pb69

Jar Jar sorsa kívülállóként tűnhet tragikusnak, viszont szerintem lényegesebb, hogy ő belül hogy érzi magát és a helyzetét. Bocs a párhuzamért, de olyan ő, mint egy értelmi fogyatékos felnőtt, aki megrekedt egy kisgyerek értelmi és érzelmi szintjén. Kívülről mondhatjuk, hogy ő csak egy bohóc, akit az érettebbek utálnak, megvetnek és lenéznek, és csak a gyerekekkel tud jól elboldogulni. Viszont ő így boldog lehet. Társakra találhat a rászoruló gyerekekben, akiknek meg pontosan egy olyan figurára van szükségük, mint Jar Jar. Aki minden szörnyűség és tragédia ellenére ugyanúgy mosolyt tud csalni az arcukra, mintha semmi baj nem lenne a világban. Egy hétköznapi felnőtt már túl stresszes és gondterhelt, pláne nehéz időkben. A gyerekek pedig ezt mindig megérzik a környezetükön. Jar Jar megadhatja nekik azt, amire a gyermeki énjük vágyik, így nem kell túl hamar felnőniük a szörnyű valóságba.

Ezzel egyetértek. Addig oké, hogy Kylo társaságot ajánl Reynek, hogy nem lesz magányos, tartozhat valahova, lehet valaki, csak rossz ajtón kopogtat. Ott a hatalmas tévedés, hogy Rey nincs egyedül és már tartozik valahova. Már Hanhoz és Chewie-hoz is nagyon szívesen csatlakozott volna, csak vissza akart menni, hátha a szülei felbukkannak. Aztán a Mazzal való beszélgetés már elbizonytalanította ebben, Han meghalt, Rey meg ment Luke-hoz. Aztán hozzá kötődött, de ő is meghalt. Abban igaza van Kylonak, hogy a lány csapódik ide-oda és keresi a helyét, viszont BB8, Chewie és Finn pl. életben vannak. Az sem igaz, hogy Rey csak Finnen keresztül kötődik az Ellenálláshoz, hiszen attól még, hogy Han meghalt, ő is azért az ügyért harcolt. Plusz ott van Chewie és BB8. Ráadásul a jediség is igencsak érdekli, az meg Luke miatt, kapocsnak meg ott van az Ellenállás és Luke között Leia. Nem azt mondom, hogy ezek a tényezők Reynél mindent felülírnának, de ahhoz bőven elég, hogy közel se legyen annyira elveszett, mint amennyire Kylo lefesti. És akkor ott van az is, hogy Han és Luke halála is Kylonak köszönhető, ahogy kis híján Finnt is félbevágta. Ez nem jó ajánlólevél. Rey ráadásul sokkal tisztább és erkölcsösebb annál, minthogy a rosszak közé álljon. Ugyanis itt nem csupán a sötét oldalról van szó, nem lehet bemagyarázni, hogy ez csak nézőpont kérdése, mint a sitheknél, akik igazából nem is rosszak. Kylo az ER feje lett és érdekes módon azt épp nem akarja eltörölni. Egy olyan trónra akar maga mellé királynét, amiről elpusztítottak egy egész rendszert, nem mellékesen a Birodalom eszméjét vezeti tovább, csak ha lehet, még kegyetlenebbül. Igenis, Kylo azt is felajánlja Reynek, hogy együtt uralkodjanak és tegyenek rendet a galaxisban. Ezzel kezdi, meg a múlt eltörlésével. Ami persze csak arra vonatkozik, amit Rey szeret vagy amikhez és akikhez kötődik. Kylo nagy kegyesen bedob egy ajánlatot, amiben ő nem mond le semmiről, a világ ura lesz, Rey meg feladhat és eldobhat mindent, hogy mellette lehessen. Nem véletlen, hogy Rey rögtön lebeszélné erről az egészről Kylot. Teljesen egyértelmű, hogy soha nem fog elfogadni egy ilyen felhívást. A könnyek elsősorban annak szólnak, hogy Rey kénytelen belátni a szüleivel kapcsolatos drámát. Nyilván sajnálja Kylot is, de fel se merült benne, hogy ő álljon át. Ő abban hitt, hogy Kylo állhat át, emiatt csalódott lehet. Meg ugye azért, mert így nem tudja megmenteni. Minden kétséget kizáróan kialakult köztük egy elég szoros kötelék, amit most el kell dobni és ellenségekké válnak egy halálig tartó háborúra. De ettől még Kylo ajánlata totálisan reménytelen volt. Azzal egyébként nem értek egyet, hogy Rey ne látott volna jót Kyloban. Nyilván gonosz szörnyetegnek tartotta és gyűlölte, elvégre Kylo mindent meg is tett ezért. Viszont többek közt pont arról is szól a 8, hogy megismeri a fiút, annak múltját, ami több réteget is feltár. Már a 7-ben is beleolvasott Kylo fejébe, a fiú pedig vívódott a világosság és a sötétség között. A 8-ban is ott vannak az utalások, hogy Kylo nem tudja kiirtani magából a jót. Ezt Rey is simán érezheti benne. Rey megismer fontos részleteket Kylo múltjából, közben egyre közelebb kerülnek egymáshoz, illetve a 7-ből is van némi tapasztalása. Ez mozdítja át benne a megítélését. Eleinte, mint egy dacos kisgyerek, a patás ördögnek tartja Kylot, de innen Ren már csak feljebb kerülhet. És kerül is, amikor beszélgetnek is, nemcsak Rey vagdalkozik. Ettől még a lány nem fogja ebben a formában megszeretni vagy elfelejteni miket művelt, viszont felcsillan a remény, hogy megmentheti. Pont amiatt a fény miatt, ami pislákol benne. Amikor belelát a jövőbe, akkor hirtelen azt hiszi, hogy Kylo emiatt áll mellé. Mert meggyőzi, hogy a sötétség nem megfelelő út számára és megtéríti. Kylo csak a rész legvégére kerül egyáltalán annak az elkötelezettségnek és magabiztosságnak a környékére a sötét oldal kapcsán, amit Rey már az első pillanattól mutat a világosság felé. Kylo küzd azért, hogy eluralhassa a sötét oldal, ezt akarja, Rey viszont eredendően a fényben él, megingathatatlan. Valószínűleg nem véletlen, hogy egy lány és egy fiú áll a két pólus élén. Vonzódnak is egymáshoz, de szerintem ennek nem lesz köze a két oldal "egyesítéséhez". Legalábbis nagyon remélem. Az szvsz vérgagyi lenne, ha azzal lehetne megteremteni a közös nevezőt a sötét és a világos oldal között, hogy szerelem szövődik az egyik, ill. a másik Erőhasználója között. Azt gondolom, hogy ennek az összhangnak a megtalálása Rey nagy feladata. Ez lehet az ő legnagyobb hagyatéka. Kylot meg most már hagyják meg a sötét oldalnak. Olyat még úgyse láttunk, hogy valaki tudatosan gonosz akar lenni, küzd a világosság ellen, végül sikerrel jár, de így is elbukik. Ez viszonylag eredeti is, valamint a tanulságot is hordozza. Ha ő is megtérne, az már unalmas lenne a SW-on belül. Meg aki egy ilyen ER első embereként ténykedik, az inkább ne legyen már utána "jó".

Nekem önmagában az OT Vadere soha nem jött át igazán. Kaptunk egy eleve gonosz figurát, aki csak úgy gonosz, mert csak. Viszont a 4-ben Tarkin vet rá valamilyen szinten árnyékot, az 5-ben és 6-ban Sidious, a végén pedig átáll. Igazából egyetlen pillanatig nem volt számomra hiteles főgonosz. Ráadásul a megtérése is igencsak meseszerűre sikeredett, a semmiből előkerült a tök ismeretlen fia és meggyőzte, hogy mégse legyen olyan rossz. Számomra egyértelműen a PT adta meg Anakin mélységét, érdekességét, hitelességét, fényét és értékét. Ott láttuk honnan jött, hogyan vált gonosszá, mik motiválták, mit jelenthetett neki az előbukkanó fia stb.. Ezek fényében már sokkal jobban összeállt az a karakter, akit az OT-ban láthattunk. Kylo és Anakin közt a legfőbb különbség, hogy utóbbi nem akart tudatosan a sötét oldalra állni. A jellemvonásai, a céljai és a körülmények hozták úgy, hogy a sötét oldalon kötött ki, de ez nem volt egy szándékos irány a részéről. Ellenben Kylo eleve ezt akarta, kereste a sötétséget, ez volt a legfőbb szempont. Anakin hatalmat akart, megmenteni a szeretteit, a legerősebb Erőhasználó lenni, ezek lehetőségét pedig a sötét oldalban látta. Aki az útjába állt, azt meggyűlölte, ezért meg akarta ölni őket. Kylo viszont nem azért öldököl, mert bárkit is gyűlölne, egyszerűen ettől reméli azt, hogy közelebb kerül a sötét oldalhoz. De én még azt is megkockáztatom, hogy a hatalom és az ER vezetői pozíciója is ezért vonzza, mert egyenes út a sötétségbe. Teljesen fordítottak a motivációik. Kylo már a 7-ben is kifejezetten érdekes, benne is megvan egyfajta kettősség. Illetve ő a világossággal dacol, ami üde színfolt, ahogyan a Rey-jel kialakított kapcsolata is. A 8 viszont zseniálisan használja a karakterét, ezzel a SW legjobbjai közé emelve. Rágyúrnak arra, ami már a 7-ben is erőssé tette, még jobban ráfeküdnek Reyre és Kylo útkeresésére. Mekkora már, hogy megöli az apját, majdnem az anyját is, hogy gonoszabb lehessen. a sötétség felé mégis a gonosz mestere megölése mozdítja el igazán. Maximálisan egyetértek azzal, hogy a ST-ban Kylo a fő antagonista. Hiába van a hierarchiában Snoke feljebb, már a 7 is ennek ágyaz meg. A 8-ban pedig egyértelműsítik. Sokaknak ez nem esik le és nem tudják elfogadni Snoke kiírását a képletből. Történetmesélés szempontjából Snoke csak egy eszköz, aki Kylo útjának bemutatása miatt kellett. Nem olyan nagy a szerepe, mint egy Obi-Wannak, Yodának vagy Sidious-nak. Inkább olyasmi, mint az öreg Ben a 4-ben vagy talán Qui-Gon az 1-ben. Azzal viszont nem értek egyet, hogy Kylo annyira jól csábította volna Rey-t. Vagyis ő mindent megtett, de nem volt semmi esélye. A liftes jelenetben még valóban remekül érez rá Rey dolgaira, el is bizonytalanítja a lányt, na az zseniális húzás volt. Később viszont beüt az a tényező, ami már az öreg Palpit is lehetetlen feladat elé állította Luke esetében. Az ilyen átállítási kísérleteknél az egyik legfontosabb, hogy mit tud felajánlani a csábító, mennyire tudja megadni, amire a másik vágyik. Sidious megígérte Vadernek, hogy megmentheti a szerelmét, legyőzheti a halált, ő lehet a valaha élt legerősebb Erőhasználó, óriási hatalma lehet, egy diktatúrát alakíthatnak ki. Ezek mind olyan dolgok, amikre Anakin nagyon vágyott. Ezzel szemben mit tudott felajánlani Luke-nak? Hatalmat, az összes szerette elbuktatásáért cserébe. Értelmezhetetlen üzlet. És hasonló cipőben jár Kylo is. A galaxis egyik urává (pontosabban úrnőjévé) teheti Rey-t, csak ez a lányt rohadtul nem érdekli. Egyetlen érdemi dolog, amit megadhat neki, az igazság a szüleiről. Csakhogy a szíve mélyén ezt már eleve tudja, így elég gyenge fegyver. Nem véletlen, hogy már az áhított átállítás előtt felfedi a választ, ráadásul egyértelműsíti, hogy Rey nélküle is tudja, mindig is tudta. Ő is érzi, hogy ez baromi kevés motivációnak, így inkább taktikát vált és kvázi jófejségből kijátssza az elvi adut, ezzel a bizalom felé terelve a szitut. Arra akar alapozni, hogy Rey egyedül van, magányos, egy senki, de mellette lehet valaki. Csak épp ott a hatalmas bökkenő, hogy Rey egyáltalán nincs egyedül. Ott vannak a barátai, akikért küzd és akik érte küzdenek. Őket kellene veszni hagyni, hogy Kylo mellé állhasson, ami megint csak egy értelmetlen üzlet lenne.

Nem akarok rosszindulatú vagy hangulatromboló lenni, de úgy látom, hogy több energiátok megy el erre, mint amekkora értelme van. Bár emojiknak tényleg tök jók lehetnek ezek, de a véleményezésre alkalmatlannak tűnnek. Egyelőre pont az eddig még hellyel-közzel működőképesnek tűnő jelek lettek lecserélve olyanokra, amik nagyban tényleg jól passzolnak a jelentéshez, viszont kicsiben én még gépen se látok belőlük szinte semmit. A "szmájlik", pluszok, mínuszok, ujjak, nyilak stb. lehet, hogy elcsépeltek és nem illenek a SW-hoz, de ahhoz, hogy ilyen kicsiben is közvetíteni lehessen egy-egy jelentést, ahhoz erősen stilizált szimbólumok kellenek. Hiába szívbemarkolóan szomorú, ahogy Padmé összeroskadva a kezeibe temeti az arcát, ha ebből 8x8 pixelen kb. semmi sem kivehető. De persze ez csak az én véleményem, nem leszek ünneprontó, ha a többségnek tetszik az irány, akkor nem ellenkezem.

A mi világunkban is vannak királynők, női politikusok, cégvezetők, apácák stb.. Miért lenne ez annyira kirívó a SW-ban? Azért, mert régen teljesen másképp volt? Majd ha a másik irányba borul fel az arány, akkor lehet ezen kattogni, de addig nem érdemes. Egyáltalán nem érzem azt, hogy olyan szerepre lettek volna beerőszakolva nők, amelyekre amúgy ne lehetnének alkalmasak. Ráadásul azt se felejtsük el, hogy a mi történelmünkben se voltak mindig ennyire triviálisak ezek a szerepek. A sokak által már csak mesének titulált és lenézett (noha a többi felkapott vallásnál semmivel nem rosszabb) mitológiákban voltak azért nők rendesen. A görög-római vagy egyiptomi hitvilágok tele vannak női istenekkel. Vagy mi lehetne férfiasabb, mint a nyers erőn alapuló közelharc, mégis ott vannak az amazonok. Mindezt egy olyan korszakból, amikor amúgy a nőknek tényleg a "konyhában volt a helyük", nem szavazhattak, akár még az utcára se léphettek ki. Mégse kattogott azon a nép, hogy miért vannak női istenek meg harcosok. Ha már ilyen vizekre evezünk, akkor engem sokkal jobban bosszant, hogy az új filmes érában milyen emberi dominancia van. Eleve alig vannak idegen fajokból szereplők, a szerepük pedig legtöbbször elenyésző. Az OT után a PT nyitott ilyen téren, a TCW és a Rebels meg pláne. Nyilván még így is az emberek voltak túlsúlyban, de volt egy javuló tendencia. Az új filmekben viszont visszatértünk oda, hogy érdemi szerepben elvétve találunk idegent. Egy SW univerzumban ez engem sokkal jobban zavar, mint a nők helyzete, mert ennél azért színesebb lenne az a világ.

Tök jól sikerültek az új ikonocskák, az emotikonok között mindenképp helyük van, viszont a hozzászólások véleményezéséhez szerintem nem passzolnak. A SW tematikához illenek, ez jópofa is, csak ez sajnos a funkcionalitás rovására megy, a többségük nem elég kifejező. Az előzőek ugyan idegennek hatottak, mert semmi közük a SW-hoz, viszont a fórumok világába tökéletesen passzoltak. Ez egy fórumhoz általánosan kapcsolódó dolog, ahogyan az 'x' vagy '+' jeleket se cseréljük le valami SW-os jelre, úgy szerintem ezeket se kéne. Persze ha sikerül találni olyat, ami a jelentést is jól átadja, ráadásul még passzol a SW-hoz is, akkor az tök jó és jöhet. Pl. a leiás szomorú arc ilyen, a vicces ewok már határeset. Viszont a tetszik-nem tetszik vonalra a szervezetek emblémái számomra értelmezhetetlenek. Nyilván meg lehet szokni idővel, meg a színek is hordozzák a jelentést, de fura. Főleg, hogy sokan a Birodalmat vagy a sitheket kedvelik jobban, miért jelöljük ezzel, ha valami nem tetszik vagy nem értünk egyet vele.

Szerintem az X-Menek behúzása a MCU-ba teljesen felesleges. Mindkét univerzum sokkal többet veszíthetne vele, mint amennyit nyerne. Jelenleg mindkettő tök jól fel van építve, működik, és ami a legfontosabb, hogy rengeteg kiemelt karaktert mozgat. A MCU filmjei alapvetően egy-egy főhősre építenek, aki kap valamilyen (általában nem túl emlékezetes és kidolgozott) főgonoszt, illetve pár alárendelt társat és mehet a csetepaté. A sok ilyen főszereplőt pedig aztán összehozzák egy-egy közös filmbe, amely ezt az aspektust (tehát hogy ennyi fajsúlyos szereplő van egyszerre) tekintve hellyel-közzel működik. Az IW ilyen téren egy alkotói bravúr volt, de azért érezhetően a határokat feszegették. És akkor jön még Hangya, Darázs, Marvel Kapitány, szóval bővül itt az univerzum rendesen. Még ha a régiek közül majd sokan le is tehetik a lantot, nincs itt már túl sok tér új főhősöknek. És akkor ott az X-Men univerzum, ami teljesen más elvek mentén van felhúzva. Már az első pillanattól kezdve sok mutánst mozgat mindkét oldalon. Nyilván vannak közülük is kiemeltebb szereplők, de összességében sokkal kiegyensúlyozottabbak ilyen tekintetben. Az antagonisták kidolgozottabbak és a hősökhöz hasonlóan állandóbbak is. Az univerzum egységesebb, alapvetően egy nagy kérdés köré épül, azt viszont rendesen kidolgozza és körbejárja, akár filozófiai mélységekbe menően is. A régebbi X-filmek sokkal inkább erre a problémakörre épülnek, míg az újabbak inkább a karakterekre. Egyértelmű, hogy az X-Meneket akkor érdemes bevonni bárhová is, ha alsó hangon 5-6 karaktert átemelünk belőle, de már azzal is rendesen kiheréljük az egészet. Pláne akkor, ha közben az univerzum alapját adó konfliktust is eldobjuk. Márpedig az MCU-ba ez nagyon nem illik bele. A mutáns-ember és toleráns-felsőbbrendű pólusokból összetevődő rendkívül komplex világképek helyett az MCU-ban egy sokkal fekete-fehérebb szuperhős-átlagember vonal van jelen. Szóval vagy összeteszik ezeket és halálosan túlbonyolítják az egészet, vagy pedig az X-Men remekül felépített alapja kukázva lesz. És akkor visszatérve a karakterekre, nem hiszem, hogy a MCU elbírna még ennyi fontos szereplőt. Ráadásul abszolút nincs is szüksége ezekre. Összevonhatnák egy univerzumba a dolgokat, külön filmekként még akár mehetnének is vele valamire, de a Bosszúállók-féle nagy összeboronálások szerintem nem lennének működőképesek. Akkor meg nincs túl sok értelme az univerzumegyesítésnék, menjenek inkább párhuzamosan, egymástól függetlenül.

Azért (is) teljesen felesleges azon agonizálni, hogy hány pozitív és negatív szerepben feltűnő nő van egy-egy mai SW alkotásban, mert nincs releváns összehasonlítási alap. Korábban szinte egyáltalán nem volt semmilyen érdemi női szereplő a SW-ban, így minden jó és rossz szerepet férfiak töltöttek be. Minek hivatkozzunk arra, hogy mennyi férfi hős volt, ha közben annyi gonosz faszi is volt? Eleve nonszensz szerintem a nemeken fennakadni, hiszen a SW-ban egyértelműen egy brutális hímtúlsúlyt hoztak csak egyenlőbb szintre. Két trilógia után összesen 2 fontos női karaktert sikerült felmutatni, kettőt! Ebből Leia... hát valljuk be, voltak hisztijei, elég beképzelt is volt néha, a 4-ben leginkább a frizurájával, a 6-ban pedig azzal tették ikonikussá, hogy kb. mindene kilógott az "aranybikiniből". Persze, sok nemes tulajdonsága volt, de azért nem mondanám, hogy a nőiességének a pozitív oldalát domborították volna ki. Számomra ő eleve egy eléggé elpocsékolt karakter a benne rejlő potenciált tekintve. Elvégre pl. ő is Vader lánya volt, amivel semmit nem kezdtek. Padmé már egy jobban összerakott női szereplő lett, kevesebb sztereotípiával. Neki pl. már csak egy szűk fehér ruci jutott, ami a megfelelő helyeken szépen domborodott. Viszont kettejüket leszámítva senki nem volt. Emlékszem, a fórum nagy SW karakterszavazásán a női szereplőknél nem lehetett értelmes jelölteket se állítani. Minden kategóriában feszült küzdelem ment, a nőknél meg kis túlzással utána kellett nézni ki kicsoda, és az volt a dilemma kit válasszak egy félperces szerepet kapó jedi vagy Padmé valamely szolgálója között. Arról nem is beszélve, hogy Aayla Secura pl. miről is ismert? Ja, hogy szép keres feneke és mellei vannak. Szóval a világ ennél sokkal színesebb és a SW is rég kiáltott már azért, hogy jól felépített és erős női szereplőket vonultathasson fel. Ebben végül a TCW volt az úttörő, noha nagyon nehezen indultak. Behoztak egy buta gonosz boszorkányt Dooku kifutólányának, illetve egy pornós ruhatárból öltöztetett affektáló idegesítő kis p*csát Anakin tanítványának. Aztán hatalmas jellemfejlődéssel gyönyörű ívet húztak nekik és a legnépszerűbb és legkomplexebb SW karakterek közé emelték őket. Jött utána Rey, Phasma, Jyn, Holdo, Rose, Qi'ra, akik többnyire szerintem szintén tök jó figurák. Rögtön itt tenném hozzá, hogy Phasma gonosz, Holdo erősen ellentmondásos,(szerintem pl. semmivel nem lett nagyobb hősként vagy kevésbé hibásnak felvázolva, mint Poe) és Qi'irát se tekinteném egy sallangmentesen pozitív szereplőnek. Szóval messze nem az a helyzet, hogy a nők mindig ügyesek, okosak és jók. Azt se értem, hogy Rey-jel miért akkora baj, hogy egy semmiből jött feddhetetlen hős, az Ep.4-es Luke után. Engem abszolút nem érdekel, hogy egy karakter nő vagy férfi, amíg jól van felépítve, megírva és jól is használják. Sokkal életszerűbb, ha a fontos szereplők között nem csak elvétve találunk nőket. Tény és való, hogy a feminizmusnak vannak vadhajtásai, amik túl nagy teret kapnak az elmúlt években. De engem csak akkor zavar egy-egy női szereplő, ha azt látom, hogy erőltetett, és csak azért került be a műbe, hogy legyen ott egy nő. Vagy amikor átesnek a ló túloldalára és indokolatlanul túlsúlyba hozzák a nőket, ahogyan régebben a férfiakat. Ahogy ez akkor, úgy ma is idegesít, mindegy melyik az érintett csoport. A SW-ban viszont egyáltalán nem ezt látom. A női karakterek saját jogukon érdekesek, igenis van jellemük, van saját útjuk, és nem pusztán a kinézetükkel akarnak operálni. A jeleneteik nem arról szólnak, hogy milyen ostobák is a férfiak, bezzeg a nők mennyire jók, egyáltalán nincsenek a nemiségre kihegyezve. Innentől kezdve ez a hiszti szerintem csak egy megalapozatlan picsogás.

Nos igen. És akkor még vegyük hozzá azt is, hogy a legtöbb sztoriorientált játékban a döntéseid nyomán változik is (hogy milyen mértékben, az egy más kérdés) a történet, így az írók gyakorlatilag nem is egy konkrét sztorit dolgoznak ki (ahogyan egy film esetében kell), hanem ennek többféle verzióját. Ezek persze nem minden esetben működnek ugyanolyan jól, sokszor érződik, hogy vannak köztük olyan verziók, amelyek jobban kidolgozottak, de azért mindegyik rendben van.

Igen, úgy voltam vele, hogy egy 5-ös skála nem olyan finom felbontású, így egy osztályzaton belül nagyobb lehet a szórás. Egy RotS az 5-ös teteje, a Solo inkább az alja, de attól még 5-ös.

Igen, ha jól rémlik, ez volt az. Talán még a Saga jövője topikban jött elő valami Maul kapcsán, de nem biztos. Tudom, hogy később törölve lett, illetve spoiler mögé lett téve, én még korábban futottam bele.

Szerintem ez nem annyira azon múlik, hogy milyen sűrűn jönnek a filmek. Nyilván ez is közrejátszik, de szerintem ennek a filmnek 4.-ként a sorban nem lett volna nagyobb sikere akkor sem, ha 3 évente jönnek az alkotások. Ha a többi körülményt változatlannak feltételezzük persze. Van egy olyan érzésem, hogy a RO se lett volna ekkora siker, ha 4. filmként, 2. spin-offként érkezik.

Nyilván ebben a "bukásban" sok tényező játszik szerepet. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az új érában ez már a 4. film volt. 10 év kihagyás után az garantált volt, hogy az Ep.7 bankot fog robbantani. A láz azért kitartott a RO-ig, főleg hogy az volt az első spin-off, az első nem Saga-rész. És nem mellesleg az OT időszakában játszódott, így akik nagyot csalódtak a 7-ben, ennek még ők is adtak esélyt. Aztán jött a 8, ami azért csak számozott epizód. A Solo viszont már a 4. a sorban, ma már nem szenzáció egy új SW film, csak azért kevesen fogják megnézni, mert "kötelező" darab. Akik pedig a 7 után a 8-ban is csalódtak, az egész Disney-korszakot utálják, aligha fognak egy ilyen filmre beülni. Már csak a témaválasztás miatt is. Gyermekkoruk hőse, Harrison Ford, vagyis Han Solo egy külön sztoriban. Az új színésszel sokan tartottak tőle, hogy el fogják cseszni, akár a karaktert is, amire nem voltak kíváncsiak. Az sem segít, hogy noha a film megítélése szerintem összességében egész pozitív, akik nem szeretik, telekürtöltek minden fórumot azzal, hogy itt is azok a hibák, amik a 8-nál. Azaz túltolt PC propaganda és a hőskarakterek szembeköpése. Lando pánszexuális, a droid jogi aktivista, Han nem elég vagány, csak hősszerelmes stb.. Akik már a 8-nál is azon kattogtak, hogy feminista kiáltvány meg állatvédő-sötétzöld maszlag, őket ennyi tévinfó pont el fogja ijeszteni attól, hogy moziban is adjon egy esélyt a filmnek.

Igen, főleg mert sokszor ügyességen is múlik egy-egy végkimenetel, szóval ha akarnám se biztos, hogy sikerülne ugyanúgy haladni. Meg a válaszlehetőségek, ill. azok következményei se tiszták sokszor. Az újabb végigjátszásokkal az a necces, hogy az ember nem igazán tud elvonatkoztatni attól, hogy tudja valamely opcióról hova vezet. És ha korábban utólag megbántad egy döntésed, akkor valószínűleg direkt mást fogsz dönteni, de csak azért, mert már előismereteid vannak. Annyiból jó, hogy fordulat még így is marad bőven, ezt baromi jól megoldották az írók. Ha meg valaki érdekességképp végig akar nézni minél több utat, vagy többféle attitűdöt is akar próbálgatni, annak maga a Kánaán lesz újra és újra végigtolni. Nálam az a baj, hogy nem vagyok ilyen. Pl. a ME vagy Fallout játékok esetében is annyiszor megfogadtam már, hogy indítok egy női karaktert, vagy na most aztán gonosz/bunkó leszek, másfelé fejlesztem a karakterem, mással lesz románc stb.. De aztán csak nem vitt rá a lélek és csak mindig azt tettem, ami szerintem helyes, valamint a vonzóbb, szimpatikusabb utat jártam. Így végül túl nagy különbségek nem adódtak a végigjátszásaim között.

Mekkora lett volna már, ha amikor Maul elkezd vagizni a fénykardjával, akkor Qi'ra is előkap vagy kettőt.

Kyloban nyilván megvolt a szándék Snoke elárulására, ahogyan minden sötét oldali Erőhasználóban. Minél nagyobb hatalmat akarnak, amibe nem fér bele, hogy csak tanítványok legyenek. De szerintem Dzséjt se arra gondolt, hogy Kylo soha nem is akarta elárulni a mesterét, hanem hogy ekkortájt még nem született meg benne ez a konkrét elhatározás. Azaz, hogy mostanában időszerű az árulás. Az meg pláne nagyon nehezen elképzelhető, hogy Kylo már eleve azért csábította magukhoz Reyt, hogy megölhessék Snoke-ot. Ebben egyetértek, szvsz se vall Kylora egy ilyen megfontolt terv. Persze az is igaz, hogy Kylo igencsak szemezgetett a lánnyal és simán megfordulhatott a fejében, hogy neki ő kell tanítványnak/társnak. Sőt, biztosan gondolt is erre, de ez még nem azt jelenti, hogy rögtön ki akarta volna játszani Snoke-ot. Nyilván egy potenciális tanítvány feltűnése erősen veszélybe sodorja az aktuális mestert és tanítványt is, mert előbb-utóbb úgyis kenyértörésre kerül a sor és a trióból valakinek kampó. De korábban is láttuk a sithek példájából, hogy ebből nem következik az, hogy rögvest az lesz a fő cél, hogy egymás ellen forduljanak. Pontosan, itt Snoke nagyon vakon van. Látja az igazságnak egy szeletét, valóban belelát Kylo fejébe, csak éppen nem lát mindent. Rendkívül fontos tényezőket nem. Reynek tökéletesen igaza van abban, hogy Snoke csúnyán alábecsüli őt, pláne Kylot. Snoke folyton alázta a fiút, és még Rey előtt is csak azzal foglalkozik, hogy becsmérelje a tanítványát. Azért ritka hülyének kell lenni ahhoz, hogy ilyen szinten megalázza egy ilyen szituációban. Anno Palpi nyíltan Vader ellen fordult, Snoke nem volt ennyire ostoba, de azért megtette a magáét.

Persze. Csak azért vagyok kicsit csalódott, mert a Detroit amúgy nagyon közel járt ahhoz, hogy a műfaján belül tényleg tökéleteset alkosson. Ettől még egy zseniális alkotás, kár hogy nincs PS4-em, többször is érdemes lenne kitolni, még ha nyilván az első végigjátszás élményét már semmi nem is adja vissza.

@Darth Riddick Látom, akkor már legalább egyszer végigvitted és eléggé képben vagy a Detroit kapcsán. Nem tudom olvastad-e a hozzászólásom, de kíváncsi vagyok a véleményedre a témában.

Ha a többitől elválasztva tekintem, illetve az ehhez kapcsolódó elvárásaimat veszem figyelembe, akkor 5. Ha a többi filmhez is viszonyítom, akkor pedig inkább 4.

Han szerintem nem ismerte Mault, legalábbis érdemben biztos nem, elvégre a jediket meg úgy egyáltalán az Erőt csak humbugnak tartotta. Engem az lepett meg nagyon, amikor elkezdett vuki nyelven beszélni Chewie-hoz. Azt ugye tudtuk, hogy megértik egymást, de nem gondoltam volna, hogy ilyen formán is tud vele kommunikálni. Elég groteszk volt a jelenet.

A kockák története szerintem egyértelműen korábbra nyúlik vissza Han életében, és nem Qi'ra miatt lényegesek. Neki már pont azért adja oda, hogy kifejezze mennyire fontos számára a lány, valamint hogy szerencsét hozzon neki is. Ez alapján már régóta Han kabalái lehettek, ő meg elég spirituális ilyen téren. Visszakapta Qi'ratól, az a saját kabalája, nem mond le róla azért, mert a lány végül elhagyta. Egyébként más szempontból megközelítve, végül is bejött a csajnak. Még ha nem is tudjuk, milyen dolgokat kellett megtennie, de kijutott a Corelia-ról és pár év alatt a Vörös Hajnal 2. emberévé nőtte ki magát.

Szerintem ha nagyobb nyomatékot akartak adni Maulnak, akkor inkább az Erővel csinált volna valamit. Ha meg attól tartottak, hogy esetleg nem esik le mindenkinek, hogy ő tényleg Maul, akkor elhangozhatott volna a neve. Nyilván ez csak egy apróság, de ez a céltalan mozzanat nálam inkább elvett a jelenet értékéből, mintsem hozzáadott volna.

Azt én már kicsit erősnek tartanám, ha Qi'ra Mault is ilyen szinten megfirkálná. Maul szerintem a saját motivációi miatt ragad a malachori szituációba, nem veri át senki. Neki a bűnszervezetek csak eszközök a magasabb céljai elérésében. Ha ezek más utakra vonzzák, akkor szerintem nemigen ragaszkodik a vezető szerepéhez, hanem hamar továbblép. Egyébként ezt több helyről hallottam már, hogy Maul a Vörös Hajnal vezetője. Nekem úgy tűnt a film alapján, hogy Maul nem a VH első embere, hanem több bűnszövetkezetet tart a kezében, beleértve a VH-t is. A rész végén Qi'ra lesz ennek a vezetője, viszont az egész szervezet Maul vezeti.

Ugyan nekem nincs PS4-em, de szerencsére az egyik barátommal volt lehetőségem végigtolni a Detroit: Become Humant. Néhol többféle eseménysort is végigpróbáltunk a végigjátszás után, a kíváncsiság kedvéért. Ez a játék baromi jó, aki csak teheti, próbálja ki és garantáltan nem fogja tudni letenni. A látványvilág egészen lenyűgöző, a világ és a hangulat szintén. A sztori remek, izgalmas, fordulatos, a karakterek többnyire jól sikerültek és érdekesek. Egy interaktív filmről van szó, ahol egyrészt a döntéseinkkel, másrészt a reflexeinkhez kapcsolódó ügyességünkkel irányíthatjuk a történéseket. Ez pedig remekül működik, tényleg rengeteg lehetőség van a játékban és ezek valóban markánsan eltérő történetet adnak ki. Nyilván itt sincs olyan mértékű teljes szabadság, hogy mondjuk hirtelen gondolunk egyet, lekaszabolunk mindenkit és elvonulunk remeteségbe. De az ésszerű kereteken belül szinte minden lehetséges dolog megtörténhet. A grafika nemcsak szép, de van egyrészt egy egyedi látványvilága, másrészt pedig sokszor művészi képekkel operál. A sztori mögött pedig komoly morális és filozófiai tartalom húzódik meg, kifejezetten elgondolkodtató és tanulságos. Érdemes minél inkább odafigyelve játszani, mert a részletesség és a kidolgozottság szinte példa nélküli. Nem minden apró részlet szükséges a helyes döntések meghozatalához, de a világ megismeréséhez és a játékélményhez hatalmasat adnak hozzá. Mindezen erények ellenére a végén mégis volt bennem némi keserűség. Félreértés ne essék, ez egy kiváló játék, csak ahogy indult, lehetett volna belőle akár egy majdnem tökéletes és minden téren kiemelkedő alkotás is. Baromi erős kezdés után lesz egyre csak még jobb, amikor már tényleg azt gondoljuk, hogy az abszolút legjobb is lehet. Aztán valahol a felénél megreked egy szinten, majd ahogy próbálják a történet kaliberét növelni, úgy ez kezd túl sok kompromisszummal járni. A végén pedig úgy álltam fel, hogy ebben több volt. Úgy éreztem, hogy egy idő után a teljesen eredeti ötletek és irányok, valamint a klisék közti egyensúly felborul. A sablonos motívumokat is remekül kivitelezték, az mondjuk igaz. Ellenben a játék masszív önismétlésbe is átcsap. Nyilván egy ilyen témájú műben vannak olyan aspektusok, amik mellett egyszerűen nem lehet és hiba is lenne szó nélkül elmenni, így ez a játék is arra kanyarodik. Viszont a kidolgozottság és változatosság itt már erősen megkopik. Azt előzetesen is lehet tudni, hogy a játék a mesterséges intelligencia körül forog. A jövőben járunk, ahol a saját mintánkra intelligens robotokat alkottunk meg, amelyek kezdenek túlságosan is emberiek lenni. Összesen 3 karaktert irányíthatunk, mindhárman androidok. A történetszálak alapvetően párhuzamosan futnak, de néhol összeérnek. Az irányítás rendben van, bár kicsit fura a navigálás és mozgás. Az akciójelenetek quick time eventeken alapulnak, a döntéseink pedig legtöbbször szintén időre mennek. A reflexpróbákkal nekem nincs bajom, szerintem egy ilyen stílusú játékot nehéz máshogy akcióval feldobni. Ha valaki ebben tapasztalatlanabb vagy ügyetlenebb, akkor válassza a könnyebb nehézségi fokozatot, az erre van kihatással. Ezekre igencsak figyelni kell, mert egy-egy rossz gombnyomásnak drasztikus következményei lehetnek. Lehet, hogy sorozatban többször is hibázhatunk, nem lesz következménye, máskor viszont egyetlen melléfogás és beüt a krach. A döntéshozatalnál már beüt a játék egyik legnagyobb hibája. A felkínált opciók legtöbbször egy-egy szóban kerülnek összefoglalásra, amiből sokszor nem tudni melyik mit takar. Ez engem már pl. egy ME vagy LiS esetében is idegesített, de itt nagyságrendekkel rosszabb a helyzet. Egy összetettebb műfajú játékban ezzel együtt lehet élni, viszont itt az egész a döntésekre épül, így kiemelten kritikus mikor mit választunk. Úgy pedig nehéz választani, hogy nem tudjuk az opciókat. Élet-halál múlik azon, hogy jól tippeljük-e be az opciók jelentését. Ezt pedig csak nagyban nehezíti, amikor még az idő is ketyeg. Értem én, hogy teljes mondatok vagy gondolatok közlésére nehéz fancy UI-t kitalálni, de ez így masszívan a funkcionalitás és élvezhetőség rovására megy. Ráadásul nem is lehet csak úgy visszatölteni állásokat. Ha újra akarunk játszani egy részt, hogy felülírjuk korábbi döntésünket, azért eléggé meg kell szenvedni. Szóval számolnunk kell azzal, hogy a döntések általában nem morálisan lesznek nehezek. Nem azért nem tudunk dönteni, mert ne tudnánk mi a helyes vagy mit akarunk, hanem mert nem tudjuk melyik opció vezet ebbe az irányba. Még ha sikerül is rájönni melyik szöveg milyen mondatokat fog előcsalni a karakterünkből, az teljesen kiszámíthatatlan milyen következményei lesznek ennek. A másik féltől reakció még legtöbbször kiszámítható, más már nem. Most ebből úgy tűnhet, hogy negatív a véleményem a játékról, pedig nem. Nagyszerű alkotásnak tartom, csak nagyon sajnálom, hogy nem lett még jobb, mert benne volt a lehetőség. Ha a második felére is annyi kreativitást és bátorságot tartogatnak az alkotók, mint ahogy kezdték. Az érzelmek megjelenítése egyébként parádés, a játék beszippant és nem ereszt. Végig leköt, izgalmas, érdekes és fordulatos. Tényleg kortól, nemtől és mindentől függetlenül bátran ajánlom mindenkinek.

Visszaolvasom majd a topikot, most előre viszont direkt enélkül szeretném leírni a gondolataimat. Ha sok ismétlés lenne benne a korábbi hozzászólásokból, akkor elnézést. Nekem tetszett ez a film. Abszolút nem vártam sokat tőle, ezeket az elvárásokat pedig bőven megugrotta. A látványvilág parádés volt, és azért ügyeltek is rá, hogy adjanak a rajongóknak. A koréliai hajógyár vagy a Kessel-futam képei fantasztikusan néztek ki. A zene kicsit jellegtelen volt, de elment egynek. A színészek összességében jók voltak. Ahogy arra számítottam is, az egyik legkritikusabb pont Ehrenreich alakítása volt. Sokkal kevésbé volt karakteres, mint Ford, viszont nem volt irritáló sem. Látszott, hogy tudatosan vannak tipikus hanos gesztusok, de szerencsére nem ment át Ford-utánzásba. Ilyen szempontból megbékéltem vele, nem dobott ki az élményből. Az más kérdés, hogy főszereplőként is eléggé halovány volt a többiekhez képest. Nekem Emilia Clarke, Woody Harrelson, Paul Bettany és Donald Glover alakítása is erőteljesebb volt. Amikor meg nem voltak a közelében, akkor Chewie lopta el a showt. Ez annyiból kellemetlen, hogy Fordnak elképesztő jelenléte volt a vásznon, és azt tudtam, hogy pont olyan senki nem lehet, mint ő, viszont Alden olyan semmilyen volt. Bár lehet, hogy pont jól jött, mert ha sokkal karakteresebb lett volna, de másképp, mint Ford, akkor kilógott volna a szerepből. Maguk a karakterek teljesen rendben voltak, jól működtek. Nekem ezen a téren az tetszett leginkább, hogy mindenki kellően árnyalt és "szürke" volt. Ebbe a világba kifejezetten ez illett, ahogyan Han jelleme is úgy alakulhatott hitelesen, ha ilyen figurákkal találkozik. Nem voltak nagy összefogások meg megtérések a nemes célok szolgálata érdekében, mindenki hiteles volt. Mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti és úgy forog, ahogyan azt épp megköveteli az érdeke. Részben emiatt is, rengeteg fordulat volt a karakterek körül, amik többsége nálam ült. Tényleg nem lehetett tudni ki mikor kivel van, kit fog elárulni, hogyan alakulnak a viszonyok. Az is bejött, hogy azért irtották a szereplőket rendesen, a Han-Chewie-Lando hármason kívül bárki bármikor meghalhatott. Ja, és végül itt "Han shot first". A droidból néha kicsit sok volt, de elment egynek. A sztori nem volt épp eget rengető, de betöltötte a szerepét és összefüggő volt. Nem értem azokat, akik szerint nincs egységes sztorija vagy íve a filmnek és csak random jelenetek vannak epizodikusan összekötve. Egyszerű volt a sztori, de szerintem tökéletesen követhető volt az események láncolata. Egyik szituból kerültek a másikba, de mindig megalapozottan, egyik jelenetsorból következett a másik. Izgalmas és fordulatos történetet kaptunk, ehhez a filmhez pedig nem is kellett több. Han múltjából megtudtunk mindent, amire csak kíváncsiak lehettünk, ilyen téren mindent kimaxoltak. Emellett pedig még több fontos dolog is kiderült. Ami nekem kicsit furcsa volt, hogy lényegében Han életének minden előre ismert fontos pillanata pár nap leforgása alatt történt. A szökés a Birodalomtól, Chewie megismerése és az összeállásuk, a találkozás Landoval, a Kessel-futam, a Falcon elnyerése, minden. Külön pluszpont a kabalakockák feltűnéséért, valamint azt is megtudtuk miért idegesíti annyira csempész barátunkat a Solo megszólítás. Elvégre ez nem is a saját neve, csak egy nemtörődöm birodalmi adminisztrátor agyszüleménye. Jut eszembe, alig kapott szerepet a Birodalom a filmben, mégis tök jól átadtak dolgokat ennek kapcsán. Egyrészt megint ízelítőt kaptunk a kegyetlenségükből, másrészt láthattunk egy korrupt és egy mindenbe beleszarok típusú tisztet is. Az ilyenek szerintem sokat dobnak az univerzumépítésen. Őszintén szólva, nem értem a kritikákat a film kapcsán. Nem tudom mit vártak azok, akik csalódtak. Azt tudom, hogy a konkrétumok, amiket hibának rónak fel, nagyrészt hülyeségek, szerintem legalábbis jogtalanok és alaptalanok. Hanról megtudunk mindent, amit kell, a karaktere hiteles és jól megalapozza a 4-ben feltűnő figurát. Lando és Chewie is teljesen rendben vannak, sehol nincs ellentmondás. A sztori nem nagyívű, de koherens és logikusan felépített. A többi szereplő érdekes és valószerű, a világ bemutatása is reális. A droid felszabadít mindenkit és egyenlőséget akar? És akkor mi van? Lando pánszexuális? És akkor mi van? Egyébként is csak halványan utalnak erre a filmben, abszolút nincs előtérbe tolva. Már a 8 kapcsán se értettem azokat a hangokat, amik szerint a SW-ban nincs helye politikának és "aktivista propagandának". Amikor anno kijött az Ep.4, azért a gonosz elnyomó diktatúra ellen küzdő lázadó hősöknek is megvolt a maga ideológiai üzenete. Másrészt pedig nem pont az a lényeg, hogy olyat is lássunk az új filmekben, amiket addig még sosem? Miért baj, ha van egyetlen droid, aki felveti az egyenjogúságuk kérdését? Vagy ha van egyetlen karakter, akinek fontos a szolgasorban tartott állatok sorsa is? Vagy ha van egy női szereplő, akinek rózsaszín a haja? Komolyan nem értem.