pb69

Erről még véletlenül sincs szó. És nagyon fontos, hogy nem ez a helyzet. Az igazság az, hogy a TCW után a 66-os parancs és annak kontextusa igen jelentős mértékben átértelmeződött, leginkább a klónokra vonatkozóan. Azóta ugyanis ez a jelenetsor már nemcsak a jedik szempontjából nézve drámai és hátborzongató, hanem a klónokéból is. Mégpedig amiatt, mert nem volt választásuk, a parancs kiadásával agyatlan gyilkológépekké váltak, akiknek mérlegelési lehetőség nélkül el kellett árulniuk és ki kellett végezniük a bajtársaikat. Azokat, akikkel előtte megannyi csatában harcoltak, akikkel az életüket adták volna egymásért. A jedik lemészárlása, a Rend és a Köztársaság bukása, a Birodalom létrejötte és felemelkedése, Anakin árulása, a sith-ek diadala stb. elvitték a fókuszt, de érdemes azért belegondolni a klónok helyzetébe is. El tudjuk képzelni azt, hogy egyszer csak elhangzik valami vezérszó, aminek hatására gondolkodás nélkül érzelemmentesen elkezdjük meggyilkolni a szeretteinket? Kevés ennél szörnyűbb dolgot lehet elképzelni. Főképp annak tükrében, hogy a klónok identitása pont az önállóságban, a döntési lehetőségben gyökeredzett. Az egész életüknek kb. az az egyetlen dolog adott értelmet, hogy ők nem droidok, amiket programoznak és mindenféle intelligenciát, érzelmet és morált nélkülözve megcsinálnak bármit. A 66-os parancs pedig ezt az illúziót törölte el. Átmenetileg pontosan olyanná tette őket, mint a droidok.

Egy fantasztikus jelenetsorról beszélünk, bár inkább a hátborzongató lenne rá a megfelelő szó. Számomra ez a SW egyik leghatásosabb képsora, mindig óriási érzelmeket kavar fel bennem. John Williams szerepe ebben az egészben persze most is megkerülhetetlen, a zenéje legalább annyira ütős, mint a látvány. A jelenetsor egyben értékelhető igazán, én nemigen tudnék belőle kiemelni egyetlen képkockát. A kedvenc részem az egészből az, amikor Yoda botja a földre esik, a mester pedig a mellkasához kap. Értem, hogy CGI, meg nem is emberi karakterről beszélünk, de abban a mozdulatsorban, abban az arckifejezésben ott van az egész Klónháború és a Jedi Rend bukásának drámája.

A nagyobb kérdés inkább az, hogy mi lesz a reakciója a megrendelőnek?

Nem tudom, nekem furcsa. Nem szokták az orromra kötni egy boltban, hogy a hátsó helyiségben van egy a keresett árucikkből, csak már el lett adva pl. egy kecskeméti IT cégnek. Pláne azután, hogy kiderült, nincs is a nevemre semmilyen csomag. Jogos, ezt nem figyeltem. Nem loptak el semmit? A fáziscsatlakozót azért csak benyúlták. Ami ráadásul pont az egyik legértékesebb árucikk volt. A fáziscsatlakozót.

Elment egynek ez a rész, bár jobb is lehetett volna, ha a harapós kis jószág nem tűnik fel félpercenként ugyanazt a "poént" elsütve. Ami tetszett, hogy azért egy ilyen epizódba is sikerült beleszőni infókat az ER-ről. Kazról meg kijelenthető, hogy szerelőként többet fejlődött, mint más téren. Az az igazság, hogy én őt bántóan alkalmatlannak találom bármilyen komolyabb feladat elvégzésére, kémnek meg egyszerűen röhejes. Amit most művelt, az is megér pár misét. Világosan elmondták neki, hogy a hátsó részlegre még csak rá se nézzen, eszébe se jusson. Erre az első (pontosabban a második, de az elsőtől jól láttam, hogy nem kérte el a pénzt?) jöttmentnek elmondja, hogy igazából a hátsó részlegben van az áruból, amit kérne, csak épp félre van téve, név szerint XY-nak. Azért ez nem épp egy diszkrét megközelítés. A fazon tök gyanús, de azért Kaz vígan belesétál a csapdába, miközben egyedül hagyja BB8-et, hogy vigyázzon a boltra, illetve vezesse azt. Ez most komoly? Végül egy jó ötlettel Kaz kivágja magát a szorult helyzetből, de ahogyan hülyére vették előtte e legolcsóbb trükkökkel, az vérciki volt olyasvalakitől, akinek amúgy kémkednie kellene. Persze végül is megint úgy hozta a sors, hogy fontos infókhoz jutott, bár kétszer is majdnem otthagyta a fogát, illetve Orkáék áruját is lenullázta. Kíváncsi vagyok, hogy ennek lesz-e még komolyabb következménye, amellett, hogy Kaz mehet egy újabb napot gályázni. A megrendelők nem szokták szeretni az ilyen baleseteket, pláne ilyen értékes árunál.

Az a különbség, hogy a Vöröskeresztnek nincs akkora katonai potenciálja, ami jelentősen befolyásolná mondjuk egy világháború kimenetelét. Ennek megfelelően ők nem sározhatók be, mert nem varrható a nyakukba, hogy miattuk húzódik el a háború és van annyi áldozat. A másik fontos különbség, hogy a Vöröskereszt elvileg nem elkötelezett egyik oldalnak sem, nincs baráti vagy ellenséges kötődése egyik fél irányában sem. A Jedi Rend ezzel szemben a Köztársaság oldaláról hátrálna ki egy semleges pozícióba, illetve az esküdt ellenségeiket, a sith-eket hagynák ténykedni a háborúban. Ahogyan korábban írtam, a jedik "semlegessége" (az, hogy az alvilággal foglalkoznak a háború helyett) azt jelenti, hogy magára hagyják a Köztársaságot, jelentősen növelve a CIS győzelmi esélyeit. Ez a köztársasági berkeken belül majdhogynem egyenlő az árulással, de legalábbis egyfajta cserben hagyás. És az egy dolog, hogy a nép örülne neki, hogy megvédik őket az alvilágtól, csak közben annak meg nagyon nem örülnének, hogy emiatt elveszítik a háborút, vagy akár csak emiatt az még hosszú évekig elhúzódik. Mondom, ez kicsit olyan, hogy nyilván örülsz neki, ha a tűzoltók nem tapossák szét a cuccaid meg csinálnak koszt a házadban, csak ha épp tombol a tűz, amit ők így nem oltanak el, akkor már kevésbé fogod megköszönni a segítségüket. Megértettem, csak nem értek vele egyet. Abban egyetértek, hogy más megközelítést kellett volna használnia az öregnek, de ettől még nem lett volna nehezebb dolga. Azt már csak halkan tenném hozzá, hogy pl. az alvilágtól megvédeni valakiket se feltétlenül megoldható rombolás és áldozatok nélkül. Hát igen, ez félsiker. A jedik magukról is azt hitték, hogy a klónok felettesei. Azt meg legrosszabb rémálmaikban sem gondolták volna, hogy konkrétan ellenük van egy külön mindent felülíró parancs. Azért nagyon más a két dolog. Az persze igaz, hogy itt már sokkal jobban kellett volna foglalkozni a dologgal, mert nagyon éles volt a szitu a főkancellár körül, aki viszont a klónok legfőbb vezetője. Már amíg a pozíciójában van ugye.

Egyrészt, az, hogy nem zárható ki ez az egyébként rendkívül valószínűtlen eshetőség, az még nagyon gyenge érv arra, hogy komolyabb erőket mozgósítsanak ennek a kétségnek hitelt adva, miközben egy olyan háború dúl, amelyben garantáltan mindent elbuknak, ha nem a Köztársaság győz. Másrészt, ahogyan korábban írtam is, a sith-ek befolyása a Szenátusra korántsem jelenti szükségszerűen azt, hogy a Köztársaságot is a sith-ek irányítják. Az is befolyás, hogy megkennek pár politikust, vagy épp fenyegetik őket és hasonlók. Ez nyilván befolyást jelent, de nem olyan mértékűt, hogy ők irányítják az egész Köztársaságot, pláne nem úgy, hogy konkrétan ugyanaz az ember vezeti mindkét oldalt. Nyilván nem vették annyira komolyan, mert teljesen logikátlannak tűnik az akkori infók keretében. Ha egyszer a sith-eknek lehetőségük van megbontani a Köztársaságot, rendszereket maguk mellé állítani és egy galaktikus droidsereget gyártani, amellyel szemben semmi esélye nincs senkinek a galaxisban, akkor minek rendelnének be mellé egy klónhadsereget a Köztársaságnak, hogy ebből egy műháborút csináljanak? Ennek akkor sincs túl sok értelme, ha van lehetőségük a köztársasági oldalt is irányítani. A CIS oldalán garantált lett volna a sith-ek győzelme, ha nincs a klónhadsereg. Sőt, még a jedik egy jelentős részét is kiiktathatták volna a Geonózison. Mi tudjuk, hogy itt az időbeliség, a politikai megalapozottság stb. indokok mentén miért volt jobb a háborús színjáték, de nekünk könnyű, mert mi mindent tudunk. Amit akkor a jedik tudtak, az alapján hatalmas marhaságnak és felesleges kockáztatásnak tűnt a sith-ek részéről ez a háborúskodás. Tehát a sith-ek ellen (mert ez az egy teljesen biztos volt, hogy a CIS gyakorlatilag a sith) vívott háborúban a jedik a legkiválóbb tagjaikat inkább arra használják, hogy lényegében a Köztársaság ellen (a Szenátus, a főkancellár, a klónok) kutakodjanak és keressenek bizonyítékokat? Mindezt azért, hátha kiderül, hogy mégis egy nagyon esélytelennek tűnő forgatókönyv valósul épp meg. Kezdjük ott, hogy ezek a jedik igencsak hiányoztak volna a "harcmezőről". Most akár a konkrét csatákra gondolunk, akár egyéb háborúhoz kapcsolható tevékenységekre. Ami viszont nagyobb baj, hogy el tudjuk képzelni mit okozott volna, ha kiderül, hogy a jedik a Köztársaság ellen áskálódnak? Ugyanis egy ilyen nyomozás nem biztos, hogy rögtön megdönthetetlen bizonyítékokat eredményez. Ha pedig bárki megneszeli, hogy a jedik mit szervezkednek, akkor a legjobb esetben is kitör ebből egy botrány, ami meggyengíti a Köztársaságot, azaz segít a CIS-nek. Rosszabb esetben pedig nyíltan a jedik ellen fordítja a Köztársaságot, ami akár a Jedi Rend végét jelentheti, de minimum kidobja őket a háborúból, ami a CIS győzelmét írta volna alá. Azt már csak halkan teszem hozzá, hogy ha a jedik feltételezik, hogy esetleg igazuk lehet, és tényleg a sith van mindkét oldalon, akkor egy ilyen nyomozásnak vajon mennyi esélye van sikerrel zárulnia? Vajon mennyi az esélye annak, hogy a jedik teljesen önállóan, senki segítsége nélkül bizonyítékokat szerezzenek úgy, hogy ezt senki más még csak meg se tudja? Ugyanis, ha a köztársasági oldalon erre valaki rájön, akkor jó eséllyel fel is dobja őket a sith-eknél, hiszen az a feltételezés, hogy őket is a sith-ek irányítják. Elég kellemetlen úgy nyomozni, hogy senkiben nem lehet bízni, senkinek nem lehet gyanús kérdéseket feltenni, mert ezzel lehet, hogy lebuknak és mindennek vége. A csapdahelyzetnek az volt az egyik kulcseleme, hogy a jedik minél közelebb kerültek az igazsághoz, minél inkább nőtt az esélye annak, hogy a legrosszabb kétségeik igazak lehetnek, annál kevésbé bízhattak bárkiben is. Palpiban eleve nem bíztak, pont ő volt számukra leginkább egyre-egyre gyanúsabb, nyilván nem fogják vele megvitatni a kritikus dolgokat. Azokat az infókat, amiről azt hihetik, hogy végre esetleg olyan dolog került a kezükbe, ami nekik adhat helyzeti előnyt. De a békepárti politikusok is a Köztársaság részei, hiába tűnnek megbízhatónak, bennük se bízhatnak. Az egész ügy lényege az, hogy ha tényleg ugyanaz vezeti mindkét oldalt, akkor a jedik lényegében egyedül maradnak. Persze, bármelyik oldalról nyerhetnének nagyon hasznos szövetségeseket, hisz akik nem tudnak a szörnyű igazságról, melléjük állnának. De ehhez egyrészt megkérdőjelezhetetlen bizonyítékok kellenek. Másrészt az a baj, hogy ha viszont nem jó embert találnak meg ezzel, hanem pont egy olyat, aki a sith oldalán áll, akkor instant bukás. Biztos ez? Dúl egy háború a szakadár rendszerek ellen, akiket a sith vezet. Ha ebből a jedik kimaradnak, akkor nem lehetett volna rájuk húzni a vizes lepedőt? Nem lehetett volna azt mondani, hogy azok a jedik, akiknek a Köztársaságot kéne segíteniük, inkább kihátrálnak a háborúból és magukra hagyják a rendszert? Nem lehetett volna azt mondani, hogy a háború azért ilyen pusztító és azért húzódik el ilyen sokáig, mert az amúgy mérleg nyelvét jelenthető jedik nem harcolnak? Amúgy meg nyilván nem az volt a jedik fő szempontja, hogy a főkancellár rájuk tudja-e húzni a vizes lepedőt. Elvégre miért akarta volna? Pont most beszéltük meg, hogy ez azért egy nagyon valószínűtlen dolog. Meg amit korábban is beszéltünk, nem tűnik jó üzletnek hagyni nyerni a sith-eket azért, hogy Palpi áskálódása ellen védve legyenek, ha esetleg úgy alakul. Inkább legyenek lejáratva és inogjon meg a közmegítélésük, mintsem hogy a sith-ek vezette CIS győzedelmeskedjen. Na igen, ez már egy sokkal reálisabb felvetés. Bár most így hirtelen abban nem vagyok biztos, hogy a jedik tényleg megtudták, hogy ott a klónokban a chip, amivel ellenük fordíthatóak? Nem az volt, hogy végül lelőtték 5-öst, és így nem derült fény a szörnyű igazságra, csak gyanús részletekre? Ez ugyanaz a kérdéskör, amit pár bekezdéssel feljebb taglaltam. A jedik már nem bíztak senkiben, de nem is tehették. Itt már csak saját magukban bízhattak, már amennyire, mert hát ugye Dooku, Krell, Barriss... De tudták, hogy egyedül vannak, és nagyon-nagyon reménytelen helyzetben. Az egyetlen halovány reménysugár az a pár infó és bizonyíték volt, amiről talán nem tud az ellenség, hogy a kezükben van. Ezt az utolsó szalmaszálat pedig érthető módon nem akarták kiadni a kezükből. Megosztani a bizonyítékaikat bárkivel is, hatalmas kockázat lett volna. Ha nem jó embernek mutatják meg az ütőkártyáikat, akkor végleg lehúzhatják a rolót. Szerintem azt is tökéletesen látták, hogy itt nincs lehetőség arra, hogy Palpit "törvényesen" leváltsák. Minden szálat ő tart a kezében, népszerű és mindenki hisz benne. Ráadásul a legnagyobb adu az ő kezében van, bármikor lezárhatja a háborút, amivel rögvest kenyérre ken mindenkit. Az ő hatalmát megdönteni pár ilyen bizonyítékkal lehetetlen. Itt az lett volna az egyetlen reális esély, hogy legyőzik a sith-eket, harcképtelenné teszik Sidious-t, ami egyébként egy sith nagyúrnál szinte csak a megölésével lehetséges. Majd ezt követően már hozzáférhetnek sok infóhoz, terhelő bizonyítékhoz, amikkel alá tudják támasztani, hogy jól cselekedtek és igazuk volt. Ez valóban árulás, de más esélyük nem volt megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokat szerezni, legalábbis olyan erőteljeseket, amik mindenki számára egyértelműsítik Palpi romlottságát. Ha pedig ez megtörténik, akkor az árulásukat megbocsájthatták volna, az álláspontjuk és tetteik védhetővé váltak volna. Ha sikerül tényleg olyan bizonyítékokat felmutatni.

Szerintem itt nem szükségszerűen kell olyan mély összefüggéseket feltételezni, mint amik valójában fennálltak. Dooku mindkét oldalt megjárta, pontosabban legalább két oldalt biztosan, amiről tudunk. Hogy mikor lett sith, pontosan nem tudni, azt sem, hogy előtte mivel foglalatoskodhatott, milyen érdekek mentén, amikor már nem volt jedi, de még sith se, nem ismert. Már úgy értem, hogy a jedik és egyéb szereplők számára nem feltétlenül ismert infó. Jango meg egy fejvadász, aki megy a pénz után, teljesíthet mindenféle megbízásokat. Felkérték, hogy jó pénzért legyen a klónhadsereg donora, hát bevállalta. Dooku ekkortájt ki tudja épp mennyire állt már ismerten a sith oldalon. Most így hirtelen azt sem tudom, hogy a CIS-ben mennyire volt ismert infó, hogy Dooku bérelte fel anno Jangot klóndonornak. Lényeg az, hogy Dooku később a CIS vezetője lett, újra felkérte Jangot ilyen-olyan piszkos dolgokra, ő meg bevállalta. Elméletileg az is elképzelhető lett volna, hogy anno teljesen tiszta körülmények közt a Köztársaság felkéri donornak, évekkel később meg elvállal más munkákat a CIS-nek. Tekintve, hogy a fejvadászok, csempészek, kalózok legtöbbször nem elkötelezettek semmilyen politikai irányzatnak vagy rendszernek, csak a saját pecsenyéjüket sütögetik, így a személyük nem igazán kelt érdemi gyanút, akármelyik oldalon is tűnnek fel.

A jedik a Geonózis után már biztosan tudták, hogy Dooku sith. A legjobb példa tényleg Maul esete. A Tatooine-on pár kardcsapás van csak közte és Qui-Gon között, de a jedi ez alapján már egyértelműen sith-ként azonosítja. Ebben pedig a Tanács is csak azért kétkedik picit, mert 10000 éve kihaltnak tekintették a sith-eket. De még így se merül fel bennük, hogy más sötét oldali Erőhasználóval lenne dolguk. Ha Maulról ez alapján levették, hogy sith, akkor a sokkal többet mutató Dooku-nál ez nem is lehetett kérdés. Az pedig egyáltalán nem releváns, hogy korábban mit mondanak róla, hiszen akkor még nem voltak bizonyítékaik. Azt se gondolták róla, hogy köze lehet a Padmé elleni merénylethez, pedig aztán bebizonyosodott. Nagyon sok dolgot nem feltételeztek róla, de miután kiderült, hogy mégis igaz, muszáj volt elhinniük. Ezek tükrében már az se volt hihetetlen, hogy sith, pontosabban ez is egy a sok dolog közül, amit nem gondoltak volna róla, de kiderült. Az Ep.2 végi beszélgetés nálam tökéletesen működik. A lényege pont az, hogy mutassa a bizonytalanságokat és a zavart. Ahogyan Yoda is mondja, a sötétség mindent ködbe burkol, nem láthatnak tisztán. Nyilván nem hisznek Dooku-nak, a már ismertetett okokból kifolyólag. De azért nyilván figyelik a Szenátust, egyébként Dooku szavaitól függetlenül is, hiszen pl. Obi-Wan már említi korábban, hogy azért vannak kétségeik Palpi kapcsán. Meg nyilván a Szenátus és a rendszer kapcsán is, hiszen már az Ep.1 ezt mutatta. A naboo-i válság nemcsak Padmé-nak mutatta meg, hogy komoly bajok vannak, hanem nyilván a jediknek is. Főleg az, hogy végül a bűnösök nem kapták meg a méltó büntetésüket, a KSz továbbra is tényező maradhatott, nemcsak gazdaságilag, de politikailag is stb.. A másik, amit szerintem sokan túlgondolnak, az az, hogyan lehet értelmezni Dooku szavait. Szerintem amit mond (még ha igaznak is feltételezzük), abból nem következik egyértelműen az, hogy a Főkancellár maga a sith nagyúr és közvetlenül irányítja a Köztársaságot. Ez jelenthet egy sokkal közvetettebb befolyást a Szenátusra, ahol bizonyos politikusokat a korrupción keresztül mozgatnak. Erre amúgy vannak is elég komoly jelek, hiszen a KSz része a Szenátusnak, miközben az elvileg ugyan tőlük független korábbi figuráik meg nyíltan a szeparatistákat támogatják. Mi ismerjük a teljes igazságot, így Dooku mondataiból egyértelműen erre asszociálhatunk, miközben ezen tények ismerete nélkül azok a szavak teljesen más alternatívákat sugallnak, sokkal esélyesebb opciókat. Meg olyat már sokszor láttunk a történelem során, hogy egy háborúban az egyik fél ilyen-olyan alantas háttértevékenységgel befolyásol embereket a másik oldalon is. Olyat viszont nemigen, hogy konkrétan mindkét felet ugyanaz az ember vezesse. A jediknek minden gyanújuk ellenére be kellett kapcsolódniuk a háborúba, a Köztársaság oldalán. Ezt nem fejtegetném tovább, már megtettem korábban. Később pedig kénytelenek voltak a háborúban is maradni, ennek okait már szintén boncolgattuk. Hiába erősödött a gyanú, nem volt kiugrási lehetőség. Még ha fel is tesszük, hogy elhiszik a lehető legvalószínűtlenebb és legrosszabb eshetőséget, akkor is egyetlen esélyük marad ebből a szituból kikeveredni. Ha megdönthetetlen bizonyítékot szereznek, valamint legyőzik a sith-eket. A bizonyítékszerzés nem egyszerű, hiszen mindkét fél elkötelezetten támogatja a saját vezetőjét, szóval nem elég csak betámadni őket, konkrétan be kell bizonyítani, hogy márpedig az egész háború csak bábjáték. A legnagyobb probléma ott van, hogy ha a jedik elkezdenek szervezkedni pl. Palpi ellen, azzal egyrészt az erőforrásaik egy részét nem tudják a háborúra koncentrálni, ami növeli a CIS és a sith-ek esélyét. De ami még nagyobb baj, hogy óhatatlanul belső feszültséget és konfliktusokat szítanak a köztársasági oldalon. Ezzel jelentősen gyengítve azt, amivel megint a sith-ek kezére játszanak. Azt se felejtsük el, hogy ha mindkét oldalt ugyanaz vezeti, a háború pedig csak egy színjáték, akkor a sith-ek bármikor szabadon változtathatják az erőviszonyokat. Tehát ha a jedik elkezdenek ellenük kutakodni, kihátrálni a Köztársaság mögül, akkor erre Sidious nagyon egyszerűen tud úgy reagálni, hogy a háború menete kezdjen megfordulni, és kerüljön egyre nagyobb fölénybe a CIS. Ezzel lépéskényszerbe hozza a jediket, akiknek nem marad más választásuk, mint megerősíteni a Köztársaságot, teljes intenzitással visszatérni az eredeti koncepcióhoz, különben nyerni hagyják azt a felet, amelyről garantált, hogy a sith-ek. Emellett azt is tegyük hozzá, hogy amilyen lehetetlen és kezelhetetlen volt a szituáció, ahhoz képest még egész közel is kerültek párszor a jedik a sikerhez. Ami a körülményeket ismerve, maga lett volna a csoda. Elvégre Sidious-szal Winduék és Yoda is megküzdhetett, Obi-Wan nemcsak harcolt Vaderrel, de le is győzte. A 66-os chipnél se sok híja volt, hogy lelepleződjön egy nagy sunyiság. De a 66-os parancsot is több jedi túlélte, a klónok közül is voltak, akik kiszedték a chipet stb.. Persze ezek olyan dolgok, amik már nem számítanak, mert nem sikerült megállítani a sith-eket, viszont amikor a jedik inkompetenciáját és dilettantizmusát elemezgetjük, akkor ezt se tévesszük szem elől. Szerintem a lehetőségekhez képest végül egész sokáig eljutottak, és egész közel kerültek a csodatételhez. Ez pedig azért eredmény, és noha legtöbbször csak a hibáikat hozzuk fel, valahol mégiscsak megsüvegelendő meddig eljutottak. Ha pl. a Fradi női kézicsapata eljutna a BL döntőig, ahol büntetőkkel kikapna a sokkal erősebb riválissal szemben, akiket még a bíró is erőteljesen nyom, akkor azért az szép dolog lenne. Akkor is, ha amúgy ott döcögne a játék, hülyeségeket csinálnának a játékosok és az edző, lennének szembetűnő hiányosságok és hibák.

Leszámítva azt az egyet, ami közvetlen ezután következik.

Szerintem onnantól kezdve, hogy Dooku-val találkoztak a Geonózison, Windu, Obi, Anakin és Yoda is összefutott vele, mindenki a maga módján, egyértelműen sith-ként kezelték.

Teljesen más az, hogy nem kizárható, hogy a sith-ek befolyással vannak a Szenátusra, mint az, hogy a CIS-t egészen biztosan a sith-ek vezetik. Mindig ott volt a lehetősége annak, hogy csapdába estek és elcseszték, de nem volt jobb alternatíva. Pont ez a lényeg. Hogy nem arról van szó, hogy a jedik biztosak lehettek benne, hogy jó oldalon harcolnak, abban viszont biztosak lehettek, hogy csak rosszabb alternatíváik vannak. A lényeg ki van emelve. Ezek sejtések, gyanúk, megérzések és félelmek. Ellenben az, hogy a háborúban harcoló másik felet a sith-ek irányítják, konkrét tények. Nem azért kell ignorálniuk ezeket, mert a másik fél gonosz, hanem mert a másik fél ennél sokkal több, maga a Sith. Az még csak gyerekcsíny lenne, hogy az ellenfél gonosz, ennél sokkal többről van szó. Ha a legrosszabb eshetőség, hogy a sith-ek hatalomra jutnak, akkor teljesen mindegy, hogy kinek az oldalán harcolsz, ha ezzel a sith-ek ellen küzdhetsz. A legrosszabb, ami történhet, hogy a te oldaladat is a sith-ek vezetik, de őszintén szólva ezzel az esettel amúgy meg mit lehetne kezdeni? Hogyan lehetett volna kezelni azt a helyzetet, ha pl. a 2. világháborúban kiderül, hogy valójában mindkét fél náci és Hitler vezeti? Meg eleve egy kis valószínűségű eset. Inkább teszem azt, amit sejthetően a sith-ek vezette bábok mondanak, minthogy azokat segítsem, akiket bizonyítottan a sith-ek vezetnek. Komoly figyelmet is szenteltek ennek, de mit kellett volna tenniük? Azt baromi könnyű megmondani, hogy amit tettek, az hülyeség, de mi lett volna a jó megoldás? Az nem lett volna inkompetens megoldás, hogy "hát, gyanús nekünk ez a főkancellár meg a klónsereg, akkor inkább hagyjuk nyerni a CIS-t, akkor is, ha tudjuk, hogy a sith-ek vezetik őket"?

Annyit azért mindenképpen tegyünk hozzá a sztorihoz, hogy a Klónháborúk kirobbanásakor a jedik egyetlen dologban lehettek biztosak. Abban, hogy a CIS-t a sith-ek irányítják. Innentől kezdve az szerintem nem is lehetett kérdés, hogy a jediknek a Köztársaság oldalán KELL beszállni a háborúba. Igen, itt nem volt értelmes választásuk, ugyanis a sith-ek mindennél rosszabbak, azt, hogy hatalomra jussanak, azt semmi szín alatt nem lehetett megkockáztatni. Ez egy olyan alapvetés, amivel szembemenni eszükbe nem juthatott. Márpedig a CIS győzelme a sith-ek győzelmét jelentette volna. Elviekben tehát lehetőségük lett volna a jediknek a geonózisi csata után azt mondani, hogy nem harcolnak tovább a megmentőik és a Köztársaság oldalán, bár már ez is erős aggályokat vetett volna fel. Azért a klónok megmentették őket, másrészt a Jedi Rend és a Köztársaság között elég szoros volt ahhoz az összefonódás, hogy utóbbi elvárja a jedik segítségét, bennük pedig ne merüljön fel kétség, hogy egy ilyen éles szituban a Köztársaság mellé kell állni. De mindezektől függetlenül is, a jedik kimaradása a háborúból csupán egy elvi lehetőség, de semmiképpen nem reális. Ha a jedik nem harcolnak a Köztársaság oldalán, azzal növelik annak az esélyét, hogy a CIS megnyeri a háborút, ami egyenes út a sith uralomhoz. Ez pedig sokkal nagyobb fenyegetés, mint a rabszolgaság, meg az alvilági bűnbandák stb.. Ha a jedik a háború helyett az alvilággal, a korrupcióval és egyéb dolgokkal foglalkoznak, az olyan lett volna, mintha én az égő házamban azon erőlködnék, hogy nehogy piszkos legyen a padló vagy a mosogató. A sith-ek hatalomra jutásának lehetősége egy mindent felülíró probléma, nem is lehetett kérdés, hogy a jediknek ellenük kell felvenni a harcot és nem mással foglalkozni. Nagyon jól ki volt ez találva, ugyanis az erőviszonyok eléggé kiegyenlítettek voltak. Ha a jedik nem harcolnak, akkor a mérleg erősen átbillent volna a CIS javára. Még ha a Köztársaság is lett volna egyértelmű fölényben, egy sith-ek elleni háborúban akkor sem lehet megkockáztatni, hogy utóbbiak nyerjenek. Arról nem is beszélve, hogy minél hosszabb ideig tart a háború, annál több az áldozat és a szenvedés. Az nyilván nem opció, hogy minél hamarabb nyerjen a CIS, tehát a Köztársaság minél gyorsabb győzelméért kellett küzdeni. Márpedig erre akkor volt a legnagyobb esély, ha a jedik is az ő oldalukon ténykednek. Mindez egyébként arra is elég jó indok, hogy a jedik miért nem szálltak ki később, amikor egyre erőteljesebb gyanakvásuk volt a főkancellár személye, a Szenátus vagy épp a klónhadsereg kapcsán. Egész egyszerűen azért nem szállhattak ki, mert azzal a Köztársaságot gyengítették volna. Akkor pedig a CIS győz, ahol 100% a sith-ek sikere. Legyen is akármekkora kétség és gyanú a köztársasági oldalon, annak az esélye, hogy az ő sikerükkel is a sith-ek jutnak hatalomra, garantáltan kisebb, mint 100%. Eleve, nagyon-nagyon ritka az a háború, ahol mindkét oldalon teljesen ugyanaz az ember áll az élen. Lehet azért cseszegetni a jediket, hogy ezt miért nem vették észre, miért nem számoltak komolyabban ezzel az opcióval, de már önmagában sem feltétlenül fair hozzáállás. Annak tükrében pedig pláne nem, hogy a másik oldalról nyilvánvaló volt, hogy ki a vezér. Ha döntened kell, hogy az ördögnek vagy valami nagyon gyanús fura szerzetnek add el a lelked, akkor se az ördögnek fogod, mert róla biztosan tudod, hogy az ördög, és a legrosszabb. Millióféle probléma és gond lehetett a főkancellárral vagy bármi mással a Köztársaság oldalán, abból nyilván a legrosszabb eshetőség volt az, hogy őket is a sith-ek irányítják. De ez itt egy lehetőség volt a sok közül, a legrosszabb alternatíva, a másik oldalon pedig ismert tény. Bármikor szembeszállhattak volna a jedik a főkancellárral vagy a klónokkal, de ezzel egyértelműen szembekerültek volna a Köztársasággal. Aminek következményeképp biztosan gyengítették volna őket, legjobb esetben csak annyival, hogy kiemelkedő tábornokok és harcosok hiányoztak volna a csatamezőn. Jól látható tehát, hogy a Jedi Rendnek nem volt érdemi alternatívája e téren. Ha látod, hogy az ördög közelít és be akar jönni az ajtón, akkor bezárkózol és mindent elkövetsz annak érdekében, hogy ne juthasson be. Ha felmerül benned, hogy akikkel egy oldalon harcolsz, ők is árulók vagy gonoszak lehetnek, akár ők is az ördög szolgái lehetnek, akkor se nyitod ki az ajtót az ördögnek, mert annál nagyobb hülyeséget nem lehet csinálni. Azt is tegyük hozzá, hogy a nép támogatását szintén mindenképp elveszítették volna a jedik, hiszen a nép önként és dalolva szolgálta Palpit, ők választották meg, ők hosszabbították meg a mandátumát, az ők képviselőik ruházták fel extra jogkörökkel, ők bíztak benne annyira. Ha a jedik elkezdik fúrni a törvényesen megválasztott, illetve a nép gyakorlatilag teljes körű bizalmát élvező vezetőt, akkor azzal nemcsak politikailag gyengítették volna a sith-ekkel háborúzó Köztársaságot, de nyíltan szembementek volna a nép akaratával is. És mik lettek volna a jedik érvei, az indokok? Az, hogy zavart éreznek az Erőben? Az, hogy a sötét oldal erői kavarognak a főkancellár körül? Az, hogy Yoda-nak volt valami látomása? Az, hogy Palpigynús és nem szimpi nekik? Az, hogy van pár furcsán viselkedő klón? Ezek nekünk sokat mondanak, mert pontosan ismerjük a körülményeket. De akkor és ott nem lehetett előállni ilyen ötletekkel, mert körberöhögték volna őket. Még ha tökéletesen biztosak is lettek volna abban, hogy igazuk van, még akkor is szinte reménytelen helyzetben lettek volna, hogy valahogy közbelépjenek.

Ez az egész Saga egyik legmélyebb jelenete, minden egyes másodpercre egy remekmű. A drótokon rángatott, manipulált Anakin, aki bizonytalan, kétségek közt gyötrődik, de nem veszi észre, hogy mi is történik körülötte. És persze a jó öreg Sidious, aki egyértelműen ekkortájt van minden téren a csúcson. Zseniális, ahogyan több aspektusból is brutálisan támadja Anakin sebezhető pontjait, egyrészt nyíltan felvetve témákat, másrészt csak úgy sunyin elültetve a bogarat a fiú fülében. Ahogyan meg a csicskákat kiküldi, ott egyértelműen érződik, hogy most kezdődik a show.

Na de azért lesz belőle szubjektív kategória, mert pont Ti viszitek bele a szubjektivitást. Minden kapcsán el lehet kezdeni arról beszélni, hogy amúgy az nekem mennyire tetszik, onnantól ez egy szubjektív téma lesz. A tudomány is lehet szubjektív téma, mert ha nekem nem tetszik a gravitáció, akkor ezt senkinek nincs joga felülbírálni. Ti elkezdtetek arról beszélni, hogy a tudatos és megalapozott univerzumépítés Nektek mennyire tetszik, mi a véleményetek róla, de nem a téma szubjektív, hanem a megközelítésetek az. Ezért is hoztam a korábbi példám. Attól még, hogy én mennyire szeretem a sósat, attól még nem lesz szubjektív, hogy az adott étel mennyi sóval készül. Só nélkül is lehet főzni, sokaknak ízleni is fog a végeredmény, attól még objektív tény, hogy az az étel sótlan lesz. Szóval azon lehet vitázni, hogy ki mennyire igényel alapos, tudatos és aprólékos univerzumépítést, ki ízlésének milyen mértékek felelnek meg inkább, azt viszont szerintem kár megkérdőjelezni, hogy a Marvel ezen a téren fényéveket ver a DC-re. Van, akinek jobban tetszik a női tenisz vagy női foci, de azon nem érdemes vitázni, hogy hol vannak gyorsabb lövések vagy játékosok. Teljesen fals példa, több okból kifolyólag is. Egyrészt, 1977-ben jött ki az első SW alkotás, természetesen nem volt felépítve semmilyen világ, hiszen az volt benne az első alkotás. Ahogyan az in medias res volt, ugyanúgy az volt az Ep.1 is, ha valaki azt nézi először, mert neki meg Obi-Wan, Qui-Gon, Palpi stb. jönnek a semmiből. A MCU és a DCEU is természetesen a nulláról kezdte a filmes világ (hangsúlyoznám, hogy a filmes világ) építését, hiszen nincs más lehetőség. Másrészt, a SW, és egyébként a franchise-ok elsöprő többsége olyan, hogy eleve alapvetés a közös univerzum. Ugyanazok a szereplők mozognak, a fő cselekményszálak ugyanazok, egyetlen fonálra vannak felfűzve a részek. Egy SW, HP vagy Gyűrűk Ura esetében triviális, hogy egy univerzumban vagyunk, hiszen közvetlen előzményekről, következményekről szólnak, rengeteg a közös karakter stb.. Felesleges ezeket összehasonlítani egy MCU-val vagy DCEU-val, ahol viszont alapvetően egymástól nagyon nagyrészt független részekről beszélhetünk, amelyeknek külön sztorijaik és szereplőik vannak, amik jóval ritkábban találkoznak, amolyan crossover jelleggel. Legalábbis univerzumépítés szempontjából totál vakvágány ezeket egymáshoz hasonlítani, mert olyan, mintha azt kevernénk össze, hogy ugyanannak a könyvnek a különböző oldalait nézzük, vagy pedig már egy másik kötet lapjait. Azért ezzel nagyon vigyázzunk. Ez ugyanaz az érvelés, minthogy "nem rossz az XY film, csak el kéne olvasni a háttéranyagokat, a kapcsolódó könyveket, képregényeket, rendezői kommenteket stb., mert azért nem érted miről szól". Ez szerintem szörnyen rossz irány. Egy film maximum a vele egy sorozatban lévő és kronológiában őt megelőző másik filmtől függhet, egyébként teljesen önállóan is meg kell állja a helyét. Tehát a SW 3. része csak az 1. és 2. részétől függhet, mástól nem. Ha az OT vagy a ST ismerete nélkül nem állja meg a helyét, akkor az egy rossz film. Ugyanígy, ha a TCW vagy más, egyébként előzménysorozatok, képregények nélkül nem állja meg a helyét, akkor szintén egy rossz film. És ugyanez igaz a karakterekre. Egy szereplőnek a saját univerzumán belül kell megállnia a helyét, nem alapozhat egyéb alkotásokra. Egy Anakinnak az OT Vadere nélkül is működnie kell, ahogyan anno Vadernek a PT Anakinja nélkül is szintén működnie kellett. Ez persze adódik a készítési és kronológiai sorrendek keveredéséből. De hétköznapibb esetben, egy n. rész XY szereplőjének működnie kell az (n+1). és (n+2). részek XY-ja nélkül is. És ugyanígy működnie kell egy képregény, sorozat vagy könyv XY-ja nélkül is. Mondhatjuk azt, hogy Pókembert jó volt eredetsztori nélkül behozni a MCU-ba, de nem azért, mert amúgy már ismerjük az eredetsztoriját, ugyanis ez nem igaz. Az MCU Pókemberének nem ismerjük az eredetét. Nem tudjuk hogyan lett szuperhős, nem tudjuk milyen ember volt előtte, nem tudjuk, hogy milyen viszonyban volt Ben bácsival, nem tudjuk hogyan halt meg Ben bácsi, már ha egyáltalán létezett egyáltalán Ben bácsi, mert gyakorlatilag ezt sem tudjuk. Attól, hogy láttuk más filmek Pókembereit, attól még az ott látott előzmények nem lesznek az MCU karakteréé. Ugyanígy a képregények vagy könyvek is teljesen irrelevánsak ebből a szemszögből. Az MCU Pókemberéről kis túlzással az is elképzelhető, hogy egy póktojásból kelt ki és azért vannak a képességei. Lényegében bármi elképzelhető, mert nem tudjuk az eredetét. Ha ez valakit nem is érdekel, akkor az a szíve joga, ennek sok oka lehet, ez tekinthető egy jó döntésnek, de semmiképpen sem azért, mert úgyis tudjuk. Ezt egyébként az is remekül mutatja, hogy a MCU Pókembere pl. más viszonyrendszerrel bír. A Ben-féle mentort és apafigurát itt Stark testesíti meg, nem véletlenül. Ebben a sztoriban Bennek nincs helye. Ebben a sztoriban Póki egy high-tech szuperruhával villog, amit Vasembertől kapott. Ennek semmi köze a többi pókemberes filmhez, amikben pedig Vasembernek és Tony Starknak nem volt semmi helye. Ne keverjük össze az egyes alkotásokat, mert csak zavar lesz belőle. Nem jók az összehasonlítások. Ahol Zemo, Fekete Párduc vagy Pókember tűnt fel, az olyan MCU film volt, ami már tucatnyi szuperhőst mozgatott, ezek közül volt néhány ismeretlen. A DCEU ehhez képest egy olyan filmmel jött elő, ahol a főszereplők fele ismeretlen. Teljesen mások az arányok. Ultron nem épp jó példa, mert őt Stark és Banner hozták létre, ezt láttuk is, így nehéz azt mondani, hogy ismeretlen főellenség, elvégre még konkrétan a születésének is szemtanúi lehettünk. Thanos meg lehet, hogy minimális mértékben kapott szerepet, de többször is szerepet kapott, érezhetően in-universe rendkívül fontos karakterként felvezetve, És aztán pofára estek vele, legalábbis a lehetőségekhez képest. Akárhogy is vesszük, a DCEU tudtommal a kasszáknál is rosszabbul teljesített, illetve a közmegítélése is gyengébb, mint az MCU-nak. Most lehet azzal jönni, hogy de X-nek vagy Y-nak meg ez tetszik jobban, mert ez már tényleg egyéni ízlés dolga. A tény az, hogy mégis kevésbé sikeres a DC ezen a vonalon. Miért? Többek között azért, mert elkapkodták az univerzumépítést, rosszabb munkát végeztek e téren, mint a rivális. Sokaknak így is működik? Persze, de ez irreleváns, mert sokaknak meg rosszabbul működik. És nagyon úgy tűnik, hogy a többség az utóbbi kategóriába tartozik. Erre várt a nagyközönség? Mindenki pénzéhes? Na és? Ezek nem érvek. Ha sokat várok egy kajára az étteremben, akkor kihozhatják félkészen? Ha csak a profitot akarják maximalizálni, akkor maradhat félig nyers a hús? Gyorsabban kész akartak lenni? Nagyon sajnálom, a végeredmény így rosszabb lett. A rosszabb kaját meg kevesebben eszik meg jóízűen. Van, akinek pont úgy ízlik jobban, de attól még az nem lesz ugyanolyan jó. Biztos van olyan, akinek a Holiday Special is tetszik, sőt akár jobban tetszik, mint mondjuk az Ep.1 vagy Ep.8., most akkor az is van olyan jó film, irány, koncepció stb.? Valóban így lenne? Superman az átívelő sztori vezéreleme? Kezdjük ott, hogy az eddigi 6 filmből 3-nál főszereplő, az egyik dedikáltan róla szól. Nem egy nagy dolog központi elemnek lenni, ha te vagy a főszereplő, ezt azért nehéz felhozni, mint a tudatos és finom univerzumépítés egyik elemét. A maradék 3 filmben meg egyáltalán nem szerepel, de tudtommal még talán csak szóba sem kerül. Ez meg a másik véglet, ami megint nem támaszt alá semmit az univerzumépítésről. Ennyi erővel a SW-ban Han is ilyen, mert amelyik filmben szerepel, ott kulcsfigura, hát mondjuk a többiben meg szó se esik róla, de annyi baj legyen. Azért amikor felvetettem a végtelen köveket vagy a Hydra-t, akkor szerintem érezhetően más dimenzióra gondoltam, mint amit Superman jelent a DCEU-nak. Most arról nem is beszélve, hogy sajnos elég erős kritika az pl. a JL-nek, hogy Superman úgy főszereplő benne, ahogy. Az meg aztán pláne, hogy a DCEU vezéralakja pont egy olyan sótlan és jellegtelen figura, mint ő. Persze itt már képbe kerül a szubjektivitás, de számomra ő nagyon halovány eresztés olyanokhoz hasonlítva, mint pl. Vasember, Thanos, Thor, Loki, vagy ha már DCEU, akkor V, a Nolan-féle Batman, Joker, Luthor, Harley vagy ha eltekintünk ettől a két univerzumtól, akkor mondjuk Yoda, Sidious, Vader, Magneto, Rozsomák, Dumbledore, Hermoine, Gandalf, Gollam, Spock, Picard stb., stb..

Egy művészeti alkotás értékelése természetesen több aspektusában is szubjektív, viszont vannak benne objektív elemek. Az, hogy kinek mi mennyire tetszik, az teljesen szubjektív, egyéni ízlés kérdése, de sok más szempont lehet objektív is. Az is szubjektív, hogy egy étel kinek mennyire ízlik, viszont az már teljesen objektív, mérhető dolog, hogy pl. mennyi só vagy más fűszer van benne. Az már ízlés dolga, hogy nekem sótlanul jobban ízlik valami, de az attól még sótlan. Ha az univerzumépítést nézzük, akkor az többnyire objektíven értékelhető. Meg lehet nézni, hogy a Marvel és a DC esetében az első nagy "csapatos" filmjük honnan indult. Hány karaktert mozgatott, ezeket mennyire ismertük, mennyire volt kidolgozott és ismert a világ stb.. A MCU dolgait itt nem részletezném, de a Bosszúállók előtt volt 5 film, amiben megismerhettük a csapat 4 főszereplőjét, feltűnt benne Fekete Özvegy és Sólyomszem is, illetve a főgonosz Lokit is megismertük. Ezzel szemben a DC-nek volt 4 filmje előtte, amiből az egyiknek kis túlzással semmi köze nem volt a JL-hez, hanem egy másik csapatfilm volt, tele teljesen ismeretlen szereplőkkel. A JL gárdájából Superman 1,5, Batman fél, WW egy teljes filmet kapott, a többi 3 szereplő semmit. Ez egyrészt jóval kevesebb és alacsonyabb szintű építkezés, ráadásul sokkal aránytalanabb is, nincs benne kiegyensúlyozottság. Ehhez hozzávehetjük azt is, hogy itt a főgonosz is ismeretlen. Nem kell tehát szubjektív szempontokat figyelembe venni ahhoz, hogy lássuk, a karakterek terén a DCEU jóval kidolgozatlanabbul és megalapozatlanabbul vágott bele az első nagy csapatfilmbe. Ezt erősíti az is, hogy a JL tényleg csak átvette a legfontosabb 3 karaktert a korábbi filmekből, gyakorlatilag semmi mást nem. A Bosszúállók ezzel szemben más korábbi szereplőket és motívumokat is elővett, amivel tényleg azt mutatta, hogy ez egy egységes univerzum, ahol megvannak a mélyebb, közvetlen és közvetett összefüggések is, nem pedig csak pár főszereplőn keresztül érnek össze a szálak. De az előzmények mellett nézhetjük azt is, hogy a jövőre vonatkozóan mennyire volt tudatos és eredményes az univerzumépítés. A DC-nél még nehéz ítéletet mondani, mert csak az Aquaman jött ki a JL óta, előtte se volt sok film. Viszont nagyítóval kell keresni az olyan elemeket a filmekben, ami később komoly súllyal előkerült vagy előkerülhet. Nyoma sincs olyannak, mint a MCU esetében mondjuk a végtelen kövek vagy a Hydra. Szóval lehet szeretni vagy nem szeretni a DCEU filmjeit vagy karaktereit, ízlés dolga. Az viszont szerintem teljesen egyértelmű, hogy univerzumépítés terén jócskán elmarad a riválistól. De nemcsak a MCU-nál gyengébb, hanem önmagában is kijelenthető, hogy nem teljesít jól e téren. Azt pedig felesleges boncolgatni, hogy mi lett volna, ha a DC az első ebben. Főképp azért, mert könnyen lehet, hogy bebuktak volna ezzel az egésszel, és hosszú évtizedekre háttérbe szorult volna ez az egész ötlet, amit a Marvel hatalmas sikerre vitt. A másik, hogy a DC-nek már sokkal könnyebb dolga volt, mert megvolt a példa, egy kész recept. Nem azt mondom, hogy 1 az 1-ben le kellett volna koppintani, de az semmiképp nem erény, hogy próbáltak valamelyest egyediséget vinni a sztoriba, végül összességében jelentősen alulmúlták az elődöt. Úgy értem, hogy a kudarcra nem jogos magyarázat, hogy nem akarták pont ugyanúgy csinálni, mint a Marvel.

Valamiért bennem úgy maradt meg, hogy 8, de köszi az infót.

Egyrészt, nagyon eltérő lehet, hogy ki miben mutatkozik kiemelkedően tehetségesnek. Anakin 8 évesen fogatversenyt és űrcsatát nyert, megérezte miket mutogat Windu, a kis rodiai meg tárgyakat lebegtetett. Ezra meg képes volt bármilyen böszme nagy jószágot manipulálni. Egyébként sok mindent meg lehet tanulni ösztönösen is. A fentiek közül csak Ezra-t tanították ténylegesen erre, de pl. hatalmasakat ugrani már tudatos Erőhasználat nélkül is tudott. Biztos voltak olyanok, akiknek meg az elmetrükk ment ösztönösen, miközben a telekinézis nem, és fordítva. A másik, amiről korábban sok szó esett már, ill. most Dzséjt is újra kifejtette. A tanulás tempója is nagyon eltérhet. Ráadásul ennek is több aspektusa van. Luke pl. sok esetben szörnyen lassan tanult, mert nem volt nyitott az Erőre. Lövöldözött, koponyákat dobált, egyszerűen nem volt meg a készségszintű Erőhasználat, még évekkel azután se, hogy már aktív Erőhasználó volt. Viszont amikor megnyílt az Erőnek, akkor már elég gyorsan tanult. Ezra eleinte egy loth macskával nem bírt el, aztán nem sokkal később jött egy áttörés, ahonnan pedig már nem volt megállás, és a kapcsolatteremtésben lett a legkiemelkedőbb, lepipálva kb. bárki mást. Rey ösztönösen már rég használhatta az Erőt, azzal, hogy Kylo és Maz felnyitotta a szemét, áttörtek egy gátat. Onnantól már sokkal koncentráltabban és tudatosabban járhatott el. Ráadásul nagyon tanulékony, de ez nemcsak az Erőhasználat terén látszik. Nem hiszem, hogy a Falcont azért tanulta meg pár perc alatt profin iránytani, mert Erőérzékeny volt. Vagy hogy nyelveket és technikai dolgokat is így sajátított el hatékonyan. Nagyon sok mindent el lehet képzelni, ezt is. Viszont őszintén szólva, én már abszolút nem látom ennek helyét a sztoriban. A 9-ben sokkal fontosabb kérdések lesznek soron, kis túlzással kit érdekel, hogy Rey honnan származik. Amilyen aspektusból ez fontos volt, azt már megkaptuk a 8-ban. És pont az volt az egész tanulsága, hogy valójában nem fontos. Ezek után már bármilyen szinten feleslegesnek érzem ebbe belepiszkálni. Rey is, a sztori is, mi is (többnyire) túllendült(ünk) már ezen, kár visszakozni.

Mozart? Már kisgyerek korában csodákat művelt, mégsem voltak különlegesek a szülei. Egyébként meg az Erő nemcsak egyszer lehetett képes arra, amire Anakinnál. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy örülnék neki, ha Rey-t is közvetlenül az Erő teremtette volna, de ha már annyira kombinálni akarunk, akkor szerintem ez elég kézenfekvő lehet. Akkor nem kell neki másik különleges szülő meg semmi. Elvégre Shmi sem volt különleges, csak egy egyszerű ember. De én most már sokkal inkább annak örülnék, ha Rey származását hagynák békén. Sokféleképp lehetett volna ez, de egyelőre az alkotók úgy fűzték a szálakat, hogy így legyen. Ne ez legyen a fordulat a 9-ben, lesz ott erre tér elég.

Én sokkal jobban örülnék neki, ha tényleg egy teljesen új érának a kibontásába kezdenének bele. Nemcsak abból a 60-70 évből áll a SW világa, úgyis lesz még rengeteg mód ezen időszakok bővítésére is, most már jöhetne valami totál új vonal. A sithek vagy jedik múltja szerintem mindenkit érdekel, ahogyan a sith vagy mandalore háborúk is. Ezekből a témákból szinte bármilyen filmeket ki lehet hozni, tökéletes alapanyagok. Lehetnek látványos harcok, Erőhasználók és egyéb küzdőfelek, alvilági témák, politika, személyes drámák, nagy háborúk stb..

Azért lehetne ezt érzékletesen átadni anélkül is, hogy unalmas vagy bugyuta legyen. Valahogy pl. a MCU-ban tökéletesen át tudták adni, hogy Stark vagy Banner mekkora zseni tudósok. Azokban a filmekben is, ahol nem voltak egyértelmű főszereplők. De ha már SW, az Ep.1-ben Anakinról megtudtuk, hogy egymaga épített egy fogatot és egy protokolldroidok, mindenféle roncsból. Sabine-ról is átjött a Rebels-ben mennyire ért a technikához, és nem kellett hozzá 20 percig azt néznünk, hogy szerel valamit. Ez csak akarat kérdése.

Jó, hát nyilván ilyen háttérinfókat fognak róla mondani, mert csak így van értelme a karakterének. De őszintén szólva, ezt én a képernyőn szeretném látni, élesben, a sztoriban. Magyarázhatná Natalie Portman és Lucas, hogy az Ep.2-ben Anakin egy szenvedélyes jólelkű srác, aki megmutatja mennyire jó szerető, mennyire jó ember, akivel szívesen élne az ember, akibe rögtön bele lehet szeretni, ha közben a filmvásznon látott Anakin meg hát olyan, amilyen.

Hát mondjuk neki, mint új legfőbb vezérnek, szerintem pont lesz feladata elég. Nagyon szeretnék, na jó, ez így nem elég hű megfogalmazás, nagyon AKAROM látni Anakint Erőszellemként a ST-ban. Ez egy akkora ziccer, ami egyébként is kihagyhatatlan, de az események tükrében pláne. Egyrészt, le kell zárni a Skywalkerek sztoriját. Másrészt, Kylot folyton Vaderhez mérték, ő maga is őt tekintette példaképnek, illetve Vader eleve az ultimate gonoszként szerepel ebben a trilógiában is. Ez nekem nagyon böki a csőröm, mert a 6, ezáltal pedig az egész OT kifutása az, hogy Anakin megtért. Az, hogy ezután úgy menjen le egy trilógia, hogy még csak meg se említik, mint pozitívumot, sőt kifejezetten ő a patás ördög, aki minden genya számára a referencia, hát nem túl frankó. Harmadrészt, Luke is eggyé vált az Erővel, és Leia-nak is hamarosan ez lesz a sorsa, ha még nem lett. Teljes lesz a Skywalker család az Erőben, így minden tudásuk, tapasztalatuk és érzésük egyesülhet. Ha már Luke-kal nem játszották meg, hogy beszéljen az öregével, akkor ott van Kylo. Képzeljünk el egy jelenetet, ahol megjelenik Kylonak Vader. A példaképe, akit a zabolátlan és tökéletes gonoszsággal azonosított. Aztán mondjuk az anyja vagy Luke, amely szituból valahogyan kikerekedik az igazság, miszerint itt Vader nagyon nem az volt, akinek Kylo gondolja. Az lenne akkora leleplezés és "csalódás", mint Reynek, amikor Luke-ról és Kyloról derült ki az igazság. Ezt igazából csak azért írtam le,m mert eszembe jutott arról, hogy Kylo a sötét oldal után kutakodik, illetve akár eljuthat a Mustafarra is. Amúgy kutakodhat Snoke után is, mert azért azt is érdemes lehet. Aztán ugye Snoke-ot meg szintén nagyon érdekelték a Skywalkerek, ill. ha jól rémlik van is neki valamilyen kis kabalája a Mustafarról. Elvileg arról volt szó, hogy a Skywalkerek történetét lezárják, nem? Persze tudom, hogy ettől ez még nem feltétlenül lesz így, de szerintem nem kéne már ezzel tovább játszani. Ha le akarják zárni a Skywalkerek sztoriját, akkor szerintem Kylo is tűnjön el végleg. Ill. fordítva is igaz, ha Kylo életben marad, akkor ne is mondják, hogy a Skywalker-saga véget ért. Egy másik topikban felmerült, hogy Kylo azért inkább Solo, nem olyan Skywalker ő már, szóval végül is, ha életben marad, akkor is tekinthető lezártnak a család története. Én ezt azért nem szeretném, mert az amúgy is hányatott sorsú Leia-ra ez gyakorlatilag végleg rányomná a pecsétet, hogy ő nem is igazán Skywalker. Szóval nálam ennek rossz lenne az üzenete, Hát nem tudom, ez így elsőre jópofának hangzik, de egyáltalán nem biztos, hogy így van. Rey szülei senkik, mégis elég erős az Erőben. Ezra szintén. A jediknek tiltva volt a kufirc, szóval lényegében az összes jedi csak úgy a "semmiből" jött, pedig voltak köztük bitang erősek. Anakin az Erő gyermeke, ez oké, bár hozzátenném, hogy ha szigorúan azt nézzük, hogy az Erő tekintetében mit ért el, akkor azért messze nem akkora az ő hagyatéka. Piszok jó harcos volt, egy nagyon erős jedi, akiből aztán egy nagyon erős sith lett, de a nagy tette nem ezekhez kötődik. A megváltása egy emberi, morális siker, ahogyan a 3-ban látott megromlása és átállása is, csak ellenkező előjellel. Nem tudom mit hozhatott volna ki magából Erőhasználat terén, de amit láttunk, az alapján pl. Yoda vagy Sidious közelébe nem ér. De a nem épp képzett fia is lenyomta erőből, anno Obi-Wan is legyőzte, Ahsoka is derekasan helytállt, majdnem meg is ölte. Leia és Luke pedig ugyebár Anakin gyermekeiként mondhatni az Erő unokái. Ennek ellenére Leia-nak volt 1-2 fellángolása, de Luke-nak se sokkal több. Legalábbis, amit láttunk. Az OT-ban Luke-ról megint csak hasonló mondható el, mint Vaderről, nem Erőhasználóként volt akkora spíler, hanem emberileg, hogy megtérítette az apját. Luke igazán nagy dobása az Erő kapcsán az a mutatvány volt, amit a 8-ban láttunk tőle. Na, az tényleg odavert, de őszintén szólva, ettől függetlenül nem eshettünk tőle sem hasra. Mindezekből csak azt akarom kihozni, hogy ha Rey és Kylonak lenne is gyermeke (ami most szigorúan csak egy teoretikus felvetés), egyáltalán nem biztos, hogy annyira Erőérzékeny lenne. Vagy ha az is lenne, hogy ebből a potenciálból tudna is annyit realizálni, hogy olyan kimagasló Erőhasználó legyen. A világos és sötét oldal egyesülése meg megint olyan, hogy nem igazán tűnik értelmezhetőnek. Eleve, az Erő egy egységes egész, amit több oldalról lehet megközelíteni, sokféleképp lehet használni. A sötétség és világosság sokkal inkább mesterségesen kreált emberi fogalmak, így egy sötét és világos oldali Erőhasználó frigyéből születő utód esetén ez az Erő szempontjából aligha jelent bármit is. A mi világunkban a természetet tekintve mekkora jelentősége van annak, hogy egy velejéig romlott gonosztevő és egy Földre szállt angyal összehoz egy porontyot? Lényegében semmi. Na igen, egyelőre nagyon másfelé építkezett a sztori. Ezután már szerintem nem állna jól az egésznek, ha ebből visszakoznának. Főképp, hogy itt lezárni kellene egy sztorit, nem pedig elindítani egy újat. Mondjuk Padmé és Anakin szerelme is igen furcsán, spontán alakult ki. Egy 8 éves gyerek aligha lehet ténylegesen szerelmes, ahogyan egy 14 éves lánynál is erősen megkérdőjelezhető. De még ha lehet, akkor se egy kisgyerekbe lesz szerelmes. Szóval ez csak valami furcsább kapocs volt köztük, ami 10 évvel később egy közös kaland során olyan szinten kiteljesedett, hogy ugyan mindketten lehetetlennek gondolták a dolgot, mégis titokban összehozták. Na most ennyi kapocs Rey és Kylo között is van. Az más kérdés, hogyan gabalyodhatnának ők úgy össze, hogy kialakulhasson valami mélyebb is köztük. Főleg, hogy a 8 után mindketten mással lesznek elfoglalva, lesz is dolguk bőven. Kiszállniuk a történetből furcsa lenne, ehhez is kellene az a bizonyos "közös kaland", ami kivezethetne a jelenlegi helyzetükből. Ezzel csak az a baj, hogy ez így már önmagában alig férne bele egy filmbe, a 9-nek pedig ugye messze nem csak erről kell szólnia. Hát nem is tudom... Ez egy baromi klisés húzás lenne, amit nehéz úgy tálalni, hogy ne legyen giccses és nyálas. Ugyanakkor az is igaz, hogy a SW-ban még nem volt ilyen. Talán meg lehetne úgy valósítani, hogy bejövős legyen. Viszont egyelőre azt mondanám, hogy ehhez a 8-at is másképp kellett volna zárni. Abban pedig pláne nem vagyok biztos, hogy Ben számára a megváltásban kéne keresni a megoldást, már ami a karakterét illeti. Jó lenne nem újra azt látni, hogy a vívódó gonosz megtér a végén. Arról nem is beszélve, hogy ugyan olyat még nem láttunk, hogy a szerelem jelentse valakinek a megváltást, viszont olyat már igen, hogy a szeretet töltse be ezt a szerepet.

Elég nehezen induló rész volt, az a hosszas smacizós jelenet az elején nálam elég erős volt, és nem a jó értelemben. Neeku engem kifejezetten idegesít, mert nemcsak bugyuta, gyerekes és felelőtlen, de nagyon ki is lóg a közegből. Persze érdemi szerelői munka közben ritkán látjuk a szerelőket, de kötve hiszem, hogy akkora tech zseni lenne, hogy megérje alkalmazni. Jar Jar legalább száműzve lett, szánták még a gunganek is, és még ha komoly pozíciókba is került utána, látványos volt, hogy azért tisztában vannak a sületlenségével, ennek megfelelően is kezelik. Főképp az Ep.1-ben látványos ez, de ott látványos aak a baromságai is, így ez szinkronban van. Neeku kapcsán viszont mintha senkit nem érdekelne, hogy milyen. És itt nem azzal van a gond, hogy szeleburdi vagy teljesen hangulatember, hanem konkrétan életveszélyes. Korábban Kazt is kis híján megölette, most is simán hagyta volna odaveszni a platformot, mert megtetszett neki egy pár órával korábban megismert "cuki kisállat". Még a melóját is otthagyta volna, hogy megtarthassa, a többiek munkáját hátráltatta vele, miközben igazából nem is csináltak egymással semmit. Egy 4 éves gyerektől elnézhető egy ilyen viselkedés, hogy mindent feláldoz azért, mert a kiscica cuki, de itt azért ez messze nem kerek. A kisállat kapcsán még annyit, hogy Tam is igen ostoba volt, hogy kajának nézte... Biztos az a nagy fenevad annyira feni a fogát egy ilyen kis nyeszlett halacskára, hogy átússza érte az óceánt, megtámadjon egy ilyen platformot stb.. Neekunak mondjuk a végére leesett a dolog, de nem kapkodták el a felismerést. Szerencsére viszont e mellé a szerintem nem épp ütős főszál mellé is befértek olyan ínyencségek, amik megmentették a részt. Tetszett, hogy újra lementek a "pinyóba", illetve, hogy láthattuk újra a gyerkőcöket. Ez fontos, mert így mutatja magát tényleg élőnek és konzisztensnek a platform. Nem arról van szó, hogy feltűnik 1-1 mellékszereplő, aztán pár rész múlva mintha nem is lettek volna. Látszik, hogy a megismert történéseknek következményeik vannak, akkor is, ha nem kell épp hatalmas dolgokra gondolni. Ugyanez igaz Synara-ra is, ahol szerencsére azt sem felejtették el, hogy azért a kalózok cseszegessék egy kicsit, hogy mégis mit csinál ő ott lent, halad-e a szabotázs szervezésével és kémkedéssel. A csajszi pedig egyértelműen úgy tűnik, hogy Erőérzékeny, ami szintén nagyon szép motívum. Jól mutatja, hogy tényleg sokan vannak a galaxisban, hiszen a filmekben, sorozatokban is bele-bele lehet futni belőlük akár véletlenül is párba. Nem tudom lesz-e jelentősége később, szerintem amúgy igen, de ha nem, akkor is egy jó elem. Synara sorsára meg kíváncsi leszek, de nagyon valószínű, hogy a végén a Kolosszus mellett fogja letenni a voksát. Ez nem lenne egy túl eredeti megoldás, bár az eddigiek alapján meg csalódás lenne, ha nem így történne. Majd meglátjuk. Kaz szépet ment az ászokkal, a Tűzgolyót pont összedrótozták addig. Most már kaphatna kicsit több szerepet is a platformon, mint pilóta. A hajója is készen áll, és talán nem is olyan rossz, mint anno tűnt. Nem tudom annak lesz-e folytatása, hogy végül is megmentette az ex-birodalmi csókát. Látom, amúgy Hype a vezér az ászoknál, de azért megfogadta Kaz és a többiek tanácsát. Mindenesetre a srác megint megragadta az öreg Doza figyelmét. Halkan tenném hozzá, hogy remekül mutatja az Ellenállás "bölcsességét", hogy Kaz személyében olyasvalakit küldtek kémkedni, aki ezalatt a rövid idő alatt is lebukott az ER és a kalózok előtt. Kaz nem épp feltűnésmentes hazudozásaitól eltekintve, nagy ötlet vadidegeneket megmenteni és levinni a platformra. Meg a beépített emberrel menni akciózni egy ER-i űrállomásra... Nem azért mondom, de mindkét akciót Poe vezette. Az egy dolog, hogy Kaz milyen amatőr, ha alibit kell találni. De ugye Yeager eleve tudja mi a szitu, Tam és Doza gyanakszik, Synara számára már egyértelmű kell legyen a szitu, ha pedig a kalózok tudják mi van, akkor az ER biztosan. Azt hiszem nagy dolgok közelednek. Amúgy ez a Kaz gyerek jól ellenne Lando mellett is. Bár a droidokat egyelőre még megkíméli. Viszont egyébként jó pilóta módjára amolyan a "legyet is röptében" mentalitással röppen rá a csajokra. Ezzel amúgy lehetne mit kezdeni. Torrát nem "szennyezném" be, benne pozitív szereplőként érzek kraftot. Synara viszont bedobhatná a bájait, hogy leleplezze a srácot, az illene minden karakterhez, és a sztorinak is jót tehetne.

Az az igazság, hogy az IW-ban már az önmagában egy hatalmas spoiler volt, hogy kik "tűntek el". Senki nem gondolhatta komolyan, hogy pont az újabban beemelt figurákat vonják ki a forgalomból, miközben a régi motorosok meg maradnak. Az újakra akarják építeni a franchise jövőjét, nem azokra, akik már 3-4 filmeket kaptak, ráadásul a színészek is kezdik vágyni a szabadulást a szerepből. És nem lehet mindig olyan filmeket csinálni, amik az IW előtt játszódnak. Sajnos ennyiből kellemetlen kicsit az IW vége, hogy nem tud igazán ütni a dráma. Persze, áll leejtős és hátborzongató a jelenetsor, de aztán hamar ki lehet kerülni a hatása alól, mert mindenki tudja, hogy nem végleges. Nincs meg az a bizsergető kíváncsiság, hogy most akkor tényleg mi lesz.