pb69

Jó, de ez a része irreleváns a jedik szemszögéből. Az, hogy valaki mekkora bajt csinál nem ugyanaz a dimenzió, mint az, hogy hány eset van. Ha már Hitler, akkor ez olyan, mintha azt mondanád, hogy egész Németország úgy, ahogy van, egy nagy foshalom (visszamenőlegesen is), mert Hitler miket csinált.

Persze, ez így soknak tűnik, de valójában hány jedi is volt? Abból volt pár áruló, persze, de ez szerintem elkerülhetetlen. Szerintem örülnénk mi egy olyan társadalomnak, ahol arányosan csak annyi bűnöző lenne, mint a Jedi Rendben. Ők se tökéletesek, nyilván nem lesz 0%-os az arány. Az inkvizítorok tudtommal akkor álltak át, amikor már gyakorlatilag megszűnt a Rend, ami kicsit torzítja a statisztikákat. Azt Te sem gondolhatod komolyan, hogy ne lett volna érdemi kihívás. Egy fél galaxis tele mindenféle élőlénnyel, és ne lett volna kihívás? Azért nem csupán a sithek lehetnek gonoszak és rossz figurák, hanem tele van velük a világ. Kihívás volt, csak probléma nem lett belőle, mert a Köztársaság legfőképp a jedik segítségével jól kezelték ezeket a helyzeteket. Pont, hogy nem a jedik voltak nyeregben. A sith már akkor döntött úgy, hogy megmutatja magát, amikor eljutottak arra a szintre, hogy ez nem volt nagy kockázat. Ez a nagy terv tudatos része volt, annak egy fontos állomása. Mivel mindkét oldalon egyre nagyobb hatalma volt Sidious-nak, így valójában ő volt végig nyeregben. Azt meg nem triviális konkrétan megérezni, hogy ki a sith nagyúr és hasonlók. Ennyi erővel Sidious és Vader is csak egy lúzer, mert nem érezték Luke-ot időben, de Yoda vagy Kenobi helyét se tudták kideríteni. Ezek nem ilyen egyszerű dolgok. Könnyű azt mondani, hogy ott volt a szemük előtt, miért nem érezték meg. De Luke és Vader is ott volt Sidious orra előtt, mégse érezte meg, hogy a tanítványa el fogja árulni, annak fia meg úgyse áll mellé. Vagy Snoke se érezte meg, hogy ki fogják nyírni, pedig épp Kylo gondolataiban bóklászott.

Luke azért nemcsak ilyeneket mondott, és nem is így tálalta. Luke gyakorlatilag úgy állította be, mintha a Köztársaság bukásáért és a sithek felemelkedéséért csak a Jedi Rend lenne felelős, sőt mintha kifejezetten segítették volna ezt. Anakinnál ugyanez, azért lett gonosz, mert Kenobi rosszul tanította, sőt gonosznak nevelte. Ezek hatalmas csúsztatások. Egyrészt messze nem volt életképtelen az a rendszer, ugyanis több tízezer éven keresztül működött nagyrészt változatlan formában. A Jedi Rend és a Köztársaság is. És olyan nagyon rosszul se működhetett, ha ilyen sokáig fennmaradt, nagyobb lázongások nem voltak, még központi haderőre sem volt szükség. Másrészt Yoda aligha ezt akarta Luke-tól. Azt meg pláne nem, hogy végül azt csinálja, amit. Eleve, az, hogy Luke egyedül maga mellé fogadott egy tucat tanítványt és félrevonultak a világtól egy akadémiára, már ez nem az a gyakorlat volt, amit anno a Rend követett. Én ezt nagyon nem így látom. Nincsen tökéletes rendszer, a jediké sem volt az. Nyilván el fog jönni az idő, amikor bebuknak, ez megtörtént. De nekem az árulkodó, hogy sok-sok ezer év elteltével következett ez csak be. Sithek komplett generációinak kellett bujdokolni, tervezni, ármánykodni nagyon sokáig ahhoz, hogy aztán visszatérhessenek és átvehessék a hatalmat. Ha olyan fos lett volna a Jedi Rend, akkor már sokkal hamarabb szétesnek, vagy teret hódíthattak volna a sithek. Sőt, nemcsak a sithek, hiszen azért a köztársasági területeken nyilván voltak még rajtuk kívül gonosztevők. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a Köztársaságnak nem volt hadereje. Gyakorlatilag a Jedi Rend önmagában képes volt fenntartani a nyugalmat és a békét, többnyire ráadásul diplomáciai eszközökkel. Jó, csak azért Luke elég erősen rátolja a felelősséget a jedikre, miközben ami Bennel történt az szinte teljes egészében a saját kudarca. És pont ez a legnagyobb gond Luke sztorijával, hogy minden hibát, hiányosságot és rosszat általánosan a jedik nyakába varr, miközben nem ilyen fekete-fehér a helyzet. Az apja sok szempontból egy mocskos tróger volt, és nem Kenobitól leste el a hataloméhséget, hiúságot, paranoiát, türelmetlenséget, féltékenységet stb.. Vagy épp saját magának se Luke vagy Kenobi tanácsolta, hogy próbálja álmában megölni Kylot. Az abszolút Luke egyedi kudarca. Nem csak az, hogy nem bírt a fiúval és azt elkezdte beszippantani a sötét oldal (ennyiben volt hibáztatható anno Obi Anakin kapcsán), hanem hogy ezt képtelen volt kezelni és álmában ki akarta nyírni, ezzel megteremtve egy szörnyeteget. Azért az ilyenek nehogy már a jedik hibái legyenek. Luke nem azért cseszte el, mert jedi volt, vagy mert a régi jedikhez akart hasonlítani, hanem mert hibázott és gyenge volt.

Kb. annyira igaz, minthogy Anakin meghalt, mert megölte Darth Vader. Persze, bizonyos szemszögből nézve igaznak mondhatjuk, de leginkább egy hatalmas csúsztatás. Luke szövege bántóan egyoldalú, túlzó és primitív. Kb. olyan, mintha az ÚK bukását és az ER felemelkedését egy az egyben Leia vagy épp Luke nyakába varrnánk, Én az egyensúlyt úgy képzelem el, hogy egy hosszabb és még rögösebb út vezet oda, hogy aztán galaktikus léptékkel is kitartóbbnak, ha nem is állandónak lehessen tekinteni. Ez alapján szerintem még nem állt be az egyensúly eddig, csak volt időszak, amikor jobban megközelítették. A Saga kifutása lehet az, hogy tényleg előáll egy tartósabb ilyen állapot. Szvsz ez nem jelentékteleníti el a korábbi eseményeket és tetteket, hiszen mindegyik lépésre szükség volt ahhoz, hogy elérjék a célt. Mindegyik közelebb vitte őket a végső megoldáshoz. Az nekem nem tetszene, hogy egyensúly van pár évig, aztán felborul, aztán megint beáll pár évtizedig, aztán megint borul stb.. Szerintem pont ez degradálná Anakin, Luke vagy bárki más áldozatait és fáradozásait. Ez ugyanis azt jelentené, hogy hiába érik el a hőn vágyott egyensúlyt, az saját jellegéből fakadóan annyira törékeny, hogy szinte jelentősége sincs.

Maximálisan egyetértek, ez a film egy remekmű. Nem hibátlan, de pár furcsaságon kívül nagyon rendben van. Az elbeszélésmódja ugyan nem teljesen egyedi, de nagyon ritka, ötletes, kreatív és igényesen kivitelezett. Ez, illetve a sugallt mondanivaló teszi igazán különlegessé és értékessé. Emellett pedig kapunk egy tök jó krimisztorit is. Külön tetszett, hogy az alkotók mennyi lehetőséget megragadtak arra, hogy felvessenek bizonyos témákat. A cselekményhez inkább csak közvetett módon kötődő momentumokból azért mindig el tudtak ültetni egy kis bogarat az ember fülében. De ez tényleg csak gondolatébresztés volt, és nem estek bele abba a csapdába, hogy erőltetetten próbálják a szánkba rágni az üzenetet vagy a gondolatokat. Mégis nagyon fontos témákat pedzegetnek, amikről szerintem sokkal többet kellene beszélni. Ahogyan erről a filmről is.

Én inkább megfordítanám a dolgot. Inkább Ben szemszögéből és sorsát tekintve lett volna nagy különbség, ha egyedüli tanítvány, nem is annyira Luke oldaláról. Ha teljes figyelem hárul Benre és ő lehetett volna A (nagybetűs) padawan, akkor azért másképp alakulhattak volna a dolgok. Lehet a sötétség sem ébred így fel benne, de Snoke figyelmére se feltétlenül lett volna szüksége. Ráadásul sokszor okozza az a hiúság és hatalomvágy kiteljesedését valakin, ha osztoznia kell a figyelemben, illetve alkalmazkodnia kell másokhoz. A "jobb vagyok a másiknál, csak visszafognak, miért nem fejlődhetek a saját tempómban, miért nem vagyok kellőképp tisztelve és megbecsülve stb." motívumok erőteljesen elő szoktak kerülni. Márpedig Ben minden bizonnyal tehetségesebb volt társainál, ráadásul a származásáról ő maga is tudott, ha nem is feltétlenül annyira részletekbe menően. Simán gondolhatta azt, hogy ő jobb annál, hogy csak egy tanítvány legyen a sok közül. Márpedig egy ilyen közösségben nem lehet látványosan kivételezni senkivel, mert akkor meg a többiek fognak balhézni. Nyilván Bennek is be kellett állni a sorba. Arról nem is beszélve, hogy sokszor pont a leginkább elmaradottak kapják a legnagyobb figyelmet, a kiemelkedő pedig a legkevesebbet, ami kiélezi ezt a konfliktust. Palpi is azzal csábítgatta Anakint, hogy sokkal nagyobb szerepet kellett volna már kapnia a Rendben, jobban bízniuk kellene benne, dicsőbb sorsra érdemes. Ez Bennél is fontos tényező lehetett a rossz útra térésében.

Egyébként azért ennek is van jelentősége, amellett amit tett. Gondolom sunyult és lapított a háttérben, nem vállalta fel a dolgot, hátha valahogy megússza. Ezt sem szokták jó szemmel nézni. Hát ez már a klubon/klubokon múlik, hogyan ítélik meg a dolgot. Ha mindenhol annyira súlyosan kezelik a tettét, akkor így járt és bukta a karrierjét, nincs mit tenni. Nyilván sok példa volt már rá, amikor súlyosabb esetekben is kiálltak a játékos mellett és haja szála sem görbült. Olyan is volt, hogy az aktuális helyéről kidobták, máshol meg tárt karokkal várták, akár rögtön, más esetben csak évekkel később. Ezzel viszont nincs mit kezdeni. Nem mondhatja azt egy szövetség se, hogy "oké, eltiltjuk 10 meccsre, a jelenlegi klubja kiteheti, de utána kötelező valamely másik csapatnak alkalmazni, mert annyira azért mégse volt durva az eset". De az se jó megoldás, hogy eltussolják, nehogy a csapatok vezetésénél túlságosan leírja magát és bukja a karrierjét.

Simán elképzelhető, pláne ahogy ő is viselkedett. De ez még nem jelenti azt, hogy Hunt ártatlan lenne és ne kéne felelősséget vállalnia a tetteiért.

Mondjuk ez Hunt tekintetében túl sokat nem változtat a helyzeten, ilyet akkor sem lehet csinálni. Nem kellett volna ennyit várni vele. Vagy nem tudom, állítólag most került csak ki a felvétel. Ha tényleg csak most került elő a bizonyíték, akkor szerintem ez így korrekt. Amíg nem volt biztos a dolog, addig nem foglalkoztak vele, viszont amikor kiderült, akkor kicsapták. Az pedig nem jelent semmit, hogy nem lett belőle rendőrségi ügy. Nem annak függvényében elítélendő vki cselekedete, hogy lesz-e belőle jogi ügy.

Nem ismerjük az előzményeket, így azt sem, hogy a nő miért nem hagyta békén a faszit, vagy ő miért akarta lerázni. Egy biztos, a nőci sem tűnik ártatlan angyalnak és ő sem viselkedett normálisan, DE ez nem menti fel Huntot. Teljesen mindegy, hogy provokálnak-e vagy sem, de nem kezdek el lökdösni vkit, majd billentem fenéken már a földön fekve, akkor meg pláne nem, ha egy nőről van szó. Akkor se, ha tróger módon viselkedik vagy "szidja az anyámat". Ettől függetlenül ilyen esetekben azokat is erősebben kellene büntetni, akik balhét provokálnak és szítják a tüzet. Akkor is, ha a végén ők kerülnek ki rosszabbul az ügyből. Baromság az a feltételezés, hogy egy ügyben csak egy áldozat lehet, ő pedig minden esetben ártatlan. Nyilván itt is a csávó volt a nagyobb barom, de ettől még mindenki mást is illő volna elővenni és büntetni.

A szerelem ilyen szempontból nem logikus dolog, így szerintem azt a részélt firtatni, hogy mikor és miért szeretett bele Anakinba, nem feltétlenül érdemes. A buckalakók mészárlása emberi dolog, nyers bosszú, ami sajnos nagyon is jellemző az emberekre. Padmé nem helyeselte vagy értett egyet a dologgal, pusztán próbálta az önsanyargatásból vigasztalni kicsit Anakint, még mielőtt még mélyebbre süllyed. Nem túl nagy sikerrel persze. Ez arra tökéletes példa, amikor a személyes érzelmek felülírnak mindent, a józan észt meg pláne. Padmé is ember volt, szerette Anakint, így megbocsájtotta neki amit tett. Még a 3 végén is próbált volna ajánlatot tenni, menteni a menthetetlent, amikor már azt is tudta, hogy Anakin miket művelt közvetlen előtte. Pedig nagyon könnyen belátható, hogy sehova nem vezetett volna, mert ott már akkora törés volt Anakin személyiségében, illetve a kapcsolatukban, hogy úgyse működött volna. Oké, de ezzel már csak felnőttkorában szembesült. Akkor hallott először az apjáról, még ha többen hozzá is hasonlítgatták, akkor se tartom túl hitelesnek, hogy Luke-nak már az élete célja legyen a jediség. Főleg, hogy amikor kijelenti Kenobinak, hogy jedi akar lenni, mint az apja, akkor még szó nem volt arról, hogy mindenki hozzá mérné. Beruék aligha meséltek neki az apjáról ilyen sztorikat, sőt kifejezetten másik oldalról közelítették meg a dolgot és nem akartak semmit elmondani erről a múltról. Hát nagyon csak részint létezett. Anakin bizonyos tekintetben nagy jedi volt, de más szempontból meg sose volt még csak átlagos jedi se. Sőt, jó vagy nagy ember meg sose volt. Luke semmit nem tudott az apjáról, a hallomások alapján úgy képzelte el, mint valami tökéletes figurát, de szörnyen messze volt ez a valóságtól. A nagy apai eszménykép létezik, csak pár perc alatt alakult ki a semmiből. Most attól tekintsünk el, hogy teljesen hamis, mert ezt Luke nem tudhatta. Egész életében csodálta? Nem hinném, gyakorlatilag a hős jedi apjáról érdemben először 19 évesen hall, nem csodálta ő egész életében. A megváltással meg az a gond, hogy azért Luke is sejtheti, hogy nem lehetett az apja olyan tökéletes mintaember és mintajedi, ha aztán a galaxis mészárosa lett belőle. Persze naivitásból hihet ilyenekben, csak mindent ennek alárendelni számomra furcsa.

Én kedveltem Luke-ot az OT-ban, de a Saga tekintetében soha nem fért be a legjobbak közé. Őszintén szólva, én az egész OT tekintetében azt tudom mondani, hogy nem fogtak meg különösebben a karakterek, leginkább Yoda és Vader volt számomra érdekes, de pl. én utóbbit se éreztem soha olyan eget rengetően kultikus főgonosznak. Han nem volt túl szimpatikus, Leia elég változó, Luke-ot kedveltem. Nem volt egy túl összetett karakter, alapvetően a jól bejáratott kis királyfi erkölcsi iránytű figurája, de azért látszott, hogy vannak hibái is. Elég meseszerű volt az útja és a sorsa. Nem igazán tudtam vele azonosulni, mert elég elnagyoltan kaptuk meg a motivációit. Szóval tök jó, hogy az apja egykoron jedi volt, először hall erről meg az Erőről, aztán rögtön ez lesz élete célja, hogy az apja nyomdokaiba lépjen. Aztán amikor kiderül a szörnyű igazság, rögtön meg akarja menteni, megtéríteni, ami megint szép és jó, csak valójában nem is ismerte az apját, semmit nem tud róla, egy fiktív példakép volt, akiről aztán kiderül, hogy tömegmészáros, de Luke tudja, hogy átállítható. Padmé vagy Obi-Wan drámája azért volt sokkal átérezhetőbb és hitelesebb, mert ők ismerték és szerették Anakint. De ezt fordítva, Anakin szemszögéből is meg lehet közelíteni, és ugyanúgy érthető. Az OT-ban Vader nézőpontja még magyarázható azzal, hogy noha nem ismerte a fiát, de a régi életére és szerelmére emlékeztette, ennek meglehettek az adott hatásai. Luke esetében viszont egyetlen dolog van, ami indokol mindent, a biológiai kapcsolat, ami apjához köti. Persze régen kevésbé törték magukat az alkotók mélyebb motivációkkal, de ez az "én vérem, ezért csak mindennél fontosabb lehet" motívum nekem sosem volt elég meggyőző. Ezek alapján én is azt tudom mondani, hogy a 8 messze új szintre emelte Luke karakterét. A 7 félrevezetése és ahogyan szándékosan megtévesztő módon vezette fel Luke ST megjelenését és szerepét, csak ráerősített erre. Luke-ot is szépen meghentergették a sárban, ledöntötték a bálványát, mai szerintem abszolút használt neki. Azt mindig is úgy gondoltam, hogy Luke igazi próbatétele a sötét oldal kapcsán messze nem az lesz, ami a 6-ban történt. Nyilván elutasította a sötét oldalt, ez szép dolog, tisztesen helytállt, emberileg jelesre vizsgázott, de egyrészt elég tisztán látszott mi a helyes út, másrészt érzelmileg is ezen oldal mentén volt érdekelt. Emberileg az egy tökös és nemes húzás volt, hogy kész volt feláldozni magát, de igazából az ő szemszögéből nézve úgyis mindenképp meghalt volna, az apjának meg csak így tudott esélyt adni a megtérésre, ami a fő célja volt. Érezte benne a jót és a vívódást, ki kellett belőle robbantani ezt. (Ennek kapcsán egy kis érdekesség, hogy a 3-ban és a 6-ban is úgy kerül Vader nagy döntési helyzet elé, hogy tétlenül nézi, ahogyan Sidious szórja valakire a villámokat. Ez is felfogható egyfajta párhuzamnak.) Viszont nem ez a nagy cselekedet, hogy amikor egy külső fél felajánlja, hogy árulj el mindent és mindenkit, akit szeretsz, legyél gonosz, akkor erre nemet mondasz. Anakin is nemet mondott volna, ha Palpi csak úgy elküldi gyerekeket mészárolni. Anakin átállásában ugyan elvitathatatlan szerepe volt az öregnek, de mégis a saját motivációi és jelleme miatt állt át. Hiú volt és hataloméhes, illetve mindennél jobban meg akarta menteni Padmét. Ez vezette a sötét oldalra, Palpi "csak" mutatta az utat. Luke-nál meg egyértelmű, hogy amit akkor és ott a trónteremben Palpi és a sötét oldal tudott kínálni, az számára értéktelen. Az igazi próbatétel majd az lesz, amikor ő is a saját jelleméből és belső motivációjából fakadóan szembesül a sötétség csábításával. Ahogyan ez történt Kylo esetében, amikor felcsillant a lehetősége annak, hogy egy szörnyű tettel mégis meg tudna akadályozni rengeteg problémát. Egyébként itt is van egy párhuzam Anakinnal. Anakin is látta a jövőt (Padé halála), amit minden áron el akart kerülni, pontosan ezzel elősegítve annak bekövetkezését. Luke-nál ugyanez történt, érezte, hogy Kylo szörnyű dolgokat fog tenni, ezt elkerülendő akarta levágni, viszont pont ez a cselekedete idézte elő, hogy Benből előtörjön az igazi gonosz. A másik, ami nekem tetszett a 8-ban látott Luke karakterértelmezésben, hogy remekül bemutatja mennyire nem volt tisztában a jediség tényleges szellemiségével. Nekem mindig bökte a csőröm az a felfogás, mely szerint Luke tökéletesen tudta mit kell tennie egy igazi jedinek, és ezt bizonyította a 6-ban, ezzel a legnagyobb jedik közé emelkedve. Én azt mindig sokkal inkább egy hatalmas emberi tettként értékeltem, ami azt bizonyította, hogy Luke emberileg kiemelkedő, de annak csak közvetve van köze a jedikhez és a jedik filozófiájának lényegéhez. A 8-ból kiderült, hogy Luke miként gondolt anno a jedikre és az igazi szellemiségükre, majd a kudarc után ez oda vezetett, hogy értéktelennek és elítélendőnek látta őket. De ez meg a ló túloldala volt, és ugyanúgy nem volt igaza. Valójában az egész problémakör abból fakad, hogy Luke soha nem értette mi a jediség lényege, és a téveszméi miatt csalódott akkorát, ami átlökte a másik végletes álláspontra. Végül Rey feltűnése és a Yoda-val történő beszélgetés ébreszti rá az igazságra, itt kezdi felfogni és tényleg megérteni, hogy miről is szól ez az egész. Ez az ő nagy megtérése és megvilágosodása, emiatt üt akkorát a finálé, és emiatt mondhatjuk azt, hogy végül igazán méltó "búcsút" vesz a karakter, igazi jedihez méltót. Luke az OT-ban még csak az útja elején jár, ami akkor még nem is tűnik annyira vészesen rögösnek. De hosszú és izgalmas még az az út, ami a 8-ban ér véget, és az ott meghozott döntésével kerül igazán helyére a figura. Így válik makulátlan hős helyett egy megkérdőjelezhetetlen hőssé, aki padlót fogott ugyan, de fel tudott onnan állni.

Igen-igen. Mondjuk azt nem tudom, hogy ilyen szinten van-e jelentősége annak, hogy oldalra vagy hátrafelé dobja a kardot. Azért a 6-ban meg lehajítja egy nagy aknába, a 8-ban le a dombról. A 6-ban a lényeg a véglegességen van, hogy bizonyítsa, ez egy végső döntés, sehogy nem tudja már visszaszerezni a kardját. Ez a végső elhatározás és magabiztosság sugárzása, a 8-ban pedig szintén ott a véglegesség, de a teljes kiábrándultság és lemondás adja a kontextust. A 6-ban ez egy reményteli és pozitív megmozdulás, a 8-ban már reményvesztett és negatív.

A 6-ban Luke a kard eldobásával azt akarta kifejezni, hogy semmiképp nem hajlandó tovább harcolni, mert az igazi jediséget ő (abban a szituban) ezzel az attitűddel azonosította. A 8-ban pedig a jediség fő szimbólumaként dobja el a fénykardot. A 6-ban pont a hithű jediségét (amit szerinte igazából jelentett) akarta ezzel alátámasztani, a 8-ban pedig épp ennek ellenkezőjét, azaz a teljes elfordulást az eszméktől.

Na igen, ez valahol jogos. Bár azt hozzá kell tenni, hogy nem tudom mennyire reális elképzelés, hogy valaki aki a SW animációs sorozatait követi, amúgy ne legyen tisztában az univerzum főbb fordulataival is. A SW egy popkulturális alapmű, sok esetben az is ismeri az alapdolgokat, akit amúgy nem is érdekel az egész. Lehet úgy vannak vele a készítők, hogy az a kisgyerek, aki elkezd követni egy TCW-t, Rebels-t, Resistance-t, az akkor is megtudja valahonnan a filmek fő motívumait, ha nem is nézi meg azokat. Akkor meg már jobb, ha egy ilyen másik "lebutított" rajzfilmváltozatból tudja meg, nemcsak úgy hallomásból vagy valahol olvasva.

Szerintem pont ezért nem reális az, hogy simán kilőtte volna a lézerágyúkkal, ha továbbra is azt használja. Hiszen ha így lett volna, akkor miért váltott volna? Én sokkal inkább azt tudom elképzelni, hogy először egyrészt gyengíteni akarta Kenobi hajójának védelmét, fárasztani az ellenfelet, másrészt pedig azt hihette hamarabb belekergeti valami végzetes hibába. Miután utóbbi nem sikerült, előbbi kapcsán meg úgy érezhette megtette, amit lehetett, váltott egy erőteljesebb és biztosabb megoldásra. A "finish him" beszólás is inkább arra utal számomra, hogy Jango pont véget akar vetni a játszadozásnak és kergetőzésnek, végre pontot téve az ügy végére. Eljött a pillanat, be lehet vetni a legmasszívabb megoldást, ráküldeni egy követőrakétát az ellenfél már nem 100-as hajójára. De Boba "most elkaptuk" felvetése is arra enged következtetni, hogy az első fázisnak vége, jöhet a következő felvonás, ahonnan már nem menekülhet a másik fél. Ha továbbra is ugyanúgy csak lőni kellett volna a lézerrel, akkor valahogy nem ülne ez a beszólás.

Érdekes koncepció. Én azt tudom elképzelni, hogy a nagyon fiatal korosztálynak így akarják behozni a filmek információit. Az animációs sorozatok erősen építenek a filmekre, önállóan nem feltétlenül lehet értelmezni őket, nem igazán működnek. Viszont a kisgyerekeknek lehet manapság nem pálya az, hogy SW szintű filmeket nézzenek, főképp az eredeti trilógiát. Vagy legalábbis kevésbé lehet jellemző, mint régen. Ehelyett kapnak egy ilyen furcsa betekintést, hogy képbe kerüljenek a filmek által felvázolt alapvilágról és az abban történő legfontosabb szerelőkről, eseményekről. Így az animációs sorozatokat már nagyobb élvezettel nézhetik, pár év múlva meg megnézhetik az eredeti filmeket is.

Nem tudom, én ezt a "játékot" nem érzem igazán érdekesnek vagy izgalmasnak. Nincs benne igazából semmi látványos vagy megalázó a másik félre nézve, illetve Jango (vagy Boba) se tanulhat belőle semmit. Ilyesmiket tudnék elképzelni indoknak a játszadozásra. Ettől függetlenül azt továbbra is fenntartom, hogy ha alábecsülöd az ellenfeled, illetve nem a hatékony módszert választod a céljaid elérése, feleslegesen cifrázod a dolgokat, akkor nem vagy elég jó abban, amit csinálsz. Ha emiatt ráadásul látványosan felsülsz a céljaid elérésben, akkor pláne nem. A plot armort nem hoznám be a képbe, mert ez alapján egyértelmű, hogy Jango sehogy se tudta volna megölni Kenobit. Lőhette volna a lézerágyúval, akkor is megúszta volna. Chirrut is megúszta a vak botorkálást a kereszttűzben, de a Falconnál se hiszem, hogy annyira erős lehetett volna, hogy állja a csillagrombolók találatait. Vagy ott volt Jar Jar szerencsétlenkedése a naboo-i csatában. Meg sok más példát fel lehetne hozni, sajnos a SW-ban is úgy működnek a dolgok, hogy a főbb karakterek jóval strapabíróbbak, a sebzések meg nem egyenletesek. De ez a téma más lapra tartozik.

Most tényleg azon megy a vita, hogy Jango direkt a kevésbé hatékony fegyverre váltott, ahelyett, hogy simán kilőtte volna Kenobit? Mert ha jól értem, akkor erről van szó. Ha simán lövi tovább ellenfelét a lézerágyúval, akkor megölte volna, de ehelyett ő inkább kilőtte rá a rakétáit (ezekből amúgy van utánpótlás a hajókban, vajon mennyi lehet készleten?), mert... mert csak. Ez eleve nem hangzik túl logikusan, de tegyük fel, hogy igaz. Adódik a kérdés, hogy vajon mennyire nevezhetünk jó pilótának valakit, aki a biztos és egyszerű győzelem helyett választ egy rosszabb megoldást, amibe végül belebukik, így elbukva a fő célját? Azt gondolom, hogy egy pilótának ismernie kell a hajóját, annak fegyverzetét, az ebből adódó lehetőségeket, előnyöket, hátrányokat. Ha Jango tényleg ilyen szinten elbaltázta a dolgot, akkor az ritka nagy dilettantizmusra vallana, ami nálam már önmagában megkérdőjelezi őt. Nemcsak azt, hogy jó fejvadász vagy katona, hanem azt is, hogy jó pilóta-e.

Az Erőérzékenységhez: Természetesen óriási előnyt ad valakinek, ha Erőérzékeny, emiatt fel lehet tenni külön a kérdést, hogy ki a legjobb nem Erőérzékeny pilóta. Mint ahogy azt is, hogy ki a legjobb nem Erőérzékeny harcos, mesterlövész, artista vagy szakács. Ugyanakkor, ha a legjobbat keressük, akkor ott már nincs értelme ennek a szeparálásnak. Igen, az Erőérzékenyek hatalmas előnyt élveznek, ahogyan azok is, akiknek kiemelkedő a reflexük vagy vakmerőbbek. Ahogyan korábban is írtam, ennyi erővel a legjobb harcos sem lehet Erőérzékeny. Meg igazából senki, hanem mindenben külön kéne őket mérni (elvégre az Erőhasználat lényegében az élet minden területén előnyt jelent), aminek szerintem nincs sok értelme. Főleg úgy, hogy akkor nemcsak ebben kéne külön kategóriákat felállítani, hanem sok más szempont szerint is. Pl. Yoda könnyen "okoskodik" meg bölcselkedik, hiszen a faja majd' 1000 évig él, így több ideje van tanulni, meg eleve tapasztaltabb lesz, mint mások. Egy droid nem feltétlenül érez fájdalmat, ami nagy előny pl. egy párbajban. Vagy más szituban az, hogy nagyságrendekkel gyorsabban tud számolni, mint egy élőlény. Obi-Wan vs Jango: Én sem értem miért nyomta volna le Jango Obit. Kisebb és talán valamivel fürgébb hajóval volt Kenobi, de a Slave sokkal erősebb volt minden tekintetben. Ráadásul az egy különleges, fejvadászra szabott gép, ezt lebecsülni kb. olyan, mintha valaki a Falconra azt mondaná, hogy csak egy egyszerű teherhajó. A jediknek pedig tudtommal nem volt igazán különleges a vadászgépük. Szóval aligha volt itt Obi előnyben, max. egál. Obi-Wan lekövette Jangot, mert fifikásan felpattintott rá egy jeladót. Jango időben észlelte, mert a hajója jelezte neki. Kölcsönösen meg tudták lepni egymást mindenféle trükkökkel, ezért kerültek átmenetileg előnybe. De azt tényleg nem szabad elfelejteni, hogy Kenobi nem akarta megölni Jangot, fordítva ez már nem igaz. Obi-Wan elérte a célját, Jango viszont nem, ráadásul a párbaj (igazi) végén előbbi "koptatta" le ellenfelét, mivel Jango azt hitte megölte őt, miközben nem. A harc közben mindketten remekül manővereztek, azért védekezni sem olyan sima ügy ám. Obi-Wan legalább olyan ügyes volt a csata közben, mint Jango. Azt pedig nem értem, hogy Jango miért akart volna játszani, bármilyen értelemben is. Arról nem is beszélve, hogy ha netán alábecsülte volna ellenfelét, elbízta volna magát, játszani akart volna, rosszul mérte volna fel mivel érdemes támadni vagy bármi ilyesmi, azzal nem pont azt bizonyítaná, hogy nem olyan jó pilóta. Ettől lenne jobb Obinál? A pilótának nemcsak az a dolga, hogy irányítsa a gépet meg célozzon és lövöldözzön, hanem pl. meg kell hoznia azt a döntést is, hogy milyen fegyverekkel és milyen stratégiával támad. Egyáltalán mikor támadjon, mikor védekezzen. Obi-Wan tökéletesen tudta hogyan kezelje a helyzetet, Jango minden mozzanatát jól reagálta le, majd azt is tudta mikor kell véget vetni a harcnak. Emiatt el is érte célját. Jango ezzel szemben bedőlt a cselnek és elhitte, hogy az ellenfele elpusztult, így igazából dolgavégezetlenül hagyta ott a harcmezőt. Ebből fakadóan pedig bebukta a célját is.

Obi-Wan szerintem is jó pilóta, csak nem kiemelkedő. Nyilván egy Anakinhoz vagy Poe-hoz képest igencsak el van maradva e téren, de az átlaghoz képest ettől még bőven lehet jobb. Annak pedig én sem látom túl sok értelmét, hogy az Erőhasználókat kizárjuk a kérdéskörből. Nyilvánvaló, hogy egy Erőhasználó előnyben van ilyen téren azokkal szemben, akik nem használják tudatosan az Erőt, de ettől (vagy épp pont ezért) még ugyanúgy jobb pilóták. Ha pedig az a kérdés, hogy ki a legjobb pilóta, akkor ezt is számításba kéne venni. Ennyi erővel azt is mondhatjuk, hogy akinek jobbak a reflexei vagy jobb a szeme, több keze van stb., azokat se vegyük számításba, mert előnyben vannak. Vagy Han leginkább azért olyan jó, mert merész és egy fineszes csempész, akinek nagy ötletei vannak és vág az esze, akkor húzzuk ki a listáról.

És, akkor már nem is jedik? Vagy akkor már nem számítanak? Azért olyan tekintetben csak érdekli, hogy pl. az inkvizítorokat nem nevezné jedinek. Értem, ez egy komoly érv. Persze, meg valójában az egész Sith és Jedi Rend, a Köztársaság, a CIS, a droidsereg, a harcoló és ugráló Yoda, a Kiválasztott-mítosz, a nagy machináor Sidious és még napestig lehetne sorolni. Ezek ugyanúgy nem szerepeltek az OT-ban, és nem is feltétlenül következtek belőle, pláne ilyen formájukban. Kismillióféleképpen lehetett volna máshogy, csak ma már mindenki alapvetésnek gondolja ezeket. Rey nem lehetett jó pilóta vagy harcos? Neki nem segíthetett az Erő? Ez meg nem tudom hogy jött ide... Meg az, hogy Luke csatlakozott a lázadókhoz és felrobbantotta a Halálcsillagot. Kooperált Bennel, majd Yodával is. Ráadásul Vader már a 4 végén megérezte a csatában. Azért mindezek után még szép, hogy Sidious is érezte, hogy zavarog az Erő. Az lett volna szép, ha csak a 6-ban lepődik meg, amikor Luke belép a trónterembe, hogy "ki ez a szőke gyerek???". Ja, ezek nagyon jók lennének. K2 feltűnésére én is számítok valamilyen formában.

Nem is akarja, hogy babér teremjen neki az Ellenállás köreiben. Majd amikor az ellenállóknak valamilyen szövetségese, vagy akár épp egy ellenálló kritikus helyzetbe kerül, amiből már nem látszik kiút, majd akkor lehet megint ott terem a semmiből DJ vagy egy hasonló pacák. Akkor aztán úgyse lesz sok választás, összeállnak pár óra erejéig, DJ lehúzza magának a sápot és továbbáll. Ennyi. Már pusztán abból, hogy háború van, rengeteget lehet nyerészkedni. Nem feltétlenül kell neki nyíltan megjelenni az Ellenállásban, a háttérből is tud velük kooperálni sokféle módon.

Azt nem hinném, hogy DJ konkrétan BB8-re gondolt volna, amikor az ominózus mondatot kimondta. Inkább fordítva látom az ok-okozatot, mivel ez volt az életfilozófiája, ezért nem törődött BB8-tel és köpte fel. Nem az a lényeg, hogy a "máskor ti nyertek" akár már most is megtörténhet BB8 miatt, hanem hogy ez mindig egy nyitott lehetőség lesz. DJ célja nem az, hogy segítsen bármelyik oldalnak is, hanem hogy magának segítsen, de emellett a lehető leginkább független maradjon. Segített Finnéknek, mert ezzel jól járt. Utána elárulta őket, mert ezzel járt a legjobban. Ha BB8-et is megemlíti, azzal már aligha járt volna jobban, tehát ez már kifejezetten egy olyan cselekedet lett volna, ami nem a saját érdekeiben történik, hanem az ER segítéséért. Ez meg neki nem pálya. DJ-nek nem oszt nem szoroz, hogy BB8 valahogyan csodát tesz és kiszabadítja Finnéket, vagy felrobban a hajóval együtt, vagy simán csak lebukik és bedarálja az ER. Ezt majd a sors (vagy az Erő) eldönti, nem az ő dolga. Legközelebb majd megfordul a szerencse és az ellenállók nyernek csatát. De ha lehetősége lesz rá, DJ akkor is ott lesz, és akkor is halászni fog a zavarosban, a saját pecsenyéjét sütögetve.

Ezért nem kéne erőltetni ezt a nagy remake-mániát. Két opció van. Leforgathatod teljesen ugyanazt, csak más technikával meg szereplőkkel. Ezzel a legnagyobb problémám, hogy mindenfajta eredetiséget, kreativitást és ötletet nélkülöz, ami egy alkotó tevékenység esetében szerintem nagyon rossz irány. Egyetlen értelme az lehet, hogy a mai és a jövő korosztályainak fogyaszthatóbbá tegye az adott alkotást. Ez akár az Oroszlánkirály esetében is terv lehet.* Viszont azt is számításba kell venni, hogy az eredeti művet ezzel gyakorlatilag (kis túlzással) megsemmisítik. A régi motorosokat és az ínyenceket leszámítva kb. senki nem fog megnézni egy 20+ évvel régebbi filmet, amikor van belőle újabb. Ez nagyjából 100/98 emberre igaz, szóval legyen is a korához képest akármennyire remek alkotás az XY film, ha csináltak hozzá egy középsz@r remake-et, akkor utána szinte mindenki csak azt fogja nézni, az eredeti mű meg kikopik. A másik opció, hogy a remake alkotói belenyúlnak a dolgokba, bátrak és egy új művet tesznek le az asztalra. Nyilván ez vagy javít, vagy ront az eredetin, ráadásul nem mindig lehet ezt objektíven megítélni. Ezzel csak az a bajom, hogy ha valaki egy másik sztorit akar elmesélni, vagy másféle karaktereket akar mozgatni, akkor miért nem csinál egy teljesen önálló filmet? Ebben azt látom, hogy egy korábbi alkotás farvizén akar evezni az illető, mert a sajátját nem érzi annyira erősnek, hogy önállóan is helytálljon. A fentiek 2. bekezdése erre az esetre is igaz lehet. Még ha más is sül ki az adott műből, akkor se lesz túl agy hajlandóság az emberekben, hogy az eredetihez nyúljanak vissza, amikor van újabb. Itt annyi a különbség, hogy nemcsak az adott alkotás eredeti megvalósítási módja, "vászna" veszhet el, hanem teljes egészében az eredeti mondanivaló, történet, karakterek stb. is. Ettől ez még előnyére is válhat akár, de nem feltétlenül. *Konkrétan az Oroszlánkirályhoz hasonló mesék élőszereplős újraforgatásával az a legnagyobb bajom, hogy egy komplett műfajt herél ki. Az animációs filmeket a mai napig sokan mostohagyermekként kezelik, mondván az csak mese lehet, soha nem érhet fel egy élőszereplőshöz. Itt pedig lényegében arról van szó, hogy ezt a mentalitást egyre fiatalabb gyerekekben ültetik el. Ma már a kisgyerekek élőszereplős sorozatokat néznek a rajzfilmcsatornákon, mert az a menő. Ha egy Aladdint vagy Hófehérkét is így látnak először, akkor ez természetes elvárássá válik. Az animációs műfaj már nekik is csak "gagyinak" fog számítani, ami senkit nem érdekel. Ez pedig szerintem nagyon rossz irány. Főképp azért, mert nagyon szép dolgokat lehet alkotni a rajzolással. Sőt, megkockáztatom, hogy az igazi művészi érték sokkal inkább abban van. Az, hogy egy igazi rókát vagy majmot egy az egyben le tudnak másolni számítógéppel, mozgatják a száját és alákeverik a szöveget, nem sok művészi értéket hordoz. A technológia adott, innentől már csak pénz kérdése az egész. Ráadásul az animációs műfaj sokkal nagyobb szabadságot is enged. Gondoljunk pl. egy Tom&Jerry-re, ami brutalitás és ötlet abban volt, az csak úgy működhetett, elképzelhetetlen megoldani igazi macskával meg egérrel, legalábbis botrányos lenne az eredmény. Az meg már az én szubjektív véleményem, hogy egy kisgyerek esetében nem árt, ha markánsabban szétválik a mese a valóságtól. Ezt a vizualitással erősíteni lehet. Egy 2D animációt nézve (kortól függetlenül) senkinek meg sem fordul a fejében, hogy amit lát, az akár csak minimálisan is valós lehetne. Élőszereplős esetben sokkal inkább tűnhet valóságnak a beszélő cica, meg a felöltöztetett kutyák és hasonlók, amiknek érdekes hatásai lehetnek. (Lehet csak én gondolom túl, de szerintem az ilyen dolgok is közrejátszanak abban, hogy manapság az állatokat egyre többen konkrétan emberként kezelik. Emberként beszélnek hozzájuk, emberként öltöztetik őket, emberként tartják őket a lakásokban, emberként temetik el őket, kozmetikushoz és éttermekbe viszik őket, emberi jogokat követelnek nekik, a gyerekekkel közösen családtagként kezelik őket stb.. Ez pedig szerintem egyrészt beteges és az embereknek gáz, másrészt az állatoknak is kellemetlenségeket okozhat.) Az meg már pláne csak a saját véleményem, hogy rettentően gagyi dolgokat tudnak a mai gyerekek elé tolni. Pár éve az unokahúgomnál volt szerencsém belepillantani milyen "mesék" mennek manapság a tévében (vagy akár youtube-on). Élő szereplők mindenféle röhejes maskarákban ugrálnak össze-vissza, mindenféle értelem vagy üzenet nélkül. Annyira bazári és gagyi az egész, hogy fájdalmas. Ugyanezt tudom mondani arra, amikor élő állatokat narrálnak, tipikusan olyan szitukban, aminek semmi köze a tényleges kontextushoz. Pont itt volt hatalmas előnye az animációs műfajnak, mert totálisan el tudott rugaszkodni a valóságtól, így értelmet és értéket tudott adni a "bohóckodásnak". Igazi "színészekkel" ezen a szinten ezt a fantáziabeli gazdagságot csak mímelni lehet, elvégre nem fognak SW, MCU meg GoT minőségű alkotásokat letenni a 6 évesek asztalára. Így viszont céltalan sületlenség lesz az egész, miközben a mesék lényege mindig az volt, hogy a kisgyerekeknek könnyed szórakozás formájában tanítson és értékeket közvetítsen.