pb69

Én azért nem értem ezt az új őrületet, mert itt ráadásul olyan alkotásokról beszélünk, ahol szerintem kb. semmit nem ad hozzá az egészhez, hogy "valósak" a szereplők és a díszlet. Mert ha egy TCW vagy Rebels jellegű animációs alkotásnál valaki sóvárogna rá, hogy milyen jó lenne élőszereplősen, akkor azt mondom, van benne vmi. De pl. egy Oroszlánkirály (ahol állatok beszélgetnek meg énekelgetnek, és őszintén szólva, én soha nem értettem mi a jó meg vicces abban, amikor állatokat szinkronizálnak) olyan szinten tipikus mese, hogy semmit nem emel rajta, ha próbálják valósághűen ábrázolni számítógépes grafikával. Valahogy olyan gagyi az egész. Nem tudom mi lesz az irány, de lehet egyszer majd a South Parkot meg Family Guy-t is nekiállnak élőszereplősen forgatni, mert hát milyen menő is az... Egy évtizede még az volt a menő, hogy híres rajzfilmekből 3D verziókat készítettek, amik többnyire szörnyen sikerültek. Most meg ez a valósághűség lett a módi. Láttam pl. egy Dzsungel Könyvét, nem azt mondom, nem volt rossz, de semmi hozzáadott értéke nem volt a remake-nek.

Szerintem is erről lehet szó. DJ életfilozófiája, hogy semleges, nem érdekli semmi, csak a saját boldogulása. A pénzét megkapta, a szabadságát megkapta, az üzlet megköttetett, ennyi. Akkor se járt volna jobban, ha több infót oszt meg. Az meg nem volt érdeke, hogy az ER nagyobb sikert arasson. Sőt, ha már volt is valamiféle tudatosság a dologban, akkor inkább pont az, hogy Finnék is kaphatnak egy sovány esélyt. Ha tudják, húzzák ki magukat a fosból. Most ők nyertek, máskor ti fogtok, a "szerencse" forgandó, de mindenkinek van esélye.

Főképp úgy, hogy ugye egy emberi roncs volt a páncél alatt.

Szerintem pedig elképzelhetetlen. Sőt, szerintem kifejezetten nonszensz elképzelés, hogy egy sorozat főszereplője végig sisakban legyen. Ez nagyon sokat elvenne az egész jelenségből, sokkal többet, mint amennyit hozzáadna a misztikuma. Sőt, bizonyos esetekben kínosan is nézhetne ki. Eleve a kötődés kialakulásához nagyban hozzájárul, hogy ismerjük az adott fazon arcát. Vadernek egyrészt muszáj volt sisakot viselnie a sérülései miatt. Ebből fakadóan ő a mindennapjai nagy részét szintén sisakban töltötte, így nem meglepő, hogy a filmekben is csak kivételes esetekben (mert volt azért 1-2 ilyen) látjuk sisak nélkül. Másrészt nála az imázsához is hozzátartozik az arctalanság, univerzumon belüli és kívüli szempontok alapján is. Titkolni kellett a kilétét, valamint a félelemkeltés remek eszköze is volt ez. Ezért volt az, hogy amikor láthattuk is páncél vagy maszk nélkül, akkor se mutatták az arcát. Egyetlen kivétel a 6 vége. Persze az nem zárható ki, hogy ezen sorozat főszereplőjénél nem jöhetnek elő ilyen motívumok, amik indokolnák azt, hogy végig sisakban legyen, de ennek minimális a valószínűsége. Pl. ha nincs egészségügyi oka, akkor egy ember nem tölti maszkban szinte minden pillanatát. Márpedig egy sorozat főszereplője valószínűleg nemcsak akció közben lesz vásznon.

Mivel a többiek a korábbi SW-korszakhoz hasonlítják az új tendenciát, így nem érdemes globális mérleget vonni. A 10 filmből rögtön vegyünk le 6-ot, mert az az előző turnus, ahogyan szerintem a legtöbben a TCW-t is odasorolják. Az új vonal kezdődhet a Rebels-től vagy az új filmektől, ez már ízlés kérdése. És így már azért igencsak más a leányzó fekvése. Korábban 6/6 filmben, és 1/1 (vagy 2/1) sorozatban Erőhasználók körül forgott minden. Az új érában a filmeknél eddig már "csak" 4/2 az arány, a sorozatoknál pedig 2/0 (vagy 1/0). Ehhez jelentettek be most két újabb olyan élőszereplős sorozatot, amelyben nem az Erőhasználók lesznek fókuszban.

Palpinak értelemszerűen nagyon erős kötődése volt a sötét oldalhoz. A jediknek egyre gyanúsabb volt, így egyre jobban figyeltek rá, aminek voltak eredményei. Szerintem leginkább arról van szó, hogy ahogyan egyre inkább odafigyeltek a főkancellár körüli dolgokra, úgy egyre érezhetőbbé vált nemcsak az, hogy valami nem stimmel, hanem, hogy konkrétan az Erő sötét oldala is körüllengi őt.

Szerintem itt kifejezetten arra gondoltak, hogy a főszereplők már nem Erőhasználók. A Saga legközpontibb témái mind az Erőhasználók köré szerveződtek, sokaknak ez hiányzik. Hiába tesznek említést egy-egy új Erőhasználó csoportosulásról, hiába van akármilyen ütős pár másodperces jelenete egy Erőhasználónak az adott filmben, hiába van a főszereplők között 1-2 Erőhasználó is, ez messze nem az a szint, ami korábban jellemezte a franchise-t. A félreértések elkerülése végett kiemelném, hogy én nem azt mondtam, hogy ez az irány rossz vagy jó. Csak annyit, hogy szerintem akik ezt szóvá teszik, ők ilyen elvárásokkal teszik ezt, illetve többségében továbbra is olyan filmeket szeretnének, ahol a legnagyobb fókusz az Erőhasználókra esik, ők alakítják a sztorit a képernyőn és off-screen is, körülöttük forog a világ, róluk szól szinte minden.

Na ezt maximálisan támogatnám.

Amit egyébként már csak azért sem lehet ugye szó szerint értelmezni, mert Vader már rég nem jedi. Egyébként még ott van Yoda és Obi-Wan is, akik a filmekben szerepelnek. Ha ők ketten nem számítanak, akkor miért kéne számítson még az a 2, aki a sorozatokban feltűnt? Az inkvizítorok meg nem jedik, szóval semmi közük ahhoz, amit Tarkin mondott. Ahsoka részese volt, de eltűnt, Kanan meg meghalt. Ráadásul Ahsoka-t anno ki is csapták a Rendből. Nem érzem, hogy ez feloldhatatlan ellentmondás lenne, amin fel kéne háborodni mennyire szembemegy a filmekkel. Ennél nagyobb ellentmondások (vagy inkább furcsaságok) voltak még maguk a filmek között is. Már miért kéne? Obi-Wanról (a filmekből) tudjuk, hogy az Erőn keresztül kommunikált Qui-Gonnal, mégsem érezték meg. Meg sok más példát is lehetne mondani, ahol az Erőhasználatot nem érezték meg távolról. Ebben egyetértünk, de azért bullshit, mert ki hol húzza meg a határokat. A filmek is sokszor nagymértékben hoztak be olyan újításokat, amik az addigi filmek által lefektetett keretekből kimutattak. Most akkor ez is mind baromság volt? Ez nagyon szubjektív dolog. A sorozatokban sem teremnek csak úgy jedik a bokrokban. Mi számít profi Erőhasználatnak. Anakin 8 évesen megnyert egy híres fogatversenyt és megnyert egy űrcsatát úgy, hogy életében először ült vadászgépben, ill. aznap járt először az űrben. Vagy Luke alig hallott az Erőről, de már egy Halálcsillagot felrobbantott. Elvégre minden animációs sorozat csak gyerekeknek készülhet, nemde? A SW is egy mese, a filmek is mesék, akkor azok is gyerekeknek szólnak?

Hát igen, ez azért nagyrészt jogos. Nekem sem a kedvenc motívumom, de nem érzem, hogy baj lenne velük. Azért a filmekben is voltak igencsak fura lények, amik szerintem semmivel nem különbek, mint az űrbálnák. Ebben nem látom mi lenne ökörség. Szerintem teljesen reális, hogy a Birodalomnak nem sikerült kiirtani az összes túlélő jedit. Ahogyan az is, hogy nem mindegyikük vonult totális remeteségbe, hanem vannak, akik aktívabban részt vettek a galaxis életében. Ez meg már bullshit, ne haragudj. Az nem egy egzakt dolog, hogy "nem passzol a filmek világába". Az meg pláne elég egyszerű hozzáállás, hogy ami nekem nem tetszik, az nyilván csak 10 év körüli gyerekeknek lehet kitalálva.

Viszont a mellékszereplők közül többen feltűnhetnek, mint pl. Draven. Mármint milyen ökörségekre gondolsz? Nagy kérdés mi lesz a Soloban nyitva maradt dolgokkal, mert ezek egyértelműen folytatásért kiáltanak, viszont a film sikere megkérdőjelezhető. Ha ezzel a sorozattal össze tudják kötni valahogy, akkor az jó lehet, bár egyelőre a lázadók ügye és az alvilág kicsit távolinak tűnnek nekem egymáshoz képest. A Rebels ilyen téren sokkal közelebb áll témában, onnan több motívumra számítok, mint a Solo kapcsán.

Luke szerepe minden tekintetben kritikus az új trilógiát nézve. Egyrészt azért, mert ő a legfontosabb visszatérő, akitől mindenki a legtöbbet várta és akire a leginkább kíváncsiak voltunk. Neki kellett valahogyan továbbvinnie a jediséget. A sztoriban pedig ő az, akitől a jók a reményt várják, ill. akitől Snoke és Kylo a legjobban tart. Teljességgel elképzelhetetlen, hogy úgy essenek neki egy trilógiának, hogy egy ilyen jelentős karakter esetében ne legyen meg előre mit akarnak vele kezdeni. Olyan nincs, hogy JJ egy hős Luke-ot akart, akit megtalál Rey, valamilyen jó és nemes indokkal kimagyarázzák miért tűnt el, tök jól együttműködnek, igazi hősként visszatér és csodákat tesz, ezzel szemben Rian meg egy lezüllött, kiábrándult, megkeseredett, szánalmas bukott öregembert kreált belőle, aki csak ebből a gödörből felállva tér végül vissza hősként. Egy ilyen éles koncepcióváltás egy ilyen szereplővel teljesen szétzilálná a trilógia egységességét és konzisztenciáját. Ez egy in-universe szempontból teljesen céltalan, kívülről nézve pedig röhejes jelenet lett volna, jó, hogy nem került bele. Nyilván nem elhanyagolható dolog, hogy Luke elvágta magát az Erőtől, de nem ez határozza meg a karakterét, a hozzáállását, a sorsát. Úgy is kaphattunk volna egy nagyon hasonló Luke-ot, hogy nem vágja el magát az Erőtől. Mondatjuk úgy is, hogy ez nem egy olyan sarkalatos kérdés, amiben Rian ne változtathatott volna JJ elképzelésein.

Én az időzítést nem értem, ill. hogy egy ilyen játékot miért egy ilyen rendezvényen és egy ilyen közönségnek kell bemutatni... A mobiljátékok (az elmúlt években tanúsított vitathatatlanul komoly fejlődés ellenére is) eleve nagyon messze vannak még attól a szinttől, hogy főattrakcióként legyenek bedobva. Kis mellékzöngéknek tökéletesek. Fel lehet vezetni velük új "rendes" játékokat, vagy épp jó régieket feleleveníteni ezen a platformon, játékkiegészítőnek is ötletes lehet, de ennyi. Ha utazol valahova vagy épp egy unalmas előadáson, megbeszélésen kell ülnöd, akkor jó elütni vele az időt, de el nem tudom képzelni, hogy valakinek az legyen a nagybetűs gaming tevékenysége, hogy mobilon játszik. Legalábbis ilyen jellegű játékkal. Az is teljesen egyértelmű, hogy ezt nem a rajongóknak és nem is a gamereknek szánták. Rengeteg olyan ember van, aki sok dologra sajnálja a pénzét, így pl. komolyabb PC-re vagy konzolokra is, viszont valamiért telefonból megveszi a 100-150k+-os modelleket. Mert hát ha kijön az új ájfón vagy samu, akkor azt meg kell venni. De a kínai piac tele van olyan hardvert kínáló telókkal, amik ár/érték arányban igencsak vonzóak. Ebből kifolyólag van egy nagyon széles réteg, amely zsebében ott lapulnak olyan kütyük, amik alkalmasak mobilos mércével mérve egész jó minőségű játékok hajtására. És ez a réteg egyre csak szélesedik, irgalmatlan tempóban. Ráadásul egyre fiatalabb korosztályhoz szivárog le, ők pedig szintén remek piac a játékkiadóknak. Nyilvánvaló tehát, hogy az Immortal egy teljesen új réteget akar behúzni egyrészt a játékvilágba, másrészt a franchise-ba. Kell egy ütős brand, amivel nagy port lehet kavarni -> Diablo. Mobilon meg tudják nyomni olyanok, akik amúgy nem játékosok, illetve a Diablot se ismerték eddig. Így konkrétan az Immortallal be tudnak húzni egy jó nagy közönséget, ráadásul ha ezek egy része megszereti a Diablo világát, akkor a többi játékot is (meg mindenféle egyéb merch cuccokat) meg fogják majd venni, ha úgy alakul. Szóval ez egy logikus és okos, ügyes lépés. Piacbővítés, árukapcsolás, haladás a trendekkel stb.. Ami viszont hatalmas baklövés, hogy ezt egy Blizzconon mutatják be, ráadásul mint legnagyobb dobást. Erre a rendezvényre hardcore játékosok és rajongók mennek, akik többnyire már eleve megvetik az egész mobilos platformot. És akkor érdemben szó nem esik semmi más diablos termékről vagy a komolyabb tervekről. Ott olyan fazonok mozognak, akiknek milliós gamer PC-jük van, hozzá többszázezres perifériákkal, 256k kijelzőkkel, ami elé beülve órákig vagy napokig tudják tolni a játékot, teljesen elmélyülve annak világában, órákat elszórakozva akár csak azzal, hogy a képességfát bújják. És akkor nekik bedobják a nagy szenzációt, hogy előkaphatják majd az 5-6 colos telóikat és tapizhatják a kijelzőt, hogy szolidan, vér nélkül irtsák az ellent. Mindezt persze szigorúan korhatár nélkül, miközben a játék világa alapvetően nem épp gyerekvár. És akkor a gusztustalan kommunikációról már nem is beszélve. A kínos hablatyolás és szabadkozás a bemutatón, a gúnyos "mi van srácok, nektek nincs telefonotok???" beszólás, a Q&A kérdezők szűrése, a negatív kommentek törlése és cenzúrázása, rossz értékelésű videók újrafeltöltése stb.. Ezt az egészet sokkal lazábban kellett volna venni. És ha már ilyen tágra tátott szájjal rohantak a bréerdőbe, akkor legalább méltósággal viselni amit kapnak. Azért ha egy világméretű HBO-s parádén az lenne a fő műsorszám, hogy a cosplay-es hardcore GoT rajongóknak bemutatják, hogy készül egy animációs GoT sorozat, amiben csillámpónik és rózsaszín unikornisok fognak egymással nagy egyetértésben és békés egymás mellett élésben ugrándozni, akkor annak aligha lenne pozitív fogadtatása.

És mit szóltok a napokban kirobbanó Diablo-botrányhoz?

Nem mondom, hogy nem tudtam volna érdekesebb kiindulási alapra építkező sorozatot elképzelni, de örülök a bejelentésnek. Cassian egy nagyon érdekes figura, aki többet érdemel annál, mint ami a RO-ban jutott neki. Viszont engem is sokkal inkább a korszakban és a potenciális visszatérő karakterekben rejlő hatalmas lehetőségek izgatnak. Dzséjt szépen összeszedte milyen opciók lehetnek, mind érdekel, mindet akarom. Persze ez egyfajta csapdahelyzet is, mert sok-sok ilyen elvárás ébred majd a sorozattal szemben, amik közül ki tudja melyeket használják ki tényleg. Márpedig ami kimarad, azért nagy kár lenne. Főképp azért, mert tényleg olyan szinten kezdik már feszegetni a húrt az ebben a korszakban játszódó tartalmakkal, hogy egyre valószínűtlenebbé válik, hogy a későbbiekben érdemi lakotás érkezzen még ide. Azaz, ha most nem húzzák elő a fentebb említett alakokat, akkor lehet nagyon sokáig kellhet még rá várni. Engem meglepett, hogy bejelentettek még egy élőszereplős sorozatot. A formátumot még nem próbálták ki, pedig tuti mocskosul drága lehet, és már bele is mernek ugrani a következőbe. Gondolom nem 1-2 évadosra tervezik ezeket, így lehet majd két aktív élőszereplős SW sorozatunk, jönnek a filmek, illetve ott a most indult animációs sorozat is, plusz még közbeékelődik a TCW lezárása is. Azért ez elég bitang. Azt hittem, hogy majd lezárják a trilógiát a 9-cel, utána pedig teljes gőzzel átnyergelünk egyrészt a sequel-érába, másrészt pedig a spin-offokkal elkezdenek felépíteni egy teljesen új és az eddigiektől távoli korszakot. Nem gondoltam volna, hogy az OT környékére betolnak még bármi nagyobb kaliberű alkotást, pláne egy élőszereplős sorozatot.

Én még azért megvárnám ezzel a záróepizódot. Az igaz, hogy Abrams talán jobban megragadta a SW hangulatot, viszont nagyon kevés új ötletet tudott felmutatni a film, és már-már arcátlanul biztonsági játék volt az egész. És így azért sokkal könnyebb hozni egy adott franchise hangulatát, ha konkrét karakter- és sztorimotívumokat szinte változatlanul "bekopizol" a filmedbe. A film pedig még így is ellentmondásosra sikeredett. Rian egy még sokkal megosztóbb alkotást tett le az asztalra, de ennek volt masszív alapja, célja, értelme. A 8 egy komoly vállalás volt, egy nagyon merész és bátor film, amely érdemi új impulzusokat hozott a SW világába. A 7-nek van egy magával ragadó hangulata és néhány baromi erős jelenete, amik akár majd bevonulhatnak a kultuszba, a többi része viszont kalandos alibizés. A 8-ban nekem sem tetszik minden motívum és megoldás, viszont ezekben is ott az ötlet, az univerzumépítés, az újszerűség. Azért egy trilógia nyitódarabjánál sokkal könnyebb felépíteni a karaktereket, mint a folytatásokban. A főszereplők újak, sok idő jut rájuk, szimmetriában vannak, mert mindenki 0-ról indul. Az új mellékszereplők szintén, a visszatérőket pedig nem kell felépíteni, csak megmutatni mi lett velük. A 7 meg ilyen téren szintén nem vállal sokat. Han visszatért csempésznek, Leia meg "renegát" politikus tábornoknak, Luke meg eltűnt és legendaként keresik. A 8-nál már nehezebb volt a helyzet, mert a főszereplőket ismertük, a többiekre meg nem juthat annyi idő, hogy a semmiből részletesen felépítsék őket. Gondoljunk vissza arra, hogy pl. egy Dooku és Grievous mennyire volt felépítve a 2-3-ban, vagy mondjuk Lando és Sidious az 5-6-ban. A legtöbb kritikát a 8 Luke szerepe és jelleme miatt kapta, kapja a mai napig. Itt az a helyzet, hogy a 8-nak a 7 igencsak kemény csapdát állított fel. A 7-ben Luke még csak úgy központi szereplő, hogy remeteségbe vonult legendaként keresik, de mást nem tudni róla. Ebbe még simán beleférne egy olyan irány is, amit az emberek döntő többsége elképzelt volna. A film zárása is ezt vetíti előre. Pedig az teljesen nyilvánvaló, hogy az alkotók már ekkor tudták mi lesz Luke-kal. Viszont a totálisan más és illúzióromboló Luke bemutatása teljes egészében a 8 feladata maradt. Így noha a "tróger" Luke koncepciója nem Rian egyéni ötlete, ő vitte el miatta a balhét, az ő filmje lett az, ami "lerombolja sokak gyermekkorát", "méltatlan az elődeihez" stb.. Nekem nagyon bejön, amit Luke-kal kezdtek, ahogy hozzányúltak és amilyen irányba vitték el a karakterét, de a legtöbbeknél ez csapta ki a biztosítékot, és ezt előszeretettel varrják Johnson nyakába. Holdo szerintem jól össze lett rakva, DJ pedig spontán berobbant a képbe, de így is üde színfoltja volt a filmnek, aki ráadásul egy teljesen új nézőpontot mutatott a világban. Rose nekem már nem jött be különösebben, de komolyabb gondom se volt vele. Az viszont mindenképp kiemelendő, hogy a hétköznapiságával ő is egy új színt tudott hozni nemcsak a 8-ba, de az univerzumba. A bevezetése pedig szerintem pont olyan, amivel nem volt semmi baj. Jól emelték be a sztoriba, a családja, a múltja, a Finn iránti rajongása stb. mind-mind ültek és jó alapot adtak a karakterének. Akik utálják, főképp a kinézetével és a stílusával, jellemével van bajuk, ez nem kapcsolódik szorosan a felépítéséhez és a bevezetéséhez.

És Te hová sorolod Magad úgy általában?

Persze, ez igaz. Én személy szerint nagyon remélem, hogy nem oda fog kifutni, hogy az ősi jedi elvek azok voltak, hogy a sötét oldalt is szolgálniuk kell, ha az Erő azt sugallja. Az tetszik, hogy térjenek vissza valami eredeti koncepcióhoz, amitől anno időközben elszakadtak, de az ne ilyesmi legyen. Sokkal inkább pl. az, hogy nincs sötét és világos oldal. Csak az a baj, hogy amit eddig kaptunk, az nagyon nem erre tereli a dolgokat. Pedig szerintem pont az lehetne a nagy tanulság, hogy nincs objektíven jó és rossz, nincsen világos és sötét oldal. A természetben, a világban és az Erőben történnek mindenféle dolgok, erkölcs és morál nélkül. Olyan értelemben legalábbis, hogy a természet vagy az Erő nem ismer erkölcsöt, ezek már mesterkélt emberi fogalmak. Az egyik állat nem azért eszi meg a másikat, mert gonosz, a természet erői sem azért pusztítanak és a halál sem a sötétség üdvéért létezik, hanem ezek mind természetes dolgok, a világ ugyanolyan részei, mint azok, amikhez pozitív érzéseket társítunk. Pont ez a didaktikus gondolkodás vezetett a jedik bukásához. Ők az akkori normák szerinti jó és rossz kategóriákba osztották a világot. Amik szerintük a rossz irányba terelte a lényeket, ami a rossz előszobája volt, azt szintén besorolták a sötét oldalra. Ebből tabut és mumust csináltak és mereven elutasították azt. A sithek hasonlóan tettek, csak fordítva. Bele is bukott mindkét szervezet, mert a világ nem ilyen egyszerű, nem fekete és fehér. De nem hinném, hogy az lenne a jó megközelítés, hogy a jediknek tudatosan (az Erő akaratára) jó és rossz dolgokat egyaránt cselekedniük kell, sokkal inkább az, hogy megértsék, az Erő nem ismer ilyen fogalmakat. Az elmetrükk, a villámszórás vagy a telekinézis nem jó vagy rossz célra teremtetett képességek, hanem általános képességek, amiket lehet mindenfélére használni. Mindenfélére, amit aztán az emberek már besorolhatnak ide vagy oda a saját értékrendjük alapján, de ez semmiképp nem az Erőn múlik. Valószínűleg azért nem sikerült megtalálni eddig hosszabb távon az egyensúlyt, mert a saját értékrendjükből próbáltak kiindulni, ember által alkotott fogalmakkal rendszerezték a világot és így definiált állapotot akartak elérni. Viszont jelentsen is az egyensúly az Erő szempontjából bármit, az jó eséllyel nem pont az lesz, amit pár ezer lény kitalál. És ugyanilyen rossz irány az is, hogy a sötétség és világosság legyen egyensúlyban, hiszen vélhetően az Erő oldaláról nézve ezek nem létező kategóriák. Ennyi infó jelenleg nekünk elég is. Akkor még mások voltak a jedik, sokkal közelebb jártak az ősi tanaikhoz, mégis világégés lett belőle. Ennél ékesebb bizonyíték nem kell arra, hogy az a vonal se működött. Pontosan, nem tudjuk miért gyengültek meg a jedik, ha meggyengültek egyáltalán. De nem láttam arra utaló jelet, hogy az ősi helyes tanoktól való elszakadás lehetne az ok. Az szerintem megint csak mindegy, hogy pontosan hogyan alakult a Sith Rend. Ha a jediknek közük volt hozzá, akkor ez bizonyítja, hogy már akkor sem működtek "jól". Hát én ezt nagyon nem így láttam. Azért pl. Yoda nézése az Ep.2 elején Palpi irányába minden volt, csak bizalmat nem sugárzott. Obi-Wan is kőkemény ellenérzéseket fogalmazott meg az öreggel szemben, aligha volt egyedül a véleményével. A 3-ban már arról beszélnek, hogy az Erő sötét oldala veszi körül, Anakint konkrétan ráállítják kémkedni. Ezek azért nem olyan gondolatok, amik egyik napról a másikra fogalmazódnak meg, sokkal inkább egy folyamat végeként állnak elő. Windu is azt mondja, amikor lebukik Sidious, hogy ez a legrosszabb sejtéseiket igazolja, ezek szerint ez is benne volt a pakliban, mint egy lehetséges ismert kimenetel. Ez újra egy olyan dolog, ami nem csak úgy jön a semmiből, hanem régóta érlelődni kellett a jedikben, hogy akár nagy baj is lehet a főkancellárral. Ja, mert hogyan lehet azt elkerülni, hogy egy szervezet tagja mindenki más háta mögött rendeljen egy hadsereget? Persze, könnyű azt mondani, hogy egy jól működő Jedi Rendben ilyen elképzelhetetlen lett volna, de egy jól működő Jedi Rendből soha nem is váltak volna ki tagok, pláne soha nem állt volna senki a sötét oldalra, nem igaz? Mégis egyelőre úgy tudjuk, hogy az egész Sith Rend ebből fakadt, pedig akkor még az ősi idők voltak. Ennyi erővel, ha a jedik jól ellátták volna a feladatukat, akkor tökéletes világot teremtenek, ahol nincs semmi bűnözés és gonoszság. Egyszerűen nem lehet minden rosszat elkerülni. Nagyon sok ponton hibáztak, ez tény és való, de az élőlények már csak ilyenek. A sok-sok ezer év alatt nyilván rengeteget hibáztak, ami teret engedett sok gonoszságnak, de tökéletesen működő szervezet sose lesz. Egyébként olyan nagyon rosszul csak nem csinálhatták, elvégre évezredeken át egész jól megvolt a világ, aztán Sidious-nak 30 évig se sikerült uralkodni, de az új Jedi Rend és Köztársaság se húzta sokkal tovább. Azt pedig továbbra sem értem mit kellett volna csinálni a jediknek a klónháborúkban... Olyan könnyű azt mondani, hogy nem kellett volna harcolniuk, csak tudnám, hogy mit kellett volna tenniük. Nyilván sokat meditálni, ráérezni, hogy Sidious a sith nagyúr, erről a háttérben csendben bizonyítékokat gyűjteni, meggyőzni erről a galaxist, majd leváltani az öreget. Amit talán mi nézők meg is tudtunk volna tenni, elvégre mindent tudtunk arról, hogy mi hogyan van valójában és hogyan működnek a dolgok, csak hát ez a luxus in-universe csak Palpinak adatott meg. Mondjuk érdekes sztori lett volna, mi történik, ha megölik. Ugyanis, ha nem lettek volna képesek komoly és perdöntő bizonyítékokkal előállni, akkor azt hiszem nagyot koppantak volna. Ugyanis Anakin szavai vajmi keveset értek volna. Ha az öregnek megvolt a terve arra az esetre is, ha vele esetleg történik valami, akkor nem tobzódtak volna a bizonyítékokban. Azt pedig erősen meg kell indokolni, hogy a törvényesen megválasztott és pozíciójában lévő főkancellárt miért is távolították el erőszakkal a helyéről. Szóval egy galaktikus Klónháborúban a jediknek nem szabadna a sithek ellen harcolniuk, mert az helytelen, de a kalózok ellen fel kéne lépniük? Így van. A jediik bosszúsak is voltak saját magukra, jól is tették. Azt viszont nem tudom, hogy jogosnak éreznéd-e, ha a Federer elleni meccsed után mások ostoroznának, ócsárolnának a hibáid miatt, sőt olyan kijelentések is érkeznének, hogy nem is veszítetted volna el a meccset, ha nem vagy olyan szerencsétlen és nem követsz el gyermeteg hibákat. Magyarul rabszolgák legyenek. Ebből önmagában nem következik az, amit az előbb írtál. Összhangban lehet vele, de nem feltétlenül. Attól még, hogy a jediknek figyelniük érdemes az Erő sugallatait, még nem jelenti azt, hogy parancsokként értelmezik azokat és végre is hajtják őket. Az meg, ahogyan Anakinra rátalált... hát hogy is mondjam... az Erő akarta így, az lehet, de hogy ehhez Qui-Gonnak sok köze nem volt, az is biztos. Nem a csendes elméje miatt sérült meg a pajzsgenerátor és kellett leszállni a Tatooine-ra. Nem a meditációja vezette el Watto boltjába, nem az okozta a homokvihart és Anakin se azért akart segíteni, mert Qui-Gon ügyesen hallgatta az Erő sugallatát. Az, hogy aztán felismerte Anakinban a nagy potenciált, hogy bízott benne és kihozta a bolygóról, az már rajta (és az Erőhöz való kapcsolatán) múlott, de pont a megtalálásában nem játszott semmi szerepet, hogy Qui-Gon mennyire figyeli az Erő akaratát. Nem feltétlenül. Több milliárd élőlénynek nem tetszhet az az állapot, ami az Erő egyensúlyát jelenti, ők mind-mind küzdenek ellene. Ki jó, ki rossz célból, de ellene hat ennek az egyensúlynak, ami miatt ez akár hosszabb időre is simán felborulhat. Csak gondoljunk bele abba, hogy pl. az ember milyen hatással van a Földre és a földi természet "egyensúlyára". Mondvacsinált, kitalált fogalmakért öljük egymást, a beteg embereket megmentjük, pörög a genetika aktív kutatása, folyton dacolunk a halállal, sokan az örökélet vagy épp az ingyen energia kulcsát keresik, az időben utazni akarunk, el akarjuk foglalni a víz alatti területeket, a levegőt, űrutazni akarunk, befolyásolni szeretnénk az időjárást stb.. De miért kellett volna a jediknek meghallani a pusztításra vonatkozó akaratot? Még Erőérzékeny lényekből is vannak sokan a jediken kívül is, miért a jedik feladata lenne az is, hogy romboljanak, ha az Erő úgy akarja? Nem látok rációt abban, hogy azon a maréknyi jedin múlik, hogy figyelje az Erő akaratát és annak minden aspektusáért (jót és rosszat) ők feleljenek, mert ha a sötét dolgokkal nem foglalkoznak, akkor már borul is az egyensúly. Egyetlen szervezetnek nem lehet ekkora hatalma a világra. Eleve, ebből a teóriából az is következik, hogy mivel a jedik nem foglalkoztak a sötét dolgokkal, így felborult az egyensúly, ami miatt az Erőnek közbe kellett avatkoznia és így jöttek a sithek meg egyéb sötét oldali Erőhasználók. Viszont adódik a kérdés, hogy ha a jedikkel szemben ilyen szinten fel tudott lépni az Erő, amikor azok nem teljesítették jól az akaratát, akkor miért nem tudott már eleve korábban ugyanígy fellépni és másokon keresztül érvényesíteni az akaratát? Rabszolgák és bábuk a jedik lennének, ezen teória alapján. A galaxis lakóinak nem kéne rabszolgáknak lenniük, ugyanis nemcsak ők alkotják a világot. Az Erő rengetegféle módon el tudja érni az akaratát, nem kell rákényszerítenie azt minden élőlényre. Pont ez a lényeg, hogy a jedikre sem. Mindenki cselekedhet, ahogyan akar, aztán majd ha nagyon rossz az irány, akkor jön pl. egy pusztító természeti csapás és kicsit rendezi a világ dolgait. Ez nagyon messzire vezet, inkább nem is mennék bele. Csak annyit fűznék hozzá, hogy nem véletlenül szorulnak egyre jobban háttérbe az egyházak. A vallások is teret veszítenek a világ fejlődésével, de az egyházak hatványozottan szenvedik el ezt a hatást. Ugyanis egyre többen jönnek rá, hogy ha létezik/léteznek isten/istenek, akkor sincs semmi értelmes indok arra, hogy ekkora intézmények létesüljenek és működjenek azért, hogy közvetítsék a gondolatokat és akaratokat. A papság, mint szükséges közvetítő közeg egyre elavultabb gondolattá kezd válni.

Nem tudjuk mikortól és milyen mértékben kezdtek elszakadni az eredeti tanaiktól. Csak azt tudjuk (legalábbis erősen sejthető az itt-ott elcsepegtetett infókból), hogy a Köztársaság és a Jedi Rend is remekül megvoltak, jól működött a rendszer. Az, hogy aztán ez hogyan züllött le, nem tudjuk, ennek kiváltó okait sem. Viszont én nem hinném, hogy ez azon múlott, hogy a jedik mennyire szakadtak el a régi tanaiktól. Az a fura, hogy eleve abból indulsz ki, hogy a jedik eredeti tanaik és eszméik helyesek voltak, helyesebbek, mint amiket később követtek. De ez egy nagyon bátor feltételezés, főleg annak fényében, hogy milyen kevés infónk van az egészről. Azt viszont tudjuk, hogy még régen, amikor a jedik az eredeti eszméikhez sokkal közelebb lehettek, váltak ki belőlük azok, akikből aztán a sithek lettek, kitört egy hatalmas háború, ami szörnyű pusztításhoz vezetett. Én pl. ez alapján nagyon nem úgy képzelem el a régi jediket, mint akik annyira jól csinálták volna a dolgokat, bármivel is jobban, mint aztán a PT érájához közeledve. Az, hogy a régi eszméiktől való elszakadás miatt gyengültek úgy meg, hogy Sidious felemelkedhessen egy olyan elképzelés, amire én eddig semmi bizonyítékot vagy komolyabb ráutaló jelet nem láttam. Nyilván maguk a jedik megpedzik ezt, hiszen keresniük kell a saját szerepüket és felelősségüket a sztoriban, de túl egyszerű lenne ezt így felfogni. A régi jedi felfogás is oda vezetett, hogy felemelkedtek a sithek, azt sem tudták megakadályozni. Sőt, nagyobb világégés lett belőle, mint Sidious uralmából. Hogy aztán a Luke-féle egyensúlyról ne is beszéljünk. Miben segített volna a jediknek egy más felfogás Palpival szemben? Az első perctől kezdve gyanús volt nekik, fúrták ahol tudták, de a demokrácia ilyen. Ha a "népnek" Palpi kell, akkor Palpi lesz, ez van. Pont az volt a tervének lényege, hogy sok lábon állt, sok és erős lábakon. Nem a Jedi Renden keresztül érte el, mait akart, hanem politikai játszmákkal. A Köztársaság gyengeségeit (aminek egy részét ő maga generált vagy erősített) használta ki, mert tudta, hogy a jedik vajmi keveset tehetnek ellene, ha a rendszer az ő pártján áll. A Köztársaság hibáit viszont szerintem nem érdemes a jediknek felróni. Eleve, talán senkinek nem célszerű felróni, mert nincs tökéletes rendszer. Ha egy zseniális stratéga arra szenteli minden erőforrását, hogy a létező hibákat tökéletesen kihasználja és a maga javára fordíthassa, az ellen nemigen van ellenszer. Érdemes szétnézni a saját történelmünkben is, mert találunk érdekes párhuzamokat. A jedik elég kiszolgáltatott helyzetben voltak, nem tehettek meg akármit, csak mert ők úgy gondoltál. És szerintem nem is lett volna jobb. Most ha erőteljesebben gyanakodnak Palpira, akkor se lettek volna sokkal beljebb. Ahogy szorították volna a hurkot, változtatta volna úgy a szálakat az öreg, hogy neki jó legyen. Neki hatalmas mozgástere volt, a többi szereplőnek szinte semmi. Így is sokszor nagyon közel kerültek ahhoz, hogy leleplezzék a dolgokat vagy kiugrasszák a nyulat a bokorból, de Sidious mindig meg tudta fogni még épp időben a dolgot. Ellene az az egy lehetőség lett volna, ha már eleve hatalomba se engedik, csak hát ahhoz már ott be kellett volna avatkozni, hogy szenátor se lehessen. De őszintén szólva, legyenek is akármilyen erősen az Erőben a jedik, azt nem tudom elképzelni, hogy már ennyire korán felfedezzenek egy ilyen bajforrást. És ezt követően ráadásul valahogy kezelni is kellett volna a szituációt. Erre az egészre azt mondani, hogy a jedik gyengék voltak, barokkos egyszerűsítése a problémakörnek. Az meg pláne vadregényes megközelítés, hogy ennek a gyengeségnek az az oka, hogy elszakadtak az ősi tanaiktól. A kiemelt részt nem értem. Miért kéne a jediknek bármilyen pusztítást kikényszeríteni? Amit az élet nem eszközöl ki, az egy természetellenes dolog, legyen az "jó" vagy "rossz". Az Erő része a természetnek és az életnek, nem egy attól függetlenül és azon kívül létező vezérelv, ami próbál rendezkedni. A természet, az élet maga az Erő, így együtt alkotják a világot. Az Erő nemcsak az Erőérzékenyebbeken keresztül hat, hanem mindent tud befolyásolni. Totál értelmetlen lenne, ha jedikre vagy bármilyen hasonló szektákra lenne szükség ahhoz, hogy az Erő akarata a természetben érvényesülhessen. Jó példa erre a halál. A halál noha tekinthető negatívnak, de a természet része, egyfajta pusztulás. Ezzel nem szabad szembemenni, mert felborul az egyensúly, ezért nem szabad azon munkálkodni, hogy ezt a természeti törvényt meghághassa bárki. De ezt az élet meg az Erő elintézte, nem kellenek hóhérok, akik járják a galaxist és megölik az öregeket és gyengéket, mert a természetes halál folyományaként ez megtörténik. Ha az Erőnek ilyen jellegű szolgákra lenne szüksége ahhoz, hogy az "akaratát" érvényesítse, az a szememben egyfajta gyengeség. Egy entitás/energia vagy legyen is bármi, ami mindenhol ott van, ami mindent áthat, önmagában alkalmas kell legyen arra, hogy rendezze a világ alakulását. Ha szükség van rombolásra, akkor lesz rombolás, jöhet természeti katasztrófa, nyersanyag miatti háborúskodás és még rengeteg minden. De arra biztos nincs szükség, hogy valami vallási szekta előálljon és aktívan előidézze azt a rombolást, amit a természet maga nem tudott megoldani. Ha a maga természetességében az építés és rombolás nem ott lép fel, ahol kellene, akkor az Erő valamit "rosszul csinál". Ennek kijavítására kismillió eszköze van, ezek közül a legprimitívebb lenne az, hogy vallási fanatikusokat ugrasszon közvetlenül a probléma megoldására. Ez egy kicsinyes húzás lenne, ami nem az Erő hatalmasságára utal. Arról nem is beszélve, hogy az Erő degradálása mellett a jediket is csak rabszolgának állítja be ez az elmélet. Mert ezek szerint, akkor az ősi (és helyes) megközelítés az lenne, hogy a jedik csak figyelik mit akar az Erő, és bármiféle értelmezés vagy gondolkodás nélkül végrehajtják azt. Ez mindenfajta önállóságtól, döntéshozástól, erkölcstől, gondolkodástól megfosztja őket, csak az Erő kifutói, akik eleve arra rendeltettek, hogy végrehajtsák az Erő akaratát. Ez így most keménynek és sarkítottnak hangzik, de lényegében és üzenetében ezt látom az elmélet alapjának. Amit az Erő képtelen normális úton megoldani, arra küldi a jediket, ők meg majd elvégzik a piszkos munkát.

Az elméletet szépen leírta Donát, jól összeszedett írás. Én viszont nem értek egyet ezzel, szerintem több ponton is sántít. Nemcsak ott, amit Ody is ír, mert ez a korábbi időszakokra is vonatkozik. A Köztársaság szépen és jól működött sok-sok évezreden át. Erre mondhatjuk, hogy ettől függetlenül nem volt egyensúly az Erőben, de akkor meg kit érdekel, ha így sokkal jobb volt minden. A virágzást pont az állította meg, hogy jöttek a sithek és mindent felforgattak. És igazából nagyon hasonló történt később Luke és Kylo esetében is, ahol ráadásul Luke szerint meg is volt az egyensúly. Szóval a jedik anno lehet, hogy elkezdtek eltávolodni a gyökereiktől és eredeti filozófiájuktól, de az a Jedi Rend, amit a PT-ban is látunk, előtte évezredeken át szintén remekül működött. Nem igazán látom, hogy miért lett volna azzal baj és miért kéne elvetni azt az irányt. Ne felejtsük el, hogy a Köztársaság és a Jedi Rend problémáinak kialakulását és kiélesedését is a sithek intézték el. Tökéletes rendszer nincsen, nyilván nekik is megvoltak a maguk hibái, de amíg nem jöttek a sithek ármánykodásai addig tök jól elvolt a galaxis ezen része. A másik, hogy ugyan az egyensúlyba kellenek a "rossz" oldalra is súlyok, de ez nem feltétlenül a sötét oldalt jelenti, legalábbis nem azt, amivel azonosítani szoktuk. Ott a halál, a pusztulás, betegségek, a negatív érzelmek, ezek mind-mind természetből fakadó sötét dolgok, amik eleve léteznek. Rey se véletlenül olyan példákat hoz fel, amilyeneket. Nem kell itt feltétlenül gonosz dolgokra gondolni. Főleg, hogy az Erőben, ahogyan a természetben is, aligha létezik moralitás. Nincs jó és rossz, vannak különféle dolgok és jelenségek, amiket a mindenkori világ skatulyáz be két oldalra. De az egyensúlyhoz nem feltétlenül olyan sötét dolgok kellenek, amik a jelenlegi emberi szemmel gonosznak és rossznak tekinthetőek. De ha még ilyenekre is gondolnánk, miért kéne a jediknek sötét dolgokat csinálni, amikor amúgy is annyi rossz van a világban? Ehhez nem kellenek sithek, kismillió probléma és baj van a galaxisban, rengeteg bűnöző és rossz figura, kegyetlenkedés és erőszak. Nem látom értelmét annak, hogy a jediknek kelljen azért is tenniük, hogy a sötét oldal is elég teret kapjon. Miért kellett volna bármilyen sötét oldali tevékenységet végezniük pont nekik? Van elég tróger a világban nélkülük is.

Ezzel maximálisan egyetértek, csak sajnos nem mindenki gondolja így. Még nagyobb baj, hogy nem is mindenki használja így. Mert az egy dolog, hogy a fogadó fél feleslegesen veheti túl komolyan vagy félreértheti és azt hiheti, hogy a személye ellen/mellett szól egy értékelés. De előfordulhat, hogy az értékelő fél is tényleg rosszul használja, és nem feltétlenül az adott hozzászólást veszi csak alapul. Mivel csak egy jelet látunk, semmi érdemi következtetést nem lehet levonni abból, hogy az minek szól valójában, így félreértésekre adhat okot. De ez még hagyján. Aminek viszont tényleg semmi hasznát nem látom, az a nevek alatti "hírnév" érték. Ez ráadásul szembe is megy az előző elvvel. Elvégre, ha a tartalmat értékeljük, akkor teljesen mindegy kéne legyen, hogy aki azt írta amúgy mennyire "népszerű", más véleménye milyen fogadtatásra szokott találni. Ez tényleg csak arra "jó", hogy legyen egy rossz mérőszám, ami viszont sokakat foglalkoztathat és zavarhatja őket, ha nem állnak elég jól. Én mondjuk halálosan letojom ezt a részét a fórumnak, de szerintem a legnépszerűbbeknek sem ad hozzá semmit az életükhöz, hogy ilyen sok pontjuk van. Aki meg kevesli a magáét, annak ez kifejezetten rosszul eshet. Aki meg negatívan áll, annak meg pláne. Ráadásul tökéletes táptalajt ad az előítéleteknek és a skatulyáknak. Ez főleg a negatív értékelésekre igaz. Ha vki olyan szól hozzá, akinél ott virít, hogy legtöbbször nem értenek vele egyet, már eleve hendikeppel indul, ami szerintem nem fair, sőt kártékony. Vagy jön egy tök új arc, nyilván még alig van pontja, nagyjából nullán áll. Ugyanez a helyzet azzal, aki inkább csak szemlélődni szokott vagy ha hozzá is szól, nem megy bele komolyabb véleménykifejtésbe. Egy nagyon megosztó személyiség szintén, hiszen a különféle értékelései kiütik egymást, miközben amúgy baromi aktív. Nem érzem, hogy annyit nyernénk azon, hogy nem kell leírni, hogy ha egyetértünk a másikkal vagy viccesnek találjuk, amit írt. Persze, könnyebb dobni egy lájkot, de kicsit túl is egyszerűsíti a kommunikációt. Viszont ha pozitív véleményt lehet így kifejteni, akkor lehessen negatívat is. Azt nagyon rossz iránynak tartom, hogy csak pozitív véleményt lehessen így kifejezni, káros az üzenete. Ahogy a pozitívnál se lehet tudni, hogy konkrétan mi van mögötte, úgy a negatívnál se. Az igaz, hogy utóbbinál ez jóval problémásabb. Ezért érdemes elgondolkodni azon, hogy az egésznek van-e értelme. Akár egyetértek a másikkal, akár nem, tiszteljem meg annyival, hogy erről írok pár szót vagy mondatot, amiben egyértelműsítem mire és hogyan reagálok. Főképp úgy, hogy egy több tucat soros hozzászólásra mi értelme lehet dobni bármilyen egyetlen szimbólumos reakciót? Most az mire vonatkozik a rengeteg gondolatból, amit tartalmazott az adott írás? Oké, hogy ad róla egy átfogó képet, de a lényeg pont a részletekben bújna meg. Azért vagyunk itt, mert szeretünk beszélgetni, azért szólunk hozzá egy témához, mert szívesen diskurálnánk róla. Egy valós beszélgetésben se esne jól, ha pár percig beszélnék valamiről, amire annyi reakció jönne, hogy "oké" vagy "egyetértek" vagy "nincs igazad". A negatív véleményekre pedig ez kiemelten igaz, mert arra mindenki érzékenyebb. Bomarr elég jól összefoglalta, nem lehet tudni mire kaptam a rossz értékelést. Márpedig ez nagyon nem mindegy. Videómegosztókon is durván keverednek ezek és nagy balhékat tud generálni ki hogyan áll hozzá az értékelésekhez. Látok pl. egy elég igénytelenül összevágott tribute videót mondjuk egy halott sportolóról, nyomok rá egy dislike-ot, amire jön a hatalmas felzúdulás, hogy lehetek ekkora bunkó, meg biztos nem szerettem a sportolót stb.. Pedig erről szó nincs, a videó minőségét értékeltem, nem azt, akiről szólt. De ez fordítva is megtörténhet. Van egy baromi igényes, szórakoztató és jól összerakott videó (pl. egy filmkritika), amivel viszont tartalmilag nem értek egyet. Mit nyomjak rá? Ahogy az előbb írtam, szerintem nem jó ötlet. Vagy vegyük le az összeset, vagy maradjon a "nem tetszik" opció is. Annak semmi értelme, hogy akinek tetszik valami vagy egyetért, annak megvan a lehetősége arra, hogy ezt egyszerűen egy kattintással tudassa mindenkivel, aki viszont ellenvéleményen van, az nem élhet ilyesmivel.

Figyelmeztetheti, csak ezzel hatalmas kockázatot vállalna, amit nyilván nem fog megtenni. Ha kapcsolatba lépsz valakivel, aki bujkál, azzal könnyen leleplezheted. Ha már menekülnöd kell, mert megtaláltak, akkor pláne hatalmas az esélye annak, hogy olyan szintű megfigyelés alatt állsz, hogy lekövetik kivel veszed fel a kapcsolatot. Szóval nem volna bölcs dolog. Bizonyos esetekben képesek megérezni egy-egy Erőhasználó jelenlétét. Ilyen pl. amiket Dzséjt is ír. Vagy ha van egy erős érzelmi kötődés vagy a múltban sok időt töltöttek együtt. Vader ugye megérzi Obi-Want a HCs-on vagy Luke-ot az Endornál. Ahsoka és Vader is érezték egymást, de Azra és Kanan is érezték Vader érkezését stb.. Viszont az nagyon fontos, hogy az Erőben leplezheted magad, el tudsz rejtőzni úgy, hogy ne érezhessenek meg. Palpiról se tudták a jedik, hogy Erőérzékeny, pedig ott volt az orruk előtt. Nyilván a túlélő jediknek kulcsfontosságú volt, hogy elrejtsék nyomaikat az Erőben, elvégre Erőérzékenyek is keresték őket. Ezáltal viszont a többi túlélő jedinek se volt esélye megtalálni őket. Bár annyiból nem is baj, hogy ezzel is csak veszélybe sodorták volna magukat, ahogyan arról már beszéltünk is korábban.

Ezt így hirtelen nem igazán értem. Obi-Wan figyelmeztette a megmaradt jediket, illetve mindegyikőjük hozzájuthatott a megfelelő infóhoz. A hatékony bujkálás kulcsa pedig az volt, hogy minél szeparáltabban tűnjenek el a galaxis egy-egy pontján, minden interakció csak hatványozta a kockázatot. Ez teljesen logikus. Viszont ahhoz, hogy lehessen egy fejvadász-jedi-birodalmi háromszögön alapuló tök jó sztori, ahhoz semmi szükség arra, hogy a Birodalom explicit felkérjen fejvadászokat a jedik levadászására. Azzal, hogy ekkora fejpénzek vannak kiírva a túlélő jedikre, lényegében ez már meg is történt. Nem kell külön felbérelni fejvadászokat, tudják ők a dolguk. Ebben pedig nagy lehetőség van, pont azért, mert a fejvadászok más dimenzióban gondolkodnak, mint a másik két fél. A jedik és a Birodalom egymás esküdt ellenségei, a fejvadászok pedig függetlenek. Kár lenne ezt az alapszitu korlátozni. Egy fajvadásznak hatalmas biznisz jedit találni, persze hatalmas kockázat is. Ugyanakkor sok lehetőséggel kecsegtet. Megvívhatja a maga harcát egyedül, viszont ha ő maga szeretné leszállítani a jedit, akkor az inkvizítorokat akár riválisként is értelmezhetjük. Főképp akkor, ha mondjuk nem a Birodalomnak, hanem más szervezetnek (pl. bűnbandának) vinné el. Képzeljük el, hogy egy Maul által vezetett alvilági szervezet mennyire szeretné pl. Obi-Want. Szóval a jedikre sok helyről vadásznak, a Birodalommal és annak inkvizítoraival közvetlen a baj, de a fejvadászokkal is lehetnek problémák. Ők viszont nemcsak együttműködhetnek, de versenghetnek is a prédáért. Ami persze tovább fűszerezi a helyzetet, hogy a fejvadászok akár a jedikkel és támogatóikkal is lepaktálhatnak, ha úgy hozza kedvük, vagyis inkább az érdekük. Ekkor megint csak szembekerülnek a Birodalommal. De ha kicsit előrébb haladunk a 4 felé, akkor ott már a háttérben elég erőteljesen kibontakozóban a lázadás, így ők is kapcsolatba kerülhetnek a fejvadászokkal. Amire volt is példa a Rebels-ben. Persze azt se felejtsük el, hogy a Birodalomban se mindenki egyforma, és vannak is olyanok, akik viszonylag szabad kézzel ténykedhetnek. Vannak, akik az Erőhasználó inkvizítorokban hisznek, vannak akik a Birodalom elit katonai egységeiben, meg vannak, akik igazán egyikben sem. Láttuk, hogy pl. Thrawn bevetette külön "csahos kutyáját" a lázadók ellenében, mert az ő sikerében jobban bízott, mint a birodalmi katonáiéban. Ilyenekre lehet még példa. Meg ugye az inkvizítor-vonal Maul után kihalt, kikerültek a képből. Igen, elég lehet. Ez a valaki amúgy lehet jedi is, és akkor találkoznak is eddigi ötletek. Nem lenne ellenemre, mert nagyon szeretem a korszakot, illetve a klónokat is. Főleg a TCW után kerültek sokkal közelebb hozzám. Ugyanakkor két tényező miatt nálam nem szerepel túl előkelő helyen ez a tematika a spin-off filmek kapcsán. Egyrészt ott a TCW, ami egy igencsak hosszú sorozat, melynek középpontjában a Klónháborúk állnak. Ettől még persze jöhet erről film, nyilván tudnak újat mutatni, de elég jól és mélyrehatóan feldolgozott téma már ez. Másrészt a klónok kapcsán azért nagyon nehéz elvonatkoztatni attól, hogy végül is mi a sorsuk, a rendeltetésük, ahogyan az egész Klónháborúnak is. Imádom a TCW-t, imádom benne a háborús és a klónos vonalat, de szinte minden alkalommal eszembe jut, hogy az egész egy színjáték, amit látok, valójában nincs igazi globális tét, mindenki csak egy zsinóron rángatott bábu. De ha már klónok, náluk is egy túlélős filmet látnék szívesen. Pár elitklón, akinél vagy nem működött a chip, vagy eltávolították, vagy már korábban dezertáltak stb., összeállnak és együtt menekülnek a Birodalom elől. Ugyan itt is klónok lennének a főszereplők, mégis újszerű lenne, ugyanúgy sok harc lenne benne, de tényleges tétre menő izgalmas harcokkal.

Nehéz komolyan venni egy olyan esetet, ami abból robbant ki, hogy valaki kapott egy szmájlis értékelést. Ráadásul még csak nem is egyértelműen negatívat. Őszintém szólva, én nagyon nem szeretem ezt az értékelősdit, ami a közösségi médiában egyre nagyobb szerepet kapva aztán sokfelé elszivárgott. Az ötlet jó, de mindenhol azt látom, hogy több belőle a kár, mint a haszon. Állandó vitáknak, sértődéseknek és farokméregetéseknek a megalapozója. Szerencsére ez a fórum egy sokkal érettebb közösség, mint az átlag, de sajnos már itt sem ez az első "balhé", amit kirobbant. Egy kellemetlenebb értékelés miatt nyíltan beleállni valakibe és beszólogatni szerintem totál gyerekes viselkedés. Ha valami probléma van (legyen az akár személyes is), akkor érdemes rögtön az elején értelmesen bedobni a közösbe (ha nem privát jellegű, mert arra is van mód, de máshol) és beszélgetést indítani róla. Ha egy sérelem nyomán a konfliktus szint alatti beszólogatással meg fosdobálással kezdődik, akkor abból már érdemi vita nem lesz, csak veszekedés meg személyeskedés. A másik klasszikus téma, hogy van itt egy belső közösség, amely védettséget élvez és csak egymást fényezik, biztatják, megy a vállveregetés, a többiek meg kirekesztettek. Sokszor beszéltünk már erről, ezen nincs mit szépíteni, egyszerűen baromság. Nyilván látszik, hogy van egy olyan mag, akik másképp állnak egymáshoz, de ez teljesen természetes, elvégre sokkal régebb óta ismerik egymást, ráadásul személyesen is. Nem várható el, hogy ennek az ismeretségnek semmi nyoma ne legyen a fórumon. Viszont az már teljesen vakvágány, hogy ne lehetne pl. ellenvélemény formálni bárkivel szemben, mert akkor a többiek bevédik. Rengetegszer volt, hogy nem értettünk egyet mondjuk Dzséjttel, de ilyenkor ugyanúgy voltak példák arra, hogy mondjuk Donát velem értett egyet, mint arra, hogy Dzséjt mellé állt. Én nem vagyok tagja semmiféle "elitkörnek" (már ha egyáltalán van értelme ezt így elkülöníteni), de nemigen tapasztaltam olyat, hogy valaki véleményére csak azért többet adjanak, mert ő X vagy Y. Azt kell megérteni, hogy ha eltér két vélemény, akkor vagy rövidre lehet zárni a dolgot, vagy el lehet kezdeni vitázni róla. Előbbi esetben sok minden nem fog kiderülni az álláspontokról, van egy A és B opció, bárki aki állást akar foglalni, a saját előzetes véleménye alapján megteszi, aztán kiderül melyik mennyire népszerű itt. Tekintve, hogy ilyenkor megalapozottságról nem lehet beszélni (hiszen nem lettek kifejtve az álláspontok, csak ki lett jelentve valami), túl sokat ettől nem érdemes várni vagy belelátni. Ahogy ez eredeti felvetés bedobójától nem kapunk szinte semmi miért látja úgy az adott kérdést, ugyanúgy ő sem fog sok érdemi visszajelzést kapni arról, hogy a többiek közül ki miért ért vele egyet vagy épp nem. De hát ez az ára annak, hogy legyen rövid a téma. De ha sokan nem értenek egyet és "lehurrognak", akkor nem érdemes ebbe semmi személyeset belelátni, meg sértődötten továbbállni. Sokkal inkább érdemes elterelni az értelmes vita irányába. Ha erre meg nincs időd, kedved, akkor le kell nyelni a békát. Nekem is van olyan, amikor nincs lehetőségem beleállni egy témába és hosszasan értekezni róla, ilyenkor elhallgatok. Ugyanis, ha nem érvelek, nem fejtem ki az álláspontom, akkor mégis miért tudnám meggyőzni a másikat, miért várom el, hogy átgondolja a sajátját? A másik irány a vita. Itt le kell írni, hogy pontosan mit gondolok és miért. Érvelni kell, megindokolni, hogy nekem miért az a véleményem, ami. Tetszik, nem tetszik, ez a viták alapja. Egy ilyen vitába tipikusan eleve nagyon kevesen szállnak be, akkor is elég hamar két ember diskurzusára szokott szűkülni, amit a többiek csak külső szemlélőként követnek. Aztán eldöntik kivel értenek inkább egyet, de itt a saját véleményük mellett már komoly szerepe van a vitában felmerülő érveknek is. Valaki minél kevesebb vagy minél gyengébb érveket hoz fel, annál kevésbé fognak "melléállni". Akinek nincs markáns álláspontja az adott témában, meggyőzhető, arra fog húzni, ahol nagyobb megalapozottságot, több helyes érvet lát. Emiatt azzal megint csak nincs mit kezdeni, hogy valakinek nincs ideje vagy kedve hosszan írni meg hosszú szövegeket olvasni. Ha kevesebbet írsz és olvasol, akkor kevésbé tudod kifejteni a véleményed, kevésbé tudod megalapozni az álláspontod, kevesebbet tudsz érvelni. Emiatt a bizonytalanabbak jellemzően nem veled fognak egyetérteni, hanem vagy a másik féllel, vagy megmaradnak semlegesek. Itt megint nincs értelme személyeset belelátni. Lényeg a lényeg, itt véleményszabadság van, nincs semmiféle túltolt "széfszpész"és egyéb baromságok. Azért lehet sejteni, hogy egy adott témában ki hol áll, milyen véleménye lehet. Egy adott témáról pedig pláne lehet tudni mennyire lehet megosztó, akár már-már provokatív is. Akkor kell kinyilatkoztatni a véleményed, ha ezzel felvállalod azt is, hogy nem fognak vele egyet érteni. Ha pedig egy olyan véleményt dobsz be, amiről tudván tudod, hogy a többségnek nem fog tetszeni, akkor azt csak akkor tedd meg, ha vállalod a következményeit is. A szabad véleményformálásnak két oldala van. Nemcsak arról szól, hogy azt mondok, amit akarok, meg mindenben meglehet a saját véleményem. Hanem azt is jelenti, hogy amit én mondok, arról mindenki másnak is meglehet a saját véleménye és ő is ugyanúgy kimondhatja azt. Csak erről a másik oldalról manapság nagyon szeretnek elfeledkezni. Ha vki nem tudja elviselni, hogy a véleménye támadásoknak és kritikáknak lesz kitéve, akkor ne hirdesse őket. A szólásszabadság fontos része a "hallgatásszabadság" is. Senkit nem kötelezünk arra, hogy elmondja a véleményét. Ha nem akarja kitenni a közösség "prédájává", mert nem tetszene neki, ha akár kritizálnák, sértené az önérzetét, akkor tartsa meg magának. Ha ahhoz meg már lusta, hogy megvédje az álláspontját és beszélgessen a témáról, de az ellenvéleményt nem fogadja el és személyes támadásnak veszi, akkor meg pláne tartsa inkább magában.

Köszönöm a jókívánságokat!