkor is támadhatják, csak sokkal, de sokkal nehezebben. Mert a régi törvények és hagyományok alapján a trón és a hatalom az övé. Ahhoz nagyon rossznak és hülyének kell lennie, hogy komolyabban fellázadhassanak ellene, az ellenfeleinek ráadásul piszkosul erősnek kell lenniük. Egy illegitim hatalom és uralkodó ellen sokkal kevesebb is elég.

Ő egy hamis trónkövetelő seregének a vezetője. Daenerys-t mindenki árulónak és egy gonosz zsarnoknak gondolja, Szürke Féreg őt szolgálván egy ugyanolyan mocskos áruló, akit ki kéne végezni. A makulátlanok miatt kell elüldözni a törvényes trónörököst? Mégis miért? Mióta csöppentünk egy ilyen világba? Nem kell felsorolni milyen kemény és sorsfordító dolgok történtek meg azért a trónért, minden szinten nonszensz az, hogy egy bukott vezető megmaradt seregének parancsnokának kedvéért száműzik a királyukat. Hirtelen olyan fontos lett a béke mindenkinek, hogy hagyja hülyét csinálni magából? Hát csak nem ez történt. Nem azok az urak változtatták meg a rendszert, akiknek maradt seregük, hanem össze-vissza random figurák. Tyrion, Sam, Edmure, Davos, Brienne, Gendry, Bran? Miféle seregeik voltak? Arya meg Szürke Féreg legalább nem szavazott, bár pont utóbbinak van jó nagy serege. De Rob Arrynnak és Royce-nak külön is volt serege? Meg kik voltak azok a random ismeretlen emberek? Gondolom valami északi figurák lehettek, de most ha azt mondjuk, hogy nekik voltak seregeik, akkor meg Sansa nem szavazhatott volna, hiszen ha lebontjuk házakra az északiakat, akkor neki nem marad senki, mert a Starkokból kik maradtak meg? Egyébként sem működne úgy, ahogyan írtad. Az, hogy kinek mekkora serege van. igencsak képlékeny. Pl. Robb Starknak hatalmas serege volt, ami napról napra vált semmivé, úgy, hogy aztán az annak csak egy részét képező Boltonok elég sokáig uralni tudták Derest. Vagy Euron pár hónap leforgása alatt felépíttette egy nem túl nagy és erős házzal a világ legnagyobb és legerősebb flottáját. Deni jogosnak gondolta a trónigényét, néhány év alatt keleten összeszedte a legnagyobb hadsereget. Vagy látjuk mi lett a Lannisterekkel. Ezért nem lenne megoldás az, hogy "most nekünk van seregünk, akkor mi döntünk". Mert két hét múlva már másoknak is lesz serege, nekünk meg már nem lesz stb.. Egy ilyen döntésnek akkor van értelme, ha azt nagy tömeg támogatja és elfogadja. Nem a "pór népre" gondolok, hanem a nemesekre. Egy meggondolatlan húzással csak azt érik el, hogy garantálják az újabb lázadásokat és háborút. Lásd pl. a mi viágunkban az 1. vh. "lezárását". Igen, az sajnos látszott, hogy már nem karakteralapú a történetírás. Nem a különböző szereplők motivációiból és cselekedeteiből rajzolódik ki a sztori, hanem akarnak bizonyos eseményeket, a szereplőket pedig az ehhez szükséges útra teszik rá. Ettől függetlenül én nem láttam magyarázhatatlanul karakteridegen megmozdulásokat, szóval ez még bőven menthető lett volna. Nem kukázták a karakterfejlődését, csak épp az egyrészt nem volt elég ahhoz, hogy tényleg végleg eldobja Cersei-t, másrészt pedig túldimenzionálták a nézők. Ugye itt a szerelméhez rohant vissza végül, ami nem egy racionális dolog, de a szerelem nem így működik. Teljesen reális, hogy akármi is történjen, neki még mindig Cersei a legfontosabb, és a vég óráján mellette akar lenni. Ráadásul ezt nem is igazán leplezte soha. Elég sok párbeszéd forgott akörül, hogy legyen is Cersei bármekkora szörnyeteg, tegyen is akármit, Jaime akkor is szereti és nem tudja elengedni. Ráadásul Jaime valójában soha nem volt egy olyan megtért és jótét lélek, mint azt sokan elhitték róla. Tywin mondta róla anno, hogy neki igenis nagyon számít mit gondolnak róla mások. Amikor fogásba esett és szorult helyzetbe került, akkor felvette ezt a jófiús bűnbánó szerepet, mert bejött neki ez a vonal. De azért ugyanúgy tett olyan dolgokat, amiből egyértelmű volt, hogy nem lett ő sokkal jobb ember azóta se. Az ártatlanok védelme is maszlag, hiszen a fürdőben nemcsak az derül ki, hogy "emiatt" szúrta le az őrült királyt, hanem az is, hogy az meg akarta öletni az apját. Vajon melyik szempont volt erősebb Jaime-nek? Nem veszti el az eszét, az ő szemszögéből nézve teljesen logikus, amit csinál. Karakteridegennek sem mondanám, hiszen azért voltak megkérdőjelezhető húzásai korábban is. Vele az a baj, hogy a végén nagyon keveset kapunk belőle, nem fejtik ki mit miért tesz, nem kap hátteret, nem mutatják meg több aspektusból a cselekedetét, nem árnyalják ezt a döntését, szájbarágósan lenyomják a torkunkon, hogy ő egy zsarnok diktátor. Nem a karakteridegenséggel van a baj, hanem ezekkel. Legfőképp az ábrázolásmóddal, és hogy már nincs idő később értelmezni a dolgokat. De nála is megvan az, hogy a neccesebb dolgait hajlamosak elfelejteni, mert amúgy kedvelhető karakter. Itt nem tudom mire gondolsz, de eléggé sarokba volt szorítva, sok lehetősége nem volt. Megpróbálta sunyiban megmérgezni Denit, nem jött be. Próbálta meggyőzni Tyriont, nem jött be. Így járt. Előbb-utóbb várható volt, hogy rajtaveszít. A korábbi nagy konspirátorok (lásd Petyr) is belebuktak valamibe. Tyrion nem ezért hozott rossz döntéseket, hanem mert egy balek. Én imádtam a karakterét, de be kell látni, hogy ebben a sorozatban ő a legnagyobb lufi. Elhitették, hogy ő mekkora zseni, milyen okos, intelligens és bölcs, mennyire jó emberismerő, átlát minden szituációt, előrelátó stb.. Mindeközben sorozatosan bizonyította, hogy egy kókler. Ő nem a végén hozott rosszabbnál rosszabb döntéseket, hanem lényegében az első perctől fogva végig. Csak annyira kedvelték az emberek a karakterét, hogy szemet hunytak efölött. Az ő lényegében egyetlen nagy húzása a Fekete-vízi csata volt, de ott is Cersei ötletét módosította. Ez persze nem vesz el az érdemeiből, de a többi ötlete és döntése gyakorlatilag kivétel nélkül félrement és csak baj és veszteség lett belőle. Az ő nagyszerűsége csak addig húzódott, hogy el tudta hitetni magáról mennyire ügyes, ami ahhoz elég volt, hogy kihúzza magát a kellemetlen szitukból és letben maradjon, de ennyi. Erősen túldimenzionálták őt is a rajongók.

(Előre is elnézést, de megint jó hosszú leszek...) Így többet aludva a zárásra, és átgondolva az eseményeket, kicsit tisztult bennem pár dolog. Ez alapján azt mondom, hogy a befejezéssel egyetlen hatalmas nagy probléma volt. Ez nem volt befejezés. Sok megkérdőjelezhető dolog történt, rengeteg furcsaság, amin fenn lehet akadni, számomra ezek közül messze Daenerys sorsa volt megfájóbb és méltatlanabb, de valahol mindenre lehet magyarázatot adni. És ilyen húzások azért korábban is voltak a sorozatban. Az egyetlen feloldhatatlan probléma az, hogy így nem lehet lezárni egy művet. Egy befejezésnek el kell varrni a szálakat, legalább olyan szinten, hogy valamiféle stabilitást adjon az egésznek. Egy olyan állapotban kell otthagyni a világot, ahol reális, hogy nyugalom van, és legalább évekig nagyrészt rendben lehetnek a dolgok. Amit itt kaptunk, az egy tipikus évadzárás, cliffhanger-tenger, aminél várnánk a folytatást. Nem sok megnyugtató dolog történt, pláne nem olyanok, amik után elképzelhető bármiféle béke vagy nyugalom is. Olyan, mintha mondjuk az 1., az 5. vagy igazából bmelyik évad végén kitalálják, hogy itt a vége. Vagy a SW-t befejezték volna a 2. vagy 5. résszel. Ugye Deni esetével kapcsolatban még csak meg sem próbáltak árnyalni bármit is, őt tették meg az egész sorozat főgonoszának, akit el kell pusztítani. Amolyan hitleri démont csináltak belőle, pedig szerintem a tettét később több aspektusból is magyarázni kellett volna. Leginkább a saját nézőpontjából. Ugye egyrészt érzelmileg érthető, hogy elkattant, erre több komoly oka is volt. De racionálisan is megvoltak az indokai. Igazából csak morálisan lehet egyértelműen elítélni a dolgot, de azért ez sem olyan fekete-fehér, pl. Királyvár népe sem volt ám olyan ártatlan, mint amilyennek beállítják őket. De mindezekből szinte semmit nem kapunk, hiszen a halálával a zára teljesen lezárul, pár perc és a sorozatnak is vége, már nem lesz rá esély. Szóval egy ilyen szériában egy ilyen karaktert ilyen egyoldalúan kiírni óriási hanyagság. Ha valakit érdekel, írhatok róla és a helyzetéről, sorsáról bővebben is, most ennyit erről. Megölik ugye, ami nem Jon önálló döntése, hanem Tyrion újabb "zseni" ötlete nyomán történt, de úgy, ahogyan ez megint nem alkalmas egy zárásra. Jon maga a megtestesült becsület, akinél mindent, és tényleg mindent felülírt az erkölcsileg helyes cselekedet utáni vágy. A szerelmét is ezért öli meg végül, de így? Aljas módon "hátba szúrva", átverve, csókolózás közben gyakorlatilag a szemébe nézve orvul ledöfi... Azért ez nemcsak a karaktere szemszögéből vet fel kérdéseket, hanem amúgy is a trón sorsa kapcsán. Ráadásul Deanerys szálát nem zárják le, hiszen Drogon elrepül vele valahová. Eleve, a sárkány Jon helyett a vastrónt égeti el, ami hülyeség. Most azt hagyjuk, hogy mennyire ösztönlény vagy intelligens egy sárkány. Ha tud is ilyen szinten gondolkodni és moralizálni, az anyjának nem a vastrón okozta vesztét. Eleve mindent ennek rendelt alá és ezért küzdött az első perctől kezdve. Ha aztán amiatt tekintik bukottnak, mert a végén is meg akarta szerezni, akkor ennyi erővel Drogonnak már először és soha se kellett volna megmentenie. Deni vesztét sokkal inkább az okozta, hogy többen is rútul elárulták, illetve rossz tanácsokkal látták el, akiknek segíteniük kellett volna. Ezek közül az egyik pont Jon volt, ráadásul ő is ölte meg orvul. A másik nagy gond, hogy kiderült, mindaz, ami legitimálta volna a trónigényét, hamis, végig tévedésben volt ennek kapcsán. Itt megint csak Jon személyesíti meg ezt a problémát, hiszen ő a jogos utód a trónon. Tehát Drogonnak minden tekintetben őt kellett volna megpróbálnia megölni, semmiképpen sem a vastrónt elpusztítani. Visszatérve az elejére, Drogon elröppent vele. De hová is, és miért? Ne felejtsük el, hogy egy olyan világról beszélünk, ahol rengetegszer láttunk halottakat feltámadni, többféle módon is. Ráadásul ezek közül az egyik a tűz istenéhez volt köthető. Az ő követői történetesen pont Deanerys szövetségesei, őt támogatják, keleten pedig jó sokan vannak. Tegye fel a kezét, aki ezek után úgy gondolja, hogy a Deni-szál megnyugtató lezárást kapott! Úgy, hogy a legerősebb sárkány életben maradt, ill. elhurcolta anyja testét. De a szál már csak azért sincs lezárva, mert mi is van most keleten? Ott Deni a törvényes uralkodó, akit meggyilkoltak Vesteros-ban. Ráadásul úgy tudjuk, hogy keleten ezeken a területeken nemcsak az uralkodik, aki Denire felesküdött, de konkrétan szerette is őt. Velük mégis mi van? Simán elfogadja, elfogadják, hogy Deninek csak úgy vége, és ennyi? Na de ezt követően jön viszont az igazi nihil. Itt van ugye nekünk Jon, aki a jogos trónörökös, király meg nincs. Aljas tetű módon leszúrta Deanerys-t, ennek két olvasata lehet. Vagy azt mondjuk, hogy Deni nem lett volna jó uralkodó és nem is volt joga a trónra, tehát az igazi örökös megölt egy trónbitroló zsarnokot. Ebben az esetben Jon a hős, és megkérdőjelezhetetlenül ő a király. Tyriont is fel kell menteni, hiszen semmi rosszat nem tett, sőt. A másik olvasat, hogy Jont meghagyjuk fattyúnak, Deni igényét jogosnak tekintjük a trónra, ekkor Jon és Tyrion felségárulást követnek el, ki kell végezni őket. Átmenet nem igazán van a kettő között. Az okosaknak mégis sikerül valahogy értelmetlenül a kettő közé lőni. Tehát Deni egy zsarnok, akinek nincs is joga a trónra ülni, de azért elővesszük a megölésében vétkes Tyriont és Jont? Miért? Tyriont gyanúsítottként hallgatják meg az árulásért, miközben nem is egy jogos királynőt árult el. Deni halálával a törpe árulása semmissé vált, ehhez képest elővezeti. Jont meg száműzik a Falra, miközben az ő tette is az ő olvasatukban hőstett volt. Arról nem is beszélve, hogy végül Tyriont nemhogy felmentik, de a király segítője lehet, miközben Jont kitaszítják maguk közül? És tegyük hozzá, hogy itt nem csupán arról van szó, hogy a szereplők hülyeséget csinálnak, egyébként ez korábban is sokszor volt így a sorozatban. A baj azzal van, hogy ennek már rövidtávon következményei kell legyenek, ami miatt ez nem tekinthető egy normális lezárásnak. Baromi fontos kiegészítés, hogy Jon a jogos trónörökös. Amit vele tesznek, az közönséges árulás. És ugye a hollók már kirepültek, miszerint ő volt a jogos utód a trónon, erre elárulták. De nézzük mi volt az indok Jon száműzésére. Az, hogy Szürke Féreg szerint bűnös. Miért is? Mert megölte a királynőjét. Na de Deni nem volt jogosult Vesteros trónjára, csak egy bitroló volt. A megölése mégis hogyan lehetett volna ilyen értelemben bűn azok szemében, akik így gondolkodtak? Pláne, hogy a jogos trónörökös ölte meg, akitől el akarta venni a pozíciót. Az meg a másik, hogy Szürke Féreg egy nagy büdös senki. Ő Deni seregének egyik vezetője, de Deni megbukott, semmi keresnivalója nem volt Vesteros-ban. Ahogyan Féregnek sem, ő is megbukott a sárkányok anyjával együtt. Eleve, mi a toszt keres ő ott egyáltalán ezen a gyűlésen, amikor semmi köze hozzá? De ha ott is van, miért adnak bármit is a szavára? Ő az ottaniak szemszögéből nézve egy idegen áruló. És az ő elégedetlenkedése miatt küldik el Jont? Ez komoly? A francokat, Jont számító módon kigolyózták a hatalomból, aki ehhez asszisztált. Szürke Féreg csak egy ürügy volt. De nem is ez a lényeg, akármilyen indíttatásból is adtak a szavára és száműzték miatta a jogos uralkodót, ez mindenképp egy olyan húzás, ami alaptalan és elfogadhatatlan. Olyan szinten megkérdőjelezhető, hogy tuti milliók nem fogják elfogadni, és simán lázadáshoz vezethet. Nem jó lezárás. Ha már Jon szála, ezt sem zárták le. Elküldik a falra. A miértet láttuk, de hová is küldik pontosan? Mi lesz ott a dolga? A falat vmilyen szinten elpusztította a jeles sárkány, tehát fizikailag se feltétlenül van hova menni, de ezen lépjünk túl. A nagyobb gond, hogy a fal intézménye, mint olyan, megszűnt. Egyszerűen nincs már létjogosultsága. Eredetileg a másoktól védett volna, később úgy tartották, hogy a vadak miatt van rá szükség. Na most a vadakkal lepaktáltak, békét kötöttek, összehaverkodtak, pláne Jonnal. Pipa. A mások 100%-os bizonyossággal minden formájukban elpusztultak, pipa. Akkor mi a francért is lenne szükség bármiféle falra? Minek építenék újra vagy foltoznák be, amikor tök felesleges? Miért kéne oda bárkiket is küldeni? A fal innenső és túlsó oldala között most már gyakorlatilag semmi különbség nincs, nem kell a fal. Jonnak sem lesz ott értelmes dolga, ergo nem jó lezárás. Térjünk vissza a nemesi tanácskozáshoz. 3 kritikus fontosságú döntést hoztak meg Vesteros sorsa kapcsán. 3 olyan döntést, ami csak akkor hozhat nyugalmat, ha minden téren megkérdőjelezhetetlen és kikezdhetetlen. Az egyik ebből Jon elárulása és kigolyózása volt, az előbb láttuk, hogy ez minden, csak nem olyan, ami az előző kategóriába esne. Eleve, minden itt hozott döntést már önmagában az támadhatóvá tesz, ahogyan összeültek. Mégis ki jogosította fel őket arra, hogy nekiüljenek tanácskozni é döntéseket hozni? A téma Tyrion sorsa lett volna, róla kellett volna dönteni, nem pedig Vesteros kapcsán ilyen horderejű döntésekbe belefogni. Ezen kívül miért pont azok voltak ott, akik? Miért ők, és miért csak ők? Szürke Féregről már beszéltük, hogy semmi keresnivalója nem volt ott, de ez igazából többekre igaz. Értem én, hogy nézői szemmel ők a fontosak, na de az uralkodásról nem dönthetnek, ez in-universe szempontból védhetetlen. Brienne milyen jogon van ott? Arya vagy Davos? Brannek sincs semmi dolga itt. Robert Arryn se lehetett volna ott Royce-szal együtt, valamelyiküknek volt joga ott lenni szavazati joggal. Tyrion szintén nem, hiszen hivatalosan már nem Lannister, ráadásul épp kihallgatnák ugye. Gendry? Őt Deanerys emelte ki, akinek semmi joga nem volt ehhez, ráadásul utána elárulták és ellenségüknek vették, tehát a szava mit sem ér. Az ismeretlen figurákba magyarázzuk bele, hogy biztos valami főurak fontos házakból, azért volt jogul ott lenni. Ez ráhúzható Samre is, ha nagyon muszáj, csak felmerül a kérdés, hogy akkor más házak miért nincsenek ott? Pl. Bronnt a királyi tanácsba később beerőszakolják, itt meg nincs itt, mint Égikert ura? Röhej. Na de mi is volt a maradék 2 kritikus döntés? Az egyik, hogy megszüntetik az eddig mindvégig szent és sérthetetlen öröklési elvet, és lecserélik egy szavazósdira, ahol a főurak választhatnak királyt. Erre ugye senki nem hatalmazta vagy jogosította fel őket, ráadásul kényszerhelyzetben sem voltak, hiszen volt jogos trónörökös. Arról nem is beszélve, hogy azt nem döntötték el, hogy ki szavazhat, már ezt a döntést is értelmezhetetlen tagokból verbuvált slepp hozta össze. Kérdem én, mégis rajtuk kívül kik fogják ezt ebben a formában elfogadni? Leginkább Vesteros-ra gondolok nyilván. A 4. pedig az volt, hogy meg is választják Brant királynak. Vajon őt ki fogja jogos uralkodónak tekinteni és elfogadni? Egy kripli háromszemű hollóról beszélünk, akinek semmi alapja nincs Vesteros trónjára ülni. Sem jogilag, sem egyébként. Ő maga jelenti ki korábban, hogy alkalmatlan uralkodónak, nem lehet az, nem is akar az lenni. Aztán amikor itt bevallja, hogy mégis, azzal leleplezi magát, hogy az egész sorozatban ő volt a legszámítóbb kis görény, az igazi főellenség. Aki olyan hatalomra tett szert, amivel kismillió dolgot változtathatott volna meg, Királyvár népét is megmenthette volna,de ő nem tette, mert így lehetett király. Nem avatkozott be semmibe, amikor megtette, akkor azért tette, hogy a maga malmára hajtsa a vizet. Szörnyű egyébként, hogy ez az elit társaságból senkinek nem esik le... A nagyeszű Tyrion újabb óriási baromsága őt ajánlani királynak, de hogy még akkor se essen le a tantusz, amikor elszólja magát a kis görcs? De ha már nem is sikerült felfogni a legegyértelműbbet, és ilyen naivan álltak hozzá, akkor is ott van az, hogy többen kijelentették már Branről, hogy ő valójában már nem Bran. Ő maga is megtette ezt. Ő már nem ember, ő a háromszemű holló, aki nem lehet uralkodó, senkié és semmié. Ez látszik is rajta, mert évek óta egy érzelemmentes roncs. Gyakorlatilag az egyik leginkább alkalmatlan személy a trónra. És milyen indokkal javasolja őt Tyrion? Ismer történeteket... Köszönjük szépen, ez lesz a nyerő indok arra, hogy behódoljon neki teljes Vesteros... Foglaljuk is csak össze akkor a fentieket. Egy semmilyen szinten nem felhatalmazott társaság, akiknek abszolút nincs döntési jogkörük összeül, jogosulatlanul és logikátlanul összeválogatott tagokból, majd a jogos trónörököst meghurcolják, elárulják és száműzik, majd kitalálják, hogy helyette mostantól választással nevezik ki a királyt, amely szavazásra pont ők jogosultak, majd ki is neveznek Jon helyett egy arra tökéletesen alkalmatlan kis férget. Ez zárásnak nonszensz, hiszen a hülye is érzi, hogy ebből hatalmas nagy lázongás lesz előbb-utóbb. Inkább előbb. Ugye azt érezzük, hogy itt a vastrón sorsáról van szó? Hiába pusztult el fizikailag, de szellemiségében és lényegileg arról beszélünk továbbra is. Az a vastrón, ami 8 évadon keresztül volt középpontban és akarta mindenki. Amiért annyi, de annyi szörnyű dolog történt, amiért ették-marták egymást. Kis híján az összes nagy ház kipusztult azért, hogy ezt a nyomorult trónt kergessék, dothrakik és makulátlanok keltek át a tengeren, keleten meg rabszolgák szabadultak fel, birodalmak alakultak át emiatt. Ugye senki nem gondolja komolyan, hogy egy ilyen horderejű témában, amikor ekkora hatalomról van szó, akkor ez a Tyrion-ihlette szánalmas tanácskozás bármilyen tekintetben is képes lesz pontot tenni az ügylet végére. És persze amik ezután történtek, azok tökéletesen példázzák mekkora ökörség volt, amit tettek. Sansa rögtön a királyválasztáskor kijelenti, hogy márpedig Észak független királyság, ő nem hódol be senkinek. Erre az ég adta világon semmi jogalapja nincs, de még csak nem is kéri, hanem nyíltan kijelenti, hogy márpedig ez így lesz. Ez egyértelműen felségárulás, aminek jutalma halál. Jobb esetben egy büdös nagy pofon és helyretétel, hogy "ülj le kislányom, egyes!". Bran döntése? "Oké, persze." Tehát az új király első önálló döntése az, hogy a Birodalom 7 királyságából az egyiket gondolkodás nélkül engedi kilépni és függetlenedni. Remek uralkodó lesz. hosszú, békés és stabil uralkodással. A többiek szerintem itt azért nem tudtak se köpni, se nyelni, mert annyira meg voltak lepődve. De vajon mennyi idő kell, hogy beugorjon nekik az az opció, hogy igazából akkor ennyi erővel miért is ne lehetnének függetlenek ők is? Miért is kéne nekik behódolni, ha Sansának nem kell? Ebben aligha fog segíteni azt a testvéri kötelék, ami Sansa és Bran között van. Kissé visszás, hogy megkapja a trónt egy Stark, mire egy másik rögtön azzal kezd, hogy kilép a Birodalomból, amit ő jóvá is hagy. Kicsit sem tűnik családi összeesküvésnek és elfogultságnak. Nézhetjük arról az oldalról is, hogy megválasztanak egy Starkot királynak úgy, hogy a Stark-ház egész Északkal együtt nem is lesz a királyság része. Ez mi? Tegyük hozzá halkan, hogy a Targaryenek közül az egyik jogos trónörököst elárulták és száműzték, a húgát korábban szintén elárulták és meggyilkoltatták. És akkor mindennek a tetejébe megkapjuk kik lettek a király tanácsadói. A nagyra nőtt óvodás Brienne, a számító élvhajhász bérgyilkos Bronn, az eddig csak árulók és elbukottak körül tanácsoskodó egykori csempész, és az elvileg továbbra is az éjjeli őrség felesküdt tagja, egy másik nagyra nőtt óvodás, akit a főurak nemrégiben nyíltan röhögtek körbe. És persze ki a főtanácsos? Tyrion, aki rendkívül okosnak tudja mutatni magát, de valójában 1-2 kivétellel az összes döntése égbekiáltó nagy baromság volt, ami nem kevés embernek okozta a vesztét így vagy úgy. Amúgy Brienne miért is marad Királyvárban? Amikor felesküdött a Stark-lányok védelmére, akik közül történetesen mindkettejüknek óriási szüksége lenne egy kiváló harcos lovagra maguk mellé, mint védelmező. Erre ő marad a királyi tanácsban, ahová szörnyen nem való. Azt is látjuk, hogy a király magasról nagy ívben tojik arra mi történik és az uralkodásra. Mindent rábíz a remek figuráira, akik rögtön neki is állnak vitatkozni azon, hogy vissza kell-e hozni a bordélyokat. Tehát Királyvár szinte teljesen elpusztult, megölték Daenerys-t, elárulták és kigolyózták a hatalomból Jont, felülírtak egy ősi öröklési szabályt, megválasztottak egy idióta és gonosz királyt, elvesztették az egyik királyságukat, majd min kezdenek el kattogni? Azon, hogy mi legyen a bordélyokkal. Taps, taps. Még jó, hogy annyira szívükön viselték szegény ártatlanok sorsát ugye... Deninek ezért kellett meghalnia... Jó, azt hiszem az világos, hogy az immáron csak 6 királyság birodalma miért törékenyebb, mint egy hosszas és alapos gondozás után épp hatalmas tűzben perzselődő sárkánytojás. Keletről is volt már szó, egyrészt ott van Daario Naharis, másrészt az azóta már nyilván odaért Drogon. A királynőjük halott, az az egész kontinens is egy jó nagy darázsfészek. Na de hátha akkor azért valahol van remény némi nyugalomra és stabilitásra. Nézzünk vissza Vesteros-ba és Északra. Jont ugye értelmetlenül visszaküldik a minden létjogosultságát elvesztő falra. De legalább egy töketlen figura, aki sosem akart uralkodni, talán ő megül a seggén. Csakhogy a vadak vezető nélkül maradnak, márpedig tudjuk milyenek voltak korábban, amikor még törzsekben éltek. Mance Rayder egyesítette őket, adott nekik célt, később pedig Jont követték. Jont a falra küldték, és ha nem a vadak igazgatásával fogja tölteni az idejét, márpedig nagyon nem akar vezető lenni, akkor azért ez több, mint aggályos. Aztán ott van Sansa, akiből Észak királynője lett. Az egy dolog, hogy a végére egész ügyesen sikerült maga mellé állítani az urakat, illetve végül is kivívta a függetlenséget, még ha nem is tiszta és korrekt eszközökkel. Ugyanakkor én továbbra sem látom benne a rátermett vezetőt. Folyton valaki árnyékában élt és soha nem tudott önmagában értékelhetőt nyújtani és fontos lenni. Mindig kellett mellé valaki, aki mutatja neki az utat, aki segíti. Arya ugye lelépett, Jont száműzték, az öccse lett a már tőle független Birodalom ura, más meg nincs. Például ha nem lett volna Tyrion, Petyr, Theon, Arya vagy Bran, akkor ő már rég nem lenne. És sajnos nemcsak akkor szorult védelemre, amikor még kislány volt, hanem ugye később is. Még a végén is az a helyzet, hogy Bealish jó eséllyel simán megvezeti és hülyére veszi, ha nincs mellette a két testvére, akik kisegítik. Észak büszke, makacs, erős nép, akiknek erőskezű, de irgalmas és jó vezetőre lenne szükségük. Sansa nem épp ilyen, nemcsak nem túl eszes, de a becsülete sem megkérdőjelezhetetlen, ráadásul nő is, ami azért abban a világban nem épp előny. Szóval én azt gondolom Sansa kapcsán, hogy most egy kis ideig jól ellehet ott, főleg, hogy elérte a függetlenséget. De előbb-utóbb problémákba fog ütközni, és őszintén szólva meglepődnék rajta, ha azokat jól tudná kezelni, és nem csúszna ki a kezéből minden. És ehhez hozzájön az is, hogy kívülről is érkezhet masszív fenyegetés. Nyilván sokaknak szúrja a szemét Vesteros-ban a függetlensége. Északra meg ott vannak a vadak, akikkel ki tudja mi lesz. A Birodalom nagyon törékeny, és ha Bran megbukik, akkor az utódja biztos nem fogja kedvelni sem a Starkokat, sem pedig Észak függetlenségét. Ha pedig keletről jön veszély, hát ők Deni után szintén nem lesznek kegyesek hozzá, Északhoz és a Starkokhoz. Mindent egybevetve azt gondolom, hogy ennyire törékeny, képlékeny és bizonytalan szituációt szinte még soha nem láttunk a sorozatban, ami nagy szó. Ez alapján ez a zárás kiábrándító és rossz. Nemcsak azért, mert kismillió izgalmas dolog lenne, amit nem láthatunk, mint folytatás, hanem mert lezárás helyett csak félbehagyták a szériát. Ez a befejezés ugyanis nem lezárás volt, hanem elvágás. Ha bárki is vette a fáradtságot, hogy végigolvassa a véleményem és ezt a sok sületlenséget, amit itt összehordtam, kíváncsi lennék hogyan vélekedik minderről. Tudom, hogy sokan követtétek közületek is a sorozatot, több rajongó is van itt, nagyon kíváncsi vagyok a nézőpontotokra.

Na letudtam a sorozatot. Bizonyos téren tudott emelni a lécen, meg is ugrotta, más szempontból visszaesett kicsit a végére. Az utolsó részek sajnos inkább keserű szájízt hagytak bennem, de összességében kifejezetten tetszett az összkép. Azt viszont továbbra is fenntartom, hogy nem látom benne azt a világmegváltást, amit sokan belegondolnak. Az utolsó évadnál jobban aggódtam az előzetes lázongások és balhék alapján, de én csak az utsó 2 részben csalódtam inkább. A hosszú éjszaka nekem rendben volt. Egyetértek azzal, hogy ez a sorozat nem a "másokról" szól, nem is számítottam arra, hogy részeken keresztül fogják mutogatni, ahogy leszámolnak velük. Eleve, már azzal, hogy Cersei-en kívül mindenki összegyűlt, ő meg pont nem, pontosan lehetett tudni, hogy mi várható. A kékek nem nyerhettek, mert akkor vége a sorozatnak. Több részen keresztül meg nem mutogathatnak egy csatát, így is brutál volt. Ráadásul szerintem nem is érdemelnek többet. Nekem ösztönlénynek tűntek, akiknek egy céljuk van, de nem beszélnek, nem éreznek, nem érdekli őket semmi más. Nem gondolom, hogy komolyabb motivációt vagy háttérsztorit kellett volna szőni köréjük. Ahogyan pl. a Bolton gyerek kutyáinak se elemezték a gondolataikat meg a motivációikat, úgy a másoknál se volt erre szükség. Bennük nem volt fordulat, tényleg azok, akiknek mutatták is őket korábban. Egy hatalmas külső fenyegetés, akik miatt szinte mindenkinek össze kellett fogni az életben maradásért. Ez így is volt, azért irtották a népet rendesen. Egy dolog nem tetszett, az, amit Dzséjt is írt korábban, az Éjkirály szerepe. Pontosabban, hogy a megölésével minden egy csapásra megoldódott. Ez elég bazári húzás volt. A kísérői is csak úgy voltak, aztán összetörtek, amikor a vezér is. Ez így gagyi. Illetve van egy másik dolog, amit nem értek. Ha jól értetem, a kékek célja az volt, hogy minden élőt elpusztítsanak. Ehhez miért is volt olyan kritikus Bran? Értem, hogy az élőknek még az emlékét is ki lehet gyomlálni vele, de mégis minek ezt így előrevenni? Egy béna gyerekről van szó, akit akkor nyírnak ki, amikor kedvük szottyan. Nem ért volna rá a csata után érte menni? Minek jelent meg az Éjkirály és sétált bele a nyilvánvaló csapdába? Az utsó rész nekem leginkább amiatt volt csalódás, mert szerintem rossz emberek kerültek rossz helyre. Erre nem tudom azt mondani, hogy elrontottak volna bármit is, egyszerűen csak az én ízlésemnek nem tetszett. Daenerys elkattant a királyvári csatában, ámokfutás volt a részéről, ez szentigaz. Korábban is voltak erre utaló jelek, de most a sok körülmény így adta ki. Én valahol megértem. Csúnya dolog volt, egyből kinyírták miatta, szerintem lehetett volna még egy esélyt adni, de hát legyen akkor így. De az, hogy a megmaradtak utána hátba szúrták Jont is, az azért számomra elég gusztustalan húzás volt. Tulajdonképp kinyírták az aktuális királynőt (nagyon is megérdemelte, de könnyen ment neki), kinyírták a potenciális utódját, az elvileg jogos trónörököst meg kigolyózták a hatalomból. És ez utóbbi azért is fontos, mert ezzel gyakorlatilag elismerték, hogy Deni megölése sem volt korrekt és fair. Anno, amikor Jaime hátba szúrta a királyt, vagy Robert fellázadt ellene, akkor egyikőjükből király lett, a másikból meg aranylovag. Cersei-ért se pampogott volna senki vagy vette volna elő a gyilkosát. Azért, mert mindenki tudta, hogy noha árulás, de így volt helyes. Ha Jon esetében is azt gondolták volna, hogy jól tette és igaza volt, akkor ki kellett volna állniuk mellette és őt tenni királynak, ha akarja, ha nem. Helyette eltitkolták a valódi kilétét és a lehető legtávolabb kotorták a tróntól. Az meg a dilettantizmus csúcsa, hogy egy érzelemmentes droidgyereket tettek meg utódjának, ráadásul választással. Egy olyan emberkét, aki azt mondta nem akar király lenni, sőt még Deres ura sem, aztán a végén beismerte, hogy mindenen azért ment így keresztül, hogy király lehessen. És az az igazság, hogy szerintem ő egy számító kis görény volt. Látta a múltat, a jelent, a jövőt. Óriási hatalma volt, emberek millióit menthette volna meg, de kb. semmit nem csinált, csak várta, hogy minden úgy forogja ki magát, ahogyan neki kedvez. Sőt, ennél rosszabb volt, mert csak akkor avatkozott be, amikor a maga javára kellett fordítani az eseményeket. Semmi értelme nem volt annak, hogy leleplezze Jon kilétét, csak az, hogy éket verjen közé és Daenerys közé. Már önmagában, ha ezt nem teszi meg, akkor jó eséllyel elkerülhető lett volna Királyvár felégetése. Hatalmában állt volna kismillió módon belenyúlni a dolgokba, befolyásolni a világ alakulását, de nem tette. Csak akkor, amikor a fost kavarhatta meg. Azt sem értem, hogy a "jó történetei" és hatalmas történelmi rálátása és ismeretanyaga miatt ugyan miért lenne alkalmas királynak. Miközben a hollóvá válása óta egy normális érzelmi reakciót nem volt képes felmutatni, illetve a hatalmát se használta semmire a "cselszövésen" kívül. Számomra több ízben tökéletesen bizonyította alkalmatlanságát, erre pont őt választják. És hogy, hogy nem, első önálló döntése az, hogy rábólint Észak függetlenségére, a nővére kérésére. Pontosabban nem is kérte, nyíltan kijelentette, hogy márpedig Észak nem hajt térdet. Ezt jobb helyen árulásnak hívják, Bran pedig gondolkodás nélkül elfogadja. Kérdem én, egy ilyen kókler hogyan fog uralkodni? Ezek után bármelyik ház kérhetné a függetlenséget, és nem lenne rá jó válasz. Ha mindenkinek enged, akkor elfogy a birodalma, ha nem, akkor igazságtalan és következetlen lesz. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a nővérének engedett, mert így még elfogultsággal is vádolható. Az csak rátesz egy lapáttal, hogy Sansa úgy jelenti ezt ki, hogy igazából a szeretett öccse lett volna a király, szóval semmitől nem kellett volna tartani. A lány ügyes volt, kihasználta a pillanatot, ha nem is volt épp szép dolog. De ezt egy normális király nem engedi. Még Jon se értett vele egyet, pedig ő aztán a becsület és igazság szobra volt. Amit viszont a személyes ízlésemtől függetlenül bánok és rossznak látom, az az utolsó pár rész tálalása. Azaz nem is a történetvezetéssel volt bajom, vagy a konkrét eseményekkel, a karakterek döntéseivel és motivációival, hanem ahogyan ezt eljuttatták hozzánk. Túl szájbarágósnak, manipulatívnak és egyoldalúnak találtam. Ezt pedig nem így szoktam meg ettől a sorozattól. Eddig akárki akármilyen tróger vagy nemes is volt, igyekeztek árnyalni őket. Megmutatni tetteik hátterét, új színeket és árnyalatokat adni a szereplőknek, új fénybe helyezni a cselekedeteiket. Nyilván voltak egyértelműen jók vagy rosszak is, de elsöprő többségében az volt a jellemző, hogy egyik se. Mindenki volt valamilyen, jó is, rossz is, amilyenek a való életben is az emberek. Mindenkinek voltak hibái, erényei, tévedtek, jókat húztak, mikor hogy. Az alkotók pedig ezt igyekeztek is feltárni, az érem több oldalát megmutatni. A végén egyértelmű volt, hogy később már nem lesz esély semmire, mert vége a szériának. Emiatt kiemelten fontos lett volna, hogy finoman bánjanak a karakterekkel, illetve az eseményeket is elfogulatlanul mutassák be, ne akarják irányítani a nézőt. Ehhez képest olyan fekete-fehér papírmasévá változtatták az összes szereplőt, hogy nem volt jóleső érzés nézni. Deniből egy sátáni szörnyet csináltak, aki mindenkinél kegyetlenebb, maga a patás ördög. Értem, hogy szörnyű dolgot tett, de hosszú-hosszú percekig közelről bámulni az elégő "ártatlanokat", kisgyerekeket, majd a csata után is hosszasan elidőzni a maradványokon... hatásvadász és egysíkú. Mindezt úgy, hogy közben róla vagy belőle nem kapunk semmit. Még Cersei esetében is foglalkoztak vele, hogy valahogy magyarázni, "menteni" próbálják kegyetlenségét, sokszor esendően és sajnálatra méltóan ábrázolták. A sárkányok anyjának ez nem járt ki, fogjuk fel, hogy ő már egy menthetetlen őrült megvadult szuka, olyan, mint az apja volt, akit el kell taposni, mert elpusztítja a világot. Ennél azért többet érdemelt volna, sokkal többet. Az egész végjáték arra volt kihegyezve, hogy ő mekkora csalódás, melléfogás, szörnyeteg. A nagy feloldás pedig a megölése és a hollógyerek trónra ültetése, ami elhozza a nagy békét. Mert ő a szent és megkérdőjelezhetetlen orákulum, aki tökéletes. És persze ezt mindenki be is nyeli. Deni seregei békésen elvonulnak, Jonból hülyét csinálnak és kiforgatják mindenéből, Brant egyöntetűen megválasztják, Sansa meg függetleníti Északot. Nekem ez összességében azért fáj, mert ilyen huszárvágásokkal, igénytelen és összecsapott megoldásokkal, illetve sulykolt képsorokkal gyakorlatilag bármikor be lehetett volna fejezni a sorozatot. Akár az első évad végén is. Egy ilyen széria nem ilyen zárást érdemelt volna. Az egész arról szólt, hogy van egy hatalmas világ, rengeteg emberrel, hús-vér "emberekkel" (most mindegy milyen lények valójában), a sorozat pedig minél jobban bemutatja nekünk mindezt. Nem ítélkezik, nem akarja ránk erőltetni az alkotók értékrendjét és véleményét, hanem minél mélyebben és több aspektusból feltár mindent. Korábban a nézőkre bízták, hogy mit hogyan ítélnek meg, kit hogyan és milyennek látnak. A végén engem arculcsapásként ért, hogy tulajdonképpen minden eszközt megragadnak arra, hogy legyömöszöljék a torkunkon az igazukat. Deninek lett volna választása, de a kegyetlen és démoni utat választotta, de persze Jon kapcsán már a többieknek nem volt választása, neki csak ez az egy út volt kijelölve. Meg Bran nyilván nem tehetett semmit másképp, hiszen így "került mindenki pontosan oda, ahol lennie kellett". Jobb királyt se találhattak volna, így kellett lennie. Ez annyira együgyű és izzadságszagú megközelítés, amit egy gyerekmesétől se várna az ember. Na és persze jobb segítőket a király mellé... Én imádtam Tyriont, az egyik kedvenc karakteren, de sajnos be kell látni, hogy a Fekete-vízi csata után 10/9 esetben baromira melléfogott. Legyen is akármekkora koponya, ez ritka rossz arány, nem érdemelte volna meg, hogy ő legyen a segítő. A többi tanácstag meg ennél is nagyobb röhej. Jó karakter mindegyik, a maga ligájában és kontextusában, de hogy egy uralkodói tanácsba nem valók, az is legalább ennyire biztos. Bronn? Ez komoly? Brienne hűséges és jótét lélek, remek harcos, de egy bamba naiv kisgyerek. Samwell hasonló, csak ő nem remek harcos, hanem valamennyire okos és művelt. Még Davos az, akire azt lehet mondani, hogy alkalmas lenne a feladatra, bár azért ő is vet fel kérdéseket. Igazság szerint totál egyértelmű, hogy annak a jelenetnek csak az volt a szerepe, hogy a főbb szereplőket, akikkel amúgy nem kezdenek semmit, még egy utolsó jelenetben együtt láthassuk. Csak hát ha már ennyire rámennek a fan service-re, akkor írják meg rendesen az apropót, ne találják már ki, hogy abszolút oda nem illő figurákat betesznek a tanácsba. A korábbiaknak is megvoltak a hibáik, de tökéletesen hitelesek voltak a posztjukon. Jó, hogy nem került be oda mondjuk egy ló vagy Jon farkasa is, ha már lúd, legyen kövér.

Szerintem ki kellett volna zárni és keresztre feszíteni. Ez lett volna a minimum azután, hogy vissza mert jönni a pályára, ahelyett, hogy elengedte volna a kis házi kedvencet.

Noha az ilyen jellegű világok nem különösebben tudnak megmozgatni, annyira domináns téma már évek óta ez a sorozat, hogy gondoltam adok neki egy esélyt. Elkezdtem hát nézni a hétvégén. Eddig 2 évadon vagyok túl. Alapvetően tetszik, de egyelőre még nem látom benne azt, ami miatt ekkora iszonyatos hype volt/van körülötte. Ahhoz, hogy nálam felnőjön a hírnevéhez, még legalább egy, de inkább két minőségi kategóriát kéne feljebb lépnie. Kíváncsi vagyok meg fog-e történni. Mindenesetre azt elérte, hogy folytassam, és már minden bizonnyal végig is fogom nézni, bár rajongója azért nem lettem.

Mint ahogy az is, aki legalább 4x fékezte el ugyanott a kanyart.... Vagy aki korábban volt, hogy azt se tudta mikor kéne bemenni a boxba... A sport már csak ilyen, az emberek hibáznak. Ahogy a sportbírók is emberek, hibáznak ők is. Ugyanakkor, ha szinte kivétel nélkül mindig ugyanaz jár jól ezekkel a "hibákkal", akkor felmerül a kérdés, hogy valóban hibákról beszélhetünk-e.

Nem az a lényeg, hogy nyert, hanem a hogyan...

Baboséknak és a Fradi vízilabda csapatának hatalmas gratula! Azt hiszem, ezek után több F1 futamot nem leszek hajlandó megnézni, amíg Hamilton a mezőnyben van...